a december 31-vel végződő évre IFRS szerinti, auditált adatok alapján

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS a december 31-vel végződő évre IFRS szerinti, auditált adatok alapján Győr, április 11. Székhely: 9027 Győr, Martin út 1. Postacím: 9002 Győr, Pf. 50 Telefon: Fax: Cégbíróság: Győri Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: Cg raba@raba.hu

2 Tartalomjegyzék Független Könyvvizsgálói Jelentés Éves beszámoló nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint Vezetőségi jelentés / üzleti jelentés Nyilatkozat 2

3 Keltezés, Győr, március 19. Pénzügyi kimutatások a december 31-ével végződő évre

4 Tartalomjegyzék Független Könyvvizsgálói Jelentés...2 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás...7 Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás...8 Saját tőke változás kimutatás...9 Cash flow kimutatás megjegyzés A beszámolót készítő gazdálkodó egység megjegyzés A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja megjegyzés Jelentős számviteli politikák megjegyzés A valós érték meghatározása megjegyzés A pénzügyi kockázat kezelése megjegyzés Leányvállalati befektetések megjegyzés Ingatlanok, gépek és berendezések megjegyzés Immateriális javak megjegyzés Befektetési célú ingatlan megjegyzés Egyéb hosszú lejáratú eszközök megjegyzés Vevőkkel szembeni és egyéb követelések megjegyzés Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megjegyzés Saját tőke megjegyzés Céltartalék megjegyzés Pénzügyi kötelezettségek megjegyzés Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek megjegyzés Szegmensek szerinti jelentés megjegyzés Bevételek megjegyzés Működési költségek megjegyzés Személyi jellegű ráfordítások megjegyzés Egyéb bevételek és ráfordítások megjegyzés Pénzügyi bevételek és ráfordítások megjegyzés Nyereségadó megjegyzés Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók megjegyzés Pénzügyi kockázatok megjegyzés Egy részvényre jutó eredmény megjegyzés Tőkekötelezettségek és függő tételek megjegyzés Operatív lízingek megjegyzés Mérlegen kívüli kötelezettségek megjegyzés Fordulónap utáni események megjegyzés A magyar számviteli törvény követelményei szerinti további közzétételek... 52

5

6

7

8

9

10

11 Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás Eszközök december december 31. Ingatlanok, gépek és berendezések Immateriális javak Befektetési célú ingatlan Leányvállalati befektetések Egyéb befektetések Halasztott adókövetelések Egyéb hosszú lejáratú eszközök Befektetett eszközök összesen Készletek Vevőkkel szembeni és egyéb követelések Nyereségadó követelés Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Forgóeszközök összesen Eszközök összesen Saját tőke és kötelezettség Megjegyzés Jegyzett tőke Saját részvény Eredménytartalék Saját tőke összesen Céltartalék Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség Halasztott adókötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Céltartalék Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség Nyereségadó kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Saját tőke és kötelezettségek összesen A oldalon lévő kiegészítő megjegyzések szerves részét képezik a jelen pénzügyi kimutatásoknak. 7

12 Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás Eszközök Megjegyzés december december 31. Árbevétel Értékesítés közvetlen költsége Bruttó nyereség Osztalékbevétel* Leányvállalati befektetésekből származó nyereség/veszteség Egyéb működési bevétel Egyéb bevételek összesen Értékesítés és marketing költség Általános és igazgatási költségek Egyéb ráfordítások Egyéb működési ráfordítások összesen Működési tevékenység eredménye Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Adózás előtti eredmény Adózás Tárgyévi eredmény Tárgyévi átfogó eredmény összesen *A bevétel standard változásával IAS 18 helyett IFRS 15 alkalmazása- az osztalékbevétel átcsoportosításra és külön kiemelésre került az eredménykimutatásban. 8

13 Saját tőke változás kimutatás Saját tőke változás kimutatás Jegyzett tőke Saját részvény Részvény alapú kifizetések tartaléka Eredménytartalék Egyéb átfogó eredmény Saját tőke összesen január 1-i egyenleg Tárgyévi eredmény Osztalék fizetés évi eredményből december 31-i egyenleg Tárgyévi eredmény Osztalék fizetés évi eredményből december 31-i egyenleg

14 Cash flow kimutatás Cash flow kimutatás Megjegyzés december december 31. Működési tevékenységből származó cash flow-k Adózás előtti eredmény Pénzmozgással nem járó tételekkel kapcsolatos módosító tételek: Kamatbevétel Kamatráfordítás Értékcsökkenés és amortizáció 7, Tárgyi eszköz selejt 7, Immateriális javak, ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztése 7, Leányvállalati befektetés visszaírás ill. értékvesztés 6, Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Behajthatatlan és kétes követelésekre, valamint hosszú lejáratú követelésre képzett értékvesztés 11, Nem realizálható értéken nyilvántartott készletek értékvesztése Céltartalék változása 14, A működő tőke változásai: Vevőkkel szembeni és egyéb követelések változása Készletek változása Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek változása Fizetett adók Kapott kamatok Fizetett kamatok Működési tevékenységekből származó nettó cash flow-k Befektetési tevékenységekből származó cash flow-k Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak vásárlása 7, Befektetett eszközök eladása Befektetési tevékenységekből származó nettó cash flow-k Finanszírozási tevékenységekből származó cash flow-k Saját részvények eladásából és vásárlásából származó bevétel, ráfordítás 0 0 Tulajdonosnak fizetett osztalék Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow-k Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/csökkenése

15 1. megjegyzés A beszámolót készítő gazdálkodó egység A ( a Társaság vagy Rába ) a magyarországi törvények szerint bejegyzett társaság. A Társaság január 1-jével alakult át állami tulajdonú vállalatból részvénytársasággá. A Társaság székhelyének címe: Magyarország, 9027 Győr, Martin út 1. A Társaság termelő tevékenységet nem folytat, feladata az üzletfejlesztésre, a társaságok irányítására, szakmai felügyeletére és vagyongazdálkodásra koncentrálódik. Részvényesek A részvénykönyvben és évben az alábbi részvénytulajdonosokat tartották nyilván: december december 31. % % Közkézhányad 24,76 24,76 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 74,34 74,34 Saját részvény 0,90 0,90 100,0 100,0 2. megjegyzés A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja a) A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelésről szóló nyilatkozat A Társaság január 1-től a beszámolási kötelezettségét a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard ( IFRS ) alapján készíti el. A pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság március 19.-én jóváhagyta. A kiegészítő megjegyzésekben mérleg kifejezés alatt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az eredménykimutatás alatt átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás értendő. b) Az értékelés alapja A 4. megjegyzésben felsoroltak kivételével a pénzügyi kimutatások készítése során az értékelés alapja az eredeti bekerülési érték volt. A valós érték mérésére használt módszereket a 4. megjegyzésben részletezzük. c) Funkcionális és prezentálási pénznem A jelen pénzügyi kimutatások magyar forintban ("Ft") készültek, amely a Társaság funkcionális pénzneme. A Ft-ban prezentált pénzügyi adatok ezresekre kerekítve szerepelnek a kimutatásokban. 11

16 d) Bizonytalanság a becslésekben A pénzügyi kimutatások IFRS előírásoknak megfelelő elkészítése szükségessé teszi, hogy a vezetőség olyan döntéseket, becsléseket és feltevéseket alkalmazzon, amelyek hatással vannak a számviteli politika alkalmazására, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások beszámolóban szereplő összegére. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és a mögöttes feltételezések felülvizsgálata folyamatos. A számviteli becslések módosításai a becslés módosításának időszakában, valamint a módosítás által érintett jövőbeli időszakokban kerülnek kimutatásra. A becslési bizonytalanság és a számviteli politika alkalmazása terén hozott kritikus döntések fő területei, amelyek a legjelentősebb hatást gyakorolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre az alábbiak: i) Értékcsökkenés Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális javak nyilvántartása bekerülési értéken történik, leírásukra pedig lineárisan, hasznos élettartamuk alatt kerül sor. A Társaság a 7. és 8. megjegyzésbe mutatja be az értékcsökkenési és amortizációs ráfordítást. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökre vonatkozó korábbi tapasztalatok, valamint a várható technológiai fejlődés és tágabb gazdasági vagy iparági tényezőkben bekövetkező változások alapján történik. A becsült hasznos élettartamok felülvizsgálatára évente kerül sor. ii) Céltartalék A Társaság jelentős számviteli becslésnek tartja a céltartalék meghatározására vonatkozó számviteli becslést, bemutatása a 14. megjegyzésben történik. iii) Valós értékek A valós értékek meghatározása a 4. megjegyzésben szerepel. A és december 31-i valós értékek bemutatása a megfelelő megjegyzéseknél történik. iv) Nem pénzügyi eszközök értékvesztés vizsgálata A Társaság minden évben elvégzi arra vonatkozó felmérését, hogy fennállnak-e olyan IAS 36-ban megjelölt külső és belső indikációk, melyek a tárgyi eszközök vagy immateriális javak tekintetében értékvesztés vizsgálat elvégzését tennék szükségessé. Vizsgálatunk alapján nem azonosítottunk be értékvesztésre utaló jeleket, így nem végeztünk értékvesztés vizsgálatot sem. Ezen felül a társaság a tárgyi eszköz leltárai során megvizsgálja, hogy szükséges-e az egyedi eszközök szintjén értékvesztést elszámolni vagy selejtezni, melyet a 7. és 8. megjegyzés tartalmaz. v) Befektetési célú ingatlanok értékelése A Társaság befektetési célú ingatlanait bekerülési értéken tartja nyilván, azok valós értékét a Kiegészítő mellékletben mutatja be. A valós érték meghatározását egy független szakértő végezte el december 31-re vonatkozóan. A becslés során hasonló természetű, elhelyezkedésű és állapotú ingatlanok referencia értékei is figyelembe lettek véve. Az alapvető feltételezések és a valós érték bemutatása a 4. és 9. megjegyzésnél található. vi) Részesedések értékelése A Rába Nyrt. a Rába csoport üzleti modelljével összhangban - rendelkezik tartós stratégiai részesedésekkel a három leányvállalatában 100%-os mértékben. A leányvállalatokban, közös vagy társult vállalkozásban megtestesülő befektetések értékelése kezdeti megjelenéskor és ezt követően bekerülési értéken történik, csökkentve a felhalmozott értékvesztés összegével. Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a befektetés könyv szerinti értékénél alacsonyabb a megtérülő érték. A megtérülő érték megállapítására a társaság a diszkontált cash flow módszert alkalmazza. 12

17 A korábbi években elszámolt értékvesztés miatti veszteség akkor, és csak akkor írható vissza, ha az értékvesztés miatti veszteség legutóbbi elszámolása óta változás állt be a megtérülő érték megállapításához felhasznált becslésekben. Ilyen esetben az eszköz könyv szerinti értékét a megtérülő értékre kell növelni. 3. megjegyzés Jelentős számviteli politikák Az alábbiakban ismertetett számviteli politikák alkalmazása következetesen történt a jelen pénzügyi kimutatásokban bemutatott valamennyi időszakra vonatkozóan, kivéve az a) pontban részletezett változásokat. a) A számviteli politika változásai A Társaság által január 1-jével átvett, alább ismertetett, módosított IFRS standardok kivételével, az éves beszámoló elkészítéséhez alkalmazott számviteli politikák megegyeznek az előző évben alkalmazottakkal: IAS 12: Nem realizált veszteséghez kapcsolódó halasztott adó elszámolása (módosítás) A módosítás célja a nem realizált veszteséghez kapcsolódó halasztott adókövetelésekre vonatkozó követelmények tisztázása, hogy az IAS 12 Jövedelemadók standard eddig igen eltérő alkalmazása egységes legyen. A nem egységes alkalmazás elsősorban a csökkent valós érték esetén levonható átmeneti eltérések létezésének megállapítását, a könyv szerinti érték feletti megtérülés, a valószínű jövőbeni adóköteles nyereség, valamint a csoportos / egyedi értékelés témakörét érintette. A módosítás a Társaságra nincs hatással. IAS 7: Közzététel kezdeményezése (módosítás) A módosítás célja olyan közzétételek biztosítása, amelyek lehetővé teszik a beszámoló felhasználói számára a finanszírozási tevékenységekből származó kötelezettségek akár cash flow mozgáshoz köthető, akár nem pénzjellegű változásokból eredő - változásainak értékelését. A módosítás rögzíti, hogy a közzétételi követelmény teljesítésének egyik módja a finanszírozási tevékenységekből származó kötelezettségek nyitó- és záró egyenlegeinek táblázatos formában történő bemutatása a mérlegben, amely táblázat tartalmazza a finanszírozási cash flow változásait, a leányvállalatok és más vállalkozások feletti irányításszerzésből vagy az irányítás elvesztéséből származó változásokat, a devizaárfolyamok változásának hatásait, a valós értékek változásait, valamint egyéb változásokat. A módosítás a Társaságra nincs hatással. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok besorolása és értékelése A standard a január 1-jétől érvényes. Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok végleges verziója a pénzügyi instrumentumok projekt valamennyi fázisát tükrözi és az eddig alkalmazott IAS 39 Pénzügyi instrumentumok elszámolása és értékelése standard, továbbá az IFRS 9 valamennyi korábbi verziójának a helyébe lép. A standard új előírásokat tartalmaz a besorolásra, az értékelésre, az értékvesztésre, valamint a fedezeti elszámolásra vonatkozóan. A vezetés megvizsgálta a standard beszámolóra gyakorolt hatásait és úgy ítéli meg, hogy a változások nincsenek jelentős hatással a Társaság mérlegére és saját tőkéjére. IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevétel A standard a január 1-jétől érvényes. Az IFRS 15 egy ötlépéses modellt rögzít a vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek megállapítására, amely - kevés kivételtől eltekintve - a tranzakció típusától és az iparágtól függetlenül valamennyi esetben alkalmazandó. A standard előírásai az egyes nem pénzügyi eszközök értékesítéséből származó eredményhatás elszámolására és értékelésére is alkalmazandók, ahol az ilyen értékesítés nem képezi a vállalkozás szokásos tevékenységének részét (pl. tárgyi eszközök vagy immateriális javak értékesítése). Ehhez részletes közzétételi követelmények is kapcsolódnak, mint például az összbevétel megbontása, teljesítési kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk, a szerződéshez kapcsolódó eszköz- és kötelezettségszámla egyenlegének változásai az időszakok között, továbbá a legfontosabb döntések és becslések. 13

18 A vezetés megvizsgálta az IFRS 15. standardnak a Társaság bevételeire gyakorolt hatását és úgy ítéli meg, hogy a módosítás a tevékenységéből adódóan nincs hatással a Társaságra. b) Kiadott, de még nem hatályos és idő előtt nem alkalmazott standardok IFRS 16: Lízingek A standard a január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra érvényes. Az IFRS 16 rögzíti a lízingek elszámolásának, értékelésének, bemutatásának és közzétételének alapelveit mindkét szerződő fél tehát az ügyfél (a lízingbevevő ) és a szállító (a lízingbeadó ) vonatkozásában egyaránt. Az új standard előírja az lízingbeadó számára, hogy a legtöbb lízingügyletet bemutassa a beszámolóban. Egyes kivételektől eltekintve, a lízingbevevőkre egységesen alkalmazandó elszámolási modell vonatkozik. A lízingbeadókra vonatkozó elszámolási követelmények alapjában véve nem változtak. A vezetőség értékelte, hogy milyen hatást gyakorol a Társaságra az új standard bevezetése a jövőben. Várhatóan a változás nem gyakorol jelentős hatást a Társaság beszámolójára. c) Külföldi pénznemben történő ügyletek A külföldi pénznemben történő ügyleteket az ügyletek napján érvényes árfolyammal számítja át a Társaságba tartozó gazdálkodó egységek funkcionális pénznemére, Ft-ra. A mérlegfordulónapon külföldi pénznemben nyilvántartott monetáris eszközöket és kötelezettségeket (vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, adott, kapott kölcsönök, hitelek, egyéb adósságinstrumentumok, stb.) mérleg-fordulónapi árfolyamon számítjuk át a funkcionális pénznemre, MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyamon. A valós értéken értékelt, külföldi pénznemben meghatározott tételek arra a napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra, amelyre a valós értékelés vonatkozik. d) Pénzügyi instrumentumok Kezdeti megjelenítéskor nem számol el értékvesztést a Társaság, amennyiben az a várakozása a múltbeli és jövőbeli információkra támaszkodva, hogy az adott követelés kiegyenlítése a szerződés szerinti esedékességig teljes összegében meg fog történni. A Társaság alacsony kockázatúnak minősíti azokat a követeléseket és így nem számol el értékvesztést azon követelésekre, amelyek késedelme nem éri el a 90 napot. A fordulónapon 90 napot meghaladó késedelem esetén élettartamig várható hitelezési veszteség kerül elszámolásra, mert ezt a kezdeti megjelenítéshez képest jelentős hitelkockázat növekedésnek, a partnert alul teljesítőnek tekinti a Társaság. Amennyiben a kilátások javulnak, akkor a 12 havi várható veszteségre módosítja azt. A vevőkövetelések, szerződéses eszközök, lízingkövetelések hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportokba kerülnek összevonásra, melyekre a Társaság csoportos értékvesztési vizsgálatot alkalmaz. Értékvesztés mátrix alapján élettartam várható hitelezési veszteség kerül megállapításra és elszámolásra. Portfólió alapon piaci kategóriák szerint- vizsgálja a késedelembe esést és hitelkockázat növekedését, múltbeli statisztikai adatokra alapozva, veszteség kockázati ráták (továbbiakban veszteség ráta) alkalmazásával. Amennyiben egyedi nagy összegű tételek befolyásolják az adatokat, és/vagy megcáfolhatatlan bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy a fizetési késedelem nem jelenti a hitelezési kockázat jelentős növekedését, akkor ezen tételektől való megtisztítást követően történik a követelések értékvesztés számítása, a torzítások elkerülése érdekében. 14

19 i) Nem származékos pénzügyi instrumentumok A nem származékos pénzügyi instrumentumok közé a tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések, a vevőkkel szembeni és egyéb követelések, szerződéses követelések, a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, a hitelek és kölcsönök, valamint a szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek, szerződéses kötelezettségek tartoznak. A nem származékos pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése valós értéken, illetve a nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok esetében bármely közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költséggel növelt valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően a nem származékos pénzügyi instrumentumok értékelésére az alábbiakban leírtak szerint kerül sor. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzeszközöket és látra szóló betéteket tartalmaznak. A felszólításra visszafizetendő folyószámlahitelek, amelyek a Társaság pénzgazdálkodásának szerves részét képezik, a cash-flow kimutatás céljára a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé tartoznak. Vevőkkel szembeni és egyéb követelések, szerződéses eszközök, egyéb hosszú lejáratú eszközök A vevőkkel szembeni és egyéb követelések szerződéses eszközök, egyéb hosszú lejáratú eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, majd ezt követően amortizált bekerülési értéken értékelendő az effektív kamatláb módszer alkalmazásával, csökkentve a felhalmozott értékvesztés miatti veszteséggel. Az értékvesztés miatti veszteségek összegét az egyéb ráfordítások tartalmazzák Egyéb befektetések Az egyéb részesedéseket, melyek nem leányvállalatok, nem társult és közös vállalkozások a Társaság az egyéb befektetések között mutatja bekerülési értéken. Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Azon pénzügyi eszközöket, melyekkel kapcsolatban a társaságnak a célja a cash flow beszedése mellett az eszköz értékesítése is, és e pénzügyi eszközök olyan meghatározott időpontban esedékes cash flow-kat generálnak, melyek kizárólag tőketörlesztéshez és kamatfizetéshez kapcsolódnak, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Egy pénzügyi instrumentum akkor lesz az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként besorolva, ha a kezdeti megjelenítéskor az nem besorolható sem az Amortizált bekerülési értéken értékelt, sem az Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok egykébe sem. (ha azt kereskedési céllal tartja vagy azt az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelölte meg a kezdeti megjelenítéskor a Társaság ) Kezdeti megjelenítéskor a hozzárendelhető tranzakciós költségeket felmerülésük időpontjában az eredményben számolja el. Az eredményen keresztül valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékeli, amelynek változásait az eredménykimutatásban jeleníti meg. Hitelek és kölcsönök A hiteleket és kölcsönöket kezdetben valós értéken jelenítjük meg, csökkentve a diszkontokkal és a hozzárendelhető tranzakciós költségekkel. A kezdeti megjelenítést követően a hitelek és kölcsönök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektív kamatláb módszer alkalmazásával. A Társaság a valós értékről a kiegészítő megjegyzésekben ad információt. A hitelek és kölcsönök közzétételi célra meghatározott valós értékének számítása a jövőbeli tőkeösszeg és kamat cash flow-k mérleg-fordulónapi piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. Kölcsönök lejárati idő előtt történő visszavásárlása vagy rendezése esetén a visszafizetett összeg és a könyv szerinti érték különbözetét azonnal megjelenítjük az eredményben. Egyéb Az egyéb nem származékos pénzügyi instrumentumok értékelése amortizált bekerülési értéken történik az effektív kamatláb módszer alkalmazásával, csökkentve az értékvesztés miatti veszteséggel. 15

20 ii) Származékos pénzügyi instrumentumok A Társaság származékos pénzügyi instrumentumokkal, forward devizaszerződésekkel és opciós szerződésekkel fedezheti a működési tevékenységből származó árfolyamkockázatoknak való kitettségét. Politikájával összhangban a Társaság nem tart, illetve nem bocsát ki kereskedési céllal származékos pénzügyi instrumentumokat; a fedezeti elszámolás feltételeinek meg nem felelő származékos pénzügyi instrumentumokat azonban kereskedési céllal tartott instrumentumként számoljuk el. A származékos termékek kezdeti megjelenítése valós értéken történik; a hozzárendelhető tranzakciós költségeket felmerülésük időpontjában az eredményben számoljuk el. A kezdeti megjelenítést követően a származékos termékeket valós értéken értékeljük, amelynek változásait az eredménnyel szemben számoljuk el. e) Jegyzett tőke Törzsrészvények A törzsrészvényeket saját tőkeként soroljuk be. A törzsrészvények és részvényopciók kibocsátásához közvetlenül hozzárendelhető járulékos költségeket a saját tőke csökkenéseként mutatjuk ki, adóhatások nélkül. Jegyzett tőke (saját részvények) visszavásárlása A saját részvény visszavásárlásakor az ellenértékként fizetett összeget, amely tartalmazza a közvetlenül hozzárendelhető költségeket, saját tőke csökkenéseként mutatjuk ki. Osztalék Az osztalékot abban az időszakban mutatjuk ki kötelezettségként, amikor azt jóváhagyták. f) Ingatlanok, gépek és berendezések i) Megjelenítés és értékelés Az ingatlanok, gépek és berendezések értékelése halmozott értékcsökkenési leírással és halmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az adott eszköz megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető ráfordításokat tartalmazza. A saját előállítású eszközök bekerülési értéke az anyagköltséget, a közvetlen munkaköltséget, az eszköz rendeltetésszerű használat céljából működőképes állapotba hozásához közvetlenül hozzárendelhető bármely más költségeket, valamint az eszköz leszerelésének, elszállításának, és a helyszín helyreállításának költségeit tartalmazza. Adott berendezés funkciójának szerves részét képező vásárolt szoftver a berendezés részeként kerül aktiválásra. Az eszközök beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához kapcsolódó hitelfelvételi költségek aktiválásra kerülnek. Ha az ingatlanok, gépek és berendezések egyes részeinek eltérő a hasznos élettartama, azokat az ingatlanok, gépek és berendezések között külön tételekként (fő elemek) számoljuk el. Az ingatlanok, gépek és berendezések eladásakor vagy használatból történő kivonásakor a bekerülési értéket és a halmozott értékcsökkenést a számviteli nyilvántartásokból kivezetjük, és az értékesítés nyereségét vagy veszteséget az eredménykimutatásban elszámoljuk. (nettó módon előjelének megfelelően egyéb bevétel illetve egyéb ráfordítások között) ii) Pótaktiválások Az ingatlanok, gépek és berendezések egy része cseréjének költségét az eszköz könyv szerinti értékében jelenítjük meg, ha valószínű, hogy az adott részben megtestesülő várható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Társasághoz, és az adott rész bekerülési értéke megbízhatóan mérhető. A kicserélt rész könyv szerinti értékét kivezetjük. Az ingatlanok, gépek és berendezések napi szervizelésének költségeit felmerüléskor jelenítjük meg az eredményben. 16

21 iii) Értékcsökkenés Az értékcsökkenést az eredményben számoljuk el lineáris módszerrel az ingatlanok, gépek és berendezések egyes részeinek becsült hasznos élettartama alapján Az elszámolás a használatra kész állapotot követő hónaptól kezdődik. Telek után nem számolunk el értékcsökkenést. A tárgyidőszaki és az összehasonlító időszaki becsült hasznos élettartamok az alábbiak: - Épületek év - Gépek és berendezések 3-15 év Minden egyes mérlegfordulónapon sor kerül az értékcsökkentési módszerek, hasznos élettartamok és maradványértékek felülvizsgálatára. g) Immateriális javak i) Egyéb immateriális javak A Társaság által beszerzett egyéb immateriális javakat felhalmozott amortizációval és halmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési értéken értékeljük. ii) Pótaktiválások Az utólagosan felmerült költségek aktiválására csak akkor kerül sor, ha azok növelik az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznokat. Minden egyéb ráfordítást, beleértve a márkanevek ráfordítását is, az eredményben számolunk el felmerüléskor. iii) Amortizáció Az amortizációt az eredményben számoljuk el lineáris módszerrel az immateriális javak becsült hasznos élettartama során attól a naptól kezdve, amikor azok használatra készek. A tárgyidőszaki és az összehasonlító időszaki becsült hasznos élettartamok az alábbiak: - Szellemi termékek 3-8 év - Vagyoni értékű jogok 3-8 év h) Befektetési célú ingatlan A befektetési célú ingatlan olyan ingatlan, amelyet bérbeadási vagy tőkenövelési, vagy mindkét céllal, nem pedig a szokásos üzletmenet keretében történő értékesítés, áruk vagy szolgáltatások előállításával vagy nyújtásával kapcsolatos felhasználás céljára vagy igazgatási célokra tartunk. A befektetési célú ingatlanokat bekerülési értéken tartjuk nyilván. A befektetési célú ingatlanok bemutatása a megjegyzésekben valós értéken is megtörténik. A valós értéket szakértő állapítja meg. A valós érték évente felülvizsgálatra kerül. A befektetési célú ingatlanok valós értékére vonatkozó becslést a 4. és 9. megjegyzés tartalmazza. Ha egy ingatlan használata megváltozik úgy, hogy azt átsorolják az ingatlanok, gépek és berendezések közé, az átsorolás időpontjában fennálló nettó könyv szerinti értéke marad a későbbi elszámolásnál figyelembe vett bekerülési érték. i) Lízingelt eszközök A lízingügylet olyan megállapodás, amelynek keretében a lízingbe adó adott összeg megfizetése vagy fizetések sorozata ellenében meghatározott időtartamra átadja a lízingbe vevőnek az eszköz használati jogát. Az olyan lízingeket, amelyeknél lényegileg a tulajdonlással járó minden kockázat és haszon a Társaságé, pénzügyi lízingként soroljuk be. Kezdeti megjelenítéskor a lízingelt eszköz értékelése annak valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbikon történik. A kezdeti megjelenítést követően az eszközt az adott eszközre vonatkozó számviteli politika szerint számoljuk el. Pénzügyi lizingként lizingelt eszközzel nem rendelkezik a Társaság. Az egyéb lízingek között az operatív lízingeket tartunk nyilván. Az operatív lízingként lízingelt eszközök nem jelennek meg a Társaság mérlegében. 17

22 Az operatív lízing alapján történő lízingfizetéseket lineáris módszerrel a lízing futamideje alatt jelenítjük meg az eredményben. A kapott lízingösztönzőket a teljes lízingráfordítás szerves részeként mutatjuk ki a lízing futamideje alatt. j) Értékvesztés i) Pénzügyi eszközök Minden egyes mérlegfordulónapon felmérjük, van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszköz értékvesztett lehet. Egy pénzügyi eszközt akkor tekintünk értékvesztettnek, ha objektív bizonyíték jelzi, hogy egy vagy több esemény negatív hatással volt az adott pénzügyi eszköz becsült jövőbeni cash flow-ira. Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz vonatkozásában az értékvesztés miatti veszteség az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow-knak az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált jelenértéke közötti különbség. Az egyedileg jelentős pénzügyi eszközöket egyedileg vizsgáljuk értékvesztés szempontjából. A többi pénzügyi eszközt hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportokba vonjuk össze, és ezekre csoportos értékvesztési vizsgálatot alkalmazunk. Minden értékvesztés miatti veszteséget az eredményben mutatunk ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközökkel kapcsolatos bármely, korábban az egyéb átfogó eredményben megjelenített felhalmozott veszteség átvezetésre kerül az eredménybe. Értékvesztés miatti veszteség visszaírására akkor kerül sor, ha a visszaírás objektív módon egy olyan eseményhez kapcsolható, amely az értékvesztés miatti veszteség elszámolása után következett be. Az amortizált bekerülési értéken értékelt, eszközök esetében, a visszaírás megjelenítése az eredményben történik. ii) Nem pénzügyi eszközök A Társaság nem pénzügyi eszközeinek könyv szerinti értékét minden mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk, hogy megállapítsuk, van-e értékvesztésre utaló jel. Ha van értékvesztésre utaló jel, meghatározzuk az adott eszköz becsült megtérülő értékét. A határozatlan hasznos élettartamú vagy használatra még nem kész immateriális javak megtérülő értékére minden egyes mérlegfordulónapon becslés készül. Egy eszköz vagy pénztermelő egység megtérülő értéke a használati értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke közül a nagyobbik összeg. A használati érték meghatározása a becsült jövőbeli cash flow-k jelenértékükre történő diszkontálásával történik, a pénz időértékére és az eszközre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti diszkontráta alkalmazásával. Értékvesztési vizsgálat céljára az eszközöket az eszközöknek olyan legkisebb csoportjába vonjuk össze, amely a folyamatos használatból származó olyan pénzbeáramlásokat teremt, amely nagyrészt független a más eszközökből vagy eszközcsoportokból származó pénzbeáramlásoktól ( pénztermelő egység ). Értékvesztés miatti veszteség kimutatására kerül sor, ha az eszköz vagy pénztermelő egység könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Az értékvesztés miatti veszteséget az eredményben mutatjuk ki. A korábbi időszakokban megjelenített értékvesztés miatti veszteségeket minden mérlegfordulónapon megvizsgáljuk annak megállapítása céljából, van-e arra utaló jel, hogy a veszteség csökkent vagy megszűnt. Az értékvesztés miatti veszteség visszaírására kerül sor, ha változtak a megtérülő érték meghatározásához használt becsült értékek. Az értékvesztés miatti veszteséget csak olyan mértékig írjuk vissza, hogy az eszköz könyv szerinti értéke ne haladja meg azt az - értékcsökkenéssel vagy amortizációval számított - könyv szerinti értéket, amelyet akkor határoztuk volna meg, ha nem mutattuk volna ki értékvesztés miatti veszteséget. 18

23 k) Munkavállalói juttatások A rövidtávú munkavállalói juttatási kötelmek értékelése diszkontálás nélkül történik, és azok költségként leírásra kerülnek a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. Céltartalék képzésére kerül sor rövidtávú jutalmak vagy nyereségrészesedési programok keretében fizetendő összegek után, ha a Társaságnak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van ilyen összegek megfizetésére a munkavállaló által a múltban nyújtott szolgáltatás következtében, és a kötelem megbízhatóan becsülhető. A magyarországi járulékok, adó befizetése az év során érvényben lévő, törvényben előírt mértékben történik. A bér és személyi jellegű kifizetéseket terhelő munkáltatói adó és járulék költségeket az eredményben számoljuk el abban az időszakban, amikor az adott bér és személyi jellegű költség felmerül. A Társaság a költségvetés felé szociális hozzájárulásként teljesít befizetést. A végkielégítéseket ráfordításként mutatjuk ki, ha a Társaság reális visszavonási lehetőség nélkül bizonyíthatóan elkötelezte magát egy részletes formális terv mellett, amely vagy a munkaviszony szokásos nyugdíjazási időpont előtti megszüntetésére, vagy a munkavállalók önkéntes felmondásának ösztönzésére tett ajánlat eredményeként végkielégítés biztosítására irányul. Az önkéntes felmondás utáni végkielégítést akkor mutatjuk ki ráfordításként, ha a Társaság ajánlatot tett önkéntes felmondásra, valószínű, hogy az ajánlatot elfogadják, és az ajánlatot elfogadók száma megbízhatóan becsülhető. l) Céltartalékok Céltartalékot mutatunk ki, ha múltbeli események következtében a Társaságnak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme van, amely megbízhatóan megbecsülhető, és valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági haszon kiáramlását fogja igényelni. A céltartalékok meghatározása a várható jövőbeli cash flow-k diszkontálásával történik, a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző, adózás előtti ráta alkalmazásával. Átszervezés Akkor mutatunk ki átszervezési céltartalékot, ha a Társaság részletes és hivatalos átszervezési tervet fogadott el, és az átszervezés megkezdődött, vagy azt nyilvánosan vagy az érintetteknek (ha munkavállalók érintettek, akkor a képviselőiknek) bejelentettük. Jövőbeli működési költségekre nem képezünk céltartalékot. m) Bevételek i) Szolgáltatásnyújtás A nyújtott szolgáltatásokból származó bevételt az eredményben jelenítjük meg az ügylet mérlegfordulónapján elfogadott teljesítés alapján. A Társaság szolgáltatásnyújtás keretében közvetített szolgáltatást nyújt a leányvállalatok, valamint a külső bérlői felé. Ezen közvetített szolgáltatások jelentős részét a vagyonvédelmi-, tűzvédelmi-, informatikai-, gondnoksági-, valamint mobiltelefon szolgáltatás teszi ki. ii) Bérleti díjbevétel A bérleti díjbevételt a bérlet futamideje alatt lineárisan számoljuk el az eredményben. iii) Osztalékbevétel Az osztalékbevételt azzal a dátummal jelenítjük meg az eredményben, amikor a Társaságnak a kifizetésben való részesüléshez való joga létrejön, amely tőzsdén jegyzett értékpapírok esetén az osztalékjog megszűnésének napja (ex-dividend date). 19

24 n) Pénzügyi bevételek és ráfordítások Pénzügyi bevételek közé a következő tételek tartoznak: a befektetések (beleértve az értékesíthető pénzügyi eszközöket is) utáni kamatbevétel, az értékesíthető pénzügyi eszközök értékesítéséből származó nyereség, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásai, valamint az eredményben megjelenített fedezeti instrumentumokon realizált nyereség. A kamatbevételt időarányosan jelenítjük meg az eredményben az effektív kamatláb módszer alkalmazásával. A pénzügyi ráfordítás összetevői a következők: hitelek utáni kamatráfordítás, a céltartalékok diszkontjának lebontása, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásai, a pénzügyi eszközök után kimutatott értékvesztés miatti veszteség, valamint az eredményben megjelenített fedezeti instrumentumokon realizált veszteség. A hitelfelvételi költségeket, az eszközök beszerzéséhez vagy építéséhez kapcsolódókon kívül, az eredményben jelenítjük meg az effektív kamatláb módszer alkalmazásával. o) Nyereségadók A nyereségadó-ráfordítás a tényleges adót, a halasztott adót és az iparűzési adót tartalmazza. A nyereségadó-ráfordítást az eredményben mutatjuk ki kivéve, ha olyan tételhez kapcsolódik, amely az átfogó eredményben vagy közvetlenül a saját tőkében kerül elszámolásra, mivel ezekben az esetekben a tárgyidőszaki adó is az egyéb átfogó eredményben vagy közvetlenül saját tőkében szerepel. A tényleges adó a tárgyévi adóköteles nyereség után várhatóan fizetendő adó a mérleg fordulónapján hatályban lévő adókulcsok alapján, valamint a fizetendő adó korábbi időszakokkal kapcsolatos bármely módosítása. A halasztott adó megjelenítése a mérleg módszer alkalmazásával történik, amely figyelembe veszi az eszközök és kötelezettségek számviteli beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke, valamint az adófizetés céljából kiszámított összegek közötti átmeneti különbözeteket. A halasztott adó értékelése azokkal az adókulcsokkal történik, amelyek várhatóan vonatkozni fognak az átmeneti különbözetekre, amikor azok visszafordulnak, a mérlegfordulónapig hatályba lépett vagy lényegileg hatályba lépett törvények alapján. A halasztott adókövetelések és - kötelezettségek egymással szembeni beszámítására akkor kerül sor, ha jogszabályilag kikényszeríthető jog áll fenn arra vonatkozóan, hogy a tényleges adóköveteléseket beszámítsuk a tényleges adókötelezettségekkel szemben, továbbá olyan nyereségadókhoz kapcsolódnak, amelyeket ugyanaz az adóhatóság vetett ki ugyanarra az adóalanyra, vagy különböző adóalanyokra, amelyek azonban vagy nettó alapon kívánják rendezni tényleges adóköveteléseiket és adókötelezettségeiket, vagy adóköveteléseiket és - kötelezettségeiket párhuzamosan fogják realizálni. Halasztott adókövetelést csak olyan mértékben mutatunk ki, amilyen mértékben valószínű, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben az átmeneti különbözet felhasználható. A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk, és olyan mértékűre csökkentjük, hogy a kapcsolódó adóelőny realizálása még valószínű. p) Szegmensek szerinti jelentés A működési szegmens a Társaság olyan alkotóeleme, amely bevételekkel és kiadásokkal járó üzleti tevékenységet folytat (ideértve az ugyanazon gazdálkodó egység más alkotóelemeivel folytatott ügyletekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat is), amelynek működési eredményeit a Társaság fő működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgálja annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, értékelje teljesítményét, és amelyről rendelkezésére állnak a vonatkozó pénzügyi információk. A Társaságnak nincsen elkülönült eleme, mely megfelel a szegmens kritériumnak, ezért nem mutat be szegmens információt. 20

25 4. megjegyzés A valós érték meghatározása A Társaság számviteli politikája és közzététele szükségessé teszi a valós érték meghatározását pénzügyi és nem pénzügyi eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan egyaránt. A valós érték meghatározása értékelés és/vagy közzététel céljára az alábbi módszerek alapján történt. Ahol szükséges, az adott eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó konkrét megjegyzés tartalmaz további információt a valós érték meghatározása során alkalmazott feltevésekről. A valós érték alapja a piaci érték, amely az a becsült összeg, amennyiért egy eszköz megfelelő marketingtevékenységet követően a szokásos piaci feltételek melletti ügyletet megkötő, adásvételre kész eladó és vevő között az értékelés napján gazdát cserél úgy, hogy a szerződő felek mindegyike kellő ismeretek birtokában, körültekintően és kényszer hatása nélkül cselekszik. Befektetési célú ingatlan Megfelelő elismert szakmai minősítésekkel és az értékelt ingatlan helyszínére és kategóriájára vonatkozó közelmúltbeli tapasztalattal rendelkező külső független értékelő értékelte a Társaság befektetési célú ingatlanát december 31-én. Az értékelők az értékelésnél a hangsúlyt a piaci értékesítés-összehasonlító módszerre helyezték. Eszköz értékesítéséből származó követelések Az eszköz értékesítéséből származó követelések valós értékének becsült összege a jövőbeli cash flow-k mérlegfordulónapi piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. Vevőkkel szembeni és egyéb követelések A vevőkkel szembeni és egyéb követelések valós értékének becsült összege a jövőbeli cash flow-k mérleg-fordulónapi piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. Származékos termékek A forward devizaszerződések valós értékének alapja azok jegyzett piaci ára, ha rendelkezésre áll ilyen. Ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, a valós érték becslése a szerződéses forward ár és a szerződés lejáratáig hátralévő időre vonatkozó aktuális forward ár közötti különbözet (államkötvényeken alapuló) kockázatmentes kamattal történő diszkontálása útján történik. Az opciós szerződések valós értékét brókerárajánlatok alapján határozzuk meg. Az ilyen árak megalapozottságát az egyes szerződések feltételei és lejárata alapján becsült jövőbeli cash flow-k hasonló instrumentumra vonatkozó, értékelési napi piaci kamatlábbal történő diszkontálásával vizsgáljuk. Hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök közzétételi célra meghatározott valós értékének számítása a jövőbeli tőkeösszeg és kamat cash flow-k mérlegfordulónapi piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. Pénzügyi lízingeknél a piaci kamatlábat hasonló lízing megállapodások alapján határozzuk meg. 21

26 5. megjegyzés A pénzügyi kockázat kezelése a) Áttekintés Pénzügyi instrumentumok használatából adódóan a Társaság a következő kockázatoknak van kitéve: - hitelkockázat - likviditási kockázat - piaci kockázat. Ez a megjegyzés a Társaság fenti kockázatoknak való kitettségére, a Társaság kockázatok mérésével és kezelésével kapcsolatos célkitűzéseire, politikáira és folyamataira, valamint a Társaság tőkekezelésére vonatkozó információkat mutatja be. További mennyiségi közzétételeket a jelen pénzügyi kimutatások tartalmaznak. A Társaság kockázatkezelési kereteinek kialakítása és felügyelete az Igazgatóság felelőssége. A Társaság kockázatkezelési politikáját úgy alakítottuk ki, hogy az biztosítsa a Társaságot érintő kockázatok azonosítását és elemzését, a megfelelő kockázati limitek és kontrollok felállítását, valamint a kockázatok és a limitek betartásának nyomon követését. A kockázatkezelési politikát és rendszereket rendszeresen felülvizsgáljuk, hogy azok tükrözzék a piaci körülmények és a Társaság tevékenységének változásait. Vezetőségi standardokon és szabályzatokon keresztül a Társaság fegyelmezett és konstruktív ellenőrzési környezetet kíván kialakítani, amelyben valamennyi munkavállaló tisztában van szerepkörével és kötelezettségeivel. b) Hitelkockázat A hitelkockázat annak kockázata, hogy a Társaságot pénzügyi veszteség éri, ha egy vevő vagy egy pénzügyi instrumentumban részt vevő fél nem teljesíti szerződéses kötelmeit. Vevőkkel szembeni, külső és kapcsolt, és egyéb követelések A Társaság követeléseinek jelentős része a leányvállalataival szemben merül fel, mely a vevői követelésen felül cash-pool követeléssel valamint pótbefizetéssel kapcsolatos. A leányvállalatokban 100%-os részesedéssel bír, ezáltal befolyást gyakorol a leányvállalatok működésére. Befektetések A Társaság úgy korlátozza hitelkockázati kitettségét, hogy csak likvid értékpapírokba vagy betétekbe fektet be és csak jó hitelminősítésű partnerekkel folytat üzleti kapcsolatot. A vezetőség nem számít arra, hogy bármelyik partner nem teljesíti kötelmeit. A Társaság elfogadható kockázatnak tartja a magyar államkötvényekbe, illetve a magyar államkötvényekkel azonos vagy hasonló hitelminősítésű bankokban elhelyezett betétekbe történő befektetéseket. c) Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a Társaság nem tudja pénzügyi kötelmeit esedékességkor teljesíteni. A Társaság likviditásmenedzselési megközelítése, hogy amennyire lehetséges, mindig megfelelő likviditást biztosítson kötelezettségei esedékességkor történő teljesítéséhez, mind szokásos, mind feszített körülmények között, anélkül hogy elfogadhatatlan vesztesége merülne fel vagy kockáztatná a Csoport hírnevét. A Társaság óvatos likviditásmenedzsment-politikát követ, amelynek keretében elegendő pénzeszközt, piacképes értékpapírt és rulírozó hitelkeretet tart, amelyek rendelkezésre állnak valamennyi működési és adósságszolgálattal kapcsolatos kifizetés esedékességkor történő teljesítéséhez. A Társaság időszakonként elemzi tőkeszerkezetét és kötelezettségei lejárati idejét, hogy az eszközszerkezetnek megfelelő tőkeszerkezetet tudjon fenntartani. A fő cél a befektetett eszközök hosszú lejáratú forrásokból történő finanszírozása. A Társaságnak csoportos számlavezetési rendszere (cash-pool rendszer) van, amely a készpénzgazdálkodás optimalizálását segítő eszköz. A Csoporton belüli likviditási kockázat minimális szintre 22

27 csökkenthető a rövid lejáratú többletek és hiányok összehangolásával a Csoporton belüli egyes társaságoknál. A vezetőség véleménye szerint a Társaság elegendő cash flow-t tud termelni kötelezettségei teljesítéséhez. d) Piaci kockázat A piaci kockázat annak kockázata, hogy a piaci árak, mint az átváltási árfolyamok, a kamatlábak és a részvényárak változása befolyásolni fogja a Társaság eredményét vagy pénzügyi instrumentumokban lévő befektetéseinek értékét. A piaci kockázat kezelésének célja a piaci kockázatnak való kitettségek kezelése és ellenőrzése elfogadható keretek között, a haszon optimalizálása mellett. A Társaság a piaci kockázat kezelése érdekében származékos termékekkel kereskedhet, valamint pénzügyi kötelezettségeket vállalhat. Valamennyi ilyen tranzakció az Igazgatóság által jóváhagyott irányelvek szerint történik. Devizakockázat A Társaság devizakockázatát a cash-pool rendszer jelenti, melyet deviza pénznemben is működtetnek. A cash-pool rendszer a deviza pénznem mellett a funkcionális pénznemben is működik. A különböző devizanemek egymással szemben számolódnak el, nettó módon kerül kimutatásra a követelés és kötelezettség. Kamatlábkockázat A Társaság által követett politika biztosítja, hogy a kamatlábkockázat minimális szinten tartását hatékonyan támogatja a Holding által működtetett cash-pool rendszer is, mivel az átmeneti forrástöbblettel rendelkező Csoport tag a cash-pool rendszeren keresztül finanszírozhatja az átmeneti forráshiánnyal rendelkező Csoport tagot. Így a banki betéti és hitelkamatok közötti különbség (spread) megnyerésével jelentős kamatmegtakarítás érhető el. e) Tőkemenedzsment Az Igazgatóság politikája erős tőkealap fenntartása a befektetői, hitelezői és piaci bizalom megőrzése, valamint az üzleti tevékenység jövőbeli fejlődésének biztosítása érdekében. Az Igazgatóság igyekszik fenntartani az egyensúlyt a nagyobb mértékű hitelfelvétel által esetlegesen nyújtott nagyobb hozamok és a szilárd tőkehelyzet által biztosított előnyök és biztonság között. A Társaság tőkemenedzsment-megközelítése nem változott az év folyamán. A Polgári Törvénykönyv alapján a részvénytársasági saját tőke nem lehet kevesebb a jegyzett tőke 66%-ánál és december 31-én a Társaság megfelelt ezeknek a külsőleg előírt tőkekövetelményeknek. f) A Társaság tőkehelyzete A Társaság saját tőkéje december 31-én E Ft (2017. december 31-én E Ft ), jegyzett tőkéje E Ft (2017. december 31-én E Ft ), a saját tőke jegyzett tőke aránya 126,3 % (2017. december 31-én 125,8 %). 23

28 6. megjegyzés Leányvállalati befektetések december 31. % Befektetés bekerülési értéke Befektetés értékvesztése Befektetés könyvszerinti értéke Befektetés Saját tőkéje Befektetések Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Mindösszesen december 31. Befektetés bekerülési értéke Befektetés értékvesztése Befektetés könyvszerinti értéke Befektetés Saját tőkéje Befektetések Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Mindösszesen A leányvállalatok a beszámolóikat december 31-ei fordulónapra készítik el a Magyar Számviteli Törvény alapján és azt a helyi szabályoknak megfelelően közzé is teszik. A leányvállalatokban a részesedés mértéke megegyezik az ellenőrzés mértékével. 24

29 Értékvesztés a leányvállalatokban Az anyavállalat a mérlegfordulónapon elvégezte az értékvesztés vizsgálatot a leányvállalatokkal kapcsolatban: A Rába Jármű Kft. esetében nem merült fel olyan körülmény, mely a befektetés értékelést szükségessé tenné, a megtérülését veszélyeztetné, mivel a Rába Jármű Kft. tőkehelyzete megfelelő, folyamatosan nyereséget termel, és várhatóan a stratégiája alapján is fenntartja a pozitív helyzetét. A Rába Futómű Kft. -t és a Rába Járműalkatrész Kft. -t a korábbi évekhez hasonlóan a diszkontált cash flow módszerrel értékelte, ahol a leányvállalatok értéke a jövőbeni várható pénzáramlások diszkontált értéke. A számítást a stratégiai tervek alapján végezte, melyek meghatározásakor figyelembe vette a belföldi és világgazdasági helyzetet, a kapcsolódó kockázatokat, és ennek hatását az iparágra. Az értékelés a Rába Járműalkatész Kft. a befektetés könyv szerinti értékét alátámasztotta. A Rába Futómű Kft.esetében az értékelés az értékvesztés visszaírását eredményezte. Az értékvesztés a következőképpen alakult: Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése január visszaírt értékvesztés 0 elszámolt értékvesztés december visszaírt értékvesztés elszámolt értékvesztés december a) Rába Futómű Kft. Székhely: Magyarország 9027 Győr, Martin út 1. A jegyzett tőke összege és december 31-én E Ft. A jegyzett tőke 100%-át a bocsátotta a Rába Futómű Kft. rendelkezésére. A Rába Futómű Kft. futóműveket és futómű részegységeket, valamint futómű-alkatrészeket gyárt közepes és nehéz gépjárművekhez, buszokhoz és más járművekhez. Termékek széles skáláját gyártja saját fejlesztések és szabadalmak alapján. A társaság a tevékenységét Győrben végzi. b) Rába Járműalkatrész Kft. Székhely: Magyarország 9027 Győr, Martin út 1. A jegyzett tőke összege és december 31-én E Ft. A jegyzett tőke 100%-át a bocsátotta a Rába Járműalkatrész Kft. rendelkezésére. A Rába Járműalkatrész Kft. járműalkatrészeket, így: személygépkocsi üléseket és ülésalkatrészeket (pl. ülésvázak, huzatok), haszongépjármű alkatrészeket, részegységeket, valamint forgácsolt nehézgépjármű alkatrészeket gyárt. A társaság a tevékenységét két telephelyen végzi, Móron és Sárváron. 25

30 c) Rába Jármű Kft. Székhely: Magyarország 9027 Győr, Martin út 1. A jegyzett tőke december 31-én és december 31-én E Ft. A jegyzett tőke 100%-át a bocsátotta a Rába Jármű Kft. rendelkezésére. A Rába Jármű Kft. teherautó- és buszalvázakat és kapcsolódó alkatrészeket, egyéb járműipari fémszerkezeteket gyárt, járműveket szerel össze. A társaság a tevékenységét Győrben végzi. Leányvállalatok kiemelt adatai: Az adatok a leányvállalatok önálló beszámolóiból kerülnek bemutatásra, mely a Magyar Számviteli Törvény alapján készült december 31. Befektetések Jegyzett tőke Tartalékok Adózott eredmény Saját tőke -ebből pótbefizetés Mérleg főösszeg Kötelezettség Árbevétel Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft december 31. Befektetések Jegyzett tőke Tartalékok Adózott eredmény Saját tőke Mérleg főösszeg Kötelezettség Árbevétel Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft

31 7. megjegyzés Ingatlanok, gépek és berendezések Ingatlanok Gépek és berendezések Beruházások Összesen Bruttó könyv szerinti érték január 1-jei egyenleg Növekedés Átvezetés a beruházásokból Csökkenés december 31-i egyenleg Halmozott értékcsökkenés január 1-jei egyenleg Elszámolt értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Csökkenés december 31-i egyenleg január 1-jei nettó könyv szerinti érték december 31-i nettó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték január 1-jei egyenleg Növekedés Átvezetés a beruházásokból Csökkenés december 31-i egyenleg Halmozott értékcsökkenés január 1-jei egyenleg Elszámolt értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Csökkenés december 31-i egyenleg december 31-i nettó könyv szerinti érték Az IAS szakasza szerint az eszközök hasznos élettartamát, valamint az IAS szakasz szerint az alkalmazott értékcsökkenési módszert évente, legkésőbb az adott üzleti év végén felül kell vizsgálni. A tárgyévben nem történt olyan esemény, mely indokolta volna az amortizációs kulcsok lényeges megváltoztatását. Az ingatlanok és gépek berendezések esetében a csökkenés jogcíme selejtezés,illetve értékesítés volt. 27

32 A 0-ra leírt, de még használatban lévő eszközök bemutatása: Bruttó érték Ingatlanok Halmozott értékcsökkenés Könyv szerinti érték Bruttó érték Gépek és berendezések Halmozott értékcsökkenés Könyv szerinti érték

33 8. megjegyzés Immateriális javak Szellemi termékek Vagyoni értékű jogok Összesen Bruttó könyv szerinti érték január 1-jei egyenleg Növekedés Csökkenés december 31-i egyenleg Halmozott értékcsökkenés január 1-jei egyenleg Elszámolt értékcsökkenés Csökkenés december 31-i egyenleg január 1-i nettó könyv szerinti érték december 31-i nettó könyv szerinti érték Bruttó könyv szerinti érték január 1-jei egyenleg Növekedés Csökkenés december 31-i egyenleg Halmozott értékcsökkenés január 1-jei egyenleg Elszámolt értékcsökkenés Csökkenés december 31-i egyenleg december 31-i nettó könyv szerinti érték Vagyoni értékű jogok legnagyobb értéke az alkalmazott külső programok használati joga. A 0-ra leírt, de még használatban lévő eszközök bemutatása: Bruttó érték Vagyoni értékű jogok Halmozott értékcsökkenés Könyv szerinti érték Bruttó érték Szellemi termékek Halmozott értékcsökkenés Könyv szerinti érték

34 9. megjegyzés Befektetési célú ingatlan A befektetési célú ingatlan egy több fázisban eladandó telket foglal magába. Az eladásból várható bevétel jelentősen meghaladja az ingatlan könyv szerinti értékét. A befektetési célú ingatlan valós értéke december 31-én E Ft, (2017. december 31- én E Ft ). A Társaság a befektetési célú ingatlanok vonatkozásában a bekerülési érték modellt alkalmazza, így a mérlegben ezen ingatlanok nem valós értéken, hanem nettó könyv szerinti értéken kerülnek kimutatásra. A valós értéket egy külső független értékbecslő állapította meg. Az értékbecslést a hasonló ingatlanok esetében a piacon megfigyelhető árak figyelembevételével hajtották végre. 10. megjegyzés Egyéb hosszú lejáratú eszközök december december 31. Eszköz értékesítéséből származó követelés Pótbefizetésből származó követelés Hosszú lejáratú követelések Egyéb hosszú lejáratú eszközök összesen Eszköz értékesítéséből származó követelés Az eszköz értékesítéséből származó követelések között egy ingatlan értékesítésből származó követelés került kimutatásra. A Társaság szerinti megtérülés 2020-ra várható. Pótbefizetésből származó követelés A pótbefizetésből származó követelések között a leányvállalatok felé előző években adott követelések kerülnek kimutatásra. A Társaság szerinti megtérülés 2022-re várható. Az évek közötti változás a diszkontálás hatása évben E Ft és évben E Ft kamat került elszámolásra. 30

35 2017. december december 31. Éven belüli Egy és öt év között Öt éven túl 0 0 Egyéb hosszú lejáratú eszközök összesen megjegyzés Vevőkkel szembeni és egyéb követelések december december 31. Vevőkkel szembeni követelés Behajthatatlan és kétes követelésekre elszámolt értékvesztés 0 0 Nettó vevőállomány Követelések kapcsolt vállakozással szemben Előlegek Aktív időbeli elhatárolások ÁFA követelés Egyéb Követelések összesen A Társaság vevőkkel szembeni és egyéb követelésekkel kapcsolatos hitel- és devizakockázatnak való kitettségét az 5. és a 25. megjegyzés részletezi. A Társaságnak vevőkkel szemben csak a funkcionális pénznemben van nyitott követelése. 31

36 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben pénznemenkénti megoszlása: december december 31. Kapcsolt vevői követelések HUF Összesen december december 31. Cash-pool követelés EUR HUF Összesen megjegyzés Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek december december 31. Pénzeszközök Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek összesen A Társaság pénzeszközökkel és pénzeszköz-egyenértékesekkel kapcsolatos kamatláb- és devizakockázati kitettségét az 5. megjegyzés részletezi. A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesekből a tárgyévben a kamatbevétel nem számottevő december december 31. HUF EUR USD Pénzeszközök összesen

37 13. megjegyzés Saját tőke Jegyzett tőke december 31-én a kibocsátott jegyzett tőke darab (2017 december 31-én darab ), egyenként Ft névértékű, a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában jegyzett törzsrészvényből áll. A törzsrészvények az időszakosan meghirdetett osztalékra jogosítanak, és részvényenként egy szavazatot jelentenek a Társaság közgyűlésein. Valamennyi részvény egyenrangú a Társaság maradék eszközei tekintetében. Saját részvény A saját részvények értéke december 31-én E Ft ( db részvény), (2017. december 31-én E Ft, db részvény). A Társaságnak a birtokában lévő részvényeivel kapcsolatban ( saját részvények ) valamennyi jog fel van függesztve a szóban forgó részvények újbóli kibocsátásáig. Egyéb átfogó jövedelem A Társaságnak és december 31-én egyéb átfogó jövedelme nem volt. Fizetett osztalék A éves rendes közgyűlése a április 12-én meghozott és aznap közzétett 3/ sz. közgyűlési határozatában úgy határozott, hogy a Társaság évben a évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból 1.000,- Ft/db névértékű részvényenként 23,- Ft osztalékot fizet, a Társaság Alapszabálya pontjai rendelkezései szerint. A Társaság tulajdonában álló saját részvény mennyiségre eső osztalékot a Társaság felosztja az osztalékra jogosult részvényesek között részesedésük arányában a Társaság Alapszabályának megfelelően. Az osztalékfizetés kezdő napja: május 29. A fel nem vett osztalék követelésére való jog az osztalék-fizetés kezdő napjától (az osztalék esedékességének napja) számított 5 (öt) év elteltével évül el. A saját részvény-mennyiségre eső osztalék felosztásával az Ft/db névértékű részvényenkénti osztalék mértéke 23,21 Ft. A Társaság osztalékra jogosult részvényeinek darab száma (saját részvény nélkül) db, a kifizethető osztalék összege E Ft. A tárgyidőszak végéig előírt, de ki nem fizetett osztalék összege adminisztratív adathiány miatt 409 E Ft. Az osztalék fizetéssel kapcsolatban felmerült az osztalékfizetés lebonyolításával megbízott KELER Zrt által számlázott tranzakciós költség összege, mely az eredmény terhére került elszámolásra E Ft. 33

38 14. megjegyzés Céltartalék Hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettség Szállítói kötelezettségre képzett Szállítói kötelezettségre képzett Munkavállalókhoz kapcsolódó kötelezettségre képzett Összesen Nyitó, január Céltartalék-képzés Céltartalék-felhasználás Céltartalék-feloldás Záró, december Céltartalék-képzés Céltartalék-felhasználás Céltartalék-feloldás Záró, december A szállítói kötelezettségre képzett céltartalék a múltbeli eseményből fakadó egyéb kötelem-nagyobb részben hatósági megállapítások miatti-becsült erőforrás kiáramlásának összege. A képzett céltartalékok összege megközelítően megegyezik a gazdasági hasznok várható kiáramlásával. A várakozások szerint a céltartalék képzés alapjául szolgáló esemény, az erőforrás kiáramlás a képzett összeg 42,9%-ánál évben következik be, összege E Ft, éven túli E Ft. 34

39 15. megjegyzés Pénzügyi kötelezettségek A Társaságnak a bázis- és tárgyidőszakban nem állt fenn hitel- és kölcsön kötelezettsége. A Társaságnak pénzügyi lízingből származó kötelezettsége sem évben, sem évben nem volt. A Társaság készfizető kezességet vállalt a leányvállalatokért, mely a mérlegben Pénzügyi kötelezettségként került megjelenítésre a bázisévben. A tárgyévben a Társaság kézfizető kezessége a pénzintézetekkel kötött szerződésmódosítások eredményeként megszűnt. A Pénzügyi kötelezettség a 24. megjegyzésben kerül részletes bemutatásra. Kezességvállalások a következő jogcímen merültek fel: december 31. Leányvállalat Jogcím Kezességvállalás összege (millió Ft) Rába Futómű Kft. bankhitel Rába Futómű Kft. egyéb garancia 4 Rába Járműalkatrész Kft. bankhitel Rába Jármű Kft. bankhitel Rába Jármű Kft. bankgarancia december 31. Leányvállalat Jogcím Kezességvállalás összege (millió Ft) Rába Futómű Kft. bankhitel 0 Rába Futómű Kft. egyéb garancia 4 Rába Járműalkatrész Kft. bankhitel 0 Rába Jármű Kft. bankhitel 0 Rába Jármű Kft. bankgarancia 0 35

40 16. megjegyzés Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek december december 31. Szállítók Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Kapott előlegek Elhatárolt költségek Halasztott bevételek Bérek és járulékai ÁFA fizetési kötelezettség Egyéb Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek összesen A szállítók és kapcsolt kötelezettségek pénznemenkénti megoszlása: december december 31. Szállítókkal-külső és kapcsoltszembeni kötelezettségek: EUR HUF USD Összesen december december 31. Cash-pool kötelezettségek EUR HUF Összesen A Társaság szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos deviza- és likviditási kockázatnak való kitettségét az 5. és a 25. megjegyzés részletezi. 17. megjegyzés Szegmensek szerinti jelentés A Társaság a tevékenységét egy szegmensként határozta meg, ezért külön jelentés nem készül. 36

41 18. megjegyzés Bevételek A bevételek megoszlása a következő: december december 31. Kapcsolt vállalkozás* Nem kapcsolt vállalkozás Belföld összesen Bevételek összesen Az árbevétel tevékenység szerinti megoszlása a következő: december december 31. Szolgáltatásnyújtás Bérleti díjbevétel Osztalékbevétel Bevételek összesen * Részletesebb bontás a 24. megjegyzésnél található Az árbevétel jelentős hányada a konszolidációba bevont vállalatoktól származott. A konszolidációs körön kívüli vevőknek jellemzően szolgáltatások, bérleti díjak kerültek kiszámlázásra től az osztalékbevétel IFRS standard szerint egyéb bevételnek minősül. 37

42 19. megjegyzés Működési költségek december december 31. Anyagköltség Igénybe vett és egyéb szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés és amortizáció Működési költségek összesen Értékesítés közvetlen költsége Értékesítési és marketing költségek Áltános és igazgatási költségek Működési költségek összesen megjegyzés Személyi jellegű ráfordítások december december 31. Bérek és fizetések Bérjárulékok Egyéb személyi jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások összesen ban a munkavállalók átlagos létszáma 17 fő volt (2017: 18 fő). 38

43 21. megjegyzés Egyéb bevételek és ráfordítások december december 31. Támogatás feloldása Osztalékbevétel* Befektetések értékvesztésének visszaírása Egyéb Egyéb bevételek összesen Telek és építményadó Selejtezés, értékvesztés Baleseti kártérítés Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Céltartalék feloldás Egyéb Egyéb ráfordítások összesen Egyéb bevételek és ráfordítások összesen, nettó *A bevétel standard változásával IAS 18 helyett IFRS 15 alkalmazása- az osztalékbevétel átcsoportosításra és külön kiemelésre került az eredménykimutatásban. 39

44 22. megjegyzés Pénzügyi bevételek és ráfordítások A és évi kamatbevétel jellemzően a pénzeszközökhöz és pénzeszköz-egyenértékesekhez, valamint a póbefizetéshez és a garanciához kapcsolódik. Az egyéb pénzügyi bevétel és ráfordítás az árfolyam nyereség-veszteség szokásos tételeit tartalmazza. 23. megjegyzés Nyereségadó Az időszakra vonatkozó nyereségadó-ráfordítás összetétele: december december 31. Társasági adó Iparűzési adó Halasztott adó Nyereségadó-ráfordítás összesen A Társaság magyarországi adóalany, nettó eredménye alapján társasági adót fizet évben a társasági adó az adózás előtti nyereség után 9%. További adófizetési kötelezettsége áll fenn helyi adók tekintetében az anyagköltségekkel, az eladott áruk beszerzési költségével és a továbbszámlázott szolgáltatások értékével csökkentett bevételek után, melynek mértéke Győrben 1,6 % december 31-én a társasági adó és az iparűzési adó követelés és kötelezettség egyenlege E Ft nyereségadó követelést mutat, december 31-én E Ft követelést. A halasztott adók mértéke a megtérülés várható ideje alapján és a 2018-ban ismertté vált jövőbeli adókulcsokkal került meghatározásra, mértéke 9% december 31-én a halasztott adó követelés összege E Ft (2017. december 31-én 0 E Ft ), a halasztott adókötelezettség összege 0 E Ft (2017 december 31-én E Ft ). A halasztott adó követelések és kötelezettségek nettó egyenlege a következő tételekhez kapcsolódnak: 40

45 2017.december 31. Növekedés Csökkenés december 31. Céltartalékok Ingatlanok, gépek és berendezések Eszköz értékesítéséből származó követelések Fejlesztési tartalék Bruttó halasztott adó követelés összesen Bruttó halasztott adó kötelezettség összesen Nettó halasztott adó kötelezettség / (követelés) Halasztott adó kötelezettség / (követelés) Nettó halasztott adó kötelezettség / (követelés) A halasztott adóköveteléseket minden egyes mérlegfordulónapon felülvizsgáljuk, és olyan mértékűre változtatjuk, amely esetében a kapcsolódó adóelőny realizálása még valószínű. 41

46 Adóráfordítás levezetése: december december 31. Adózás előtti eredmény Kalkulált társasági adó Iparűzési adó Veszteség és állandó eltérés, amikre nincs halasztott adó képezve Adóráfordítás összesen A Társaságnak nincs adókedvezménye. Az előző évek elhatárolt vesztesége a Társaságnak: december 31-én E Ft, ebből E Ft lejárata 2020 év, E Ft lejárata 2022 év december 31-én E Ft, ebből E Ft lejárata 2020 év, E Ft 2022 év. A Társaságnak a FIFO elv alapján először a 2030-as lejáratú elhatárolt veszteségét kell felhasználnia. A Társaság az elhatárolt veszteségre nem mutat ki halasztott adó követelést, mivel a megtérülése a vezetőség becslése alapján bizonytalan. 42

47 24. megjegyzés Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók i) Leányvállalatokkal folytatott ügyletek Egyéb hosszú lejáratú eszközök kapcsolt vállalkozással szemben december december 31. Rába Futómű Kft. pótbefizetés Rába Járműalkatrész Kft. pótbefizetés Egyéb hosszú lejáratú eszközök összesen Rövid lejáratú követelések kapcsolt vállalkozással szemben december december 31. Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Vevői követelések Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft. 0 0 Cash-pool követelések Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Aktív időbeli elhatárolás Követelések kapcsolt vállalkozással szemben összesen:

48 Szállítói és egyéb kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben december december 31. Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft. 0 0 Rába Jármű Kft. 0 0 Szállítói kötelezettség Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft. 0 0 Rába Jármű Kft Cash-pool kötelezettség Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Passzív időbeli elhatárolás Szállítói és egyéb kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben összesen: Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben december december 31. Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség Pénzügyi kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben összesen: A pénzügyi kötelezettség a leányvállalatoknak nyújtott garanciából fakadt 2017-ben, tárgy évben a bankok lemondtak a kezességvállalási kötelezettségükről. 44

49 Bevételek kapcsolt vállalkozással szemben december december 31. Rába Futómű Kft ebből szolgáltatásnyújtás ebből bérleti díjbevétel ebből osztalékbevétel - - Rába Járműalkatrész Kft ebből szolgáltatásnyújtás ebből bérleti díjbevétel - - ebből osztalékbevétel - - Rába Jármű Kft ebből szolgáltatásnyújtás ebből bérleti díjbevétel ebből osztalékbevétel Bevételek kapcsolt vállalkozással szemben Rába Futómű Kft. értékvesztés visszaírása Rába Jármű Kft. osztalékbevétel Egyéb bevételek kapcsolt vállalkozással szemben Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Pénzügyi bevételek kapcsolt vállalkozással szemben Mindösszesen től az osztalékbevétel IFRS standard szerint egyéb bevételnek minősül. 45

50 ii) Kulcspozícióban lévő vezetőkkel folytatott ügyletek Név Pozíció IG FB AB ÜV Pintér István Igazgatóság elnőke x Dr. Fördős Géza János Igazgatósági tag x Dr. Hartmann Péter Igazgatósági tag x Dr. Rátky Miklós Igazgatósági tag x Wáberer György Igazgatósági tag x Csókay Ákos Igazgatósági tag x Tóth Andor Nándor Igazgatósági tag x Dr. Pafféri Zoltán Lajos Felügyelő Bizottság elnöke x x Dr. Kanta Tünde Felügyelő Bizottsági tag x x Dr. Harmath Zsolt Felügyelő Bizottsági tag x x Pintér István Elnök-vezérigazgató x Balog Béla Pénzügyi-Vezérigazgató-helyettes x Steszli Ádám Humán erőforrás és kontrolling igazgató x A kulcspozícióban lévő vezetőkkel és az általuk ellenőrzött vagy jelentős befolyásuk alá tartozó gazdálkodó egységekkel folytatott ügyletek és fennálló egyenlegek összesített értéke a következő: IG - Igazgatóság FB - Felügyelő Bizottság AB - Audit Bizottság ÜV - Ügyvezetés Ügylet ráfordítása/bevétele Fennálló egyenleg Kulcspozicíóban lévő vezetőknek fizetett bér Igazgatóságnak fizetett tiszteletdíj Felügyelő Bizottságnak fizetett tiszteletdíj A Társaság a kulcspozícióban lévő vezetőknek nem folyósított kölcsönt valamint nem keletkezik kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követően. 46

51 iii) Állami tulajdonban lévő vállalkozásokkal folytatott ügyletek és fennálló egyenlegek A Társaság április 18-a óta többségi állami tulajdonban van. A tulajdonos magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja, tulajdoni hányada 74,34%. A Társaság és az állami tulajdonban lévő társaságok illetve költségvetési szervek közötti jelentősebb egyenlegeket (50 M Ft feletti) mutatja be, ahol az állami tulajdon meghaladja az 50%-ot. ATársaságnak az állami vállalalatokkal szembeni tranzakciói nem jelentősek a bázis- és tárgyévben, nem haladják meg a bemutatásra meghatározott összeget. 25. megjegyzés Pénzügyi kockázatok i) Hitelkockázat Hitelkockázatnak való kitettség A követelések jelentős részét a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések adják, a Társaságnak hitelkockázati kitettséget a külső felekkel szemben fennálló követelései adják. A Társaság a hosszú lejáratú követeléseket és az értékesítéséből származó követeléseket az egyedi partneri szerződésekben megfogalmazott jogok és kötelezettségek alapján kezeli. Ennek során legalább évente felülvizsgálja azokat a szerződés alapján azonosítható kockázatokat és biztosítékokat, amelyek e követelésből származó jövőbeni pénzáramlásokat befolyásolhatják. A felülvizsgálat alapján az egyedi tranzakciók szintjén az aktuálisan fennálló követelésekre értékvesztés kerül elszámolásra olyan mértékben, amennyiben a követelés jövőbeni megtérülése a beépített biztosítékok ellenére is veszélyeztetett. A hosszú lejáratú követelések a futamidő szerint történő diszkontálással valós értéken kerülnek kimutatásra. Hosszú lejáratú követelése december 31-én E Ft (2017. december 31-én E Ft ), rövid lejáratú vevő követelése december 31-én E Ft (2017. december 31-én E Ft ). Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek azonnal, vagy három hónapon belül rendelkezésre állnak. 47

52 ii) Likviditási kockázat Kötelezettségek lejárata a következő: december 31. Könyv szerinti érték Szerződéses cash flow-k 12 hónapon belül 1-2 év 2-5 év 5 éven túli Valós értéke Jövőbeni cash flow-k Hosszú lejáratú kötelezettség Céltartalék Szállítókkal szembeni kötelezettség ÁFA fizetési kötelezettség Munkavállalókkal szembeni és egyéb kötelezettség Összesen Rövid lejáratú kötelezettség

53 2018. december 31. Könyv szerinti érték Szerződéses cash flow-k 12 hónapon belül 1-2 év 2-5 év 5 éven túli Valós értéke Jövőbeni cash flow-k Céltartalék Szállítókkal szembeni kötelezettség Munkavállalókkal szembeni és egyéb kötelezettség Összesen

54 iii) Devizakockázat A Társaság cash-pool rendszerének egy részét külföldi pénznemben működteti. A következő táblázat mutatja be a külföldi pénznemre vonatkozó követelés és kötelezettség összegét: december december 31. Cash-pool követelés EUR Cash-pool kötelezettség EUR Összesen iv) Valós értékek A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke és a mérlegben bemutatott könyv szerinti értéke a következő: Könyv szerinti érték Valós érték december december december december 31. Egyéb hosszú lejáratú eszközök Eszköz értékesítéséből származó követelés Vevőkkel szembeni és egyéb követelés Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek Céltartalék Nyereségadó követelés Halasztott adó követelés Halasztott adó kötelezettség A pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke Valós érték az az ár, amelyet piaci szereplők közötti szokásos tranzakció során egy eszközért kapnának, vagy egy kötelezettség átruházásáért fizetnének az értékelés időpontjában. A valós értéken történő értékelés egy adott eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik. Ezért a valós érték értékelésekor a Társaság köteles figyelembe venni az eszköz vagy kötelezettség jellemzőit, ha a piaci szereplők figyelembe vennék ezeket a jellemzőket az eszköz vagy a kötelezettség értékelés időpontjában történő árazásakor. 50

55 A valós érték mérésének kapcsán megkülönböztetjük a megfigyelhető, a Társaságtól független forrásból származó, illetve nem megfigyelhető, a Társaság piaci szereplők feltételezéseiről alkotott, saját feltételezéseit tükröző inputokat. Az IFRS 13 három szintet különböztet meg (1-es szintű inputok, 2-es szintű inputok és 3-as szintű inputok), a csoportosítás alapjai pedig a valós érték mérésénél felhasznált inputok. Az 1-es szintű inputokat az adott eszköz vagy kötelezettség aktív piacokon jegyzett árai jelentik. A 2-es szintű inputok olyan, az 1-es szintű inputok körébe tartozókon kívüli inputok, amelyek az eszközökre, illetve kötelezettségekre közvetlenül vagy közvetetten, de továbbra is megfigyelhető adatok jelentenek, azonban az adott eszköz vagy kötelezettség piaci értékelésével már csak közvetett kapcsolatban állnak. Ilyen instrumentumok a származékos pénzügyi kötelezettségek (derivatív ügyletek), melyek értéke a szerint kerül megállapításra, hogy milyen eredménnyel járna azok ugyanazon típusú, ellentétes irányú ügylettel való lezárása és azonnali pénzügyi rendezése. A 3-as szintű inputok szintjén a piacon nem megfigyelhető, nem hozzáférhető inputok állnak. A Társaság a valós értéken kimutatott eszközeit és kötelezettségeit a 3 szintű hierarchia szerint sorolta be. 26. megjegyzés Egy részvényre jutó eredmény Az egy részvényre jutó eredmény alapértéke a konszolidált pénzügyi kimutatásokban kerül kimutatásra 27. megjegyzés Tőkekötelezettségek és függő tételek december 31-én a Társaság jövőbeni beruházási és egyéb szolgáltatási elkötelezettsége E Ft (2017 december 31-én E Ft ). A Társaságnak nincsenek függő kötelezettségei és december 31-i állapot szerint. 28. megjegyzés Operatív lízingek A fel nem mondható operatív lízing szerződések lízingdíjainak esedékessége: december december 31. Éven belüli Egy és öt év között Öt éven túl 0 0 Operatív lízing összesen A Társaság járműveket bérel operatív lízing keretében. A lízingek futamideje jellemzően 1 és 5 év között van. 51

56 29. megjegyzés Mérlegen kívüli kötelezettségek A Társaság jelzálogai: december 31. Bank Eszközkategória Eszközérték (millió Ft) Rába Nyrt. CIB ingatlan Rába Nyrt. RAIFFEISEN ingatlan 487 Rába Nyrt. COMMERZBANK biztosítási kötvény n/a december 31. Bank Eszközkategória Eszközérték (millió Ft) Rába Nyrt. CIB ingatlan Rába Nyrt. RAIFFEISEN ingatlan 491 Rába Nyrt. COMMERZBANK biztosítási kötvény n/a 30. megjegyzés Fordulónap utáni események A fordulónap után nem történt olyan esemény, mely hatással lett volna a évi pénzügyi kimutatásokra. 31. megjegyzés A magyar számviteli törvény követelményei szerinti további közzétételek i) Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek: Pintér István elnök-vezérigazgató 9028 Győr, Vándor u. 20. Balog Béla pénzügyi vezérigazgató-helyettes 9024 Győr, Babits Mihály u. 38/C ii) A Társaság internetes honlapjának elérhetősége: iii) A könyvviteli szolgáltatást végző társaság: T-Systems Magyarország Zrt Győr, Hunyadi út 14. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért és az IFRS szerinti beszámoló elkészítéséért felelős személy: Név: Kelemen Melinda Regisztrációs szám:

57 iv) A Társaság kötelező könyvvizsgálatát az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft Budapest, Váci út 20. végzi. A könyvvizsgálatért személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló: Bartha Zsuzsanna. Kamarai regisztrációs száma: A december 31-es nappal végződő üzleti évre az éves beszámoló könyvvizsgálatának díja megállapodás szerint E Ft + ÁFA v) Az adózott eredmény felhasználására tett javaslat: Az Igazgatóság 17,80 Ft / részvény osztalék kifizetését javasolja a Közgyűlés elé terjeszteni. vi) Saját tőke megfeleltetés Saját tőke megfeleltetési tábla készítésének alapja A magyar számviteli törvény 114/B paragrafusa szerint az évközi pénzügyi kimutatás tartalmazza a magyar Számviteli törvény szerinti és a fent részletezett elkészítési elvek szerinti saját tőke közötti eltérés levezetését. Az összeállítás során alkalmazott elvek szerinti saját tőke és a magyar Számviteli törvény szerinti saját tőke közötti eltérés levezetése az alábbi tőkeelemek december 31-i és december 31-i egyenlegeit tartalmazza: Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Értékelési tartalék Adózott eredmény Lekötött tartalék A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza továbbá: a Cégbíróságon bejegyzett tőke és a fent leírt elkészítési elvek alapján meghatározott jegyzett tőke közötti eltérés levezetését; az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék. 53

58 Saját tőke megfeleltetési tábla IFRS szerinti saját tőke Saját részvény átsorolás Tőketartalék átsorolás Pótbefizetés kiszűrése Adózott eredmény átvezetés Saját tőke Jegyzett tőke Saját részvény Részvény-alapú kifizetések tartaléka 0 0 Eredménytartalék Tőketartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Tőke és tartalékok összesen IFRS szerinti saját tőke Saját részvény átsorolás Tőketartalék átsorolás Pótbefizetés kiszűrése Adózott eredmény átvezetés Saját tőke Jegyzett tőke Saját részvény Részvény-alapú kifizetések tartaléka 0 0 Eredménytartalék Tőketartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Tőke és tartalékok összesen

59 VEZETŐSÉGI JELENTÉS / ÜZLETI JELENTÉS a december 31-vel végződő évről (Nem konszolidált)

60 1. A Társaság jellemzői A RÁBA Járműipari Holding Részvénytársaság jogelődjét 1896-ban alapították. Története során, a világpiacon is ismert nagyvállalattá, illetve vállalatcsoporttá vált az országúti és nem országúti járművek, főegységek és részegységek gyártásával. A Társaság legjelentősebb állomásai: - részvénytársasággá alakulás (1992. január 1.) - részvények tőzsdei bevezetése (1997. december 17.) A tőzsdei bevezetését követően a Társaság gazdálkodását a befektetők is folyamatosan szem előtt tartják. A Rába 1999-ben átfogó szerkezetátalakítási folyamatot indított, aminek eredményeként 2000-től holdingszervezetként működik. A holdingszervezetben a szakmailag elkülönült tevékenységek önálló társaságokba szervezetten folynak, miközben a holdingközpont feladatai az üzletfejlesztésre, a társaságok irányítására, szakmai felügyeletére és egyes vagyongazdálkodási feladatokra koncentrálódnak. A 2004-es üzleti évben tovább folytatódott a holdingszervezet és a belső működési folyamatok letisztítása, működésének optimalizálása január 1-jével közös szakmai irányítás alá került a RÁBA Nyrt. és a Rába Futómű Kft december 6-án a Társaság neve a törvényi előírásoknak megfelelően RÁBA Járműipari Holding Részvénytársaságról, RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaságra változott. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt november 7-én kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Társaság által kibocsátott valamennyi részvény megvásárlására. Az ajánlatot a PSZÁF november 8-án jóváhagyta. A nyilvános ajánlattal kapcsolatosan az Ajánlattevő kezdeményezte az Európai Bizottság eljárását a tranzakció egységes (az egész EU területére kiterjedő) versenyjogi engedélyezésére. A versenyhivatalok engedélyezték a vásárlást. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő április 18-ától részvény-átruházási szerződések eredményeképpen darab részvény tulajdonosává vált, azaz a Társaságban összesen 73,67 százalékos tulajdoni hányadot szerzett december 31-én az állam részesedése 74,34 százalék. A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. szervezetében és működési körében a közeljövőben változást nem tervez. Tevékenységi körében továbbra is meghatározó az üzletvezetés és a vagyongazdálkodás. A Társaság székhelye: 9027 Győr, Martin út 1. A Társaság január 1-től a beszámolási kötelezettségét a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard ( IFRS ) alapján készíti.

61 Holding szervezeti ábra elnök-vezérigazgató Titkárság, Elemzés, Belső audit, Befektetői kapcsolattartás, Kommunikáció, IT Stratégiai beszerzés, eszköz- és vagyongazdálkodási Igazgatóság Pénzügyi igazgatóság Treasury és kontrolling Beruházás Stratégiai beszerzés Humán erőforrás és kontrolling igazgatóság Rába Futómű Kft. Rába Járműalkatrész Kft. Rába Jármű Kft. 2

62 2. Gazdálkodási jellemzők Az eredmény alakulását az alábbi táblázat mutatja be: adatok millió Ft-ban Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási ügyi Beszámolási Nemzetközi Pénz- Standard Standard Eltérés év év Árbevételek 1 449* Értékesítés közvetlen költsége Bruttó nyereség Osztalékbevétel Leányvállalati befektetésekből származó nyereség Egyéb működési bevétel Egyéb bevételek összesen Értékesítés és marketing költség Általános és igazgatási költségek Egyéb ráfordítások Egyéb működési ráfordítások összesen Működési tevékenység eredménye Pénzügyi bevételek Pénzügyi ráfordítások Adózás előtti eredmény Adózás Tárgyévi eredmény Tárgyévi átfogó eredmény összesen *a bázis időszak bevétele korrigálásra került: az időszakok összehasonlíthatósága érdekében a bevétel standard előírásainak változását követve a kapott osztalék kiemelésre és átsorolásra került az egyéb bevétek tételei közé Árbevétel A RÁBA Nyrt ban M Ft nettó bevételt realizált (2017: M Ft). A bevétel 38%-át kitevő bérleti díjból a Társaság 571 M Ft-ot ért el, mely 1 M Ft-tal marad el az előző évi bérleti díj bevételtől. A bázisidőszakhoz képest a menedzsment díj, és a márkanév használat után a kapcsolt vállalkozásoktól származó árbevétel 35 M Ft-tal növekedett. A menedzsment és márkanév használati díj az Nyrt. összes árbevételének 36%-a. Az árbevételen belül a továbbszámlázott szolgáltatások aránya 25%, értéke 17 M Ft-tal több az előző évinél. Az egyéb tételek bevétele a tárgyévben -4 M Ft-tal változott. Az árbevétel jelentős hányada (84,5%) a konszolidációba bevont vállalatoktól származott. A konszolidációs körön kívüli belföldi vevőknek jellemzően a bérbeadással kapcsolatos díjak kerültek kiszámlázásra, valamint hulladékértékesítésből származott bevétel. A holding szervezet kialakításával az Nyrt. 2,9 százalékot képvisel a vállalatcsoport által realizált árbevételből: 3

63 MFt Megnevezés Nyrt. Csoport árbevétel árbevétel Arány % Belföldi árbevétel ,8 Konszolidációba bevont vállalatok árbevétele ,9 Egyéb árbevétel ,5 Export árbevétel ,0 Bevételek összesen , Költségek A működési költségek összetétele a tárgyévben nem változott a bázis időszakhoz mérten. A költségek 60 százalékát az anyagjellegű ráfordítások-, vagyonkezeléssel, ingatlan fenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos költségek - teszik ki, melyek a tárgyidőszakban 9%-kal emelkedtek. A személyi jellegű ráfordítások 10%-kal szintén növekedtek december december 31. Változás Index % Anyagköltség % Igénybe vett és egyéb szolgáltatások % Személyi jellegű ráfordítások % Értékcsökkenés és amortizáció % Működési költségek összesen % A tevékenység költségeinek megoszlása 4

64 2.3. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások M Ft december 31. december 31. Eltérés Támogatás feloldása Osztalékbevétel Befektetések értékvesztésének visszaírása Egyéb Egyéb bevételek összesen Telek és építményadó Selejtezés, értékvesztés Baleseti kártérítés Várható kötelezettségre képzett céltartalék Céltartalék feloldása Egyéb Egyéb ráfordítások összesen Egyéb bevételek és ráfordítások összesen, nettó Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlege 416 M Ft-tal javult. Legfőbb oka a tárgyévben a befektetések értékvesztésének visszaírása Pénzügyi eredmény A pénzügyi műveletek eredménye 2018-ban 12 M Ft nyereség, melynek összetevői: december 31. december 31. Eltérés Elhatárolt kamatbevétel Kapott kamatbevétel Egyéb pénzügyi bevételek Pénzügyi bevételek összesen Elhatárolt kamatráfordítás Fizetett kamatráfordítás Egyéb pénzügyi ráfordítások Pénzügyi ráfordítások összesen Pénzügyi bevételek és ráfordítások összesen, nettó A pénzügyi eredmény csökkenése lényegében a deviza-árfolyamváltozás következménye, a devizás tételek átértékeléséből és évközi pénzmozgásokhoz kapcsolódó árfolyam-különbözetekből keletkezett. 2.5.Tárgyévi eredmény és adózás A működési eredmény 347 M Ft-os növekedése, a pénzügyi eredmény 45 M Ft-os csökkenése hatására az adózás előtti eredmény 302 M Ft-tal nőtt. Az adóráfordítások 1M Ft-tal emelkedtek, a társasági adó 7MFt-tal nőtt, melyet ellensúlyozott a halasztott adó 4MFt-tal, az iparűzési adó pedig 2 M Ft-tal csökkent. M Ft 5

65 3. Vagyoni helyzet 3.1. Befektetett eszközök alakulása A RÁBA Nyrt. befektetett eszközeinek éves záró nettó értéke M Ft, 366 M Ft-tal több az előző évinél. Az immateriális javak értéke 13MFt, a tárgyi eszközöké MFt, az előző évhez képest mindössze 2 M Ft-tal, illetve 1 M Ft-tal csökkent összegük, mivel a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés és értékvesztés mértéke kismértékben haladta meg a beruházások értékét. A garancia és kezességvállalás megszűnése miatti korrekció, illetve a Futómű befektetés részbeni értékvesztés visszaírása következtében 326 M Ft-tal nőttek a befektetések. A fennálló követelések diszkontálásának hatásával 39 M Ft-tal emelkedett a hosszú lejáratú eszközök összege. A befektetett eszközök 60 százalékát a leányvállalati befektetések adják december 31-én a befektetések köre az előző évhez képest nem változott Leányvállalati befektetések Könyv szerinti érték Könyv szerinti érték 2017.december december 31. Rába Futómű Kft Rába Járműalkatrész Kft Rába Jármű Kft Összesen Egyéb befektetések 3 0,3 Egyéb hosszú lejáratú eszközök Eszköz értékesítésből származó követelés Pótbefizetésből származó követelés Hosszú lejáratú követelések 1 0 Összesen A befektetett eszközök összetétele: A befektetett és forgóeszközök arányára az alábbiak voltak jellemzők a tárgy- és a bázis évben (%-ban): Eszközcsoport Befektetett eszközök 87,3 87,7 Forgóeszközök 12,7 12,3 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

66 3.2. Forgóeszközök alakulása A forgóeszközök belső összetételét az összevont mérlegtételek alapján az alábbi táblázat és ábra mutatja: M Ft Eszközcsoport Készletek 9 8 Követelések Nyereségadó követelés Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Az eszközök összetétele kedvezőtlenül változott a követelések nagymértékű növekedése mellett - a cash pool követelés 6 szorosára növekedett, a pénzeszközök állománya 80 %-kal romlott Források alakulása A források összetételét, illetve annak változását az alábbi mutatók jellemzik: Forráscsoport Saját tőke 75,9% 75,2% Céltartalék 0,3% 0,7% Kötelezettségek 23,8% 24,1% Források összesen 100,0% 100,0% A források megoszlása lényegesen nem változott, összege 314 M Ft-tal növekedett, az alábbi módon: december december 31. Saját tőke Pénzügyi kötelezettségek 81 0 Szállítókkal szembeni és egyéb kötelezettségek Céltartalék Halasztott adó kötelezettségek 5 0 Források összesen A forrásokon belül a saját tőke összege 72 M Ft-tal nőtt. A tárgyévben 382 M Ft nyereség képződött, és 310 M Ft osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak a Társaság. 7