I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage

Átírás

1 I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage A krízisintervenció célja a veszélyek gyors elhárítása, és a korábbi állapot gyors visszaállítása. Ilyen krízishelyzetekben külső események hatására lélektanilag kritikus állapot alakul ki egyes személyeknél. Ilyen esetekben gyakorta van szükség pszichiáter, pszichológus segítségére, viszont egy gyors online hálózat kiépítése segítséget nyújthat a veszélyhelyzetek kezelésében. A projekt célcsoportjai egyértelműen az ilyen sokk okozta traumák következtében önmagával mit kezdeni nem tudó személyek, akiknek egyértelműen szakember segítségére van szükségük. Ilyen jellegű projekt még nincs Magyarországon és a szomszédos Ukrajna, vagy Románia területén sem, ezért a sürgősségi pszichiátria határon átnyúló kapcsolatot teremt a 3 régió között. A pályázatunk során közös munkával mindhárom régió sürgősségi pszichiátriai ellátására alkalmas rendszert hozunk létre, melyben minden régió egyenlő mértékben vesz részt, a korábbi ad hoc kapcsolatrendszert egy folyamatosan és szervezetten működő, élő kapcsolat váltja fel, ahol a határok már nem lesznek választóvonalak. 1. Bevezetés Katasztrófahelyzetek során a krízisintervenció célja a veszélyek gyors elhárítása, korábbi állapot visszaállítása, sérültek szakszerű ellátása. Az ellátás a legtöbb esetben a sérültek szomatikus kezelésére fókuszál, ahol cél, hogy ezen sérülések minél gyorsabb, szakszerű és komplex ellátása bekövetkezzen. A tömegbalesetek, katasztrófák során azonban nagyon sokan pszichés krízisállapotba is kerülnek különösen akkor ha:

2 - ha súlyos sérülést szenvednek el - ha hozzátartozót, barátot, közeli rokont veszítenek el a katasztrófában - ha közeli hozzátartozójuk szenved súlyos sérülést - ha szemtanúi a havariának és pszichésen labilisak - mentésben résztvevők hirtelen kiégnek Ezen érintettek mentálhigiéniás, pszichés gyors kezelése a legtöbb esetben nem következik be, mely akut krízishez vezethet, illetve krónikus poszttraumás szindróma kialakulását okozhatja. Tömeges akut krízishelyzet miatt pszichésen labilissá váló egyének kezelésére sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem áll rendelkezésre krízis intervenciós protokoll. Tömegbalesetek, katasztrófák során általában nem is jelennek meg mentálhigiéniás, pszichiátriai teamek, akik a helyszínen segítenének e betegeknek és hozzátartozóiknak a pszichés krízisen való túljutáson. Pszichiátriai, pszichológiai ellátás szempontjából a legtöbb magyar megye vagy régió nem rendelkezik annyi szakemberrel, hogy akut katasztrófahelyzet esetén a helyszínen sürgősségi ellátást tudjanak nyújtani. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ill. egy ukrán (kárpátaljai) és román (erdélyi) megyében szakmai vezetésünk alatt egy határon átnyúló együttműködési platform jött lére. Ennek célja, hogy tömeges krízis, tömeges balesetek, katasztrófák esetén a határ mindhárom oldalán sürgősségi teamek jöjjenek létre, melyek ezen régiókban gyors, szakszerű ellátást tudnak nyújtani a helyszínen. Áttekintve az irodalmat, ehhez hasonló határon átnyúló sürgősségi krízisintervenció korábban nem valósult meg az Európai Unión belül, így az általunk létrehozott rendszer példaértékű innovációnak tekinthető. A mindhárom határos régióra jellemző, hogy humán és anyagi erőforrások hiányától szenvednek, külön-külön egyik régió sem tudna gyorsan ilyen jellegű pszichiátriai krízisintervenciót nyújtani. E régiókban mind a természeti, mind az ipari katasztrófáknak a lehetősége potenciálisan, folyamatosan fennáll. A katasztrófák során az egyéni reakciók sok

3 esetben nem teljesen kiszámíthatóak, még a mentálisan stabil személyeknél is jelentkezhet pánik reakció vagy teljes leblokkolás, mely gátolhatja a mentést, a betegek ellátását, és újabb veszély forrása lehet. A mentálisan labilis személyek és pszichés betegek a lélektani egyensúlyt teljesen felborító körülményekkel nehezen vagy nem tudnak megküzdeni havária helyzetekben. Katasztrófák esetén sajnos azonnal és későbbi, krónikus periódusban is növekszik az öngyilkosságok száma, szemben a háborús helyzetekkel, amikor csökkeni szokott. 2. Célkitűzés Célunk, hogy egy határon átnyúló nagyon gyors, professzionális együttműködés jöjjön létre akut krízishelyzetek esetén. A határ mindhárom oldaláról pszichiátereket, pszichológusokat, mentálhigiéniás szakembereket lehessen katasztrófa helyszínekre juttatni speciálisan erre a feladatra kialakított járműveken, akik a sürgősségi ellátásban részt vevő rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság, polgári védelem és mentőszolgálat tevékenységét támogatják és kiegészítik. A helyszínen, vagy a helyszín közelében tudják támogatni mind a sérülteket, mind a hozzátartozókat vagy szemtanúkat. Képesek legyenek oldani a súlyosbító pánikreakciókat, a mentést nehezítő vagy akadályozó érzelmi és pszichés reakciókat, illetve megakadályozni, hogy ezen egyének pszichés, labilis állapota stabilizálódjon. Cél, hogy minél kisebb pszichés sokk alakuljon ki, és a sérülteknél ne alakuljon ki krónikus pszichés betegség, poszttraumás szindróma vagy különböző pszichoszomatikus állapotok. A jelen munkánk fontosságát hangsúlyozza, hogy az elmúlt időszakban számos olyan katasztrófahelyzet következett be Magyarországon, melyben nagy szükség lett volna ilyen jellegű akut pszichiátriai ellátásra. Jó példák erre autópályákon bekövetkező tömegbalesetek, valamint a vörösiszap-katasztrófa. Ukrajnában a legfontosabb tömegbaleset a csernobili tragédia volt, míg Romániában a fő szerepet a különböző áradások, ill. bányászbalesetek játszották.

4 A határon átnyúló sürgősségi pszichiátriai ellátás 1. lehetőséget biztosít, hogy a három régió között eddig még meg nem lévő egészségügyi szakmapolitikai kapcsolatrendszer létrejöjjön és kiépüljön. 2. szoros kapcsolat alakuljon ki a három régió pszichiátriai ellátásában, közös szakmapolitikai rendezvényeken, konferenciákon a három régió szakorvos állománya ill. szakápoló személyzete megismerje egymás munkáját, eredményeit, lehetőségeit 3. a határ mindhárom oldalán másik ország nyelvét anyanyelven beszélő, kisebbséghez tartozó beteg lehetőséget kapjon az anyanyelvi segítségnyújtáshoz krízisállapotok esetén. 4. összehangolható a pszichiátriai ellátásban a prevenció, terápia, sürgősségi ellátás, az akut krízis rehabilitációt is. 5. felhívható a lakosság figyelme azokra a folyamatokra, melyek akár egyén, akár család, akár társadalom szintjén veszélyforrásokat hordoznak magukban. 6. az itt megvalósítandó modell példaértékű lehet akár országon átnyúló állami kapcsolatrendszerek kialakulásához. 7. csökkenthetőek a krízisállapotokhoz ill. krízishelyzetekhez, öngyilkosságokhoz vezető esetek, ill. adott krízisállapotokat együttesen nagyobb humánerőforrás akut mozgósítással lehetne orvosolni. 8. a határ három oldalán meglévő politikai feszültség oldására a sport, a kultúra mellett egy újabb potenciális lehetőség nyílik: az egészségügy egy szegmensét érintő jól működő rendszer közös megvalósítása és európai bevezetése Magyarországon, Romániában és Ukrajnában is közös konferenciákat, gyakorlati képzéseket és szimulációs tréningeket tartottunk. Mindhárom régióban felvettük a kapcsolatot a sürgősségi ellátásban részt vevő hivatalos szervekkel (polgári védelem, mentő, rendőrség,

5 tűzoltóság, katasztrófa védelem) és a pszichés betegeket támogató betegszervezetekkel, egyházakkal. 3. Katasztrófa A katasztrófa (catastropha) görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Napjainkban főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján egy földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt. Ha elfogadjuk ezt a kategorizálást, akkor egy átlagos évtized alatt mintegy 1500 katasztrofális esemény történik (ez heti három katasztrófának felel meg), és ezek 95 százaléka természeti csapás. Miattuk egy évtized alatt ötvenmillió ember válik hajléktalanná. 4. Krízis A megterhelő, váratlan élethelyzetek, mint balesetek, tömegszerencsétlenségek, árvíz, stb. áldozatainak és szemtanúinak hirtelen reakciói gyakran döbbenetet, tehetetlenséget váltanak ki a környezetükben, amelyek akár újabb veszélyforrást jelenhetnek, vagy a mentést, az ellátást is veszélyeztethetik. Ugyanezen események a további pszichés hatásokat tekintve traumatizálók lehetnek mind az áldozatok, mind a mentésben résztvevők számára, számos pszichés problémát okozhatnak, akár PTSD kialakulásának következményeivel is járhatnak. A krízis a görög eredetű κρίσις, szóból eredeztethető, melynek jelentése válság vagy fordulat. A lélektani krízis fogalmával a legtöbb pszichológiai és pszichiátriai iskola foglalkozott, másmás aspektusokat kiemelve. Caplan az 1970-es évek elején egységes segítő modellben összegezte a kríziselmélet alapelveit, megalkotta a legelterjedtebb krízis-definíciót, mely szerint az egyén kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni, a probléma mindennél fontosabbá válik számára, azonban a fennálló helyzetet

6 szokásos problémamegoldó eszközeivel sem megoldani, sem elkerülni nem tudja. A fenyegető körülmény általában kívülről érkezők, sokszor váratlanok. A krízist kiváltó események közös jellemzője: a váratlanság, a reakció érzelmileg hangsúlyos volta, a fokozott szorongás, félelemérzés, tanácstalanság, döntési bizonytalanság, beszűkült tudatállapot, pszichés egyensúlyvesztés mely érinthet csak részfunkciókat, de kiterjedhet a teljes személyiség működésre. Krízisinterveció: A krízisintervenció specifikus beavatkozás, mely a krízis oldásán túl a háttértényezők felderítésével igyekszik a személyiségkorábbinál fejlettebb szintű integrációját előmozdítani. A krízishelyzet megoldásán kívül a problémamegoldó stratégiák fejlesztése is cél, felkészít a hasonló, jövőbeli szituációkkal való sikeres megküzdésre. A krízisintervenció alapelvei: 1. Azonnaliság. Az ilyen személyt nem lehet várólistára tenni. 2. Elkötelezettség. A segítségre szoruló megnyerése. Közös munkára kell, kötelezze magát. Aktivitást igényel a kliens részéről. 3. Egyidejű kapcsolatteremtés a kliens környezetével, a kliens életének fontos szereplőivel. A krízisintervenció fázisai: A krízisintervenció folyamatában a bevezető fázis a kapcsolatteremtésről, a helyzet definiálásáról és a bizalmas légkör kialakításáról szól, a munkafázis kezdetét ambivalencia jellemzi, a kiváltó esemény, a megküzdési stratégiák és a támogató kapcsolatháló feltérképezése történik. A munkafázis második alegységében párbeszéd zajlik, a felmerülő megoldási alternatívák kidolgozása, a kliens aktivitásának növelése, a korábban hatékonyan működő és az új, konstruktív coping stratégiák megerősítése. A munkafázis záró folyamata a megoldás részleteinek megbeszélése, a döntések támogatása, a cselekvések kivitelezésének, módszereinek tisztázása. A krízisintervenciót a befejező szakasz zárja, amikor a segítségkérő leválik a segítőről, megtörténik a helyzet értékelése, a kedvező változások számbavétele, a

7 jövő újraértelmezése, illetve az esetleges további segítségnyújtásra vonatkozó információk átadása. Tömeges krízishelyzetek: olyan komplex események, melyek azonnali egészségügyi problémákkal és hosszú távú közegészségügyi következményekkel járnak. Általános séma a tömeges krízishelyzetekben: Az egyes fázisok időben jelentősen eltérőek, egymásba átcsúszhatnak, de jól jellemzik a katasztrófák ciklusos lefolyását. A nyugalmi szintről történő elmozdulás viszonylag hirtelen következik be és nagyon lassan áll csak vissza az eredeti szintjére. Az itt látható ábra, nagyon jól szemlélteti a krízishelyzeteket: A tömeges krízishelyzetek lélektani fázisai: A Hősies fázis közvetlenül a bekövetkezés utáni időszak, mikor erős érzelmi reakciók, altruista viselkedés jellemzi az egyéneket, erőiket hősiesen vetik be különösen a szomszédok, családtagok és a mentőcsapatok érdekében. Összetartás fázisa 1 héttől 3-6 hónapig tarthat, mikor a katasztrófában egymásra talált emberek segítenek egymáson a talpra állásban, az események feldolgozásában.

8 Csalódásnak nevezett fázisban, mely 2 hónaptól akár 1-2 évig is eltarthat, saját életük rendbehozatalára fordítanak nagy hangsúlyt, önmarcangolás is jellemzi, mit tett rosszul mit tehetett volna jobban a katasztrófahelyzetben, vagy hogyan kerülhette volna el azt. Rekonstrukciós fázisban, mely akár évekig is eltarthat, új életet igyekszenek felépíteni, új célokat tűznek ki maguk elé, de visszaesések is jellemzik a fázist. Bizonyos események vagy évfordulók újból negatív irányban vihetik el az épülő személyisége. Pszichés reakciók alakulása: kb % megőrzi higgadtságát kb % zavarodott lesz, figyelme beszűkül, automatikusan, szinte gondolkodás nélkül cselekszik kb % irracionális cselekvésre képes (üvölt, sír, össze-vissza szaladgál, lemerevedik, bepánikol). 5. Triage A triage francia eredetű szó, osztályozást, csoportosítást jelent, melyet a 19. századtól alkalmaznak az sürgősségi ellátásban. Nagy jelentősége tömeges sérülések esetén ill harcmezőkön, katasztrófa helyzetekben van. Célja, hogy a szűkös egészségügyi forrásokat, limitált egészségügyi humán erőforrást a leghatékonyabban, legigazságosabban tudják alkalmazni a helyszíneken. A triage során mindenhol törekednek arra, hogy minél hamarabb minél pontosabban meghatározzák a sérültek szomatikus állapotának súlyosságát és ezt követően határozzák meg az ellátandó feladatok sorrendiségét vagyis, hogy mely betegek kezelését kezdjék el és kikkel milyen sorrendben folytassák a életmentéseket kezeléseket szállítást. A legtöbb esetben sok és gyors döntéseket kell hozni kompromisszumok árán. Mindenkit azonnal kezelni a véges források, személyzet által szinte mindig lehetetlen. Számos nemzetközileg elfogadott triage rendszert használnak a világ minden részén, így az Eu-ban ill. Magyarországon,

9 Ukrajnában és Romániában. A sürgősségi ellátás során a mentőszolgálatok által alkalmazott triage rendszerek között érdemi eltérés nincs a 3 ország vonatkozásában. Mindegyik országban azonban csak a testi- szomatikus sérülések gyors osztályozására és kezelési algoritmusára hoztak létre országos rendszereket, melyeket jól validáltak és up grade-eltek mindenhol. A lelki sérülések akut intenzív állátására kialakított triage tömeges katasztrófa helyzetek esetén sehol nem áll rendelkezésre az Európai Union belül. Minden triage rendszerben az ellátandó betegeket, személyeket csoportokba sorolják. A leggyakrabban alkalmazott nemzetközi SALT (Sort Assess Life saving interventions Treatment ) rendszerben a betegeket 5 kategóriába sorolják, először a mozdulatlan jeladásra nem képes beteget vizsgálják, majd a mozdulatlan jeladásra képeseket majd végül a mozgásra képeseket. Minden esetben a betegeket állapotát és a rendelkezésre álló mentő egységek kapacitását is figyelembe veszik, így a kritikus állapotú betegek csak akkor kerülnek ellátásra ha kapacitás ezt megengedi. Másik nemzetközi és főleg Egyesült Államokban használt és elfogadott rendszer a gyerekeket és felnőtteket külön kategóriába sorolja, gyermekeknél a JumpSTART felnőtteknél a START (Simple Triage and Rapid Treatment) rendszert használja, mely a sérülteket 4 csoportba sorolja: - azonnali - súlyos - könnyű - halott A kezelés algoritmusának fő szabálya, hogy minél több beteg kerülhessen gyors ellátásra és lehetőleg ne egy alig megmenthető beteg folyamatos ellátása történjen hanem minél több súlyos beteg állapotának stabilizálása történjen párhuzamosan. Magyarországon az Országos Mentőszolgálat 38/2012. Főigazgatói Utasítása határozza meg, hogy tömeges baleset esetén mely protokollt kell követni a sürgősségre kiérkező mentőcsapatoknak és a szomatikus triage-nak mik a főbb lépései, definíciói. Romániában és

10 Ukrajnában ehhez hasonló rendszer az elfogadott és alkalmazott. A mentés egyik fontos pontja, hogy a kiérkező sürgősségi egységek minél hamarabb értesüljenek a katasztrófáról és a kiérkezésük előtt minél több információt nyerjenek a katasztrófa jellegéről, részleteiről, az ebben sérültek számáról, ill. minden ami a katasztrófa során a mentést befolyásolja olyan tényező fontos lehet már a kiérkezés előtt is. A katasztrófaellátás során az adminisztrációs tevékenység mindenképpen háttérbe szorul, a helyszínre kiérkező szakembernek a mentésben kell részt vennie, a dokumentáció utólagos. A jelenlegi magyar OMSZ hatályos szabályozása szerint szomatikus sérülés alapján az alábbi csoportok különíthetőek el: T1: azonnal ellátás ABC instabil sérültek/mérgezettek, elsősorban: - eszméletlenség, - légzési elégtelenség - erős külső vérzés, - perifériás pulzus nem (alig) tapintható, - égés: arc és légúti égés, ill. > 40%-os II. fokú, ill. > 20%-os III. fokú égés, - dekontaminálandó mérgezettek: bőrön át felszívódók, marószerek. T2 sürgős transzport ABC stabil sérültek/mérgezettek (TS: 444, esetleg romló), elsősorban: - eszméletén lévő súlyos agykoponya sérült (a komplikációmentes commotio cerebri nem!), - szemsérülés - gerincvelő harántlézió - belső vérzés (HTX, máj-, lépruptura) gyanúja, - roncsolt végtag, vagy megnyílt nagyizület - égés: 20-40%-os II. fokú, ill %-os III. fokú

11 T3: ABC stabil Sürgős beavatkozást nem igénylő, stabil állapotú betegek. Ide tartoznak pl. a jelentős vérzéssel nem járó zárt törések, ficamok, lágyrész sérülések, commotio cerebri, stb.) T4: ABC instabil, az adott körülmények között nem kezelendő betegek. H. Halottak 6. Pszichés triage A tömeges katasztrófa helyzet során a katasztrófa helyszínén észlelt személyeket mindenképp kategorizálni kell a sikeres és minél hatékonyabb ellátás szempontjából. A segítségre várok és a segítő csapat létszáma során szinte mindig diskrepancia áll fenn és minden esetben a lehető legtöbb személyt kell segíteni a rendelkezésre álló erőforrásokat maximális hatékonysággal felhasználva. Ilyenkor sürgősségi szempontból teljesen magyarázható gyors azonnali döntéseket kell hozni, melyek sokszor kompromisszumokat is tartalmaz. A mentést vezető személy-személyeknek gyorsan kategorizálni kell a katasztrófa helyszínén megtalált személyeket. A világ minden részén végeznek ilyenkor szomatikus állapotra vonatkozó triage-t, melynek lényege, hogy akut szinten a halottakat csak deklarálják, a menthetetlen betegek helyett minél több súlyos és kp súlyos beteget látnak el majd ezt követően a könnyebb betegek ellátása jöhet szóba. Sok esetben számos tünet és panasz azonban pszichés eredetű lehet és a szomatikus állapot mellett nagyon fontos a pszichés állapotok kategorizálása és a pszichés ellátás és támogatás minél gyorsabb intenzívebb és hatékonyabb kivitelezése. Fontos, hogy ilyenkor a betegeket résztvevőket és gyorsan érkező hozzátartozókat komplexen gyorsan kell felmérni és pszichés besorolást minden esetben befolyásolja az adott beteg szomatikus és cardiopulmonális állapota is. Ha a triage-t

12 kiterjesztjük a szomatikus és pszichés állapotra is akkor a betegeket sok csoportba lehet besorolni hiszen ha a szomatikus állapotot csoportokba osztjuk be a nemzetközi elveknek megfelelően ugyanígy a pszichés állapotot is több súlyossági csoportba osztjuk be akkor számos csoportot képezhetnénk, amely adott helyszínen túlságosan bonyolult lehet. Természetesen ezek közül ha valakinek nagyon súlyos gerinc, koponya vagy végtag sérülése van akkor az maximálisan felülírja a mentális és pszichés állapotát ilyen esetekben természetesen az életben tartó sürgős orvosi teendőket kell ellátni és a pszichés ellátás egy későbbi szubakut vagy krónikus fázisba tolódik. Sok esetben azonban egyszerű sérülés vagy sérülésmentes személyek is súlyos pszichés krízisbe kerülnek és ilyenkor a katasztrófahelyzetbe nagyon kiszolgáltatottak tudnak lenni, tehetetlenségükkel vagy pánikreakciójukkal hihetetlenül tudják akadályozni a mentőcsapatok munkáját ill. pszichés állapotuk ön és közveszélyessé válhat ill. atípusos reakciójuk sérülésekhez, szomatikus állapotrosszabbodáshoz vezethet. Az a pszichés mentőcsapat aki a helyszínre érkezik mindenképpen jól koordináltan együtt kell tudni dolgoznia a mentő és katasztrófa ellátó egységekkel, de természetesen a saját triage-kat a sürgősségi pszichiátriai vezetőnek kell kiviteleznie és neki kell eldöntenie hogy a helyszínen lévő sok pszichésen sérült beteget milyen sorrendben látják el, kinek van szükség már akut helyszínen elkezdeni a pszichés kezelését ill. ki az akinél ezt halasztani lehet órákkal, napokkal. A helyszínre érkező pszichiátriai mentőcsapatnak (pszichiátereknek, pszichológusoknak, mentálhigiéniás szakembereknek) borzasztóan gyorsan kell reagálniuk a szokásos munkamenetnél sokkal gyorsabb és komplexebb döntéseket kell hozniuk ezen kívül lelkiekben felkészültnek kell lenni hogy életveszélyes körülmények között kell végezni mentőmunkát, akár szörnyű körülmények között rengeteg halott mellett kell sok sérültet rövid időn belül ellátni. Nagyon gyorsan a személyek között pánikreakció alakulhat ki és ez teljesen lebéníthatja a mentőmunkálatokat. Jó példa erre a 2001-es amerikai bacillus anthracis spórák levelek által történő fertőzése, amikor valójában 22 ember fertőződött meg a médiának köszönhetően azonban azok száma akik azt képzelték hogy megfertőződtek és preventíven ciprofloxacint

13 kezdtek el szedni száma elérte a et vagyis egy média által gerjesztett tömeges pánik és hisztéria alakult ki. Másik jó példa erre az 1995-ös tokioi szaringáz fertőzés, melyben egy szagtalan, színtelen gázt juttattak be terroristák az aluljáróba, ebben 12 ember halt meg, azonban több mint 5500 ember lett rosszul aki meg volt győződve hogy ő is belélegezhette a gázt, miközben ezen embereknek kevesebb mint 1%-a volt tényleges gázmérgezett. Maga a pánikreakció során nagyon sokan sérültek meg, a gázmérgezés közvetlen károsító hatását felülmúló pánikreakció provokálta tömeges baleset alakult ki. Sajnos az elmúlt időszakban magyar szórakozóhelyeken is tömeges halálesetek következtek be pánikreakciók során, ilyenkor legtöbb esetben egyébként nagyon jól szituált normális életet élő intelligens egyetemisták tapostak agyon fiatal a többieknél gyengébb egyetemista lányokat. Katasztrófahelyzetek esetén ezen pánikreakciók gyors megakadályozás a legjobban erre felkészült mentálhigiéniás pszichiátriai csapattal valósítható meg. A pánikreakció során nagyon sok olyan szomatikus eltérést is észlelhetünk, amelynek az alapja pszichés eredetű pl. extrém magas vérnyomás, nagyon emelkedett pulzusszám, hyperpnoe, sápadtság, ill. akár enyhébb vagy súlyosabb neurológiai tünetek mint pl. zavartság, tic, tremor, koordinációs zavar, desorientáltság stb. Sajnos sok esetben azok akik kevésbé sérültek a sokk hatására Tollstel reflexszel reagálnak, vagyis érdemben pszichésen megbénulnak és képtelenek a sérülteknek és a súlyosan sérülteknek segíteni, ilyenkor ha egy pszichés támogatást kapnak és át lehet billenteni őket a holtponton akkor akár a későbbiekben a mentőcsapatoknak aktív segítséget is tudnak nyújtani. Különösen fontos ilyenkor a nagyon időseknek ill. a gyerekeknek a gyors segítségnyújtás. Azonnali pszichiátriai ellátást igényelnek a betegek az alábbi pszichiátriai tünetek jelentkeznek súlyos fokban: - delirium - súlyos agitáltság - öngyilkossági szándék - major depresszió - közveszélyesség

14 - akut pszichózis - súlyos anxietás Jelenleg nem ismerünk olyan szakmai protokollt, amely alkalmas arra, hogy helyszíntől, káreseménytől függetlenül, valamennyi kontinensen és az összes állam területén alkalmazható volna. Nyilván ennek sokféle oka van/lehet. E protokoll megírása minden, - a mentésben, betegápolásban és utógondozásban részt vevő - szereplő egyetemleges érdeke. A krízisintervenciós ismeretek, valamint a bekövetkezett hasonló események hozta tapasztalatok összegzése, illetve a sürgősségi betegellátás tapasztalatait összevetve készült az alábbi protokoll. 7. Triage folyamata, elemei Minden segítő tevékenység számára fontos a szakmai munka megkezdése előtt az, hogy a leginkább szükséget szenvedőket valamilyen módon kiemeljük a sérültek közül. Kiszűrni: 1. Suicid hajlam, - állapot 2. Ön-és közveszélyes személyek 3. Pszichotikusok 4. Depressziósok Az ezekbe a csoportokba sorolhatóak mindenképpen a legnagyobb figyelmet, s adott esetben komplex (orvosi-pszichiátriai) segítséget igényelnek. Kiszűrésük után, adott esetben az ő igényeikre kiképzett speciális munkacsoport kezdheti a velük való foglalkozást, akár a kárhelyről való elszállítás után egy másik helyszínen.

15 A helyszínen maradó segítők pedig az alábbiak szerint szervezhetik munkájukat: 1. Bevezető fázis Kapcsolatteremtés (megtalálni a klienst, klienseket, közös hang, megszólítás) A helyzet definiálása (mi is történt igazán) A bizalmas légkör kialakítása (hitelesség, segítőkészség, segítség elfogadtatása) 2. Munkafázis a kiváltó esemény, a megküzdési stratégiák és a támogató kapcsolatháló feltérképezése történik párbeszéd zajlik, a felmerülő megoldási alternatívák kidolgozása, a kliens aktivitásának növelése megoldás részleteinek megbeszélése, a döntések támogatása, a cselekvések kivitelezésének, módszereinek tisztázása 3. Befejező szakasz a segítségkérő leválik a segítőről megtörténik a helyzet értékelése, a kedvező változások számbavétele a jövő újraértelmezése, illetve az esetleges további segítségnyújtásra vonatkozó információk átadása Munkánk megkönnyítése és sikeressége abból is fakad, ha mi, segítők megfelelő információkkal bírunk a kárhellyel, s a kialakult, illetve a várható helyzettel kapcsolatban. Ezért a kárhely-parancsnokkal való együttműködésünk minden féleképpen fontos. Egy jó kárhely-parancsnok, aki megfelelő módon koordinálja a mentés fizikai és mentális részét, mindenképpen a sikeres munkák egyik záloga.

16 Amennyiben az alábbi feladatit jól és a szakma szabályainak megfelelően végzi, úgy a mi munkánk is korlátozódhat a szakmaiságra és az interperszonális oldalra. Felmérés-értékelés Sebesült- ( halott,fertőző beteg,sugárzó beteg )gyűjtőhely kialakítása A sérültek/betegek osztályozása Oda-és elvezető utak kijelölése Kommunikáció Adminisztráció Az érintett lakosságot válsághelyzetekben külön kategóriákba sorolják, hogy esetenként eltérő mértékű, módszerű és terjedelmű segítséget tudjunk nyújtani: 1. csoport - különböző típusú sebesültek (traumás, égések, kémiai, sugárzás), ahol általános mentális reakciók mellett a sebesülés jellegétől függő specifikus mentális zavarok lehetnek. 2. csoport - azok a személyek, akik elvesztették szeretteiket, akik anyagi kárt szenvedtek. A pszichológiai reakció:az áldozatoknál a veszteség ténye súlyosbítja az általános sokkot. 3. csoport azok az egyének,akiket traumatizált maga a válsághelyzet, amelyeknek nincs közvetlen káruk vagy sérülésük; 4. csoport - kombinált ( sérülések és a veszteség ugyanabban az időben). Rendszerezni lehet időbeli felbontásban. 1. csoport A katasztrófa pillanatában megjelenő mentális zavarok ; 2. csoport rövid időn belül fellépő mentális zavarok, még a katasztrófa helyszínén; 3. csoport állapotok, amikor a szomatikus betegségek és sérülések után következnek be a mentális zavarok.

17 4. csoport késleltetve jelentkező zavarok, néha már a katasztrófa elmúlta után. A sürgősségi betegellátásban hosszú évek óta használt színkódos beteg/sérült-osztályozás egyértelművé teszi a helyzetet, a veszélyeztetettség, vagy a sérülés fokát. s véleményem szerint ez a mentálhigiénés munka számára is egy az egyben átvehető. Sőt, az ismert színkódok miatt az orvosokkal, és egyéb egészségügyi személyzettel (akár nyelvismeret nélkül is) való együttműködést a sérültek/betegek/hozzátartozók javára nagymértékben megkönnyítené. Természetesen ehhez szükséges a kártyák (stegepass-ok) gyártása, s megfelelő számban a kárhelyre való szállítása, s azok számának pontos nyilvántartása. KRITIKUS INSTABIL piros narancs POTENCIÁLISAN INSTABIL sárga STABIL zöld Bizonyos más besorolásnál, már a narancs szín kiesik és csak 3 fő kategóriába sorolják a betegeket. súlyos ( életveszélyes állapot ); mérsékelt (olyan állapot, amely betegség kialakulásához vezethet, vagy súlyosbodik a meglevő betegség); minimális tünetekkel. Az elválasztás a sulyosság mértékétől függ, szükséges és kívánatos, hogy olyan rendszert használjunk,ami kényelmes és egyszerű, informativ, pld. szines címkéket,karszalagot. A preferencia érték, hogy tájékoztatást nyújt az áldozatok állapotáról.

18 I. piros - súlyos mentális zavarok - sürgősségi orvosi ellátást a kórházban igényel,evakuálás. II. sárga - mérsékelten kifejezett, a mentális zavarok nem pszichotikus jellegüek, járóbeteg orvosi ellátást igényel. III. zöld - light mentális zavarok - felvilágositó pszichoterápia és információs psychoprophylaktika. Minden protokoll annyit ér, amennyit abból szükséghelyzetben az arra hivatottak felhasználnak. Ahhoz, hogy ez a protokoll betöltse a feladatát, időről-időre képzéseket kell tartani, s ezeket jól begyakorolni. Mi a tréningjeink és gyakorlatunk során az alábbi máshol leírt és általunk módosított CTRS pontrendszert, besorolást javasoljuk akkor ha kellő idő van arra, hogy egy ilyen táblázatot a segítségnyújtók idő és lehetőségek birtokában kitöltsenek. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos gyakorlatok alapján ez már gyorsan fejben is össze tud adni a szakember (pszichiáter, pszichológus) és ez alapján sorolja be a beteget súlyossági csoportba. Pszichiátriai krízis súlyossági index A krízis kezdete óta eltelt idő Klinikai státusz 1 óra óra óra óra óra óra óra 7 nap 10 Több mint 7 nap 5 Obnubilált, beszűkült tudat 10 Dezorientált 10 Agitatio vagy stupor, katatónia 10 Szorongás mértéke Alacsony 5

19 Öngyilkosság valószínűségének felmérése HUSKROUA/1101/053 Közepes 10 Súlyos 15 Gondolkodás zavara, téveszmék jelenléte 10 Depressziós tünetek Enyhe 5 súlyossága Közepes 10 Súlyos 15 Memória zavarai Eseményre gyengén emlékszik 5 Eseményről egyáltalán nincs 10 emléke Perceptív zavarok Spontánul beszámol róluk 5 Nyilvánvalóak, viselkedésben tükröződnek 10 Rizikó faktorok jelenléte 10 Előzményekben öngyilkossági kísérletek 20 Agresszivitás Lehetséges heteroagresszív magatartás 10 Életet vagy testi épséget veszélyeztető esemény áldozata 20 Családi és szociális támogató hálózat hiánya 20 Jelentős funkcionális romlás a krízis előtti állapothoz viszonyítva 20 Szomatikus érintettség Krízist kiváltó esemény által 20 Módosult életfunkciók 30 Pszichoaktív szer használata Krónikus használat 10 Eseményt megelőző fogyasztás 15 Kiváltó eseménnyel kapcsolatos fogyasztás 20 Pszichoaktív szer okozta súlyos állapot 30 Törvénysértő magatartás vagy büntetőjogi előzmények 20 Maximálisan elérhető pontszám pont Súlyossági besorolás Nagyon súlyos, életveszélyes állapot 240 pont felett Súlyos állapot pont Közepesen súlyos állapot pont Enyhe állapot pont

20 A pszichológia szerepe: Pszichológia szerepe amennyiben a katasztrófákban érintett személyeket Áldozatokra és Segítőkre osztjuk a következőképpen kell megvalósulnia. Mindkét kategória szempontjából a legfontosabb a felkészítés az esetleges katasztrófa bekövetkezésére, ugyanakkor a bekövetkezés után az áldozatok részére azonnali beavatkozás szükségeltetik, valamint a segítők részére egy komoly pszichológiai támogatást kell biztosítani. Semmiképpen sem szabad megfeledkezni az időben elhúzódó esetleges utógondozásokról sem Vészhelyzeti magatartás jellemzői: A reakciók négy szinten figyelhetők meg: fiziológiai, kognitív, érzelmi és viselkedési reakciók. Kognitív reakciók: nehéz döntést hozni, összezavarodottság, dezorientáltság, rossz koncentráció, memória romlik, különösen a közelmúlt eseményeire nézve, képtelen több feladatot ellátni egyszerre, flashback jelentkezhet (vizuális és hanginger formájában egyaránt). Érzelmi reakciók: gyász, bűntudat, depresszió, harag, zaklatottság, szorongás/félelem, bénultság, tehetetlenség érzés, önhibáztatás, azt érzi, ki van szakítva a valóságból. Viselkedés reakciók: teljes inaktivitás, elvonulás a szociálistérből, érzelmi kitörések (sírás, nevetés), indokolatlan intolerancia, agresszió, feltűnő beszédesség, vagy hallgatagság, hiperaktív viselkedés. A belső (szubjektív) viselkedést módosító pszichológiai hatásmechanizmusok: Ijedtség, rémület, félelem, szorongás, stressz, kimerültség, harag, agresszió, fásultság és a depresszió. Ezek mindegyike hatással van az aktuális pszichés reakciókra.