T Á J É K O Z T A T Ó. Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testületének április 26-i ülésére

Átírás

1 77/2018. T Á J É K O Z T A T Ó Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testületének április 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról Előterjesztő: Szabóné Czifra Melinda jegyző Előkészítők: Keresztesné Ámán Éva adóügyi ügyintéző Kozma Zoltánné adóügyi ügyintéző Paróczainé Kovács Ildikó adóvégrehajtási ügyintéző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A helyi adókról szóló évi C. törvény 8. (2) bekezdése szerint az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. A zárszámadáshoz kapcsolódóan mint önkormányzati adóhatóság az alábbi tájékoztatást adom a évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról. Az önkormányzatot megillető adóbevétel címén (helyi adók, gépjárműadó, talajterhelési díj, késedelmi pótlék, bírság, egyéb és idegen bevételek, helyi jövedéki adó) évben összesen Ft teljesült. Az előző évihez képest adóbevételünk alacsonyabb szinten realizálódott. A vállalkozások évi várható fizetési kötelezettségének ismeretében már a bevételek tervezésénél számoltunk azzal, hogy iparűzési adóbevételünk az előző évihez képest nagymértékben elmarad. Ennek ellenére továbbra is meghatározó a helyi adóbevételeken belül az iparűzési adó aránya, amely 84,41 %-ot mutat, míg az építményadó aránya 14,35 % és a magánszemély kommunális adójának aránya 1,24 % évi adóbevételeinket - tekintettel arra, hogy a helyi adók (építményadó, magánszemély kommunális adója, iparűzési adó) mértéke a Képviselő-testület döntése értelmében nem módosult, továbbá a gépjárműadónál sem történt törvényi mértékváltozás - az előző évi előírások alapján terveztük, figyelemmel az iparűzési adó várható csökkenésére a december 20-ig bevallott adóelőleg kiegészítés ismeretében. A költségvetésben előirányzott eredeti adóbevételi terv a helyi adók tekintetében 101,37 %-os szinten, a gépjárműadó vonatkozásában 102,43 %-os szinten realizálódott. Építményadó január 1-jétől az építményadó mértéke Ft/m 2. Hatályos helyi rendeletünk szerint mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész, kivéve az üzleti célra használt garázs és gépjárműtároló. Az építményadó 57 ingatlantulajdonos terhére került megállapításra ezer Ft összegben. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: Ft Ft A költségvetési tervelőirányzat az építményadó vonatkozásában 87,67 %-ban teljesült. A teljesítés elmaradt az eredetileg várttól. Ennek legfőbb oka az, hogy adóalap csökkenést eredményező bontások következtében az adóköteles terület jelentősen módosult az adózó javára az elévülési időn belül több évre visszamenőlegesen évben az építményadónál adómérséklésre, fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem nem érkezett. Magánszemély kommunális adója A magánszemélyek kommunális adójának mértéke évtől Ft/adótárgy. 2

3 2017. évben 2023 adózónak lett előírva magánszemélyek kommunális adója ezer Ft összegben. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: Ft Ft A magánszemélyek kommunális adója vonatkozásában az eredeti költségvetési tervelőirányzat 108,12 %-ban valósult meg évben a rendelkezésünkre álló TAKARNET ingatlan-nyilvántartási program segítségével tovább folytatódott az adókivetések és az ingatlanok egyeztetése. Az ellenőrzés során tételesen vizsgáltuk, hogy mely lakás, illetve lakástulajdonos rendelkezik kivetéssel, illetve mely lakások után nem nyújtott(ak) be a tulajdonos(ok) magánszemély kommunális adója bevallást, illetve ha változott a tulajdonos személye az ingatlan esetében, arról nyújtottak-e be bevallást. Az ellenőrzés folyamatos volt. Tárgyévben 250 db felhívást küldtünk ki a tulajdonosoknak a bevallási kötelezettségük teljesítésére vonatkozóan. A felhívás ellenére sem minden adózó teljesítette bevallási kötelezettségét. Az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget biztosított arra, hogy azoknál az adózóknál, akik többszöri felszólításunkra sem nyújtották be a magánszemély kommunális adóbevallásukat adóhatósági adómegállapítást alkalmazzunk. A közhiteles nyilvántartás (TAKARNET) adatai alapján az adózó bevallása nélkül lehetősége van az adóhatóságnak az adó kivetésére. Több esetben a törvényi szabályozás értelmében 5 évre visszamenőlegesen elévülési időn belül állapítottuk meg a magánszemély kommunális adóját. A hatósági adómegállapítás nem pótolja az adózó részéről a bevallási kötelezettséget, amennyiben bevallását nem nyújtja be, úgy mulasztási bírsággal sújtható évben 72 elhunyt adózó magánszemély kommunális adókivetése került rendezésre. Az örökösöket a rendelkezésünkre álló ingatlan-nyilvántartási adatok (TAKARNET) alapján tájékoztattuk bevallási kötelezettségükről. A tájékoztatás hatására több ingatlan esetében - a hagyatéki eljárások közjegyző általi lefolytatását követően az örökösök által benyújtott bevallások alapján átírásra kerültek az adókivetések. A helyi rendeletben mentesség, kedvezmény nem került megállapításra, az adó mérséklését, elengedését az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a szabályozza. E szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti évben nem volt méltányossági kérelem, így magánszemély kommunális adója elengedésére nem került sor. Részletfizetést a magánszemély kommunális adójánál 3 adózó részére engedélyeztem Ft tartozásra. Vállalkozók kommunális adója A helyi adók közül a vállalkozók kommunális adója törvényi rendelkezés erejénél fogva december 31-én megszűnt, ezért ennél az adónemnél az elévülési szabályokra tekintettel hátralékot, valamint túlfizetést már nem tartunk nyilván. Tárgyévben ezen adónem tekintetében bevétellel nem terveztünk, és a korábbi hátralékokhoz kapcsolódóan 4 ezer Ft bevételünk keletkezett. 3

4 Az iparűzési adó mértéke évtől 2 %. Iparűzési adó Az iparűzési adó esetében a helyi kedvezmények, mentességek megállapítását a törvény már korábban, az uniós szabályozással összhangban korlátozta. Helyi rendeletünk szerint mentes az adó megfizetése alól az adóalany, amennyiben vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg. Ezen a címen évben 114 adózónál összesen Ft adókedvezmény került elszámolásra. Az ideiglenes iparűzési adó mértéke Ft/nap. A vállalkozó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet akkor végez, ha az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és építőipari tevékenységet folytat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. A tárgyévben realizálódott iparűzési adó összegéből ezer Ft került megfizetésre ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után. Éves bevétel: Eredeti költségvetési előirányzat: Ft Ft Az eredeti költségvetési tervelőirányzat az iparűzési adó vonatkozásában 103,48 %-ban teljesült. Az iparűzési adóbevétel az előirányzathoz képest magasabb szinten teljesült, és az adóelőleg kiegészítés teljesítését követően összességében ezer Ft iparűzési adóbevétel realizálódott a tárgyévben. Az iparűzési adófizetés sajátossága, hogy a vállalkozások a május 31-éig benyújtandó éves bevallás során számolnak el az előző évben (március 15-ig, szeptember 15-ig és december 20-ig) megfizetett adóelőleggel szemben. A évre benyújtott adóbevallások feldolgozását követően a évi adóelőlegekkel szemben az adózók javára jelentős összegű különbözet mutatkozott, amelyből kérelemre ezer Ft iparűzési adó visszatérítésére került sor. A tárgyévben összesen ezer Ft iparűzési adófizetési kötelezettség került előírásra. Törvényi kötelezettségének eleget téve december 20. napjáig 78 adózó nyújtott be adóbevallást iparűzési adóelőleg kiegészítésére vonatkozóan, amely alapján további ezer Ft előírás történt. Az iparűzési adónál mérséklés, fizetési könnyítés iránti kérelem tárgyévben nem érkezett. Gépjárműadó A gépjármű adóztatást a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) szabályozza. Az adómértékek az előző évihez képest nem módosultak. Személyszállító gépjármű esetében (ide nem értve az autóbuszt) az adó alapja a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértéke kilowattonként a gépjármű gyártási évétől függően 140 és 345 Ft között került megállapításra. Az autóbusz, a nyerges-vontató, a lakókocsi és a lakó-pótkocsi esetében az adó alapja az önsúlya, míg a tehergépjármű adóalapja az önsúlya növelve a raksúlya 50 %-ával. Ebben az esetben az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: 4

5 a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft. A törvényi változások értelmében január 1-jétől nem tartoznak a gépjárműadó hatálya alá a félpótkocsik, továbbá módosult a nyergesvontatók adóalapjának a megállapítása. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, azonban a vontató adóalapja tartalmazza az általa vontatható (egy) félpótkocsi adóalapját. Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével. A költségvetés törvény rendelkezése értelmében évben változatlanul a beszedett gépjárműadó 40 %-a átengedett bevétel az önkormányzat számára évben 1610 adózó terhére ezer Ft összegű gépjárműadó előírás történt. Éves bevétel Éves bevétel 40 %-a Eredeti költségvetési előirányzat: Ft Ft Ft Az önkormányzatra jutó gépjárműadó bevétel az eredeti költségvetési tervelőirányzathoz képest 102,43 %-os szinten teljesült. Az adóhatóság a gépjárműadót adatszolgáltatás alapján kivetéssel állapítja meg. A gépjármű adóztatás a hatósági járműnyilvántartás tartalmán alapul. Év elején a január 1-jei állapotnak megfelelő nyitóállomány került feldolgozásra, majd ezt követően havonta történt adatszolgáltatás az adókötelezettséget érintő változásokra (forgalomból kivonás, forgalomba helyezés, adatmódosítások) vonatkozóan évben gépjárműadó ügyében 1002 db határozatot adtam ki. Kérelemre 2 adózónál gépjárműadó tartozás megfizetésére összesen Ft összegre 6-6 havi részletfizetést engedélyeztem. Termőföld-bérbeadásából származó jövedelem utáni adó A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 73. (1) bekezdése alapján a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. 5

6 Adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. A korábbi évekhez hasonlóan évben bevallás benyújtására és feldolgozására ezen adónemben nem került sor, és bevételünk sem keletkezett. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény rendelkezése értelmében évtől talajterhelési díjfizetési kötelezettség terheli azt a kibocsátót, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A talajterhelési díj mértéke Pétfürdőn évre vonatkozóan Ft/m 3 (1200 Ft/m 3 x 3-as veszélyeztetettségi szorzó) február 1-jétől a rákötés ösztönzésére irányulóan a talajterhelési díj törvényi mértéke 120 Ft/ m 3 -ről Ft/ m 3 -re emelkedett. Éves bevétel: Ft. A talajterhelési díjról az érintetteknek a szolgáltató BAKONYKARSZT Zrt. éves adatszolgáltatása alapján - a tárgyévet követő év március 31-éig kell bevallást adni évre vonatkozóan március 31-éig 10 db adóbevallás benyújtására került sor. Helyi rendeletünk alapján valamennyi mentes bevallásként, ezért tárgyévben talajterhelési díj előírására nem került sor. Éves bevételünk a korábbi hátralékokhoz kapcsolódóan folyt be. Jövedéki adó január 1-től a jövedéki adóról és a jövedéki termékekről szóló évi CXXVII. számú törvény 5. (1) bekezdése alapján jövedéki ügyben a vámhatóság jár el. A (2) bekezdés alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével, továbbá a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - az önkormányzati adóhatóság jár el. Bevétele az önkormányzatnak a magánfőző által előállított párlat után már nem keletkezik. A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentést követően az önkormányzat köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot a szerzésről, és a magánfőző ezt követően igényelhet párlat adójegyet az állami adó- és vámhatóságtól. Tárgyévben desztilláló berendezés szerzéséről bejelentésre nem került sor. Pótlékok, bírságok Éves bevétel: Ft Tárgyévben pótlékból Ft-ot, bírságból Ft-ot szedtünk be. 6

7 Az esedékesség lejártát követő, késedelmes teljesítés gyakori az adózók körében. Az Art. szabályozása értelmében az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A pótlék nagyságát meghatározó jegybanki alapkamat évben 0,90 %-ra csökkent és 2017-ben nem változott. Részletfizetést 4 adózó esetében Ft pótlék megfizetésére engedélyeztem, pótlék elengedésére nem került sor. Bírság megállapítására adóbevallási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, valamint iparűzési adóelőleg kiegészítési kötelezettség elmulasztása miatt került sor. Ebből magánszemély kommunális adójánál 47 adózó terhére Ft, valamint iparűzési adónál 3 adózó terhére Ft, a talajterhelési díjnál 1 adózó terhére Ft, valamint építményadónál 1 adózó terhére Ft bírság kiszabására került sor. Jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtás esetén az adós Ft végrehajtási költségátalány megfizetésére kötelezett. A végrehajtási költségátalány felszámításáról az adóhatóság az adózót csak értesíti. Végrehajtási eljárás során 84 adózó terhére állapítottam meg végrehajtási költségátalányt Ft összegben. Bírság esetében fizetési könnyítés (részletfizetés) engedélyezésére 3 adózó esetében került sor Ft összegben, mérséklés nem történt. Adóbehajtás A polgármesteri hivatal személyi állományának változása következtében július közepétől az adóvégrehajtás területére új ügyintéző került felvételre, így a Hatósági Csoportban 3 főre bővült az adóügyintézők száma. A két kolleganő mentesítve lett ezzel az adóvégrehajtási feladatok ellátásától, igaz az új ember betanítása a végrehajtási feladatok ellátására, valamint az ASP szakrendszer kezelésére rájuk hárult. Az új dolgozó a jegyző nevébe eljárva, kiadmányozási jogkörrel látja el az adóvégrehajtási feladatokat. Az Art /A. -a, valamint a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) szabályai határozták meg évben is azt, hogy a közterhek meg nem fizetése esetén annak behajtására végrehajtási eljárást kell indítani az adóssal szemben, melynek során végrehajtási cselekményekre kerülhet sor. Az adók és adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására indult eljárások a végrehajtható okiratok alapján indulnak, melyek az Art (1) bekezdése alapján elsősorban a jogerős határozat, végzés, a bevallás, a behajtást kérő más szerv megkeresése (pl. rendőrség) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás stb. Ezen okiratok végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség, az adótartozás után felszámított pótlék, kamat, valamint az adóvégrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján felszámított végrehajtási költségátalány egyaránt a fenti okiratok alapján hajtható be. Az adóhatóság az Art 150. (1) bekezdése alapján fizetési felszólítást küldhet az adósoknak, melyben megjelöli a tartozás összegét és a befizetést módját. A fizetési felszólítás a szabályozás szerint nem minősült végrehajtási cselekménynek, ez az adós részére még csak figyelemfelhívás, figyelmeztetés arra, hogy tartozása van, és azt be kell fizetnie. 7

8 Végrehajtási cselekmény a hatósági átutalási megbízás (inkasszó), a jövedelem letiltás, az ingóés követelésfoglalás, ingatlanfoglalás, értékesítés (árverés), helyszíni eljárások, az átvezetés, a kiutalás visszatartása. Amennyiben valamilyen végrehajtási cselekményre kerül sor, a 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet 3. (1) bekezdése alapján az adóhatóságot Ft költségátalány illeti meg minden más, a végrehajtási eljárás során felszámítható költségtől függetlenül. (2017. évben forint végrehajtási költségátalányt sikerült befizettetni a hátralékos adózókkal.) Végrehajtóként az önkormányzat jegyzője járhat el, eljárása során ugyanazok a jogok illetik meg, mint az önálló bírósági végrehajtót (Art 144. ) és ugyanazok a kötelezettségei is. Eljárása során be kell tartania a fokozatosság elvét, (Vht. 7. ), mely szerint a végrehajtást inkasszóval, vagy jövedelem letiltással kell kezdeni, feltéve, ha ezekből belátható időn belül megtérül a követelés összege. A évben elsősorban hatósági átutalási megbízások kibocsátására, jövedelem letiltásokra, átvezetésre, valamint a NAV megkeresésével a kiutalás (adózó által visszaigényelt összegek) visszatartásának kérésére került sor. Jogszabály változás miatt a NAV részére átadásra került 17 adós ügyirata, mivel az ő tartozásuk behajtására január 01-től az állami adóhatóság lett jogosult. 4 ügyirat áttételre került más önkormányzatokhoz illetékességi hiány miatt, mivel az adósok lakóhelye ill. tartózkodási helye megváltozott, erről a köztartozást kimutató szervezetek értesítést kaptak ben 25 esetben kaptunk adók módjára behajtandó köztartozás behajtására más kimutató szervektől megkeresést. A korábbi években és a évben nyilvántartott összes köztartozás behajtásából évben forint bevétele keletkezett az önkormányzatnak, más szervek részére forintot utaltunk el a végrehajtás eredményeként, elévülés, átadás miatt forint került törlésre. Más szervek megkeresése alapján kimutatott köztartozások behajtását jelentősen nehezíti, hogy az adósok nagy százalékának bankszámlaszáma, kimutatható jövedelme, vagyona nincs. A végrehajtási feladatellátás a számok tükrében: Felhívás Nem tartozik törvény szerint a végrehajtási cselekmények közé, de említést érdemel, hogy a hátralékos adózóknak megküldött fizetési felhívás következtében forint került befizetésre az önkormányzat adószámláira. Inkasszó kibocsátására került sor 148 esetben, melynek eredményeként Ft-ra küldtük el a bank felé a megbízást, forint került befizetésre, forintot azonban nem sikerült az adósok számláiról inkasszálni. Ennek oka főként az volt, hogy időközben az adósok megszüntették a számlaszámukat, illetve fedezethiány miatt a bank visszautasította a megkeresést. Gyakori, hogy nem áll hatóságunk rendelkezésre az adózó bankszámlaszáma. A számlaadatokhoz a végrehajtó cégek esetében a céginformációs adatbázisból jut, mivel minden társaság bankszámla nyitásra kötelezett. Természetes személyeknél a Vht ára hivatkozva kérünk adatot a település környékén fellelhető valamennyi pénzintézetéről. Ugyan végrehajtási cselekménynek nem minősül, de több alkalommal, 67 fő magánszemély adózóra vonatkozóan került sor számlaszám megkérésére 2017-ben, amely túl sok eredményre nem vezetett, összesen 9 adózóra vonatkozóan tudtak új adatot közölni a pénzintézetek. 8

9 Jövedelem letiltás A Vht és az Art tartalmazza a jövedelem letiltásának szabályait. Szintén nem minősül végrehajtási cselekménynek, de ahhoz, hogy az adós letiltható jövedelméről információt szerezzünk, a munkáltatói adatokat, illetve a letiltható jövedelmet biztosító szervezetek (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) adatait meg kell kérni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, amely adatkérést szükség esetén több alkalommal is ismételni kell. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a munkavállalók változtatják a munkahelyüket, nyugdíjba vonulnak, munkanélkülivé válnak, a nők a kisgyermekek nevelése érdekében otthon maradnak stb ben 279 esetben került sor NEAK adatkérésre. Jövedelem letiltásra 78 adós esetében összesen forint összegben került sor, a munkáltatók forintot utaltak az önkormányzat számláira, forint tartozás azonban egyelőre megfizetetlen maradt, melynek egy része, forint részletekben kerül utalásra a évre áthúzódva, a további összeget pedig más munkáltatótól való letiltással vagy egyéb eljárási cselekmények foganatosításával kell behajtani. Átvezetés Az Art. 150/A. -a szerint amennyiben az adóhatóság az adózó egyik adószámláján tartozást, a másikon pedig túlfizetést tart nyilván, végrehajtási cselekményként a túlfizetést az általa nyilvántartott tartozás erejéig elszámolja és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti ben 18 adózónál került sor átvezetésre forint összegben, ezzel a túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősült. Visszatartási jog gyakorlása: Az Art (2) bekezdése értelmében az állami adó-és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül ben 57 fő forint tartozására vonatkozóan került visszatartás kérés megküldése a NAV felé, ebből az összegből sajnálatos módon bevétel nem realizálódott. Összesítve: évben kiküldött felhívás hatására forint hatósági átutalási megbízás (inkaszó) hatására forint munkabér letiltás hatására forint átvezetéssel forint összesen: forint adó és adók módjára behajtandó köztartozás került behajtásra az addig nem fizető adósoktól. Adótartozás törlése Az Art alapján a végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. Az adótartozást megállapító adóhatóság a megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében 9

10 szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. A behajthatatlan adótartozásról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet, és az az elévüléséig nem törölhető. Nyilvántartásunkban december 31-én 32 ezer Ft magánszemély kommunális adója, 590 ezer Ft iparűzési adó, 102 ezer Ft gépjárműadó, 96 ezer Ft pótlék és 40 ezer Ft bírság minősül behajthatatlan tartozásként. Ezek egyrészről elhunyt magánszemélyek kisebb összegű tartozásaiból, másrészről a cégnyilvántartás adatai szerint megszűnt gazdasági társaságok hátralékaiból tevődik össze. Az Art (6) bekezdése szerint az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Az elévülési idő törvényi rendelkezés által július 1-jei hatályba lépéssel a korábbi 5 évről 4 évre csökkent, lerövidítve ezzel a végrehajtáshoz rendelkezésre álló időt. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít, úgy az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó és a bírság végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. A jogszabályi módosításra tekintettel évben elévülés miatt (több évre visszamenőlegesen is) 847 ezer Ft magánszemélyek kommunális adója, ezer Ft iparűzési adó, ezer Ft gépjárműadó, ezer Ft pótlék, 112 ezer Ft bírság és 5 ezer Ft talajterhelési díj került törlésre. Az adóhatósági feladatellátás körébe tartozik: Egyéb adóigazgatási feladatok az önkormányzat illetékességi területén bevezetett helyi adókkal (építményadóval, magánszemély kommunális adójával és az iparűzési adóval), továbbá a gépjárműadóval, a talajterhelési díjjal, a magánfőző jövedéki adójával és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal összefüggő adóhatósági tevékenységhez kapcsolódóan az adóalanyok nyilvántartása, a pénzforgalom könyvelése, a fizetési kötelezettség megállapítása, ellenőrzése és a végrehajtás, hatósági bizonyítványok kiállítása, más hatóság (állami adóhatóság, bíróság, bírósági végrehajtók) megkeresésére adatszolgáltatás, környezettanulmány elkészítése, Magyar Államkincstár felé jogszabályon alapuló határidős adatszolgáltatások teljesítése (januárban az előző évi zárásról, az évváltásról, valamint a hatályos adómértékekről, márciusban az adófelfüggesztésről, és az ideiglenes jellegű iparűzési adóról, áprilisban a kivetéses adókról (építményadó, magánszemély kommunális adója, gépjárműadó) és a talajterhelési díjról, júliusban a féléves zárásról, és az állandó jellegű iparűzési adóról, továbbá negyedévente a gépjárműadó megosztásáról), önkormányzati gazdálkodáshoz információ szolgáltatás (adóbevételek tervezéséhez javaslat, adóbevételek alakulása, havi pénzforgalom, negyedéves zárások, iparűzési adóerő-képesség, zárszámadás). Az önkormányzati adók nyilvántartására tárgyév elején még az 1989-ben bevezetett és az aktuális jogi és informatikai környezethez folyamatosan igazodó, DOS alapú ONKADO program szolgált, amely egyre kevésbé biztosította a felhasználói igényeket. A év eleji tömeges feladatok elvégzésére - a tárgyévi adómegállapítások és az éves fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítések előállítása - még az ONKADO programban került sor, majd ezt követően február végén történt meg az éles migráció (adat áttöltés) az ASP.Adó szakrendszerbe. A Magyar Államkincstár fejlesztette ki az ASP rendszer keretein belül a számítástechnikai lehetőségeket kihasználó, internet alapú ASP.Adó szakrendszert. A kötelező csatlakozást - az eredményes adat migrálás érdekében - szigorú feltételekhez kötötték, amely a csatlakozást 10

11 megelőzően az adatok teljeskörű felülvizsgálatára, javítására és pótlására irányult. A szakrendszer használatának elsajátítására a Kincstár több napos gyakorlati képzést indított, amelyen 2 fő ügyintéző és a hatósági csoportvezető vett részt. A képzés 2 fő esetében sikeres vizsgával zárult, az egyik ügyintéző pedig időközben nyugdíjba vonult. Helyére áprilistól gyakorlott, az adóhatósági munkában már jártas ügyintéző került. Az új szakrendszer fejlesztése folyamatos, ennek ellenére működése és az újonnan jelentkező feladatok ellátása sajnos a mai napig sem zökkenőmentes, amelynek hátterében többnyire technikai problémák állnak. Az adóhatósági munka sajátossága a nagy tömegű iratmennyiség keletkezése, amelyhez kapcsolódóan a postázási és az adminisztrációs tevékenység jelentős időráfordítást igényel. Évről évre növekszik az adatszolgáltatások köre, amelyek az elektronikus adattovábbítás bevezetésével sem egyszerűsödtek, mivel azzal párhuzamosan többnyire fennmaradtak a korábbi papír alapú megküldések is. A korábbi évek bevált gyakorlatához igazodóan márciusában az I. és II. félévre esedékes helyi adók és gépjárműadó összegéről, továbbá fizetési határidejéről valamennyi adózó részére értesítést küldtünk. Törvényi kötelezettségünknek eleget téve adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az Art. 43. (8) bekezdése alapján október 31-éig kaptak az adózók fizetési felhívást, amennyiben adószámlájuk Ft-ot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutatott. Adóhatósági tevékenységünkhöz kapcsolódóan 13 számlát vezettünk, és 898 db számlakivonatot dolgoztunk fel. Utalás 256 esetben történt, és 9 átfutó tételt rendeztünk. Adóhatósági munkánk során határozatot és 3 végzést hoztunk, amelyek ellen jogorvoslattal nem éltek. Az adóalanyok kérelme alapján hatósági bizonyítvány formájában 4 db adóigazolás kiállítására került sor nyilvántartásunk adataira vonatkozóan. Összességében az adóigazgatási eljárás keretében évben Ft bevételt utaltunk az önkormányzat saját költségvetésébe. Pétfürdő, április 18. Szabóné Czifra Melinda jegyző 11