Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok I.

Átírás

1 Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 9. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok I.

2 Göcsösség (ághelyek) A göcsösség a leggyakoribb és a legfontosabb fahiba. Göcsnek nevezzük az ágak fatestben maradó részét. 1

3 Nyitott göcsök Nyitott göcs a faválaszték palástjára kiérő göcs, mely lehet egészséges, korhadó és korhadt. Az egészséges göcs korhadástól mentes, a korhadó göcs keresztmetszeti területének legfeljebb 1/3 részén, a korhadt göcs pedig több mint 1/3 részén korhadt. A nyitott, egészséges, korhadó és korhadt göcsök legkisebb átmérőjét mérjük, Alakjuk, egészségi állapotuk, mennyiségük, méreteik megengedett jellemzőit termékszabványok, gyártási előírások rögzítik. 2

4 Nyitott göcsök 3

5 Zárt, benőtt göcsök A faválaszték palástjára a göcs nem terjed ki. A göcsösség évgyűrűtorzulást okoz, jelentősen megnöveli a szöveti szerkezet inhomogenitását. A benőtt göcsök többsége a törzs külső palástján nem látható. Az olyan göcsök azonban, amelyek csak néhány éve kerültek befedésre a fapalást által, különböző formájú rajzolatok (pl. kínai bajusz) vagy kitüremlések (pl. dudor, rózsa) formájában érzékelhetők. Kiemelkedő a szerepe a hengeresfa-választékok minősítésekor. 4

6 Zárt, benőtt göcsök 5

7 Vízhajtás A vízhajtások olyan vékony ágak, melyek az alvó rügyek aktivizálása által keletkeznek, pl. a hirtelen szabaddá vált és ezáltal erősebb fény hatásának kitett fánál. Vízhajtás nagyon gyakori tölgyön, szilen, juharon, égeren és vörösfenyőn. A furnéroknál és a fűrészáruknál az elhalt, elszáradt vízhajtások apró fekete pontokban jelentkeznek és ezáltal a választékok értékét alapesetben csökkentik. Különleges felhasználásnál (esztétikai) értéknövelő lehet. A szeg az elhalt vízhajtás, melynek átmérője elérheti az 1 cmt, és behatolhat a gesztbe is. Nem szabad hirtelen fényhatásnak kitenni a fent felsorolt fafajokat. 6

8 Vízhajtás 7

9 Fekete szegek

10 Madárszemes jávor (hegyi juhar) Nyír

11 Tölgy - göcsös Amerikai dió - csomoros Juhar - hullámos

12 Kinövés Kinövés a törzs különböző alakú és méretű erőteljes helyi megvastagodása, mint a vízhajtások, sebhelyek, alvórügyek, rejtett ághelyek körül kialakult duzzanat. Leggyakoribb formája az ághelyeknél kialakuló ágdudor. Hosszúságát és vastagságát mérjük. A kinövés behatárolja a rostlefutást, mely a választék minőségét korlátozhatja. 8

13 Kinövés 9

14 Dudor A dudor a hengeres fa palástján található helyi kerek vagy ellipszis formájú duzzanat. Általában a letört, elhalt vagy ki nem nőtt ág helyén keletkezik és ágdudornak vagy vakgöcsnek nevezzük. Hosszúságát és vastagságát mérjük. Az ágdudor befolyásolja a rostlefutást, csökkenti a faanyag szilárdságát és kommersz esztétikai értékét. Azonban különlegessé teszi azonban a felszínt. Szakszerű tisztítás, gyérítés, ágnyesés és a száraz ágak időben történő eltávolítása csökkenti mennyiségüket. 10

15 Dudor 11

16 Rózsa A Rózsa koncentrikus gyűrődésű, kerektől ellipszisig változó formájú kéregrész, ami takart hibát, általában egy göcsöt jelez. Akkor, ha az ág majdnem teljesen vízszintesen lép ki a törzsből és a törzs durva kéregképződésű (pl. tölgy, erdei fenyő). A rózsa vastagsága alatt a palást síkjában mérve a rózsa alsó és felső pereme közötti távolságot értjük. A göcsök mérete és mennyisége határozza meg a fa felhasználhatóságát. 12

17 Rózsa 13

18 Kínai bajusz A kínai bajusz a sima kérgű lombos fák palástján az ághely benövésekor olyan ovális kéregredőként jelenik meg, amely körbezárja a kezdetben kerek, később elliptikussá váló majd fokozatosan eltűnő ághelyet. A kínai bajusz a benőtt, rejtett göcsöknek egy sajátos megjelenési formája. Különösen jellemző a bükkre és általában a simakérgű vagy idősebb korig sima kérgű fafajokra (pl. vöröstölgy, nyárak). A rejtett göcsök mélységére az ághely (sebhely, dudor, rózsa) méretei és a sima kérgű fáknál a belőle kiinduló kéregredő (kínai bajusz) alakja és méretei alapján következtethetünk. A göcsök mérete és mennyisége határozza meg a fa felhasználhatóságát. A kínai bajusz meghatározása különösen a furnér- és fűrészipari rönkök minősítésénél fontos. 14

19 Kínai bajusz 15

20 Bélrepedés A bél- vagy sugárirányú repedés a béltől kiinduló sugárirányú, a fa hossztengelyének irányában jelentős kiterjedésű repedés. Élő fában keletkezik és a kitermelés után mérete jelentősen megnövekszik. Az egyszerű és összetett bél- vagy sugárirányú repedések méreteként a repedés legnagyobb sugárirányú szélességét 0,1 cm-re kerekítve; A bélrepedések mennyiségüktől függően csökkentik a hengeresfa-választékok értékét. Jelentőségüket fokozza, hogy a tárolási, gőzölési, szárítási folyamatokban méretük lényegesen megnőhet. 16

21 Bélrepedés 17

22 Gyűrűs elválás A gyűrűs elválás a bütün az évgyűrűrétegek között keletkezett repedés. Élő fában keletkezik és kitermelés után, a száradás következtében mérete jelentősen megnövekszik. A gyűrűs elválások, kártyásodások nagysága a szárítás és gőzölés során tovább növekedhet. A gyűrűs elválás méreteként a repedés legnagyobb szélességét 0,1 cm-re kerekítve; vagy a repedés kiterjedésével érintett metszet legkisebb vastagságát adjuk meg. 18

23 Gyűrűs elválás 19

24 Palástrepedés A palást- vagy oldalrepedések a hengeresfa palástra vagy palástra és a bütüre egyaránt kiterjedő repedések. A száradási repedés a palásttól sugárirányban befelé haladó repedés, amely a kitermelt faanyagban a száradás hatására keletkezik. Két formája van: felületi és mély. Az átmenő repedés a választék oldalfelületét kétszer érintő a keresztmetszeten áthaladó palástrepedés, ezt hasadásnak nevezik. A faanyag rosttelítettségi határ alá történő száradása után a zsugorodási feszültségek hatására legkönnyebben a felszíni palástrepedések alakulnak ki. A palást- vagy oldalrepedések mélységét és hosszúságát mérjük Csökkentik a további feldolgozás (fűrészelés, gyalulás stb.) kihozatalát, mérsékelik a szerkezeti faanyagok szilárdságát, rugalmasságát. 20

25 Palástrepedés 21

26 Fagyrepedés Fagyrepedés a hengeres faválaszték jelentős hosszúságára kiterjedő sugárirányú palástrepedés, amely a szijács felöl a bél felé, és a fa hossztengelyének irányában terjed. Élő fában alacsony hőmérséklet hatására keletkezik és a károsítás többszöri megismétlődése esetén jellegzetes kísérője a benövés helyén kialakult bemélyedés és peremképződés. A kallusznövekedés eredményeként a törzs hosszirányában kialakult ormókat fagylécnek nevezzük. Különösen jellemző a csertölgyre, gyakran előfordul a szelídgesztenyén, tölgyeken, szileken, a nyárakon, füzeken, a dión és a hársakon. Ritkán jelentkezik bükknél, nyírnél, a fenyők közül leginkább a kis gyantatartalmú jegenyefenyőnél fordul elő. A fagyrepedések mélységét és hosszúságát mérjük. A fagylécesség komoly értékcsökkentő fahiba, gyakran jár együtt gombafertőzéssel is. A fagyléces törzsszakaszból megfelelő kihozatallal furnér- és fűrészáru nem termelhető. 22

27 Fagyrepedés 23

28 Villámsújtás okozta repedés Villámsújtás hatására szintén kialakulhatnak palástrepedések, hasadások. A kialakult repedések gyakran együtt járnak a fatestrészek leválásával is, s a törzsfa teljes hosszára kiterjednek. Külső megjelenésükben leginkább a fagyrepedésekre, esetenként a széltörésre hasonlítanak, de gyakran láthatunk égési nyomokat is. A palástrepedések, hasadások mélységét és hosszúságát mérjük, ha a választék sajátossága indokolja, elegendő az említett paraméterek egyikének mérése. A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. Ritkán előforduló fakárosodás. 24

29 Villámsújtás okozta repedés

30 Sudarlósság Az élő fák növekedési sajátosságaiból adódóan a törzs átmérője a csúcs felé fokozatosan csökken, tehát gyakorlatilag csonka kúp alakú (sudarlós). A törzsátmérő folyóméterenkénti csökkenése cm-ben a sudarlósság mértéke, de kifejezhető százalékban is, ekkor sudarlóssági vagy vékonyodási százalékról beszélünk. A vékonyodási százalék a fafajtól és az átmérőtől függ. Sudarlóssági fahibának számít a fenyők esetében az 1 cm/fm-t, a lombos fafajoknál pedig az 1,5 cm/fm-t meghaladó vékonyodás. A sudarlósságot a választék alsó és felső bütüjén mért átmérő különbségével határozzuk meg és a választék 1 m hosszú szakaszára cm-ben vagy százalékban adjuk meg. A sudarlósság növekedése jelentősen rontja a fűrészipari feldolgozás kihozatalát és mérsékli a kikerülhetetlen rostátvágások miatt a fűrészáru szilárdságát. A faállomány megfelelő sűrűségének és a termőhellyel összhangban álló fafajösszetételnek a biztosításával a sudarlósság mérsékelhető. 25

31 Sudarlósság 26

32

33

34 Terpeszesség A terpeszesség (tővastagodás) a hengeres fa tőrészének erőteljes olyan megvastagodása, amikor a tőrész alsó bütüjének átmérője a vágáslap fölött 1 m magasságban mért átmérőnek legalább 1,2-szerese. A hengeres alakú terpeszességnél a megvastagodott tőrész keresztmetszete kör alakú, és a barázdált (bordás) terpeszességnél a tőrész keresztmetszete csillagos alakú, bordás. A hengeres és barázdált (bordás) terpeszességet az alsó (terpeszes) és az e fölött 1 m magasságban mért átmérők különbségeként mérjük. A faállomány megfelelő sűrűségének kialakításával a terpeszesség mértéke némileg csökkenthető. 27

35 Terpeszesség 28

36 Külpontosság A külpontosság a törzs keresztmetszetének a köralaktól való eltérése, ovalitása. Leggyakrabban aszimmetrikus növekedésre vezethető vissza. A bélnek a törzs keresztmetszet középpontjától való eltávolodása minden fafajnál előforduló fahiba. A törzs ovalitását a legkisebb és legnagyobb átmérő közötti különbségként mérjük. A külpontosság hatására eltérő évgyűrű- és pásztaszélességek alakulnak ki a keresztmetszet két oldalán, ezek pedig eltérő fizikai tulajdonságokat eredményeznek. A korai egyenletes korona kialakítással és szakszerű, zárt erdőneveléssel a külpontos törzs képződése mérsékelhető. 29

37 Külpontosság 30

38 Köszönöm a figyelmet!