РОБОЧА ПРОГРАМА НАВЧАЛЬНОЇ ДИСЦИПЛІНИ ГІДРОБІОЛОГІЯ/HIDROBIOLÓGIA

Átírás

1 ЗАТВЕРДЖЕНО Наказ Міністерства освіти і науки, молоді та спорту України 29 березня 2012 року 384 Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (повне найменування вищого навчального закладу/ a felsőoktatási intézmény teljes neve) Кафедра (циклова комісія): Бiологiї та хiмiї Tanszék: Biológia és Kémia Форма Н ЗАТВЕРДЖУЮ/ JÓVÁHAGYOM Проректор (заступник директора) з навчальної роботи/ Tanulmányi rektorhelyettes 20 року РОБОЧА ПРОГРАМА НАВЧАЛЬНОЇ ДИСЦИПЛІНИ ГІДРОБІОЛОГІЯ/HIDROBIOLÓGIA (шифр і назва навчальної дисципліни/a tárgy kódja és címe) напрям підготовки/szak: 0401 Природничі науки/ 0401 Természettudományok (шифр і назва напряму підготовки/a szak kódja és neve) Спеціальність/szakirány: Біологія/: Biológia (шифр і назва спеціальності/a szakirány kódja és neve) Спеціалізація/szakosodás (назва спеціалізації/ szakosodás neve) інститут, факультет, відділення/ intézet, kar, részleg (назва інституту, факультету, відділення/ az intézet, kar, részleg neve) ий рік

2 Робоча програма Гідробіологія для студентів за напрямом підготовки 0401 Природничі науки, спеціальністю Біологія року. 2 Розробник/Kidoglozta: Коложварі С.В./Kolozsvári István (вказати авторів, їхні посади, наукові ступені та вчені звання) Робоча програма затверджена на засіданні кафедри (предметної комісії) Протокол від року 2 Завідувач кафедри Дата: року. (підпис) (Буцко С.С.) (прізвище та ініціали) Схвалено методичною комісією вищого навчального закладу за напрямом підготовки (спеціальністю) Протокол: 20 року 20 Голова ( ) (підпис) (прізвище та ініціали) Коложварі С.В рік

3 3 Найменування показників A jellemzők megnevezése Кількість кредитів: 3 Kreditértéke: 3 Модулів: Modulok száma: 3 Змістових модулів: Tartalmi modulok: 3 Індивідуальне науководослідне завдання / Egyéni tudományos-kutatói feladat: (назва / megnevezve) Загальна кількість год: Összóraszám: 90 Тижневих годин для денної форми навчання: аудиторних: 30 самостійної роботи студента: 60 A nappali tagozatos hallgató heti óraszáma: kontaktóra: 30 önálló munka: Опис навчальної дисципліни/ A tantárgy leírása Галузь знань, напрям підготовки, освітньокваліфікаційний рівень Szakirány, szak, képzettségi szint Галузь знань: 0401 Природничі науки Képzési ág: 0401 Természettudományok (шифр і назва / kód, név) Напрям підготовки: Біологія Szakirány: Biológia (шифр і назва / kód, név) Спеціальність (професійне спрямування): Біологія Szak (szakosodás): Biológia Освітньо-кваліфікаційний рівень: спеціаліст Képzési szint: SSc Характеристика навчальної дисципліни A tárgy jellemzői денна форма навчання nappali tagozat Нормативна (за вибором) Normatív (választható) заочна форма навчання levelező tagozat Рік підготовки / Képzési évek: 5-й / 5-ik 5-й / 5-ik Семестр/Félév 9-й / 9-ik 9-й / 9-ik Лекції / Előadások 10 год/óra 4 год/óra Практичні, семінарські/ Gyakorlati, szemináriumi 20 год/ óra 0 год./óra Лабораторні/Laboratóriumi 0 год/óra 0 год./óra Самостійна робота/önálló munka 60 год./óra 86 год./óra Вид контролю: залiк Az ellenőrzés formája: beszámoló

4 4 2. Мета та завдання навчальної дисципліни Мета/Cél: A hallgatók megismerjék a vízi élőhelyi környezet sokszínűségét, felosztását, fontosabb egységeit, a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint ezek hatását az élőlényekre, elsajátítsák vízi környezetben élő élőlénycsoportok jellemzőit. Завдання/Feladat: A hallgatóknak összegző képet kell alkotniuk a vízi életközeg fontosabb ökológiai jellemzőiről. Знати/tudnia kell: A víz fontosabb kémiai és fizikai jellemzőit. A folyóvizek és állóvizek főbb hidrológiai és hidroökológiai felosztási lehetőségeit. A főbb biogén elemek körforgalmának állomásait. Az egyes élőhelyek és közegek jellemző karakterfajait. Вміти/képesnek kell lennie: Elkülöníteni és megnevezni a folyóvizek és állóvízek szinttájait, vertikális és horizontális felosztását. Megnevezni és jellemezni az egyes élettájak főbb ökológiai mutatóit, jellemző fajait. Ismernie és értenie kell a vízi élőhelyi környezetben lejátszódó főbb fizikai és kémiai folyamatokat.

5 5 3. Структура навчальної дисципліни / A tárgy oktatásának szerkezete Змістовий модуль 1 /1. Tartalmi modul A hidrobiológia tárgya és feladatai. A vízi élettájak felosztása Тема/Téma 1. A hidrobiológia, mint határtudomány. A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra kapcsolata. Тема/Téma 2. A víz, mint élettér. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai, azok hatásai az élő szervezetekre Тема/Téma 3. A felszíni vizek horizontális és vertikális felosztása. Тема/Téma 4. A felszín alatti vizek csoportosítása. Fény és hőmérsékleti rétegződés a vizekben. Тема/Téma 5. Az állóvizek és folyóvizek medrének kialakulása. Tótípusok és folyószakasztípusok kialakulása és élőhelyi viszonyai Змістовий модуль 2 /2. Tartalmi modul Az édesvízi élőhelyek típusai Тема/Téma 1. A folyóvizek szinttájainak felosztása az Illies-módszer szerint. Az egyes szinttájak karakterfajai Тема/Téma 2. Az állóvízi élettájak felosztása, az egyes közegek ökológiai tulajdonságai Тема/Téma 3. A plankton életforma és főbb képviselői (bakterioplankton, fitoplankton, zooplankton) Тема/Téma 4. A nekton életforma és képviselői Тема/Téma 5. A bentosz élővilága Змістовий модуль 2 /2. Tartalmi modul Vízi anyagforgalom Тема/Téma 1. A szén körforgása a vizekben Тема/Téma 2. Az oxigén körforgása a vizekben Тема/Téma 3. A nitrogén körforgása a vizekben Тема/Téma 4. A foszfor körforgása a vizekben Тема/Téma 5. A nyomelemek körforgása a vizekben

6 Назви змістових модулів і тем A tartalmi modulok címe és témája 4. Структура навчальної дисципліни / A tárgy oktatásának szerkezete Усього összesen Кількість годин / Óraszám денна форма / nappali заочна форма / levelező у тому числі/ebből Усього у тому числі/ebből összesen л/ előa dás п/ gyak orlat лаб/ labor atóriu mi munk a інд/e gyéni munk a с.р./ö nálló munk a л/ előa dás п gyak orlat лаб/ labor atóri umi mun ka інд/ egyé ni munk a Змістовий модуль 1. Тема Тема Тема Тема Тема с.р./ önáll ó munk a Разом за змістовим модулем Змістовий модуль 2. Тема Тема Тема Тема Тема Разом за змістовим модулем Змістовий модуль 3. Тема Тема Тема Тема Тема Разом за змістовим модулем 3 Усього годин / Összesen

7 2 5. Теми практичних занять Назва теми / A téma címe Кількість Годин Óraszám 1. A vízi élőlények alkalmazkodási stratégiái a víz fizikai és kémiai tulajdonságaihoz 2 2. A vízi élőlények alkalmazkodási stratégiái a szélsőséges hőmérsékleti és a 2 vízben oldott sók koncentráció viszonyainak változásaihoz 3. A vízi élőlények alkalmazkodási stratégiái a felszín alatti vizek élőhelyi 2 adottságaihoz 4. A fény hasznosulása a vízi ökoszisztémákban 1 5. A folyók szakaszolása hidrológiai és hidrobiológiai értelemben. Az egyes 2 szakasztípusok élőhelyi viszonyai 6. A planktonszervezetek jellemzői. Édesvizeink jellemző fito-, zoo-, és 2 bakterioplankton szervezeteinek megfigyelése és felismerése mikropreparátumok alapján 7. A nekton jellemzői. Édesvízi halaink megfigyelése és felismerése 2 nedvespreparátumok alapján 8. A bentosz jellemzői. A bentikus élőlények szerepe a vízi ökoszisztémák 1 anyagforgalmában 9. Az édesvízi és a sósvízi élőhelyek. Anyagforgalom az édesvizekben és az 2 óceánokban 10. A biogén elemek körforgalma a vizekben A nagy óceáni szállítószalag anyagforgalmi szerepe 2 Összóraszám 20

8 6. Теми самостійних занять Назва теми / A téma címe Кількість Годин Óraszám 1. A hidrobiológia, mint határtudomány 3 2. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai 3 3. A vízi élőhelyek felosztása a fény- és hőmérsékleti viszonyok alapján 3 4. A vízi szervezetek alkalmazkodó képessége. A halak anatómiai 3 jellegzetességei 5. A felszín alatti vizek hidrológiai és balneológiai felosztása. A felszín alatti 3 vizek élővilága 6. A folyók kialakulása, típusai. A rheofil szervezetek tulajdonságai 3 7. Az Illies-rendszer által elkülönített szakasztípusok jellemzői 3 8. A tavak kialakulása. Tótípusok. A rheofób szervezetek tulajdonságai 3 9. A tavak elöregedése. A fertők, mocsarak, lápok, turjánok és rétek 3 kialakulása 10. A fertők, mocsarak, lápok, turjánok és rétek jellemző élőlényegyüttesei A világóceán nagyobb egységei A plankton A nekton A bentosz Napi és évi ritmikus változások a vízi környezetben. A vízi élőlények 3 vándorlása 16. A komplex vízi anyagforgalom ökológiai jelentősége A szén és az oxigén körforgása a vizekben A nitrogén és a foszfor körforgása a vizekben A nyomelemek biológiai jelentősége A vízi ökoszisztémák védelme 3 Összóraszám 60

9 7. Методи контролю / Az ellenőrzés formái 1. Обов язковим є: відвідування лекцій, відвідування практичних занять, своєчасне написання трьох тестових контрольних робіт, конспектування, опрацювання тематики винесеної на самостійну роботу студента, опрацювання питань для самостійної підготовки до контрольних робіт, іспиту. Кількість пропущених занять не може перевищувати визначену в Положенні про навчальний процес в ЗУІ. 2.Вимогою до рівня засвоєння навчального матеріалу є: щонайменше задовільні оцінки за відповіді, контрольні роботи, реферати, колоквіуми, індивідуальні контрольні завдання (у заочників*). 3. Ліквідація заборгованості Форму та умови ліквідації заборгованості (пропущених занять, незадовільних оцінок за відповіді, за контрольні роботи, реферати, колоквіуми) у відповідності до Положення про навчальний процес в ЗУІ визначає викладач, на заняттях якого виникла заборгованість, про що повідомляє кафедру та Навчальну частину. Залік може бути проведений на підставі семестрової оцінки (поточно-модульного контролю), якщо є відповідне рішення кафедри, зафіксоване у протоколі і враховане у робочому навчальному плані і робочій програмі навчальної дисципліни. Якщо формою підсумкового контролю з предмету є іспит або диференційований залік, то семестрова оцінка може бути врахована, як критерій допуску до іспиту, і зарахована на іспиті. 8. Розподіл балів, які отримують студенти A hallgatók által megszerezhető pontszámok Приклад для заліку / Példa a beszámolóhoz Поточне тестування та самостійна робота Сума Folyamatos tesztelés és önálló munka Összeg Змістовий модуль 1 1. tartalmi modul Змістовий модуль 2 2. tartalmi modul Т1 Т2 Т3 Т4 Т5 Т6 Т7 Т8 Т9 100 Т1, Т2... Т9 теми змістових модулів / a tartalmi modulok témái. Змістовий модуль 1 1. tartalmi modul Приклад для екзамену / Példa a vizsgához Поточне тестування та самостійна робота Підсумковий тест (екзамен) Folyamatos tesztelés és önálló munka Змістовий модуль Змістовий модуль Tartalmi modul Т1 Т2 Т3 Т4 Т5 Т6 Т7 Т Т1, Т2... Т12 теми змістових модулів / a tartalmi modulok témái. Сума

10 2 Сума балів за всі види навчальної діяльності Az összpontszám az összes tanulmányi teljesítmény alapján Шкала оцінювання: національна та ECTS A nemzetközi és nemzeti osztályozás skálája Оцінка ECTS Osztályzat az ECTS szerint Оцінка за національною шкалою Osztályzat a nemzeti skála alapján для екзамену, курсового проекту (роботи), практики vizsga, évfolyammunka, gyakorlat А відмінно / jeles В С добре / jó D Е задовільно / elégséges незадовільно з можливістю FX повторного складання elégtelen a pótvizsga lehetőségével 0-34 F незадовільно з обов язковим повторним вивченням дисципліни elégtelen, a tárgy újrafelvételének kötelezettségével для заліку beszámoló зараховано megfelelt не зараховано з можливістю повторного складання nem felelt meg, a pótbeszámoló lehetőségével не зараховано з обов язковим повторним вивченням дисципліни nem felelt meg, a tárgy újrafelvételének kötelezettségével

11 3 9. Методичне забезпечення / Módszertani ellátottság Заняття проводяться в навчальних аудиторіях в яких є дошка для крейди розміром щонайменше 2 1 метрів. Технічні засоби, що використовуються: наявні кодоскоп, діапроектор, мультимедійний проектор. 10. A házi dolgozatok elkészítésének szempontjai Jelentkezés a témára A hallgató a tanár által javasolt listából önállóan választ dolgozattémát. Határidők A dolgozatok beadási határidejét a tanrend határozza meg. Ez általában egy hónappal a szorgalmi időszak vége előtt esedékes. A dolgozatot elektronikusan kell elkészíteni. A dolgozat szövegében, táblázataiban, diagrammjain vagy grafikonjaiban szereplő adatok mellett kötelezően hivatkozzunk forrásukra vagy saját eredményeinkre! Az ábrákat, táblázatokat a szövegben meg kell magyarázni. Az irodalomból átvett ábrák esetében a forrást meg kell adni. Minden ábrára és táblázatra legyen hivatkozás a szövegben. A kisebb ábrákat a szövegben vagy egy külön lapon helyezzük el, közvetlenül az ábrát először említő szövegrészt követő lapon. Ha az ábra a szövegben van, előtte és utána egy-egy sort hagyunk ki. Minden ábrához pontos és rövid cím tartozik, amit az ábra alá, középre zárva írunk, és annak szükséges magyarázata, amit középre zárva új sorból kezdünk. A dolgozat végén irodalomjegyzéket kell feltüntetni (legalább 8-10 felhasznált irodalmi forrást). Az internetes forrásoknál nem elég a fő honlap szerepeltetése, hanem a konkrét anyag mélységéig kell hivatkozást feltüntetni (URL cím). Formai követelmények Betűtípus: Times New Roman Betűméret: 12 pontos Oldalbeállítás: A4, margók: felső 2,5 cm, alsó 2,5 cm, jobb 1,5 cm, bal 3 cm Sorköz: 1,5 Bekezdés: 1,5 Igazítás: cím (Középre zárt), szövegtest (Sorkizárt) A szövegközi hivatkozásokat a következő, KIS KAPITÁLIS betűtípusú formában kérjük: egy szerző esetén: (KROCSKÓ, 2007) vagy KROCSKÓ (2007); két szerző esetén: (KOHUT és IZSÁK, 2008) vagy KOHUT és IZSÁK (2008); több szerző esetén: (GÖNCZY et al. 1999) vagy GÖNCZY és munkatársai (1999); Az irodalomjegyzék összeállításánál kérjük az alábbi forma követését: Folyóirat-közlemény esetén: CSOMA, Z. HADNAGY, I. (2009): A felszíni és felszín alatti vizek nitrátterhelése Makkosjánosi községben és környékén. Acta Beregsasiensis 8:2, p Könyvfejezet esetén: KOHUT, E. ZSELICKI, I. (2009): Veszélyeztetett növények. In: Baranyi Béla (szerk.): A Kárpátmedence régiói. Kárpátalja. Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, p

12 Teljes könyv esetén: VARGA, Z. (2003): Állatismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 146 pp. 4 A dolgozat értékelési szempontjai: Az értékelésnél a hangsúly a hallgató önálló munkájára esik. A cél az adott forrásokból egy egységes, jól szerkesztett, gördülékeny stílusú, dolgozat szerkesztése a témának megfelelően összedolgozva. A szó szerint átvett anyagból készülő dolgozatok nem fogadhatók el, ahogyan a megfelelő hivatkozások és irodalomjegyzék nélkül készültek sem. Ezen hallgatóknak a tantárgy teljesítéséhez javítóvizsgát kell tenniük Egyéni feladatok témái 1. A hidrobiológia kutatástörténete és helye a természettudományokban 2. A víz fizikai és kémiai tulajdonságainak kihatása a vízi szervezetek életére 3. A felszíni vizek csoportosításának lehetőségei 4. A felszín alatti vizek csoportosításának lehetőségei 5. A tavak osztályozása 6. A tavak fejlődése, az egyes szakaszok jellemzése: tó, fertő, mocsár, láp, turján, rét 7. A litorális régió jellemzése 8. A pelagiális régió jellemzése 9. A folyók kialakulása, a folyómeder fejlődése 10. A folyók szakasztípusainak bemutatása 11. Az állóvízi és a folyóvízi életterek közötti különbségek 12. Az édesvízi és a sósvízi élőhelyi közeg különbségei 13. A plankton 14. A nekton 15. A bentosz 16. A fényért való közdelem a vizekben 17. Hőmérsékleti rétegződés a vizekben 18. A hidrobiológia alkalmazási területei 19. Anyagforgalom a vizekben 20. Vizeink védelme 11. РЕКОМЕНДОВАНА ЛІТЕРАТУРА/ Ajánlott szakirodalmi források 1. Константинов А.С. Общая гидробиология. М.: Высш. шк., с. 2. Жизнь пресных вод СССР /Под ред. В.И.Жадина и Е.Н.Павловского. М.-Л.,1940. Т. 1; Т. 2; Т 3; Т. 4, ч. 1; Т. 4, ч Гиляров А.М. Популяционная экология. М.: МГУ, с. 4. Заика В.Е. Сравнительная продуктивность гидробионтов.--к.: Наук.думка, с. 5. Методи гідроекологічних досліджень поверхневих вод /О.М. Арсан, О.А. Давидов,Т.М. Дьяченко та ін.; За ред. В.Д. Романенка. НАН України. Ін-т гідробіології. К.: ЛОГОС, с. 6. Романенко В.Д. Основи гідроекології: Підручник. К.,Обереги с. 7. Романенко В.Д. Основы гидроэкологии. К.: Генеза, с.

13 8. Одум Ю. Экология. М.: Мир, Т Руденко С.С., Костишин С.С., Ситнікова І.О. Штучні системи в екології. Навч.посібник для вищих навч. закладів. Чернівці: Рута, с. 10. Эрхард Ж.-П., Сежен Ж. Планктон Состав, экология, загрязнение. Л.:Гидрометеоиздат, Kiegészítő forrásművek: 1. Алимов А.Ф. Функциональная экология пресноводных двустворчатых моллюсков. a. Л.: Наука, с. 2. Биологические инвазии в водных и наземных экосистемах / Под редакцией А.Ф.Алимова и Н.Г. Богуцкой. Москва: Товарищество научных изданий КМК, с. 3. Биоразнообразие и качество среды антропогенно измененных гидроэкосистем Украины / Харченко Т.А., Протасов А.А., Ляшенко А.В. и др. К.: ИГБ НАН Украины, с. 4. Бакаева Е.Н., Никаноров А.М. Гидробионты в оценке качества вод суши. М.: Наука, с. 5. Водна рамкова директива ЄС 200/60/ЕС. Основні терміни та їх визначення. К., с. 6. Гідроекологічна токсикометрія та біоіндикація забруднень: Теорія, методи, практика використання /За ред. Олексіва І.Т., Брагінського Л.П. Львів: Світ, с. 7. CALOW, P. PETTS, E. (edit.) 1992: The rivers handbook: hydrological and ecological principles. Volume one. Blackwell Scientific Publications, Oxford, p. XI pp. 8. CALOW, P. PETTS, E. (edit.) 1994: The rivers handbook: hydrological and ecological principles. Volume two. Blackwell Scientific Publications, Oxford, p. XII pp. 9. CARLING, P.A. 1992: In-stream hydraulics and sediment transport. In: CALOW, P. PETTS, G.E. (edit.): The rivers handbook: hydrological and ecological principles. Volume one. Blackwell Scientific Publications, Oxford, p , Plate CARTER, L.J. RESH, V.H. HANNAFORD, M.J. MYERS, M.J. 1996: Macroinvertebrates as Biotic Indicators of Environmental Quality. In: HAUER, F.R. LAMBERTI, G.A. (eds.): Methods in stream ecology. Second edition. Academic Press, DÉVAI GY. (szerk.) 1992: Vízminőség és ökológiai vízminősítés. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4, 240 pp. 12. DÉVAI GY. 1997c: IX.3.2. Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NÉR). In: FEKETE G. MOLNÁR ZS. HORVÁTH F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, p DÉVAI GY. 2001: A természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatása az ökológus nézőpontjából. In: BŐHM A. SZABÓ M. (szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. In: SZABÓ M. (sorozatszerk.): Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. ELTE-TTK & SZIE-KGI & KöM-TvH, Budapest, p DÉVAI GY. DÉVAI I. FELFÖLDY L. WITTNER I. 1992b: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4: DÉVAI GY. GRIGORSZKY I. NAGY S.A. (szerk.) 2011a: Tanulmányok az Európai Unió Víz Keretirányelvének magyarországi bevezetéséről. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 25., 171 pp. 16. DÉVAI GY. JUHÁSZ-NAGY P. DÉVAI I. 1992a: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 2. rész: A hidrobiológia és a biológiai vízminőség fogalomkörének értelmezése. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4:

14 6 17. FELFÖLDY L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 290 pp. 18. FELFÖLDY L. 1984: Hidrobiológia szavakban. In: Vízügyi hidrobiológia 13. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, II pp. 19. FELFÖLDY L. 1987: A biológiai vízminősítés. 4. javított és bővített kiadás. In: Vízügyi hidrobiológia 16. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 258 pp. 20. FÉLEGYHÁZI E. KISS T. SZABÓ J. 2006: Természetföldrajzi gyakorlatok (Különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, XI pp. 21. PADISÁK, J. 2005: Általános limnológia. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 311 pp. 22. WOYNAROVICH E. 2003: Vizeinkről mindenkinek. Agroinform Kiadó, Budapest, 271 pp.

15 12. Mintateszt / Зразок тесту 1. Mely közeget nem érint a hidrobiológia tudománya? a) Litoszféra b) Hidroszféra c) Mezoszféra d) Bioszféra 2. Mi nem jellemző a vízmolekulára? a) Magas olvadás- és párolgáshő. b) Nagy specifikus hőkapacitás. c) Alacsony hővezető-képesség. d) Hexagonális molekulaszerkezet. 3. A H-kötés milyen jellegű kémiai kötés? a) Elsőrendű. b) Másodrendű. c) Harmadrendű. d) Negyedrendű. 4. A környezet viszkozitását figyelembe véve melyik élőhelyi közegben kényszerülnek tartósan a legnagyobb izomerő kifejtésére az állatok? a) Légkörben. b) Vízben. c) Szárazföldön. d) Kőzetolvadékban. 5. Milyen vegyületek oldódnak jól a vízben? a) Poláris vegyületek. b) Apoláris vegyületek. c) Szubpoláris vegyületek. d) Telített szénhidrogének. 6. Melyek a fosszilis vizek? a) A régmúlt geológiai korokban már részt vett a földi vízforgalomban, de hosszú időre, mélyre eltemetődtek. b) A földkéreg szempontjából új, fiatalkorú, a Föld legmélyebb rétegeiből először felkerülő vizek. c) A világtengerek vizének összessége. d) Az édesvizek összessége. 7. Mi a talajvíz? a) A felszíntől számított negyedik vízzáró réteg felett összegyűlt, a hézagokat összefüggően kitöltő víztömeg. b) A felszíntől számított harmadik vízzáró réteg felett összegyűlt, a hézagokat összefüggően kitöltő víztömeg. c) A felszíntől számított második vízzáró réteg felett összegyűlt, a hézagokat összefüggően kitöltő víztömeg. d) A felszíntől számított első vízzáró réteg felett összegyűlt, a hézagokat összefüggően kitöltő víztömeg. 8. Mi jellemző a rheofobikus fajokra? a) Kevéssé tolerálják környezetükben a víz mozgását. b) Kedvelik környezetükben a talajlevegő átkeveredését. c) Kedvelik környezetükben a víz átkeveredését. d) Nem kedvelik környezetükben a talajlevegő átkeveredését. 9. Mi a litorális régió? a) a talajvíz-tájék b) a nyílt vízi tájék c) a parti tájék d) a rétegvíz tájék

16 10. Mi a hypolimnion? a) átkeveredési zóna b) hideg alsó réteg c) felszín alatti zóna d) fedőréteg 11. Mi jellemző a síklápra? a) Vize a bázikustól a mérsékelten savanyúig változik. b) Csak az északi féltekén alakultak ki. c) Csapadékos időszakban a tájból kidomborodó formával jellemezhető. d) Csak a tengerszint feletti 1000 métert meghaladó magasságokban alakulhat ki. 12. Mi a vízválasztó terület? a) Az a felszín alatti kiemelkedés, amely vízgyűjtő területeket választ el egymástól. b) Az a felszíni kiemelkedés, amely tengerrészeket választ el egymástól. c) Az a felszíni kiemelkedés, amely vízgyűjtő területeket választ el egymástól. d) Az a felszín alatti kiemelkedés, amely óceán alatti térszíneket választ el egymástól. 13. Mi jellemző az sztenotermikus fajokra? a) Szélsőséges hőmérsékletváltozáshoz alkalmazkodó szervezetek. b) Szélsőséges vízszintingadozásokhoz alkalmazkodó szervezetek. c) Csak meleg, vagy hidegtűrő szervezetek. d) Szélsőségesen magas sótartalomhoz alkalmazkodó szervezetek. 14. Milyen évi átlagos vízhőmérséklet jellemző a trópusi vizekre? a) 5 0 C b) 10 0 C c) 15 0 C d) 20 0 C 15. Aljzat nélküli aktív helyváltoztató életmódot folytató szervezetek: a) benton b) nekton c) pleuszton d) plankton 16. Víz-levegő fázis interfaciálisán előforduló szervezetek: a) benton b) nekton c) Neuszton d) plankton 17. Víz-szilárd fázis interfaciálisán előforduló szervezetek: a) tekton b) nekton c) pleuszton d) plankton 18. Mi a krenális régió? a) A tavak fenékközeli régiója. b) A folyók partmenti régiója. c) Forrástájék. d) Torkolattájék. 19. Mi jellemző a pénzespér-szinttájra? a) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben az iszap frakció dominál. b) a gyors áramlási sebesség, a mederüledékben az iszap frakció dominál. c) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben a kavics frakció dominál. d) a lassú áramlási sebesség, a mederüledékben a kavics és kőtömb frakció dominál. 20. Mi jellemző a márna-szinttájra? a) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben az iszap frakció dominál. 2

17 b) a gyors áramlási sebesség, a mederüledékben az iszap frakció dominál. c) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben a kavics frakció dominál. d) a lassúbb áramlási sebesség, a mederüledékben a homok és iszap frakció dominál. 21. Mi jellemző a lepényhal-durbincs-szinttájra? a) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben az iszap frakció dominál. b) a gyors áramlási sebesség, a mederüledékben az iszap frakció dominál. c) a meder esése 1,5 -nél is több lehet, a mederüledékben a kavics frakció dominál. d) a lassú áramlási sebesség, megjelenhet a félsós brakkvíz. 22. Mi a szeszton? a) Vízi mikrokorhadék. b) Vízi makrokorhadék. c) Vízi mezkorhadék. d) Vízi infrakorhadék. 23. Mi a szapropél? a) Bűzös, kén-hidrogén szagú, vas-szulfidtól fekete üledék, leggyakrabban nádasok alján alakul ki. b) Bűzös, kova szagú, Al-szulfidtól fekete üledék, leggyakrabban nádasok alján alakul ki. c) Szagtalan, nitorgén-szulfidtól fekete üledék, leggyakrabban erdők alatt alakul ki. d) Szagtalan, Ag-szulfidtól fekete üledék, leggyakrabban nedves rétek alján alakul ki. 24. Mi a drift? a) Egy halfaj. b) Egy hínár faj. c) Elsodró hatás. d) Fenéküledék-típus. 25. Mivel táplálkozik a Tubifex? a) Halak ivadékaival. b) Korhadékevő. c) A fiatal sásállományokat fogyasztja. d) A vízi puhatestűek testnedveit szívogatja. I. Jellemezze a folyóvizek szinttájait, azok élőhelyi viszonyait, az egyes szinttájak jellemző fajait, sajátosságait! (25 pont) 3