Tóth Árpád. Önszervező polgárok A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tóth Árpád. Önszervező polgárok A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban"

Átírás

1 Az 1848-as polgári forradalmat megelőző évtizedekben a születőben lévő első magyar nagyváros, Pest addig nem ismert lehetőséget teremtett a társadalmi keveredésre, nemesek és polgárok együttműködésére. Az egyesületek nyugat európai városokból átvett szervezeti formája termékeny talajra talált a páratlan sebességgel növekvő városban. Ez részben annak köszönhető, hogy a szervezkedő városlakók által kitűzött célok a szegénykérdés kezelése, az igényes, kulturált szórakozás intézményeinek megteremtése, a korszerű műveltség terjesztése vagy a gazdasági fejlődés elősegítése fontos és reális feladatnak látszottak, és hogy megvalósításukhoz elegendő akarat és anyagi erő gyűlt össze; részben viszont a társadalmi korlátok tiltó erejének gyengülésével magyarázható. A rendi társadalom viszonyai között ugyanis szokatlan, hogy közös szervezeteket hoztak létre a városban palotát fenntartó főnemesek, vagyonos köznemesek, hivatalnokok, modern vállalkozói mentalitású nagykereskedők és a leendő kispolgárság előzményeit alkotó csoportok. A liberális eszmei gyökerű, de azért gyakorta a reprezentációt is szolgáló egyesületi mozgalmat alkotó egyletek között azonban megannyi finom különbség tapintható ki. Éppen ez a tarkaság tette lehetővé, hogy a bomló rendiség viszonyai között az alapvető társadalmi érdekek megsértése nélkül találják meg helyüket az egyesületekben a különféle társadalmi helyzetű csoportok. Tóth Árpád az ELTE-n végzett történelem és szociológia szakon, majd az angliai Leicesteri Egyetem várostörténeti szakán is diplomát kapott. A Debreceni Egyetem történeti doktori iskoláján szerezte PhD fokozatát. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa. A magyarországi késő rendi társadalom viszonyait kutatja, azon belül is elsősorban Pest és Pozsony várostörténetét, az egyesületeket, a társadalom kapcsolathálóit, az iskoláztatást, a honorácior értelmiség helyzetét és a demográfiai magatartást.

2 Tóth Árpád Önszervező polgárok A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban

3 A múlt ösvényén Sorozatszerkesztő Gyáni Gábor A sorozatban eddig megjelent kötetek: Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet Ress Imre: Kapcsolatok és keresztutak Lévai Csaba: A republikanizmus-vita Bódy Zsombor: Egy társadalmi osztály születése Kanyó Tamás: Emigráció és identitás Gyáni Gábor: Történészdiskurzusok Lackó Mihály: Széchenyi elájul Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok

4 Tóth Árpád Önszervező polgárok A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban Budapest, 2005

5 A borítón: Lőtábla Mayerffy Ferenc, a Pesti Polgári Lövészegylet főlövészmestere tiszteletére (BTM, XXtár, l. sz.: XXX) A kötet megjelenését a és a Fővárosi Levéltár támogatta. L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino Italia T. / F.: ISBN xx x ISSN A kiadásért felel Gyenes Ádám A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: A nyomdai előkészítés a Limes Kkt., a sokszorosítás a Robinco Kft. munkája

6 Tartalomjegyzék Bevezetés: Célok, értelmezési keret, megszorítások 7 1. Az egyesülettörténeti kutatás tapasztalatai és a pesti egyletek működésének feltételei A minta : a nyugat-európai egykorú egyesületek és a rájuk irányuló történeti kutatás tanulságai Pest a dekonjunktúra időszakában és a reformkorban A pesti egyesületek 1848 előtt áttekintés Szegénykérdés és egyesületi jótékonyság A szegényügy helyzete és megítélése a 19. század első felében A Pesti Jótékony Nőegylet A kisdedóvók és a gyermekkórház A pesti takarékpénztár Temetkezési és betegsegélyező egyletek A segélyegylet mint biztosítás A segélyegyletek szakszerűsödése Egyesületek-e a segélyegyletek? A segélyegyletek funkciói Az egyletek társadalmi összetétele Következtetések Társasegyletek, testedző és sportegyesületek A Pesti (Nemzeti) Casino A Pesti Kereskedői Casino A Pesti Polgári Lövészegylet A Pesti Nemzeti Vívóiskola, a Testgyakorló Intézet és a Lovaglóiskola Kulturált szórakozás, tudomány- és művészetpártolás A pesti székhelyű tudományos társaságok A pesti művészetpártoló egyesületek 180 5

7 6. Gazdasági egyesületek A főúri lóversenyzéstől a Magyar Gazdasági Egyesületig Az Iparegyesület és a belőle kinőtt szervezetek A pesti izraelita egyesületek Következtetések és kitekintés 217 Mellékletek 1. Az 1845-ös országos egyesületi összeírás pesti iratai A Pesten az es években működött egyesületek A Pesti Jótékony Nőegylet tagjai ( ) A koldulás eltörlésére legnagyobb összeggel adakozó 100 személy A Pesti 1. Temetkezési Egylet alapszabályai (1834) A Nemzeti Casino polgári foglalkozású (státuszú) tagjai ( ) A Pesti Kereskedő Casino zsidó tagjai (1840) A pesti kereskedelmi testületi épületben működött szervezetek választmányai A Nemzeti és a Kereskedői Casinóba is felvett személyek (1840) 255 Forrás- és irodalomjegyzék 259 Képek 281 Képek jegyzéke 295 6

8 Bevezetés: célok, értelmezési keret, megszorítások A 19. század első felében nagy számban alakultak Magyarországon egyesületek, társaságok, melyek célkitűzései az átalakuló társadalom bizonyos csoportjainak sokféle törekvéseit képviselték. A legnagyobb számban és céljaikat tekintve a legnagyobb változatossággal Pesten szerveződtek, bár egyes típusaik viszonylag rövid idő alatt az ország számos más városában is megjelentek. A pesti egyesületek vizsgálata fontos tanulságokkal szolgál a magyarországi városi társadalomfejlődés kutatói számára, noha nyilvánvaló, hogy nem ez a korai időszak a hazai egyesülettörténet hőskora. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy az egyesületek a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében játszották a legnagyobb szerepet, akár kvantitatív eszközökkel (a korszakban fennállt egyletek számával, adott időegység alatt alakult egyletek számával, vagy a különféle egyletek összesített taglétszámával) mérjük jelentőségüket, akár tevékenységük tarkaságát vagy éppen közéleti-politikai befolyásukat tekintjük. Még azt sem állíthatjuk, hogy az itt vizsgált időszak előtt ne léteztek volna olyan szervezetek, melyek a modern egyesületek előzményeinek tekinthetők. Elég, ha csak a lövészegyletekre, az 1770-es évektől számos városban gyökeret eresztett szabadkőművességre, illetve a főleg a protestáns kollégiumokban megalakult diáktársaságokra gondolunk! A 19. század első fele azonban még ha sem a fénykor, sem pedig az abszolút elsőség periódusának nem is nevezhető a város egyesülettörténetének sajátos szakaszát alkotja. Sokoldalú és bonyolult összefüggésrendszer mutatható ki ugyanis egyfelől e szervezetek gyors elterjedése, kibontakozása és az intézményeik hálózatán keresztül hozzájuk kapcsolódó városlakók tömegei, másfelől pedig a város rohamos növekedése, urbanizációja és társadalmi átalakulása között. Könyvem ezeknek az összefüggéseknek röviden tehát Pest város és az egyesületek viszonyának a megvizsgálására tesz kísérletet. Az egyik célom az, hogy a pesti egyesületek skáláját áttekintve feltérképezzem: milyen társadalmi feladatok megoldására alkalmazta a korszak ezt a szervezeti formát, és hogy az egyletek mennyire bizonyultak alkalmasnak ezekre a funkciókra. E kérdéskör megvizsgálásához, a kapott adatok értelmezéséhez fontos feltétel, hogy az egyes tevékenységtípusok (például a szegényügy kezelése, a kölcsönös segélyezés, a kulturált szórakozás lehetőségeinek biztosítása, a gazdaság korszerűsítése) hosszabb távú történetében el tudjuk helyezni az ekkori fejleményeket. Ehhez azonban jelenleg még eléggé hiányos az adott kérdések igényes szakirodalmi feldolgozottsága. Ez egyaránt értendő magára az intézményesedés folyamatára (tehát az adott tevékenységtípus 7

9 bevezetés szervezeti kereteinek történetére) és tágabban az egyes funkciók történetének tartalmi kérdéseire. (Csupán egy példa a zeneéletből: a koncertek szervezeti kereteinek históriájában vajon mekkora szerepet töltöttek be ebben a korszakban az egyesületi intézmények, illetve az es évtizedek hogyan helyezhetők el a magyar, valamint a fővárosi zenetörténetben.) További fontos kérdés a pesti egyesületek történetének (nemzetközi) összehasonlító kontextusba ágyazása, mely a hazai szakirodalomban eddig legfeljebb érintőlegesen kapott helyet. Pedig a brit szakirodalom régen kimutatta, hogy az egyesületek egyéb szerepeik mellett egy-egy közösség (legtöbbször egy-egy város) identitásának kulturális kifejeződéseként is működtek, és az egyes egyesületek megalakulásánál a más városokkal való versengés motívuma nemritkán a valóságos helyi szükségletekével azonos mértékű szerepet játszott. 1 Az egyesületek eszerint olyan kulturális-társadalmi eszközként (formaként) is értelmezhetők, melyek tetszés szerint importálhatók egyéni és/vagy kollektív akaratok kifejezésére és megvalósítására. Mindebből az is következik, hogy Pest várostörténetének mélyebb megértéséhez és összehasonlító perspektívába állításához is segítséget nyújt annak a vizsgálata, hogy vajon a pesti egyesületek palettáján melyek az egyedi színek (ha vannak ilyenek), és melyek hiányoznak más (nyugat-európai, illetve örökös tartományokbeli) városokhoz képest. Az e kérdésre adandó válasz egyúttal tényanyagot szolgáltathat annak a korán, már a kortársak által megfogalmazott vádnak a tárgyilagos megvizsgálásához, mely szerint az egyesületek elterjedése nem más, mint idegen divatok már az egykorú nyelvben is alkalmazott kifejezéssel szólva majmolása. Vajon másolásnak minősíthető tehát ez a mintakövetés, vagy inkább adaptációnak? Könyvem e kérdéskört is igyekszik körüljárni, vagyis Pest egyesületi életének egyedisége vagy tipikussága mellett az egyesület mint kulturális minta terjedésének mechanizmusait is kutatom és próbálom értelmezni. Az egyesület mint társadalomszerveződési forma ugyanis nemcsak megérkezett a tárgyalt korban Pestre, hanem onnan az országon belül tovább is terjedt. Ehhez kapcsolódóan az a kérdés is felvethető, hogy Pest egyesülettörténeti szempontból mennyiben játszotta a város, és mennyiben a főváros szerepét. Az egyes egyesületek ugyanis eltérő mértékben kötődtek a városhoz: míg néhány céljait, tevékenységét, erőforrásait és tagságát tekintve szorosan kapcsolódott Pesthez, addig mások inkább országos intézmények székhelyeiként funkcionáltak. Így legalábbis analitikusan külön vizsgálható a városiasodás és a fővárosiasodás összefonódó folyamata. A nyugati szakirodalom egybehangzó megállapításából kiindulva, miszerint az egyesületek jellegzetesen városi intézmények, 2 indokolt azt is megvizsgálni, hogy az egyesületek működése hogyan függött össze a város ekkoriban rohamosan felgyorsult növekedésével, urbanizációjával, illetve a városi társadalom polgárosodásával. E két történeti fogalom különféle értelmezésével, az eltérő szóhasználattal kiterjedt és 1 Morris 1983: 342.; Morris 1990: Morris 1983: 340.; Dann 1986: 49. 8

10 célok, értelmezési keret, megszorítások szerteágazó szakirodalom foglalkozik, melynek akár csak vázlatos ismertetésére sincs itt mód. Ehelyett röviden arra utalok, hogy az urbanizáció Erdei Ferenc klasszikussá vált meghatározása szerint felbontható két komponensre: a városodásra (a városok és a városi lakosság számszerű növekedésére) és a városiasodásra (a városokra jellemző kulturális, társadalmi viszonyok terjedésére). 3 Ez utóbbi változások körébe sorolható az egyletek megjelenésén kívül a társadalomszerkezet átalakulása, a sajátos infrastruktúra és intézményrendszer kiépülése, a tömegesség kialakulása nyomán a kisközösségek szerepének módosulása, illetve a normák mindennapi életre gyakorolt hatásának gyengülésével az egyén döntési lehetőségének és szabadságának bővülése. Másrészt a polgárosodás fogalmáról az 1990-es évek elején lezajlott viták eredményeképpen mára tisztábban látszik a kifejezés társadalomtörténészi és szociológusi felfogása közti különbség, még akkor is, ha a sajátos szakmai nézőpontok nem feltétlenül vezetnek az egységes fogalomhasználat kikristályosodásához. A polgárosodás társadalomtörténeti értelemben történeti kontextushoz kötött, konkrét, jóllehet összetett és sokrétű folyamat, mely az egyik megfogalmazás szerint a vállalkozói mentalitás kifejlődésén, az állampolgárrá váláson, valamint az életmód és értékrend átalakulásán kívül az individualizációt is magában foglalja. Ez utóbbinak lehet egy aspektusa a társadalom szerveződési formáinak átalakulása, így az egyesületek születése. 4 A város és az egyesületek közötti kölcsönhatás folyamata elvileg nyilván kétoldalú. Egyrészt a dinamikus városfejlődés kitermelhetett olyan problémákat és esélyeket, melyek szükségessé, illetve lehetségessé tették egyesületek alakítását. Ugyanakkor az egyesületek tevékenysége (nem csak a sikeres működése) vissza is hatott a városi társadalom alakulására. Dolgozatom fő törekvése e hatások konkrét mechanizmusainak és eredményeinek bemutatása. Az ennek kapcsán felvetődő kérdések közül elöljáróban csupán két általános szempontot emelek ki: részben az egyesületek tényleges társadalmi jelentőségét, súlyát (ez igen nehezen operacionalizálható és mérhető), illetve azt, hogy a társadalom különféle csoportjai közül melyek és milyen módon vettek részt az egyletek tevékenységében. Az előbbi kérdés vizsgálata főképpen azért fontos, mert ennek révén állapítható meg, hogy csupán partikuláris, néhány ember életében alárendelt szerepet játszó, netán egyenesen parazita intézményekről van-e szó (az ezt állító kortárs véleményre rövidesen visszatérek), vagy hatásuk számottevő mértékben befolyásolta a város életének mindennapjait. Mégis, ez a kérdés jelentősége ellenére eddig legfeljebb elvétve és jellemzően bizonyos nyíltan politizáló szervezetekre (például a Védegyletre) korlátozva foglalkoztatta a történettudományt. Az utóbbiról viszont az a markánsan megfogalmazott hipotetikus állítás terjedt el, hogy abban a főnemesek és egyes középbirtokos köznemesek játszották a kiemelkedő szerepet, így ezek a csoportok töltötték be azt a funkciót, amit máshol a polgárság. (Ez utóbbi Magyarországon gyengesége miatt nem volt képes erre.) Ez a hipotézis nyilván onnan származtatható, 3 Erdei Benda 1991: A polgárosodás fogalmi kérdéséhez általában lásd a Századvég tematikus számát ( ) és a Replika számában (1993. nov.) megjelent válaszokat a polgárosodás terminussal kapcsolatos körkérdésre. 9

11 bevezetés hogy a politikai közélet (elsősorban a rendi országgyűlés, továbbá a vármegyék fóruma) e csoportok kiváltságos területe volt, illetve hogy az állítás alapjául szolgáló elemzések döntően az országos hatókörű és (jellemzően ellenzéki irányzatú) politizáláshoz kötődő szervezetekre irányultak. E leegyszerűsítőnek tűnő állítás érvényességét is igyekszem kijelölni, amikor azt vizsgálom, hogy a szűk értelemben vett városi egyesületekben milyen és mekkora szerepet vittek a jellegzetesen a városokhoz kötődő csoportok: az ún. régi polgárság, a modern (burzsoá) polgárság korai képviselői, illetve a (városba költözött) nemesség. Gondolatmenetemben ahhoz a történészi irányzathoz kötődöm, mely a polgárság illetve középosztály historiográfiai helyét a bevett klisék finomításával próbálja revízió alá vonni. 5 A fentebb jelzett két szempont egy fontos ponton összekapcsolódik: megítélésem szerint az egyletek kiemelkedő szerepet játszottak a városi társadalom fennálló viszonyainak átalakítását célzó (ön)tudatos és offenzív törekvéseken belül, szerteágazó tevékenységük eredményei pedig nagyrészt éppen azzal magyarázhatók, hogy a hasonló felismerésekre jutó és közös célokat megfogalmazó, ám eltérő helyzetű és a városhoz különféle módon kötődő egyleti aktivisták, vezetők közhasznú szerepvállalása jótékonyan egészítette ki egymást. Az egyletekben (különösen a városhoz szorosan kötődőkben) a nemesi jogállásúak mellett tehát jelentős, másokéval nem pótolható szerepet vállalt a polgárság. Az elit fogalmát így a hagyományosan társadalmi státuszhoz vagy foglalkozásokhoz kötő (szociológiai gyökerű) történeti elitkutatások felfogásától elszakadva az is felvethető, hogy egy közösség esetünkben egy város elitjét nem a kezdeményezőkészsége, tettereje és aktivitása révén kiemelkedő, és egymással kapcsolatot építő tagjaiban kellene-e látnunk? A reformkori Pesten ugyanis sokkal inkább bizonyos egyleteket jellemez az ilyen, jóllehet természete szerint szűk területre koncentrálódó tevékenység, nem pedig a város pozicionális elitjét, a városi hatóságnak az abszolutisztikus rendszer által egyébként is korlátozott erejű vezetőit. Így felvethető, hogy esetünkben inkább a fennálló társadalmi rend megőrzését a környezetük saját kényelmüknek, ízlésüknek és biztonságuknak megfelelő alakításával ötvöző csoportosulásokat nevezhetnénk a város organikus elitjének, amelynek egyik jellegzetes megnyilvánulása az egyleti aktivitás. Ezeknek az összefüggéseknek az elemzéséhez az egyesületek világának három szintjét szükséges megvizsgálni. Először is az egyletek deklarált céljait, melyeket azonban több okból is hiba lenne az alapszabályban közzétett elvekkel azonosítani. Részint azért, mert a célkitűzések változását nem mindig követte a statútum módosítása, részint pedig azért, mert az alapszabályok szövege különösen az 1840-es évek előtt nem mindig tartalmazott konkrétumokat. Másodsorban az egyesületek társadalmi bázisát, amit ismét csak leegyszerűsítés lenne a tagnévsorban közölt társadalmi státuszok szerinti százalékos aránynak megfeleltetni. A különbséget itt részint a tagság különböző kategóriái (például az adakozó és aktivista tagok részvételi módjának eltérései) okozhatják, de figyelembe kell venni azt is, hogy a rendi-foglalkozási helyzet 5 Gyáni 1997:

12 célok, értelmezési keret, megszorítások leírása sem feltétlenül elegendő egy-egy egyesület hátterének megértéséhez. A késő rendi város társadalmát ugyanis más dimenziók is tagolták, így például felekezetek, a vagyonosság, vagy az újonnan érkezett bevándorlók és a régi, helyi családok közti határvonal. Ezek bizonyos egyesületek esetében fontosabbnak bizonyulhattak, mint a foglalkozás. Míg az első kérdéskörhöz többnyire könnyű adatot találni, és a másodikhoz is az egyletek többségénél (legalább egyes évekből) rendelkezésre áll valamilyen forrás, addig a harmadik szinthez az egyletek valóságos tevékenységének megítéléséhez általában alig rendelkezünk támponttal. Pedig a humanista vagy éppen utilitarista elvek hirdetése, vagy a széles bázisú, illetve elitista összetétel történelmi jelentőségét igazából akkor tudnánk felbecsülni, ha azzal is tisztában lennénk, hogy a közös szervezetbe tömörülők a gyakorlatban milyen sűrűn kommunikáltak egymással. A formalitások milyen mértékben váltak valóra, az aktivisták mennyiben és milyen mértékben voltak aktívak? Társalgott-e a főnemes a nagykereskedővel a casinóban és ha igen, miről és milyen modorban? A kisdedóvókba milyen társadalmi helyzetű szülők gyermekeit vették fel, és tulajdonítottak-e ennek a kérdésnek különösebb jelentőséget az egyletek vezetői? A segélyegyletek tagjai számon tartották-e egymást, teremtett-e közösséget köztük az egyesület, vagy legalább egymás temetésén megjelenteke? Szabad volt-e eredményesebben lőnie a kézműves polgárnak a főnemes vagy akár a honorácior tagtársnál a polgári lövészegylet szokásos lövészversenyein? Az egyleti tisztújítások során valóban versengtek-e egymással a jelöltek, vagy előre lehetett tudni e választások eredményeit? Megannyi hasonló kérdést lehetne még megfogalmazni, melyekre legfeljebb memoárok könnyű kézzel odavetett, egy emberöltővel későbbi félmondatai alapján szokás bármilyen feleletet adni. A kutatás korlátait éppen úgy jellemzi, mint a korszak e témák iránti érzéketlenségét, hogy az egyesületek működéséről nem maradtak ránk illusztrációk mert talán nem is készültek ilyenek. Könyvem ebben a vonatkozásában nem ígérhet többet, mint hogy e kérdések megválaszolásához eddig nem használt forrásokat is bevon. Az ilyen kérdéseket felvető tanulmány elkészítését több tényező is indokolja. Ezek közé tartozik az, hogy a civil társadalom iránt az utóbbi években egyre fokozódó hazai kutatói érdeklődés a jelenség eredetének kérdését is felveti: vajon milyen körülmények között és miért alakult ki az egyén feletti szervezettségű, egyszersmind az államtól független társadalmi kezdeményezés intézménye. Másrészt a társadalomtörténeti szempontból átmeneti kornak nevezhető időszak, 6 egyúttal maga a polgári átalakulás, polgárosodás olyan aspektusának megvizsgálására ad lehetőséget, 6 Szándékosan kerülöm itt a reformkor kifejezést, ugyanis ennek országos politikatörténeti konnotációja (valamint az, hogy az ellenzéki nemesi reformmozgalom indította be a változásokat) csak részben esik egybe az itt vizsgált folyamatok értelmezési keretével, és mint periodizáció sem felel meg a pesti egyesülettörténet e korszakának. Felfogásomban társadalomtörténeti szempontból a rendies viszonyok társadalmat alakító erejének csökkenése és a polgári viszonylatok szerepének növekedése jelentik a két oldalát a központi jelentőségű folyamatnak, mely Pesten már az 1830-as évek előtt kezdetét vette. (Ezek kifejtését lásd később.) A semleges átmeneti kor kifejezést használja Kósa 1937: 3.; Bácskai 1988b:

13 bevezetés amire más jelenségek alig: a társadalomszerveződés mechanizmusaira. Több mint egy évszázada a neves liberális jogtörténész, Gierke korának jellegzetes optimizmusával megállapította ugyan, hogy az egyesület mint modern és polgári intézmény a rendi kötöttségektől megszabadult, individualizált állampolgár önkéntes be- és kilépésétől függő szervezeti forma, 7 ám a statútumokban ünnepélyesen deklarált egyenlőség keveset árul el a társadalmi integrálódás és befogadás valóságos esélyeiről, a különféle csoportok koalíciós vagy éppen elzárkózási törekvéseiről, a viselkedésszociológiai rendiség továbbéléséről. 8 Éppen e tétel megfogalmazásának hazájában, Németországban gazdagították és helyezték új beállításba az utóbbi egy-két évtized kutatásai az egyesületek történetét. Ennek következtében a polgári csoportok részvételének mértékéről és minőségéről finomodtak a szakirodalom megállapításai. 9 Munkám több megszorítás nyomát is magán viseli. Már az eddigiekből kitűnhetett, hogy kérdésfelvetésem alapvetően társadalom- és várostörténeti, ám ez azt is jelenti, hogy bizonyos döntően politikatörténeti összefüggések vizsgálatáról tudatosan lemondok. 10 Ezek közé tartozik a reformkorban megélénkült, elsősorban a sajtóban és röpiratokban folytatott, de az egyletek kiadványaiban is nyomon követhető, az egyesületek hasznát, jelentőségét elemző diskurzus vizsgálata. Ebben a vonatkozásban a kutatás során megfigyeltem, ám e dolgozat keretei között részleteiben nem elemzem, hogy a kezdeti időszakban általános és a felvilágosodás hatását mutató közhasznúság-diskurzus helyére a későbbiekben, különösen az 1840-es években a nemzet-diskurzus lépett. Ebben az a figyelemre méltó, hogy nem csupán a polgári forradalom előtti utolsó évtizedben létrejött egyletek gondolkodásmódjára jellemző ez, hanem a korábban megalakult (jótékonysági és önsegélyező) szervezetek szövegeiben is kisebb-nagyobb mértékben tetten érhető az ilyen irányú változás. De nem vizsgálom szisztematikusan a pártosodással kapcsolatos jelenségeket sem például azt, hogy a liberalizmussal összefüggésbe hozott egyesületi mozgalom szervezetei mennyiben tekinthetők ellenzékinek, és hogy a konzervatív, udvarhű politikusok neve miért tűnik fel rendre az egyesületek tagnévsoraiban. További ám a most elmondottakkal részben összefüggő megszorítás, hogy a kutatás során a rendkívül szerteágazó és helyileg is szétszórt (sőt vélhetően nagyrészt feltáratlan) forrásanyag egy része kimaradt az elemzésből. Szisztematikusan átnéztem a fővárosi kötődésű közgyűjtemények közül a Budapest Főváros Levéltárában és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében őrzött levéltári és könyvészeti egyesületi anyagot, valamint az országos gyűjtőkörű intézmények közül az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Aprónyomtatványtárát és a Magyar Országos 7 Gierkére hivatkozik: Gall 1993: Max Weber rendiség fogalmának Bertalan László általi interpretációjára lásd: Kövér Gyáni 1998: Papházi 1993; Gall 1993: A különféle megközelítések jogosultságát tükrözi, hogy a 19. századi magyar történelmet összefoglaló egyik nemrégiben megjelent munkában mind a politika- (Pajkossy 1998: ), mind a társadalomtörténeti (Dobszay Fónagy 1998: 79.) fejezetben helyet kapnak az egyesületek, illetve egyes egyletek a művelődéstörténeti fejezet idevágó részeiben bukkannak fel (Dobszay 1998: 174, 185, ). 12

14 célok, értelmezési keret, megszorítások Levéltárban a Helytartótanácsi Levéltár a tárgy szempontjából releváns egységeinek (a Közrendőri Osztály és a Világi Alapítványok Osztálya) iratait. A forrásanyag természetéhez tartozik, hogy noha az egyesületek a levéltárakban elvben önálló fondcsoportot képeznek, irataik csak véletlenszerűen, illetve csekély arányban kerültek területi illetőségű levéltárakba, és azon belül is önálló elhelyezésre. Jelentős mennyiségű egyesületi anyagot őriznek ugyanakkor más levéltári egységek, így Pest esetében a városi tanács iratanyaga. 11 Ugyanezt az eddigiek során nem sikerült megvalósítanom a sajtó vonatkozásában, noha azzal tovább lehetne árnyalni a következőkben megrajzolandó képet. A dolgozat szerkezete így részben a rendelkezésemre álló anyag szórtságát és belső aránytalanságait is tükrözi. Ám az, hogy a jótékonysági és az önsegélyező egyleteknek önálló fejezetet szentelek, míg a többi típust egyetlen egyéb csoporton belül tárgyalom, nem csak azzal a törekvésemmel magyarázható, hogy a terjedelem az ismeretek arányait is tükrözze. Az a tartalmi megfontolás is kifejeződik ebben, hogy ez utóbbi egyletek többsége lazábban kötődött a város életéhez. Így az egyes fejezetek kidolgozottsága (egyben terjedelme) részint az adottságok, részint viszont tudatos döntésem függvénye. Szándékosan nem foglalkozom az egyesületek jogtörténetével sem, noha ez a téma (például a Helytartótanács engedélyezési jogkörének kialakulása) megítélésem szerint eddig nincsen részleteiben feltárva. E kérdések a régebbi német hagyományhoz kapcsolódó egyesülettörténeti munkák állandó, szinte kötelező fejezetét képezik. Az angolszász egyesülettörténet viszont nem fektet hangsúlyt erre, ez azonban nem meglepő, hiszen ott összességében kevésbé korlátozta a jogrendszer az egyesületek tevékenységét, mint például a német államokban. Igaz, a francia forradalom utáni években már Angliában is szigorúbban ellenőrizték működésüket. Ám újabban egyes német monográfiák is csupán utalásszerűen érintik az egyesületi jog kérdéskörét, egy társadalomtörténeti szempontú olasz tanulmány pedig a céljaihoz képest szükségtelennek is ítéli. 12 Magyarázatra szorul a korszakhatárok megválasztása is. Míg a kezdőpont viszonylag kézenfekvő: a felvilágosodáshoz kötődő hasonló szervezetek (szabadkőműves páholyok, irodalmi körök, diáktársaságok) működése után, kisebb politikai cezúrát követően az as évektől alakulnak az első polgárias egyesületek, addig 1848 mint végpont választása egy külső szempont alkalmazásával erőltetettnek tűnhet. Tény ugyan, hogy a forradalom és szabadságharc, majd a neoabszolutizmus számos egylet működésében törést jelentett (az összes egyesület tevékenységét felfüggesztette a katonai kormányzat), ám többségük néhány évvel később újra megkezdhette működését. Döntésem mellett a levéltárak rendezési gyakorlatán mint technikai adottságon kívül az szólhat, hogy a pesti egyesületek történetének itt vizsgált szakaszát lezáró 11 Budapest Főváros Levéltárában ebből a korszakból négy egyesület iratait tartalmazza az egyesületek fondcsoportja, de ebből kettő a Pest-Terézvárosi Kisdedóvó Egyesület és a Védegylet Budavidéki fiókja anyaga az e dolgozat szempontjából fontos kérdések megválaszolására kevéssé használható. 12 Meriggi 1992: 280. A döntően jogtörténeti szempontú egyesülettörténeti feldolgozásra lásd például: Obrowski. 13

15 bevezetés változások időpontja lényegesen elmosódottabb. Az egyes egylettípusok történetében más és más időszakra tehető ugyanis a hirtelen számbeli növekedés, valamint az állammal való fokozott együttműködés korszakának kezdete, ami a feladatok részleges vagy teljes állami átvállalásával járt. Könyvem közvetlen előzménye (azonos című) egyetemi doktori disszertációm, melyet 2002 őszén védtem meg a Debreceni Egyetemen. Az egyes egyesülettípusok közül eddig a Pesti Jótékony Nőegyletről, valamint a segélyegyletekről jelentek meg dolgozataim. A téma más vonatkozásait néhány további tanulmányban és publikált előadásszövegben érintettem. 13 Itt azonban ezekhez képest is továbbfejlesztett eredményeket közlök, melyek nemcsak további források bevonását és feldolgozását tükrözik, hanem a tágabb kontextusnak megfelelően szélesebb összefüggések között is értelmezik e szervezetek működését. A dolgozatban idézett forrásszövegek átírásakor és közlésekor azt az általános szabályt igyekeztem alkalmazni, hogy a helyesírást a mai írásmódhoz közelítem. Ennek során az egykorú forrásoknál függetlenül attól, hogy nyomtatottak vagy írottak a központozásnál, a kis- és nagybetűk használatakor, valamint a betűkettőzések és a rövid és hosszú magánhangzók esetében is a mai szabályokat követtem. Kivételt ez alól csak a művek címének esetében tettem, ahol a könyvészeti visszakereshetőség elve fontosabbnak tűnt. A német és latin szövegeket magam fordítottam. A könnyebb érthetőség kedvéért egységesítettem (mai) magyar változatukra írtam át a dolgozatban szereplő pesti, egyesületi tag személyek neveit. Azért döntöttem így, mert túlzottan kevés támponttal rendelkezünk annak megítéléséhez, hogy az egyesületi élet szereplői milyen jelentőséget tulajdonítottak a nyelvhasználatuknak és nemzeti hovatartozásuknak. A felhasznált forrásokban ráadásul a legtöbbször a források nyelvétől függött a név formája. (Például a Friedrich Kappel és a Kappel Fridrik alak is előfordul, attól függően, hogy ugyanazon kiadvány német vagy magyar változatát használjuk én azonban a Kappel Frigyes formát használom.) Azokban az esetekben viszont, ahol a nemzetiségnek a téma szempontjából jelentősége van, erre külön utalok. Ugyancsak egyszerűsítem egységesítem és a korban használt változatok közül a mai nyelvhez legközelebb álló alakban használom az egyesületek neveit, mivel az intézménynév fogalma és helyesírása ebben az időszakban még közel sem állandósult annyira, hogy akár ugyanazon forrásban ne használhatták volna különböző formákban. Stiláris okokból (a szóismétlés kerülése céljából) szinonimaként használom az egyesület, egylet és társaság szavakat. E döntésre az is feljogosít, hogy maguk a kortársak, sőt az adott egylet tevékenységében részt vevő személyek sem használták következetesen ezeket a neveket, amelyek egyébként is gyakran a megfelelő német kifejezések magyarra fordításai. 14 Ez utóbbi állítás mellett szóló tartalmi érveket a 13 Ezek adatait lásd az Irodalomjegyzékben. 14 Erre kirívó példa a (Batthyány Lajos mellett) Kossuth nevével fémjelzett és a valóságban részvénytársasági formában működő Pesti Cukorgyári Egyesület, melyet saját kétnyelvű (magyar német) statútuma Pesther Zucker-Fabrikations- 14

16 célok, értelmezési keret, megszorítások következő fejezetben, a definíció kapcsán indoklom meg. 15 Emellett a helyesírás és a kis- és nagybetű használata sem ért el olyan megállapodottságot a korszakban, hogy ezeknek a változatoknak komolyabb jelentőséget lenne érdemes tulajdonítani. A dolgozat témájára irányuló kutatást 1996-ban kezdtem el, nagyrészt az angliai Leicesteri Egyetemen folytatott posztgraduális várostörténeti tanulmányaim során megismert olvasmányaim hatására. Akkoriban még úgy képzeltem, hogy a reformkori pesti középrétegek szerkezetéről és egymáshoz fűződő viszonyáról fogom írni disszertációmat, melynek egy fejezete lehet az egyesületi szerveződés. A felhalmozódott anyag azonban idővel túlnőtte a tervezett kereteket, amint a felmerült kérdések újabb és újabb szempontokat, kutatási irányokat szültek. Az eltelt évek alatt az anyag összegyűjtésében a Soros Alapítvány (Research Support Scheme of the Open Society Institute) és a Pro Renovanda Cultura Alapítvány támogatását vehettem igénybe. A kutatás során mindvégig komoly támogatást jelentett az (imént felsorolt) közgyűjtemények alkalmazottainak jóindulata és türelme. Tanáraim és kollégáim (Bácskai Vera, Kövér György, Ö. Kovács József, Bódy Zsombor) is hoztak haza külföldi útjaikról a témám szempontjából fontos szövegeket, kölcsönöztek saját könyvtárukból, vagy hívták fel ilyenekre a figyelmemet figyelmességükért köszönettel tartozom. Hálás vagyok azon bíráló észrevételekért, melyeket a nőegyletről szóló évi konferencia-előadás után, valamint az ugyanerről megjelent tanulmány nyomán kaptam (elsősorban Benda Gyulától és Szilágyi Mártontól). Doktori disszertációm 2000 augusztusában tartott munkahelyi vitáján Bácskai Verától, Timár Lajostól, Ö. Kovács Józseftől, Kövér Györgytől, Gyáni Gábortól, Czoch Gábortól, Juliane Brandttól és Benedek Gábortól kaptam hasznos tanácsokat. Komoly segítséget jelentett két opponensem, Pajkossy Gábor és Czoch Gábor értő és jóindulatú bírálata. Vári Andrással folytatott beszélgetéseim fontos inspirációt jelentettek a kézirat lezárásának fázisában, és külön hálára kötelez, amiért rendelkezésemre bocsátotta (a Magyar Gazdasági Egyesült történetét is feldolgozó) megjelenés alatt álló könyvének szövegét. A könyvet illusztráló képeket a Budapest Történeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből válogattam, ahol B. Nagy Anikó és Perényi Roland értő és empatikus kalauzolása volt a segítségemre. Köszönettel tartozom Tiszóczi Tamás korrektornak, aki figyelmességével segített. Különös hálával gondolok témavezetőmre, Bácskai Verára, aki immár másfél évtizede szakmailag és emberileg egyaránt kitüntet támogatásával, valamint az ELTE általa alapított Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékére, arra a példamutató közösségre, amelytől szakmai indításomat kaptam. Köszönöm mindazok biztatását, akik az évek során más terhek átvállalásával vagy éppen bizalmukkal segítették Gesellschaft néven említ, és köznévként is következetesen az egyesület terminust használja a Gesellschaft magyar megfelelőjének (PCE 1844). 15 Vö. Szegőfi Anna álláspontjával, aki szerint a korai időszakban világos különbség létezett egylet és egyesület fogalma között, és a kettő összemosódása csak a tömeges egyesületalakítások idejének fejleménye (Seresné Szegőfi 1997: 213.). 15

17 bevezetés kutatásomat, és lehetővé tették, hogy végül eljussak a kézirat befejezéséhez. A Bacsa Ferenc, valamint dr. Szalai István és dr. Donáth Antal iránti személyes hálám mellett elsősorban szüleim és feleségem, Benda Borbála figyelmességéért, önzetlenségéért és kitartó türelméért tartozom köszönettel. Különösen nagy szerepet vállalt édesapám a munka végső fázisában szöveggondozóként és a képek kiválogatása során nyújtott tanácsaival. Talán, amikor felnőnek, gyermekeim is megértők lesznek, amiért kevesebb időt tudtam nekik szentelni ezekben a hónapokban, években. 16

18 1. Az egyesülettörténeti kutatás tapasztalatai és a pesti egyletek működésének feltételei A magyar szakirodalomban eddig nem jelent meg olyan munka, mely egy város lehetőség szerint teljes egyesületállományának monografikus igényű feldolgozására vállalkozott volna, a műfajt azonban külföldön már feltalálták. A lehetséges minták közül a Vormärz-kori bécsi és a neobszolutizmus kori prága-smíchovi egyleteket tárgyaló tanulmányok 1 szerkezetét elemezve megállapíthatjuk, hogy a szöveg nagyobb része az egyes szervezeteket tárgyalja, valamilyen tipológia szerint fejezetekbe csoportosítva őket. E fejezeteket megelőzően azonban bizonyos általános szempontokat érvényesítve a teljes helyi egyesülethálózatot jellemzik a szerzők: Herta Obrowski a szervezetek jogi-politikai környezetét (az egyesületi jogot és a kormányzat viszonyát az egyletekhez, kiemelve az egyesületi védnöki intézmény jelentőségét) mutatja be, Erika Kruppa pedig szélesebben, jogi, gazdasági, társadalmi és politikai tényezőket tárgyal. Jelen munkában az említett szerzőkétől részben eltérő kérdésfeltevés miatt az áttekintés igényét és a háttér megrajzolását szolgáló fejezetben előbb a korai (értsd: a gyáripari fejlődés és az állam kiterjedt társadalomszervező szerepének korát megelőző) egyesülettörténetre irányuló eddigi nemzetközi kutatás főbb város- és társadalomtörténeti következtetéseit foglalom össze. Ezután az ezen eredmények alapján fontosnak tűnő szempontokat mérlegelve azt vizsgálom, hogy Pest a 19. század első felében milyen mennyire kedvező feltételeket kínált az egyesületek megalakulásához és működéséhez. Végül a pesti egyesületek általános vonásait mutatom be a közös definíció megfogalmazásának lehetséges módjától a szervezeti formán keresztül a tipológiáig A minta : a nyugat-európai egykorú egyesületek és a rájuk irányuló történeti kutatás tanulságai A pesti egyesületek vizsgálata előtt érdemes historiográfiai áttekintést nyújtani a nyugati egyesülettörténet eddigi eredményeiről és koncepcióiról abból a célból, hogy ennek alapján tudjuk megítélni a pesti szervezetek jelentőségét. Az egyesületek iránt megnyilvánuló történeti érdeklődés legkorábbi bizonyítékai 1 Obrowski 1970; Kruppa További földrajzilag távolabbi, de szintén a német nyelvű városi kultúrához tartozó területet vizsgáló példák: Meyer 1970 és Tornow 1977 (Nürnberg, illetve München egyesületeiről). 17

19 önszervező polgárok azok a kiadványok, amelyeket maguk az egyes szervezetek adtak ki, és amelyekben a szerzők (jobbára az adott egyesület jegyzői vagy titkárai) rendszerint jubileumi alkalomból rekonstruálták szervezetük fontosnak tekintett történéseit. E munkák sok esetben a mai kutatás számára is nélkülözhetetlen források, mivel számos olyan adatot közölnek, mely más módon nem maradt az utókorra (például mert időközben megsemmisült az egyleti irattár). Az e műfajhoz tartozó kötetek mindazonáltal ritkán készültek a mély, tudományos feldolgozás igényével, emellett jellemző rájuk az elfogult, egyoldalú, apologetikus szemlélet. Az egyesülettörténet mint a diszciplína szakága akkor született meg, amikor az egyes egyletek működésének vizsgálatát szélesebb kontextusba helyezték, és az egyesületi szerveződést (kialakulásukat, tevékenységüket) mint társadalmi jelenséget tekintették. 2 Ehhez az egyik lehetséges módszer az összehasonlítás, melyre legalább két mód nyílik: ugyanazon egyesülettípushoz tartozó szervezetek (például casinók vagy szabadkőműves páholyok) hasonlóságainak és különbségeinek elemzése; vagy az adott területen (városban, tartományban 3 ) működő különféle típusú egyletek összevetése. A módszer alapja mindkét esetben az a felismerés, hogy az egymástól forma szerint független szervezetek tevékenysége, szervezeti felépítése között sokszor feltűnő hasonlóság mutatkozik. Ám míg az előbbi esetben a fő kérdés az, hogy ezt a hasonlóságot milyen mértékben okozhatta a törekvések és szervezeti megoldások közvetlen átvétele, hogy a másolás során mennyiben érvényesültek az átvevő szervezet társadalmi hátterét jelentő közösség sajátosságai, és az, hogy a máshonnan kölcsönzött minta az adott helyszínen alkalmazva mennyiben bizonyult életképesnek; az utóbbi esetben a különféle célra alakuló egyletek törekvései közti viszonyt, közös általánosítható tartalmukat (például polgárosodás ) és a tagságuk közti átfedést (ennek mértékét) szokás vizsgálni. Elvben a végcél akár egy egyetemes valójában természetesen a nyugati kultúrkörre szűkített egyesülettörténet is lehetne, azonban ettől a kutatás jelenlegi állása nyilvánvalóan igen messze áll még. (Kivételként talán Ulrich Im Hof könyve említhető, mely a 18. századi Európát vizsgálva gondolatmenetét a felvilágosodás fogalma köré rendezi, és e mozgalom szellemi teljesítményében két szereplőnek tulajdonít egyenrangú szerepet: a kreatív egyénnek filozófusoknak, tudósoknak, íróknak és a társadalomban a közhasznú tudás terjesztését elvégző, ily módon a felvilágosodás mozgalmának hordozójaként viselkedő társaságnak. Koncepciójának lényegét a magyarra is lefordított, rövidített változatnál frappánsabban fejezi ki az eredeti könyv német alcíme: Gesellschaft und Gesellschaften, vagyis Társadalom és társaságok Im Hof 1982; 1995.) Az ebbe az irányba mutató törekvést jelzi 2 Ilyen összefüggés például a nemzeti mozgalomban játszott szerep, a társadalmi emancipációval való kapcsolat szerepe a szociális kérdés felvetődésében és megoldásában stb. (Dann 1986: ). 3 A városok feletti szintű összehasonlítás jogosultságát mutatja a Saar-vidéki egyleteket vizsgáló tanulmány, mely szerint az egyesületek hálózata (pontosabban a helyi tanácsokban és presbitériumokban is szerepet vivő tagságuk) a több középváros által dominált térségben olyan mértékben összefonódott, hogy még a városok között is átfedést is eredményezett (Schwarz 1992: 102.). 18

20 az egyesülettörténeti kutatás tapasztalatai azonban az a göttingeni konferencia is, melynek résztvevői a német, francia és svájci egyesülettörténet kérdéseit vizsgálták. Ez a rendezvény egyben az általánosíthatóság nehézségeit is demonstrálja, ugyanis már a kiadvány címének német és francia nyelvű változata közti különbség (Geselligkeit és Vereinswesen, illetve sociabilité) is mutatja, hogy az egyes történetírások fogalomrendszere nem feleltethető meg tisztán egymásnak. Ez egyúttal maguknak az egyes nemzeti történeti fejlődési utaknak az eltéréseit is tükrözi. A francia társadalmi fejlődésben a forradalom utáni korszak formalizált keretek között működő szervezetei nem játszottak akkora szerepet, mint a német területeken (Reichardt 1986: 27.; Dann 1986: 43.). Jelenleg a legvérmesebb ambíció a nemzeti szintézis megalkotása. Németországban az eddigi ilyen, általános igényű munkák között időben elsőként jelent meg Thomas Nipperdey azóta is iskolateremtőnek tartott tanulmánya. 4 E munka máig ható jelentősége az, hogy elsőként foglalta össze a késő felvilágosodás és Vormärz-kori egyletekről addig tudottakat, helyezte azokat széles (politika- és társadalomtörténeti) perspektívába, és fogalmazott meg kutatási ágendát. A cikk megjelenése után beindult kutatások mellett és nyomán látott napvilágot egy, a 19. századi német egyesülettörténetet tárgyaló tanulmánykötet, ismét egy konferencia anyagának szerkesztett változata, melyben a szerzők egy része szintetikus igénnyel (a korszakot három időszakaszra bontva) tárgyalta az egyleti fejlődést, másik részük pedig a kérdéshez interdiszciplinárisan közelítve jogtörténeti, néprajzi-antropológiai 5 és szociológiai szempontból vizsgálta a témát. Közülük az itt vizsgált korszakhoz és tárgyhoz Wolfgang Hardtwig tanulmánya áll a legközelebb. 6 Az angol szakirodalom a jelek szerint inkább kötődik egy-egy kutató munkásságához. Az első átfogó nemcsak az ország teljes területére kiterjedő, de vizsgálódásait korszakhatárok közé sem szűkítő tanulmány annak a R. J. Morrisnak a tollából jelent meg a patinás cambridge-i egyetemi kiadó nemzeti társadalomtörténeti szintézisében, aki korábban szintén első volt a 19. századi brit egyesületek történetének áttekintésében (Morris 1990a; 1990b). A másik fontos szerző Peter Clark, aki újabban terjedelmes könyvet szentelt a kora újkori (1800 előtti) angliai egyesületeknek, miután régebben egy előadásában értelmezte röviden működésüket (Clark 1986; 2000). Az általánosító érvényű munkák megírása azért is nehéz, mert az egyesületek fennállásuk más és más szakaszaiban különböző társadalmi, politikai és kulturális feltételrendszerben működnek, és a hosszú távú áttekintés során ezt is figyelembe kell venni. A brit szakirodalomban Morris egy háromosztatú időskálát alkalmaz, melyből érzékelhetően a középső (1780 és 1870 közötti) szakaszt tekinti fénykornak, melyhez képest az 1780 előtti időszak előzménynek, az 1870 utáni (az állammal való szoros kooperációval jellemezhető) kor egyfajta utójátéknak minősül. Ez a felfogás azonban nem örvend osztatlan egyetértésnek. Ez abból is érzékelhető, hogy amikor 4 Nipperdey Maga Nipperdey egyébként sem e tanulmányát megelőzően, sem utána nem fejtett ki jelentős egyesülettörténeti munkásságot. 5 Ez a vizsgálati irány részint az egyletek szokásait (például az ünnepeket) kutatja, részint közösségként elemzi őket. 6 Dann 1984; Hardtwig Hardtwig egyébként habilitációs dolgozatát is e témában írta. 19

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Tartalékos szövetségek a NATO-ban

Tartalékos szövetségek a NATO-ban TÉZISFÜZET Ujházy László sz. őrnagy Tartalékos szövetségek a NATO-ban Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője Témavezető: Dr. habil. Deák János ny. vezérezredes, PhD Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

ÖNSZERVEZŐDÉSTÖRTÉNETI KUTATÁS A 19. SZÁZADI

ÖNSZERVEZŐDÉSTÖRTÉNETI KUTATÁS A 19. SZÁZADI ÖNSZERVEZŐDÉSTÖRTÉNETI KUTATÁS A 19. SZÁZADI PESTI CIVIL SZERVEZETEKRŐL TÓTH ÁRPÁD: ÖNSZERVEZŐ POLGÁROK. A PESTI EGYESÜLE- TEK TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A REFORMKORBAN BUDAPEST, L HARMATTAN, 2005, ISBN 963 7343

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007)

A Szegedi Középkorász Műhely tizenöt éve (1992 2007) akk Ferenc A Szegedi Középkorász űhely tizenöt éve (1992 2007) A Szegedi Középkorász űhelyt mint civil szakmai szervezetet Kristó Gyula profeszszor hozta létre, alapította meg 1992 áprilisában, a űhely

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe Címlap 2 0 0 8 A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe INNOTARS_08-varoster MTA Regionális Kutatások Központja Dr. Nagy Gábor Határtalan várostérségek

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kovács István Gábor. Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok

Kovács István Gábor. Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok Kovács István Gábor Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok A múlt ösvényén Sorozatszerkesztő Gyáni Gábor A sorozatban eddig megjelent kötetek: Laczkó Mihály:

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben