"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA.""

Átírás

1 "A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, április 03. 1

2 Tartalom: 1. Bevezető A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Társadalmi párbeszéd az Európai Unióban A magyar szakszervezeti konföderációk kapcsolata a szociális partnerek európai szervezeteivel A kollektív tárgyalások színtere Magyarországon A hatékony társadalmi párbeszéd előnyei A szociális partnerek szerepe Javaslatok a hatékony társadalmi párbeszéd kialakítására A szociális párbeszéd jogi alapjainak megteremtése A Gazdasági és Szociális Tanács működésének visszaállítása Nemzeti Foglalkoztatási Tanács létrehozása A szakszervezetek szerepe a hatékony társadalmi párbeszéd kialakításában A szakszervezetek ellenőrző szerepének megerősítése Javaslatok a Munka Törvénykönyvének módosítására Az ágazati szakszervezetek szerepének megerősítése A szakszervezeti szerepvállalás növelése a szabályozás, oktatás területén A kommunikáció, a sajtó, a nyilvánosság szerepének erősítése A szakszervezetek finanszírozása 12. Melléklet 14. 2

3 1. Bevezető A magyarországi társadalmi párbeszéd hatékony működésére tett javaslatomhoz figyelembe vettem az Európai Unió szociális intézményeinek jelenlegi struktúráját és működését. Nem célom a teljes struktúra átalakítására javaslatot tenni, mindenekelőtt a jól működő érdekegyeztető rendszerek megtartása mellett javaslatot teszek a szociális párbeszéd véleményem szerint hatékonyabban és eredményesebben működő formáira. Az elmúlt években a szakszervezetek megítélése sokat rosszabbodott, amihez néhol maguk egyes szakszervezetek is hozzájárultak. Vissza kell adni a szakszervezetek funkciójának megfelelő hatásköröket. Erősíteni kell a szakszervezetek társadalmi szerepét, tekintettel arra, hogy a munkavállalók fontos helyet és szerepet töltenek be a gazdaság működésében. A szakszervezeteken keresztül lehet garantálni a hatékony munkavégzést, a munkabékét, a megállapodásokon alapuló, szabályozott munkáltatást. Bízom abban, hogy a leírt gondolataimmal hozzájárulok a szakszervezetek valódi érdekvédelmi szerepének betöltéséhez. Budapest, március 18. Buzásné Putz Erzsébet a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének elnöke 3

4 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon 2.1 A társadalmi párbeszéd formái az Európai Unióban Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt években jelentősen felértékelődött a szociális partnerek szerepe. A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek szervezetei meghatározó szerepet vállalnak a gazdasági döntéshozatalban. A kormányok rendszeres konzultációkat folytatnak a szakszervezeti és munkaadói szövetségekkel, véleményüket kérik a gazdaságpolitikai koncepciókról, a különböző stratégiai kérdésekről. A szociális partnerek a gazdasági élet meghatározó szereplői. Az európai szociális párbeszéd a következő közösségi jogszabályokra épül: Egységes Európai Okmány Római Szerződés 138.cikk (1) bek. és 139. cikk (1) bek. Amszterdami Szerződés Szociális partnerek megállapodása Maastrichti Szerződés Az Európai Unióban a szociális párbeszéd a szociális modell elválaszthatatlan alkotórészévé vált. Ma már nem képzelhető el semmilyen jogi szabályozás, közösségi politikaformálás, stratégiai döntés vagy szociálpolitikai program a szociális partnerek érdemi bevonása nélkül. A szociális partnerek részt vesznek a teljes szociálpolitikában, amely magában foglalja a munkajogot, a foglalkoztatáspolitikát, a munkaügyi kapcsolatokat, az esélyegyenlőséget, a társadalmi kirekesztés elleni harcot, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot. A szociális partnerek mindezeken túl olyan kulcsfontosságú kérdésekbe és döntésekbe is beleszólhatnak, mint a belső piac létrehozása vagy a Gazdasági és Monetáris Unió kiépítése és részesei az Európai Unió intézményrendszere alakításának. Az európai szociális párbeszéd - a konzultációt - a concertation-t - és a szociális párbeszédet foglalja magában. 4

5 A konzultáció egy megbeszélés sorozat, vitafolyamat. A résztvevő felek célja egymás véleményének, álláspontjának megismerése, befolyásolása, esetleg megváltoztatása. A konzultáció zárulhat a nézőpontok közeledésével, közös álláspont megfogalmazásával, vagy egyáltalán csak azzal, hogy a felek megismerték egymás szándékait. A döntés-előkészítés szemszögéből nézve a konzultáció a munkáltatók és a szakszervezetek véleményének megismerését, mérlegelését, figyelembe vételét jelenti. A szociális partnerek szemszögéből pedig egy eszköz, egy lehetőség arra, hogy álláspontjukat, véleményüket megfogalmazzák, kifejezhessék. A 2002./14/EK irányelv rendelkezik az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteinek létrehozásáról. Az irányelv alkalmazásában konzultáció a munkavállalók képviselői és a munkaadók közötti eszmecsere és párbeszéd. A konzultáció kiterjed a foglalkoztatásnak a vállalaton belüli helyzetére, szerkezetére és várható alakulására, bármely várható tervezett intézkedésre. A konzultáció kiterjed az olyan döntésekre is, amelyek várhatóan munkaszerződés vagy szerződéses viszonyok lényeges változásaihoz vezetnek (pl. csoportos létszámcsökkentés, munkáltatói jogutódlás...). Bizonyos körben kötelező a konzultáció, pl. amennyiben a munkáltató intézkedése a munkavállalók nagyobb csoportját érinti, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzelések. A concertation kifejezés és partnerségi viszony Magyarországon még nem ismert és nem gyakorolt forma. A concertation a munkaügyi, szociális és gazdasági kérdések, témák tripartit (háromoldalú) módon történő intézését jelenti. Együttesen jelölik ki a célokat, közösen választják meg az eszközöket, módszereket és együttes felelősséget vállalnak a végrehajtásáért és a megvalósításáért. Tehát a szociális partnerek és az európai döntéshozók, politikaformálók együttműködése messze túllép a konzultációkon. A teljes folyamatban azonos felelősséggel együtt dolgoznak az elképzelések kialakításától a közös döntéshozatalon át a végrehajtás ellenőrzéséig. Mindkét esetben tripartit együttműködés valósul meg. A szociális párbeszéd viszont ettől eltérően bipartit együttműködést takar. 5

6 Szociális párbeszéden a szociális partnerek közötti állandó interakciós folyamatot értjük. Ennek célja, hogy a szociális partnerek megállapodásra jussanak abban, hogyan gyakorolnak kontrollt különböző, az illetékességükbe tartozó gazdasági és szociális ügyekben. Ez a folyamat megvalósulhat a szociális partnerek közötti információcserékben, vitákban, egymás álláspontjának befolyásolásában, de jelenthet konkrét tárgyalásokat is. A cél minden esetben az egyetértés, a konszenzust kifejező megállapodás elérése. 2.2 A magyar szakszervezeti konföderációk kapcsolata a szociális partnerek európai csúcsszervezeteivel A magyar szakszervezeti konföderációk már kiépítették kapcsolataikat a szociális partnerek európai csúcsszervezeteivel. Az ETUC -nek ( Európai Szakszervezeti Szövetség ) hat magyar országos szakszervezeti konföderáció a tagja: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Az Európai Unióban a szociális párbeszéd következő lépcsői működnek: Concertation Konzultáció és párbeszéd a Római Szerződés 138. és 139. cikkei szerint Közösségi szintű párbeszéd Ágazati szintű konzultáció és párbeszéd Közösségi szintű konzultáció 6

7 A közösségi szintű konzultációhoz a Tanácsadó Bizottságok nyújtanak intézményi keretet. Alapvető feladatuk, hogy véleményükkel segítsék az Európai Bizottság jogalkotói, politikaformálói illetve végrehajtó munkáját oly módon, hogy információkat adnak az adott témakörben a nemzeti tapasztalatokról, illetve véleményt mondanak a javasolt közösségi intézkedések tagországi végrehajtásának realitásáról és lehetséges módjáról. A következő Tanácsadó Bizottságok működnek az EU-ban: Európai Szociális Alap Tanácsadó Bizottság Szakképzési Tanácsadó Bizottság Személyek szabad áramlása Tanácsadó Bizottság Migráns munkavállalók szociális biztonsága Tanácsadó Bizottság Munkahelyi biztonság, munkahelyi higiénia és egészségvédelem Tanácsadó Bizottság Esélyegyenlőségi Tanácsadó Bizottság Ezek a bizottságok tripartit felépítésűek. A magyar szakszervezeti konföderációk az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően közvetlenül bekapcsolódhattak ezen bizottságok munkájába. Magam is több éven keresztül voltam tagja a Migráns munkavállalók szociális biztonsága Tanácsadó Bizottságnak. Az európai szociális párbeszéd rendszerének egyik legfontosabb elem napjainkban az ágazati szintű konzultáció és párbeszéd. Ehhez intézményi keretet az Ágazati Párbeszéd Bizottságok biztosítanak. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok alapvető feladata az Európai Unióban az, hogy véleményükkel segítsék az Európai Bizottság jogalkotói, politikaformálói és végrehajtó munkáját. Felhatalmazásuk van arra is, hogy segítsék a bizottságokban részt vevő szociális partnerek közötti közvetlen szociális párbeszédet, amely akár megállapodáshoz is vezethet. Tehát egyrészt információkat adnak az Európai Bizottságnak az Európai Tanácsnak az adott ágazat helyzetéről és problémáiról, másrészt megállapodhatnak a munkaadók és a szakszervezetek szövetségei. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok bipartit struktúrájúak. Tagjaik az adott ágazatban illetékes európai ágazati munkavállalói és munkáltatói szervezetek képviselői. 7

8 2.3 A kollektív tárgyalások színterei Magyarországon Magyarországon a kollektív tárgyalások meghatározó szintje ma a munkahelyi szint. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú - munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek közötti - közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. Az ÁPB-k felépítését, működését "az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló évi LXXIV. törvény" szabályozza. Ezt követően folyamatosan alakultak az Ágazati Párbeszéd Bizottságok. A kormány biztosítja az ÁPB-k infrastrukturális feltételeit és szakmai programjait. A működés feltételeit a költségvetésen keresztül biztosítja. Az ÁPB törvény által jóváhagyott, évente módosított "Az ágazati párbeszéd bizottságok támogatása felhasználásának alapelveiről és módszereiről" szóló dokumentum alapján történik az egyes ÁPB-k támogatása. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre ágazati, alágazati és szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése. az ágazati szintű szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása. Az ÁPB-k éves munkaterv alapján különböző programokat valósítanak meg: szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek, konferenciákat, képzéseket, tanulmányutakat szerveznek, nemzetközi kapcsolatokat építenek, részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában, valamint tárgyalásokat folytatnak kollektív szerződések, megállapodások kialakítása céljából. Az ÁPB-k konzultálnak a kormánnyal, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenhessenek az országos koncepciókban, tervekben, programokban. 8

9 3. A hatékony társadalmi párbeszéd előnyei 3.1 A szociális partnerek szerepe A társadalmi párbeszéd alapvető aspektusa a partnerségi megközelítés. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek felismerik a közös probléma fennállását és elkötelezik magukat a probléma kezelése mellett. Tehát konszenzusépítést szolgáló eszköz. Tripartit formájában a szociális partnerek 8szakszervezetek és munkáltatói szervezetek) számára olyan eszközt biztosít, amellyel befolyásolni tudják a kormányzati döntéseket és lobby tevékenységet fejthetnek ki érdekeik képviseletében a politika szintjén. A tripartit társadalmi párbeszéd a demokratikus döntéshozatal inkluzív módszere. Így legitimizálhatja az állam a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek tevékenységét, amelyeknek érdekében áll és előnyére szolgál, ha részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban. Mind tripartit, mind bipartit formájában a társadalmi párbeszéd egy gyakorlati, együttműködésen alapuló megközelítést jelent, amelynek célja a problémák közös megértése, a kompromisszumok megtalálása és a közös válaszok megadása. A társadalmi párbeszéd legfontosabb formája a kollektív alku, ami a szakszervezetek és a munkáltatók közötti tárgyalásokat jelenti a bérekről, a munkakörülményekről és a foglalkoztatás kérdéseiről. Ezen tárgyalások általában kollektív szerződést eredményeznek. A szociális partnerek több módon vehetnek részt a társadalmi párbeszédben: 1. Részt vehetnek a politikai folyamatokban, pl. konzultálhatnak, javaslatokat adhatnak a kormányzati törvényjavaslatokkal kapcsolatban 2. Részt vehetnek a döntéshozatalban (kormánypolitikáról, bipartit megállapodások előkészítéséről vagy kollektív alkuról) 3. Szerepet tölthetnek be a hatályos megállapodások és jogszabályok ellenőrzésében. Lehetőséget ad mind a szakszervezeteknek, mind a munkáltatói szervezeteknek arra, hogy aktív, intézményes keretek között, elismert szerepet töltsenek be a nemzeti politika döntéshozatali folyamataiban akár megállapodások, akár tripartit párbeszéd révén a kormány munkaerő-piaci és szociálpolitikájával kapcsolatos kérdésekben. 9

10 3.2 Javaslatok a hatékony társadalmi párbeszéd kialakítására A szociális párbeszéd jogi alapjainak megteremtése Mindenekelőtt meg kell teremteni a szociális párbeszéd jogi alapját. Ennek részeként a Munka Törvénykönyvének átalakítása, Civil törvény igazítása, Ptk. és egyéb jogszabályok ide vonatkozó részének összehangolása, a régi OÉT törvény, illetve jelenleg NGTT törvény módosítása szükséges. (Igény esetén ennek részletes kidolgozását megtesszük.) Gazdasági és Szociális Tanács működésének visszaállítása és funkciójának betöltése. A GSZT nemzetközileg is ismert és működő rendszer. Tagjai a gazdasági élet szereplői, a munkavállalók, a civilek és a tudomány képviselői. A kormány nem vesz részt a munkájában. Önálló szakértőkkel rendelkezik, klasszikusan ciklusokon átnyúló működéssel. Stratégiai kérdésekkel foglalkozik. Szereplői gazdaságpolitikai kérdésekben véleményt adnak, jelentéseket készítenek, javaslatokat fogalmaznak meg az OÉT számára. Nemzetközi tekintetben jellemzően nagy a befolyása, jelentéseit a kormányok komolyan veszik Nemzeti Foglalkoztatási Tanács létrehozása Jöjjön létre egy Nemzeti Foglalkoztatási Bizottság, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac mozgásait. Foglalkoztatási stratégiát dolgoz ki az egyes ágazatokra, valamint általános gazdaságpolitikai irányvonalakat fogalmaz meg. A foglalkoztatás bővítésére, javítására tesz javaslatot, ezzel kapcsolatos megállapodásokat köthet a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Célja: a foglalkoztatás bővítése munkaerő-piaci eszközökkel. Tripartit jellegű. 10

11 4. A szakszervezetek szerepe a hatékony társadalmi párbeszéd kialakításában 4.1 A szakszervezetek ellenőrző szerepének megerősítése A szakszervezet legyen jogosult továbbra is ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását és az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja. Ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhessen. A szakszervezet legyen jelen a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésekben, valamint a TB és a nyugdíjbiztosítás rendszerének felügyeletében. 4.2 Javaslatok a Munka Törvénykönyvének módosítására A Munka Törvénykönyvében meg kell erősíteni a szakszervezeti jogosítványokat. A szakszervezet legyen jogosult a munkavállalókat, illetve azok érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen fellépni. (pl. a kifogás joga, a munkaidő-kedvezmény mértéke, munkaidő-kedvezmény megváltása, reprezentativitás megállapításának visszaemelése és az üzemi tanács választások eredményéhez kötni, az ÁPB-k miatt is,...stb.) ( Az Mt. részletes végiggondolása szükséges.) 4.3 Az ágazati szakszervezetek szerepének megerősítése Ágazati kollektív szerződések Ágazati Párbeszéd Bizottságok 5. A szakszervezeti szerepvállalás növelése a szabályozás, oktatás területén A képzés, szakképzés, oktatás területén a szakszervezetek nagyobb kompetenciát kell hogy kapjanak. A középiskolai és a felsőoktatási tananyagba be kell építeni a társadalomtudományok közé a szakszervezetekről szóló ismeretanyagot, hogy már a diákok megismerhessék az érdekegyeztetés fontosságát és a munkavállalói jogokat. A mainál jelentősebb mértékben lenne szükség a munkavállalók általános képzésére, az üzemi tanács tagok oktatására, munkaerő-piaci támogatásra. E téren is egy új stratégiai irány kidolgozása vált szükségszerűvé. 11

12 6. Kommunikáció, sajtó, nyilvánosság szerepének erősítése A szakszervezetek egyik leggyengébb pontja a nyilvánosság. Míg a tagság felé lehetőség nyílik az informatika világában az elektronikus tájékoztatásra, addig az írott és elektronikus sajtó kizárólag a "botrányos hírekre" vevő, mint pl. a sztrájk. Ezért a közvélemény nem értesül arról, hogy pl. valamely szakszervezet konferencia keretében vitat meg szakmai vagy foglalkoztatáspolitikai kérdéseket, amelyről adott esetben véleményt formál és azt közérdekűvé tenné. Szükség lenne különböző csatornákkal való együttműködésre, annak érdekében, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos témákról szólni lehessen, mint pl. foglalkoztatáspolitika, aktuális munkaerő-piaci helyzet, munkanélkülieknek tanácsadás, munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdések, ahol egy-egy munkahelyi szakszervezet is megszólal és kifejti álláspontját a témával kapcsolatban. Javaslatként említem, egy munkavállalói heti- vagy havilap létrehozását, amely munkajogi és munkaügyi kérdésekről szólhatna egyszerű, érthető formában. Természetesen ez is finanszírozás kérdése. Helyre kell állítani a szakszervezetek imázsát. 7. A szakszervezetek finanszírozása Elkerülhetetlen a szakszervezetek finanszírozási alapjainak újragondolása. A szakszervezetek szűkös személyi és tudományos forrással rendelkeznek, ami kevésbé teszi lehetővé, hogy kompetens módon járuljanak hozzá a munka világának alakításához, illetve hallassák hangjukat a társadalmi kérdésekben. A javaslataik érvényesítése érdekében folytatott stratégiai PR és lobby munkánál különösen hiányoznak ezek a kapacitások. Szükség lenne szakszervezeti kutatótevékenységre, valamint a gazdaság, a társadalom és a munkaerő-piac folyamatos elemzésére is. A jelenlegi kormány az új Mt. bevezetésével megszüntette a szakszervezetek számára a munkaidő-kedvezmény megváltásának lehetőségét. Így a legtöbb szakszervezet számára kizárólag a tagdíjbevétel maradt pénzügyi forrásként. Lehessen az adó +1 %-át a szakszervezeteknek utalni. 12

13 A nem szakszervezeti tag munkavállalók fizessen bruttó 0,5 %-ot a Kollektív Szerződés kötésre, amit a KSZ kötő szakszervezetek között az ÜT választás eredményének függvényében osztanak el. (osztrák példa) A munkaidő-kedvezmény megváltása helyett más címen történő finanszírozás bevezetése. A kiírt pályázatokhoz szinte hozzáférni sem lehet. Esélyt kell adni a szakszervezeteknek a fennmaradásra, figyelembe véve a napjainkban zajló mozgásokat is, amelynek egyik igen fontos feltétele a finanszírozás átgondolása. Buzásné Putz Erzsébet 13

14 Melléklet OÉT Országos Érdekegyeztető Tanács VÉT Versenyszféra Érdekegyeztető Tanács (konföd. szintű) KÉT Közszféra Érdekegyeztető Tanács (konföd. szintű) GSZT Gazdasági és Szociális Tanács munkaadók munkavállalók civilek NFT Nemzeti Foglalkoztatási Tanács munkaadók munkavállalók kormány tudomány egyház ÁPB-k (ágazati munkaadói és munkavállalói szervezetek) Munkahelyi szintű érdekegyeztetés 14

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018

A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Kollektív szerződés mi az és mire jó? A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat. Ez

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD

A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD Dr. Kiss Mihály A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD Kéziköny munkáltatóknak és munkavállalóknak ba Jelen kiadvány a Szociális párbeszéd szélesítése a különböző szinteken, a LIGA Szakszervezetek 2012/ 0104596 számú

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 5. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A BKV Zrt. és a Társaság területén működő szakszervezetek között) Együttműködési megállapodás mely létrejött a Budapesti Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság

Részletesebben

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

T/3359. számú. törvényjavaslat. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3359. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. május 2011. évi törvény a Nemzeti

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

Európai szociális párbeszéd: szót értenek egymással

Európai szociális párbeszéd: szót értenek egymással Európai szociális párbeszéd: szót értenek egymással Bevezetés 2 Az európai szociális párbeszéd története 4 Az európai szociális párbeszéd az európai szociális modell alkotóeleme 6 Az európai szociális

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

I. Az európai szociális párbeszéd története. II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi. III. A magyar szociális partnerek

I. Az európai szociális párbeszéd története. II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi. III. A magyar szociális partnerek Bevezetés 2 I. Az európai szociális párbeszéd története 3 II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi 5 III. A magyar szociális partnerek 9 IV. Az európai szociális párbeszéd szintjei 10 V.

Részletesebben

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE Cseh János Elérhetőség: Tel: 1 4612-462 Mobil: 20 414-7985 E-mail: janoscs@vdsz.hu 1 GONDOLATOK! KÉRDÉSEK? Mit jelent

Részletesebben

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Berke Gyula Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék Budapest, 2010. november 22. A munkaügyi kapcsolatok. fogalma (tárgya,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje

A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) ügyrendje A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 21. (1) bekezdése, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Együttműködési Megállapodás. a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak. egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról

Együttműködési Megállapodás. a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak. egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról .../2014.SZK. Együttműködési Megállapodás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról 2014. január 22. Jelen megállapodást aláíró felek

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről

OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről OÉT tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2003. március 3-i üléséről 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, munkaadói és kormányzati oldala az Európai Unióhoz történő csatlakozással

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION. An introductory guide

SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION. An introductory guide SOCIAL DIALOGUE AND EMPLOYMENT IN THE EUROPEAN UNION An introductory guide 1 Társadalmi párbeszéd Magyarországon Magyarországon a társadalmi párbeszéd fogalmát általában azonosan használjuk az érdekegyeztetéssel.

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Az európai szociális párbeszéd

Az európai szociális párbeszéd Szociális párbeszéd Európában és Magyarországon Rabi Ferenc 2012. június 29. Az európai szociális párbeszéd Európa ma az a térség, amely a legjobban ötvözi a gazdasági erőt (a világ legerősebb gazdasági

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Felkészült érdekvédelem

Felkészült érdekvédelem Tájékoztató füzet Felkészült érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban című TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 projekt keretében végzett tevékenységről 1 Tartalom 3 ELŐSZÓ

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez

Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Ajánlások az EÜT-ok működésének továbbfejlesztéséhez Az Elektromos hálózat Európában projektben résztvevő szakszervezetek és Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) ajánlásai 2011. június A projektben résztvevő partnerek

Részletesebben

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI AZ MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI Budapest, 2012. október 18. 1 A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének javaslata a korengedmény rendszerének átalakítására:

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei

Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei Az országos szintű szociális dialógus Magyarországon és bővítésének lehetőségei Kisgyörgy Sándor Pásztóy András LIGA Szakszervezetek, Norvég projekt, 2013/14 Budapest, 2014. április 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...3

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. december 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fürdőszolgáltatás- munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet /VISZ/ 1989-2007

Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet /VISZ/ 1989-2007 1 Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet /VISZ/ 1989-2007,,...nem vagyok magam! Testvéreim vannak, számos milliók: Én védem őket, ők megvédenek engem. Nem félek tőled sors, bár mit akarsz. (Vörösmarty)

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Munkajog és munkavédelem

Munkajog és munkavédelem Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ)

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT! A VOSZ CÉLJAI Kedvező gazdasági környezet kialakítása Vállalkozások versenyképességének növelése Szolgáltatások

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A Postai és Távközlési (információs) szektor munkavállaló érdekképviseleti tevékenységéről

A Postai és Távközlési (információs) szektor munkavállaló érdekképviseleti tevékenységéről TÉNYFELTÁRÓ TANULMÁNY A Postai és Távközlési (információs) szektor munkavállaló érdekképviseleti tevékenységéről Készítette: Kapaló András Postás Szakszervezet szakértő Budapest. 2002. január 20. I. Bevezetés

Részletesebben

Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára

Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára Kőmüves Zsolt dr. Elektronikus útmutató kézikönyv a HVDSZ 2000 tisztségviselői számára Budapest, 2015 1 Szerző: Dr. Kőműves Zsolt, egyetemi adjunktus Szerkesztő: Dr. Kőműves Zsolt, egyetemi adjunktus Lektor:

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben