Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar A számviteli politika kialakítása és érvényesítése a Szigma-Coop Kft-nél Küls szakmai konzulens Mészáros Miklósné Operatív konzulens Némethné dr. Gergics Márta Horváth Tünde Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Számviteli szabályozás A magyar számviteli szabály kialakulása A számviteli rendszerek harmonizációja (az IAS-ek az EU-ban, Magyarországon A számviteli politika általános követelményei A számviteli politika kialakításának szükségessége A számviteli politika fogalma A számviteli politika célja A számviteli politika ajánlott tartalma A számviteli politika közzététele A számviteli politika megalkotásának gyakorlati szempontjai A számviteli törvény és a számviteli politika közötti összefüggések A számviteli politika törvényi szabályozása, az elkészítés lehetségei A számviteli alapelvek érvényesülése a számviteli politika kialakítása során A Szigma-Coop Kft. rövid bemutatása Megalakulása Szolgáltatásai Piaci helyzet, értékesítési csatorna Üzletpolitika, gazdasági helyzet Beszállítók, alvállalkozók Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzet Alkalmazott számviteli politika a Szigma-Coop Kft-nél A számviteli politika sajátos vonásai a beszámoló készítésénél A beszámoló választott formája

4 A mérleg formája Az eredménykimutatás formája A kiegészít melléklet szerkezete, tartalma A beszámoló készítésének idpontja A beszámolóért való felelsség A beszámoló nyilvánosságra hozatala, letétbehelyezése, közzététele A beszámoló idszakának feladatai A számviteli politika összeállítása A számviteli politikáért való felelsség Eszközök és források minsítése Eszközök értékelése Az eszközök értékcsökkenése, maradványérték Az eszközök értékvesztése, visszaírások, értékhelyesbítés A mérlegben szerepl források értékelése Céltartalék képzése Aktív és passzív idbeli elhatárolások Rendkívüli tételek elszámolása Költségelszámolás módja Árfolyamkülönbözet elszámolása Jelents összegc hiba meghatározása Könyvviteli zárlat A számviteli politikához kapcsolódó szabályzatok sajátosságai Számlatükör, számlarend Számviteli bizonylat rendje Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Értékelési szabályzat Önköltségszámítási szabályzat

5 Házipénztár kezelési szabályzat Az új számviteli törvény hatása a számviteli politika kialakítására Az újrakodifikálás szükségessége, célja, indokai Az új számviteli törvény, hatályba lépése A számviteli törvény néhány módosítása A számviteli politika változásai A számviteli alapelvek változása Vitatható változások a számviteli törvényt, - politikát illeten Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet

6 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a számviteli politika kialakítását, érvényesítését választottam, mindenek eltt azért, mert az új évi C. számviteli törvény felértékelte a számviteli politika, és a kapcsolódó szabályzatok szerepét, jelentségét. Szakdolgozatom els részében a magyar számviteli rendszer kialakulásával, illetve a számviteli rendszerek harmonizációjával foglalkozom tl a magyar számviteli szabályozás folyamatosan változott, fejldött január 1-jétl a várható Európai Uniós csatlakozás következtében egy új törvény lépett hatályba. Ez a törvény az eddigieknél is nagyobb összhangot teremtett a hazai szabályozás és az Európai Uniós számviteli irányelvek között. F cél a nemzeti számviteli standardok kialakítása, mely célt a kormány rendeletben határozott meg. Ezek a standardok jelenleg a törvénybe kerültek be. Ezt követi a számviteli politika általános követelményei, jellemzi. A számviteli politika a számviteli törvény gyakorlati végrehajtásához, megvalósításához szükséges szabályok, eljárások, módszerek összességét tartalmazza. A törvény több területen, témában választási lehetséget kínál. Így a gazdálkodónak a számviteli politikáját az adottságainak, körülményeinek megfelelen kell kialakítania. A számviteli politika és a számviteli alapelvek érvényesítése biztosítja, hogy a vállalkozó össze tudja állítani a vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetérl a megbízható és valós összképet mutató beszámolót. A számviteli politikának meghatározó, fontos szerepe van a számviteli rend szabályozásában, valamint hozzájárul a vállalkozó eredményre vonatkozó céljainak megvalósításához is. A vállalkozásoknak úgy kell kialakítaniuk a saját számviteli rendszerüket, hogy belle a számviteli törvényben elírt beszámolási kötelezettség teljesíthet legyen, ne csak tükrözze a tényleges vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetet, illetve a gazdaság eredményét, hanem jelezzen elre, segítse feltárni a gazdaságban rejl problémákat is. A számviteli rendet úgy kell kialakítani, hogy az a könyvvizsgálat és adóellenrzéssel szemben támasztott követelményeknek is megfeleljen. 5

7 Szakdolgozatom központi eleme, az általam látogatott Szigma-Coop Kft. bemutatása után, hogy a törvény által meghatározott számviteli politika követelményeit hogyan alakítják ki, hogyan érvényesítik a Kft-nél. Külön fejezetben elemzem a számviteli politikának a beszámolóhoz való kapcsolatát, a számviteli politika tartalmát, valamint a szervesen kapcsolódó szabályzatok speciális sajátosságait. A ketts könyvvitelt vezet vállalkozásoknak kötelez elkészíteni a számlarendet és a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. További elkészítend szabályzatok: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels szabályzat. Ezen szabályzatokban a feladatokat azért kell rögzíteni, mert azok nélkül a számviteli törvényt a vállalat sajátos körülményeikre tekintettel nem tudnák a számviteli alapelveknek megfelelen és ellenrizhet módon végrehajtani. A számviteli politika a számviteli törvény gyakorlati megvalósulása, kiemelt szerepe van minden vállalkozás életében. Ezért is tartom szakdolgozatom témaválasztását megfelelnek és aktuálisnak. 6

8 2. Számviteli szabályozás 2.1. A magyar számviteli szabály kialakulása Az 1875-ös kereskedelmi törvény XIX. századi magánjogunk legfontosabb jogi alkotása. A törvény szabályozta a kereskedelmi társaságokat, kereskedelmi ügyleteket, valamint a kereskedk jogait és kötelezettségeit. A kereskedelmi társaságok korábbi három neme helyett négy nemét ismeri el, így a közkereseti-, a betéti-, a részvénytársaságot, valamint a szövetkezetet. A törvény egyes részei azonban nem váltak be egészen. Így a szövetkezetekre és biztosításra vonatkozó részek, melyekre nézve a kormány 1894-ben reformjavaslatokat dolgozott ki. A kereskedelmi törvény nagy részét a Polgári Törvénykönyv 1960-ban hatályon kívül léptette, de rendelkezéseinek egy része az els Gazdasági társaságokról szóló törvényig (1988.) hatályban volt. Az 1980-as évtizedben a magyar gazdaság lényeges lépéseket tett a piaci viszonyok megteremtése felé mind az intézményrendszer, a jogszabályi háttér, mind a vállalkozások kialakítása területén. Az évi társasági törvény (GT) a rendszerváltás folyamatának egyik legels és alapvet törvénye volt, még a szocialista piacgazdaság jegyében készült ben elindult a magyar privatizáció folyamata. Az évi XVIII. számviteli törvény 1992-ben lépett hatályba, azóta folyamatosan módosult, fejldött. A évi C. törvény is az évi törvényre és annak módosításaira épül, az alapelvek változtatása nélkül. Mindez azért, hogy a magyar számviteli szabályozás teljes összhangban legyen az európaival. 7

9 2.2. A számviteli rendszerek harmonizációja (az IAS-ek az EU-ban, Magyarországon) A piacok globalizációjának fontos eleme a számviteli követelmények egységesítése, a számviteli standardok összehangolása. A globális számviteli standardok rendszerének létrehozásáért a Nemzetközi Számviteli Standardtestület (IASB, International Accounting Standards Board) a felels. Beszámolók egységesítésével foglalkozik, azáltal, hogy javítja a nemzetközi számviteli standardok és azok értelmezése közötti összhangot, szckíti a választási lehetséget. A standard kifejezés általában olyan szabályozás, amelyet nem feltétlenül jogi kényszerít er, hanem inkább szakmai megfontolások alapján követnek. Azért nem szabványnak fordítják, mert a számviteli elírások kevésbé egyértelmcek, mint például a mcszaki szabvány. A számviteli alapelvek szellemében kell a konkrétan nem szabályozott kérdésekben eljárni. Az Európai Unió területén leghamarabb 2005-tl kell alkalmazni a nemzetközi számviteli standardokat, az IAS-eket (International Accounting Standards). Ezeket azonban meg kell vizsgálni, hogy ne legyenek ellentétesek a számviteli irányelvekben foglaltakkal. Az IAS-ek elfogadása, egységessé tétele az EU-ban nemcsak technikai feladat a szakembereknek, hanem lehetség is arra, hogy a számvitellel kapcsolatos követelményeiket felülvizsgálják. Több felmérés utal arra, hogy az Európai Unió néhány tagállamában kötelez a nemzetközi számviteli standardok alkalmazása, annak ellenére, hogy azokat az európai uniós számviteli irányelvek mellett teljes körcen nem lehet alkalmazni. Ez a ketts követelményrendszer eddig nem okozott problémát. Azonban az IAS-ek beszámolókészítési világstandardokká (IFRS) válása már okozhat konfliktust, a választási lehetségek szckítése miatt. Ha a Bizottság rendelete hatályba lép, és ezeket az IFRS-eket jogszabállyá emeli az EU, akkor a 2004-es tagállammá válásunktól Magyarországon is kötelezvé válnak, fordításuk, értelmezésük elengedhetetlen lesz. 8

10 Magyarországon jelents feladat a nemzeti számviteli standardok kidolgozása. Alapvet kérdések gyakorlati megoldása hiányzik: az akvizícióra vonatkozó céltartalék, a külföldi befektetés értékesítésén jelentkez felhalmozott, halasztott árfolyamkülönbözet kezelése, a pénzügyi eszközök kivezetése, a céltartalék diszkontálása, a korkedvezményes nyugdíj, illetve a végkielégítés miatti kötelezettségen felüli, munkavállalókkal kapcsolatos jóléti kötelezettség számbavétele, a pénzügyi lízingbevételek kezelése a lízingbeadónál, az építési / kivitelezési szerzdések számbavétel, a konszolidációhoz kapcsolódó, illetve az elhatárolt adóveszteség továbbvitelén kívüli halasztott adó elszámolása. A magyar számviteli törvény összhangban van a nemzetközi elírásokkal, ugyanakkor a magyar gyakorlat és annak részletes szabályozása eltér a környez fejlettebb uniós tagállamok gyakorlatától. Az új törvény elírja, hogy meg kell alkotni az IAS-ekre épül nemzeti számviteli standardokat, illetve, hogy a kormány rendeletben határozza meg e standardok létrehozásának és bevezetésének feltételeit. E nemzeti standardok híján jó néhány standardszabály egyelre az európai gyakorlattól eltéren a törvénybe került be. 9

11 3. A számviteli politika általános követelményei 3.1. A számviteli politika kialakításának szükségessége A számviteli politika kialakítását a számvitel törvényi szintc szabályozása teszi lehetvé és egyben szükségessé. A törvényi szintc szabályozás keretjellege több területen döntési lehetséget ad és tág teret biztosít a társaság vezetje részére a megfelel számviteli rendszer kialakítására, mcködtetésére. A beszámoló akkor ad a társaság vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetérl valós és megbízható képet, ha a számviteli politikában rögzítésre kerülnek a számviteli törvény keretein belül választott eljárási szabályok és értékelési elírások A számviteli politika fogalma A számviteli politika a számviteli törvény elírásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a társaság adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását alapozza meg A számviteli politika célja A számviteli politika célja összefoglalóan az, hogy meghatározza a vállalkozásnál alkalmazott számviteli rendszer szabályait, mcködtetésének rendjét, amely alapján a vállalkozás össze tudja állítani a gazdasági élet szerepli, valamint a tulajdonosok számára a vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetérl a megbízható és valós képet mutató beszámolót, és amely rendszer egyidejcleg a vezeti döntések számára is a lehet legtöbb információt biztosítja A számviteli politika ajánlott tartalma 10

12 A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemz szabályokat, elírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentsnek, nem lényegesnek, nem jelentsnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minsítési lehetségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika keretében a társaság önálló szabályzat formájában elkészíti: a) a számlarendet, b) számviteli bizonylati rendet, c) az eszközök és források leltározási szabályzatát, d) az eszközök és források értékelési szabályzatát, e) az önköltségszámítási szabályzatot, f) a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika tartalmát tekintve 3 részre lehet bontani: 1. Általános elvek, eljárások, módszerek: - eszközök, források besorolása, - értékcsökkenés módszerei, kisértékc eszközök elszámolása, - felértékelés elszámolása, - értékvesztés meghatározásának, elszámolásának rendje, - árfolyamváltozás elszámolásának módja, - céltartalék képzés rendje, - jelents hiba meghatározása, - fajlagosan kisértékc eszközök meghatározása, - együttesen kisösszegc követelések definiálása, - nem jelents árfolyamveszteség meghatározása, - veszteségelhatárolás kezelése, - számviteli folyamatok rendszeres ellenrzésének rendje, - küls kapcsolatok tartásának módja, 11

13 - számviteli politikáért felelsök köre és feladataik. 2. Könyvvezetéssel kapcsolatos kérdések: - könyvvezetés rendje, 6-7-es számlaosztály, - készletekrl vezetett nyilvántartások, - fkönyvi, analitikus nyilvántartások kapcsolata, zárlat, egyeztetések, - mérlegkészítés idpontjának megválasztása, - fordulónap és mérlegkészítés között elvégzend feladatok, - könyvvezetésért járó felelsség meghatározása. 3. Beszámolóval kapcsolatos kérdések: - választott beszámolási rendszer, - mérleg és eredménykimutatás sémája, - kiegészít melléklet tartalma, felépítése, - beszámoló ellenrzésének módja, - elemzési feladatok meghatározása A számviteli politika közzététele A számviteli politika nyilvános kell, hogy legyen. A számviteli politika nyilvánossága abban fejezdik ki, hogy az új számviteli törvény szerint a vállalkozónak a kiegészít mellékletben be kell mutatnia a vállalkozás számviteli politikája alapvet elemeit és azok változását, a változások eredményre gyakorolt hatását. Az így nyilvánosságra kerül számviteli politika alapján a beszámolót felhasználók képet nyerhetnek a vállalkozásnak a számvitel rendszeréhez való viszonyáról, azon keresztül stratégiai célkitczéseirl A számviteli politika megalkotásának gyakorlati szempontjai 12

14 A számviteli politikát írásba kell foglalni. A vállalkozás nagysága, tevékenységének jellege, a gazdasági események fajtái, gyakorisága jelentsen befolyásolják, hogy milyen mélységc, részletezettségc legyen a számviteli politika. Formáját illeten egyetlen szabályzat, amely magában foglalja a számviteli politikát és a törvényben meghatározott szabályzatokat, de készíthet több részbl álló, külön-külön írásba foglalt szabályzat is. Ezen bels szabályzatok elkészítése során 3 lényeges kérdéskört kell tisztázni: mit és milyen mértékben szabályoznak, ki, milyen fórum fogadja el, hogyan történjen maga a szabályozás. 13

15 4. A számviteli törvény és a számviteli politika közötti összefüggések 4.1. A számviteli politika törvényi szabályozása, az elkészítés lehet4ségei A számviteli politika készítését a számviteli törvény kötelezvé teszi abból a megfontolásból, hogy a törvény nem tartalmaz minden területre részletes szabályokat ezért jellemezzük e tekintetben keret jellegcnek -, továbbá több területen, témában választási lehetséget kínál fel. A vállalkozó feladatává teszi, hogy a számviteli törvény által nem részletezett szabályokat kidolgozza és válasszon a felkínált lehetségek közül. A számviteli politika összeállítása során figyelembe veend követelmények a) A számviteli törvény normatív jellegc elírásai: Minden vállalkozás számára egyformán kötelezek, ezektl eltérni csak a számviteli törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A törvény legfontosabb normatív jellegc elírásai a törvényben rögzített számviteli alapelvek. A számviteli politikát többek között a számviteli törvényben rögzített alapelvek alapján kell kialakítani, és írásba foglalni. A számviteli alapelvek azok a szabályok, amelyeket a beszámoló készítése, a könyvvezetés során kötelez alkalmazni. Az alapelvek megsértése a számviteli törvény megsértését jelenti az összes jogkövetkezményével együtt. b) A számviteli törvény keret jellegc elírásai: Választási lehetséget kínálnak fel a vállalkozó számára. Ezekben a témákban a vállalkozóknak maguknak kell dönteniük, hogy melyik megoldást alkalmazzák, és ezt a döntést a számviteli politikájukban rögzíteni kell. Az új számviteli törvényben számos ilyen döntési pont van, több mint a korábbiban. c) Más jogszabályok elírásai: 14

16 A számviteli renddel kapcsolatban a számviteli törvény elírásain túl más jogszabályok elírásait is figyelembe kell venni (TÁNYA, ÁFA), így azok figyelembe vételének rendjét, módját a számviteli politikában célszerc szabályozni A számviteli alapelvek érvényesülése a számviteli politika kialakítása során A vállalkozás számviteli politikájának kialakítása során mindenek eltt a számviteli törvényben meghatározott számviteli alapelvekbl kell kiindulni. A számviteli alapelvek egyik lehetséges csoportosítási módja: Általános alapelv: - Vállalkozás folytatásának elve Tartalmi alapelvek: - Teljesség elve - Valódiság elve - Összemérés elve - Óvatosság elve Tartalomra ható kiegészít alapelvek: - Egyedi értékelés elve - Idbeli elhatárolás elve - Tartalom elsdlegessége a formával szemben elve - Lényegesség elve - Költség-haszon összevetésének elve - Bruttó elszámolás elve Formai alapelvek: -Világosság elve - Következetesség elve - Folytonosság elve 15

17 A vállalkozás folytatása elvének megvalósulása kiinduló feltétel a többi alapelv érvényesítésének. A vállalkozás folytatásának elve érvényesülését a számviteli politika kidolgozása során a vagyontárgyak értékelési módjának és eljárásának helyes megválasztásával kell biztosítani. A vállalkozás valódiság elvének érvényesítését a vállalkozás számlarendjének, leltározási szabályzatának, a fkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás egyezségét biztosító ellenrzéseknek meghatározásával tudja biztosítani. Az összemérés elve akkor teljesül, ha a bevételek és költségek, ráfordítások ahhoz az idszakhoz kapcsolódnak, amikor a gazdasági események megtörténtek. Itt kell kapcsolódni a számviteli politika azon feladatához, melyben meg kell határozni a vállalkozásnál a beszámoló készítésének idpontját és a beszámoló készítésének idszakában felmerül (ismertté vált) minden olyan tételt el kell számolni az üzleti évre, amely az adott idszak gazdasági eseményét jelenti. Az óvatosság elve megköveteli, hogy a vállalkozás számviteli politikájában szabályozni kell a céltartalék képzés alkalmazott módszerét, a követend eljárást. A reális eredmény meghatározása a beszámoló készítése során egyaránt szolgálja a tulajdonosok, a befektetk, a hitelezk és az üzleti partnerek érdekeit. A számviteli politika kialakításánál az értékelési mód és eljárás szabályainak meghatározásánál az egyedi értékelés elvének is érvényesülni kell. Ez egyrészt szolgálja a valódiság elvének érvényesülését, másrészt a beszámoló elkészítéséhez összeállított leltáron keresztül az áttekinthetséget és értékelhetséget biztosítja. A gazdasági eseményeket a valóságos tartalmuk szerint kell a számviteli elszámolások során megítélni és elszámolni. Ezt a követelményt a társasági adó törvény is megfogalmazza azzal, hogy a gazdasági esemény célja nem lehet csak az adóelny elérése. Ezt jelenti a tartalom elsdlegessége a formával szemben elv. Az adott vállalkozás számviteli politikájában kell rendelkezni, hogy az adott vállalkozás körülményei között mit tartanak lényegesnek. A lényegesség függ a tétel vagy a tévedés nagyságától, ahogyan azt megítélik. A világosság elve akkor érvényesül, ha a vállalkozás számviteli rendszere áttekinthet, abban egy számviteli szakember nehézségek nélkül eligazodik, az információ a felhasználók számára érthet. 16

18 Következetesség elvének a f célja, hogy az állandóságot megteremtse. Ez azt jelenti, hogy az egymást követ években a kialakított számviteli politikát következetesen alkalmazni kell. Ennek feltétele az ésszercen kialakított számviteli szabályzatok. A folytonosság elve szoros összefüggésben van a következetesség elvével. A vállalkozás számviteli politikájában megfogalmazott szabályok szerint az egymást követ években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változhat. A Nemzetközi Számviteli Standardok a számviteli törvény alapelvein kívül további követelményeket is megfogalmaznak, melyeket szintén figyelembe kell venni a számviteli politika, valamint a beszámoló készítésénél. Hasznosíthatóság: az információt a felhasználó hasznosan tudja alkalmazni a döntéseihez. Idszerség: az információnak a hírértéke ne avuljon el, a késedelmesen közölt információ elveszítheti hasznosíthatóságát. Semlegesség: az éves beszámolónak tárgyilagosnak kell lennie. Az információ akkor minsül megbízhatónak, ha a felhasználók támaszkodhatnak rá. Helytállóság: a számviteli információknak teljes körcnek, hiánytalannak és komplettnek kell lennie, megfelelen biztosítani kell a felhasználhatóságot. 17

19 5. A Szigma-Coop Kft. rövid bemutatása 5.1. Megalakulása A társaság 1980-ban kezdte meg tevékenységét gazdasági munkaközösségként. Ez a társasági forma 1988-ig mcködött, akkor azonban a megváltozott törvényi, jogszabályi háttér következtében kisszövetkezeti formában folytatta célja megvalósítását március 1-jétl már korlátolt felelsségc társaságként jegyezték be. Ez a forma mind a mai napig fennáll. A Kft-t közel húsz év óta az épületgépészeti kivitelezésben összeszokott, egykor GYÁÉV-es mcszaki és fizikai dolgozók alapították. A Gyr-Sopron Megyei Állami Építipari Vállalat azóta felszámolásra került Szolgáltatásai A társaság ügyvezetje, egyben többségi tulajdonosa, mcszaki irányítói és szerel szakemberei a megfelel szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkeznek. A Szigma- Coop Kft. átlagosan 60 személyt foglalkoztat. A székhelyen 15 ember szellemi tevékenységi körben, míg a vidéki munkaterületeken szerte az országban további f dolgozik alvállalkozókkal együtt. Rendkívül összeszokott 60 frl van szó, akik feladatuk maximális szinten történ elvégzésére törekednek. A Szigma-Coop Kft. egy épületgépészeti, kivitelez és szolgáltató kft. Megrendelésre, pályázatok alapján a következ szolgáltatásokat végzi el: épületgépészeti fvállalkozó, központi fctés, víz-, gáz-, csatornaszerelés, karbantartás, klíma- és légtechnikai rendszerek tervezése, szerelése, épületgépészeti automatikák szerelése, üzembehelyezése, átalánydíjas karbantartás, szervizszolgálat, sprinkler tczvédelmi rendszerek kivitelezése. 18

20 5.3. Piaci helyzet, értékesítési csatorna A Kft. székhelye Gyr. A piac szempontjából ez igen elnyösnek mondható. Mindenek eltt azért, mert 3 ország találkozásánál fekszik, ami az Európai Uniós csatlakozás következtében elsegítheti a külföldi piacszerzést, terjeszkedést. A társaság az eltelt év alatt jelents munkát végzett, olyan referenciákkal rendelkezik, amely folyamatos piacot biztosít számára. Törekednek nagyobb munkák megszerzésére, melyekkel nagyobb nyereséget is érhetnek el. Jelentsebb munkák: - Budapest Aréna, Budapest - Denso, Székesfehérvár - Zenon, Oroszlány - Duna Plaza, Budapest Üzletpolitika, gazdasági helyzet Tevékenységüket elssorban Gyr- Moson- Sopron megye területén kezdték, 2001-tl azonban kiterjedt az ország egész területére. A vállalat Gyrben a konkurens tevékenységek miatt nehezen tud munkát szerezni, más térségekben több lehetsége van. Megrendelik körébe tartoznak nagy nemzetközi társaságok, vállalatcsoportok, belföldi vállalkozók. Munkát folytat: Budapesten, Székesfehérváron, Oroszlányban, Komáromban, Tatabányán. Megfelel, megbízható tervezéssel próbálják biztosítani: - a folyamatos, állandó munkát, ezzel a munkalehetséget, - a stabil osztalék fizetést, - a társaság finanszírozását saját forrásokon keresztül, - és mindezeken felül a nyereséget. A Szigma-Coop Kft. célja, hogy megbízói számára stabil, korrekt és megbízható partner legyen. 19

21 5.5. Beszállítók, alvállalkozók Az egyes munkaterületekre egyedileg rendeli meg a szükséges anyagokat egy jól bevált szállítói körbl. Az egyes termékek beszerzésénél árajánlat kérése alapján döntenek a szállítóról. A termeléshez szükséges anyagokat belföldrl szerzik be, anyagfelhasználás mintegy 0,5%-a származik közvetlen importból. Legfontosabb szállítók: - Lindab Kft., Biatorbágy - MeGold egyéni cég, Gyr - Mart Szaniter Nagykeresked Kft., Dunakeszi - BSH légtechnikai Kft., Budapest - Airvent légtechnikai Rt., Bp. - Trane (külföldi szállító) Az elvégzend feladatot, munkát nagyobb részben alvállalkozókkal végezteti, ahol a legfontosabb szempont a munka minsége. Kiemelt alvállalkozók: - Hopferwieser Kft., Vác - Total Walter Kft., Bp. - Welltech Rt., Bp. - MC Procold Kft., Bp. - CLH hctés és klímatechnika Kft., Bp Vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzet Szakdolgozatom 2-5. számú melléklete mutatja a Kft es eredménykimutatását és mérlegét, 2002-es várható eredménmykimutatását és várható mérlegét, melyekbl a következ következtetések vonhatók le a 6. számú mellékletben felhasznált mutatók alapján. A társaság 2002-ben is eredményes évet tudhat maga után. Az elz évhez képest ntt a mérleg szerinti eredménye 3%-al, osztalék fizetésre is sor került. 20