Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata
|
|
- Zsombor Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata A WHO 1992-es definíciója szerint katasztrófának (disasternek) tekinthető az a súlyos állapot, amikor ökológiailag és pszichológiailag az érintett közösség kapacitásait meghaladó elváltozás következik be. Három csoportba sorolható: 1. természeti pl. hurrikán, földrengés, árvíz 2. technológiai pl. repülőgép lezuhazás 3. agresszív emberi cselekedetek pl. terrorista támadás, tömeges áldozattal járó fegyveres támadás Az ázsiai cunamiban 2004-ben közelítőleg 228 ezer ember halt meg, Haitin 2010-ben bekövetkezett földrengés során 230 ezer ember halt meg, 300 ezer ember sérült meg és 1 millióan váltak otthontalanná.
2 A katasztrófa (catastropha) görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Napjainkban főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján egy földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt. Ha elfogadjuk ezt a kategorizálást, akkor egy átlagos évtized alatt mintegy 1500 katasztrofális esemény történik (ez heti három katasztrófának felel meg), és ezek 95 százaléka természeti csapás. Miattuk egy évtized alatt ötvenmillió ember válik hajléktalanná. A megterhelő, váratlan élethelyzetek, mint balesetek, tömegszerencsétlenségek, árvíz, stb. áldozatainak és szemtanúinak hirtelen reakciói gyakran döbbenetet, tehetetlenséget váltanak ki a környezetükben, amelyek akár újabb veszélyforrást jelenhetnek, vagy a mentést, az ellátást is veszélyeztethetik. Ugyanezen események a további pszichés hatásokat tekintve traumatizálók lehetnek mind az áldozatok, mind a mentésben résztvevők számára, számos pszichés problémát okozhatnak, akár PTSD kialakulásának következményeivel is járhatnak.
3 A krízis a görög eredetű κρίσις, szóból eredeztethető, melynek jelentése válság vagy fordulat. A lélektani krízis fogalmával a legtöbb pszichológiai és pszichiátriai iskola foglalkozott, másmás aspektusokat kiemelve. Caplan az 1970-es évek elején egységes segítő modellben összegezte a kríziselmélet alapelveit, megalkotta a legelterjedtebb krízis-definíciót, mely szerint az egyén kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni, a probléma mindennél fontosabbá válik számára, azonban a fennálló helyzetet szokásos problémamegoldó eszközeivel sem megoldani, sem elkerülni nem tudja. A fenyegető körülmény általában kívülről érkezők, sokszor váratlanok. A krízist kiváltó események közös jellemzője: a váratlanság, a reakció érzelmileg hangsúlyos volta, a fokozott szorongás, félelemérzés, tanácstalanság, döntési bizonytalanság, beszűkült tudatállapot, pszichés egyensúlyvesztés mely érinthet csak részfunkciókat, de kiterjedhet a teljes személyiség működésre. A krízisintervenció specifikus beavatkozás, mely a krízis oldásán túl a háttértényezők felderítésével igyekszik a személyiségkorábbinál fejlettebb szintű integrációját előmozdítani. A krízishelyzet megoldásán kívül a problémamegoldó stratégiák fejlesztése is cél, felkészít a hasonló, jövőbeli szituációkkal való sikeres megküzdésre.
4 A krízisintervenció alapelvei: 1. Azonnaliság. Az ilyen személyt nem lehet várólistára tenni. 2. Elkötelezettség. A segítségre szoruló megnyerése. Közös munkára kell, kötelezze magát. Aktivitást igényel a kliens részéről. 3. Egyidejű kapcsolatteremtés a kliens környezetével, a kliens életének fontos szereplőivel. A korábbi tapasztalatok azt igazolták, hogy az emberek által kivitelezett katasztrófahelyzetek sokkal több pszichés utóproblémát okoznak a sérültek ill. a halottak hozzátartozóinál mintha a katasztrófa természeti csapásból következett be. Az aljas emberi okokat nehezebben tudják lelkileg megemészteni a sérültek, ill. a sérültek hozzátartozói ben Tokióban szarin gáz terrortámadás történt az aluljáróban, melyben sokan tényleges gázmérgezést kaptak, azonban a pánikreakció során jóval nagyobb tömegnél alakultak ki olyan jellegű tünetek, amelyek
5 egyértelműen pszichés eredetűek voltak s melyet a félelem provokált, indikált. A tényleges gázmérgezésben sérültek ill. azoknál akiknél a félelem miatt alakultak ki tünetek nagy számban váltak subacut ill. krónikus szempontból is sérültekké. Elkerülhetetlen természeti csapások okozta veszteségeket mind a sérültek, mind a hozzátartozók könnyebben tudják lelkileg kezelni. sürgősségi pszichiátereknek, pszichológusoknak ezért nagyon komplex módon kell megérteni az akut lelki sérülést minden egyes személy esetén és általános elvek mezsdjén egyénre szabott akut, szubacut és krónikus ellátást kell nyújtani a betegeknek. A katasztrófa pszichiátereknek sokszor aránytalanul nagyon nagy tömeget kell ellátniuk rövid időn belül, pontosan gyorsan definiálni kell azon sérülteket, akik minél hamarabb pszichés támogatásra szorulnak. Nehezíti a feladatukat hogy sokszor együtt kell működni a többi mentőcsapattal együtt (tűzoltóság, katonaság, polgárvédelem, mentő) ill. együtt kell élni azzal a lelki teherrel hogy a katasztrófahelyzet akár ismétlődhet órákon, napokon belül is. A hatékony együttműködés az egyik legfontosabb tényezője a sikeres ellátásnak. Sürgősségi pszichiátriára a WHO guidelinest dolgozott ki, melynek összefoglalása a WHO AIMS (Assessment Instrument for Mental Health System) rendszerben került kidolgozásra ben. Ez a rendszer ismételt tömeges katasztrófák során nyert ismételt tapasztalatok és ismeretanyag által upgrade-lésre kerül.
6 Sürgősségi menedzsment legfontosabb feladatai, teendői katasztrófa esetén: 1. Koordináció integrálása 2. Preventív képzések, tréningek oktatások 3. Mentési csapatok és szervezetek kialakítása 4. Információ megosztás és képzés 5. Sürgős anyagi és menedzsment források felkutatása 6. A biztonságot nyújtó eszközök megteremtése 7. Túlélők felutatása, mentése 8. Triage, felkészítés, transzport, evakuálás 9. Túlélők menedzselése 10. Életfeltételek biztosítása átmeneti szállások során is 11. Orvosi és mentális támogatás megszervezése 12. Élelmek ill. túlélést biztosító eszközök szétosztása. Dominálóan hatalmas tömegkatasztrófák helyszínén észlelt tapasztalatokra alapul a sürgősségi pszichiátria elmélete és a tudásbázis sok helyen az akut stádiumról csak elméleti szinten tud beszélni, közvetlenül a katasztrófák helyszínére néhány órán vagy egy napon belül kevés esetben érkezik pszichiátriában jártas sürgősségi csapat. A szakmai irányelvek nagyon fontos részének tekintik a korai pszichológiai, pszichoterápiás beavatkozást, mely magába foglalja a sürgősségi prevenciót, kezelést és gyors rehabilitációt. A pszichiátriának ez az egyik leg fiatalabb ága és fejlődését dominálóan a szeptember 11-i New Yorki katasztrófa gyorsította fel, segítette elő.
7 Ahhoz hogy a sürgősségi pszichiátria egyáltalán megvalósulhasson olyan helyszínen ahol nagyon sok rászoruló van, az szükséges hogy felkészült, ebben jártas csapatok, szervezetek, szakember gárdák alakuljanak ki. A tömegkatasztrófák során észlelhető állapot egy sima pszichiáter, sima orvos számára teljesen új helyzetet idézhetnek elő. Azon szakemberek akik készenlétben állnak ilyen helyzet ellátására mindenképpen komplex módon felkészültnek kell lenniük havaria helyzetre. A sürgősségi pszichiátriai team össze tagjának testileg, szakmailag, lelkileg és mentálisan is teljes mértékben felkészült és trénenlt állapotban kell a katasztrófa helyszínre érkeznie. Fel kell készíteni őket, hogy teljesen idegen, nem megszokott környezetbe kerülhetnek, ahol a legfontosabb infrastrukturális elemek sérültek, sok esetben kórházi ill. alapvető egészségügyi ellátás, infrastruktúra sem áll rendelkezésre, a sok halott mellett nagyon sok kétségbeesett emberrel találkozhatnak, akik reakciójuk sok esetben kiszámíthatatlan. Korábbi esetleírások alapján a katasztrófa helyszínére kiérkező mentálhigiéniás szakemberek, pszichológusok, pszichiáterek visszajelzése az, hogy adott válsághelyzetben tényleges segítséget tudjanak nyújtani az szükséges, hogy teljes mértékben
8 fel legyenek készülve szakmailag és mentálisan arra, hogy bizonyos helyzetekben még ők is (akár egy utórengés vagy utóáradás során vagy vegyi katasztrófa esetén) hirtelen életveszélyes helyzetekbe kerülhetnek ill. arra, hogy sok esetben a pszichés krízisintervenciót akár hosszabb ideig is nagyon rossz körülmények között étlen, szomjan kell biztosítaniuk. Sok esetben alapvető higiéniás körülmények ill. alváskörülmény sem elérhetőek számukra sem. Szintén felkészültek kell lenniük hogy akár szomatikus sérültek ellátásában is segédkezniük kell, vagy hirtelen újraélesztést is kell kivitelezniük. Abban az esetben, ha nem mentálisan és szakmailag teljesen felkészített csapat kerül ki ilyen válsághelyzetbe, akkor a civilekhez hasonlóan ők is segítőkből áldozatokká válhatnak. Sok esetben ezt borzasztóan rossz és sérült infrastruktúra mellett ismétlődő veszély, fenyegetettség tudatában kell végezniük. Erre csak a nagyon jól lelkileg és szakmailag felkészített szakemberek képesek. A sérültek, pszichésen sérültek számára is alapvetően szükséges ivóvíz egy idő után étel biztosítása és fontos, hogy néhány napon belül azért a nyugtató alvásnak is megteremtődjenek a feltételei. Fontos, hogy a katasztrófahelyzetre érkező védelmi és mentő erők a sérülteket besorolják, osztályozzák, triagét végezzenek. Ugyanígy nagyon fontos, hogy pszichés szempontból is megtörténjen a katasztrófahelyzetet átélt, pszichésen sérült személyek besorolása, triage-ja. A legtöbb amerikai államban sincs tökéletesen kidolgozott, felkészített pszichiátriai mentőcsapat. Államok között létrehozott kapcsolatrendszer nem jellemző. Különböző alapítványi és állami szervezetek jöttek létre, melyeknek a fő célja, hogy az Egyesült Államok területén vagy külső országban bekövetkező katasztrófahelyzet esetén kis számban subakut stádiumban a mentőcsapatokkal együtt sürgősségi orvosokkal együtt időnként pszichiátriai sürgősségi csapat is érkezzen a katasztrófa sújtotta területre. Még szakmai vita tárgyát képezi, hogy milyen szakembereknek és mekkora mennyiségben kell a helyszínre kiérkezni? A korábbi tapasztalatok különösen a nagy tömeges katasztrófát érintő cunami, hurrikánok, földrengések és nagy terrortámadások esetén igazolódott, hogy az akut sürgősségi ellátás nagyon sok későbbi szövődményt tud kizárni vagy megelőzni.
9 Az elmúlt néhány évben különösen a New Yorki terrortámadást követően az Egyesült Államokban növekedett azon civil és szakmai szervezetek száma, akik bevethetők nagyobb katasztrófahelyzetekben. Ezek közé tartozott pl. Kathryna hurrikán, cunami vagy a Haitin jelentkező földrengés. Jellemző, hogy az USA-ban létrejövő szervezetek főleg subacut stádiumban tudtak segítséget nyújtani, el kellett telni néhány napnak hogy mozgósítani tudták ezeket az embereket és ők a helyszínre érkezzenek. A szakirodalom ill. ezen szervezetek tapasztalata az, hogy míg a helyszínre érnek a segítők számos alapvető információnak kell hogy a birtokában legyenek. Ismerniük kell, hogy a katasztrófa előtt milyen volt az infrastruktúra (telekommunikáció, alapvető élelmiszerellátás, egészségügyi szolgálat) ill. a különböző civil, polgári és hivatalos katasztrófavédelmi szervezetek színvonala. Tisztában kell lenniük, hogy a katasztrófa során az infrastruktúra milyen mértékben károsodott, milyen egészségügyi forrásokra számíthatnak az elesettek, sérültek, mennyire megközelíthető a katasztrófa környezete, helyszíne ill. hogy az alapvető életben maradáshoz (élelem, ivóvíz, alvási lehetőségek) milyen körülmények állnak fenn. Fontosnak tartják, hogy a katasztrófavédelemben részt vevő tűzoltókkal, mentőkkel, rendőrséggel ill. katonasággal kapcsolatot tudjanak teremteni ill. szerencsés hogy a helybéli lakosokkal anyanyelvi szinten vagy közösen megérthető nyelven tudjanak beszélni. Ha ezen ismeretek nem állnak rendelkezésre akkor egy jól felkészült csapat is csak sokkal kisebb effektivitással tud tényleges támogatást, pszichés segítséget nyújtani a rászorulóknak, így alapvetően szükséges hogy bármilyen katasztrófahelyzetben megjelenő csapat a kivonulás előtt hónapokkal vagy évekkel rendszeres képzéseken, kurzusokon szimulációs tréningeken vegyenek részt. Fontos, hogy a mentésben résztvevő szervezetek minél hamarabb kapjanak értesítést arról, hogy hány és milyen szakember érkezik krízisintervenciós szempontból a helyszínre. Ahhoz, hogy megakadályozzák a zavartságot, minimalizálják a frusztrációt és segítség az együttműködés hatékonyságát fontos egy jó kommunikációs rendszer, mely egyébként sokszor a
10 telekommunikációs rendszerek sérüléséből, zavarából csak részlegesen áll rendelkezésre. Tömegkatasztrófák esetén a legtöbb sérülnek, ill. sérült hozzátartozójának biztosítani kell az alapvető ivóvízet, élelmet, életben tartó gyógyszereket ill. néhány napon túl már nyugodalmas alváshoz szükséges feltételeket ill. tömeges fertőzések kivédését is meg kell oldani miközben a legtöbb esetben kaotikus körülmények állnak fenn. Pszichiátriai katasztrófahelyzetek három féle elváltozást okozhatnak: 1. Viselkedési változásokat 2. Stressz okozta változásokat 3. Pszichiátriai betegségek 1. Viselkedési változások köré csoportosíthatók azok a személyiségbeli eltérések, mely alapján a katasztrófát követően a katasztrófát átélt személyek vagy hozzátartozóik másféleképpen élik életüket a krízist követően. Jellemző hogy általában növekszik az alkoholfogyasztók száma és nagyon sokan dohányozni kezdenek. De előfordulnak pozitív személyiségváltozások is hogy ezt követően sokkal humánusabban áll sérültekhez, beteg emberekhez. 2. A stressz okozta változások közé különböző emocionális, pszichológiai reakciók ill. a kognitív funkció megváltozása tartozik A krízist átélők egy részénél túlzott aluszékonyság, zavartság, feszültség, kifejezett anxietás jelentkezhet, de pozitív változások is bekövetkezhetnek pl. spirituálisan, emocionálisan határozottabbá válnak bizonyos személyek. Szomatikus panaszok közül a fejfájás, hasi fájdalom, hányinger ill. különböző neurológiai tünetek jelenhetnek meg. Ezek lehetnek átmeneti jellegűek, de néhány esetben tartósabb szinten is fennmaradhatnak.
11 3. Pszichiátriai betegségek közé tartozik a major depresszió, poszttraumás stressz szindróma és a krónikus alkoholbetegség. Általában jellemző, hogy katasztrófakríziseket követően az öngyilkossági arány és szám növekszik, érdekes hogy háborús helyzetekben vagy háborút követően ez az arány csökkeni szokott. A kettő közötti eltérés, diszkrepancia nehezen magyarázható. Az agresszivitás idegenkezűség okozta sérülések száma is növekedhet katasztrófahelyzetek után erre jó példa hogy a Katrina hurrikán New Orleansban történő pusztítását követően gyilkosságok száma 50%-kal növekedett. Szintén jelentősen növekedett a gyermekeket ért súlyos koponyasérülések száma a következő egy évben. Ennek oka dominálóan nem pszichiátriai jellegű, hanem szociális és politikai jellegű. Korábbi tanulmányok azt igazolták, hogy a pszichózis, pszichotikus események száma is növekszik tömeges katasztrófákat követően ezt egy kínai kutatócsoport igazolta a taiwani földrengést követően. Ahhoz, hogy ezek a jellegű negatív elváltozások következmények és betegségek ne alakuljanak ki nagyon fontos, hogy a lakosság lelkileg érett legyen ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófahelyzetet megfelelően, jól tudjon kezelni. Előnyös ha korábbi tanulmányok során megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek hogy a speciális krízishelyzeteket hogyan lehet kezelni ill. fontos, ha ez bekövetkezik különböző mentő és támogató csapatok minél hamarabb tényleges akut segítséget nyújtsanak a katasztrófa helyszínen a sérülteknek, hozzátartozóknak. A támogatások szintjei: 1. Biztonsági támogatás 2. Fizikális támogatás
12 3. Orvosi szomatikus támogatás 4. Mentális támogatás HUSKROUA/1101/053 Ahhoz, hogy egy adott katasztrófahelyzet milyen mértékű pszichés stresszt, változást tud okozni valakinél nagy mértékben függ az adott személy pszichés sérülésre való hajlamától. Ez függ a korától, nemétől ill. az adott ország és régió társadalmi, kulturális hatásaitól. Jellemző hogy a gyermekek sokkal inkább kiszolgáltatottabbak a krízisállapotokra, kezelésüket nehezíti, hogy sok esetben tényleges félelmeiket, gondolataikat nem tudják jól elmondani ill. nagyon nagy szükségük van általában szülői vagy ismerős támogatására. Borzasztóan nehéz ezen gyerekek akut kezelése ha átélik szüleik, szeretteik vagy testvéreik halálát. Fiatal korban elszenvedett krízisállapot, tömeges katasztrófában való részvétel legtöbb esetben az egész életükre kihat, nagyon nagy számban alakul ki anxietás, súlyos depresszió, posttraumás stressz szindróma, alkoholfüggőség, agorafóbia. Ahhoz hogy ezek ne alakuljanak ki mindenképpen akut módon kezdett de krónikusan is fennálló támogatásra, szakemberek, család által történő minél jobb együttműködésre van szükség. Sok gyereknél kialakulnak különböző alvászavarok, rémálmok, társadalmi kirekesztettség, iskolai problémák, akár fiatal
13 korban is öngyilkossági kísérletek, alvászavarok és pszichés alapon kezdődő súlyos, szomatikus panaszok. Szintén vulnerábilisak az idős emberek katasztrófa helyzetben hiszen ha túl élik is a katasztrófát nehezen tudnak elmenekülni, közlekedni ill. a legtöbb esetben a víz és élelem mellett alapvető szükség van életben tartó gyógyszereikre is, amelyek sok esetben ilyenkor nem elérhetőek. A Katrina hurrikán esetén a halottak 74%-a idősebb volt mint 65 év. Szintén jellemző hogy a tömeges katasztrófahelyzet után az öngyilkosok aránya is magasabb az idősebb körében, jellemző hogy magasabb az idősebb férfiak öngyilkossági kísérlete. A nők körében is gyakrabban alakulnak ki pszichiátriai tünetek tömeges katasztrófát követően bár jelentős eltérések vannak ennek tekintetében a földrészeket figyelembe véve. Tömeges katasztrófák esetén a nőkre jellemző, hogy pszichésen súlyosabban sérülhetnek, ezen kívül sajnos kiszolgáltatottak lehetnek további testi vagy lelki támadás, sérülés szempontjából. Különböző bántalmazások, szexuális zaklatások vagy rablások áldozataivá válhatnak közvetlenül katasztrófa helyzetben vagy rövidesen azt követően. Megfigyelték hogy a különböző rasszokba tartozó nő különböző módon hajlamosak különböző pszichiátriai betegségek kialakulására. Az Egyesült Államokban bekövetkező hurrikán áldozatait vizsgálva az derült ki, hogy az amerikai állampolgár, de angolul rosszul beszélő mexikói nőknél sokkal gyakrabban alakultak ki pszichiátriai tünetek és betegségek mint az afrikai amerikaiaknál akik az angolt jól beszélték. Annak ellenére, hogy ugyanazt a katasztrófahelyzetet élték át ugyanazok a pszichés inzultusok érték őket. A férfiakhoz képest a nőknél gyakrabban alakul ki depresszió, anxietás, ill. postraumás stressz szindróma. A new yorki szeptember 11-ei terrortámadást követő fél év múlva a katasztrófahelyzetben érintett nőknél 17%-ban, míg a férfiaknál 12%-ban alakultak ki postraumás stressz szindróma tünetei. Azon személyeknél akiknél már eleve pszichiátriai betegség állt fenn sokkal gyakrabban és súlyosabb pszichiátriai betegségek, tünetek jelentkeztek katasztrófa helyzetben ill. azt követően. Az ő ellátásuk és segítségnyújtásuk mindenképpen komoly szakértelmet igényel
14 figyelembe véve hogy az adott katasztrófahelyzetben ön és közveszélyessé is válhatnak és a mentési folyamatokat jelentősen hátráltathatják. Nehezíti a helyzetet hogy a legtöbbször rendszeresen szedett gyógyszereik ilyenkor nem elérhetők. Az alacsonyabb szociokulturális státusz is rizikófaktornak tekinthető a pszichiátriai betegségek és tünetek kialakulása szempontjából. Ahhoz hogy a különböző helyi szokások, helyi hagyományok és az itt élő emberek pszichés és mentális ill. szomatikus egyensúlyát kibillentő tényezőket objektíven fel lehessen mérni mindenképpen szerencsés ha a pszichiátriai mentőcsapatban olyan személyek is vannak akik a katasztrófában érintett populációt jól ismerik. A távolról érkező mentőcsapatok pszichiátriai, sürgősségi teamek munkája nem hatékony ha a csapatban helyi, szakképzett szakember nem vesz részt. A határon átnyúló együttműködések jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy megerősített, jól szakképzett csapat vegyen részt a sürgősségi pszichiátriai ellátásban, melynek vezetőjének minden esetben a lokális vezetőnek kell lennie aki a helyi nyelvet beszéli az érintett populáció szomatikus és mentálhigiéniás állapotával tisztában van, aki ismeri a katasztrófahelyzet előtt fennálló infrastrukrúa, politikai ill. egészségügyi rendszert és aki hathatósan tud együttműködni katasztrófa mentése során dolgozó mentőkkel, tűzoltókkal, rendőrséggel, polgárvédelemmel esetleg katonasággal. A távoli földrészekre kivonuló segélyszervezetek ill. különböző amerikai pszichiátriai mentőcsapatok helyi erők együttműködése nélkül érdemben akut pszichiátriai ellátást alig tudnak nyújtani. A pszichiátriai ellátásban mindenképpen fontos tényező: - időfaktor - kommunikáció - szervezettség - együttműködés - háttér, infrastruktúra biztosítása - felkészültség - helyismeretek
15 Katasztrófa helyzetek esetén növekszik a kóros szenvedélyek előfordulása. A tömeges katasztrófát elszenvedett személyek között jelentős mértékben növekszik az alkoholfogyasztás a drog fogyasztás és dohányzás aránya. Ez igazolódott a New Yorki ikertorony terrortámadás után történő felmérés szerint is. Mind a nők mind a férfiak körében és sajnos a fiatalkorúak körében is. A tömeges katasztrófákat követően növekszik a személyiség zavarok előfordulása is. Egy 2007-es tudományos felmérés szerint a személyiség zavarok előfordulása az USA-ban kb 9%- ra tehető. Ennek az arány többszörösére növekszik tömeges krízis helyzetet követően ill. jelentősen növekszik a boderline személyiségzavarok és poszttraumás stressz szindróma előfordulása. Pszichoterápiás kezelések tömeges krízisállapotok során: Szupportív kezelések lényege, hogy a pozitív kezelési szempontokat és pozitív szempontokat hangsúlyozzák a negatív élmények és veszteségek, félelmek helyett. A védekező képességek erősítése és felszínre hozása sikeres és hatékony megoldás lehet. A kognitív-viselkedés terápia lényege, hogy megakadályozzák a boderline és paranoid személyiség zavarok kialakulását, a terápia során a szakemberek erősítik a veszélyeztetett személyek saját védekező képességeit és kikapcsolják a negatív élmények által létrejött érzelmi instabilitást. Az ellenállást növelő és szupportív kezelés hatékonysága annál jobb minél hamarabb kezdik el a kezelést és a negatív félelmek, érzelmek nem okoznak további személyiség zavarokat, betegségeket és szindrómákat. Triage A tömeges katasztrófa helyzet során a katasztrófa helyszínén észlelt személyeket mindenképp kategorizálni kell a sikeres és minél hatékonyabb ellátás szempontjából. A segítségre várok és a segítő csapat létszáma során szinte mindig diskrepancia áll fenn és minden esetben a lehető
16 legtöbb személyt kell segíteni a rendelkezésre álló erőforrásokat maximális hatékonysággal felhasználva. Ilyenkor sürgősségi szempontból teljesen magyarázható gyors azonnali döntéseket kell hozni, melyek sokszor kompromisszumokat is tartalmaz. A mentést vezető személy-személyeknek gyorsan kategorizálni kell a katasztrófa helyszínén megtalált személyeket. A világ minden részén végeznek ilyenkor szomatikus állapotra vonatkozó triage-t, melynek lényege, hogy akut szinten a halottakat csak deklarálják, a menthetetlen betegek helyett minél több súlyos és kp súlyos beteget látnak el majd ezt követően a könnyebb betegek ellátása jöhet szóba. Sok esetben számos tünet és panasz azonban pszichés eredetű lehet és a szomatikus állapot mellett nagyon fontos a pszichés állapotok kategorizálása és a pszichés ellátás és támogatás minél gyorsabb intenzívebb és hatékonyabb kivitelezése. Fontos, hogy ilyenkor a betegeket résztvevőket és gyorsan érkező hozzátartozókat komplexen gyorsan kell felmérni és pszichés besorolást minden esetben befolyásolja az adott beteg szomatikus és cardiopulmonális állapota is. Ha a triage-t kiterjesztjük a szomatikus és pszichés állapotra is akkor a betegeket nagyon sok csoportba lehetne besorolni hiszen ha a szomatikus állapotot 4 fő csoportba osztjuk be a nemzetközi elveknek megfelelően ugyanígy a pszichés állapotot is 4 fő súlyossági csoportba osztjuk be akkor 16 csoportot képezhetnénk, amely adott helyszínen túlságosan bonyolult lehet. Természetesen ezek közül ha valakinek nagyon súlyos gerinc, koponya vagy végtag sérülése van akkor az maximálisan felülírja a mentális és pszichés állapotát ilyen esetekben természetesen az életben tartó sürgős orvosi teendőket kell ellátni és a pszichés ellátás egy későbbi szubakut vagy krónikus fázisba tolódik. Sok esetben azonban egyszerű sérülés vagy sérülésmentes személyek is súlyos pszichés krízisbe kerülnek és ilyenkor a katasztrófahelyzetbe nagyon kiszolgáltatottak tudnak lenni, tehetetlenségükkel vagy pánikreakciójukkal hihetetlenül tudják akadályozni a mentőcsapatok munkáját ill. pszichés állapotuk ön és közveszélyessé válhat ill. atípusos reakciójuk sérülésekhez, szomatikus állapotrosszabbodáshoz vezethet. Az a pszichés mentőcsapat aki a helyszínre érkezik mindenképpen jól koordináltan együtt kell tudni dolgoznia a mentő és katasztrófa ellátó
17 egységekkel, de természetesen a saját triagejukat a sürgősségi pszichiátriai vezetőnek kell kiviteleznie és neki kell eldöntenie hogy a helyszínen lévő sok pszichésen sérült beteget milyen sorrendben látják el, kinek van szükség már akut helyszínen elkezdeni a pszichés kezelését ill. ki az akinél ezt halasztani lehet órákkal, napokkal. A helyszínre érkező pszichiátriai mentőcsapatnak (pszichiátereknek, pszichológusoknak, mentálhigiéniás szakembereknek) borzasztóan gyorsan kell reagálniuk a szokásos munkamenetnél sokkal gyorsabb és komplexebb döntéseket kell hozniuk ezen kívül lelkiekben felkészültnek kell lenni hogy életveszélyes körülmények között kell végezni mentőmunkát, akár szörnyű körülmények között rengeteg halott mellett kell sok sérültet rövid időn belül ellátni. Nagyon gyorsan a személyek között pánikreakció alakulhat ki és ez teljesen lebéníthatja a mentőmunkálatokat. Jó példa erre a 2001-es amerikai bacillus anthracis spórák levelek által történő fertőzése, amikor valójában 22 ember fertőződött meg a médiának köszönhetően azonban azok száma akik azt képzelték hogy megfertőződtek és preventíven ciprofloxacint kezdtek el szedni száma elérte a et vagyis egy média által gerjesztett tömeges pánik és hisztéria alakult ki. Másik jó példa erre az 1995-ös tokioi szaringáz fertőzés, melyben egy szagtalan, színtelen gázt juttattak be terroristák az aluljáróba, ebben 12 ember halt meg, azonban több mint 5500 ember lett rosszul aki meg volt győződve hogy ő is belélegezhette a gázt, miközben ezen embereknek kevesebb mint 1%-a volt tényleges gázmérgezett. Maga a pánikreakció során nagyon sokan sérültek meg, a gázmérgezés közvetlen károsító hatását felülmúló pánikreakció provokálta tömeges baleset alakult ki. Sajnos az elmúlt időszakban magyar szórakozóhelyeken is tömeges halálesetek következtek be pánikreakciók során, ilyenkor legtöbb esetben egyébként nagyon jól szituált normális életet élő intelligens egyetemisták tapostak agyon fiatal a többieknél gyengébb egyetemista lányokat. Katasztrófahelyzetek esetén ezen pánikreakciók gyors megakadályozás a legjobban erre felkészült mentálhigiéniás pszichiátriai csapattal valósítható meg. A pánikreakció során nagyon sok olyan szomatikus eltérést is észlelhetünk, amelynek az alapja pszichés eredetű pl. extrém magas vérnyomás, nagyon emelkedett pulzusszám, hyperpnoe, sápadtság, ill. akár
18 enyhébb vagy súlyosabb neurológiai tünetek mint pl. zavartság, tic, tremor, koordinációs zavar, desorientáltság stb. Sajnos sok esetben azok akik kevésbé sérültek a sokk hatására Tollstel reflexszel reagálnak, vagyis érdemben pszichésen megbénulnak és képtelenek a sérülteknek és a súlyosan sérülteknek segíteni, ilyenkor ha egy pszichés támogatást kapnak és át lehet billenteni őket a holtponton akkor akár a későbbiekben a mentőcsapatoknak aktív segítséget is tudnak nyújtani. Különösen fontos ilyenkor a nagyon időseknek ill. a gyerekeknek a gyors segítségnyújtás. Azonnali pszichiátriai ellátást igényelnek a betegek az alábbi pszichiátriai tünetek jelentkeznek súlyos fokban: - delirium - súlyos agitáltság - öngyilkossági szándék - major depresszió - közveszélyesség - akut pszichózis - súlyos anxietás Ezen panaszok a későbbiekben akár rövid vagy hosszú távon is fennmaradhatnak, ill. későbbi kórformákká módosulhatnak pl. a posttraumás stressz szindrómává, krónikus pánikbetegséggé, krónikus pszichózissá, mániává vagy depresszióvá. Mentálhigiéniás, verbális lehetőségek mellett gyógyszeres kezelések is szóba jönnek, melyek közül a benzodiazepinek és a szelektív szerotonin, reuptake inhibitorok jönnek szóba. Ezen gyógyszeres kezeléseket a betegek megnyugtatása, mentálhigiéniás kezelése kell hogy kiegészítse. Sok esetben észlelhető katasztrófahelyzet esetén fájdalomszindróma is, melyeknél a tényleges traumatizációból eredő fájdalmat jelentős mértékben tudja befolyásolni a lelki trauma által okozott és felerősített fájdalom is. Ilyenkor a fájdalomcsillapító kezeléseket a mentálhigiéniás kezelés nagyon jól tudja potenciórizni. Az Egyesült Államokban javasolnak olyan rendszert is hogy a mentőalakulatokban pszichológusok, pszichiáterek nem vesznek
19 részt csak távolról irányítják a mentőmunkálatokban részt vevők munkáját. Ennek előnye, hogy ha a katasztrófa ismétlődik pl. földrengést követő utórengés akkor maga a legképzettebb szakembereknek nem kerülhetnek ismételt életveszélybe, hátránya azonban az hogy ilyenkor távolról telefonon történő kommunikáció jelentős mértékben csökkentik a mentálhigiéniás segítségnyújtás hatásfokát, a kevésbé képzett szakemberek kevésbé hatékony segítséget tudnak nyújtani, a kommunikációs csatornák is ilyenkor általában sérültek és a telefonon történő megbeszéléssel is aktív perceket, órákat veszítenek el. A legszerencsésebb akkor a segítségnyújtás ha: - egy jól felkészített szimulációs tréningeken részt vevő mentálhigiéniás csapat jelenik meg a katasztrófa közvetlen helyszínén - a csapatot akut krízishelyzetre felkészített pszichiáter vezet - a csapatot vezető és legfontosabb személyek a katasztrófában sújtott személyek nyelvét beszélik az adott térségre jellemző természeti és gazdasági körülményekkel teljesen tisztában vannak - a mentálhigiéniás sürgősségi csapat a többi mentőegységgel jól, rugalmasan együtt tud működni - a betegek ill. a pszichés betegek ellátására minél hamarabb létrehoznak szubakut ill. krónikus mentőállomásokat, kórházi hátteret. A katasztrófahelyzetet követően az átélt traumák, az ismerősök ill. hozzátartozók elvesztése, súlyos sérülése, az adott személyek különböző sérülései, félelmei akár az egész életüket megváltoztathatja és egy életerős, tettre kész, családot fenntartó emberekből kiszolgáltatott, lelki roncsok válhatnak. Hogy ez a folyamat ne következzen be mindenképpen szükséges egy akut mentálhigiéniás segítségnyújtás, melyet a National Institute of Mental Health PFA (Psychological First Aid)-nek hív és célja a nemzetközi szervezetnek hogy minden földrészen kialakuljanak azok a jól képzett mentő, pszichiátriai, sürgősségi teamek, akik sürgősségi
20 tömeges katasztrófahelyzetekben aktív segítségnyújtásra képesek. A pszichiátriának ezen szakága borzasztóan újkeletűnek tekinthető 1950-es években írtak róla hosszú ideig érdemi fejlődést nem mutatott. Igazi fejlődés a new yorki terrortámadás, az Egyesült Államok keleti partvidékét érintő hurrikánok, a cunami és a több millió embert érintő földrengéseket követően jelentkezett. Igazi, tökéletesen működő rendszer sehol nem áll fenn, az Egyesült Államokban is a tényleges igénynél jóval kisebb, részben állami, részben nonprofit forrásokból fenntartott sürgősségi csapatok állnak fenn. Az Európai Unión belül határon átnyúló szervezett kapcsolati rendszer nem alakult ki és a legtöbb európai uniós államban, országhatáron belül sem alakultak ki olyan szervezeti egységek, melyeknek az a feladata hogy ezen sürgősségi, pszichiátriai csapatokat minél szélesebb körben akár az év minden napján felállíthassák. Ukrajnában a csernobili katasztrófát követően az országon belül létrehoztak egy olyan sürgősségi, állami rendszert, melynek része egy sürgősségi pszichiátriai egység is. Az akut pszichiátriai ellátást követően nagyon fontos a szubakut és krónikus utókezelés is. Ebben nagyon fontos szerepe van a pszichiátriai, pszichológiai támogatás mellett a családnak, környezetnek is. Fontos, hogy a környezet és a család megértő legyen a krízis által megváltozott személyekhez és fontos, hogy a negatív élmények ismételt emlegetése mellett pozitív hatásokat, pozitív élményeket erősítse meg, amelyekkel a krízisállapotot fel tudja dolgozni az adott személy. A családok segítése mellett különböző csoportterápiás és párterápiák jöhetnek szóba mindig az adott individuumra adaptálva figyelembe véve az adott személy korábbi mentálhigiéniás állapotát, az őt ért stressz súlyosságát, ill. a kialakult tüneteket, betegségeket. A megerősítéssel a feldolgozás hangsúlyozására építő terápiáknak van a legkedvezőbb hatása különösen akkor hatékony a rendszer, ha akut mentálhigiéniás segítséget is kapott a beteg. A mindennapi életből való teljes kiesés a tényleges rövid és hosszú távú célok megszüntetése ill. a túlzásba vitt hospitalizációnak általában inkább negatív hatása van ezekben az esetekben panaszok és a tünetek inkább progrediálnak mint
Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata
Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata A WHO 1992-es definíciója szerint katasztrófának (disasternek) tekinthető az a súlyos állapot, amikor ökológiailag és pszichológiailag az érintett közösség
RészletesebbenII. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása
II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása A katasztrófa pszichiátriának a vészhelyzetek megelőzésében az arra való
RészletesebbenI. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage
I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage A krízisintervenció célja a veszélyek gyors elhárítása, és a korábbi állapot gyors visszaállítása. Ilyen krízishelyzetekben
RészletesebbenIII. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Gyermekek sürgősségi ellátása
III. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Gyermekek sürgősségi ellátása A krízis állapotok és sürgősségi helyzetek Sürgősség: olyan hirtelen kialakuló helyzet, melyben
RészletesebbenDr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva
Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,
RészletesebbenPSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai
2017. febr. 14. PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai MPT Óvoda- és Iskolapszichológiai Szekció rendezvénye Előadó: V. Komlósi Annamária MPT Katasztrófapszichológiai
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenA környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet
A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz
RészletesebbenKATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt
KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység
RészletesebbenA pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus
A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenNehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016
Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenTermészetgyógyászati Klinikum
Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
RészletesebbenXII./2.1.2. Krízisszupporció
XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenKrízisintervenció az iskolában. Kőbányai Nevelési Tanácsadó Bp április. 11. Nagy Brigitta
Krízisintervenció az iskolában Kőbányai Nevelési Tanácsadó Bp. 2011. április. 11. Nagy Brigitta A krízisintervenciós munka Prevenció Előtte, utána Potenciális segítők, hosszú távú segítség feltérképezése
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenDisszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
Részletesebben4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér
4.2 Fejezet Traumapedagógia Traumatológia és elméleti háttér TRAUMATOLÓGIA: ELMÉLETI HÁTTÉR Mi is a trauma? pszichológiai meghatározás A klinikai pszichológiában, a trauma vagy pszichológiai trauma egy
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó 9
Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...
RészletesebbenSürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Amikor a sürgős ellátás szükségessége felmerül Probléma lép fel Gyerek: A tünet megjelenésének
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenBálint Éva - Urbanics Ildikó
Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenA sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.
A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenA gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után
A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása A közeli hozzátartozó halála megrázó élmény. Különösen fájdalmas, ha megölnek egy hozzánk közel álló embert. Az ily módon
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenKÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados
Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAz áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenSürgősségi lánc felépítése és működése
Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre
Részletesebben{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.
RészletesebbenAz Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén
Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik
RészletesebbenPszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Hegedűs Ibolya TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok,
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenProf. Enikő Csilla Kiss
Professor of Personality Psychology Head of the Personality and Health Psychology Department. CONTACT Institute of Psychology, H7624 Pécs Ifjúság u. 6. Room: B 307 Tel: +36 72 501516 / E-mail: kiss.eniko
RészletesebbenJoint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika
Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenAz egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában
Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség
RészletesebbenSürgősségi pszichiátria komplexitása és nehézségei
Sürgősségi pszichiátria komplexitása és nehézségei Egészen 2000 évvel korábbról már számos olyan forrás, adat áll rendelkezésre az emberiség történetében, amely a katasztrófákhoz köthető. Az egyik ilyen
RészletesebbenXIII./1. Az öngyilkosság
XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi
RészletesebbenVESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!
VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód
RészletesebbenAlapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu
Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenInte. Feszültség csökkentés (deeszkaláció) és krízisintervenció az elhelyező központokban
Inte Feszültség csökkentés (deeszkaláció) és krízisintervenció az elhelyező központokban Általában különbséget teszünk a kedvező strukturális feltételek, az alkalmazottak kedvező hozzáállása/magatartása
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenElsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila
Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenDr. Varga Imre Kertész László
Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság
RészletesebbenKrízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban
Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenIdőskori bántalmazás az abúzus változó formái
Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,
RészletesebbenBioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés
Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,
RészletesebbenStresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben
Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos
RészletesebbenSzkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Szkizofrénia Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014.10.02.. Translációs kutatás Cognitive Neuroscience and Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator
RészletesebbenUpstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére
MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenEgyensúly szerepe a munka és a magánélet között
Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenMentálhigiénés asszisztens / PEFŐ
1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenHogyan Foglalkozzunk Bűnesetek Áldozataival
VICATIS Victim-centered approach to improving support services Coordinator: Croatian Law Centre (HR). Other Beneficiaries: Association for Nonviolent Communication (SI), Centre for Legal Resources (RO),
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenPSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás
PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás TÉNYEK - EREDMÉNYEK JAVASLATOK a vörösiszap-katasztrófa nyomán CSÉPE VALÉRIA ADÁNYI LÁSZLÓ V. KOMLÓSI ANNAMÁRIA Forrás: ABC News Az alkalmazkodási
RészletesebbenCASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért
CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi
RészletesebbenAz elhelyező központokban lakó fiatalok körében előforduló krízishelyzetek és csoportdinamika
Az elhelyező központokban lakó fiatalok körében előforduló krízishelyzetek és csoportdinamika Pszicho-szociális krízis Egy egyén lelki egyensúlyának elvesztése, amikor az életben olyan eseményekkel és
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenA minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata
Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés
RészletesebbenALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN
medicus universalis XXXVI/4. 2003. SEMMELWEIS EGYETEM, EFK, EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK, BUDAPEST ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN
RészletesebbenRehabilitáció a pszichiátriában
Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
Részletesebben