TÁVLATOK A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁVLATOK A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE"

Átírás

1 TÁVLATOK WEISSMAHR BÉLA A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE F o r r á s : Theologie und Philosophie" (Offenbacher Landstrasse 224, D-6000 Frankfurt a. M. 70), 60. évf, 1985/4. szám, Lényegtelenül rövidített fordítás. A s z e r z ő 1929-ben Budapesten született, 1947-ben belépett a Jézustársaságba. Filozófiai és teológiai tanulmányait a szegedi Hittudományi Főiskolán, a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián és a maastrichti Jézustársasági Teológiai Fakultáson végezte ban szentelték pappá. A római Gergely Egyetemen 1971-ben fogadták el teológiai doktori dolgozatát, amely Gottes Wirken in der Welt, Ein Diskussionsbeitrag zur Frage der Evolution und des Wunders" címen a frankfurti Knecht gondozásában a Frankfurter Theologische Studien" 15. kötetében 1973-ban nyomtatásban is megjelent. Jelenleg a metafizika és a filozófiai istentan professzora a müncheni Filozófiai Főiskolán, a Jézustársaság németországi Filozófiai Fakultásán. P. Weissmahr folyóiratunk főmunkatársa, egyik szerkesztője volt a teológiai kiskönyvtár"-nak. Ebben, majd a Teológiai Vázlatok" című utánnyomásban olvashatjuk a budapesti Szent István Társulat kiadásában Bevezetés az ismeretelméletbe" és Isten léte és mivolta" című tanulmányait. Az Urban-Taschenbücher sorozatában a Kohlhammer adta ki 1985-ben illetve 1983-ban a Grundkurs Philosophie" 3. és 5. köteteként az Ontologie" illetve a Philosophische Gotteslehre" című tankönyveit. Főleg az előbbiben fejtette ki részletesebben azokat a nézeteit, amelyeket az alábbi tanulmányában vázol. Mit értünk metafizikán"? Erről rögtön a kezdet kezdetén mondani kell valamit, mert a szót manapság a legkülönbözőbb jelentésekben használják. Itt a klasszikus metafizikai hagyományhoz kapcsolódva a metafizikai kérdés felől szeretnénk meghatározni a metafizikát, amelynek kikerülhetetlenségére maga Kant is utalt azzal, hogy legalábbis természetes hajlandóságként meglévőnek tekintette. Mi, emberek ugyanis nem kerülhetjük el, hogy fel ne tegyünk metafizikai kérdéseket, azaz: hogy ne érdeklődjünk minden valóság alapja, a lét értelme iránt, hogy bele ne menjünk olyan kérdésekbe, amelyek meghaladják ennek a világnak a látható alakját. Ebből a távlatból nézve a metafizikát ama filozófiai tudományként fogjuk fel, amely arra vállalkozik, hogy racionálisan megokolt és rendszeres formában kifejtett válaszokat adjon ezekre a kérdésekre, és ezzel elvezessen valamilyen általánosan érvényes és szükségszerű tudáshoz. A metafizika tehát nagyon nagy dologra vállalkozik, a metafizikus rendszerint nem szenved kisebbrendűségi érzésben. Éppen ez az, ami sokak előtt oly ellenszenvessé teszi. MELYEK A METAFIZIKA FELADATAI? Ha megpróbáljuk meghatározni a jelenkori metafizika feladatait, rögtön felvetődik a kérdés: van-e a mai metafizikának első és alapvető feladata? E kérdésre nem nehéz válaszolni: az újkor, kiváltképpen pedig az utóbbi 200 év beható és sokoldalú metafizika-kritikája után vitathatatlan, hogy legalábbis a jelenkori metafizika első és legjelesebb feladata tulajdon lehetőségének kimutatása kell, hogy legyen. A metafizika ugyanis első filozófiának" tekinti magát és ebben a 1

2 minőségében meg kell tudnia mutatni: megalapozott az az állítása, hogy el tud vezetni a valóságra vonatkozólag szükségszerű és általánosan érvényes tudáshoz. Igazolnia kell, hogy megcáfolhatók az ellene felhozott ellenvetések, amelyek végső soron mindig azt vetik szemére, hogy csak látszattudást nyújt. Tulajdon lehetőségének feltárásával a metafizika egyben felfedezi, kifejti és megokolja, hogy miként kell eljárnia ahhoz, hogy eredményes legyen. Ezzel megalapozza saját módszerét. Továbbá a metafizikának tekintettel a jelenkori filozófiai vitákra tisztáznia kell a metafizika és a nyelv" problémáját. Pontosabban, igazolnia kell, hogy felismerései tényleg közölhetők, azaz helyük van egy érvelő párbeszédben, illetve meg kell mutatnia, hogy miként történjék ez. A metafizikának ez a három feladata a legszorosabban összefügg egymással. Hiszen a metafizika lehetőségének feltárása, amelyet az első feladatként jelöltünk meg, maga is nyelvi történés. Tehát azzal, hogy ezt kimutatjuk, a nyelvi közlésben, magában megnyilvánul mind a metafizika módszere, azaz, hogy miként kell eljárnia céljának elérése végett, mind pedig a metafizikai felismerések közlésének a metafizika tárgyához és módszeréhez illő módja. A METAFIZIKA LEHETŐSÉGÉNEK MEGMUTATÁSA Ezzel programszerűen meg is határoztuk a metafizika feladatát. A következő lépés már csak az lehet, hogy végre is hajtjuk ezt a programot, vagyis hogy megmutatjuk: a metafizika valóban lehetséges. De valaminek a lehetőségét csak úgy lehet meggyőzően igazolni, hogy megmutatjuk: ez a valami csakugyan létezik. Igazolnunk kell tehát, hogy csakugyan létezik metafizika, ez pedig akkor létezik, ha vannak igaz metafizikai kijelentések. Vagyis ki kell mutatnunk: vannak olyan kijelentések, amelyeket komolyan nem lehet tagadni, és amelyeknek az igazságát nem lehet sem a bennük szereplő fogalmakból levezetni, sem egyedi megfigyelésekkel ellenőrizni. Más szóval: fel kell tárni, hogy vannak a valóságra vonatkozóan olyan kijelentések, amelyek nemcsak ténylegesen, hanem minden körülmények között, azaz szükségszerűen igazak. E célból felhozunk néhány példát. Először, a korai neopozitivizmus azt állította: igaz kijelentéseket csak arról tehetünk, ami vagy az alkalmazott fogalmak logikai elemzésével vagy az empirikustudományos módszerrel ellenőrizhető. De magának ennek a kijelentésnek az igazsága nem ellenőrizhető sem logikai elemzéssel, sem az empirikus-tudományos módszerrel. Ez a kijelentés tehát ellentmondáshoz vezet, azaz: a kijelentésben hallgatólagosan feltételezi, sőt, önkéntelenül kifejezésre is juttatja, hogy van legalább egy igaz kijelentés, amely nem igazolható sem logikai elemzéssel, sem az empirikus-tudományos módszerrel. Másodszor, Kant azt állította: a magában való dolog" vagy a valóság, úgy, ahogy van, elvileg megismerhetetlen, legalábbis olyan tudás számára, amely méltó erre a névre. Ámde ebben a kijelentésben tulajdonképpen szó esik a magában való dologról" és így kifejezésre jut valamilyen tudás annak létére vonatkozólag. Ebből már ki is derül, hogy magának a valóságnak a megismerhetetlensége, amelyet e kijelentés kifejezetten állít, semmiképpen sem lehet feltétlen, azaz maga a 2

3 valóság nem lehet teljesen elérhetetlen a tudás számára. Harmadszor, Wittgensteinnél olvashatjuk a híres tételt: A miről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell". Ebben a mondatban is van egy, a kijelentés megtételével együtt adott ellentmondás. Ebben a mondatban ugyanis arról beszélünk, amiről állítólag nem lehet beszélni. Kiderül tehát, hogy elvileg semmi sincs, amiről ne lehetne értelmes módon beszélni. Negyedszer, a determinista azt a felfogást vallja: az akaratlagos önmeghatározás lehetőségének feltételezése illúzió, cselekedeteink valamennyien szigorú determináltsággal lejátszódó folyamatok eredményei. De azzal, hogy ezt a nézetet képviseli, kifejezésre juttatja azt a meggyőződését is, hogy valamilyen belátás alapján jutott el álláspontjára. De ha igaz az az állítása, hogy minden emberi cselekedet egyértelműen előre meg van határozva, akkor az ő véleménye is szükség szerűen végbemenő folyamatok következménye csupán és nem belátáson alapuló racionális állásfoglalás eredménye. Azaz: aki állításával kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy van igazság, az egyben feltételezi ezzel, hogy nem lehet minden emberi cselekedet egyértelműen determinált. Ötödször, az értékelméleti relativizmus képviselője azt mondja: az értékítéletek mind csak szubjektív állásfoglalások, vagyis végső soron tetszőlegesek. Ez az állítás azonban ellentmondáshoz vezet, amennyiben aki így beszél, az szükségképpen kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy állítása jobb, mint a vele ellentétes állítás. Ha tehát egyáltalán komolyan veszi állítását, akkor azt állítja - még ha ez nincs is szándékában -, hogy van legalább egy objektív értékítélet. Még hosszasan folytathatnánk e példák sorát. Mit tettünk itt? Megmutattuk egy sor kijelentés igazságát. Félreértések elkerülése végett soroljuk fel őket még egyszer. 1. Nem csak analitikus vagy a posteriori igazolható tételek lehetnek igazak. 2. Elvileg lehetséges, hogy megismerjük magát a valóságot. 3. Semmi sincs, amiről ne lehetne értelmesen beszélni. 4. Vannak emberi cselekedetek, amelyek nincsenek eleve egyértelműen meghatározva. 5. Van legalább egy objektív értékítélet. Hogyan mutattuk meg e tételek igazságát? Nem direkt bizonyítással! A minket érdeklő kijelentéseket eredetileg még csak nem is említettük. Ehelyett oly megfontolás segítségével bukkantunk rájuk, amelyből kiderül: ha az ember az igazság igényével állít valamit, akkor ezzel elkerülhetetlenül feltételez bizonyos dolgokat, és ezzel szükségszerűen állítja ezek igazságát, még akkor is, ha kifejezetten állított kijelentésében éppenséggel tagadja e feltételezések érvényességét. Vagyis: minden igaznak állított kijelentés pusztán annak alapján, hogy igaznak állítjuk - azaz akkor is, ha a kijelentés maga esetleg nem is igaz -, maga után von bizonyos hallgatólagos feltevéseket vagy előfeltételezéseket a valóság természetére vonatkozóan, melyek igaz voltát szükségszerűen (tehát függetlenül attól, hogy ez szándékunkban áll-e vagy sem) feltételezzük. Itt magyarázó megjegyzésre van szükség arra vonatkozóan, amit feltevéseknek" vagy előfeltételezéseknek" neveztem. E kifejezések ugyanis könnyen félreérthetők. Azt a benyomást keltik ugyanis, mintha a mi döntésünkön múlna, hogy feltételezzünk-e itt valamit vagy sem. Erről azonban szó sincs. Eredeti és ezért kifejezetten rendszerint nem is tudatosuló egzisztenciális bizonyosságokról, olyan végső evidenciákról van itt szó, amelyek végső lehetőségi feltételei kijelentéseink 3

4 érvényességének. Ezért nem is igen szoktuk őket megfogalmazni. Ha kifejezetten megfogalmazni, reflektáltan tudatosítani akarjuk ezeket, akkor ez csak a tárgyakra irányuló és igaznak tartott kijelentéseink elemzése útján történhet. Csak ennek az analízisnek vagy reflexiónak a perspektívájából, tehát csak másodlagosan tudunk beszélni és kell is beszélnünk elkerülhetetlen feltevésekről vagy előfeltételezésekről. Elsődlegesen sokkal többről van itt szó: nevezetesen ősbizonyosságokról arra vonatkozóan, ami létezik", ami van", ám ezek az ősbizonyosságok, mint ilyenek egyáltalán nem fogalmazódnak meg. Mivel ezekhez az ősbizonyosságokhoz mindig csak közvetve juthatunk el, ezek előfeltételezések gyanánt jelennek meg számunkra. Mint ilyenek persze nagyon különös képződmények. Fel kell ugyanis tételeznünk őket, hogy akármit is igaznak állíthassunk, de korántsem szükséges, hogy tudatosan is megragadjuk őket. Ezért ezeket, mint kifejezetten meg nem fogalmazott, de mégis szükségszerűen alkalmazandó ontológiai előfeltételezéseket vagy másképpen, mint az a priori-t meg kell különböztetnünk egyrészt azoktól a dologi előfeltételektől (vagy ontikus feltételektől), amelyekre szükség van ahhoz, hogy egy kijelentés, mint esemény létrejöhessen a tárgyi világban, másrészt pedig a logikai vagy kifejezetten megfogalmazott feltételektől. Ez utóbbiak egymásnak nem mondhatnak ugyan ellent, egyébként azonban tetszőlegesen megválaszthatók, kifejezetten feltételezhetők, és amelyek azután, mint premisszák ugyancsak meghatározzák a belőlük levezetett kijelentések igazságát. Mármost, fent említett példáinkból kiderült, hogy e kijelentéseket lehetetlen tagadni. Tisztán verbálisan mindig lehet persze vitatni ezeket, ennek ellenére mégis azt kell mondanunk róluk, hogy tagadásállóak". Mert érvényességük hallgatólagos feltételezése nélkül még tagadni sem lehet őket. Hogy tehát tagadhassuk őket, ahhoz az állítás aktusában ellent kell mondanunk annak, amit tételesen állítunk. Meglepő, hogy a jelenkori filozófiai vitában gyakorlatilag nem veszik figyelembe ezt a teljes mértékben bizonyító erejű érvelési módot. Ez annál inkább figyelemre méltó, mivel egyébként nagy súlyt helyeznek az érvek ellentmondás-mentességére. Ennek ellenére nem nehéz megmagyarázni a mai filozófiai gondolkodás e vakfoltját. A szóban forgó esetekben ugyanis nem két, tételszerűen már megfogalmazott és előttünk lévő kijelentés ellentmondásáról van szó, hanem olyan ellentmondásról, amely egyrészt aközött áll fenn, amit a kijelentés kifejezetten állít, másrészt aközött, ami a kifejezetten állított kijelentés igazságának szükséges feltétele. De a kifejezett állítás igazságának e szükséges feltétele nincs meg fogalmazottan előttünk, sehol sem jelenik meg tételszerűen. De valamit tételszerűen nem megfogalmazni természetesen nem ugyanaz, mint nyelvileg egyáltalán nem kifejezésre juttatni. E különbség fel nem ismerése az egész eddigi nyelvbölcselet nagy fogyatékossága. Ez a feltétel ugyanis nyelvileg kifejezésre jut, még ha csak közvetve is, nevezetesen azáltal, hogy a kifejezett állítást azzal a szándékkal mondják ki, hogy valami igazat állítsanak, és valaki azzal, hogy ezt teszi - tehát az igaznak szánt kijelentés kimondásával - egyúttal igaznak állítja mindazt is, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kifejezett állítás igaz lehessen. Itt tehát nem a kijelentés igazsága lehetőségi feltételeinek tételszerűen megfogalmazott kifejezéséről van szó, hanem csak olyan kifejezéséről, amely a komolyan gondolt állítás 4

5 aktusa révén, illetve azzal együtt van adva. Ezért arra az ellentmondásra, amely a kijelentés tartalma és annak igazságához szükséges előfeltételezések között esetleg fennáll, csak úgy hívhatjuk fel a figyelmet, ha a mindig csak közvetve kifejezésre juttatott előfeltételezést utólag tételesen - azaz az igaznak állított kijelentés lehetőségi feltételeinek elemzése alapján - megfogalmazzuk. Itt azonban szem előtt kell tartanunk azt, hogy e megfogalmazás jelentését illetve értelmét sohasem tudjuk teljesen egyértelműen meghatározni, mivel megfogalmazásunk olyasmire vonatkozik, ami elvileg sohasem tárgyiasítható egyértelműen. Ezért úgy látszik, mintha minden ilyen szembeállításhoz illetve minden végkövetkeztetéshez, amelyet ebből a szembeállításból vonunk le, valami ellenőrizhetetlen, sőt, önkényes mozzanat tapadna. (És el kell ismernünk, hogy ez az ellenvetés nem egészen légből kapott: a későbbiekben majd kiderül, hogy mi igaz és mi téves ebben az ellenvetésben!) Ezért úgy tűnik, hogy az önellentmondás ellenvetése kivédhető a következő állítás által: az önellentmondást nem bizonyították be elég szigorúan. Egy kijelentést - úgymond - csak akkor jogos határozottan hamisnak tekinteni, ha ki lehet mutatni benne a formális ellentmondást. De aki ezt a véleményt képviseli, ahhoz a következő kérdést kell intézni: honnan tudja voltaképpen, hogy kijelentéseinknek nem szabad ellentmondaniuk egymásnak? Ezt a szükségszerűséget (vagyis a logikai ellentmondás-mentesség elvének a szükségszerűségét) már nem lehet azzal megokolni, hogy formális ellentmondást mutatunk ki ebben az állításban: Egyszerre igazak lehetnek egymásnak kontradiktóriusan ellentmondó tételek". Itt tehát megszűnik a formális logika képviselőjének illetékessége. Legkésőbb itt kiderül tehát, hogy ha nem akarjuk állítani összes ismeretünk végső megalapozatlanságát, akkor gondolnunk kell az igazság állításának azokra a feltételeire is, amelyeket minden állításban szükségszerűen előre feltételezünk. Mert esetünkben is lehetséges még bizonyos megokolás. Kimutathatjuk ugyanis, hogy komolyan, vagyis az igazság igényével nem állítható fel ez a tétel: Egymásnak ellentmondó tételek is igazak lehetnek". Hiszen - miként erre már Arisztotelész rámutatott - amennyiben állítunk valamit, nem tarthatjuk az ellenkezőjét, mivel ezzel meghiúsítanánk minden jelentést. Ezzel igazoltuk: meg lehet fogalmazni igaz kijelentéseket, amelyek valamilyen valóságra vonatkoznak, szükségszerűek és általános érvényűek; vagyis vannak igaz metafizikai kijelentések. Metafizika mint tudomány elvileg lehetséges. MEGJEGYZÉSEK A METAFIZIKA MÓDSZERÉRE VONATKOZÓAN A metafizika lehetőségének megmutatásával egyrészt azért foglalkoztunk részletesebben, mert ez létkérdése a jelenkori metafizikának, másrészt azért, mert innen kiindulva le lehet írni mind a metafizika módszerét, mind a metafizikai beszéd különleges tulajdonságait. A metafizika módszere, mint láttuk, a valóság ama mozzanatainak felkutatásában és nyelvi megfogalmazásában áll, amelyeket 5

6 hallgatólagosan fel kell tételeznie mindenkinek, aki igaznak állít egy kijelentést, mert ezek nélkül nem lehet igaz a kijelentése. A metafizika módszere tehát visszavezetéses (reduktív) és kifejtő (explikatív). Kijelentéseink igazságának szükségszerű implikációit kutatja, megpróbálja kifejteni azt, amire - igaz volta lehetőségének elengedhetetlen feltételeként - minden kijelentés utal azzal, hogy igaznak állítják. A következőkben néhány példát hozunk fel arra vonatkozóan, hogyan lehet kifejteni ezzel a módszerrel a metafizika alapvető tételeit, illetve ismertetjük, hogy voltaképp mindig is így igazolták a metafizika alapvető tételeit. 1. Ha igaznak állítunk valamit, akkor egyben kifejezésre juttatjuk, hogy állításunk feltétlen érvényességre tart igényt. Ebben a tényben azonban utalás rejlik arra, hogy az emberi gondolkodás és érvelés eleve mindig a feltétlennek a horizontjában mozog, hogy tehát gondolkodásunkban és beszédünkben mindig a feltétlennel van dolgunk, jóllehet a feltétlen soha sincs számunkra közvetlenül tárgyként adva. 2. Egy kijelentést azzal, hogy igaznak állítjuk, olyan aktusként állítjuk, amely öntudattal rendelkező alanytól indul ki, vagyis olyan tettként, amelyet az állításáról tudó szubjektum visz véghez. De ebben az is benne van, hogy a valamit állító ember sohasem csak a saját aktusairól tud, hanem mindig tudatában van saját alany voltának is (habár ez a tudás mindig csak a háttérben" van jelen). Nemcsak tárgyakat ismerünk tehát meg, hanem a véghez vitt cselekvésben (in actu exercito) saját nem tárgyi énünket is, és benne a valóság, mint valóság tárul fel számunkra. 3. Egy kijelentést azzal, hogy igaznak állítjuk, egyúttal olyan tettként állítjuk, amely a cselekedetéért felelősséget vállaló szubjektumtól származik. Ebből a kiindulópontból kifejthető tehát az etika egész megalapozása. 4. Még egy utolsó példa: az univerzáliaprobléma metafizikailag helyes megoldása csak azzal adható meg, hogy reflektálunk a János ember" illetve Antal ember" kijelentések igazságának szükségszerű előfeltételeire, és feltesszük a kérdést: miféle természetű egység az, amelyet a nyelvben előre feltételezünk azzal, hogy ugyanazt az ember"-fogalmat különböző emberekről állítjuk? METAFIZIKA ÉS NYELV: A METAFIZIKAI KIJELENTÉSEK KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁGAI Azzal, hogy igazoltuk: lehetségesek metafizikai kijelentések, nemcsak a metafizika módszerét mutattuk be rögtön példákon szemléltetve, hanem feltárultak a metafizikai kijelentések sajátos tulajdonságai is. Ezeket most pontosabban kifejtjük. 1. A metafizikai kijelentések megingathatatlanul bizonyosak, mert értelmesen csak úgy tagadhatjuk őket, ha hallgatólagosan feltételezzük érvényességüket. E kijelentések szükségszerű és általánosan érvényes, vagyis feltétlen tudást fejeznek ki. Bennük kifejezetten tudatosítjuk az igazságra igényt tartó gondolkodás és beszéd többnyire nem reflektált, de elengedhetetlen feltételeit. Ezért nyilvánvalóaknak is nevezhetjük ezeket. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy nem lehet tagadni őket, hanem arról is, hogy nem is bizonyíthatjuk őket úgy, hogy általánosabb kijelentésekre vezetjük vissza őket. Éppenséggel végső alapfelismeréseket fejeznek ki, és 6

7 ebben a minőségükben első alapelvek" (príma principia), amelyek előfeltételét alkotják minden bizonyításnak, és ezért tulajdonképpen bizonyíthatatlanok. Egyúttal viszont annak számára, aki helyesen megértette jelentésüket, nyilvánvalóan igazak, vagyis annyira nyilvánvalóak, hogy bizonyításuk szükséglete fel sem merül. Ezzel semmiképpen sem mondjuk azt, hogy vitában szabad egy kijelentés evidenciájára hivatkozni. Az evidenciára való utalás sohasem lehet érv. Nem takaríthatjuk meg magunknak azt a fáradságos utat, amelyet a kijelentés igazsága szükséges feltételeinek elemzése jelent. 2. Habár a metafizikai kijelentések önmagukban véve kétségtelen tudást fejeznek ki, mégis számolnunk kell azzal, hogy igazságukkal kapcsolatban újból és újból kétségek merülnek fel. Mert amiről e kijelentések szólnak, az nem valamely egyértelműen megadható tárgy. Nem olyan tárgy, amelyet maga a gondolkodás alkot meg, és nem is olyasvalami, ami közvetlenül vagy közvetve megfigyelés által ellenőrizhető. E kijelentések tartalma tehát - a dolog természeténél fogva - nem tartozik ahhoz, amit megszokott tudományos ténykedésünkből ismerünk, amire tehát az egyedi dolgokat vizsgáló tudomány kijelentései vonatkoznak. Így e tartalmat csak közvetve pillanthatjuk meg, vagyis csak azáltal, ha elemezzük a tárgyakra vonatkozó kijelentéseink igazságának szükségszerű előfeltételeit. Ezért tartalmuk nyelvileg nem fejezhető ki azon a számunkra megszokott módon, ahogy az egyik dolgot világosan elhatároljuk a másiktól, és amelyet joggal követelünk meg a tárgyakra vonatkozó kijelentéseinktől. Ezért az adott tárgyakat a lehető legegzaktabban leíró nyelv szemszögéből nézve a metafizikai kijelentések - amelyek önmagukban véve feltétlen tudást fejeznek ki - bizonytalanok és elmosódottak, sőt, azt a benyomást keltik, mintha tartalmatlanok volnának. Erről azonban szó sincs, e kijelentések igenis tartalmakra vonatkoznak, sőt, egyenesen arra, amit a tartalmak tartalmának kell neveznünk. Csakhogy amire vonatkoznak, az sohasem olyasvalami, amit egyértelműen el lehet határolni egy másik dologtól. A metafizikai kijelentések problematikája tehát abban áll, hogy mivoltukat félreértve mindig olyan kijelentéseknek tekintik őket, amelyek egy mástól elhatárolható tárgyakat kívánnak leírni. Mert csakugyan olyasmiről beszélnek, ami van", de amiről beszélnek, az még sincs úgy adva, mint a gomolyfelhők, a krokodilok, egy hegedű hangja, a sárga szín vagy a szám három". A metafizikai kijelentésekben a valóság ama mozzanatairól van szó, amelyek szükségszerű és általános feltételei annak, hogy egyáltalán igazak lehessenek azok a kijelentéseink, amelyek egymástól világosan elhatárolt tárgyakra vonatkoznak. De ezek a feltételek a nyelvben sohasem in recto, tehát sohasem egyenesen, közvetlenül, hanem mindig csak in obliquo, tehát közvetve fejeződnek ki. Mert azok a feltételek, amelyeket a kijelentés igazságához szükségképpen eleve fel kell tételeznünk, azáltal jutnak kifejezésre, hogy a beszélő igaznak állítja azt, amit az állításában állít. De az állított dolog igazságának az állítása -jól jegyezzük meg - nem külön aktus által történik, hanem magának az eredeti állításnak megtétele által. Nem szabad tehát elsiklanunk afölött, hogy az állított tényállás állításában igazságként benne van minden állító beszédaktus lényegi magáravonatkoztatottsága is. 7

8 Ennek alapján pontosabban meghatározhatjuk a metafizikai kijelentések sajátosságát: e kijelentések megpróbálnak a közvetlen beszéd útján beszélni a valóságnak azokról a mozzanatairól, amelyekre a nyelv mindig azzal utal, hogy igaznak állít valamit, anélkül, hogy valaha is kifejezetten kimondaná ezeket. Vagyis a metafizikai kijelentések - legalábbis nyelvtani formájuk szerint - in recto beszélnek arról, ami a nyelvben mindig csak in obliquo van adva. Innen származik a tökéletesen soha meg nem szüntethető félreérthetőségük. Mert mihelyt in recto beszélünk arról, ami minden kijelentésben adva van ugyan, de mindig csak in obliquo, akkor voltaképp máris nem arról beszélünk, amire gondolunk. Ezzel viszont kivédtük azt az ellenvetést is, hogy a metafizika olyasmiről beszél, ami elvileg kimondhatatlan. Mert amiről a metafizika beszél, azt a nyelv állandóan, minden egyes állító mondatban kifejezésre juttatja, igaz ugyan, hogy csak in obliquo. Amiről tehát a metafizika beszél, az nem a teljességgel kimondhatatlan, csupán abban a nyelvben kimondhatatlan, amely a leíró szóhasználat, az egyértelmű tárgynyelv által ábrázolhatóra szorítkozik. A VALÓSÁG METAFIZIKAI DIMENZIÓJÁNAK FELTÁRÁSA Ezzel újabb lépést tettünk afelé, hogy meghatározzuk a jelenkori metafizika feladatait. A metafizikának mindig is lényeges feladata volt, hogy meghatározza saját tárgykörét, a valóság metafizikai dimenzióját, illetve, hogy elkülönítse a valóság metafizikai dimenzióját a valóságnak attól a dimenziójától, amelyre a szaktudományos kutatások irányulnak. És el kell ismernünk: hosszú történelme folyamán a metafizika gyakran csak nagyon kifogásolható módon végezte el ezt a lényeges feladatot, mivel a létről" - amelyet hagyományosan a metafizika sajátos tárgyának tekintettek, - gyakran nagyon naivan beszélt, szinte mit sem sejtve az ezzel kapcsolatos problémákról, és emiatt azt a benyomást keltette, mintha a lét tárgyilag előforduló valami lenne. Az az elvi különbség, amely fennáll a metafizikai kijelentések és azon kijelentések között, amelyekhez az úgynevezett egzakt tudományok uralta tudományos életben szoktunk, arra utal, hogy a valóság megfigyelhető és egyértelmű fogalmakkal leírható síkja mögött" vagy fölött" fel kell tételeznünk a valóság másik síkját is, amelyről nem lehet teljesen félreérthetetlenül és szabatosan beszélni. Ennek a síknak jelentősége azonban abban rejlik, hogy ez a rejtett, végső alapja minden olyan kijelentésünk érvényességének, amelyben súlyt helyezünk a szabatosságra és világosságra. A valóság két különböző síkjáról vagy korábban a valóság két különböző dimenziójáról beszéltünk. Ez maga is metafizikai kijelentés, amely utal ugyan arra, amire gondolunk, de nincs szándékában, hogy egzaktan leírja. Mert nem arról van szó, hogy a háttérben levő sík térbelileg rejtőzne a valóság közvetlenül megfigyelhető vagy egyértelműen leírható síkja mögött", hanem azért beszélünk a valóság háttérben levő vagy meta"-fizikai síkjáról, mert tudatában vagyunk annak, hogy a valóság nemcsak az, amire mint megfigyelhető dologra utalhatunk, vagy amiről félreérthetetlen világossággal beszélni tudunk. 8

9 Nem a valóság két emeletéről van tehát szó, hanem egy és ugyanazon valóságról, amelyhez azonban a megismerésben két különböző módon viszonyulhatunk. A szférák, a síkok, a dimenziók különbsége tehát abból adódik, hogy a valóságról való tudásnak két módja van, amelyek összefüggnek ugyan egymással, de egymástól mégis különböznek. Napjainkban ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy nemcsak az a tudás igazi tudás, amely megfelel a szabatosság iránti, az újkorban kialakult igényünknek; a racionalitás, az ésszerűség mint olyan nem azonos a fogalmi-technikai racionalitással. A filozófiai nyelvhasználatban - a nusznak és a dianoiának illetve az intellectus-nak és a rationak már az ókorban is ismert megkülönböztetéséhez kapcsolódva - észmegismerésként és értelmi megismerésként különböztetik meg egymástól a tudásnak ezt a két módját. A metafizika egyik fontos feladata, hogy rámutasson erre a különbségre, tudatossá tegye, megalapozza, de egyszersmind a két megismerési mód kapcsolatát is hangsúlyozza, illetve megmutassa, hogy az értelmi megismerés még megismerésjellegét is elveszíti, ha egészen elszakad az észtől. Ez a feladat lényegében egybeesik a metafizika előbb említett feladatával, amely abban áll, hogy feltárja a valóság metafizikai dimenzióját. Az értelem megismerési módjára az jellemző, hogy a megismerő ember mintegy kívül helyezi magát a megismerendő valóságon, elhatárolja magát a megismerendő valóságtól. Ezzel a megismerendő valóságot a tárgyra szűkíti le, amelytől elhatárolta magát. A megismerés e módja számára nem probléma, hogy mi a valóság. Ezen a reálisan létező egyedi dolgot értik. Mivel itt eltekintenek a megismerés önmagáravaló-vonatkozásától, a tárgyat egyértelműen meg lehet határozni. Az aporiák forrását kiiktatják, az áttekinthető megismerés és a világos, egyértelmű kijelentések iránti igényünk ki van elégítve. A valóság távolságtartó megismerése és ami ezzel összefügg: az alanynak a megismerés folyamatából illetve a megismert dologból való kiiktatása - mindez épp az áttekinthető megismerés iránti szükségletünkből adódik. A világosság és egyértelműség igényének végső gyökere azonban alighanem az, hogy a megismerésnek csak e módja felett illetve csak az így megismert dolog felett tudunk rendelkezni. A voltaképpeni hajtóerő tehát, amely az értelmi megismerés kibontakozását előreviszi, az embernek az a törekvése, hogy mintegy kívülről megragadva uralkodjék a valóságon. E megismerési módnak köszönhetjük az újkor matematikára épülő természettudományát és a világuralmat biztosító technikát. Ez határozza meg életünket és képzésünket, aminek az a következménye, hogy a fogalmi-formális racionalitáson alapuló értelmi megismerést általában úgy tekintik, mint a tudást. Igaz ugyan, hogy ez mindig elvont, nem olyannak mutatja be a valóságot, mint amilyen, hanem a valóságnak mindig csak valamilyen modelljét nyújtja, mivel az egyértelműen leírható szempontokra korlátozódik. Ennek fejében viszont kijelentései félreérthetetlenek, ellenőrizhetőek, az ember tudja, miről van szó, legalábbis addig, amíg egy meg nem kérdőjelezett kereten belül mozog. Ha viszont a valóság és a megismerés alapjaira vonatkozó, átfogó kérdések merülnek fel, akkor csődöt mond az értelmi megismerés. Ez az oka annak is, hogy akik elkötelezték magukat a megismerés e módja mellett, azok hajlamosak arra, hogy egyszerűen tilosnak nyilvánítsák a metafizikai kérdéseket. 9

10 Ezeket azonban nem lehet megtiltani. És ezzel el is jutottunk az észhez. Észnek nevezzük azt a megismerő képességet, amely a valóságnak arra a szférájára vonatkozik, amelyre a mindent átfogó kérdések irányulnak. Az ész megismerési módjára az jellemző, hogy az ember, amennyiben megismerő, komolyan veszi önmagát mint a valóság el nem hanyagolható mozzanatát. Tudatában van annak, hogy amikor a valóság megismeréséről van szó, akkor mindig szó van róla is, ő maga is benne van a dologban, a megismerésbe mindig belejátszik az ő szubjektum volta, önmagára való vonatkozása (tehát a valóságnak az a mozzanata, amely elvileg nem fejezhető ki objektumként). Azt is tudja, hogy csak akkor ismerhető meg a valóság mint olyan, ha az ember tekintetbe veszi saját alany voltának elvileg sem tárgyiasítható tapasztalatát (az ember szubjektum volta in obliquo abban a már többször említett tényben fejeződik ki, hogy minden igaznak állított kijelentésnek önmagára való vonatkozása is van). Az észmegismerés számára tehát a valóság paradigmája nem az egyedi dolog, hanem a saját tudásunkról való tudás, amely természetesen csak a tárgyakról való tudás lehetőségi feltételeként van adva - tehát az, amit a szubjektum önmaga számára való jelenlétének nevezünk, amely által a megismerő ember számára feltárul valami feltétlen. Itt nincs különbség a megismerő és a valóság között, itt olyan szükségszerűséggel találkozunk, amely nem zárja ki a szabadságot, és olyan egyediséggel, amely nem semmisíti meg az általánosságot. Itt semmiről sem az egyértelműen leírható tárgy módján tudunk. Amiről itt tudunk, az jelenvaló ugyan és ennyiben maga a bizonyosság, de mégsem tudjuk egyértelműen leírni, mert nem tudunk tőle eltávolódni. Mindig csak úgy tudjuk leírni, mint ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tárgyakról valamit állító kijelentéseink igazak lehessenek. Ezért itt a megingathatatlan bizonyosság ellenére is csak arról lehet szó, hogy valaki szabadon elfogadja ezt az ismeretet. Ezért sohasem lehet ad acta tenni azt, amit ésszel ismertünk meg, e tudás nem úgy a mienk, hogy tetszőlegesen rendelkezhetnénk vele. AZ ÉSZMEGISMERÉSNEK MEGFELELŐ BESZÉDMÓD A metafizikának mindig is fontos feladata volt a valóság feltétlen dimenziójának feltárása. Minthogy azonban a valóság e dimenziójának megközelítése ma még nagyobb akadályokba ütközik, mint más korokban, ezért ma egyenesen meg kell követelnünk a metafizikától a valóság metafizikai síkjának megmutatását. De a metafizika - ellentétben a szemlélődő elmélyüléssel, amely nem-nyelvi eszközökkel nyitja meg az abszolútumhoz vezető utat - mindig érveken és ellenérveken keresztül, az argumentálásba bocsátkozó beszéd által vezet az abszolútumhoz. A metafizikának tehát meg kell mutatnia, hogy az ember tud és miként tud érthetően beszélni a valóság metafizikai dimenziójáról. A metafizikai kijelentések megpróbálják témaszerűen kifejezni azt, amit a nyelv mindig csak in obliquo fejez ki, amire mindig csak utal. Ennélfogva a metafizika sohasem használhat olyan nyelvet, amely súlyt helyez tárgyának egyértelmű leírására, hanem csak olyan nyelvet, amely utal a nem egyértelműen leírható valóságra. Ehhez két nyelvi lehetőség áll rendelkezésére: egyrészt az analógia, 10

11 másrészt a dialektikus" beszédmód, amely állítást és tagadást kapcsol össze, és ily módon irányul arra, ami fölötte áll a fogalmiságnak. E két nyelvi eszköz közös gyökere az, hogy a nyelv már eleve mindig többet mond, már eleve mindig többet fejez ki, mint ami az egyértelmű technikai racionalitás mércéi szerint benne foglaltatik. A nyelvnek ezt a tulajdonságát sem veszik kellőképpen figyelembe azok, akik elutasítják a metafizikát. Próbáljuk meg konkrét példán szemléltetni ezt a dolgot! Amikor az előbb a valóság második síkjáról beszéltünk, senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy hány méter távolság van a két sík között. Azaz önkéntelenül nem térbeli értelemben vettük a térbeli viszonyt megjelölő mögött" kifejezést. De hogyan volt ez lehetséges ebben az esetben, és miként lehetséges ez számtalan más esetben? Hogyan megy végbe -mégpedig teljesen spontánul - a nyelvi kifejezések analóg alkalmazása? Ennek oka csak az lehet, hogy magán a nyelv természetén alapul a tartalmas nyelvi kifejezések analóg alkalmazása, hogy tehát ez az elsődleges, mellyel szemben a szavak egyértelmű, egzakt módon szabályozott használata, amely az értelmi megismerésnek felel meg, mindig csak másodlagos és levezetett dolog lehet. Semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül a tartalmas valóságmozzanatokat megadó kifejezéseknek azt a képességét, hogy többet jelölnek meg, mint ami empirikus módon ellenőrizhető. Nemcsak az állító mondatoknak e mondatokkal együtt állított igazsága utal a valóság metafizikai dimenziójára, hanem a nyelv eredendő szimbólumteremtő képessége is. Ami a nyelvi kifejezések analóg alkalmazásánál többnyire spontánul történik, nevezetesen, hogy az érzéki világban gyökerező eredeti szójelentést átviszik arra, ami nem észlelhető: ezt az átvitelt határozottabb módszertani tudatossággal alkalmazzák a dialektikus beszédmódban. A dialektikus kijelentés ugyanis olyan meghatározásokat fog össze, amelyek - ha teljesen egyértelműen akarjuk megadni őket - kölcsönösen kizárják egymást. A dialektikus kijelentés ezzel olyan tudásra utal, amely tökéletesen egyértelműen sohasem fogalmazható meg, de éppen ezért már nem is modellszerű, hanem a valósággal mint olyannal megegyező tudás. Hogy mit értünk ezen, azt a legegyszerűbben példákkal világíthatjuk meg. E példákat a filozófiai istentanból vesszük, amely szerves része a metafizikának és amelyben hosszú hagyománya van a dialektikus kijelentéseknek. E hagyomány egyetlen fogyatékossága, hogy (Nikolaus Cusanus-tól és Hegeltől eltekintve) túl kevéssé volt tudatában annak, hogy nemcsak akkor kell dialektikus kijelentésekkel élnünk, amikor Istenről beszélünk, hanem szükségképpen mindannyiszor, valahányszor a metafizika dimenzióját akarjuk kifejezni. Íme az ígért példák: joggal mondjuk, hogy Isten változatlan". De ha helyesen akarjuk érteni ezt a kijelentést, rögtön hozzá kell tennünk: Isten nem változatlan". Isten ugyanis nem változatlan úgy, ahogy változatlanok a merev, élettelen dolgok, hiszen Ő az aktivitás teljessége. Vagy egy másik példa: Isten mindenütt jelen van". Ez a kijelentés is tökéletesen helyes, feltéve, hogy helyesen értelmezik. Ám, hogy helyesen értsük, ahhoz a következőképpen kell magyaráznunk: Isten sehol sincsen ". Azaz Isten sehol sincs úgy jelen, ahogy a térbeli dolgok egymáshoz való viszonyukban jelen vannak. Itt természetesen azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy a jelenlétet a térbeli dolgokhoz való térbeli 11

12 vonatkozással definiáltuk. Ha pedig elvonatkoztatunk ettől, akkor a jelenlétből semmi sem marad. Erre az ellenvetésre csak azzal válaszolhatunk, hogy megmutatjuk: valamilyen nem térbeli jelenlét feltételezése szükségszerű. Aki ugyanis tagadja mindenfajta nem térbeli jelenlét lehetőségét, az saját tagadásának lehetőségi feltételeként eleve fel is tételezi. Mert minden igaznak állított kijelentés olyan gondolkodási aktusnak a kifejezése, amelyben azonosítunk különböző gondolati tartalmakat. A gondolkodás mindig szintézis, különbözők azonosítása. Ha nem léteznék az egyiknek a másik vonatkozásában fennálló nem térbeli jelenléte, akkor sohasem beszélhetnénk valódi egyesítésről, a különbözők azonosságáról, akkor a különbözők megmaradnának egymással legfeljebb érintkezőknek, de sohasem esnének egybe. Akkor viszont nem volna gondolkodás és megértés, mert nem volna ítélet. A dialektikus kijelentések szemléltetésére szolgáló második példa kapcsán megmutatkozott már a metafizika másik fontos feladata. A metafizikának ugyanis nemcsak gyakorolnia kell az észmegismerésnek megfelelő analóg illetve dialektikus beszédmódot, hanem ellenvetésekkel szemben meg is kell védenie e beszédmód használatát. Pontosabban, a metafizikának meg kell tudnia mutatni, hogy a dialektikus beszédmód nem ugyanaz, mint az értelmetlen, önmagának ellentmondó fecsegés. De hogyan történik ez? Azáltal, hogy megmutatjuk: nem pontosan ugyanazt állítjuk és tagadjuk a fogalmi jelentésük szintjén egymásnak ellentmondó két mondatban, amelyek azért vannak szembeállítva egymással, hogy a megszokott fogalmon való felülemelkedésre szólítsák fel a gondolkodást. Példánkra alkalmazva ezt kell mondanunk: az Isten mindenütt jelen van" és Isten sehol sincsen" kijelentések csak addig mondanak ellent egymásnak, amíg úgy gondoljuk, nem tételezhetünk fel nem térbeli jelenlétet. Ha viszont sikerül megmutatnunk, hogy valamilyen nem térbeli jelenlét feltételezése nemcsak nem ellentmondásos, hanem egyenesen ama lehetőség feltétele, hogy értelmesen beszélni tudjunk térbeli jelenlétről, akkor ezzel - legalábbis ebben az esetben - a dialektikus vagy aporetikus beszédmódnak nem csak a megengedhetőségét, hanem a szükségszerűségét is igazoltuk. AZ AZONOSSÁG ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉG ELVI TISZTÁZÁSA Itt elénk tárul a metafizika további, átfogó feladata. A metafizikának nemcsak a mindenkori egyes esetekben, hanem egész általánosan kell igazolnia az analóg vagy dialektikus beszédmódot. Ezzel olyan használati utasítást kell a kezünkbe adnia, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a dialektikus kijelentések helyes alkalmazását megkülönböztessük minden áldialektikától. Szándékosan alkalmaztuk itt a használati utasítás" kifejezést, és szándékosan nem beszéltünk egyszerűen szabályokról. Magától értődik ugyanis, hogy nem lehet teljesen egyértelműen megfogalmazott szabályokat megadni arra vonatkozólag, hogy miként kell elkülöníteni a dialektikus kijelentések helyes használatát ezek helytelen használatától. Hogyan végezhetjük tehát el a dialektikus beszédmód általános igazolását? Az e kérdésre adandó választ itt nem fejthetjük ki kellő 12

13 részletességgel, csak jelezhetjük, hogy milyen lépésekre van szükség. Egyébként olyasmiről van itt szó, aminek tárgyalásához a metafizika eddigi története folyamán más kérdések kapcsán már gyakran hozzáfogtak, legtöbbször azonban mégis félúton megálltak. Ezért itt most a klasszikus metafizikai hagyományhoz kapcsolódunk, amely léttannak tekintette magát. Az első lépés abban áll, hogy komolyan kell vennünk a valóság egységét. Arról az alapvető felismerésről van tehát szó, hogy nem létezhet egység nélküli sokaság, hogy tehát valamilyen módon minden összefügg, megegyezik, mégpedig oly mértékben, hogy nemcsak hasonló, nemcsak bizonyos szempontból egyenlő, hanem végső soron azonos minden. Más szóval osztanunk kell Parmenidész alapvető meglátását: minden létező; a létben minden megegyezik egymással. De amikor osztjuk Parmenidész meglátását, egyúttal el is kell hagynunk, túl is kell haladnunk rajta, és ebben áll a második lépés. Mert a lét nemcsak az, amiben minden megegyezik, hanem egyúttal az is, amiben minden különbözik is egy mástól. Tehát nemcsak mindennek az egysége, mindennek az azonossága alapul a léten, hanem a mindenkori különbözősége és különbsége is mindennek, ami létezik. Ha ugyanis a lét az egy és a minden, ha tehát a semmi nem létezik, akkor minden különbség létkülönbség, akkor a léten kívül nincsenek különbözőségek. Itt azonban szeretnék kiemelni valamit, amit az egész klasszikus metafizikai hagyományban elhanyagoltak, és ami még Hegelnél is félreérthető maradt, nevezetesen a következőt: a létben való egység és a létben való különbség, tehát az azonosság és különbség egyenrangú mozzanatok; az azonosság nem előzi meg a különbséget. Ontológiai szemszögből nézve a létezők abban egyeznek meg, amiben különböznek, és abban különböznek, amiben megegyeznek. Mivel az értelmi gondolkodás szempontjából mindez teljes képtelenségnek látszik, a harmadik lépés csak az lehet, hogy rátérünk annak a tiltakozásnak a viszonylagos jogosságára, amellyel az értelem elveti az imént megfogalmazott kijelentéseket, és megmutatjuk, hogy az értelem igényei beilleszthetők abba az átfogóbb valóságértelmezésbe, amelyet az ész nyújt. A klasszikus metafizikai hagyomány arisztotelészi vonalában csak halvány utalásokat találunk azokra a felismerésekre vonatkozólag, amelyeket itt ki kell fejteni. Értékes ösztönzéseket ad viszont e feladat megoldásához a platóni-neoplatonista-ágostoni gondolkodás. Csak akkor teszünk eleget az értelem igényeinek, ha megmutatjuk: két különböző módja van az egységnek vagy azonosságnak, és két különböző módja van a sokféleségnek vagy különbözőségnek. Van olyan azonosság és különbözőség, amely az értelmi gondolkodásnak felel meg. Itt a lét hiányos birtoklása és a létező elvont szemléletmódja jut kifejezésre: itt kizárja egymást az azonosság és a különbözőség, az azonos nem különböző és a különböző nem azonos. Létezik azonban az észmegismerésnek megfelelő azonosság, illetve különbözőség is, amely a létező létteljessége szerint van adva. Itt viszont ez áll: minél nagyobb az azonosság, annál nagyobb a különbözőség. Ez az azonosság és ez a különbözőség tehát már nem zárja ki egymást, hanem kölcsönösen feltételezi egymást. Ez egyben azt is jelenti, hogy tökéletességi mozzanat lehet nemcsak az azonosság, hanem a különbözőség is, hogy tehát van olyan különbözőség, amely tiszta tökéletességet jelent. 13

14 Arra a különbözőségre gondolunk, amely valaminek a magamódján-való-létét" jelenti, és amely a személyként-való-létben teljesedik be. Elért eredményeink biztosításához kell még egy negyedik lépés, amely abban áll, hogy átgondoljuk az ellentmondás-mentesség elvét. E reflexió segítségével kimutathatjuk, hogy az azonossággal és különbözőséggel kapcsolatos, imént ismertetett belátásokkal szemben nem lehet felhozni az ellentmondás-mentesség tételét, mert ennek az elvnek bármely megfogalmazása bizonyos kétértelműséget tartalmaz (amelyet legtöbbször figyelmen kívül hagynak). Amennyiben ez az elv megkívánja a különböző szempontok világos és egyértelmű szétválasztását, annyiban nem a valóság elve, hanem csak az egyértelmű beszéd elve, mert a szempontok, mint olyanok nem adottak a valóságban, hanem a világosságra törekvő értelem alkotásai csupán. Az elv csak annyiban általános érvényű, amennyiben a lét és a semmi elvi összeférhetetlenségét mondja ki. A lét és a semmi összeférhetetlen voltából azonban nem következik, hogy a különbözők nem lehetnek egyszersmind azonosak, illetve az azonosak nem lehetnek egyszersmind különbözőek is. PERSZONALISTA SZEMPONTOK BEILLESZTÉSE A METAFIZIKÁBA Befejezésül meg kell még említenünk a jelenkori metafizika további fontos feladatát. E feladat nem más, mint az egyedinek a rehabilitálása, amit a metafizika egész eddigi hagyományában elhanyagoltak. Ez azonban nem történhet metafizikátlan vagy éppen metafizikaellenes módon, azaz nem vezethet oda, hogy az egyesnek az elismerése miatt elhanyagoljuk az általánost, továbbá az egyedi iránti érdeklődés nem jelentheti valamilyen empirista-szenzualista álláspont átvételét sem. A személyes, egyedi valóság metafizikai megalapozásának kulcsa a különbözőség és ezzel együtt az individuáció vagy egyedivé válás, amelyről az arisztotelészi-tomista metafizika beszél, amelynek következménye az általánosság korlátozó-dása és ezzel együtt a létező töredékes jellege illetve elmagányosodása. Van azonban másfajta egyediesülés vagy individuáció is, amely nem az általánosság korlátozódása által, hanem azáltal jön létre, hogy a létező ugyanazt a létet másképp, a maga sajátos módján valósítja meg. Amikor arról az individuációról beszélünk, amely a személyt, mint személyt létesíti, akkor mindig erre az individuációra gondolunk, illetve kellene, hogy gondoljunk. ÖSSZEFOGLALÁS Megkíséreltük bemutatni azokat a különböző feladatokat, amelyeket a jelenkori metafizikának meg kell oldania. Miként újból és újból megmutatkozott, ezek a legszorosabban öszszefüggnek egymással. A metafizikának ugyanis alapjában véve csak egy feladata van: fel kell tárnia a valóság, illetve az ember szellemi dimenzióját, tudatosítania kell az emberi ész abszolút horizontját. Ezzel igazolnia kell az ember viszonylagos feltétlenségét, meg kell mutatnia, hogy az ember (és ezért minden egyes ember is) - végessége és viszonylagossága ellenére - 14

15 alapjában véve feltétlen lény, és mindig az abszolúttal van dolga. A metafizika feladata tehát ma sem más, mint ami mindig is volt: nevezetesen, hogy megalapozza az Istenről, a szabadságról és a halhatatlanságról való beszédet. Itt különös gondossággal kell foglalkoznia napjainkban azzal a feladattal, hogy megalapozza a metafizikai dimenziót feltáró beszéd lehetőségét. Ezzel egyetlen szilárd alapját veti meg annak, amit emberi méltóságnak" nevezünk. A metafizika feladata tehát végső soron és lényegében véve etikai feladat. Ezért nem is kellene a szerénytelenségét szemére vetni. Hiszen csak a kötelességét teljesíti. 15

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

AZ IGAZSÁGALKOTÁS METAFIZIKÁJA

AZ IGAZSÁGALKOTÁS METAFIZIKÁJA Kocsis László AZ IGAZSÁGALKOTÁS METAFIZIKÁJA Doktori értekezés Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola Programvezető: Dr. Boros János (PTE Filozófia Doktori Iskola) Témavezetők: Kondor Zsuzsanna

Részletesebben

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ *

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Sajó András...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Az Alkotmánybíróság 18/2004. (V. 25.) AB határozata mintha egyszer és mindenkorra ellehetetlenítette volna Magyarországon a rasszista gyûlöletbeszéd

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 6. óra

Érveléstechnika-logika 6. óra Érveléstechnika-logika 6. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Deduktív és induktív érvelések Induktív érvelések értékelése Induktív általánosítások Adatok

Részletesebben

Demeter Márton Tóth János. A tudományos ismeret specifikációi, mint a tudományos kontroll szükségességének megalapozó feltételei

Demeter Márton Tóth János. A tudományos ismeret specifikációi, mint a tudományos kontroll szükségességének megalapozó feltételei KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2015/4. szám Demeter Márton Tóth János K R Í Z I S J E L E N S É G E K V A G Y T Ú L Z O T T E L V Á R Á S O K? R E N D H A G Y Ó P R O B L É M Á K A S Z A K É R T Ő I

Részletesebben

Meditáció a nemzeti karakterről

Meditáció a nemzeti karakterről Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,

Részletesebben

Varga András. Õsi magyar nyelvtan

Varga András. Õsi magyar nyelvtan Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat.

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat. ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

Roma programok és ügyek kommunikációja javaslatok és ötletek roma közösségi vezetőknek

Roma programok és ügyek kommunikációja javaslatok és ötletek roma közösségi vezetőknek Roma programok és ügyek kommunikációja javaslatok és ötletek roma közösségi vezetőknek Ez a rövid útmutató javaslatokat és végiggondolandó dilemmákat fogalmaz meg a kommunikáció tervezése kapcsán. A kommunikációban

Részletesebben

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában *

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * Az emberi közösség mibenlétéről gondolkodva Arisztotelész három igen fontos megállapítást

Részletesebben

Bangha Béla: Istenhit és istentagadás II. rész

Bangha Béla: Istenhit és istentagadás II. rész Bangha Béla: Istenhit és istentagadás II. rész ELSŐ RÉSZ. Az istentagadás főbb elméletei. Az isteneszme minden időben óriási szerepet vitt az emberi gondolkodás történetében. Egyesek nem jól mondtuk: százmilliók!

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy

Örömre ítélve. Már jön is egy hölgy, aki mint egy Örömre ítélve Fotók: Gál Efraim Ha a drog egy fallal körbezárt város, akkor ki engedélyezi vagy tiltja a kijárást? Vajon ha az embernek több száz kulcsa lenne az örömhöz, bárhova bezárhatnák? Nem tudom.

Részletesebben

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus

Részletesebben

A természetjog újjászületése A társadalmi tiltakozás természetrajzához

A természetjog újjászületése A társadalmi tiltakozás természetrajzához MAKAI PÉTER A természetjog újjászületése A társadalmi tiltakozás természetrajzához [O]mne enim agens agit propter finem, qui habet rationem boni. [ ] Hoc est ergo primum praeceptum legis, quod bonum est

Részletesebben

Geometriai axiómarendszerek és modellek

Geometriai axiómarendszerek és modellek Verhóczki László Geometriai axiómarendszerek és modellek ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék Budapest, 2011 1) Az axiómákra vonatkozó alapvető ismeretek Egy matematikai elmélet felépítésének

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A matematikai logika alapjai

A matematikai logika alapjai A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Kutatásmódszertani ismeretek

Kutatásmódszertani ismeretek NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Matematika, Fizika és Informatikai Intézet Kutatásmódszertani ismeretek Összeállította: Varga Haszonits Zoltán professor emeritus az

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN KÖNYVELŐI KLUB - 2013. SZEPTEMBER 23. - DEBRECEN Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Kollégiumi nevelő Készítette: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról*

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* K ö z i g a z g a t á s i j o g 2012/3 JeMa Török Bernát A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései

Részletesebben

A tanítás-tanulás két sikertényezője

A tanítás-tanulás két sikertényezője A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

ember helye ebben az Univerzumban

ember helye ebben az Univerzumban szka105_23 É N É S A V I L Á G Helyünk az Univerzumban Az Univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az Univerzumban Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian

Részletesebben

6. előadás PREFERENCIÁK (2), HASZNOSSÁG

6. előadás PREFERENCIÁK (2), HASZNOSSÁG 6. előadás PREFERENCIÁK (), HASZNOSSÁG Kertesi Gábor Varian 3. fejezetének 50-55. oldalai és 4. fejezete alapján PREFERENCIÁK FEJEZET FOLYTATÁSA 6. A helyettesítési határarány Dolgozzunk mostantól fogva

Részletesebben

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal.

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Objektumorientált programozás Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Ez a nem művészi értékű, de idillikus kép azt a pillanatot mutatja,

Részletesebben

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. október 9-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat a képviselő-testület

Részletesebben

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani. A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy

Részletesebben

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

ORBÁN GYÖNGYI. Ugyanúgy, mint eddig. A hermeneutika helye az irodalomtanításban OLVASÁSPEDAGÓGIA

ORBÁN GYÖNGYI. Ugyanúgy, mint eddig. A hermeneutika helye az irodalomtanításban OLVASÁSPEDAGÓGIA Document3 09/4/2 10:31 AM Page 24 ORBÁN GYÖNGYI Ugyanúgy, mint eddig. A hermeneutika helye az irodalomtanításban I. Semmi sem fekszik olyannyira az ember szívén, mint hogy embertársaival megértesse magát.

Részletesebben

Leírás és megszorítás.*)

Leírás és megszorítás.*) Leírás és megszorítás.*) Bevezetés. 1. A legújabb időben (1905.) Mach Ernő arra a kérdésre, hogy mit jelent e kifejezés: természettörvények?, a következő feleletet adta: Eredetük szerint a természettörvények

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa.

TÜSKE LÁSZLÓ. 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. TÜSKE LÁSZLÓ 1953-ban született. A PPKE BTK Arab Tanszékének adjunktusa. 1 Tariq Ramadan latin betűs ábécével ebben a formában írja a nevét, ezért mi is ezt használjuk. 2 Ezek közül a következőkben a To

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Tanító, tanár Készítették: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember Fax: (+36-1) 235-7202

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben