Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára"

Átírás

1

2 Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára Budapest,

3 Szerző: Dr. Kőműves Zsolt, egyetemi adjunktus Szerkesztő: Dr. Kőműves Zsolt, egyetemi adjunktus Lektor: Svajda József MSZOSZ Dél-Dunántúli Régió vezetője Felelős kiadó: HVDSZ Budapest, Cinkotai út 97/a. ISBN Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában nem sokszorosítható. 2

4 Tartalomjegyzék 1. Munkaügyi kapcsolatok fogalma Alapfogalmak tisztázása- bi és tripartit kapcsolatok Munkaügyi kapcsolatok tárgya Munkaügyi kapcsolatok feltételei Munkaügyi kapcsolatok szintjei A munkaügyi kapcsolatok szereplői Munkavállalói érdekképviseletek Munkaadói érdekképviseletek A munkaügyi kapcsolatok intézményei Kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere Kollektív szerződés és tartalma Kollektív szerződés szintjei A kollektív szerződés tartalma A kollektív szerződés felépítése Kollektív szerződés tartalma A kollektív tárgyalás lefolytatása Előkészítő szakasz tényleges tárgyalási folyamat A tárgyalások utóélete Kollektív tárgyalási technikák A tárgyalási ajánlattal kapcsolatos taktikai elemek A tárgyalási folyamat során alkalmazott taktikai elemek A megállapodás elfogadtatására irányuló taktikák Új technikák Participáció A participáció alapelvei A participáció európai modelljei Üzemi tanács és a szakszervezet Üzemi tanács működése Az üzemi tanács választása A választási bizottság létrehozása és tagjainak száma A választási bizottság működése A jelöltállítás szabályai A választás lebonyolítása A választás érvényessége A választás szabálytalansága miatti viták Az üzemi tanács működése, a munkaidő-kedvezmény és a munkajogi védelem alkalmazása Az üzemi tanács feladata és jogai Az üzemi megállapodás Az üzemi tanács megszűnése Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése... 45

5 3.8.2 Gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, munkáltató személyében bekövetkező változás Központi és vállalati szintű üzemi tanács Munkaharc A munkaharc eszközei A munkavállalók harci eszközei A munkaadók harci eszközei Sztrájk Sztrájk csoportosítása Sztrájk szabályozása Sztrájk szervezése A sztrájkképesség feltételei A sztrájk lebonyolítása Makroszintű érdekegyeztetés Érdekegyeztetés rövid története Érdekegyeztetés jelene Irodalomjegyzék

6 1. Munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkaerőpiac két szereplője (1. ábra), a munkaadó és a munkavállaló eltérő céljai miatt folyamatosan szemben áll egymással. A munkáltató elsődleges érdeke a lehető legnagyobb hasznos eredmény elérése a lehető legkisebb befektetés mellett. Ezzel szemben a munkavállalót a megfelelő munkahelyi körülmények illetve a fizetés mértéke foglalkoztatja. Mindkét fél igyekszik akaratát érvényre jutatni. A munkavállaló sztrájkol, a munkáltató pedig hatalmi fölényét hangsúlyozza. A két oldal között fennálló érdekellentét feloldását, a konfliktusok enyhítését szolgálja a munkaügyi kapcsolatok rendszere. Kezdetben csupán a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolatokat jelentette (a munkaügyi kapcsolatok elsődleges fogalma). Ma a szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolatokat jelenti, (a munkaügyi kapcsolatok másodlagos fogalma). Hazánkban a szociológia tudományának érdekegyeztetés fogalma olyan sajátos értelmezést nyert, amellyel a munkaügyi kapcsolatok összes intézményét jelölték a rendszerváltás kezdetén (Gyökér I, 2014). A munkaügyi kapcsolatok fogalma alatt a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszerét értjük (http://szmm.gov.hu, 2014). Működésének hármas célja van: a szereplők közötti együttműködés fenntartása, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzése és a már létrejött konfliktusok megoldása. Szövetség Munkaadók Képviselet Munkavállalók 1. ábra: Munkaerőpiac szereplői és a munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkaügyi kapcsolatok filozófiája szerint a véleménykülönbségeket mindenkor tárgyalásos úton kell rendezni. Ehhez olyan kapcsolatrendszert kell kialakítani, illetve működtetni, amely lehetővé teszi a felek egyenrangú kezelését. Ebből következően a munkaügyi kapcsolatok rendszere általában a gyengébb pozícióban lévőket igyekszik támogatni, bár ez hosszútávon a munkabéke megteremtése és a munkavállalók minél előbbi azonosulása végett a vállalatnak is érdeke. Az intézményesítés ráadásul mindkét fél számára egyértelműen tisztázza a játékszabályokat és a felhasználható eszközöket is, így kiszámíthatóbbá, s nyugodtabbá teszi a további együttműködést. A munkáltató és a munkavállalók között feszülő érdekellentétek feloldása alapvetően kétféleképpen történhet meg: a participációval és a kollektív szerződéssel. Az előbbi az üzemi folyamatok szülte konfliktusok feloldását igyekszik megelőzni úgy, hogy befolyásolási, véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít a szervezeti és üzemi szintű döntési folyamatokban. A kollektív szerződés ezzel szemben az elosztási viszonyokban megjelenő ellentét feloldására irányul, természetesen békés, tárgyalásos úton (lásd később). 4

7 1.1 Alapfogalmak tisztázása- bi és tripartit kapcsolatok A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de az állam beleszólásával akár tripartit módon is működhetnek. A bipartit tárgyalások során főként a munkaügyi kapcsolatok hagyományos elemei (munkaviszony, munkafeltételek, bér stb.) kerülnek rendezésre a munkáltató és a szakszervezet között, míg a tripartit tárgyalásokon inkább országos szintű kérdéseket (jövedelempolitika, adók, foglalkoztatáspolitika) vitatnak meg a kormány aktív részvételével. 1.2 Munkaügyi kapcsolatok tárgya A munkaügyi kapcsolatok tárgyát az interdiszciplinaritás jellemzi. Ebbe a fogalmi körbe tehát nem csupán a (munka)jog által megragadható viszonyok tartoznak, hanem a munka világának gazdasági, szociológiai, történeti, pszichológiai, szociálpszichológiai viszonyainak jelenségei is. A szociális piacgazdaságokban a munkaügyi kapcsolatok jelentős részben kétoldalú, bipartit együttműködésben öltenek testet: a fő szereplők ekkor a munkáltatók és a munkavállalók, illetve érdekképviseleteik (vagyis a szociális partnerek). A szociális partnerek mellett közvetlenül vagy közvetetten azonban az állam is a munkaügyi kapcsolatok szereplőjévé és alakítójává válik. Egyrészt a bipartit kapcsolatok szabályozójaként, másrészt sajátos munkáltatóként, harmadrészt pedig elosztó funkciójából következően (az országos tárgyalásokon, konzultációkon) harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként. A munkaügyi kapcsolatok tehát bipartit jellegük mellett tripartit (néha ennél is többszereplős ún. multiszereplős ) formát is öltenek. Általában a kormányzatok politikájától, a szociális partnerek stratégiájától függ, hogy adott időszakban valamelyik országban a liberális politikai felfogást tükröző bipartizmus, vagy a korporatívneokorporatív elképzelésekre támaszkodó tripartizmus kerül előtérbe (Gyökér I, 2005). A szociális piacgazdaságokban tehát nem beszélhetünk a munkaügyi kapcsolatok homogén, egységes, egyetlen legjobb modelljéről. A munkaügyi kapcsolatok állandó fejlődésben, változásban vannak, létezési formáikra alapvető befolyást gyakorolnak a társadalmi tradíciók, hagyományok, történeti és regionális fejlődési utak, kormányzati elképzelések. Ennek függvényében beszélhetünk a munkaügyi kapcsolatok egymástól különböző fejlődési modelljeiről, kontinentális modelljeiről, illetve ország modelljeiről is. A szakirodalomban a kontinentális modellek között a távol-keleti (japán), az északamerikai (angolszász) és a kontinentális európai modell között szoktak különbséget tenni. Ez utóbbi önmagában is rendkívül összetett, benne élesen elkülönül az északi, a mediterrán, illetve a kelet-közép-európaiként meghatározható modell. Mindezeken túl, ugyancsak karakterisztikusan eltérnek egymástól az egyes ország modellek, így például a német, a brit, az amerikai, a francia és olasz modell. Számunkra napjainkban meghatározóan fontos, hogy információkkal rendelkezzünk a ma létező domináns, egymástól lényegesen eltérő munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó modellekről. Ezek a modellek egyrészt a jogalkotás és a gyakorlat számára szolgáltathatnak mintát, másrészt a gazdasági kapcsolatok nemzetközivé válása és globalizációja is szükségessé teszi az egymás modelljeiben való jártasságot. Az egyes modellek ugyanis másmás szervezeti, vállalati kultúra hordozói. Így olyan országban, mint amilyen Magyarország is amely a privatizáció, a tőkebefektetések nyomán az eltérő munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó modelleket hordozó befektetők kereszttüzébe került, a szociális partnereknek és a kormányzat képviselőinek fontos ismerniük az egyes modellek jellemzőit, azok előnyeit, 5

8 hátrányait, és a hazai szabályozással esetleg ellentétbe kerülő importált modellek potenciális konfliktusgeneráló szerepét. 1.3 Munkaügyi kapcsolatok feltételei Annak ellenére, hogy a munkaügyi kapcsolatok a szociális piacgazdaságokban rendkívül sokszínűek, megragadhatók a munkaügyi kapcsolatok általánosan érvényes jellegzetességei is. Ilyen közös vonás például az a feltételrendszer, amely nélkül nem, vagy csak korlátozottan működhetnek a munkaügyi kapcsolatok. E feltételrendszernek vannak politikai, gazdasági és társadalmi elemei. Társadalmi politikai feltételek: Működnek a parlamenti demokrácia intézményei (politikai pártok, szabad választások, parlament által ellenőrzött kormány. Munkavállalóknak és munkáltatóknak joguk van érdekvédelmi szervezetek alakítására és ezek szabadon működhetnek. Gazdasági feltételek: A termelőeszközök magántulajdonban vannak. Szabad piacgazdaság működik, beleértve a munkaerő szerződéses szabadságát és szabad mozgását. A munka világának társadalmi szereplői, azaz a munkáltatók és munkavállalók szabad megállapodásokat köthetnek. Munkaügyi kapcsolatok szereplői együttműködési feltételei: A szereplők együttműködésére vonatkozó garanciák léteznek. A nyílt munkaügyi konfliktusok vállalásának lehetősége adott. Fennáll a nyomásgyakorlás kölcsönös alkalmazhatósága. A munka világát közvetetten meghatározó kérdések megoldásában való közreműködés (adórendszer, gazdaságpolitika, életszínvonal, társadalombiztosítás rendszerének kialakításában (PTE FEEK, 2009). 1.4 Munkaügyi kapcsolatok szintjei A munkaügyi kapcsolatok a társadalom, a gazdaság különböző szintjein jelennek meg: 1.) mikro- vagy munkaszervezeti, intézményi szinten; 2.) mezo- vagy ágazati-szakmai, regionális szinten; 3.) országos makro- vagy szektoriális szinten, sőt a munkaügyi kapcsolatoknak úgynevezett nemzetek feletti szintje is létezhet (például az Európai Üzemi Tanácsok). Az egyes szintek szereplői (képviselői) általában eltérőek, tehát szintenként más-más szereplők között jön létre az együttműködés (mikroszinten például a vállalati szakszervezet és/vagy az üzemi tanács a munkáltatóval; mezoszinten az ágazati-szakmai vagy regionális szakszervezeti szövetség a munkaadói szövetséggel, makroszinten pedig a munkaadói 6

9 konföderációk a szakszervezeti konföderációkkal lépnek kapcsolatba). Az, hogy a munkaügyi kapcsolatokban az egyes országokban mikor, melyik szint válik meghatározóvá vagyis a munkaügyi kapcsolatok melyik szintjén kötődnek a szereplők között az alapvető megállapodások, illetve oldódnak meg a konfliktusok, az országonként, régiónként, koronként változik. 1.5 A munkaügyi kapcsolatok szereplői Munkavállalói érdekképviseletek A munkavállalói oldal legjelentősebb érdekképviseleti szervezete a szakszervezet. A szakszervezet meghatározása A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.) értelmezésében szakszervezetnek minősül minden olyan szervezet, amelyet a munkavállalók hoznak létre azzal az elsődleges céllal, hogy a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit megvédjék, érvényesülésüket előmozdítsák. Szakszervezeten tehát nem csupán a hagyományosan annak elnevezett érdek-képviseleti szervet kell érteni, hanem minden olyan szervezetet, amelynek elsődleges célja a munkavállalók érdekeinek képviselete. Szakszervezetnek minősülnek például az olyan formációk is, mint a munkástanács, illetve a liga. Tagjai kizárólag magánszemélyek lehetnek. Sidney és Beatrice Webb szerint: A szakszervezet a bérmunkások tartós szövetsége, amelynek célja a munkafeltételek megőrzése vagy javítása. Ebből három momentumot érdemes kiragadni: 1. bérmunkások, vagyis a mai alkalmazottak, bérből-fizetésből élők függő jogviszonyban lévők érdekképviselete, 2. személyek egyesülése, már állandó, tartós koalíció, 3. célja a munkavállalók munkafeltételeinek javítása. Webbék három fontos elemet emeltek ki, amelyek a szakszervezetek rendelkezésére állnak: 1. kollektív tárgyalás: a kollektív szerződés az alapvető munkafeltételeket rögzíti. Ez a szakszervezetek valódi és központi feladata. 2. szolidáris támogatás: a szakszervezet betegség, sztrájk, munkanélküliség esetéra segély-pénztárak, kölcsönös támogatás formájában támogatást nyújt tagjainak. Ez a szakszervezeti működés legrégebbi formája. 3. politikai nyomás gyakorlása: törvényi rendelkezések, a jogszabályalkotás befolyásolása a bérmunkások érdekében. 7

10 Keller szerint A szakszervezetek önkéntesen, hosszú távra létesített munkavállalói érdekszövetségek, amelynek célja a munkavállalók gazdasági és szociális helyzete, illetve munkafeltételeik megőrzése és javítása. Goetz Briefs (1927) szerint A szakszervezetnek tipikusan kettős karaktere van. Belső viszonyaiban szövetség, kifelé pedig munkaerő-piaci ár- és munkafeltétel-meghatározó kartell. Más szempontból két alaptípusát határozzák meg a szakszervezeteknek: amelyik főleg üzemi szinten akar befolyást szerezni és amelyik társadalmi-politikai döntésekben akar részt venni, befolyást gyakorolni a jövedelem-, foglalkoztatás-, jóléti politikára. Hyman (1994) szerint: Négy jellegzetes szakszervezettípus van: 1. Az üzleti szakszervezet kizárólagos munkaerő-piaci érdekképviseleti szervezet. A munkaerőpiac kontrollja, a munkafeltételek egyoldalú megállapítása, illetve kollektív alku áll a szakszervezet tevékenységének középpontjában. Tagjai foglalkozási, munkahelyi, szekcionális érdekeit képviseli. Az ilyen szervezetek elkerülik a szorosabb politikai kapcsolatokat. 2. A társadalmi jólétet képviselő szakszervezet a munkások státuszának emelkedését és a szociális igazságosság fokozottabb érvényesítését szorgalmazza. A munkavállalók társadalmi integrációjának eszköze. Céljaik elérése érdekében lazább-szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki a szociáldemokrata, illetve keresztényszociális pártokkal. 3. A kommunista-szindikalista szakszervezetek a tőke és a munka harcában a forradalom iskolái. A munkásosztály felszabadításáért, nem pedig a tőkés társadalom javításáért küzdő harci szervezetek. 4. A neokorporatív szakszervezet a II. vh. követően kiépült jóléti állam keretei között alakult ki. Részt vesz a jóléti állam gazdasági makrofolyamatainak és jogi kereteinek alakításában, ugyanakkor kollektív tárgyalásokat folytat a munkáltatói szervezetekkel. Neokorporatív keretekben politikai alkuk születnek gazdasági kérdésekről. A II. vh. után a szakszervezetek több európai országban is kiléptek az üzemi keretekből, és inkább mezo- és makroszintű befolyás megszerzésére törekedtek. Kialakult a társadalmi párbeszéd a kormány és az érdekképviseletek között, ezáltal a szakszervezetek társadalompolitikai rendszeralakító funkciót is betöltenek (penzugysziget, 2009). A szakszervezetek alapvető eszköztárát három szabadságjoga alkotja: A szervezkedési (koalíciós) szabadság, a kollektív alku joga és a sztrájkjog. Az egyesülési (koalíciós) szabadság a munkavállalóknak az a joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. Az érdekképviseleti szervezetek pedig jogosultak 8

11 szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni. A tőkeerősebb, nagyobb mozgástérrel rendelkező munkaadókkal szemben a szakszervezetek számára csak az biztosítja az erőegyensúlyt, ha jelentős munkavállalói tömeget tudhat maga mögött. Ehhez szükséges: alulról építkező szervezeti struktúra, amely szervezeti garanciákat biztosít a demokratikus működéshez és akaratképzéshez, egy olyan döntési mechanizmus, amely egyszerre képes szintetizálni az alacsonyabb szinteken megfogalmazott érdektörekvéseket, és egyúttal képviselni a kisebbségi érdekeket is, az érdekképviselet eredményessége. A tagság hozama az, amit a szakszervezet a tagjai számára elér, kiharcol, biztosít (nagyobb bérfejlesztés, munkafeltételek javítása). Ezzel szemben áll a tagsággal együtt járó áldozat, ráfordítás (tagdíj, aktivitás, esetleges retorziók a munkaadótól), kapcsolati kultúra megléte és egy társadalmi konszenzus kialakulása a kapcsolatrendszer elfogadására. Szakszervezet alapítása A szakszervezet alapításának szabályait az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza. Életre hívásához legalább 10 alapító tag szükséges, továbbá meg kell alkotni az alapszabályt, és meg kell választani az ügyintéző és képviseleti szerveket. Minden munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy kíván-e tagja lenni valamelyik érdek-képviseleti szervezetnek, illetve ebből adódóan bármikor határozhat úgy is, hogy kilép a szervezetből. A szakszervezet legfőbb szerve a tagok által közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Az ügyintéző és képviseleti szerveket titkos szavazással választják. Szakszervezetek Magyarországon A magyar szakszervezeti struktúra alapvázát jelenleg hat országos szakszervezeti konföderáció alkotja: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) nem nagy taglétszámú, befolyásos szervezetekből áll a vegyipar, közlekedés, a szállítás és a kereskedelem területéről. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felsőoktatás és tudományos kutatás területén dolgozókat tömöríti Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) különböző ágazatokban van jelen, rendszerváltás idején jött létre Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) versenyszféra legnagyobb szakszervezete Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) különböző ágazatokban van jelen, rendszerváltás idején jött létre Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közalkalmazottakat és a közszolgálati dolgozókat védi, taglétszáma alapján a legerősebb hazai szövetség Az ÉSZT kivételével valamennyi konföderáció tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC). 9

12 A szakszervezeti jogok hazai szabályozása A szakszervezeti jogok minden munkavállalói érdekvédelmi szervezetet megilletik. A szakszervezet az egyesülés törvény alapján létrejött társadalmi szervezet. A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is létrehozni. Megalakításához 10 alapító tag szükséges. Nyilvántartásba vételével jogi személlyé válik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Munka törvénykönyve szabályozza. Szakszervezetek csoportosítása Szerveződésük jellege szerint kétféle szakszervezettípust különböztetünk meg: a horizontális irányba terülő szakmai és ágazati érdekszövetséget, illetve a vertikális irányba magasodó országos vagy regionális szintű szakszervezetet. 1. Horizontális szerveződés szerint Szakmai szakszervezetek (craft union) Egy adott, azonos szakmához tartozó munkavállalókat fognak át. Ez volt a szakszervezeti szervezkedés kiinduló modellje. Eredeti feladatuk a szakmaspecifikus munkaerőpiac kontrollja volt. Nemcsak szakmai, hanem egy szűkebben vett szociális érdekvédelmet is elláttak, figyelembe véve az adott szakma sajátosságait, speciális feltételeit. Tagsága alapvetően homogén, vagyis azonos a tagok szakmai irányultsága, munkafeltételi rendszere, szociális helyzete. Ezáltal kevésbé feszítik belső érdekkonfliktusok, határozottabb támogatást biztosít az egységes munkavállalói kör, s érvényesülhet a szakmai szolidaritás és kiegyenlítődés. A szakmai szakszervezetek csak az adott szakmához tartozókat képviseli, ez a tagság viszont szétszórtan, különböző munkahelyeken dolgozik. A szakszervezeteknek igen sok munkáltatóval szemben kell fellépnie. Szervezetileg megnehezíti a munkaadók és a szakszervezet közötti kapcsolattartást, ez meggyöngítheti a munkavállalók pozícióját. Ágazati szakszervezetek (industrial union) Egy adott iparág dolgozóinak összességét tömöríti magába, függetlenül azok szakmai, foglalkozási struktúrájától vagy területi elhelyezkedésétől. Nagy létszámú, erős szakszervezetek. Egységesen képviseli egy adott ágazat munkavállalóit, egy szakszervezet áll szemben egy munkaadóval vagy munkaadói érdekképviselettel. Hatékonyabbá válik a koordináció, megszűnik a megosztottság, egyszerűbb a kapcsolattartás. Komoly hátrányt jelenthet azonban a tagság inhomogenitása, vagyis az, hogy eltérő szakmájú, szociális helyzetű és nagyságú érdekcsoportok alkotnak egy szakszervezetet. Nehézzé válik a belső érdekfeltárás, érdekkifejeződés, az eltérő érdekek transzformálása, harmonizálása úgy, hogy minden egyes érdekcsoport azonos, megfelelő képviseletet kapjon. Kék- és fehérgalléros szakszervezetek Az ágazati szakszervezeteken belül kialakul egy különbségtétel: az adott ágazat munkásait, fizikai dolgozóit (= kékgallérosok) képviseli az ágazati szakszervezet és a szellemi dolgozók (= fehérgallérosok) külön szakszervezetbe tömörülnek. 10

13 Irány-szakszervezetek Azok az érdekképviseleti szervek, amelyek erősen kötődnek egy világnézethez, valláshoz, társadalmi réteghez, politikai irányzathoz, párthoz. Ennek kialakulását erősen motiválta a szakszervezetek részéről az, hogy szövetségest, támogatót nyerjenek saját törekvéseikhez, illetve megerősítsék szervezetüket egy további összetartó erővel (László Gy, 2007). Egység-szakszervezetek Azok a szakszervezetek, amelyek világnézeti-, ideológiai és pártpolitikai szempontból alapvetően független, semleges magatartást követnek. 2. Vertikális szerveződés szerint országos szakszervezeti szövetségek, ágazati/szakmai/funkcionális szakszervezetek, ezek regionális (helyi, területi) szervezetei, vállalati (üzemi) szakszervezetek Ez a struktúra gyakorlatilag minden országban kialakul. A centralizáltságdecentralizáltság fokozataihoz kapcsolódnak, az az érdekes, hogy a különböző szintek közül melyik válik a legjelentősebbé. Ha magas a centralizáltság, akkor mikroszinten nem is jelenik meg hivatalosan a szakszervezet. A centralizáltsággal arányosan kisebb lesz a képviselt tagság szerepe és ráhatása a folyamatokra, illetve az érdekképviselet jellege makro- vagy mezoszintű orientáltságot vesz fel. Mindez részben előnyt is jelent, hiszen egységes, versenysemleges szabályozás, megállapodás jöhet létre, amely figyelembe veszi a makro/mezo összefüggéseket, a gazdaság állapotát, a piac, a foglalkoztatottság és az infláció állapotát. Ezen a szinten jól felkészült, profi szakemberek kerülnek egymással szembe. Nagyobb kompromisszum-kézséggel rendelkeznek, ami megkönnyíti a konszenzus kialakítását. A képviseletek szempontjából hátrányt jelenthet a távolság, mert nem vehető figyelembe az egyes vállalatok közötti különbség. A vállalati szint dominanciájánál a szakszervezet a tagság közvetlen közegében él, jól érzékeli az egyes egyének, kisebb csoportok problémáját, ezért általában harcosabb, radikálisabb, kevésbé kompromisszumkész. A vállalati szakszervezeti vezetők felkészültsége és informáltsága viszonylag alacsony szintű, ami rontja a szakszervezet tárgyalási pozícióját. Ágazati szinten nem érvényesül a szolidaritás és kiegyenlítés (a gyengébb szakszervezetek tagjai kevesebb juttatást fognak kapni, mint az erősek). A szakszervezetek eszközei A szakszervezetek céljaik elérése érdekében még az alábbi eszközöket alkalmazzák: Részvétel háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fórumok munkájában, ahol a munkavállalók képviseletében a szakszervezet tárgyal az állam és a munkáltatók képviselőivel a munka világát és a munkavállalók szociális helyzetét érintő kérdésekről. Munkáltatóval és az állammal való tárgyalás a munkavállalók közös érdekeinek képviseletében. Segélyek és juttatások biztosítása a szakszervezeti tagoknak. Amikor még nem létezett társadalombiztosítás, a szakszervezetek a befizetett tagdíjakból betegségi és 11

14 munkanélküli segélyt adtak tagjaiknak. Mára a segélyezés szerepe visszaszorult, s a szakszervezetek csak kisebb szociális segélyeket adnak tagjaiknak. Ugyanakkor jelentősen nőtt napjainkban a munkajogi segítségnyújtás szerepe vitás helyzetekben a munkavállalóknak a munkáltatóval szemben. A vállalat vezetésében való részvétel. Közreműködés egyéni és csoportos problémák, vitás helyzetek megoldásában. Nyomásgyakorlás az a végső eszköz, amikor a szakszervezet tárgyalásokkal már nem tud eredményt elérni, s ezért sztrájkot szervez, tüntetésre hív fel vagy egyéb olyan módon nyilvánosan lép fel a munkavállalók érdekében, ami kárt okozhat a munkáltatónak vagy éppen az államnak. A nyomásgyakorlással kényszeríti ki a szakszervezet, hogy a munkáltató vagy éppen az állam a munkavállalók számára kedvező döntést hozzon. Politikai szerepvállalás. A szakszervezetek politikai szereplőként is felléphetnek, annak érdekében, hogy a munkavállalók számára kedvező törvényalkotást és/vagy kormányzati politikát érjenek el. Ennek érdekében önállóan is felléphetnek, vagy követeléseikkel egyetértő politikai pártokkal lazább vagy szorosabb együttműködést alakíthatnak ki és szövetséget köthetnek. A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében törvény, a Munka törvénykönyve II. fejezete (Mt.) szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét, a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást. A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. Szakszervezeti jogok A szakszervezet többirányú tevékenységet fejt ki, illetve kedvezményben részesül, amelyek a következők: véleményezés, konzultáció, tájékoztatás, ellenőrzés, együttműködés joga, szakszervezeti kifogás, munkaidő-kedvezmény, tisztségviselők munkajogi védelme, kollektív szerződés kötésének joga. Véleményezéshez való jog (Mt bek.) A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói 12

15 intézkedések tervezetét. A tervezettel kapcsolatos szakszervezeti véleményt 15 napon belül kell közölni a munkáltatóval. A szakszervezet konzultációs kötelezettsége (Mt bek.) A konzultáció az Mt. szerint a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycserét és párbeszédet jelenti. A konzultációs kötelezettség pontos körülírása és a konzultációs határidők rögzítése - a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően ben jelent meg a jogszabályban. Az új szabályok szerint a konzultációnak ki kell terjednie legalább: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetére, a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekre, a munkakörülményekre vonatkozó szabályokra, azokra a kérdésekre, amelyeket az üzemi tanáccsal kötelezően véleményeztetni, illetve amelyekről azt tájékoztatni kell, valamint a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács megállapodása szerinti egyéb kérdésekre. A tájékoztatáshoz való jog (Mt bek.) A tájékoztatás joga alapján a szakszervezet a munkavállalókat tájékoztatja anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről, illetve képviselheti a tagjait. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan tervezett vagy meghozott döntést illetően tájékoztatást kérhet, amelyek a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak. A munkáltató a tájékoztatást, illetve a döntés (tervezett döntés) indoklását nem tagadhatja meg. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet mindazokról a kérdésekről is, amelyekről az üzemi tanácsot kellene tájékoztatnia. Fontos tudni, hogy a szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személyek a tájékoztatás során tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni. Ebben az esetben akkor minősülhet egy adat üzleti titoknak, ha a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adta át. A titoktartási kötelezettség nem zárja ki az adatnak a Munka Törvénykönyvében (a továbbiakban: Mt.) meghatározott célok elérésére történő felhasználását. Ellenőrzéshez való jog ( Mt bek.) A szakszervezet jogosult továbbá ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. 13

16 Együttműködés joga (Mt bek.) Az állami szervek (helyi önkormányzatok) és munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával is elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozóan 30 napon belül részletesen, érdemben válaszolni. A csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatni kell. Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye ( Mt. 25..) A törvény rendelkezik a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidőkedvezményről is. A munkaidő-kedvezmény az adott munkahelyen működő szakszervezet taglétszámához igazodik, minden három tag után havi két óra, amelybe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet önállóan dönt, a munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni, erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a tisztségviselőt. A fel nem használt munkaidőkedvezmény, de legfeljebb annak fele - megállapodás esetén - pénzben megváltható, ezt az összeget a szakszervezet csak érdekvédelmi célokra használhatja fel. A tisztségviselők munkajogi védelme (Mt.28..) A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályok azt szolgálják, hogy a tisztségviselőt szakszervezeti szerepvállalása miatt hátrányok ne érjék, de ha az mégis bekövetkezik, bírósági jogvédelemre legyen lehetőség. A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges többek között a munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. A szakszervezet - törvényes határidőn belül - írásban köteles közölni a véleményét a tervezett intézkedésről, és amennyiben azzal nem ért egyet, az egyet nem értés indokait is közölnie kell (az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása az Mt. - ben meghatározott eredménnyel járna). A tisztségviselőt megillető védelem a megbízatás idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre vonatkozik, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. Kollektív szerződéskötéshez való jog ( Mt.30 41/A.) Alapvető szakszervezeti felhatalmazás, hogy kollektív szerződés csakis a szakszervezet és a munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervek között jöhet létre. Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák. 14

17 Tájékoztatási jog A munkáltató köteles biztosítani a szakszervezet számára, hogy információkat, felhívásokat és a tevékenységével kapcsolatos adatokat tegyen közzé a munkavállalók tájékoztatása céljából. Működés A munkáltatónak kötelessége garantálni a munkaszervezeten belül létrejött szakszervezet működésének lehetőségét, és engedélyeznie kell a vele munkaviszonyban nem álló, de a szakszervezet érdekében eljáró személynek a munkáltató területére való belépését, amennyiben az adott szakszervezet rendelkezik olyan taggal, aki az érintett munkáltatónál áll alkalmazásban. A szakszervezet előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó jogosítványa, hogy munkaidőben vagy munkaidő után a munkáltató helyiségeit - feladatai ellátásához - használja a munkáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján. Szakszervezeti kötelezettségek A szakszervezetnek kötelessége a fentiekről előzetesen értesíteni a munkáltatót. A szakszervezet érdekében eljáró személynek minden esetben be kell tartania a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ekkor természetesen felmerülhet a munkaadó azon jogos igénye, hogy megtudja, munkavállalója melyik szakszervezet tagja, és erről jogában áll információt kérni az adott szakszervezettől, hiszen csak akkor köteles biztosítani a szakszervezet érdekében eljáró személy belépését, amennyiben megfelelően bizonyított, hogy ezen szakszervezet rendelkezik olyan taggal, aki a munkaadónál munkaviszonyban áll. Szakszervezetekkel kapcsolatos, munkáltatót érintő tilalmak, korlátozások A munkáltató nem kérheti számon a munkavállaló szakszervezeti hovatartozását, nem teheti attól függővé az alkalmazást, nem kényszerítheti tagsági jogviszonyának megszüntetésére az érintett személyt. Senki nem hozható továbbá hátrányos helyzetbe, és nem károsítható meg szakszervezeti tevékenysége miatt. A választott szakszervezeti tisztségviselőt csak a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet kirendelni. Ugyanezen szerv egyetértése szükséges a 15 napnál hosszabb kiküldetéshez, e személy más munkáltatónál történő foglalkoztatásához és munkaviszonyának munkáltató általi rendes felmondással történő megszüntetéséhez. E változtatásokról véleményét a szakszervezet írásban terjesztheti elő, a munkáltató tájékoztatójának kézhezvételétől számított nyolc napon belül. Amennyiben a szakszervezet nem ért egyet a munkáltató tervezett változtatásaival, az írásbeli véleményben meg kell jelölni az ellenvélemény indokait is. Abban az esetben, ha a szakszervezet a határidőn belül nem terjeszti a munkáltató elé álláspontját, ez a törvény értelmében akként tekintendő, hogy a szakszervezet egyetért a tervezett intézkedésekkel. A tisztségviselőket az előzőekben ismertetett védelmek megbízatásuk idejére, illetve - amennyiben tisztségüket legalább fél évig ellátták - a megbízatás megszűnését követő egy évig illetik meg. Abban az esetben, ha a munkáltató intézkedéseivel érintett választott tisztségviselő ügyében nem lehet meghatározni az eljárásra jogosult szakszervezeti szervet, úgy a jogosultságot az a szakszervezet gyakorolja, amelyiknél az adott tisztségviselő a 15

18 tevékenységét végzi. A védelem abban az esetben is megilleti a tisztségviselőt, ha a munkáltató személyében jogutódlás következik be. A tisztségviselő munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni a szakszervezet véleményét. A szakszervezetek ellenőrzése A szakszervezet szervezésére vonatkozó szabályok betartását a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében - kizárólag bejelentés alapján - a munkaügyi, munkabiztonsági felügyelők vizsgálhatják. Hivatalból még ők sem végezhetnek ilyen ellenőrzést a szakszervezetnél Munkaadói érdekképviseletek A munkaadói érdekek képviseletének hármas tagoltsága alakult ki: A) gazdasági kamarák, B) munkaadói szövetségek, C) vállalkozói, gazdasági, szakmai szövetségek. A) Gazdasági kamarák A gazdasági kamarák a vállalkozások érdekeit képviselik a piac más szereplőivel, illetve a kormányzati szinttel szemben. A középkori céhekből nőttek ki. Kezdettől fogva több funkciót egyesítettek: tagjaik érdekeinek szolgálatát és a helyi közigazgatással való kapcsolattartást. Fejlődésük ezen a nyomvonalon ágazott el két irányba: a magánjogi kamarák közjogi kamarák A magánjogi kamara megmaradt a kamara tagjait szolgáló érdekképviseleti és közös igényeket kielégítő szolgálati szervezetnek. Főbb jellemzői: a magánjog szabályai szerint működik, önkéntes tagsággal, érdekvédelmi funkciója csak saját tagságának képviseletére terjed ki, eszközei a civil szervezetek eszköztárának felelnek meg alapvetően lobbiszervezet, bár súlya igen nagy is lehet (tagvállalatok gazdasági erejétől függően). Előnye a tartós, de önkéntes koalíciós jelleg. Független minden kormányzati döntéstől, államigazgatási szervezettől. Ha jelentős gazdasági súllyal rendelkező szervezeteket tömörít, a gazdaság szervezésének kikerülhetetlen tényezőjévé válhat. Hatékonnyá teszi az önkéntes tagság, mert folyamatosan jó érdekképviseleti teljesítményt kell nyújtania, különben a tagok átpártolnak egy másik szervhez. Hátránya lehet, hogy egyenként kis taglétszámmal és gazdasági súllyal rendelkező kamarai struktúra alakul ki. Magánjogi kamarák vannak a következő országokban: Nagy-Britannia, Írország, Portugália, Belgium, Svájc, Szlovénia, skandináv államok, balti államok, Oroszország, Bulgária. A közjogi kamarák együttműködése felerősödött a közigazgatással, önkormányzattal s idővel át is vettek bizonyos feladatokat ezektől. 16

19 Legfontosabb jellemzői: törvény hozza létre és legitimálja, köztestület, törvényi felhatalmazás alapján ellát a gazdasággal, gazdasági szereplőkkel kapcsolatos közjogi funkciókat (2.ábra), a gazdálkodó szervezetek önkormányzata, amelynek célja az, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, valamint közjogi feladatokat ásson el a gazdaság működésével kapcsolatban. kötelező a tagság. Előnye, hogy ilyen háttérrel komoly befolyást tud gyakorolni a gazdaságpolitikára, a kormányzati/önkormányzati döntésekre és hathatós támogatást tud szervezni a vállalkozások piaci megjelenéséhez, üzleti kapcsolatai szervezéséhez. KORMÁNYZAT, ÖNKORMÁNYZAT PIACI SZEREPLŐK a piac tisztaságának védelme GAZDASÁGI KAMARA GAZDASÁGI SZEREPLŐK, TAGVÁLLALATOK TAGVÁLLALATOK szolgáltatások nyújtása Forrás: users.atw.hu 2. ábra: A közjogi kamara funkció-sémája A kötelező tagdíj szilárd működési alapot ad a működéséhez, nem kerülhet függőségbe sem a kormányzattól, sem a tagok egyes csoportjától. Negatívumként említhető, hogy a szervezeten belül erősödik a hivatali jelleg, a szolgálat helyett a bürokratizmus. Egyes kisebb csoportok, részérdekek uralkodóvá válása esetén sem lehet kilépni a kamarából. Közjogi kamarák vannak a következő országokban: Hollandia, Franciaország, Németország, Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Görögország, Szerbia. Vannak olyan országok, ahol közjogi a kamarai rendszer, de önkéntes tagsággal: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia, Albánia, Belorusszia, Bosznia és Hercegovina, Moldávia. B) A gazdasági kamarák Magyarországon A rendszerváltás után az évi kamarai törvény volt az, amelyik kialakította a piacgazdasági kamarai struktúrát. Szervezetileg is különválasztotta a gazdasági kamarákat és a gazdasági/munkaadói érdekképviseleteket és visszaállította a kamarai önkormányzatot, köztestületi kamarák létrehozását rendelte el. A kamarai törvény módosítása nyomán, től alapvetően átalakult a kamarai rendszer. Megszűnt a kötelező kamarai tagság, viszont a 17

20 közigazgatási feladatokat elvonta a törvény a kamaráktól (továbbra is köztestületnek tekinti). A magyar gazdasági kamarai rendszer két kamaratípust fogad el: a kereskedelmi és iparkamarát és az agrárkamarát. A gazdasági kamarák feladatait a törvény a gazdaság fejlesztésére vonatkozóan, az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban és a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésében határozza meg (László Gy, 2007). A munkaadói szövetségek funkciója A munkaadói szövetségek létrejötte a vállalkozók másodlagos reakciója a szakszervezetek megjelenésére. Kessler (1907) három tevékenységi területet emelt ki a korai munkaadói szövetségekre vonatkozóan: 1. a szakszervezeti mozgalom elhárítása, felszámolása, akadályozása, de legalább ignorálása, lehetőleg harc nélkül, 2. ha ez nem sikerül és elkerülhetetlen a harc, akkor harc a szakszervezetekkel, fellépés a károkozás ellen, 3. előbb vagy utóbb paritásos megállapodást kell elérni a szakszervezetekkel. Kessler megfogalmazásában a munkaadói szövetség az iparos vállalkozók szervezete a szervezett munkásokkal való kapcsolatuk szabályozására. A mai munkaadói szövetségeknél a következő külső és belső feladatokat különböztethetjük meg: a munkaadói szövetség elsősorban kollektív szerződéses partner, feladata a munkaviszony szabályozásán keresztül a munkapiac szervezése kifelé irányuló feladata a közvélemény alakítása, mint nyomásgyakorló csoport, vagyis a politika, a törvényhozás befolyásolása a munkaügyi és szociális kérdésekben szolgáltatások nyújtása a tagvállalatok számára. A legrégebbi funkció a pénzügyi támogatás munkaharc esetén. Továbbá információ-szolgáltatást is nyújt: adatok a gazdaságról, társadalom- és jövedelempolitikai fejlődésről Egy másfajta közelítés a munkaadói szövetségek következő funkcióit emeli ki: társadalmi-gazdasági funkció: részvétel a munkafeltételek alakításában, a jogszabályok előkészítésében, a társadalombiztosítás irányításában, az iskoláztatásban és nevelésben politikai-gazdasági funkció: fellépni a munkáltatók közös érdekeiért a társadalmi párbeszéd keretében szervezeti szolgáltatási funkció: munkáltatók ágazati és egyéni érdekeivel, üzleti, illetve külső kapcsolatokkal összefüggő szolgáltatás, tanácsadás, képviselet, információ, elemzés fegyelmi funkció: az egység fenntartása az ellenfelekkel szemben 18

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere

IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IX. A munkaügyi kapcsolatok rendszere Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 December 22 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Kollektív szerződés mi az és mire jó? A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat. Ez

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA. "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202 KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZAKMAI GYAKORLAT MEGVALÓSÍTÁSÁRA amelyet létrejött egyrészről a Károli Gáspár Református Egyetem (1091 Budapest, Kálvin tér 9.; Adószáma: 18060676-2-43; OM azonosító: FI 44189;

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3359. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. május 2011. évi törvény a Nemzeti

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 5. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A BKV Zrt. és a Társaság területén működő szakszervezetek között) Együttműködési megállapodás mely létrejött a Budapesti Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A 2010.01.01. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről

Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről Tájékoztató a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelemről A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelméről a Munka törvénykönyve 273. -a rendelkezik.

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév

Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév I. félév 1. A munkajogi szabályozás kialakulásának fő állomásai 2. A bányatársládák 3. A munkajogviszony fogalma 4. A megbízás

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE

PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE PÁLYÁZATI ADATLAP GAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETEK KÖZÖS SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGI TAG NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELRE Az IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (IPOSZ) országos gazdasági érdekképviselet pályázati

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 Egységesen eredményesebben

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

Előterjesztés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács részére. az új munka törvénykönyve értékeléséről

Előterjesztés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács részére. az új munka törvénykönyve értékeléséről Előterjesztés a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács részére az új munka törvénykönyve értékeléséről Budapest, 2012. november 15. Készítette: NGTT munkavállalói oldal Az NGTT munkavállalói szervezeteinek

Részletesebben