Talajtan Stefanovits, Pál Filep, György Füleky, György

Átírás

1 Talajtan Stefanovits, Pál Filep, György Füleky, György

2 Talajtan Stefanovits, Pál Filep, György Füleky, György Szerzői jog 1999 Stefanovits Pál Filep György Füleky György A FAO-talajosztályozás c. fejezetet Michéli Erika írta

3 Tartalom 1. A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása A talaj ásványi alkotórészei A talajalkotó ásványok csoportosítása Kloridok Szulfidok Szulfátok Nitrátok Foszfátok Borátok Karbonátok Oxidok és oxidhidrátok Szilikátok Szigetszilikátok Láncszilikátok Szalagszilikátok Rétegszilikátok Agyagásványok Vázrácsos vagy térrácsos szilikátok Talajképző tényezők A földtani tényezők Az éghajlati tényezők A domborzati tényezők A biológiai tényezők A talajok kora Az emberi tevékenység A kőzetek A magmás kőzetek Üledékes kőzetek Átalakulási kőzetek A kőzetek kialakulása A harmadkori és idősebb földtani történések A harmadkori kéregmozgások A negyedkor történései A hidrológiai viszonyok hatása A kőzet aprózódása és a mállás Fizikai mállás Kémiai mállás Oldási folyamatok A szilikátok hidrolízise Az oxidáció A kémiai és a fizikai mállás hatása a talajképződésre A biológiai mállás Élőlények a talajban A talajképződés kezdetének biológiai folyamatai Edafon Növények A növényi gyökerek A mikroflóra A baktériumok A sugárgombák A mikroszkopikus gombák A cianobaktériumok Az algák Állatok Az egysejtűek Az amőbák iii

4 Talajtan 4.3. A fonálférgek A televényférgek A földigiliszták Az ízeltlábúak A puhatestűek Rágcsálók és más nagy testű állatok a talajban A talajba kerülő szerves anyag lebontása, átalakítása A szerves szénvegyületek lebontása A talaj-mikroszervezetek szerepe a nitrogén-körforgalomban Ammonifikáció Nitrifikáció Denitrifikáció A talajélőlények kártételei A talaj szerves anyagai A növényi maradványok átalakulása A humuszanyagok csoportosítása Nem valódi humuszanyagok Valódi humuszanyagok A huminsavak szerkezete és tulajdonságai A huminsavak szerkezete A funkciós csoportok reakciói A valódi humuszanyagok tulajdonságai A humusz szerepe a talajban A humusz hatása a talaj szerkezetére A humuszanyagok szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A humusz hatása a talaj hő- és vízgazdálkodására A humuszanyagok sav/bázis pufferoló hatása A talaj összhumusztartalmának mérése és a humusz minősége Az összhumusztartalom mérésének elve A humusz minőségének jellemzése A talaj szervesanyag-gazdálkodása A talaj kémiai tulajdonságai Oldható sók a talajban Oldódási-kicsapódási reakciók Oldhatóság, oldhatósági szorzat Hidrolízis A karbonátok oldhatósága A talajok oldható sótartalma Talajkolloidok A kolloidrendszerek csoportosítása Alaki sajátságok A kolloidrészecskék felületi sajátságai A talaj kolloidméretű alkotórészei Ásványi kolloidok Szerves kolloidok Szerves-ásványi kolloidkomplexumok A kolloidok fajlagos felülete Elektromos kettős réteg a kolloidok felületén A talajkolloidok töltéshelyeinek kialakulása és a töltések csoportosítása Állandó (permanens) töltések Változó (ph-függő) töltések Vegyes töltésű felületek Határfelületi reakciók Molekulaadszorpció Ionadszorpció és ioncsere A talaj adszorbeált kation-összetétele A kationmegkötés és a kationcsere törvényszerűségei Az adszorpciós egyensúlyok A kolloidrendszerek állapota Az adszorbeált kationok talajkolloidikai hatása iv

5 Talajtan 4.1. Az adszorbeált nátriumionok Az adszorbeált kalciumionok hatása A magnézium kolloidikai szerepe Adszorbeált K + - és H + -ionok Anion-adszorpció Nem specifikus anion-adszorpció Specifikus anion-adszorpció A talaj savanyúsága és lúgossága A talajok kémhatása A talajsavanyúság formái Aktív savanyúság Potenciális savanyúság A talajok lúgossága Redoxi folyamatok a talajban Redoxipotenciál A pe fogalma és alkalmazása A talaj pufferoló hatása A talaj sav/bázis pufferképessége Tápelem- és toxikuselem-lekötő képesség A reakciók időbeni lefolyása A talaj fizikai tulajdonságai A talaj szemcseösszetétele A szemcsefrakciók jellemzői és a szemcseösszetétel meghatározása A szemcsecsoportok tulajdonságai A szemcseösszetétel meghatározásának elve A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján A talajok besorolása háromszögdiagramok segítségével A textúracsoport megállapítása egyéb fizikai jellemzők alapján A talaj szerkezete Az aggregátumok képződése Kötőerők és kötőanyagok A talajszerkezet kialakulását módosító fizikai hatások Az időjárással összefüggő fizikai hatások A fejlődő gyökérzet és a talajművelő eszközök hatása A talajszerkezet értékelése A talajszerkezet morfológiai értékelése Az aggregátumok méret szerinti megoszlása (agronómiai szerkezet) Az aggregátumok vízállósága Az aggregátumok vízállóságának becslése Sekera szerint Nedves szitálás Egyéb módszerek A mikroaggregátumok stabilitása A talaj pórustere A talaj összporozitása A pórusok méret szerinti csoportosítása Aggregátumporozitás A talajok vízgazdálkodása A nedvességtartalom kifejezésére használt mértékegységek A víz megkötése és visszatartása a talajban A talajnedvesség energiaállapota A talajnedvesség összes potenciálja és a részpotenciálok Nedvességpotenciál-diagramok Nedvességfeszültség (tenzió), szívóerő, pf-érték A talaj vízkapacitása, nedvességformák Vízkapacitási értékek A nedvességformák talajfizikai értelmezése Holtvíztartalom, hasznosítható víz Vízvisszatartási- (pf-) görbék A talaj konzisztenciája Konzisztenciahatárok v

6 Talajtan Konzisztenciaindexek Vízmozgás a talajban Vízmozgás kétfázisú (vízzel telített) talajban Vízmozgás háromfázisú (vízzel nem telített) talajban A vízgőz mozgása a pórustérben A talajok nedvességforgalma A víz beszivárgása és szétoszlása A talaj száradása A talaj vízforgalmának jellemzői A talajnedvesség (talajoldat) kémiai összetétele A talajoldat összetételének változása Az oldott anyagok transzportja A talaj levegő- és hőgazdálkodása A talaj gázfázisa A talajlevegő összetétele, a komponensek eredete A gázok áramlása a talajban A talaj levegőháztartása A talaj hőmérséklete és hőgazdálkodása A talaj hőtani jellemzői Hőáramlás a talajban A talaj hőháztartása Növényi tápanyagok a talajban Nitrogén a talajban A talaj nitrogénforrásai A csapadékvíz A biológiai nitrogénkötés Mineralizáció és immobilizáció Nitrogén-megkötés nem szimbiotikus úton Ammonifikáció Nitrifikáció Nitrogénmegkötés szimbiotikus úton A netto mineralizáció A C/N arány szerepe a mineralizációnál Nitrogénveszteségek a talajban Denitrifikáció A gáz alakú ammónia elillanása Eróziós veszteségek Ammóniumion-fixáció az agyagásványrácsban Nitrátkimosódás Környezeti vonatkozások Foszfor a talajban A foszforkörforgalom A talajfoszfor eredete A szervetlen foszforvegyületek Szerves foszforvegyületek Az adszorbeált alakban kötött foszfor Oldatfoszfor A foszfor mineralizációja és immobilizációja A foszfátfixáció A talajfoszfor oldhatósága A foszfor mozgása a talajban Környezeti vonatkozások Kálium a talajban A talaj kálium-körforgalma A kálium forrásai A talaj káliumformái A növények káliumellátása Káliumkötő és káliumszolgáltató agyagásványok Káliumegyensúly a talaj és a talajoldat között Környezeti vonatkozások vi

7 Talajtan 4. Kén a talajban A kén körforgalma A talajok kéntartalma Szervetlen kén a talajban Szerves kén a talajban Kénoxidáció és -redukció a talajban Kalcium a talajban A kalcium forrásai A talajok kalciumtartalma Magnézium a talajban Mikroelemek a talajban Vas Mangán Réz Nátrium Klór Bór Szilícium Szelén Kobalt Molibdén A trágyázás hatása a talajra Talajképződési folyamatok A humuszosodás A mállás A kilúgozás Az agyagosodás Az agyagbemosódás Az agyag szétesése, a podzolosodás és a szologyosodás A kovárványosodás A glejesedés A szikesedés A láposodás A talajok osztályozása Az osztályozás alapja A talaj fejlődése A talajok genetikai osztályozási rendszere Főtípusok, típusok és altípusok Váztalajok Köves, sziklás váztalajok Kavicsos váztalajok Földes kopárok Futóhomok és jellegtelen homoktalajok Humuszos homoktalajok Kőzethatású talajok Humuszkarbonát talajok Rendzina talajok Fekete nyiroktalajok Ranker talajok Barna erdőtalajok Karbonátmaradványos barna erdőtalajok Csernozjom-barna erdőtalajok Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Podzolos barna erdőtalajok (podzolos, agyagbemosódásos barna erdőtalajok) Pangó vizes barna erdőtalajok Kovárványos barna erdőtalajok Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok Csernozjom talajok Öntéscsernozjomok vii

8 Talajtan 4.2. Kilúgozott csernozjom talajok Mészlepedékes csernozjom talajok Réti csernozjom talajok Szikes talajok Szoloncsák talajok Szoloncsák-szolonyec talajok Réti szolonyec talajok Sztyeppesedő réti szolonyec talajok Másodlagos elszikesedett talajok Réti talajok Szoloncsákos réti talajok Szolonyeces réti talajok Réti talaj (típusos réti talaj) Öntés réti talajok Lápos réti talajok Csernozjom-réti talajok Láptalajok Mohaláptalajok Rétláptalajok Lecsapolt és telkesített rétláptalajok A mocsári erdők talajai A folyóvizek, tavak üledékeinek és a lejtők hordalékainak talajai Nyers öntéstalajok Humuszos öntéstalajok Lejtőhordalék-talajok A talajdegradáció, a talajromlás Talajpusztulás, talajerózió A vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Csapadékviszonyok Lejtőviszonyok A talaj nedvességi állapota A talaj vízgazdálkodása Talajszerkezet Növényborítottság A vízerózió formái Felületi rétegerózió Barázdás erózió Vízmosásos erózió Padkásodás Szedimentáció A vízerózió fokozatai Felületi rétegerózió Barázdás erózió Vízmosásos erózió Padkásodás A talajpusztulási folyamatok fejlődése Csernozjomokon Barna erdőtalajokon Lösz talajképző kőzeten Agyagos talajképző kőzeten Tömör kőzeten Szikeseken A talajképző kőzet hatása a vízerózióra A szélerózió vagy defláció A széleróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Szélviszonyok A deflációs terület hossza Szemcseösszetétel Szerkezetesség Szervesanyag-tartalom viii

9 Talajtan A talajfelszín érdessége és nedvessége Növényborítottság A szélerózió formái A talajszemcsék mozgása A szélerózió fokozatai A talajpusztulás várható alakulásának országos képe Talajjavítás Talajjavítási módszerek Fizikai talajjavítási módszerek Kémiai talajjavítás Biológiai talajjavítás A savanyú (nem szikes) talajok javítása A savanyúság káros hatásai A javítóanyag-szükséglet kiszámítása A meszezés hatása A savanyú talajok komplex javítása A szikes talajok javítása A javítóanyag kiválasztása és mennyiségének megállapítása A szolonyec talajok A + B szintjének kémiai javítása A szikjavítás hatása a talajra A homoktalajok javítása Javítási módszerek Komplex homokjavítás és hatása a termésre Talajszennyeződés, talajtisztítás Toxikus nehézfémek Ólom (Pb) Kadmium (Cd) Nikkel (Ni) Higany (Hg) Szerves szennyező anyagok Peszticidek Poliklórozott bifenilek (PCB) és policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) Poliklórozott bifenilek és származékaik Policiklikus aromás szénhidrogének Olajipari termékek Az olaj szétterjedése a talajban Az olajszennyeződés szétterjedésének becslésére szolgáló paraméterek Talajtisztítási módszerek Az öntözés talajtani vonatkozásai Az öntözés hatása a talajra Az öntözés hatása a vízforgalomra Az öntözés hatása a fizikai tulajdonságokra Az öntözés hatása a sóforgalomra Az öntözés hatása a tápanyagforgalomra Az öntözés hatása a talajképződésre Az öntözővíz minősége Az öntözővíz kémiai jellemzői Az öntözővizek javítása Az öntözővíz minősítése Az öntözés talajtani feltételei A talajok csoportosítása öntözési szempontból Sómérleg, sóforgalom A víz- és szélerózió elleni védekezés A vízerózió elleni védekezés Agronómiai talajvédelem Az általános talajveszteség-becslési egyenlet A műszaki talajvédelem Sáncolás Teraszolás Övárok ix

10 Talajtan 3. A szélerózió elleni védelem A talajvédelem gazdaságossága A tájak talajviszonyai Az Alföld A Duna menti síkság A Duna Tisza közi sík vidék A Bácskai sík vidék A Mezőföld A Dráva menti síkság A Felső-Tisza-vidék A Közép-Tisza-vidék Az Alsó-Tisza-vidék Az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság A Nyírség A Hajdúság A Berettyó Körös-vidék A Körös Maros-köze A Kisalföld A Győri-medence A Marcal-medence A Komárom Esztergomi-síkság A Nyugat-magyarországi peremvidék Az Alpokalja A Sopron Vasi-síkság A Kemeneshát A Zalai-dombvidék A Dunántúli-dombság A Balaton-medence Külső-Somogy Belső-Somogy A Mecsek és a Tolna Baranyai-dombság A Dunántúli-középhegység A Bakony-vidék A Vértes Velencei-hegyvidék A Dunazug-hegyvidék Az Északi-középhegység A Visegrádi-hegység A Börzsöny A Cserhát-vidék A Mátra-vidék A Bükk-vidék Az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék A Tokaj Zempléni-hegyvidék Az Észak-magyarországi medencék A talaj minősége, termékenysége, valamint a földértékelés Az aranykorona-érték A talajtermékenység A talajértékszám A termőhelyi értékszám A földértékelés alkalmazásának lehetőségei A talajtan hazai fejlődése A fao-talajvilágtérképe és osztályozási rendszere A FAO-talajosztályozási rendszere A fao-osztályozásban használt fő talajszintek és jelölésük Szerves talajok Szerves talajanyagot tartalmazó talajok Ásványi talajok Szerves talajanyagot nem tartalmazó talajok Függelék színes képek Ajánlott irodalom x

11 Az ábrák listája 1.1. A talajszelvény és felosztása talajszintekre. M = csernozjom, E = erdő, Sz = szikes talaj A fontosabb rétegszilikát-csoportok kristályszerkezetének felépítése (oldalnézetben) BAILEY, Néhány fontosabb agyagásvány DTA-görbéje. 1-kaolinit, 2-halloyzit, 3-illit, 4-illit, (montmorillonit), 5-montmorillonit, 6-vermikulit, 7-klorit A talajok rétegrácsos agyagásványainak jellemzése az agyagos rész T-értéke és káliumtartalma alapján. AVERY és BULLOCK, A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. STEFANOVITS, DOMBÓVÁRINÉ, A magyarországi löszök rétegtani és kor szerinti tagolása. PÉCSI M A magyarországi löszök rétegtani és kor szerinti tagolása. PÉCSI M A kőzetek elterjedése A talajélőlények a szervesanyag-lebontás folyamatában A mineralizáció és a humifikáció közötti összefüggések vázlata Különböző C/N arányú növényi maradványok bomlásának üteme (a) és a C/N arány változása az érés/fejlődés folyamán (b) A talajba került szerves maradványok C-tartalmának sorsa az átalakulás során Dehidro-dikoniferol-alkohol A talajba került szerves maradványok C-tartalmának sorsa az átalakulás során A híg lúggal kevert talajból kioldódó humuszfrakciók Egyszerűbb Ca 2+ - és Fe 3+ -komplexek A szerves-ásványi komplexum felépítésének sémája: a kapcsolódási pontok, a szerves S és P, valamint a komplexált fémionok feltüntetésével A talaj sótartalma (só%) és a telítési kivonat elektromos vezetőképessége (EC)közötti összefüggés Ioneloszlás a kolloidok szolvátrétegében (S = Stern-réteg; D = diffúz réteg) A vas- (és alumínium-) hidroxidok töltésének változása a közeg ph-jától függően A humusz és az agyagkolloidok kationmegkötő képességének (T-értékének) függése a ph-tól Domináns Al-formák különböző ph-jú oldatokban (a) és az Al-hidroxid-polimerek hatása a felület negatív töltésére (b) A kicserélhető kationok százalékos megoszlása egy telített, egy telítetlen és egy erősen telítetlen talajban. (A kationok melletti számok a %-os értéket jelentik.) A talajban gyakori kationok méretének összehasonlítása A vegyérték hatásának csökkenése, ill. növekedése a talajoldat koncentrációjának változásakor Az adszorpciós izotermák jellegzetes típusai (a), egy Pb 2+ adszorpciós izoterma (b) és értékelésének vázlata a linearizált Freundlich- (c), ill. Langmuir-egyenlet (d) szerint A kicserélhető kationok százalékos megoszlása különböző ph-jú talajokban A savanyú talajok ph-ja és kicserélhető Al-tartalma (a), valamint a szikes talajok ph-ja és Natelítettsége (b) közötti összefüggések A talajsavanyúság felosztása A kicserélhető aciditás meghatározásakor lejátszódó folyamatok (v = változó töltésű helyek, p = permanens töltésű cserehelyek) KCl-os és a Ca-acetátos kezeléskor oldatba került savanyúságformák Redoxipotenciálok és ph-tartományok a talajban A talajlevegő O 2-tartalmának és a redoxipotenciálnak változása a talaj száradása során A redoxi rendszerek stabilitása a talajban E h-ph összefüggés vasionok és vasvegyületek esetén pe- és ph-tartományok a talajban (vonalkázott rész a mikroorganizmusok működési tartománya) Két talaj sav/bázis titrálási görbéje A savtompító hatásért felelős pufferanyagok és pufferreakciók különböző ph-jú közegben A tápelem pufferolóképességének értékelése A különböző típusú reakciók egyensúlyának eléréséhez szükséges idő a természetes állapotú talajokban A szemcsefrakciók mérethatárai az Atterberg és az USDA osztályozás szerint A homok-, az iszap- és az agyagfrakció uralkodó ásványai xi

12 Talajtan 8.3. Egy homokos vályog-, egy iszapos vályog- és egy agyagtalaj szemeloszlási görbéje. (Pl. a bemutatott agyag talajban: agyag % = 59; iszap % = = 26; homok % = = 15) A textúraosztály megállapítására (a talajnak a szemcseösszetétel szerinti besorolására) szolgáló háromszögdiagram A mikro- és makroaggregátumok felépítése. Első- és másodrendű mikroaggregátum (a); makroaggregátum (b); a makroaggregátumok pórusrendszere (c) A víz felületi feszültségének és adhéziójának hatása az ásványi szemcsék összetapadására Az aggregátumok felépítése és kötőanyagai A talajszerkezeti egységek jellemző formái A különböző méretű pórusok aránya a homok-, vályog- és agyagtalajokban. (Grav. p. = gravitációs pórusok; Kap. p. = kapilláris pórusok; Adsz. p. = a kötött víz pórustere) A vízmolekulákra ható erők a szemcsék felületén (a) és a kapillárisokban (b) A bezárt levegő kialakulása a kapillárishálózatokban A hidraulikus potenciál, a mátrixpotenciál, a gravitációs potenciál és a víztartalom közötti összefüggés egy vízbe merülő talajoszlopban A vízhártyák kiegyenlítődése (a) és a támaszkodó kapilláris víz mennyiségének változása a talajvíz szintjétől távolodva (b); h = homoktalaj, v = vályogtalaj; a = agyagtalaj A homok-, vályog- és agyagtalajokra jellemző pf-görbék A nedvesedési hiszterézis megnyilvánulása egy vályogtalajnál A relatív konzisztenciaindex (Kh) értéke, valamint a talaj víztartalma és konzisztenciaállapota közötti összefüggés Vázlat a Darcy-törvény értelmezéséhez A k h m függvény jellemző formája különböző textúrájú talajoknál A beszivárgási sebesség (1. görbe) és az összesen beszivárgott víz mennyiségének (2. görbe) időbeni változása A Kosztjakov-egyenletben szereplő k és m grafikus meghatározása A nedvességtartalom és a potenciál mélység szerinti változása állandó sebességű evaporáció esetén A nedvesség eloszlása egy vályogtalajban a beázás folyamán és a beázás után. (1 = eredeti nedvességprofil; 2 = a talaj nedvességtartalma közvetlenül a vízadagolás megszűnése után; 3 = a nedvességprofil a víz szétoszlása után; 4 = három nappal a beázás után; 5 = a nedvesség eloszlása 10 nappal a beázás után) A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei A talajok vízforgalmának alaptípusai: (a) erős felszíni elfolyás típusa; (b) kilúgozásos típusú vízforgalom; (c) egyensúlyi típus; (d) párologtató vízforgalmi típus A talajlevegő összetételét befolyásoló tényezők A talaj fajlagos hőkapacitásának (C), hővezető képességének (λ)és hőmérséklet-vezető képességének (KT = λ /C) változása a nedvességtartalomtól függően A felszínre érkező sugárzás sorsa A feltalaj hőmérsékletének rövid periódusú ingadozása március elején (a) és az egyes talajrétegek havi átlagos hőmérséklete 300 cm-es mélységig (b) A művelés hatása a feltalaj hőmérsékletére (KREYBIG nyomán) A nitrogén-körforgalom A pillangós növények nitrogénfelvétele a talajból A szerves anyag bedolgozásának hatása a talaj nitrát-n-tartalmára A nitrát-n-koncentráció változása a talajban. a) A konvekcióval történő mozgás; b) A konvekcióval, diffúzióval és diszperzióval történő mozgás; c) A negatív töltésű felület taszítja az anionokat, és ez gyorsítja a mozgást; d)az anion-adszorpció lassítja a mozgást; e/1) A kerülőutak miatt lassúbb az elmozdulás; e/2) Gyors kimosódás a makropórusokon, repedéseken keresztül A foszfor körforgalma a talajban A foszforvegyületek alakulása a talajképződés során humid viszonyok között A szervetlen foszfátok növényi felvehetősége a ph függvényében A foszfátok oldhatósága a talaj-ph-tól függ A kálium körforgalma a talajban A kálium körforgalma a talajban A kén körforgalma a talajban A mikroelemek körforgalma a talajban A környezeti hatások és a műtrágyázás savanyító hatásának alakulása 1972 és 1989 között A talaj AL-oldható Ca-, Mg- és Mn-tartalma 14 évi műtrágyázás után évi nitrogén-műtrágyázás hatása a talajszelvény nitrát-n-tartalmára xii

13 Talajtan A talaj AL-oldható foszfortartalmának alakulása évenkénti foszforműtrágyázás esetén és a foszforműtrágyázás szüneteltetésekor évi foszforműtrágyázással kijuttatott szulfát eloszlása a talajszelvényben A talaj AL-oldható káliumtartalmának alakulása a talajszelvény mélységében 14 éves káliumműtrágyázás hatására A növényi biomassza és a talaj szervesanyag-mennyisége a különböző ökoszisztémákban. Az oszlopok szélessége arányos az egyes biomok területi elterjedésével. Az oszlopokra írt számok a C- készletet jelentik petagramokban (Pg), a Föld egészére vonatkozóan. A = trópusi erdő, B = szavanna, C = mérsékelt égövi mezőség, D = mérsékelt égövi lombos erdő, E = boreális erdő, F = tundra. ANDERSON, A talajba jutó szerves anyagok mikrobiális lebontásának szakaszai. Az ábrán feltüntetett B jelölés a talajban élő mikroszervezetek biomasszáját jelenti. STEVENSON, A mikrobiális biomassza szerves-c-tartalma, mg g 1, illetve a mikrobiális, valamint a talaj szerves- C-tartalmának aránya %-ban, az USA egy agyagbemosódásos barna erdőtalajában, különböző növényállomány esetén. ELLERT és GREGORICH, A különböző kémiai kötésű szerves C megoszlása a 13C-NMR spektroszkópos vizsgálatok alapján, az USA néhány jellemző talajában. OADES et al (1) fekete nyirok; (2) podzol; (3) savanyú trópusi talaj; (4) agyagbemosódásos b. e. t.; (5) karbonátos réti talaj; (6) mezőségi talaj; (7) láptalaj A szénfelhalmozódás időbeni alakulása a Tanana folyó (USA) árterületén fekvő öntéstalajokban. VAN CLEVE et al Egy, az agyagosodás folyamatával jellemezhető barna föld szelvényének ásványi összetétele a talaj teljes anyagára, valamint a szintekből leiszapolt agyagfrakciókra vonatkozóan Egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj ásványi összetétele a teljes talajban, valamint a leiszapolt agyagfrakcióban Egy réti szolonyec szelvényének ásványi összetétele a teljes talajban, valamint a leiszapolt agyagfrakcióban A talajban időben és térben lejátszódó elem- és anyagmozgás folyamatai. FÜLEKY, 1988 után. a = humuszosodás; b = kilúgozás; c = agyagosodás (FP = földpát, Cs = csillám) d = agyagbemosódás; e = agyagszétesés; f = kovárványosodás; g = glejesedés; h = szikesedés; i = láposodás Az egyes talajdinamikai folyamatok sorrendje és társulása a löszön kialakult erdőtalajok fejlődése folyamán A talajosztályozás főtípusainak rendszere Csernozjom-barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben) c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol/kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y 1, y 2, K A és CaCO 3-érték tizedrészét mutatja A csernozjom-barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Löszön kialakult barnaföld szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y 1, y 2, K A és CaCO 3 érték tizedrészét mutatja Löszön kialakult barnaföld teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Andezittufa-málladékon kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y 1, y 2, K A-érték tizedrészét mutatja Löszön (Karád) és andezittufa-málladékon (Mátra 36) kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Pangó vizes barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y 1, y 2, K A-érték tizedrészét mutatja Pangó vizes barna erdőtalaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Kovárványos barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra az y 1, y 2,-érték tizedrészét mutatja A kovárványképződés típusai; 1-típusos, 2-előrajzolt, 3-másodlagos kovárvány, 4-mélyben kovárványos szelvény xiii

14 Talajtan A mészlepedékes csernozjom szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra y 1, y 2, K A és CaCO 3-érték tizedrészét mutatja A mészlepedékes csernozjom teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele A réti csernozjom szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a mechanikai összetétel (a szemcseátmérő mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok megoszlása (cmol/kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai, amelyek közül az ábra K A és CaCO 3-érték tizedrészét mutatja A réti csernozjom teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Szoloncsák típusú szikes szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a szemcseösszetétel, c) a vízben oldható sók, d) az alapvizsgálati adatok (a K A és CaCO 3-érték tizedrészét tüntettük fel) Szoloncsák típusú szikes teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Réti szolonyec szelvénye és vizsgálati adatai; a) a szelvény morfológiai képe, b) a szemcseösszetétel, c) a talaj teljes elemzési adatai (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzési adatai (sz.a. %-ban), e) a talaj vizes kivonatának összetétele, amelyek közül az y 1, K A és CaCO 3 jelölések az érték tizedrészét mutatják, f) a kicserélhető kationok (cmol/kg talaj); g) alapvizsgálati adatok Réti szolonyec teljes anyagának és az agyagos résznek ásványi összetétele Az agyagos réti talaj szelvénye és vizsgálati adatai; a) szelvény morfológiai képe, b) szemcseösszetétel (mm-ben), c) a talaj teljes elemzése (sz.a. %-ban), d) az agyagos rész teljes elemzése (sz.a. %-ban), e) a kicserélhető kationok (cmol./kg talaj), f) az alapvizsgálatok adatai az y 1, K A és CaCO 3 jelölések az érték tizedrészét mutatják A típusos réti talaj teljes anyagának és agyagos részének ásványi összetétele Talajpusztulás Magyarországon. 1. erős, 2. közepes, 3. gyenge vízerózió, 4. nem erodált mezőgazdasági területek, 5. szedimentáció, 6. szélerózió által gyakran sújtott területek, 7. erdők Magyarország széleróziós kártérképe az Állami Biztosító által ig kifizetett kárértékek alapján (KARÁCSONY J. és HARKÁNYINÉ SZÉKELY ZS. feldolgozásában) A talajpusztulás (víz- és szélerózió) dinamikája. 1. Gyors pusztulás, kis eróziós ellenállás, nagy felületi lefolyás. 2. Erősödő fokozatokkal rohamosan gyorsuló vízerózió. 3. Gyenge erodáltság esetén lassan, közepes eróziónál erősen gyorsuló vízerózió. 4. Kezdeti gyors talajpusztulás után lassul a felületi rétegerózió, majd ismét fokozódik és vízmosások jelennek meg. 5. A vízerózió előrehaladásával fokozatosan erősödő talajpusztulás, a vízmosásformák uralkodnak. 6. Nagy ellenálló képesség, az erózió előrehaladásával fokozatosan fejlődő talajpusztulás enyhe formákkal. 7. Vízerózió előrehaladásával fokozatosan fékeződő talajpusztulás, enyhe eróziós formák. 8. Szélerózió, por- és homokviharok. 9. Defláció, fekete viharok. 10. Padkásodás A talaj termékenységét gátló tényezők területi eloszlása Magyarországon (SZABOLCS és VÁRALLAY szerint) 1. nagy homoktartalom, 2. savanyú kémhatás, 3. szikesedés, 4. szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben, 5. nagy agyagtartalom, 6. láposodás, 7. erózió, 8. felszínközeli tömör kőzet A kalcium-karbonát (CaCO 3) és a gipsz (CaSO 4 2 H 2O) oldhatósága 20 C-on,különböző ph-jú oldatokban A különböző savérzékenységű növénycsoportok termésének változása a talaj ph-jától függően A makrotápanyagok, a mikrotápanyagok és a toxikus elemek koncentrációjának hatása a növény fejlődésére A toxikus nehézfémek megoszlása a talajban és a környezetben A talajoldat nehézfém-koncentrációjának függése a közeg ph-jától A higany kémiai és biológiai átalakulása a talajban, ill. a légtérben A talajra került szerves mikroszennyezők sorsa Néhány peszticid alapvegyületének képlete A közeg ph-jának hatása a szerves molekulák polaritására és töltésére Az olaj szétterjedése a talajban A talaj relatív áteresztőképességének változása a vízzel való telítettség függvényében Öntözővíz-minősítési diagram (FILEP SZERINT). I. Minden esetben alkalmazható; II. Csak egyes talajok öntözésére használható, javítás után minden esetben alkalmas; III. Javítás után is csak egyes talajok öntözésére alkalmas; IV. Öntözésre nem használható. (H = higítással javítható; G = gipszezéssel javítható) A kritikus mélység alakulása a talajvíz sótartalmával összefüggésben Az ország természeti tájai. A magyarázatát lásd a táblázatban A főtalaj típusok elterjedése. 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos talajok, 8. öntéstalajok xiv

15 Talajtan A talajtermékenység különböző fogalmai (a magyarázatot lásd a szövegben) A nagy talajcsoportok társulásainak elterjedése a Föld felszínén xv

16 A táblázatok listája 2.1. A fontosabb agyagásványcsoportok néhány talajtanilag jelentős tulajdonsága A fontosabb magmás kőzetek és ásványi összetételük A hulló porból keletkezett üledékek csoportosítása Földtörténeti korok Az egyes ásványok hossztengellyel párhuzamos és arra merőleges tágulási együtthatói A fagyasztás és fölengedés hatása a kőzetre A víz szénsavasmész-oldó képessége a vele egyensúlyban levő levegő CO 2-tartalmától függően Az ásványok mállásal szemben mutatott ellenállása A talaj élő anyagának (= edafon) összetevői Különböző talajélőlények biomasszatömege (t/ha) rét-legelőn, illetve árpaföldön A baktériumszám változása a talajmélységgel A fulvosavak, a huminsavak és a huminanyagok néhány jellemzője Néhány jól oldódó só oldhatósága 20 C-on A rosszul és igen rosszul oldódó fontosabb vegyületek oldhatósági szorzata 25 C-on A talaj sótartalom szerinti kategórizálása és a növények fejlődése Egységnyi térfogatú anyag fajlagos felületének függése a felaprózódás mértékétől és a részecskék alakjától A talajban uralkodó kationok atomtömege, vegyértéke és egyenértéktömege A fontosabb talajkolloidok kationcsere-kapacitása A szemcsefrakciók néhány fizikai jellemzője A textúraosztályok megállapítására szolgáló talajfizikai jellemzők határértékei ásványi talajoknál (Stefanovits szerint) A talajszerkezet morfológiai értékelése az aggregátumok formája és mérete alapján A szerkezeti egységek mérete és elnevezése A szétrombolódás mértéke és a talajszerkezet vízállósága közötti kvalitatív összefüggés (Sekera és Arany szerint) A talajpórusok méret szerinti besorolása A VK sz, a DV és a HV átlagértéke a különböző szemcseösszetételű talajokban (tájékoztató adatok) A kötött talajok konzisztenciája és az azzal összefüggő tömöríthetősége A talajok kozisztenciahatárai (Buzágh szerint) A talajlevegő és a légkör átlagos N 2-, O 2- és CO 2-tartalma A talaj alkotórészeinek fajlagos hőkapacitása (C), hővezető (λ) és hőmérséklet-vezető képessége (KT) A N 2-megkötés éves mértéke, N/kg/ha A kurszki csernozjom egyes rétegeiben található szerves anyag kora (Arszlanov és Geraszimov szerint NSZK-beli talajok humuszfrakcióinak kora években (Scharpenseel adatai szerint) Magyarország talajainak genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszere A sófelhalmozódás jellege a vizes kivonatban meghatározott kationok egymáshoz viszonyított aránya alapján Az erózió által károsított talajok területi elterjedése megyénként, 1000 ha-ban A kritikus szélsebesség értékei 0,15 mm-es talajrészecskékre számítva A szél által szállítható szemcsék mérete és a szállítás távolsága A meszezés és az altalajlazítás termésnövelő hatása sztyeppesedő réti szolonyec talajokon (8 év átlageredményei, Karcag) A szikjavítási módszerek áttekintése A talajszennyeződés legfontosabb forrásai A talajba kerülő fontosabb peszticidtípusok(h = herbicid; I = inszekticid) A peszticidek relatív mozgékonysága a talajban (több szerző alapján) Néhány szerves folyadék fizikai jellemzői és a vízhezviszonyított relatív mozgékonysága 20 C-on A tisztítási eljárások hatékonysága Az öntözés kedvező és lehetséges kedvezőtlen hatásai a talajra Az öntözés tervezésénél és gyakorlatában figyelembe veendő talajjellemzők xvi

17 Talajtan A talaj vízgazdálkodási jellemzői és az öntözés megkívánt gyakorisága közötti kapcsolatok (VÁRALLYAY et al.) A talajok víznyelése alapján elkülönített kategóriák Az ország tájbeosztása A FAO-talajosztályozás nagy talajcsoportjai (Major Soil Groupings) a képződésüket leginkább meghatározó tényezők szerint A FAO-talajosztályozás által használt diagnosztikai talajszintek (Diagnostic Horizons) A FAO-talajosztályozás által használt diagnosztikai tulajdonságok (Diagnostic Properties) 379 xvii

18

19 1. fejezet - A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása Amióta az ember állattenyésztéssel vagy földműveléssel foglalkozik, tisztelettel övezi fel a talajt, a termőföldet. A talaj mint ősi finnugor eredetű szó területet, telket jelentett, vagyis a termőterület kiterjedését jellemezte. Ahogy a földdel foglalkozó tudományok szintje fejlődött, úgy alakult és bővült a szó értelme, a termőföldnek már nemcsak területére, hanem minőségére is kiterjedt. A talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal, és így lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. A talaj egyben a természeti környezet része, mely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Mint a környezet része fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat; részben tárolja, részben átalakítja azokat. A termőföld természeti erőforrás, amely az élővilággal szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban megújul, ha az anyagok körforgása zavartalan. Ha azonban az anyagforgalomban fennakadás van, vagy a talaj megsemmisül, mint erőforrás nem újítható meg. A Föld felszínén a pedoszféra a talajképződés által vezényelt földkéreg szoros kapcsolatban van a litoszférával, a bioszférával és az atmoszférával. Mint termelőeszköz a talaj termékenységével a növénytermesztés alapjául szolgál és tárgya mindazon tevékenységeknek, amelyek a nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Ezek a beavatkozások, mint a talajművelés, a trágyázás, a vegyszeres gyomirtás, az öntözés, a talajjavítás, mind a talaj tevőleges közreműködésével érik el hatásukat. Közben a talaj maga is változik és e változások lehetnek időlegesek vagy tartósak, illetve kedvezők vagy kedvezőtlenek. Mind a kedvező, mind a kedvezőtlen hatások befolyással vannak nemcsak a talajra, hanem a természeti, valamint művi környezet egyéb elemeire is, ezért a talajra való ráhatások értékelésénél nem elegendő csupán a termőföld változásait nyomon követni, hanem a teljes természeti környezetben bekövetkező változásokat is értékelni kell. Ennek megfelelően a talajtan a termőfölddel mint önálló természeti jelenséggel foglalkozó tudomány egyrészt az alkalmazott módszerek, másrészt a célkitűzések alapján más tudományterületekkel szoros kapcsolatban áll, ugyanakkor önmaga is tovább osztható. Ennek bemutatását célozza a következő felsorolás: TALAJTAN TÁRSTUDOMÁNYOK Geológia, kőzettan, ásványtan, geomorfológia, éghajlattan, természeti földrajz, hidrológia, növénytan, növényélettan, 1

20 A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása mikrobiológia, állattan, kémia, agrokémia, fizika, talajmechanika környezettudományok, ökológia, térinformatika, A TALAJTAN FELOSZTÁSA Általános talajtan: talajmineralógia, talajfizika, talajkémia, talajkolloidika, talajbiológia, talajgenetika, talajföldrajz, Alkalmazott talajtan: talajművelés, talajvédelem, mechanikai talajjavítás, kémiai talajjavítás, a trágyázástan talajtani alapjai, az öntözés talajtani alapjai, talajtérképezés a környezetvédelem talajtani alapjai. Áttekintve e felsorolást elmondhatjuk, hogy a talajtani szakemberek nagy része csak egy, esetleg néhány tudományterület művelésére képes, a talajtan egészével már nem tud olyan mélységig, alkotóan módon foglalkozni, hogy az akár elméleti, akár gyakorlati tekintetben megfeleljen a nemzetközi vagy az elvárható hazai színvonalnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyes fejezetek ne függnének szorosan össze, és hogy bárki kizárólag egyik vagy másik fejezet művelésével és áttekintésével megelégedhetne. Sőt az is megállapítható, hogy a talajtant, illetve annak egyes részeit nem lehet alkotóan művelni vagy eredményeit hasznosan alkalmazni anélkül, hogy a talajtan segédtudományaiban ne tennénk szert kellő jártasságra. Mielőtt a talajtan tárgyának egyes fejezeteit tárgyalnánk szót kell ejteni a talaj megismerésének és vizsgálatának alapjairól. Ha talajról beszélünk, nemcsak területi kiterjedésére vagyunk tekintettel, hanem a mélységi sajátságaira is. Talajnak tekintjük mindazt, ami a felszín és a talajképző kőzet között terül el és a rajta díszlő növénytakaróval kapcsolatban van. Ebből következik hogy a talaj mindig talajszelvényt jelent, melynek rétegződését és az egyes 2

21 A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása rétegek tulajdonságait vizsgáljuk. A talajszelvényt tanulmányozhatjuk természetes feltárásban, vagy ásott, esetleg fúrt szelvényben. A talajképződés hatására elkülönült rétegeket talajszinteknek nevezzük. A talajszintek milyenségével és sorrendjével a talajmorfológia foglalkozik. A talajmorfológiában a talajszintek megjelölésére egyezményes betűjelzést használunk. Ezek közül a fontosabbakat az 1.1. ábrán mutatjuk be. Az ábrán látottakat röviden a következőkkel jellemezzük ábra - A talajszelvény és felosztása talajszintekre. M = csernozjom, E = erdő, Sz = szikes talaj A szinteknek nevezzük általában a talajképződés folyamán kialakult jellegzetes rétegeket. Ha szántóterület talaját vizsgáljuk, akkor azt a szintet, ameddig a talajművelő eszközök forgató, lazító hatása érvényesül A sz-nek jelöljük. (A nemzetközi jelölés A p-nek hívja.) Ha nem művelt terület talajáról van szó, akkor az A szinten a humuszos felső szintet értjük. Az A szint alszintekre osztható, mint A 0-ra, mely a talajt borító kevéssé bomlott szerves anyaggal jellemezhető szintet jelenti; A 1-re, mely a humuszos szint jele; A 2-re, ami erdőtalajok vagy szikesek esetében a kifehéredett vagy kifakult kilúgozási szintet jelöli. (Ezt a nemzetközi szakirodalom E eluviális szintnek mondja.) Csernozjom talajoknál az A szintek az egyenletesen humuszos szinteket jelölik. B szinteknek nevezzük az A szintek alatt fekvő felhalmozódási szinteket, kivéve a csernozjomokat, melyeknél a B szinten a fokozatosan csökkenő humusztartalommal jellemzett szintet értjük. (A nemzetközi jelölés erre még az I illuviális szintmegjelölést is alkalmazza.) Ez tovább tagolható B 1, B 2 alszintekre. A C szint elnevezést a talajképző kőzet jelölésére használjuk. Ezen belül elkülönítjük a C ca szintet, mely a talajképző kőzetben felhalmozódott szénsavas meszet jelzi, stb. A D szint az ágyazati kőzet jele, vagyis annak kifejezésére használjuk, hogy a talajképző kőzet alatt valamilyen más kőzetféleség található, amely azonban nem alapja a talajképződésnek. 3

22 A talaj fogalma, a talajtan tárgya, feladata és felosztása A szintek közötti átmenet jelölésére kettős betűjelzést használunk, mint AB vagy BC szint. További megkülönböztetésre az index ad lehetőséget, mint B t (texturális B) vagy B g (glejes B). 4

23 2. fejezet - A talaj ásványi alkotórészei A talaj ásványi részeinek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a talaj alkotórészeinek általában több mint 95%-a ásványi anyag. Ennek összetétele, fizikai és kémiai tulajdonságai igen különbözőek, így a talajok víz- és tápanyag-gazdálkodását, fizikai és kémiai viselkedését nagymértékben befolyásolják, egyben a talaj élővilágára is nagy hatással vannak. A talajban előforduló ásványok csak egy részét képezik a természetben előforduló nagyszámú ásványnak. Csoportosításuk is a talajban betöltött szerepük szerint történik és tárgyalásuk részletessége is ennek van alárendelve. 1. A talajalkotó ásványok csoportosítása Talajtani szempontból a következő ásványcsoportoknak van jelentőségük: kloridok, szulfidok, szulfátok, nitrátok, foszfátok, borátok, karbonátok, oxidok és hidroxidok, valamint szilikátok Kloridok A kősó (NaCl) sós talajokban fordul elő. Nálunk ritka, de a sivatagi, valamint a tengermelléki talajokban gyakori. A szilvin (KCl) a kálisótelepek anyagában fordul elő, a talajba mint káliumtrágya kerül Szulfidok A talajban szinte kizárólagosan a pirit fordul elő (FeS). A lignitporos szikjavítás alkalmával a lignittel jutott a talajba. Tengermelléki talajokban gyakrabban fordul elő, ahol oxidálódva a talaj erős elsavanyodását okozza Szulfátok A gipsz (CaSO 4 2H 2O) a talajok sófelhalmozódási szintjében fordul elő. A szikesek javítása alkalmával tudatosan keverjük a talajba. Nálunk Perkupa környékén bányásszák, elsősorban ipari célokra. A mirabilit vagy Glaubersó (Na 2SO 4 10H 2O) a szikes talajok sófelhalmozódási szintjében fordul elő kis mennyiségben. Az epszomit vagy keserűsó (MgSO 4 7H 2O) és a hexahidrit (MgSO 4 6H 2O) a szikes talajok felszínén keletkező sókivirágzásokban vagy ezeknek a talajoknak a sófelhalmozódási szintjeiben található Nitrátok A nátron-salétrom (NaNO 3) a talajok szerves anyagának bomlása és a sófelhalmozódás folyamatának összekapcsolódása következtében a felszíni sókivirágzásokban jelenik meg. A szabadságharc idején a szikesek salétromszérűin a trágyalével locsolt szikesek sókivirágzását seperték és használták fel puskapor készítésére. Káli-salétrom (KNO 3) a nátron-salétrom kíséretében fordul elő Foszfátok A talajban előforduló foszfátok közös forrása az apatit (Ca 5/PO 4/ 3F), melyben a fluort a Cl vagy a CO helyettesítheti. E három ásványféleség oldhatósága a helyettesítések sorrendjében nő, de még így is nehezen oldhatók. Lápos, erős redukció alatt képződött talajokban található a vivianit (Fe 3/PO 4/ 2 8H 2O). Érdekessége, hogy, ha levegőre kerül piszkos fehér színe, időlegesen égszínkékre változik, mely szín azonban néhány óra után eltűnik és az ásvány visszaszürkül. 5