III. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Gyermekek sürgősségi ellátása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Gyermekek sürgősségi ellátása"

Átírás

1 III. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Gyermekek sürgősségi ellátása A krízis állapotok és sürgősségi helyzetek Sürgősség: olyan hirtelen kialakuló helyzet, melyben jelen van a veszély az - az öngyilkosságra - mások megsebesítésére/megtámadására - a gondolkodás és az ítélőképesség megromlására Azonnali beavatkozást igényel Krízis: a pszichés egyensúly elvesztésének állapota, amelyben az egyén saját probléma megoldó módszerei kevésnek bizonyulnak - hosszabb időtartam - alacsonyabb a megsebzés/támadás veszélye - a krízis tartama alatt felléphetnek sürgősségi helyzetek Analizáltuk a gyermekek pszichikai tevékenységének és kommunikációjának a sajátosságait és sürgősségi pszichológiai kezelését extrém szituációkban. Az utóbbi időben az életünkben egyre több extrém szélsőséges helyzet adódik. Ezek masszív hatással vannak az emberek mentális egészségére, azokra, akik átélték vagy ki voltak téve a negatív hatásoknak. Gyakran ez a hatás eléri a patológiai szintet és kivált egy egész sor pszichikai és viselkedési diszfunkciót, amelyekhez tartoznak az akut stressz reakciók, poszttraumatikus stressz diszfunkció, különböző adaptációs problémák és idült mentális zavarok a katasztrófa után.

2 Manapság egyre nagyobb jelentősége van a pszichológiai és pszichoszociális munkának, melynek jelentősége tovább nő ha olyan személyeket kell kezelni, akik katasztrófát éltek át. Sajnos a változékony világunkban gyermekeink gyakran tanúi vagy résztvevői különböző extrém szituációknak, szélsőséges helyzeteknek, katasztrófáknak. Ők sokszor a szüleikkel együtt várják a mentési munkálatokat vagy betemetve várják a felnőttek segítségét. Gyermek és tinédzser kor az egyik legérzékenyebb kor, akiknél a pszichés trauma nagyon erős stresszel jár és ez determinálhatja a további pszichés és mentálhigiéniás fejlődésüket. A felnőttek és a gyerekek másféleképp fogják fel a katasztrófa helyzeteket. Ez azzal magyarázható, hogy a gyermek pszichéje sokkal plasztikusabb és a gyermek sokkal hamarabb tud átdolgozni egy traumatizáló szituációt, mint a felnőtt. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a felnőttek olyan atmoszférát teremtenek a gyerek körül, amely megengedi neki a szituáció feldolgozását. Sajnos sok katasztrófában sok gyermek átéli szüleinek elvesztését, halálát, vagy pedig gyakran árván maradnak. A gyereknek pszichológiai ellátása függ a korától, fizikai és pszichikai fejlettségétől, a trauma súlyosságától, a trauma átélésének intenzitásától. Tudomásul kell vennünk, hogy a traumára való reakció lehet azonnali vagy szubakut vagy krónikus módon jelentkező. A trauma a legtöbb esetben megváltoztatja a gyermekek világfelfogását. Veszélyeztetve van a gyermek élete, képzeletvilága, értékrendje, ideáljai és emocionális stabilitása. A gyerekek megijednek nemcsak magától a katasztrófától, hanem azoktól az érzelmektől, amelyeket észlelnek. Gyakran az érzelmek irányítják a gyermeket és nem fordítva. A sokk hulláma kiválthat különböző reakciókat: - bizalmatlanságot - tanácstalanságot - izolációt - elkeseredést - félelmet.

3 A gyermekek azok, akikre talán a legsúlyosabban hatnak a krízishelyzetek, katasztrófák, hiszen a gyermek egy fejlődésben lévő személy, személyiség, bármilyen krízis, vagy katasztrófa megakadályozhatja őt, az egészséges személyiség fejlődésben, ezáltal a későbbiek során, abnormálisan fejlődhet a világképe. Egy bizonyos krízishelyzetet átélő gyermekek és szüleik, a későbbiekben számos pszichés problémával szembesülhetnek, mind intellektuálisan, mind szociálisan és emocionálisan egyaránt. Gondoljunk bele, ha nincs jele a kötődést, biztonságot nyújtó személy, még inkább eluralkodhat a félelem, a bizonytalanság a gyermeki lélekben. Ezért, nagyon fontos, hogy ilyen szituációban kiemelt figyelmet, azonnali segítségnyújtást kapjanak, szakemberek formájában, mint mentálhigiéniás, pszichológus vagy pszichiáter. Tehát gyermekek esetében a legfontosabb elv a beavatkozás során, az azonnaliság, hiszen ha nem lépünk közbe rögtön, a traumatizációnak sok pszichés következménye lehet, mint: számos pszichiátriai kórkép, poszttraumás tünetek, önkép súlyos torzulása, inadekvát önvádlás, bűntudat, magatartás zavarok, tanulási zavarok, megváltozhat a világról alkotott kép, flashbackszerű kínzó emlékbetörések, érzelemszabályozási, mentalizációs deficitek és sok más egyéb probléma akadályozhatja a normális fejlődést. A katasztrófát átélt gyermekek a későbbiekben megváltozhatnak, szomorúak, félősek és gyakran dühösek. Ritkán kezdeményeznek társas kapcsolatot, befordulnak, magányosakká válhatnak. Óvodáskorban nehezen találják meg a hangot más gyermekekkel, a többiek gyakran kirekesztik, kevésbé szeretik őket, mint más társaikat, furcsákká válnak. A népszerűségük iskoláskorban is alacsony marad, mivel kortársaik és tanáraik visszahúzódó, csendes magányos gyermeknek, kevésbé együttműködőnek látják őket. Beszámolók szerint nagyobb félelmet mutatnak, amikor bizonytalanságot észlelnek. Az iskolai eredmények tekintetében a katasztrófát átélt gyermekeknek rosszabbak az osztályzataik, mint társaiké, gyengébben teljesítenek. A gyermekek stresszkeltő körülmények miatti sebezhetőségét néhány tényező befolyásolja, ezek közé tartoznak: 1. Olyan családi tényezők, mint a testvérek száma, az anya munkával való leterheltsége és a szociális háló, azaz a rokonok és barátok hálózata.

4 2. A közösség jellemzői, például a lakókörnyezet fajtája (városi szegénynegyed vagy falusi terület), illetve a helyi óvoda, iskola minősége. 3. Egyéni jellemzők, például a temperamentumbeli különbségek. A gyermekkel való egyéni foglalkozás hatása azon múlik, hogy mennyire sikerül a terápiás beszélgetést úgy kialakítani, hogy abban a gyermek a legkevésbé vegye észre annak terápiás jellegét. Jó beszélgetést várhatunk, ha: - a kapcsolat biztonságot nyújtó, - stabil, elfogadó a légkör Így elég nagy biztonsággal hihetjük, hogy a gyermek mind többet és többet tár fel a belső világából. Az alakba öntött, szóba foglalt, lerajzolt, eljátszott, mással megosztott érzések, gondolatok, fantáziák már nem olyan félelmetesek, mintha alaktalanul magunkba zárjuk őket. Egy ilyen mesterségesen kialakított a légkörben a személyiség rejtett tendenciái is jobban felszínre kerülhetnek és integrálódhatnak. A fantáziavilág fontossága elsőrendű, hiszen úgy gondolkodunk róla, mint jól megragadható összekötő kapocs a tudattalan, belső konfliktus és a tünet között. A gyermeki agresszió Egy vészhelyzet, egy katasztrófahelyzet, különösképpen, ha azt a gyermek egyedül, vagy nem a domináns szülővel éli meg, igen negatív hatással van a személyiség-fejlődésre. A gyermeki védekező-mechanizmus legtöbbször a megoldhatatlan kérdésekkel szemben, vagy éppen a megváltoztathatatlannal szemben éppen az agresszió. Agresszív az a gyermek, akinek a cselekedetei támadó jellegűek. Ez irányulhat valaki ellen, (beleértve a gyermeket magát is), illetve a külvilág ellen.

5 Az agresszió általában megoldás a gyermek számára: ennek segítségével tud belső feszültségén, dühén enyhíteni. Azért csinálja, mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége. Ezért eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás. A gyermeki agresszió formái: irányulhat közvetlenül a célszemélyre: a gyermek haragszik a gond, a probléma okozójára, illetve, akit annak tart lehet közvetett: a gyermek a szüleire dühös, mert nem tudták megóvni őt, vagy éppen saját magukat lehet tudatos: a gyermek tisztában van cselekedetével, tudja, mit és miért csinál, megpróbál megoldást keresni, bűnbakot találni a maga módján lehet tudattalan: a keletkezett feszültséget megpróbálja valamilyen formában levezetni például: körmöt rág, kiabál lehet elfojtott agresszió: valakire, vagy valamire dühös, nem talál megoldást, de magába fojtja. Ebből később szorongás fejlődhet ki. A gyermeki agresszió okai: A gyermek maga is áldozat lehet a családban, az iskolában vagy mindkét helyen. A gyermek áldozata valamilyen fizikális, vagy szexuális visszaélésnek. A gyermek elvesztette a biztonságát, nem kap kellő figyelmet, odafigyelést, törődést. Betegségek, balesetek, katasztrófahelyzetek, amelyekkel szemben a gyermek tehetetlen. A gyászfeldolgozás gyermekkorban

6 A felnőttek, a szülők a világon mindenhol a gyermeket többnyire szeretnék megkímélni mindattól, ami a halállal összefügg. Hisszük, ha nem beszélünk róla, talán nincs is. S ha nincs visszavonhatatlan veszteség, gyász sincs. S nincs fájdalom, szorongás, sem önvád. Egy megmagyarázhatatlan katasztrófahelyzetben mindez fokozottan van jelen. A halál, az elmúlás, az eltűnés, a végleges rokkantság a gyermeki lélek számára elfogadhatatlan. Fontos figyelembe venni: 1. Valójában azonban a gyermek mindig tudja a tényeket, még akkor is, ha nem ad hangot kételyeinek, aggodalmainak, részint azért, mert nem képes azokat szavakba önteni, részint, mert igazában nem is akar nyíltan beszélni róluk. 2. Ne hazudjunk, ha a halál bekövetkezett! 3. Jóllehet a gyermekek inkább csak érzelmeikkel élik meg szeretteik elvesztését, bizonyos mértékig szeretnék megtudni, mi is történt igazán. S ennek tisztázásában csak a felnőttek segíthetik őket. 4. A feldolgozatlan gyász éppen úgy lelki károsodáshoz vezethet egy gyermek esetében, akárcsak egy felnőttnél. 5. Ha valaki meghal a családban, neki is meg kell tudnia, mi történt, s azt is, hogy mi az oka a szomorú eseménynek. Szembesülés a halál és elvesztés tényével Igen kevés szülő tudja, hogy beszélhet-e egyáltalán a gyermekének ilyen dolgokról. Inkább kerülik - ha lehet - ezt a témát, de vannak helyzetek, amikor a család, vagy éppen valamilyen szakember kénytelen valahogyan szembesíteni a gyermeket egy hozzátartozó halálával. Nem árt, ha ilyenkor tudjuk, hogy mit ért meg a gyermek a halálról. Természetesen lényeges, hogy hány éves gyermekről beszélünk, hiszen a halál fogalom életkoronként nagyon eltérő. - Hat-hét éves koráig a gyermek számára a halál megfordítható, a halálból vissza lehet térni. Úgy gondolja, a halott saját akaratából újra élhet közöttünk, hiszen számára a

7 felnőtt mindenható lény, aki saját elhatározásából ment el, s ha úgy dönt, vissza is tud jönni. A gyermek ebben az életkorban még nem tud megbirkózni azzal, hogy a halál végleges, ugyanis nem ismeri a véglegesség fogalmát. - A kisgyermek a halált személyes sérelemnek érzi, mert szerinte a felnőtt vele szemben döntött úgy, hogy eltűnik, s őt bünteti azzal, ha nem jön vissza - A kisiskolás másképp gondolkodik. Hatéves kortól a gyermek már egészen mást hisz a halottról. Úgy gondolja, hogy halálában az ember mozdulatlanságra van ítélve, de a tudatát nem veszíti el. Talán nincs is olyan gyermek, aki ilyen idős korában ne játszana el a saját halálával. Ez egy természetes dolog, bár a felnőttek, a környezet ezt gyakran elég nehezen élik meg. Mégis egy katasztrófahelyzetben mindez nem magától értődő. - Nyolc-kilenc éves korban érti meg a gyermek, hogy a halál visszafordíthatatlan. Ebből a felismerésből fakadnak aztán olyan szorongásos tünetek, amit a felnőttek sokszor nem tud megmagyarázni, hiszen nem értjük, miért nem akar egyedül maradni, miért fél a sötétben. Mindezek közös oka a szavakba nem foglalt, de átélt halálfélelem. - A kiskamaszoknál (10-12 év) más a helyzet. Náluk a halálfélelem az élettől való félelem. Az önállósodás, a nyiladozó szexualitás, a sokféle kötelezettség mind-mind egy-egy picike halál, hiszen a gyermekkor végét jelzik. De ha ez nem fokozatosan érkezik, hanem egy csapásra, akkor még nehezebb a helyzet, még nagyobb a trauma, amit fel kellene dolgozni. Egy kisgyermeknek nagyon nem könnyű megmagyarázni, mi a halál, mégis meg kell kísérelni. Ha ködösítünk, ha nem nevezzük az ő szintjén nevén a dolgokat, akkor legfeljebb hamis képzeteket keltünk benne, s könnyen megeshet, hogy azokat a saját képzeletével egészíti ki. S nagyon gyakran ezek a saját képzeletből fakadó dolgok az igazán veszélyesek.

8 A gyermeki képzelet (rém)képei pedig olykor túltesznek a valóságon. Igyekeznünk kell tehát minél tényszerűbbnek maradni. Még egy kisgyermek is fel tudja fogni, ha azt mondják, hogy a szeretett személyt soha többé nem fogja látni. Ha ellenben azzal áltatjuk, hogy az elhunyt kórházban van vagy messzire utazott, képtelen lemondani róla, nem tud érzelmileg elszakadni az eltűnt személyről. Mert ha csekélyke is a remény, úgy érezheti, mégis van esély a viszontlátásra. A hosszú, reménytelen várakozás pedig újabb csalódást és kiábrándulást okoz neki. Magáról a halálról is beszélgethetünk a gyermekkel: arról, hogy egyszer mindenkinek véget ér az élete. Ha rákérdez, nyugodtan azt felelhetjük, hogy az ő élete is véges, de ez a vég még olyan messze van, hogy elképzelni sem lehet. Az elhunyt személyről pedig akkor is beszélgetni kell vele, ha nagyon megrendíti az esemény, hiszen a megrendülés fontos eleme a pótolhatatlan veszteség feldolgozásának. Hallgassuk meg azt is, hogyan vélekedik ő maga a halálról, engedjük, hadd beszéljen szorongásairól, s ha sír, ne intsük le azzal, hogy egy ilyen nagyfiú vagy ilyen nagylány nem érzékenyülhet el. A sírás az érzelmek természetes kifejezése és a feszültségcsökkentés egyik fontos, szükséges módja. Feledkezzünk meg róla, hogy kultúránk a nyilvánosság előtti elérzékenyülést, így a gyász külső jeleinek a kinyilvánítását is gyakran gyengeségnek, hisztizésnek minősíti. Saját gyászunkat se rejtsük el a gyermek elől. Könnyebbséget szerezhet neki, ha nem marad egyedül a fájdalmával. Ha a gyermek túlságosan ragaszkodott az elhunythoz, előfordul, hogy meg nem történtnek tekinti a halált, s ez sokáig, olykor felnőttkoráig meghatározója lehet minden kapcsolatának. Különösen a szülő elvesztésekor fenyeget ez a veszély, hiszen a gyermek a szüleitől tanul meg szeretni, s azt a mintát viszi át szinte minden társkapcsolatára, melyet a szülővel való kapcsolatában élt át, tapasztalt. A gyász elfojtása meggátolja őt abban, hogy leváljon az elhunyt szülőről, a képzeletében élő pedig nem elégítheti ki igényeit, s így a csalódott

9 gyermek később, felnőttkorában is bizalmatlan lesz, távol tartja magát a meghitt kapcsolatoktól. Tudattalanul is örökké él a gyanúperrel, hogy ha megszeret valakit, az éppen úgy elhagyja majd őt, ahogyan azt már egyszer fájdalmasan megtapasztalta. A szülő elvesztése, gyászreakciók Számos egyéb ok miatt is különösen nehéz a gyermeknek a szülő elvesztését feldolgozni. A szeretett anya vagy apa eltűnése az egyik legnehezebben leküzdhető trauma. Halálukkal a gyermek azt is átéli, hogy a felnőttek sem mindenhatóak és mindentudók, a legnagyobb biztonságot nyújtó kedves személy sem megbízható. Még élő szülője is éppen úgy eltűnhet, mint a már halott végső soron a teljes elhagyatottságtól retteg. Hiába hát minden kimondott vagy kimondatlan ígéret, mindez ámítás volt, hiszen magára hagyta őt az, akiben vakon bízott Ebből a megcsalatott állapotból, helyzetből igen nehéz kimozdulni, kimozdítani a gyerekeket. Ehhez kell mindenképpen az az elfogadás, az a bizalmi viszony, amelyet nehezen építünk ki, és hamar el is veszíthetünk. Jellemzően európai szokás, hogy a gyermeket meg akarják óvni a gyásztól, pedig a gyász rendkívül fontos lelki folyamat. Lehetővé teszi, hogy túljussunk a halálon. Ha meggyászoltuk, akit elvesztettünk, nyitott szívvel lépünk ki a gyászból. Sokak szerint az embernek arra kell törekednie, hogy minél inkább kitolja a tudatából a halált. A gyászt nem lehet megspórolni. Ez a élet része, még ha oly sokszor és sokféleképpen szeretnénk is mindezt elkerülni. De egy kialakult katasztrófahelyzetben ennek sajnos nagy az esélye. Valójában azonban együtt kell élnünk a halállal. Poszttraumatikus stressz (diszfunkció) zavar jelei es szimptómái A katasztrófa helyzeteket követően a gyermekeknél nagyon nagy valószínűséggel alakulhat ki poszttraumatikus stressz szindróma ha akut kezelésben nem részesülnek. Ez a krónikus, vagy

10 egész életen át fenntartó diszfunkció teljes mértékben meghatározhatja a gyermek majd felnőtt életét és általában perifériás elzárkózással vagy a normális életviteltől jelentős mértékben eltérő életet eredményezhet. Abban az esetben ha a szakszerű segítség már akut fázisban elindul és szubakut és krónikus szinten is folytatódik akkor ez a diszfunkció kivédhető vagy gyógyítható. Fontos hogy ezeket a tüneteket és panaszokat helyesen tudjuk értelmezni az alábbiakban írjuk le a kórspecifikus tüneteket. A kezelés általában mentálhigiéniás, pszichológiai módszereken alapul. A kezelők mellett fontos szerep hárul a családra, ismerősökre, barátokra is. 1-6 éves gyermekeknél az alábbi tünetek jelentkeznek: - erőtlenség - passzivitás - normális reakciók hiánya - generalizált félelem - fokozott ingerlékenység - felismerési problémák - nehézségek a szituáció megfogalmazásában - emocionális nehézségek - éjszakai félelmek - alvási zavarok - elvesztési félelmek - regressziv szimptómák: enurézis visszatérése, beszédképességi regresszió, mozgási regresszió, a halál fogalmának nem megértése, halálfélelem.

11 A pszichés tünetek mellett nagyon sokszor szomatikus panaszok is jelentkeznek, melyek közül a legjelentősebbek a has- és fejfájások, nyugtalanság és túlérzékenység. Iskolás korú 6-11 éves gyermekeknél az alábbi tünetek: - lelkiismeret furdalások - visszatérő traumatikus játék - rémálmok és alvászavarok - biztonsághiány félelem - félelem az agressziótól - dührohamok - fokozott figyelem a szülei félelmeihez - iskolakerülés - viselkedési, emocionális és személyi változások Szomatikus tünetek: testi fájdalmak. A traumával kapcsolatos félelmek. Regresszív szimptómák: - kisebb gyermekekhez illő viselkedés - elalvási félelmek - motiváció hiánya - mágikus magyarázatok keresése - koncentráció hiány - tanulás visszaesése - furcsa vagy szokatlan viselkedés Kamaszkorú éveseknél az alábbi tünetek tapasztalhatóak: - egocentrikus életkép

12 - életveszélyes inszcenuációk - lázadások otthon, az iskolában - depresszió - zárkózottság - tanulás visszaesése - a szégyen és lelkiismeret elleni eltávolodás és védelem - fokozott aktivitás más emberekhez vagy mások elhagyása - fokozott baleseti rizikó - bosszúvágy - alvászavarok - étkezési zavarok - éjszakai félelmek A szülőkkel és hozzátartozókkal kapcsolatosan a gyermeki elvárás a védelem. A tragédia lesújt a gyermek pozíciójára a biztonságérzet rovására, a bizalom a felnőttekben megrendül. Az a félelem,hogy a tragédia megismétlődik újból, hogy valaki a környezetéből szenvedni fog, gyakran jelentkezik a gyerekeknél és a kamaszoknál, akik átéltek ilyen helyzeteket. Általában különleges szituáció hirtelen történik, nem hagyva időt a gyermeknek felkészülni fizikailag és érzelmileg, az általános reakciók, amelyek segítenek a probléma leküzdésében nem effektívek. A katasztrófa idején a gyermekek több figyelmet, támogatást, nevelést és tudást igényelnek, hogy az új körülmények közt jobban adaptálódhassanak. Az ilyen szituációkban szükséges a szakorvosi pszichológiai és pszichiátriai segítség. A mentálhigiéniás csapatnak érdemes együtt dolgozni a családdal, hozzátartozókkal, barátokkal.

13 Minden egyes gyermekkel személyre szabottan kell foglalkozni, a legfontosabb szempont a pszichológiai segítség során az erőszakmentesség. Az első foglalkozásnál lényeges előkészíteni az együttműködést, ami kölcsönös bizalmon alapszik, megértetni a gyermekkel, hogy a szakember egy segítőkész barát. A poszttraumatikus stressz legyőzésére nem elegendő csak általánosan együtt érezni, fontos megérteni a gyermek érzelmeit, lépésről lépésre kivezetni ebből az állapotból, megelőzve és vezetve a gyermeket. A katasztrófa után a gyermekek igénylik a támogatást, megértést és gondoskodást a szülők és a hozzátartozók részéről. Éppen emiatt a felnőtteknek minél hamarabb megszokott körülményeket kell biztosítaniuk: - megszokott időben táplálkozni és pihenni - megszervezni az iskolai tanulást - megszervezni az egykorú gyermekek játékait és sportolási lehetőségeit és pihenését. Ha a stressz állapot a gyermeknél nem javul, sőt kiújul - feltétlenül meg kell szervezni a pszichológiai vagy pszichiátriai prevenciót és ellátást. Gyermekek esetében sem szabad megfeledkeznünk az utógondozásról, különféle problémaspecifikus pszichoterápia formájában. Fontos említenünk a különféle intenzív otthoni foglalkozásokat mind a gyermek, mind pedig az egész család számára. Az intenzív otthoni foglalkozások során jól képzett szakemberek, mint szociálismunkás, mentálhigiéniés szakember, vagy épp pszichológus látogatják a családokat, akik érzelmi támaszt, illetve egészségügyi és szülői nevelést nyújtanak, segélyvonalakat működtetnek azon szülők számára, akik túlságosan zaklatottak, továbbá olyan szervezeteket tartanak fenn, mint a Névtelen Szülő, amely oktatási kurzusokat, támogató csoportokat, valamint krízisintervenciós segélyvonalat működtet olyan szülők számára, akik nehezen tudják kezelni gyermeküket egy katasztrófa vagy krízishelyzet átélését követően. Triage

14 A katasztrófa helyszínén mind szomatikus, mind mentális szempontból is kategorizálni kell a sérülteket. Az ellátás szempontjából általában jellemző hogy a gyermekek előnyt élveznek és a gyermekkori sajátosságokat figyelembe véve a mentális állapot besorolásához mindenképpen gyermek pszichológus vagy gyermek pszichiáter jelenlétére lenne szükség, amely a legtöbb esetben nem elérhető. A gyermekekre jellemző, hogy sokszor a pszichés tünetek, reakciók nem azonnal, hanem órák, napok, vagy hetek múlva jelentkeznek. Minden olyan gyerek aki átélte és szembesült szülei, testvérei elvesztésének, halálának biztos hogy mentális és pszichoszomatikus szempontból instabilnak tekinthető. Az ő akut ellátásuk és kezelésük jelentős szakértelmet, tudást, türelmet és időt vesz igénybe. A színekkel és különböző számozásokkal történő besorolásukra nincs nemzetközi javaslat, itt jellemző, hogy a gyermekeket mindenképpen individuálisan kell kategorizálni és kezelni. Gyermekek pszichiátriai kezelése katasztrófahelyzetben Mentálhigiéniás, pszichológiai módszerek A kezelésnek egyik legfontosabb komponense a pszichoterápiás kezelési aspektus vagyis első körben lehetőség szerint a legtöbb pszichésen instabil gyereket nem gyógyszeresen kell kezelni. A kezelés legfontosabb komponensei: - nyugodt, nem fenyegető attitűd - a személyzet bemutatása, a páciens számára érthetően - egyszerű nyelvezet, lehetőleg alacsony tónusú hangszín, lassú mozdulatok - a szándékaink feltárása, az elkövetkező tennivalók elmagyarázása - a zavaró körülmények kiküszöbölése (csendes környezet kialakítása) - a veszélyes tárgyak, eszközök eltávolítása - a mozgástér, étel, ivóvíz biztosítása - a gyereknek ismételten hangoztatjuk, hogy biztonságban van - empatikus meghallgatás - a gyerek által felvázolt problémákra lehetséges megoldási utakat ajánlunk fel

15 - a rövidtávú célok és tennivalók tisztázása - lehetőséget kínálunk fel a különböző megoldási utak közti választásra - figyelem elterelő módszerek (pl. játékok) - a fokozott figyelem fenntartása végig a beszélgetés alatt - olyan személyek bevonása, akik segíteni tudnak, illetve további információkkal szolgálhatnak (pl. szociális munkás) Kommunikáció gyermekekkel - Nyelvi készségek - A vizsgálat céljának megértési nehézségei - A szakember szerepéről alkotott téves feltevések - A megfelelő kommunikációt gátló zavarok (értelmi fogyatékosság, autizmus, Down szindróma, stb.) Kezelési alapelvek A fontos információk /események leírása-melyeknek a gyerek részese volt, közvetlenül a gyerektől kell begyűjteni (pl öngyilkossági/gyilkossági gondolatok) 12 év alatti gyerekek esetében- a szülő/gondozó személy jelenlétében történjen (ha lehetséges) növeli a vizsgáló személy iránti bizalmat A kamaszok szívesebben vállalják a vizsgálatot a szülők jelenléte nélkül. Meg kell beszélni a titoktartási kötelezettség határait, illetve figyelmeztetni kell a valós információk elhallgatásának következményeire (pl. pszichotrop anyagok/drogok fogyasztása) Nem együttműködő páciensek esetén: - A felmérés elhalasztása, bizonyos alkalmazkodási és megnyugvási idő lehetősége - A gyermek "ügyvédje" cím felvállalása ("Hogy tudnék segíteni neked?" vagy "Szeretném hallani a te beszámolódat az eseményekről, hogy tudjam, hogyan segítsek neked")

16 - A lehetséges következmények világos megfogalmazása abban az esetben, ha a gyermek együttműködése nem megfelelő (ha gyermek nem a helyes döntéseket hozza) - Az együttműködés ellen tanúsított kitartó ellenállás esetén egy minimális pszichés státusz felmérés szükséges, és az információk begyűjtéséhez más, kiegészítő forrásokat keresünk. Az öngyilkossági késztetések felmérése: - Figyelembe kell venni a gyermek kognitív fejlődési szintjét- mely befolyásolja az öngyilkosság koncepcióját ("Meg akarok halni"- jelentheti azt, hogy véget szeretne vetni egy kínos vagy traumatizáló helyzetnek) - Az önsértő cselekedeteknek az lehet a szerepe, hogy ezáltal javítsa a kapcsolatot a szülőkkel vagy, hogy így csökkentse a bűntudat érzését. - Kisebb gyerekeknél: konkrét kérdések: pl "minden nap gondolsz ezekre a dolgokra?" - Nincs összefüggés a használt módszer elhalálozási aránya és az öngyilkos szándék között (lehet nagyon komoly szándék, anélkül, hogy ismerné a módszer reális kimenetelét) - Önsértéses vagy impulzív cselekedetek az előzményekben - Szükséges felmérni: - a szándékot - a terv megalapozottságát - a halálról alkotott koncepciókat - a pillanatnyi hangulati állapotot - az elkeseredettség szintjét - a jövőre tekintő tervek meglétét/ hiányát Az öngyilkosságra irányuló kérdések: Szándék: - Mit gondoltál, mi fog történni, miután lenyelted a tablettákat? - Azt gondoltad, meg fogsz halni, ha megteszed ezt a dolgot? - Volt valaki ott melletted, amikor megpróbáltál rosszat tenni magadnak?

17 - Mondtad valakinek, hogy meg akarsz halni? Halállal kapcsolatos feltevések: - Mit gondolsz, mi történik azzal, aki meghal? - Mit jelent az, hogy halottnak lenni? - Mi történt volna, ha meghaltál volna? - Ha meghaltál volna, mehetnél azután iskolába, vagy játszhatnál a barátaiddal/ vagy beszélhetnél az élőkkel? A jövő perspektíva - ha meghalnál, megünnepelné valaki a születésnapodat? - mehetnél-e még nyaralni a családdal? - mit szeretnél csinálni a jövő hónapban? - szeretnél részt venni a következő osztálykiránduláson? A szociális támogatás érzékelése - Mit gondolsz, hogy reagálnának a szüleid ha megtudnák, hogy ártottál magadnak? - Ki az a személy, akit szerettél volna, hogy rád találjon? És miért ő? - Ki lenne az a személy, akinek elárulnád ha még ilyen gondolataid lennének? Ha az öngyilkossági szándékról tudomást szerzünk, meg kell gátolni a veszélyes tárgyak elérhetőségét Kezelést befolyásoló tényezők: - A sürgősségi helyzetekben a szülő/gondozó személy nem mindig érhető el vagy ő is a szituáció részese lehet - Információk gyűjtése a helyszínen jelenlevő személyektől/ a pszichés tünet együttes megjelenéséről, az esemény előtti viselkedés meghatározása érdekében - Kiemelkedő fontosságú információk olyan személyektől akik ismerik a gyermek általános viselkedését (család, iskolai személyzet, családorvos/kezelő szakorvos, gyermekvédelmi intézmény)

18 - A lehetőségektől függően, össze kell állítani az összegyűjtött adatok írásos dokumentációját, mely meghatározza a terápiás eljárás menetét. Jogi szempontok A kezelésre irányuló beleegyezés- kiskorúakról lévén szó, a szülőtől, vagy a gyerek jogi képviselőjétől kell megszerezni. Ezen személyek hiányában keresni kell olyan személyt vagy intézményt, aki a jóváhagyást megadhatja. Minden ilyen eljárást dokumentálni kell, az érvényes törvények alapján. A titoktartási kötelezettség határai- a vizsgálat kezdete előtt, a páciens tudomására kell hozni, melyek azok az információk, melyek bizalmasak, és melyek azok, amelyek közölhetőek más személyek számára (családtagok, iskola) Az abúzus vagy elhanyagolás jelentése- ha a vizsgálat során felmerült a gyermekabúzus gyanúja, kötelező a jelentést megtenni az illetékes szervek felé.

19 GYERMEKKORI PSZICHIÁTRIAI KRIZIS KEZELÉSE LEHETSÉGES ÖN- VAGY MÁS SZEMÉLYT VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS (VM) IGEN - SZOMATIKUS VIZSGÁLAT - FOLYAMATOS MEGFIGYELÉS - FARMAKKOLÓGIAI KEZELÉS ÉS/VAGY FIZIKAI KORLÁTOZÁS NEM ORGANIKUS EREDET ELKÜLÖNITÉSE - ALAPOS SZOMATIKUS VIZSGÁLAT - TOXIKOLÓGIAI LABOR VIZSGÁLAT NEM VM TOVÁBBRA IS FENNÁLL / ORGANIKUS BETEGSÉG JELENLÉTE IGEN KORHÁZBA SZÁLLITÁS / BEUTALÁS 1. PSZICHIKAI STÁTUSZ FELMÉRÉSE 2. MÁSODLAGOS INFORMÁCIÓS FORRÁSOK KERESÉSE 3. INFORMÁCIÓK BIZTOSITÁSA 4. GYERMEK ELHELYEZÉSE (SZÜLÖK HIÁNYA-ELVESZTÉSE ESETÉN) MÁSODLAGOS INFORMÁCIÓS FORRÁSOK 1. KEZELŐORVOS/PSZICHOLÓGUS 2. SZOCIÁLIS MUNKÁS 3. HATÓSÁGOK (GYERMEKVÉDELEM, RENDŐRSÉG) 4. ISKOLA 1. DIAGNÓZIS FELÁLLITÁSA 2. SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTERVEZÉSE KRIZIS UTÁNI INTÉZKEDÉSEK 1. PSZICHIÁTRIAI SZAKAMBULANCIAI KÖVETÉS 2. SEGÉLYSZEREVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLAT (VÖRÖSKERESZT, CARITAS, EGYHÁZAK) 3. NAPPALI KORHÁZ

20 A helyszínen nagyon gyorsan két aspektust kell tisztázni: A gyerek jelent-e valós veszélyt önmaga vagy mások számára Melyik az aktuális helyzetnek megfelelő kezelési mód/ ellátás A válaszokat ezekre a kérdésekre olyan alapos vizsgálat és megfigyelés után adjuk, amelyet a krízishelyzet helyszínén végeztünk, illetve azt követően a Krízisközpontban folytattunk. Max 12 óra alatt a személyzetnek meg kell hoznia a döntést, mi legyen a következő lépés. a)kórházi beutalás: helyes döntés lehet, ha - a tünetek súlyossága miatt a pácienst nem lehet otthonába engedni (agitáció, pszichózis, súlyos szorongás/depresszió) - erőszak vagy öngyilkossági veszélye fokozottan jelen van - a család támogató szerepe sérült (pl a szülő elvesztése) A pszichiátriai diagnózis jelenléte/hiánya- nem mindig lehet prediktív tényező a beutalást illetően b) Gyógyszeres kezelés előírása és követése járóbeteg szakrendelésen - enyhébb tünetek - a helyzetet megfelelően kezelni tudó, támogató családi háttér c) A gyermekvédelmi intézmények és szervezetek bevonása, értesítése - ha a kórházi beutalás nem lehetséges, vagy ha azt megtagadja - a családi környezet nem képes biztosítani a megfelelő körülményeket a gyermek számára - felmerül a gyermekabúzus gyanúja. B. Farmakológiai módszerek a. Ha a páciens pszichiátriai kezelés alatt áll - a szokásos adagban adjuk a gyógyszert (miután kizártuk a mérgezés lehetőségét) A terápiás sémán kívül: a napi adag 1/4-1/2-ét adjuk, egyszeri alkalommal. b. Ha a páciensnél nincs pszichiátriai kórelőzmény - tüneti kezelést alkalmazunk Szorongás: lorazepam, diazepam

II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása

II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása II. protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Felnőtt betegek sürgősségi pszichiátriai ellátása A katasztrófa pszichiátriának a vészhelyzetek megelőzésében az arra való

Részletesebben

Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata

Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata A WHO 1992-es definíciója szerint katasztrófának (disasternek) tekinthető az a súlyos állapot, amikor ökológiailag és pszichológiailag az érintett közösség

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage

I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage I. Protokoll Katasztrófahelyzetek sürgősségi pszichiátriai krízisintervenciója Triage A krízisintervenció célja a veszélyek gyors elhárítása, és a korábbi állapot gyors visszaállítása. Ilyen krízishelyzetekben

Részletesebben

Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata

Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata Sürgősségi pszichiátria elmélete és gyakorlata A WHO 1992-es definíciója szerint katasztrófának (disasternek) tekinthető az a súlyos állapot, amikor ökológiailag és pszichológiailag az érintett közösség

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása A közeli hozzátartozó halála megrázó élmény. Különösen fájdalmas, ha megölnek egy hozzánk közel álló embert. Az ily módon

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV Kedves páciensem, kérem, válaszoljon részletesen minden kérdésre, mielőtt a tanácsadást elkezdenénk. Eljövetelének motivációja: barátok, ismerősök ajánlása önálló kezdeményezés

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói

Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói háttere Léva Édes Tünde Veszteség Minden olyan dolognak vagy tulajdonságnak az elvesztése, megszűnése, amely az egyén számára fizikai,

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Hegedűs Ibolya TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok,

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz

A gyermekbántalmazás specifikumai. Dr. Krivácsy Péter OMSz A gyermekbántalmazás specifikumai Dr. Krivácsy Péter OMSz Kérdések - Önök szerint Agresszíven viselkednek-e a szülők bántalmazás esetén előttünk a gyermekkel? Elárulja-e a gyermek nekünk, hogy bántalmazták?

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kávészünet-17 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben