Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 7. szám július

Átírás

1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XII. évf. 7. szám július

2 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógy szerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógy sze részi hivatás fej lesz tése és társadalmi megbecsülése előmozdítása ér - dekében. Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is fi gye - lemmel tény szerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük. Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irá nyítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszer tárak működési feltételeinek javítása, a kiszá mítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac sze rep lőivel, a gyógyszergyártók és nagy kereskedők szer ve zeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a har mo - nikus szakmai és gazdasági együttműködést. Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozott sá gá nak növelésére, felkészültségének javítására. Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdek érvényesí tésé - nek és az egyéni érdekérvé nye sítésnek ma gas szintre való fejlesztése. Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások szín vonala eme lésére. Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógy szerész gyógy szerterápiás tanács adó szerepének nö velését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesz tését. Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdek érvé nyesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógy szertárak és azok működtetésével összefüggő kér - dések képviseletét. SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

3 Tartalom Egészségpolitika Gyógyszerpolitika II. rész A MOSZ Országos Választmánya állásfoglalása a patika alapról Aktuális Tanácskozott a MOSZ Budapesti Szervezete Az Escapelle story A kiegészítő termékek gyógyszerterápiára kifejtett hatásairól éves a klinikai gyógyszerészet Ukrajnában Beszámoló 15. egészség-gazdaságtani szimpózium Kórházi adósságok Feltűnően elfordultak a gyártók az orvosoktól Személyre szabott orvoslás: várakozások és lehetőségek Történelmi sarok Uniós elégtétel a gyógyszerészeknek és a szakmának A gyógyszerészszakma elégtétele Áttörés várható Pihenő Évfolyam találkozó Kikapcs A kozmetikus tanácsolja Szőrözzünk egy kicsit Sajtófigyelő Nyitott szemmel Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment B III. Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: info@magangyogyszereszek.hu ISSN Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: pityur@t-online.hu Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: gyogyszertar@magangyogyszereszek.hu ra: 1000 Ft + 5% FA Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 1

4 Egészségpolitika Gyógyszerpolitika II. rész A gazdasági döntések alapvetően befolyásolják az egészségpolitikát, s az egészségpolitikai döntések rendkívül komplex és tartós hatású következményekkel járnak. Amennyiben megvizsgáljuk a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek direkt hatásait a gyógyszerkassza változásaira, figyelemre méltó összefüggéseket és következményeket találunk. A gyógyszeralkalmazás finanszírozási oldalról való erőteljes befolyásolása azon túlmenően, hogy a kiemelten preferálandó alapellátás definitivitását alapvetően visszafogja, a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének tevékenységére is hat. A relevancia a gazdasági megtakarítás és a kedvezőtlen szakmai következmények között egyértelmű és konzekvens. Nem valós az az érvelés sem, amely szerint Magyarországon indokolatlanul magas a gyógyszeralkalmazás. Ahol gond van, az az adekvát terápia és a helyes gyógyszeralkalmazás. A gyártói oldalon, a világszinten tapasztalható gyógyszerköltség-lefaragások következményeként a fejlett piacok növekedése lassul, további és folyamatos költségmegtakarítási lépések történnek. Az európai piacok komoly kihívása a kórházi tartozások magas összege, a gyógyszerpiac történelmi szinten is alacsony növekedési üteme. A világon 2012-ben járt le a legtöbb patent. Ezzel összefüggésben a generikus termékek arányának növekedése is fékezi az innovációt. Töredékére csökkentek a gyógyszerkutatásokra fordított összegek, szinte nincsenek új, innovatív kémiai szerek. A biológiai termékek forgalmának növekedése elindult, de ezek piacra gyakorolt érezhető hatása azonban csak után várható. Egyedül a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) piacain tapasztalható gyors növekedés, ami jórészt az innovatív terápiák terén való lemaradásukkal és a fertőző betegségek ellen indított hatékony küzdelemmel hozható összefüggésbe. 2 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

5 Amennyiben a rövid távú, nemzetközi fiskális gondolkodás nem változik, jelentős forgalomcsökkenésre, a gyógyszerellátás színvonalának csökkenésére, egyes gyártók térségből való kivonulására, kutatóhelyek megszűnésére, gyógyszerhiányokra, és a hamisítás veszélyének növekedésére kell számítanunk. A magyar gyógyszeripar a hazai GDP mintegy 5%-át adja a gazdaságnak, évente közel ezermilliárd Ft értéket állítanak elő. A gyógyszeripar adja a hazai ipari kutatás és fejlesztés közel felét, miközben embernek ad közvetlenül munkát, hazai beszállítóikon keresztül pedig ember megélhetését biztosítja. A Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervekben előírt gyártói befizetések növekedésének és a vaklicittel összefüggő árleszorítások hatására csökkenhet a nemzetgazdasághoz való korábbi hozzájárulásuk mértéke, miközben leépítik a munkavállalói állományuk egy részét. A gyógyszer-nagykereskedelem gyártói kapcsolatrendszerére is rányomta a bélyeget a forrásszűkülés. Jóval nagyobb a gazdasági fegyelem, ami elsősorban az ellátási és az elszámolási kapcsolatokra nyomja rá a bélyegét. A nagykereskedelmi szereplők mozgásterének szűkülése viszont kivetül a gyógyszertári ellátásra is. Ezzel függenek össze a napjainkban egyre gyakrabban tetten érhető gyógyszerhiányok. Hiszen a nagykereskedői készletek is alacsonyak, a kiszállított termékek alacsony száma és cizellált disztribúciója pedig jóval költségesebb logisztikát követel. Amíg a forgalomcsökkenés, az árrés-veszteségek, a vaklicit és az átsorolások következtében a nagykereskedelem 2012-ben mintegy 2,8 Mrd-os veszteséget tervezett, ezzel szemben 4.4 Mrd-os deficittel zárt. Mindezek mellett növekedtek a kórházi kintlévőségei, amelyeket a fekvőbetegellátás állami működtetésbe vétele sem enyhített. A gyógyszertárak forgalomcsökkenéssel korrigált fizetetlen számlái ugyancsak növekedtek. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy mind a gyógyszeripar, mind a gyógyszer-nagykereskedelem piaci működtetésű gazdálkodó. Valódi tulajdonosokkal rendelkező, profitorientált szervezetek. Jelenlegi szerencsétlenségükre olyan piaci termékeket állítanak elő és forgalmaznak, amelyek a humánegészségügyi szolgáltatásban szereplő, etikus modell szerint működő gazdálkodó szervezetek által jutnak el a beteghez, aki ráadásul ( fogyasztóként ) nem magának választ gyógyszerkészítményt ( terméket ). Ebből a szempontból is a gyógyszertár van a legkiszolgáltatottabb helyzetben, miközben erőteljesen csökkenő jövedelmezőségi környezetben, gazdasági vállalkozásként működtet egészségügyi szolgáltatást. Értelemszerűen hivatásvállalkozásként, kizárólag etikus szereplőként végez gazdasági tevékenységet. Ebben a szituációban egyedül az állami be avatkozás biztosíthat(na) számára az etikus működéshez szükséges reális forrásokat. A korábbiakban vázolt, a gyógyszerpiaci szereplők profitorientált működés mellett is csökkenő gazdasági eredményeivel összefüggő piacjavító intézkedések, ezáltal Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 3

6 mind a gyógyszertári gazdálkodás nyakába zúdulnak. Amennyiben a költséghatékonyság és a tényleges szükségletek kielégítése az elsődleges cél, a gyógyszertárak, mint az alapellátás részei, ebben a kérdésben már bizonyítottak. A legkisebb ráfordítással képesek a legnagyobb egészségnyereségi hozamot felmutatni. A humánerőforrás hiánya, a pénzügyi források korlátozottsága, a tárgyi és infrastrukturális feltételek nem teszik lehetővé a háziorvosi szolgálat azonnali és radikális fejlesztését. Ezzel szemben a gyógyszertárak mindezek birtokában, az egészségfejlesztés pozitív elmozdítását elősegítendő, megfelelő akkreditált szakmai programokkal rendelkeznek. Ezzel összefüggésben célszerűnek tartanánk, hogy amikor az egészségügyi kormányzat a magyarországi egészségügyi térségek kialakításának metodikáján, valamint a területi ellátási kötelezettség (TEK) meghatározásán, Egészségfejlesztési Irodák (EFI) létrehozásán fáradozik, számoljon a gyógyszertárakkal is (!). zúdultak. Köztestületi kamaránk ahelyett, hogy kicsit tágabbra nyitná az optikát és stratégiával foglalkozna, sokat tesz a szabályozás, az adminisztráció fejlesztése ügyében, ráadásul kezdeményezései, és azok hatásai jelentősen le is értékelték az eddig kumulált vagyonunkat. Nem kormányzati szimpátiára, hanem gyógyszerészi képviseletre kellene törekednie. Úgy gondolom, ez egy kötelező tagságú, hivatásrendi köztestülettől elvárható. A gyógyszertárak jelenlegi gazdasági helyzete több mint aggodalomkeltő. Nem tartom szükségesnek a korábban több alkalommal bemutatott forrásszűkülés ismétlését. Ugyancsak nem akarok az MGYK által (gyakran változó) és egyre pozitívabbnak feltüntetett eredményekkel sem számháborút nyitni. Tény viszont, hogy a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek következményeként a fentiekben vázolt, a gyógyszerpiaci szereplőket ért kedvezőtlen gazdasági hatások, növekvő feladatokkal együtt, a gyógyszertárainkra Modellszámítások szerint a legnagyobb terhet viselő és fennmaradásáért küzdő gyógyszertári középmezőny jövedelmezősége a szakmai feladatok ellátására is kritikus mértékű. Sem a generikus helyettesítési-, a szolgáltatási díj, sem a finanszírozási előleg nem elegendő veszteségeink visszapótlására. Azt a látszatkeltést pedig, hogy végre stabilizálódtunk, kereken visszautasítjuk. Azt kellene inkább felmérni, hol tartunk a hivatást fejlesztő stratégiai programokkal. Ki tud ma időt szánni a hatékony terápiamenedzselésre, a gyógyszerészi gondozás fejlesztésére, a telemedicina programokban való részvételre, a geriátriai- és a célként kitűzött pediátriai programok fejlesztésére, és még sok másra, amit közösen álmodtunk meg, és kicsúszni látszik alólunk. Ehhez kellenek az eszközök, miközben a sok taktikázás mellett, tekintetünket a horizonton tartva nem feledjük el a stratégiát. Dr. Mikola Bálint népegészségügyi szakértő 4 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

7 Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum Nyilatkozat A magyar gyógyszerellátó rendszer jelenlegi működésének fenntartásáért minden szakmai szereplő, a gyártók, nagykereskedők és a gyógyszertárak is hatalmas erőfeszítéseket tesznek. Ezzel együtt megértjük a jelen gazdasági helyzetet, és hajlandók vagyunk átmeneti, meghatározott időre szóló áldozat vállalására az ország stabilizációja érdekében. Egyet tudunk érteni a gyógyszertámogatás rendszerének átgondolásával, korszerűsítésével, költséghatékonyabb működtetésével. Elengedhetetlennek tartjuk azonban, hogy a bevezetni kívánt strukturális átalakítás érthető, transzparens, kiszámítható, közép-, hosszú távra tervezett megoldásokat tartalmazzon. Mindent meg kell tennünk közösen annak érdekében, hogy a jelenleg folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás fennmaradjon. Ez egészség-, és társadalompolitikai érdek egyaránt. Fel kívánjuk hívni a Kormányzat figyelmét arra, hogy a betegterhek egy bizonyos határon túli emelése a gyógyszerkiváltás elmaradását okozza, ezzel egészségveszteségi következményt hordoz (ld január). Ezzel összefüggésben feltétlenül figyelembeevendő szempontnak tartjuk olyan döntés előkészítését, amely nem csökkenti a gyógyszerhez-jutás lehetőségeit. A hatásvizsgálat során kiemelkedő jelentőségű kell, hogy legyen a jelenleg rendkívül alacsony adherencia (gyógyszer-alkalmazási együttműködés) növelése. Határozottan ki kell mondanunk, hogy a tervezett elvonásnak megfelelő tartalék már nincs a rendszerben. Ez túlmutat a vállalkozások kárán, az ellátás biztonságát szélsőségesen veszélyeztetné. A szektorból való további és tartós tőkekivonás többek között készletszint csökkentéshez vezet. Nemkívánatos következményei pedig a szolgálati idő szűkítése, magasabb ellátási szintek fokozott igénybevétele, és a gyártók belföldi szállításainak megfontolásai területén egyaránt jelentkezhetnek. Jelenleg az egy főre jutó magyar gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz közkiadások összege az OECD országok és az Unió átlaga alatt van, a gyógyszerkassza 1/7-ét kitevő extra befizetések levonása után pedig a régiós átlag alatt helyezkedik el. Egy átlagos magyar polgár gyógyszereire jutó nettó TB támogatás alacsonyabb, mint a Szlovák, Szlovén vagy Cseh adat. A Széll Kálmán Terv végrehajtását célzó konstruktív együttműködési készségünket megerősítjük. Fenntartjuk korábbi véleményünket, hogy a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy gazdasági fejlődés nélkül az államadósságot sem lehet csökkenteni, márpedig a gazdasági növekedésben érdemi szerepet vállalnak a magyarországi gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési tevékenységükkel, beruházásaikkal, foglalkoztatásaikkal, valamint azt, hogy a stabilizációt követően meg kell teremteni pótlólagos források bevonásának lehetőségét a gyógyszerellátás biztonságának fokozására, a gyógyszerészi gondozás támogatására. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége Budapest, március 25. Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 5

8 A MOSZ Országos Választmánya állásfoglalása a patika alapról július 05-én a megyei elnökök részvételével rendkívüli ülést tartott a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Választmánya. Megvitatták a T/ számú, egyes egészségügyi es egészségbiztosítási tárgyú törvények utolsó módosítása során kialakult, június 26-án a parlament által megszavazott jogi helyzetet. Megállapították, hogy azok a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok tulajdoni hányadának átruházásán túlmenően, alapvetően érintik a személyi jog, az átalakulás, a generációváltás és a gyógyszerészi hivatás fejlesztése kérdését is. Határozott álláspontjuk szerint a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban az állami tulajdonlás lehetősége átmeneti vagy tartós jelleggel, minden formában elfogadhatatlan. A látszólag, az elővásárlás jogi sorrendje és időterminusok tekintetében precízen körvonalazott törvény számos kérdést hagy nyitva a vagyonértékelés, elbírálások és a tulajdonszerzés jogérvényes ügyletei tekintetében, amelyek megkérdőjelezik az eredeti kormányzati szándék, a gyógyszerészi többségi tulajdon preferenciája érvényesítésének garanciáit. A személyi jogos, nemzeti tulajdonos gyógyszerészek érdekeit képviselő MOSZ konzekvensen a évben megfogalmazott álláspontjához továbbiakban is határozottan képviseli a közforgal - mú gyógyszertárakat működtető társaságokban a gyógyszerészi többségi tulajdon szükségességét. Továbbra is szilárd meggyőződésünk, hogy ez a gyógyszerbiztonság, a kiegyensúlyozott, szakszerű és gazdaságos betegellátás és a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének meghatározó feltétele. Üdvözli azt az állami kezdeményezést, amely a korábban jogszabályban rögzített, de a liberalizációs időszak során ettől ez elvtől eltérő tulajdonosi szerkezet viszszaállítását, hitelkonstrukció bevezetésével kívánja segíteni. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a gyógyszerészi többségi tulajdon működtetésben való megteremtésében az átmeneti, vagy tartós állami tulajdonosi szerepvállalás elkerülendő. Amennyiben a jogalkotói szándék a kormányzati és sajnálatos módon a MGYK nyilatkozatai szerint az volt, hogy a gyógyszerészek jelenleg rendkívül alacsony befektetési tőkeerejét állami eszközökkel, hiteltámogatással segítse, jogtisztává tegye, ennek más módját látjuk reálisnak. A liberalizációs időszak során megkezdődő, és bár más okokból, de a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 alatt folytatódó időszakban a gyógyszertár-működtetés rentabilitása folyamatosan és tartósan romlik. Nem értünk egyet azzal a kamarai állásponttal, amelyik különféle matematikai trükkökkel és változó számokkal bizonygatja a kormányzat számára, hogy a stabilizáció már 2011-ben elkezdődött, és folyamatosan pozitívan alakul. Több alkalommal dokumentáltuk különvéleményünket ebben a kérdésben a szakma és a kormányzat számára egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a gyógyszerészek jelenlegi gazdasági környezetben való többségi tulajdonosi szerepvállalásának ez a legfőbb akadálya. Továbbra is elfogadhatatlan számunkra a Magyar Gyógyszerészi Kamara azon magatartása, hogy konzekvensen nem vesz részt a személyi jogos, nemzeti tulajdonos gyógyszerészeket képviselő MOSZ által kezdeményezett, a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjével Nemzeti Egyeztető Fórum keretében 3 éve folytatott tárgyalássorozatban. Ezeken az együttműködésben rejlő kiadáscsökkentő megoldások feltárása mellett a tevékenységek harmonizációjából fakadó lehetőségek kiaknázásával, a gyógyszertári profil bővítésével, a működési költségek lefaragásával próbálunk forrásokat teremteni. Ezzel szemben az MGYK valamennyi gyógyszerész képviseletében kisajátította az érdekérvényesítés kormányzati pozícióit. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi, a patika alappal összefüggésben megvalósult törvénykezési folyamat is ezzel hozható összefüggésbe. A kormányzat nem ismeri a reális, valós helyzetet. Amennyiben a kormányzat javaslatainkra építve olyan gazdasági megoldásokat preferál, amelyek a gyógyszertárműködtetést rentábilissá, jövedelmezővé teszik, és annak tartós, kiszámítható fennmaradását biztosítják ezzel segítve a gyógyszerészi tulajdonosi szerepvállalás erősítését, egyúttal elősegítve a generációváltást, nem lesz szükség sem átmenetileg, sem tartósan az állam tulajdonosi és működtetői szerepvállalására. Ebben a kérdésben, a MOSZ továbbiakban is elkötelezett. Minden eszközzel segíti a korábban kitűzött, a gyógyszertárakat működtető vállalkozásban többségi gyógyszerészi tulajdon megteremtését célzó kormányzati intézkedéseket. Budapest, július 05. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Országos Választmánya 6 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

9 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Tanácskozott a MOSZ Budapesti Szervezete Lukácsné dr. Fodor Enikő a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapesti Szervezete elnöke tanácskozásra hívta a fővárosi gyógyszerészeket. A megbeszélésnek a közelmúltban hatályba lépett jogszabályi változások adtak különös aktualitást. Az érdeklődést a megjelenők jelentős létszáma (több mint 100 fő) is tanúsította. Az ülésen részt vett Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök és Dr. Hetényi László a MGYK Budapesti Szervezete elnöke. Meghívott vendég volt Dr. Muskáth Zsolt, az NTSZ Fővárosi és Pest megyei tiszti-főgyógyszerésze. Elsőként tiszti-főgyógyszerész úr ismertette az ÁNTSZ évi ellenőrzési programját, s az eddigi tapasztalatok alapján vázolta a gyógyszerellátó hálózat működésével összefüggő észrevételeit. Összességében megállapította, hogy a gyógyszertárak működésük során alapvetően betartják a jogszabályban előírt követelményeket. Jelentős hiányosságok csak elvétve adódnak, s azok kijavításáról a jegyzőkönyvek alapján az érintettek rendszerint azonnal intézkednek. Részletesen és taxatíve bemutatta azokat a gyakran visszatérő prob - lémákat, amelyekkel ellenőrzései során találkozott, és iránymutatást adott a megoldásukra. A megbeszélés során mások mellett válaszolt a közelgő Semmelweis napi munkarenddel összefüggő kérdésekre is. Dr. Mikola Bálint Szakmapolitikai célkitűzések és gazdasági környezet című előadásában bevezetésként rövid áttekintést adott Magyarország népmozgalmi és morbiditási jellemzőiről. Fontos ismernünk, hogy egészségügyi szolgáltatóként mely társadalmi csoportokat, milyen megbetegedésekben és terápiával kell leggyakrabban gyógyítanunk. Szakmai programjainkat ezek a tények kell, hogy meghatározzák. Ezzel összefüggésben példaként említette a MOSZ 2011-ben tankönyv megjelentetésével indított, majd ban továbbképzésekkel megerősített Geriátria programját. Bemutatta az egészségügyi ellátó rendszer gazdasági és humán erőforrásait, azok változását és a várható tendenciákat. Részletesen elemezte a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek gyógyszerpiaci szereplőkre való hatásait, ismertette a gyártó-, nagykereskedő-, és gyógyszertári területre gyakorolt gazdasági és szakmai következményeket. A gyógyszertár-működtetés legsúlyosabb gondjainak összegzését követően megoldási lehetőségeket vázolt a forráshiányok leküzdésére, a szakmai programok továbbfejlesztésére. Kérdésekre válaszolva kifejtette álláspontját többek között a patika alappal kapcsolatos kérdésekben. Lukácsné dr. Fodor Enikő vezérgondolata szerint a törvényalkotók sokat dolgoztak az elmúlt időszakban. Ezeket a változá - sokat vette górcső alá vitaindítójában. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény módosítása értelmében a gyógyszertár a továbbiakban egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. A definícióból kimarad a kiskereskedelmi tevékenységre való utalás. a gyógyszerész a gyógyszertárban forgalmazható valamennyi termék kiszolgáltatásakor egészségügyi feladatot lát el és teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás fogalma kiegészül az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatásával és házhoz szállításával. Ezt a fo - lyamatot, csak gyógyszertár végezheti. Emlékeztetett arra, hogy az OTH a honlapján tájékoztat az internetes gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos magyar és uniós jogszabályi rendelke - zésekről, és felsorolja internetes gyógyszerforgalmazásra jo - gosult magyarországi gyógyszertárak és honlapjaik jegyzékét. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény módosítása alapján lehetőséget kapnak a gyógyszerészek, hogy az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében megismerhessék a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli egyes adatokat. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a betegjogok és a dokumentáció fontosságára. Az adatok a BÉVER adatbázisból származnak, jelenleg havonta frissülnek. TAJ szám és vényazonosító szükséges a lekérdezés elindításához, erőforrás és időigényes folyamat, számítógépes rendszerünket erősen leterhelheti. A fizetett szolgáltatási díjakhoz kapcsolódó szakmai többletszolgáltatások magas szakmai színvonalon való ellátását, illetve a jelentős interakciós vonzatú gyógyszerek alkalmazásával járó kockázatok csökkentését segíti elő a folyamat. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény módosítása értelmében definiálásra került a hamisított gyógyszer fogalma és ezzel párhuzamosan változott a gyógyszerész jelentési kötelezettsége. Ismét változott a gyógyszertárban folytatható marketingtevékenység szabályozása. Érdemes lenne azt a kérdést a jövőben külön célmegbeszélés során alaposan kielemezni jelezte az előadó. Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 7

10 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A 44/2004. (IV. 28.) sz. ESZCSM-rendelet módosítása értelmében többek között újra lehetővé válik az orvosoknak megrendelőlap használata, amit a gyógyszertárnak öt évig meg kell őrizni. A rendelet pontosítja a lejárat közeli gyógyszer expediálásával kapcsolatos előírást, mely szerint gyógyszer csak a felhasználhatósági időtartamán belül adható ki úgy, hogy a kiadás napjától számítva az előírt adagolás figyelembevételével a teljes kiadott gyógyszermennyiség felhasználhatósága biztosított legyen a lejárati időn belül. Megszűnt a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek esetében a kétpéldányos gyógyszerrendelési kötelezettség. Változott a K1, K2 és pszichotróp gyógyszerek, a FoNo dosim-nál nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában való kiadása, és korlátozásra került a P4 gyógyszerek kiadásának lehetősége. A napi praktikumra áttérve az elnök kifejtette, hogy mögöttünk van az árrés átrendezés, annak minden kihívásával, már tudjuk mit jelent az árrés alulról (beszerzési árból) és árrés felülről (fogyasztói árból). Nem biztos, hogy a legnagyobb üzletnek tartjuk a vaklicitek előtt minket felkereső látogatók óriási engedményeit, mely gyógyszerekről hamarosan kiderül, hogy elvesztették OEP támogatásukat és a legdrágábbak lettek a piacon. Megtanítottuk a betegeknek, mit jelent a generikus helyettesítés, megkaptuk az utalásokat a bankszámlánkra a generikus ösztönző programból. Mindenki ki tudja számítani az árcsökkenésekből adódó árréstömeg-kiesést és a kapott kompenzációs összeggel párhuzamba tudja állítani. A szolgáltatási díj bevezetése óta lassan naprakészek vagyunk az expediált vények számáról. Május végére elkészültek a mérleg eredmények, érdemes összevetni az előző évek eredményeivel és alaposan kielemezni. Az árrés átrendezésből adódó veszteségeket a nagykereskedők a patikák felé hárították, az egyedi megállapodásokban a fizetési határidők és az engedmények százaléka csökkent. Több egyeztetés is volt a fő nagykereskedők és a MOSZ között az elmúlt időszakban, cél egy kedvező együttműködési rendszer kialakítása, mivel nagyon szorosan egymásra vagyunk utalva. Ennek során kitért az irreálisan nagy rendelési mennyiségek elvárására, az összeghatár és a kiszállítási érték kérdésére, a sok és növekvő hiánycikkre, a nagykereskedői kintlévőségek és a fizetési fegyelem helyzetére egyaránt. Ismertette a fixesítés és vaklicit előtti készletek kialakításának problémáit, az ezzel összefüggő veszteségeket, a visszáruk kezelése gondjait, amelyek újabb gyógyszerbiztonsági kérdéseket vetnek fel. Elemezte a helyettesítéssel összefüggő gyakorlati problémákat, azok szakmai és gazdasági aspektusait. Egy alacsonyabb támogatású terméket egy magasabb támogatásúval helyettesíteni az OEP szempontjából nemkívánatos. Egy alacsonyabb térítési díjú gyógyszert egy drágábbal a beteg szempontjából nem kedvező. Ha mindkét szereplő (OEP, beteg) jobban jár, és ehhez még egy gyártói kedvezmény is társul, az adott termék kapcsán magasabb patikai árrés-tömeghez juthatunk, és nem kell etikai aggályokkal küzdenünk. Viszont ha folyamatosan arra törekszünk, hogy az olcsóbb készítményeket expediáljuk a betegeknek, miközben nem tudtunk a gyártókkal előnyös szerződést kötni az árkedvezményekre, akkor elveszíthetjük az adott hatóanyagcsoportban realizálható árrés-tömegünk jelentős részét, és saját gazdaságos működésünk is veszélybe kerülhet. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a gyógyszer-expedició során al - kalmazható, etikus marketinglehetőségekre is. Előttünk van a tulajdonosi szerkezet átalakítása, a létszámrendelet, terheink csökkenése nem várható, de jól megfontolt gazdasági döntésekkel, vezetői tudással, jól képzett alkalmazottakkal, törzspacienseinket nagy becsben tartva, nincs okunk csüggedésre. Minden, a segítségünkkel gyógyult beteg, egészségéért tenni akaró paciens a mi jó hírünket viszi tovább zárta gondolatait a program háziasszonya. MOSZinfo 8 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

11 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Az Escapelle story Mit szólnának ahhoz, ha egy gyógyszer betegtájékoztatója az alábbi mondattal kezdődne: vényköteles gyógyszer, kivéve, ha Ön egy igazoltan 16 éven felüli nő, és a gyógyszertárban hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy az elmúlt 72 órában közösülésen esett át. Ebben az esetben Ön egy kérdőív hibátlan kitöltésével jogot nyer arra, hogy vény nélkül is megvásárolhassa gyógyszerét. Mit gondolnak, melyik az a vényköteles gyógyszer, amelyet ügyeletben majdnem annyi esetben expediálunk, mint a nyitvatartási idő alatt, és van-e még egy olyan gyógyszer, amelyikkel az utóbbi években annyit foglalkozott volna a sajtó, a hatóság és a politika is? Ez a gyógyszer bizony a címben említett Escapelle tbl. Nálam az elmúlt 5 év alatt expediált 43 esetből 19 alkalommal vásárolták ügyeletben. Hasonló eladási arányt mutat egyébként a Rigesoft fogyása is, de most maradjunk a cikk címénél. Nézzük a készítmény expediálhatóságának utóbbi három éves történetét, melynek még ma sincs vége, sőt július 8-án a Richter Gedeon gyógyszergyár tájékoztató levelet küldött a gyógyszertáraknak, melyben közli, hogy június 14-től az Escapelle OTC státuszba került és augusztus 1-től vény nélkül is elérhető lesz a 16. életévüket betöltött nők számára. A népszerű internetes portálokon az OTC státusz kihirdetése után néhány nap múlva már részletes, statisztikai adatokkal alátámasztott lelkendező cikkek jelentek meg. Recept nélkül is kiváltható a fogamzásgátló tabletta! (Hir6.hu) A cikkből megtudhattuk, hogy Magyarországon óránként hat terhesség-megszakítást végeznek. Közülük egyre több a éves lány. Augusztus elsejétől már nem kell szorongva üldögélni a zsúfolt nőgyógyászati rendelőkben, hogy valaki felírja a sürgősségi fogamzásgátló tablettát. (Bocsánat, de eddig is felírhatta a háziorvos zsúfolt nőgyógyászati rendelők látogatása nélkül. Sz. L.) Aggódni sem nem kell, a tabletta csupán a peteérést gátolja, a kialakult terhesség beágya - zódását nem akadályozza meg hangsúlyozta a cikkben dr. Major Tamás nőgyógyász szakorvos. az esemény utáni tabletta! (mixonline.hu). A GYEMSZI főigazgatója az MTI tudósítója szerint előírta, hogy a gyártónak ( ) kockázatkezelési tervet kell kidolgoznia, amely a készítmény orvosi javaslat nélküli szedésével kapcsolatos kockázatokat mérsékli. A cikk arra is kitért: a gyógyszerész a vásár - lóval kitöltött kérdőív alapján dönt majd arról, hogy kinek adja ki a tablettát. Vizsgáljuk meg ezt a kérdőívet, ha már megszólítva lettünk mi is gyógyszerészek és képzeljük el még hozzá, hogy a kérdőív kitöltését elég gyakran éjszaka ügyeletben kell majd végrehajtani. A 11 pontból álló és hibátlanul kitöltendő (ellenkező esetben ugyanis az ügyeletes orvoshoz vagy a nőgyógyászhoz kell a vásárlót irányítani!) egészségügyi TOTÓ-juk első kérdése: Saját használatra vásárolja a készítményt? A kérdés feltételezi, hogy a férfivásárlók kizárandók, csak nőknek adható ki Az írásban megnyugtató nemzetközi kitekintést is kaphattunk, mely szerint a világ már 50 országában elérhető a készítmény (köztük van USA és Kína is), az Európai Unió 27 országából csupán hat tagállam (Lengyelország, Lettország, Málta, Németország, Olaszország és Románia) állít még korlátot recept nélküli forgalmazáshoz. A mostani igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az USA a 17 év alatti nőket 2012-től kizárta az OTC értékesítésből, még akkor is, ha a felmérésük szerint az ottani nők 50%-a kezdi el a szexuális életét 17 éves kora alatt. (PharmaNet.hu) Nem is Magyarországon élnénk, ha július 23-án az - az hat hét múlva már újabb, ezúttal ellenkező tartalmú MTI tudósítás kerül a lapok címoldalára. Vény nélkül nem kapható Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 9

12 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ez a gyógyszer. Sőt az aggódó vagy előrelátó szülők is viszszafordulhatnak. Az érintett hölgy elmúlt óráiról szerencsére nem kell nekünk írásban beszámoljon, de azért egy kicsit a kérdéssel megpiszkáljuk, hogy mivel tölthette az elmúlt 72 órát. No comment. Második kérdés: Betöltötte a 16. évet? Nem vagyok biztos benne, hogy erre a kérdésre adott válasz értékeléséhez elkérhetem a vásárló életkorát igazoló dokumentumait. A gyógyszerész nem hatóság! A harmadik és negyedik kérdést együtt értékelném: Volt nem védett szexuális együttléte az elmúlt 3 napon (72 órán) belül? Kizárható-e, hogy Ön már korábban teherbe esett? A válaszok helyes értelmezése érdekében a gyár által mellékelt silla - busz szerint 3 nap elteltével ugyanis hatástalan a gyógyszer, ha a vásárló pedig bevallottan terhes, akkor szedése indokolatlan és felesleges. Eszerint a gyógyszer minden szempontból ártalmatlan, de akkor minek a tiltás? Ötödik kérdés: Tapasztalt-e bármi szokatlant a legutóbbi men - struáció során? (pl. késett-e a várthoz képest?) Bocsánat mi számít késésnek? A nőgyógyászok szerint a rendszeres ciklusidő egyéntől függően (28-35 nap) a nők 18 éves kora körül áll be. Milyen választ értékelhetek megfelelőnek? A hatodik, hetedik és nyolcadik kérdés helyes megválaszolása a betegtől komoly egészségügyi előképzettséget igényelne. Nagyjából ismernie kell többek között a gomba, epilepszia, tbc. és HIV-ellenes szereket, a ciklosporin toxicitás rizikóját a Crohn és májbetegségek tüneteit és a klimaxra, depresszióra alkalmazott gyógynövény tartalmú termékek öszszetételét. A tabletta valamely összetevőjére való allergia hajlamot még nem is kérdeztük. Egyszóval, ha nem azt írja le, hogy én most egy teljesen egészséges, gyógyszereket nem szedő egyénnel állok szembe, akkor elveszett, mehet a fülledt levegőjű rendelőbe. Kilencedik kérdés: Szenved-e Ön laktóz (tejcukor) érzékenységben? A kérdés szimpatikus, ennek eldöntéséhez végre a gyógyszerész eszére is szükség van. A készítmény 142,5 mg laktóz- monohidrátot tartalmaz, melyet az esemény után esetleg beveszünk havonta egyszer. Engedjék meg, hadd idézzem Dr. Pálfi Erzsébet Laktóz-intolerancia cimű internetes cikkének egy bekezdését: Tejcukrot eredendően a tej tartalmaz. A tej laktóztartalma (5 g/100 g) már panaszokat vált ki a legtöbb laktóz intoleráns betegnél ( ) az intolerancia mértékétől függően engedjük meg a fogyasztását, amely általában ½ dl-től 2 dl-ig ter - jedhet. A laktózmentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék 0,1 g/100g-nál kevesebb tejcukrot tartalmaz. (www. etelallergia. hu/allergia/laktoz_intolerancia.htm). Havi egy szem tabletta tehát esetünkben majdnem laktózmentes táplálkozást jelent. No comment. Kockázat-haszon? Ugyan már! A tizedik, és az azt követő kérdés volt-e korábban méhen kívüli terhessége vagy kismedencei gyulladása valamint az Escapelle cikluson belüli ismételt alkalmazás csak figyelmeztető, hogy menjen majd alkalomadtán orvoshoz is, de bennünket nem tilt el az expediálástól. Végül a majdnem bevezetett tesztvizsga dokumentum sorsa mi legyen? Osztályozzam le, írjam alá és adjam vissza? Rögzítsük az ÁNTSZ által előirt és hitelesített új naplóba az expe diálás tényét és öt év múlva selejtezzük? Kitöltés után dobjuk az egészet a szemétbe? Mindegyik válaszban van valami igazság. A Richter bátor és egyedülálló kísérlete tehát nem sikerült, valahol valakik lefújták. A válaszuk kialakításához tessék hozzá elolvasni az interneten a medicalonline április 01-i cikkét Kettős kormányzati beszéd az abortusz szigorításáról címmel. A politika sajnos megjelent mint az elefánt a porcelánboltban és mindent eldöntött. A gyógyszerész szakma azonban nyugtalan. A Gyógyszerészet 2012 áprilisi számában A hónap problémája rovat Fogamzásgátlás és sürgősségi fogamzásgátlás gyógyszerészi vonatkozások címmel írt cikkben a szerző hét fő kérdés megválaszolását emeli ki a gyógyszerészi gondozás és beteg-tanácsadási tevékenység során. A cikk írója kiemeli, hogy a gyógyszerészeknek fontos szerep juthat a preven - cióban és a lakosság szakszerű tájékoztatásában. Mindezeknek természetesen világnézeti, erkölcsi, társadalmi és demográfiai (továbbá költségvetési) vonatkozásai is vannak. A Gyógyszerészi Hírlap évi márciusi számában a SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet professzorasszonya egy kérdőíves felmérés elvégzéséhez kéri a gyógyszerészkollégák közreműködését. Megfogalmazása szerint az Európai Unió legtöbb, köztük a velünk szomszédos országaiban is a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vény nélkül kiadható, kizárólag gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek, ezzel biztosítva a gyors hozzáférést és a szükséges információk átadását. Meggyőződésünk, írja hogy a magyar gyógysze - résztársadalom szakmailag felkészült, illetve felkészíthető (készülő irányelv) a sürgősségi fogamzásgátlók szakszerű expediálására. Én majd megválaszolom a kérdőívükön feltett 31 kérdést. Hogy hiszek-e a változtatásban? Elmúlt cikkeimben leírtak nem ezt tükrözték, de optimista vagyok. A sziszifuszi munkájukhoz mindenesetre sok sikert kívánok. Dr. Szrága László 10 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

13 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A kiegészítő termékek gyógyszerterápiára kifejtett hatásairól Napjaink egyik legelterjedtebb tévhite, hogy ami természetes, az nem árthat. Ez a kijelentés több oknál fogva nem állja meg a helyét. Nemzetközi felmérések szerint az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megnőtt a gyógyszereik mellett további kiegészítő termékeket, étrend-kiegészítőket, növényi készítményeket, csodaszereket alkal mazó betegek aránya. A gyakorlati tapasztalat és a termékek forgalmi adatai azt bizonyítják, hogy hazánkban is ez a tendencia érvényesül. A kiegészítő termékek népszerűségének számos oka van. Csak néhányat kiemelve közülük: az öngyógyítási törekvések térnyerése, a hivatalos medicina iránti bizalomvesztés, a jól hangzó ígéreteket felsorakoztató, ám gyakran megtévesztő reklámok, és a könnyű hozzájutás. Mindenki arra költi a pénzét, amire akar - ja mondhatnánk. Miért kell ezzel foglalkoznunk mégis? Számos példa ismert a különböző gyógynövények alkalmazása kapcsán jelentkező nem kívánt hatásokra (például allergiás reakció, májkárosodás, megnyúlt vérzési idő), ezeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni a kockázat és a várható haszon arányának értékelésekor. Másrészt több készítményről kiderült, hogy egyes összetevői távol állnak a címkén hirdetett természetes eredettől. Nem a szintetikus C-vitamin az, ami aggodalomra ad okot, hanem sokkal inkább a gyógyszerhatóanyagokkal megerősített étrend-kiegészítők és a nehézfémmel szennyezett távol-keleti orvosságok. A kiegészítő termékek gyógyszerek mellett történő alkalmazása esetén felmerül még egy probléma, ez pedig a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások veszélye. Az interakciók felismerését és megelőzését nehezíti, hogy az egészségügyi szakemberek általában csekély rálátással bírnak a termékkörre. Saját felmérésünk tanulságai szerint a megkérdezett belgyógyászati betegek négyötöde alkalmazott valamilyen nem orvos által elrendelt készítményt az előző két hétben, ugyanakkor ez csupán az esetek 12 szá - zalékában szerepelt a klinikai dokumen - tációban. A gyógyszeres terápia csökkent hatékonyságának vagy egyes mel - lék hatások jelentkezésének a hátterében az esetek egy részében kiegészítő termékek alkalmazása állhat, erre azonban általában nem derül fény. Hogyan hatnak egymásra a kiegészítő termékek és a gyógyszerek? A gyógyszerek és kiegészítő termékek közti kölcsönhatások a gyógyszerhatóanyagoknál ismert mechanizmusoknak megfelelően alakulhatnak ki. Így ezeknél is megkülönböztethetünk farmakokinetikai és farmakodinámiás interakciókat. E vonatkozásban a leggyakrabban érintett gyógyszercsoportok a véralvadásgátlók, a központi idegrendszerre ható szerek, az antidiabetikumok és a kardiovaszkuláris rendszer gyógyszerei. A farmakokinetikai kölcsönhatások érinthetik a felszívódást, a megoszlást, a metabolizmust és a kiválasztást. Jól ismert, hogy az étrend kiegészítésére vagy többé-kevésbé megalapozott gyógyászati célból szedett kalcium- és magnéziumsók gátolhatják a levotiroxin, a biszfoszfonátok és egyes antibiotikumok (fluorokinolonok, tetraciklinek) felszívódását. A rostkészítmények, duzzadó anyagok nagy fajlagos felületük miatt szintén csök kenthetik számos hatóanyag gyomor-bélrendszerből történő abszorpcióját. A citokróm P450 enzimrendszeren keresztüli metabolizmust és a gyógyszerek transzportjában szerepet játszó fehérjéket érintő kölcsönhatásokról áll rendelkezésre a legbővebb irodalom. Elsőként az orbáncfű (Hypericum perforatum) CYP-indukáló hatása került a fi - gyelem középpontjába. A hangulatjavító tulajdonságáról ismert gyógynövény a ciklosporin, a digoxin vagy a hormonális fogamzásgátlók hatékonyságát csökkentő hatása a legjobban dokumentált kölcsönhatások közé tartozik. A grapefruitlé ezzel szemben gátol bizonyos CYP izoenzimeket, így nagy mennyiségben fogyasztva jelentősen megnövelheti például egyes kalciumcsatorna-blokkolók és sztatinok plazmaszintjét, fokozva a koncentrációfüggő mellékhatások előfordulásának kockázatát. Fontos különbség, hogy míg az enzimin - dukció kialakulásához rendszerint több hét szükséges, a metabolizmus gátlása néhány nap alatt gyógyszertoxicitáshoz vezethet. Számos más gyógynövény, például a máriatövis (Silybum marianum) és a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) kivonatainak CYP enzimek működését befolyásoló hatását is leírták, ezek klinikai jelentősége azonban még nem tisztázott. A farmakodinámiás kölcsönhatások csoportját a szinergisztikus vagy additív és antagonisztikus interakciók alkotják. Ezekre jellemző, hogy a mechanizmus ismeretében gyakran egy egész hatástani csoportra vonatkoztatják a kölcsönhatást. A véralvadást befolyásoló gyógytermékeket (például ginkgo, fokhagyma, halolaj készítményeket) antikoagulánsokkal vagy trombocita-aggregcció gátlókkal együtt alkalmazva fokozódik a vérzéses mellékhatások kockázata. Szintén a szinergisztikus kölcsönhatásokra példa az orbáncfű és az SSRI típusú anti - depresszánsok (pl. paroxetin, szertralin) összeadódó, a szerotonerg rendszert stimuláló hatása miatt kialakuló szerotoninszindróma. Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) mineralokortikoid-túlsúlyt kiváltó hatóanyagai miatt csökkentheti az antihipertenzív gyógyszerek hatékonyságát. Magas K-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők (például zöldtea-kivonatot vagy lucernát tartalmazó kapszulák)szedésének elkezdése vagy abbahagyása pedig felboríthatja a beállított kumarinterápiát. Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 11

14 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A gyógyszerek és kiegészítő termékek közötti kölcsönhatások klinikai relevanciáját befolyásoló tényezők Speciális típusa a kölcsönhatásoknak az interferencia a laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel. Leírták, hogy a szibé - riai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) fogyasztása jelentősen megnövelte bizonyos meghatározási módszerek esetén a mért digoxin szérumszintet. A kölcsönhatások kezelésének gyakorlati nehézségei Bár a potenciális interakciók száma nagy, szerencsére csak az esetek kis részében alakulnak ki klinikai tünetek egy-egy kölcsönhatás következtében. A köl csönhatások kli - nikai jelentőségét számos a betegtől és az együtt alkalmazott készítményektől függő tényező befolyásolhatja (lásd az ábrán), ezek szerepe a legtöbb kölcsönhatás esetében azonban nem ismert kellő mélységig. A klinikai következményekkel járó eseteknél általában több rizikófaktor összejátszása áll a háttérben. A gyógyszerkölcsönhatások kockázatának való fokozott kitettséget jelentenek a krónikus be tegségek, különösen társbetegségek jelenléte és hosszútávú gyógyszerszedés esetén (részletek a táblázatban). A kiegészítő termékek alkalmazásával kapcsolatban további különös odafigyelést igénylő csoportok a daganatos betegek, a műtét előtt állók, a fogyni vágyók, az idősek és a gyerekek. A gyógyszerkölcsönhatások felismerésében és megelőzésében nagy segítséget jelenthetnek az összefoglaló szakcikkek, az internetes adatbázisok és az elektronikus vényfelíró vagy gyógyszertári rendszerek részeként működő kölcsönhatás-kereső programok. A különböző forrásokat öszszehasonlítva ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes kölcsön - hatások súlyossági besorolását illetően. Ennek oka a kockázatok megítélésére vonatkozó konszenzus, valamint az egységes kategorizálás hiánya. A megalapozott szakmai állásfoglalást nehezíti a feltételezett kölcsönhatások hátterében álló bizonyítékok változó minősége. Bár folyamatosan gyarapodik a gyógyszerkiegészítő interakciók irodalma, ismereteink jelentős része még mindig eset - beszámolókból, in vitro vagy állatkísérletes adatokból származik, sőt, nem ritkán csupán az ismert hatásból levezetett okfejtés. Szintén jellemző, hogy az irodalom túlemleget néhány olyan esetet, aminek a hátterében csupán nagyon korlátozott bizonyíték áll. További gyakorlati nehézséget jelent, hogy az étrend-kiegészítőkről nem áll rendelkezésre teljes és köz - hiteles adatbázis, így olyan alapvető információk is kérdésesek lehetnek, mint a termék deklarált összetétele. A gyógyszerkölcsönhatások kockázatát fokozó állapotok Összegzés Nem lehet elhanyagolni a kiegészítő termékek gyógyszeres terápiára kifejtett negatív hatásainak veszélyét. Az ezen termékek és gyógyszerek között kialakuló kölcsönhatások csökkenthetik a terápia biztonságosságát és/vagy hatékonyságát, ezért felismerésük és megelőzésük fontos orvosi, gyógyszerészi feladat. Ebben az első lépés a gyógyszeres anamnézis felvétele során a kiegészítő termékekre és azok beszerzési forrásaira is kitérni. Nehezíti a helyzet kezelését, hogy a kiegészítő termékeket alkalmazó betegek (fogyasztók) rendszerint meg vannak győződve az általuk szedett termékek jótékony hatásáról és mellékhatás-mentességéről. Bizalmuk és együttműködésük megőrzése érdekében különösen fontos a nyitott kommunikáció és a szakmailag megalapozott, hiteles tájékoztatás. Gyógyszerészként mit tehetünk? Mindig kérdezzünk rá a kiegészítő termékek használatára, különösen, ha terápiás problémák jelentkeznek. Csak megbízható forrásból beszerezhető kiegészítő terméket ajánljunk a betegnek, amennyiben szakmailag azt megalapozottnak véljük! A forrás nem tekinthető megbízhatónak, amennyiben nem tud a készítményekről megfelelő tájékoztatást nyújtani. Ismerkedjünk meg a gyógyszertári program interakciós moduljával! Egyes hazai szoftverek gyógyszer-kiegészítő kölcsönhatások szűrésére is alkalmasak. Kiegészítő termékhez kapcsolódó nem kívánt hatás vagy gyógyszerkölcsönhatás gyanúja esetén igyekezzünk az ok-okozati összefüggést alátámasztó tényezőket tisztázni (a tünetek időbelisége, a készítmények azonosítása, egyéb lehetséges okok kizárása), illetve jelentsük az esetet az termékkategóriában illetékes hatóságoknak. Ami megkülönböztet... A vény nélkül kapható gyógyszerek és más önkezelésre használt termékkategóriák közötti legfontosabb különbségek. A gyógyszerek hatásosságát és relatív ártalmatlanságát klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, ez a többi termék esetén nem követelmény. Az étrendkiegészítőknek tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani. A gyógyszereknél a forgalomba hozatal engedélyezését megelőzően a GYEMSZI-OGYI ellenőrzi a minőség, hatásosság és biztonságosság hármas követelményének való megfelelőséget. Az étrendkiegészítők esetében nem történik engedélyezés, a hatóság mindössze ıtudomásul veszi és nyilvántartja a forgalomba hozatali szándékot. Egyes termékkategórák esetén (például nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek) még csak bejelentési kötelezettség sincs. Dr. Végh Anna PTE-ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár 12 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

15 Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ı20 éves a klinikai gyógyszerészet Ukrajnában címmel tartott konferenciát a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem Harkovban Ukrajna történelme során Harkov (ukránul Harkiv) városa, mint ipari, kulturális és oktatási központ mindig jelentős szerepet kapott. Napjainkban Harkov Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő felsőoktatási és kutatási központja. A városnak 13 nemzeti egyeteme és számos professzionális, műszaki és privát felsőoktatási intézménye van, mely rengeteg (több mint ) különböző kart és/vagy szakot kínál a diákoknak. Harkov felsőoktatási intézményeiben összesen diák tanul. A Mecsnyikov Orvostudományi Egyetemet 1805-ben alapították. Ez Ukrajna első hivatalos egyeteme. Itt tanult Korotkov is, aki életének egyetlen közleményével beírta nevét a hipertónia diagnosztikájának történetébe. A módszerével végzett vérnyomásmérés a harmincas évektől az egész világon a mindennapos orvosi tevékenység alapjává vált. A több mint 200 évvel ezelőtt alapított egyetemen az orvosképzéssel egy időben indult el a gyógyszerészképzés. Jelenleg itt folyik az ország legmagasabb szintű orvosi és gyógyszerészeti oktatása. Az egyetemnek, ma több mint (ebből 1000 külföldi 75 országból) hallgatója van és a világ 12 országának 35 egyetemével tart fenn folyamatosan tudományos együttműködést. A hat egyetemi épület 10 kar, 49 intézet, 8 tudo - mányos laboratórium, 60 képzési és tudományos egység és öt kollégium négyzetméter alapterületen található. A szeptember 18-tól önálló Nemzeti Gyógyszeré - szeti Egyetemen szakértőket képeznek szinte minden gyógy szerészettel kapcsolatos területen. Az Ukrajnában 20 évvel ezelőtt a Harkovi Egyetem Klinikai Farmakológiai Tanszéken a kezdetektől napjainkig Igor Zupanets professzor vezetésével elindított klinikai gyógyszerészi képzésre emlékezve szervezett március én konferenciát az Ukrán Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem. A tudományos rendezvényen elhangzott előadások a klinikai gyógyszerészek képzéséről, a klinikai gyógyszerészeknek az egészségügyi ellátó rendszerben betöltött egyre fontosabb szerepéről, a biztonságos és hatékony gyógyszeres terápia megvalósításáról, a minőségi és biztonságos gyógyszeralkalmazásokról, a klinikai vizsgálatokról, valamint a gyógyszerellátást érintő aktuális nemzeti és nemzetközi kérdésekkel (GMP, GDP, GPP, farmakovigilancia, adherencia, farmakoterápia menedzsment, minőségi és biztonsági standardok és protokollok a gyógyszerészi gondozás gyakorlatában, stb.) foglalkoztak. A konferenciát a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem rektora Valentin Chernykh professzor nyitotta meg, majd az Ukrán Egészségügyi Minisztérium részéről Roman Bogachov miniszterhelyettes tolmácsolta Raisa Bohatyriova miniszter üdvözletét és a klinikai gyógyszerészet egészségügyi ellátó rendszerben betöltött kiemelkedő jelentőségét méltató szavait. A konferencián az ukrajnai gyógyszerészeti-, orvosi-, tudományos- és szakmapolitikai élet számos képviselője, valamint Ausztria, Cseh Köztársaság, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Örményország Svájc, Üzbegisztán, összesen húsz ország szakemberei vettek részt. Hazánkat az Ukrán Egészségügyi Minisztérium meghívásának eleget téve Dr. Samu Antal a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke képviselte. Samu doktor előadásában a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozás és a távgondozás területén elért (Gyógyszertár lapunkban folyamatosan publikált) eredményeinkről számolt be. MOSZ-info Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 13

16 Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló 15. egészség-gazdaságtani szimpózium Az uniós támogatásokon kívül amelyek jelentősen csökkennek ezen a területen a következő hétéves ciklusban, az egészségügy nem számíthat többletforrásra a következő években. Míg a 2002-es egészségügyi béremelést az akkori kormány hitelből finanszírozta mivel 2002 és 2005 között az egészségbiztosító hiánya az ezermilliárd forintot is meghaladta, orvosok és nővérek fizetésének idei és tavalyi emelése mögött stabil költségvetés és saját forrás áll közölte a 15. egészség-gazdaságtani szimpóziumon Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkár mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is egyértelművé tette, hogy a kormány csak arra ad plusz pénzt, amire pluszforrás is található. Banai Péter Benő szavaiból az is nyilvánvalóvá vált: az egészségügy a béremelésen kívül a közeli jövőben nem számíthat nagyobb arányú költségvetési többletre. A kormány számára ugyanis egyrészt az uniós 3 százalék alatti költségvetési hiánycél, másrészt az államadósságnak a GDP 50 százalék szorítása a fő célja. Ehhez azonban legalább év kell, miközben a növekedés feltételei sem biztosítottak, ugyanis az Európai Bizottság előrejelzése alapján az unióban hosszú távon alacsony növekedésre kell berendezkedni. Márpedig ez a két tényező, az államháztartás hiánya és a növekedés együttesen határozza meg, mennyit lehet költeni például egészségügyre. Arra a felvetésre, amely szerint a kormánynak másként kellene priorizálnia az egyes ágazatok között, és ily módon javítani az egészségügyben a közkiadások arányát, a helyettes államtitkár nem hagyott kétséget a felől sem, hogy a jelenlegi kormány is GDP-fogyasztó és nem GDP-termelő ágazatnak tekinti az egészségügyet. Mint fogalmazott: amikor a gazdasági növekedés a kulcskérdés, akkor a közvetlen gazdaságélénkítő területekre kell koncentrálni. Mindenkori értékválasztás, hová szán több pénzt az állam. Ezzel kapcsolatban Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője megjegyezte, ha már a többletforrások felhasználásának ésszerűségéről esik szó, az egészségügyiek érhetően bosszantja, hogy a kormány meg sem kérdőjelezi a nagyarányú stadionfejlesztések hasznát. Orosz Éva, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék tanszékvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy évtizedek óta csökkennek az egészségügy forrásai, és míg a kétezres évek elején például az egészségügyi közkiadások részesedése a GDP-ből azonos volt nálunk és Csehországban, ma az egészségügyi közkiadás Magyarországon mindössze a csehországi 65 százaléka. A tanszékvezető a Világgazdaságnak hozzátette: az egészségügy mindig is a vesztese volt a stopgo gazdaságpolitikának és a rövidlátó közpolitikának. Az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak reálértéke 2011-ben csupán 80 százalékát érte el a 2005-ös szintnek. Az összes központi és helyi kormányzati kiadásokat is magában foglaló egészségügyi közkiadás reálértéke pedig ben csupán a 83,5 százaléka volt a 2006-osnak. Csökkenő források A most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EUtámogatást használhatott fel az egészségügy közölte Banai Péter Benő. Ennek az összegnek azonban valójában még csak a 30 százalékát fizették ki, ezért most nagy a nyomás az egészségügyön, hogy a megkezdett beruházásokat befejezzék, és a maradék 70 százalékos összeget 2015 végéig ténylegesen felhasználják. Különösen, hogy bár a konkrét öszszegek nem ismertek, az biztos, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban csökkenni fognak az egészségügy rendelkezésre álló források. Volt, aki szerint milliárd, míg mások szerint mindössze 90 milliárd forintot hívhat le majd a következő hétéves fejlesztési ciklusban az ágazat. Szócska is látja a drámai helyzetet Az alapellátás preventív és definitív jellegének erősítése, a népegészségügyi programok kiszélesítése, az iskolai egészségtan oktatásának új alapokra helyezése az idei év kihívásai, Elmondta azt is az egészségügyért felelős államtitkár, hogy a várólisták már az elkövetkező hónapokban rövidülhetnek, ezzel javítva a betegek hozzáférését az ellátásokhoz, azonban ehhez az is szükséges, hogy minden beavatkozás felkerüljön a listára. Annak ellenére, hogy az ellátás során az intézmények rengeteg adatot jelentenek az ÁNTSZ-nek, az OEP-nek, a GYEMSZI-nek vagy a Statisztikai Hivatalnak, a számokban jelentős eltérések tapasztalhatóak. Példaként a szakpolitikus munkaügyi statisztikák vizsgálatát említette, ahol 40 százalékos eltéréseket tapasztaltak ugyanarról a területről gyűjtött számokban. Ezért az államtitkár fontosnak tartja az adatok elemzését, tisztítását, amely a betegek hozzáférését is javíthatja. Három hónapon belül csökkenni fog az ortopédiai műtétekre és az onkológiai diagnosztikára várakozók száma a várólistákon, csak ezután kerül sor a katarakta műtétre sorban állók 14 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

17 Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló ledolgozására. A hatékony beruházás érdekében bővülhet az erőforrás koncentráció, s érdekeltté kell tenni a szakmákat is a sorban állás csökkentésében. A várólisták tisztítását ösztönzi a legutóbbi, egészségügyi törvényeket módosító csomagban szereplő tétel is, amely szerint a várólista megkerülésével végzett beavatkozásokért nem fizet a társadalombiztosítás. Fókuszban a népegészségügy Azért vagyok a Földön, hogy egészségesebb legyen az állampolgár, fenntartható az ellátórendszer, amelyben motivált, innovatív szakemberek dolgoznak mondta a szakpolitikus, rátérve az idei évben fókuszba állított népegészségügyi mozgósítás feladataira. Úgy vélte, a népegészségügyi programok végrehajtását a szabályozás is nehezítette, a tüdőrák és az agyvérzés vezette halálozási statisztikákon javíthatnak a dohánytermékekre, a magas só, és cukortartalmú élelmiszerekre kivetett különadók. Így az ágazati forrásteremtés mellett megvalósulhatott a béremelés és a patikák támogatása, valamint az az elv is érvényesült, mely szerint, aki több, az egészségére káros hatású terméket fogyaszt, többet vállal anyagilag is. A jövedéki adókból egyébként 460 milliárd forintos rekordbevétel származott, a dohánytermékek esetében további emelés várható, amelynek következtében az államtitkár még több leszokóra számít. Jelezte, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Dohányzás Fókuszpont leszokást segítő központja nem lesz ké - pes fogadni a pácienseket, ezért a területi tüdőgondozóknál is elérhetőek lesznek a leszokást segítő programok. A beteg együttműködéshez kötött finanszírozásban a tapasztalatok szerint jól bevált a z új inzulintámogatási rendszer, amelynek köszönhetően Szócska Miklós szerint ötvenről nyolcvan százalékra emelkedett a jól beállított diabéteszesek aránya. Az alapellátás preventív és definitív jellege erősödik, ennek első lépéseként az ötezer fő alatti kistelepüléseken bevezetik a védőnői méhnyak-szűrést, amikor is a szakemberek személyesen jutnak el azokhoz az asszonyokhoz, akik az elmúlt években nem jártak nőgyógyásznál. A vastagbélszűrés országos bevezetése előtt egy megyében zajlik pilot program, Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy a felmerülő többletköltségekre biztosítják a forrásokat a kiszűrt esetek további diagnosztikájára és kezelésekre. Az egészség megőrzésével, a prevenciós feladatok szervezésével foglalkozó rendszer jön létre a térségi Egészségfejlesztési Irodák (EFI) hálózatával, amelyeknek a népegész - ségügyi mobilizációban lesz nagy szerepük, azonban újszerű eszközökkel kell dolgozniuk. Bölcsesség és dráma Csak bízhatok abban, hogy mindenkiben eluralkodik a bölcsesség mondta a szakpolitikus a választás évére célozva, ígéretekre és kritikai megjegyzésekre egyaránt számítva. Úgy vélte azonban, hogy még mindig vannak szervezési tartalékok az ellátórendszer egységesítésében, a betegutak tisztításában. Látom a problémák mögött a drámai helyzetet reagált az államtitkár dr. Orosz Éva, az ELTE-TáTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék vezetőjének felvetésére. A professzorasszony ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi közkiadások folyamatosan csökkentek az elmúlt 23 évben, s az egészségügyi szakértőknek jobban kellene érvelniük a gazdaságpolitikai elittel szemben, mert drámai a helyzet az ágazatban a források hiánya miatt. Bizonyítékalapú átalakításra lenne szükség Az egészségügyi rendszerből hiányoznak az ösztönzők és az érdekeltségek, nem támogatottak az alulról jövő kezdeményezések, valamint a helyi és közösségi kontroll is elveszett. Az is kiderült, csomagszűkítés mellett többletforrást kellene biztosítani az ágazatnak, bizonyítékokra, a szereplők partneri viszonyára alapozva a döntéseket. Szétzilált, töredezett, erős morális leépüléssel terhelt volt az ellátórendszer 2010-ben, amely durva jelenségeket okozott vélekedett dr. Sinkó Eszter, az Egészségügyi szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozatának elnöke. Ez a helyzet nem sokat javulta az elmúlt három évben, a betegek kiszolgáltatottak, egyik ellátási szintről a másikra küldözgetik őket, és ma már olyan szimptómák esetén sem kapnak kezelést, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. A sorban állás mellett a TVK-kihasználatlanság is megjelenik a rendszerben, mindemellett alacsony a foglalkoztatottság, kevés a járulékfizető, ezért egyre több adóbevétellel kényszerül kiegészíteni a kormány az egészségügyre fordítható büdzsét. Csökkentek az aktív kapacitások, az ágyszámokban történt változást inkább a progresszivitási szintek közötti átszervezés okozta. Így a belgyógyászati ágyak számának 46 százalékos csökkentése mellett többlethez jutott a kardiológia. Kisebb mértékű kapacitáscsökkentés történt, mint 2007-ben, amikor is százalékos volt a megvonás, most 14 kórház aktív ágyain szűnt meg az ellátás, 44 intézménynél csökkentették a kapacitásokat, bár egyetlen fekvőbeteg ellátót sem zártak be, így kérdésessé vált, ezek az intézmények tudják-e fedezni a kiadásaikat a bevételeikből, az már most látszik, többen bajban vannak, hiszen kevés a beteg az elegendő bevételhez. Két éve húzódik a minimumfeltételek bevezetése, a szabályozást nem lehet hatályba léptetni, mert nincs mód az ellenőrzésre ami Sinkó Eszter szerint nyilván nem véletlen. Bár hozzátette azt is, a Magyar Kórházszövetség szerint a Szakmai Kollégium tagozatai által meghatározott minimumfeltételek teljesítése lehetetlen, és hasonló álláspontot fogalmazott meg az Állami Számvevőszék is húsz hazai kórháznál végzett vizsgálata alapján. Nem államnak való szerepek Bár kommunikációjában a kormány kiemelt ágazatként kezeli az egészségügyet, mégsem kapott külön tárcát, az emberi erőforrások minisztere pedig nem tudja teljes mértékben képviselni az ágazati érdekeket a kormányüléseken. A 2010-es választásokat megelőzően kiadott egészségügyi program amelyet még Mikola István és Pesti Imre írtak (a szerk.) nem egyezett meg azzal, ami a kormány felállása után következett, az ágazat vezetésével megbízott államtitkárság végül a Semmelweis Tervet utólag készítette el. Nehezítette az ágazat irányítóinak feladatát az államosítás, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet- Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 15

18 Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló fejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) az országos szervezési feladatok helyett a központosítás kellemetlenségeivel kellett foglalkoznia. Több, az ágazatot is érintő változást a nemzet - gazdasági és a közigazgatási indított el, így az államosítás mellett a megyei a közigazgatás átszervezése miatt kebelezték be a megyei ÁNTSZ-eket, a 62 éven felüliek nyugdíjba küldésével pedig csökkentették az ágazatban dolgozók elkötelezettségét. Az egészségügy GDP arányos részesedése továbbra is alacsony, az eddigi átalakítások nem javítottak a betegek hozzáférésén. A központosított irányítás miatt a döntési folya - ma tok meghosszabbodtak, az önkormányzatok által korábban a rendszerbe tett pénz elvesztése súlyos veszteség a kórházaknak. A népegészségügyi termékadó nem új forrásként jelent meg a rendszerben, hanem a korábban, központilag elvont forrásokat váltotta ki. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) nem hozta azt a teljesítményt, amit korábban az Egészségbiztosítási Felügyelet, csupán mediátori szerepe van. Miközben az állam szerephalmozó lett, és nem mindegyik szerep áll jól neki, az egészségügyi rendszerből továbbra is hiányoznak az ösztönzők és érdekeltségek, az alulról jövő kezdeményezések nem támogatottak, és eltűnt a helyi közösségi kontroll a rendszerből. Nem a beteg túlélése fontos Ha megszűntetnék a rendszerben a mai napig fennálló pazarlást, az így megtakarított források sem lennének elegendőek a hiányok pótlására állapította meg előadásában dr. Kaló Zoltán. Márpedig a pénz egyelőre az infra struktúra és a humánerőforrás kapacitások fedezésére sem elegendő. A hiány és az igények közötti szakadék szűkítésére tudományos evidenciákon alapuló tervezésre és politikai döntéshozatalra volna szükség, a kutatóintézetek és civil szervezetek kontrollja mellett. Most nem a számok, hanem testületek kollektív határozatai alapján születnek a döntések, amelyek felülvizsgálatáról szó sem lehet, senki nem fejtheti ki a véleményét, aki nem ért egyet azokkal. Az adatokhoz csak a döntéseket támogató szakértői körök férhetnek hozzá, kutatók, betegszervezetek nem. Ezért aztán nem a hatékony terápiákra költünk, igaz, ha a bizonyítottság lenne a döntések alapja, kevesebb eljárást fogadnának be a tb-támogatotti körbe, ami által persze kevesebb lenne a politikai kredit, viszont többek számára válnának elérhetővé az ellátások, s a paraszolvencia is csökkenthe - tő lenne. Mindezért a politika nem vállalja a felelősséget, a hiány miatt a kórházakat, vagy a beszállítói kört okolja, számára most nem a beteg, hanem a rendszer túlélése a fontos. A válság jó hivatkozási alapot teremthet az egészségpolitikai döntéshozóknak a korábbi gyakorlat megváltoztatására, a közfinanszírozás kontrolljának javítására és az új rendszer kialakítására, tervezésére. A többletforrás mellett csomagszűkítésre, bizonyítékokra, és a szereplők partneri viszonyára alapozott döntéshozatalra lenne szükség Kaló Zoltán szerint. Szimpózium nyitó előadásában dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár egyébként azt ígérte, biztosítják az egyetemek, kutatók számára a hozzáférését az adatok széles köréhez. (Világgazdaság online, elitmed.hu) MOSZinfo 16 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

19 Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Kórházi adósságok Bekeményít a Hungaropharma Valamennyi kórházzal felbontotta szerződését a legnagyobb hazai gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma. A kontraktusokat amelyek jellemzően 5-10 évnél is régebbiek voltak még március elsejével mondták fel, miután azok nem szabályozták megfelelően a cég és a fizetési nehézségekkel küzdő kórházak üzleti kapcsolatát mondta a Hungaropharma vezérigazgatója. Az érintett kórházak csaknem fele új szállítási szerződést kötött a céggel. Feller Antal jelezte: március végén már 15 milliárd forintra rúgott a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségéhez tartozó hét vállalat kintlévőség-állománya, és ebből 5,5 milliárd lejárt követelés volt. Az adósság pedig nemhogy csökkenne, folyamatosan emelkedik. A Hungaropharma továbbra is fontosnak tartja a kórházak ellátását, de saját maga képtelen pótolni a magyar egészségügy hiányzó forrásait közölte Feller Antal. Hozzátette: vannak főként kisebb kórházak, amelyek ellen már jogi lépéseket is kellett tennie a Hungaropharmának, vagy - is fizetési felszólítást küldtek számukra, illetve fizetési meghagyás kibocsátását kérték a bíróságtól. A vezérigazgató hangsúlyozta: egyeztetnek az adósokkal, sok új szerződést már megkötöttek, de ezekben rövidebb fizetési határidőt kötnek ki, és azt is belefoglalták, hogy ha a kórház a számla lejárta, plusz további ésszerű türelmi idő után sem fizet, a Hungaropharma a továbbiakban csak előre fizetés mellett szállít. A Magyar Kórházszövetség szerint folynak a tárgyalások a Hungaropharmával. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2010 nyara óta folyamatosan követi a kórházak adósságállományának alakulását. Jelen pillanatban a kórházak gyógyszerellátását veszélyeztető helyzet nem áll fenn. A különböző gyógyszer-nagykereskedések különböző szerződések mentén jelenleg is szállítanak gyógyszert a betegellátó intézményekbe, így a Hungaropharma is. A kórházak folyamatos gyógyszerellátása biztosított tudatta közle - ményében az államtitkárság. Mint írják: 2013 márciusában a Hungaropharma az összes vele szerződésben álló kórházzal megújította a már fennálló megállapodást. A szerződés szerinti szállítás az óta is folyamatos. A kórházak adósságállományával kapcsolatosan jelenleg is zajlanak az egyeztetések az egészségügyi kormányzat, a beszállítók képviselői, a nagykereskedelmi partnerek és a társtárcák között. Hangsúlyozzuk, hogy a betegellátás a fentiekre való tekintettel továbbra is fennakadás nélkül zajlik minden kórházban áll a közleményben. (Világgazdaság, Emmi) Kórházadósság: betelt a beszállítók pohara A kórházak tartozása az orvostechnikai beszállítók felé április végére meghaladta a tízmilliárd forintot, ezért szövetségük rendkívüli tanácskozást hív össze a helyzet rendezésére. Az orvostechnikai eszközök kórházi beszállítói körében a körében végzett, az április 30-i állapotra vonatkozó felmérés szerint a kórházak feléjük fennálló lejárt tartozása a tízmilliárd forint meghaladásával elérte a tavaly év végi szintet. A kifizetetlen számlák 30%-a 180 napon túli, 10%-a pedig már több mint egy éve lejárt. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a szövetség a legkülönbözőbb fórumokon jelezte a kormány felé a probléma súlyosbodását, de a kormányzat kommunikációjából egyelőre nem látszik, hogy a helyzet megoldására vagy legalább a gondok enyhítésére lépéseket terveznének. Ezért az Orvostechnikai Szövetség úgy döntött, hogy június 27-én sajtónyilvános szakmai tanácskozást tart a kórházi adóssághelyzetről, melyre meghívták Szócska Miklóst egészségügyi államtitkárt, Banai Péter Benőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát, továbbá Török Krisztinát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját is. A tanácskozáson a probléma megoldására a szövetségünk javaslatot tesz a helyzet megoldására is tette hozzá Rásky László. (vg.hu) Kritikus a kórházi adósság Mintegy 48 milliárd forint volt a kórházak tartozásállománya május végén derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Az összeg, feszítő problémákat okoz a rendszerben, megoldás nélkül pedig a betegellátásban mondta a Napi Gazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke. A minősített kórházi tartozásállomány 45 milliárd forintra rúg, az összeget 45 egészségügyi intézmény és a Pécsi Tudományegyetem hozta össze. Rácz szerint az évet eleve 30 milliárdos tartozással kezdték a kórházak, ha pedig ez az összeg öt hónap alatt milliárd forinttal gyarapodott, akkor arra lehet számítani, hogy az első félév végéig legalább 25 milliárd forint ki nem fizetett kötelezettséget tolnak majd maguk előtt az intézmények. Az év végére pedig legkevesebb 75 milliárd forintra emelkedhet a tartozásállomány. A problémák Rácz szerint 50 milliárd forintnál válnak igazán feszítővé, a beszállítók a tartozás mintegy kétharmada ki nem fizetett orvostechnikai eszköz és gyógyszer ezt a volument már nehezen tolerálják, és míg az ilyen nagyságrendű problémák eddig jellemzően október táján jelentkeztek, most már az első félév vége előtt megoldást kell találni rájuk. Ha sikerülne egyhavi finanszírozásnak meg felelő összeget milliárd forintot úgy a rendszerbe juttatni, hogy azt ne terhelje bérköltség (ez a havi finanszírozásnak már több mint a fele), az a kórházak több mint kéthavi dologi kiadásának költségét fedezné fogalmazott Rácz Jenő, aki leginkább attól tart, hogy a hitelezők végül eladják majd a horribilis tartozásukat, és egy pénzintézetet nyilván nem a betegek szempontjai érdeklik majd. Nincs ilyen tervünk jelentette ki a Hungaropharma vezérigazgatója, Feller Antal. A másik két cég, az Euromedic és a TEVA nem akart az ügyben nyilatkozni, de úgy tudni, a szerződésbontás még nincs napirenden. A piac egy másik szereplője szerint ugyanakkor ők kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben, mint az orvostechnikai eszközöket, kötszereket, szikéket, infúziókat szállító cégek; ezek kintlévőségeinek fele lejárt tartozás. Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a vészjelzések. A kórházak lejárt tartozása már most meghaladta a tavaly év Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 17

20 Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló végi szintet mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint ráadásul az intézmények könnyen sarokba szoríthatják őket azzal, hogy ha nem tetszik, akkor majd mástól szerzik be az eszközöket. Rosszabb minőségben, drágábban, de ott még nincs adósságuk magyarázta a főtitkár, aki szerint ezzel együtt is legfeljebb őszig tart a türelem. (Napi Gazdaság, Vasárnapi Hírek) Faktorált kórházadósságok: mégis üzlet? Miközben az MKB Bank fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából, az OTP a tevékenységben egyre nagyobb lehetőséget lát. Becslések szerint már most is több milliárd forintot tehet ki a megvásárolt egészségügyi követelés, a jövőben ez több okból is tovább növekedhet. Az egészségügyi intézmények fizetési nehézségei miatt ma már nem csupán a beszállítók, de egyre inkább a pénzintézetek is a kórházak finanszírozóivá válnak vélekednek szakértők. Tény: a kórházak folyamatos likviditási gondokkal küzdenek, döntő többségük csak jelentős késedelemmel képes kifizetni a gyógyszerek, műszerek és orvosi eszközök ellenértékét, amelyek között információink szerint ma már nem csupán a kis- és középvállalatok, de nagy cégek sem képes ezt elviselni. Így bár arra vonatkozóan nincsenek adatok számos cég kényszerülhet eladni a követeléseit. Az MBK Faktoring 2007 óta tekintette stratégiai céljának az egészségügyi szektorban való aktív jelenlétet, mert Molnár Tamás megfogalmazása szerint hosszú távon a szektor a banki finanszírozó számára reményeik szerint jó kockázatnak minősíthető. A bank viszont most azt tervezi, hogy fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából. Az OTP Bank idén áprilisban indította kereskedelmi banki faktoring üzletágát, mely néhány hete már az egészségügyi intézményekkel szembeni nem lejárt, üzleti követelések vásár - lására is lehetőséget kínál közölte a cég. Az OTP Faktoring nem vesz részt a kórházak lejárt adósságának kezelésében, ennek ellenére a szakemberek számottevő érdeklődésre számítanak a szolgáltatás kapcsán. (Világgazdaság) Huszonharmadikától ingyen dolgozik jónéhány kórház Kezelhetetlenné vált a kórházak tartozása, összefogtak ellenük a dühös szállítók. A legnagyobb magyar gyógyszerszállító, a Hungaropharma felbontotta szerződését az összes magyar kórházzal az intézmények összesen 15 milliárd forintos tartozása miatt mondta Budaházy Emil, a Péterfy orvosigazgató-helyettese. A teljesítménykvóta miatt lényegében csak az adott hónap huszonharmadikáig végzett munkáért kapunk pénzt az OEP-től. Akkortájt el szokott fogyni a keretünk, s onnantól ingyen dolgozunk. Csakhogy a hónap végén is jönnek be betegek, akiket nem tudunk elküldeni, például mert toxikológiai kezelésre szorulnak. Ha jó hónapunk van, akkor 90 millió forinttal kapunk kevesebbet az elvégzett munka értékénél, ha rossz, akkor 150 millióval. Bennünket a többieknél valamivel roszszabbul érint a rendszer, bár mindenki hasonló cipőben jár. Nagy kórházként innen már nem tudjuk hová továbbküldeni a betegeket. Ráadásul sok drága beavatkozást nálunk kell elvégezni. De persze ebben a rendszerben mindenki mostohagyereknek érzi magát. Szinte senkinek nem tudunk normálisan fizetni. Nagyon nehéz a helyzetünk. A közműveket muszáj fizetni, egyrészt mert víz, villany, gáz nélkül nem működhet a kórház, másrészt pedig azért, mert a szolgáltatók nagyon hatékonyan képviselik az érdekeiket, akár az állam vagy az önkormányzat bevonásával is. A nagy tételben beszállító cégeknél is jelentős a tartozásunk, ilyen a Hungaropharma is, de például a Fiumei úton lévő baleseti központba sok drága protézist kell szállítani, s annak a szállítónak is sokkal tartozunk. Több cégnek is tartozunk több mint tízmillióval. Állandóan sakkozunk, hogy épp kinek fizessünk... (Hír24) El akarják kerülni az esetleges gyógyszerhiányt Csak akkor exportálhatnak a kereskedők, ha az itthoni ellátási igényt kielégítették. A hazai gyógyszerellátás biztonságát szolgálja egy, a parlament egészségügyi bizottsága által benyújtott módosító javaslat, amely csak a hazai igények kielégítése után teszi lehetővé az exportot. Az érintett gyógyszerek között fontos asztmaellenes szer, véralvadásgátló készítmény, szklerózis multiplex és daganatellenes szer is található. A tavaszi egészségügyi salátatörvény 95. paragrafusa a bizottság által elfogadottak szerint így módosul: A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetőségét a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedőnek biztosítani, amennyiben a nagykereskedő külön jelzi, hogy a besze - rezni kívánt gyógyszer magyarországi ellátási igény kielégítéséhez szükséges. Az e bekezdés alapján beszerzett gyógyszer kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki. A nagykereskedő az e bekezdés alapján beszerzett gyógyszerről külön az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartást vezet. A GYEMSZI-OGYI tájékoztatása szerint a kisebb piaci részesedéssel rendelkező nagykereskedők jelezték, hogy sok esetben nem tudják kiszolgálni ügyfeleiket, mivel bizonyos gyár tók nem adják el nekik egyes termékeiket. Fontos, hogy minden olyan esetben, amikor egy nagykereskedő hazai ellátási igénynek kíván eleget tenni (legyen szó egy egyszerű fájdalomcsillapítóról vagy egy drága onkológiai készítményről), akkor ezt megtehesse. Az intézkedés tehát éppen ezért elsősorban a gyógyszerellátás biztonságát szolgálja, ugyanakkor nem adhat teret spekulatív magatartásoknak. Így bizonyos, a gyártók által csak a hazai ellátási igények kielégítésére elegendő mennyiségben rendelkezésre bocsátott gyógyszereket a nagykereskedők csak magyarországi egészségügyi szolgáltatóknak (kórházaknak, gyógyszertáraknak) adhatnak tovább, az országból nagykereskedelmi tevékenység keretében nem vihetik ki. Ennek ellenőrzésére a nagykereskedők részére elkülönített nyilvántartás-vezetési kötelezettséget, és szigorú hatósági ellenőrzést ír elő a jogalkotó. A kereskedői magatartást korlátozó jogszabály-módosítás öszszefüggésben áll a vaklicit okozta folyamatosan lefelé tartó árspirállal, így az egyre kisebb árrés-bevétellel, valamint az - zal, hogy a patikák részbeni kompenzációjára átcsoportosított nagykereskedelmi árrés-bevételt exportból igyekeznek pótolni a kereskedők, akik egyes gyógyszereket az itthoninál magasabb áron tudnak külföldön értékesíteni. (Weborvos) MOSZinfo 18 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám