AZ EURÁZSIAI HÓD JELLEMZÉSE, KIPUSZTULÁSÁNAK OKAI, VISSZATELEPÍTÉSE, ENNEK HATÁSAI HAZÁNK TERÜLETÉN

Átírás

1 XIX. KGYTK 2019 AZ EURÁZSIAI HÓD JELLEMZÉSE, KIPUSZTULÁSÁNAK OKAI, VISSZATELEPÍTÉSE, ENNEK HATÁSAI HAZÁNK TERÜLETÉN Bánkuti Barnabás 7.b osztályos tanuló a pályamunkát készítő neve Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. iskolájának neve és postacíme Szabóné Peretsényi Krisztina szabo51kriszta@gmail.com a felkészítő pedagógus neve és címe ismeretterjesztő kategória természettudományi szekció: Ember és természet témakör

2 Tartalomjegyzék I. Témaválasztás indoklása 4 II. Az eurázsiai vagy közönséges hód általános jellemzése 5 III. Kipusztulásának okai 10 IV. A hódok újratelepítése és ennek hatásai 11 V. Összegzés 15 VI. Forrásmunka 16 2

3 3

4 I. A témaválasztás indoklása Bánkuti Barnabás 7. osztályos tanuló vagyok. Azt gondolom, hogy természettudományos érdeklődésű vagyok. Tavaly hallottam a KGYTK versenyről, mert itt, Százhalombattán rendezték a regionális fordulót. Ez a verseny felkeltette az érdeklődésemet, ezért arra gondoltam, hogy az idei tanévben én is megpróbálom. Nyáron a családommal a Szigetközben kirándultunk és arra lettem figyelmes, hogy hatalmas területeken a holtág mentén mintha kivágták volna a fákat. Elkezdett foglalkoztatni ez a dolog és a magyarázatát kerestem a látottaknak. Beszéltem ott élő emberekkel, akik elmondták, hogy ezt az általam is jópofának tartott kis állatka, a hód teszi. Azt tudtam, hogy valamikor régen rengeteg európai hód élt hazánkban, azt is tudtam, hogy a fokozott vadászat miatt kipusztultak. Azt viszont nem sejtettem, hogy újratelepítették őket. Amikor hazaértünk a kirándulásról elkezdtem kutatni, hogy mit is kell tudni a hódokról és egyre izgalmasabbá vált ez a téma számomra. Ráadásul nálunk Százhalombattán, a Duna parton is vannak hódnyomok, ha nem is olyan mértékben, mint a Szigetközben. Ez a dolgozat ennek az információszerzésnek az eredménye. 4

5 II. Az eurázsiai, vagy közönséges hód általános jellemzése Az eurázsiai hód (közönséges hód) Eurázsia legnagyobb rágcsálója. Hazánkban 1998 óta védett állat, eszmei értéke Ft. Legközelebbi rokona a kanadai hód óta minden befogott állatot nyomkövetővel látnak el. A közönséges hód 48 kromoszómával rendelkezik. Mai magyar településnevek bizonyítják azt, hogy korábban is éltek hazánk területén ezek az állatok (pl. Hódmezővásárhely, Nagyhódos). Az 1989-ben kiadott Vörös Könyv már kihalt fajként jeleníti meg hazánkban. A XIX. században egyedszáma igencsak megfogyatkozott a mértéktelen vadászat és az élőhelyek csökkenése miatt, de a különböző intézkedések eredményeképpen ma már Európában nem fenyegeti a kihalás veszélye. Mivel természetes ellenségei is kihaltak már hazánk területén, ezért szaporodásuknak nincs természetes akadálya. Napjainkban komoly feszültséget okoz a hódok által okozott károk kezelése a környezetvédők és az erdőgazdálkodás területén dolgozók között. Egyes adatok szerint évi 5000 m 3 fát döntenek kik a hódok. Németországban és Ausztriában évekkel ezelőtt elkezdtek közösen gondolkodni és a megfelelő megoldást kialakítani. 5

6 A megoldást én a szakterületek közötti kommunikáció megvalósításában és egy közös cselekvési terv kialakításában látom. Ennek szándékát mindkét terület képviselői már korábban megfogalmazták. A közönséges hód rendszertani besorolása: a gerincesek törzse az emlősök osztálya a méhlepényesek alosztálya hódok családja Latin elnevezés: castor fiber Élőhelye: A fás vízpart, általában a folyók mellett kiásott cm-es átmérőjű lakóüregekben él, mely folyosórendszert létrehozva, akár 11m hosszú is lehet. Kedveli az gazdag aljnövényzettel ellátott területeket, a meredek falú partszakaszokat, a kötött talajszerkezetet. A parttól méternél távolabbi területeket nem látogatják. Üregeikben 5-8 állat él együtt (a hódpár és a két év alatt megszületett alom). A közönséges hód nem épít hódvárat, gátakat emel, a partfalba alakítja vackát. A gátakra azért van szüksége, mert ha alacsony a vízállás, abban az esetben is meg tudja közelíteni a hódvár vízalatti kijáratát. Amikor élőhelyét kiválasztja az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a területen található fűfélék mennyisége a területen található egynyári növények mennyisége vízmélység a part talajszerkezete a folyás szélessége a vízfolyás kanyargóssága 6

7 Kültakarója: Fakóbarna színű, helyenként szürkébe hajló selymes, tömött bundával rendelkezik, mely vízhatlan. Hasán világosabb, lábain sötétebb tónusú a szőrzete. Bundájának szerkezete kétféle: áll a selymes gyapjúszőrből és a merev és fényes nemezszőrből. A végbél környékén található a két szagmirigy, melynek váladéka teszi vízállóvá bundáját. Testfelépítése: Teste torpedó alakú, testtömege kg, testmérete a hímnek akár az 1métert is elérheti. Törzse zömök, vastag, háta domború, hasa lecsüngő, nyaka rövid, vastag. Koponyája masszív, állkapcsa erős. Szemén pislogó hártya található, pupillája függőleges. Füle kicsi, kívül-belül szőrös, orra és füle bőrlebennyel elzárható, ez segíti víz alatti mozgását cm hosszú farka lapos, kékesszürke bőrpikkelyek borítják. Végtagjai rövidek, de erősek, lábai 5 ujjúak, hátsó lábán úszóhártya található, mely az ujjakat összeköti. Kiválóan úszik; ebben segítségére vannak úszóhártyás lábai, melyek előrelökik a vízben és lapos farka, mely a kormányzást segíti. Hátsó lábának második karma speciális bundatisztító eszköze. Érzékszervei kiválóan működnek. Életkora: szabadon év fogságban év Tápláléka: Kizárólag növényi eredetű lehet (fakéreg, falevél, stb.). Éjjel szerzi be táplálékának nagy részét. Tavasztól őszig inkább lágyszárú növényekkel táplálkozik, ősztől tavaszig fásszárúakkal. Kedvenc eledele a vízitök és a fehér tündérrózsa gyöktörzse, de nem veti meg a fűz, szil, som, tölgy, nyír kérgét sem. Egyes vélemények szerint éves átlagban napi gramm fakérget eszik meg. A fákat körberágja, ezáltal kidönti, kis részét elszállítja és a hódvár építésénél felhasználja. 7

8 Fogazata: Rágásnyomai mindenhol árulkodnak jelenlétéről. Rágcsáló fogazata van, 2 pár metszőfoga narancssárgás színű. Metszőfogai folyamatosan nőnek, ezért valamit mindig rágnia kell. Szemfogakkal nem rendelkezik, 4-4 zápfoga van, melyek hátrafelé egyre kisebbek. A szemfogak helye üres. Szaporodása: A téli időszakban történik. Egyesek szerint február, esetleg március hónapokban. A napos vemhesség után születik meg az 1-2 fejlett utód vakon. A nyolcadik napon az utódok szeme kinyílik. A hódok monogámok, hosszú időre választanak maguknak párt. Az utódok szőrzete fejlett, úszni még nem tudnak megszületésük után, kb. a tizedik nap környékén viszi anyjuk őket először a vízbe. 8

9 Utódgondozása: Az első három hétben anyatejjel táplálkoznak az utódok. A kölykök 2-2,5 évig szüleikkel maradnak, addig, amíg ivaréretté nem válnak. Társas kapcsolatok, kommunikáció: Saját területét szagmintákkal jelöli meg. Egymás között füttyögéssel, szagjelzéssel, farokcsapkodással és harapással adnak jeleket, tehát így kommunikálnak egymással. Természetes ellenségei: eurázsiai hiúz szürke farkas rozsomák puma A fenti állatok ma már nem azonos élőhelyen találhatóak a hódok életterével, ezért azok szaporodásának nincs akadálya. 9

10 III. Kipusztulásának okai Kipusztulásuk több okra vezethető vissza, ezeket két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a természetes okok, míg a másodikba a mesterséges okok sorolhatók. A teljesség igénye nélkül néhányat szeretnék felsorolni. 1. természetes veszélyforrások: természetes ellenségek (nagyragadozók) természetes elhalás veszettség jég alatti vízbefúlás 2. mesterséges veszélyforrások: orvvadászat horgászhálóba akadás a vizek nehézfém szennyezései kóbor kutyák támadásai A közvetlen okok az alábbiak: 1. a vizes élőhelyek visszaszorulása: a vízszabályzás miatt megváltozott a hódok élőhelye, melyhez nem tudtak alkalmazkodni. víz gyakori ingadozása az élőhelyek megsemmisüléséhez vezetett. 10

11 2. a vadászat: prémje: kalapok (hód nemezkalap) és kesztyűk készültek belőle bőre: reuma elleni hatása miatt húsa : farok és nyelv kuriózumnak számított pézsma: illatszer és gyógyszergyártás alapanyaga Az utolsó magyarországi hód kilövése 1854-ben Ács közelében történt a Concó-pataknál. IV. A hódok újratelepítése és ennek hatásai A visszatelepítés kétféle módon történt, egyrészt a felső-duna vidéken élő példányok betelepítésével, másrészt azok szaporulatainak betelepítésével. Az 1985/86. évben Szigetközben láttak előszőr újra hazánkban hódokat, melyek valószínűleg az Ausztriában betelepített hódok utódai lehettek, és új élőhelyet és táplálékszerző helyet keresve vándorolhattak a Duna vonalán hazánk területére. A természetes vándorlás lassú folyamat, ezért az Európában más országokban megvalósuló hódtelepítési programok alapján hazánkban a WWF vállalta fel ezt a feladatot 1996-ban és 2008 között 234 európai hódot engedtek szabadon. Ennek célja az elterjedés elősegítése és egy stabil hazai állomány kialakítása volt. Először a Duna-Dráva Nemzeti parkba, utána a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba telepítettek hódcsaládokat. Később az összes magyarországi nemzeti parkban megvalósult a visszatelepítési program. A legnagyobb hazai hódpopuláció a Szigetközben található ban közel 1000 egyedről számoltak be a szervezet szakemberei. Azokon a területeken, ahol kedvezőek az életfeltételek, sok gondot okoznak a hódok, mert a fák törzsét szétrágják a vizek mentén, ezzel nagy pusztításokat okoznak a vízparti erdőállományban. 11

12 Milyen megoldások lehetségesek, melyek az erdőgazdálkodás területén dolgozók és a környezetvédők által egyaránt elfogadhatóak? Ausztria és Németország kidolgozott ilyen javaslatokat, melyeket ott eredményesen alkalmaznak, ennek alkalmazása hazánkban is megoldást jelenthetne. Ezek az alábbiak: 1. mechanikai módszerekkel: terület elkerítéssel a fák dróthálózásával villanypásztor kihelyezésével (költséges) mozgásérzékelővel működtetett hang és fényjelző szerkezetekkel 2. kémiai módszerekkel: hódriasztó kemikáliák rákenésével a fák törzsére 3. egyéb módszerekkel: hódok etetése faforgáccsal a már kidöntött fák terepen hagyása a hódok által kedvelt vízinövények odaszállítása a túlzott szaporulat megakadályozása ivartalanítással bizonyos időszakokban vadászási engedéllyel csapdák kitelepítésével az elszaporodott egyedek befogása és áttelepítése Természetesen minden megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Meg kell vizsgálni, hogy mik a közös érdekek és a mindenki által elfogadott megoldások megtalálása fő cél. Az újratelepítés hatásai: a hódgátak a vízszintet állandó magasságban tartják a talajvíz növekedésével új növénytársulások jöhetnek létre az új növényfajok megjelenése megváltoztatja az ott élő állatfajok összetételét 12

13 a talajba ásott hódlakások erodálják a partoldalt Iskolánk tanítója, Godena Gábor, aki a helyi vadászklub tagja, egyik területbejárása során 2010-ben látott a Dunaparton, illetve a Benta patak mentén, TEHAG tavainak területén hód lábnyomokat és a táplálékszerzésének nyomait, melyeket lefényképezett. Az itt élő hódok a Duna mentén haladva kerestek védett és táplálékban gazdag területet, így húzódtak be a Duna és Benta torkolatától 1-1,5 kilométerre lévő biztonságos területre. Benta-parti képek a közönséges hód tevékenységéről 13

14 Benta-parti képek a közönséges hód tevékenységéről 14

15 V. Összegzés Az európai hód története igazolja azt a környezetbiológiai tényt, hogy az élőhelyek megváltozása az adott életközösséget is módosítja. Az élő és élettelen környezeti tényezők átalakulása fajok eltűnését eredményezheti. A közönséges hód újratelepítése, fajmentése a hazai és nemzetközi környezetvédők közös akciója volt. A hódok környezetre gyakorolt káros hatásainak kivédése véleményem szerint a környezetvédők és az erdőgazdálkodásban dolgozók együtt gondolkodásával kivédhető, de ez az érintett felek kommunikációja nélkül nem valósulhat meg. A kirándulás óta ezzel a kutatómunkával rengeteg dolgot megértettem, például, hogy miért voltak azok a kidöntött fák a parton, annak ellenére, hogy azt hittem, hogy a hódok kipusztultak hazánkból. Megértettem, hogy milyen fontos az állatoknak az élőhelyére figyelni és nem eszetlenül irtani a természetet. Vigyázzunk a természetre, különben az állatvilág kipusztulhat! A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön." (amerikai indián közmondás) 15

16 VI. Forrásmunka Brehm: Az állatok világa/1.hódok (Castor fiber) MEK Bihari Z. - Csorba G. - Heltai M. (2007) Magyarország emlőseinek atlasza, Kossuth Kiadó Budapest. Haarberg O. 2007: Amit a hódról tudni érdemes. Az eurázsiai hód Magyarországon visszatelepítés, védelem és állományszabályozás. - WWF Magyarország, Budapest. WWF Füzetek 26: Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról, 1. rész: Emlősök, madarak, hüllők. Budapest, MiMicsoda könyvsorozat 113. kötet Hörcsögök, hódok és más rágcsálók Tesloff Babilon Kiadó Amanda Wood & Mike Jolley: Varázslatos Természet, Babilon Könyvkiadó mek.mif.hu3400/03408/html/635.html wwf.hu/media/file/ hodfuzet_2_...pdf Képek: (2) 16