Tartalom. Készítette a szlovén projektcsoport:

Átírás

1 2010

2 Tartalom 1. Ismerjük meg a diszlexiát 2. Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket 3. Tanulási készségek és vizsgákra készülés 4. Segítő technológiák 5. Mikor kérjük szakértő segítségét Készítette a szlovén projektcsoport: dr. Marija Kavkler, dr. Lidija Magajna mag. Milena Kosak Babuder Lia Janzelj Minka Andrejcic Barbara Zemljak és Dr Éva Gyarmathy Dr Margaret Meehan Dr Ian Smythe Dr Vivien Ward 2

3 Tartalom Előszó Ismerjük meg a diszlexiát...6 A diszlexiáról...6 Mi a diszlexia?...7 A diszlexia elterjedtsége...9 A diszlexiás agy...10 Mik a diszlexia jelei?...10 A diszlexiások erősségei...12 További olvasmányok: Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket...14 Azonosítás...14 Szorongás...18 Önképviselet...19 Mi a fontos az önképviselet szempontjából?...20 Stratégiák önképviseleti tervhez Tanulási készségek és vizsgákra készülés...23 Tanulási készségek...23 A tanulási készségek felmérése...24 Vizsgára készülés...26 Időkezelés...28 Koncentráció hogyan javítsuk a figyelmet...30 Tanulási módszerek...33 Az ismeretek demonstrálása felmérés idején...39 Prezentációk...40 Esszéírás...42 Társas tanulás az előadásokon és egyéb szervezett tevékenységeken kívül...43 Vizsgákra készülés és a tesztszorongás kezelése...45 Memória stratégiák...45 Vizsgák...49 A mindennapos stressz és a tesztszorongás kezelése Segítő technológia...60 Egészségügyi kérdések...61 Hardware...62 Érzékszervi preferenciák...63 A szöveg hozzáférhetősége...64 Szkennelés...64 Szövegfelolvasók (képernyőolvasók)...65 Összefoglalók...65 Felvétel...66 Egyéb módszerek...66 Szöveg létrehozása...67 Gondolattérkép-készítés

4 Ellenőrző olvasás...68 Beszédfelismerők...68 Gépírás oktató programok...68 Egyéb készségek...68 Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a MS Word és Open Office programokból...69 A böngésző használata...70 Útmutató ingyenes segítő szoftverekhez Mikor kérjük szakértő segítségét...73 Mellékletek...75 A melléklet: Diszlexia, jogszabályok és fogyatékosságok...75 B melléklet: Terminológia...77 C melléklet: A diszlexiás agy néhány gondolkodást és tanulást befolyásoló jellegzetessége...78 D melléklet: Figyelem...79 E melléklet: Agyi dominanciabeli eltérések...80 Agyi dominancia-kérdőív...81 F melléklet: Stratégiák a vizsgaszorongás csökkentésére...83 G melléklet: Kognitív viselkedésterápián alapuló szakértői segítség

5 Előszó Ezt a könyvet elsősorban a diszlexiás tanulóknak készítettük, azonban az itt ajánlott stratégiák és javaslatok bármely tanulónak segíthetnek, aki tanulási készségeit szeretné fejleszteni. Az egyes tanszékek és karok sokszor nem nagyon segítenek a hallgatóknak az általános tanulási készségek elsajátításában, ehelyett azt várják, hogy majd tanulmányiak során megtalálják saját módszereiket és kifejlesztik a szükséges készségeket. A jelen könyv célja, hogy tananyagok hozzáférésében segítsen a tanulók számára a megfelelő készségekre fókuszálva, illetve különböző IKT (információs kommunikációs technológiai) alapú megoldások ajánlott használatával, melyekkel hatékonyabb tanulóvá válhatunk. Hogyan használjuk ezt a könyvet A könyv öt nagyobb részből áll: az első kettő, az Ismerjük meg a diszlexiát, illetve Ismerjük saját problémáinkat, a diszlexia természetét járja körül, valamint hogy az emberek miként élik meg azt; a harmadik és a negyedik rész a tanulási készségekkel foglalkozik, illetve azzal, miként lehetnek hasznunkra a segítő technológiák; az ötödik rész a szakértői segítségkéréssel kapcsolatban tesz javaslatokat. Bár igyekeztünk úgy összeállítani a könyvet, hogy az azt végigolvasó tanulót végigvezeti a fontos tanulási készségek kifejlesztéséhez szükséges stratégiákon, azonban reményeink szerint a tanulók célzottan is megtalálják az épp szükséges készségekhez kapcsolódó részeket, és tanulmányaik során időnként előveszik majd a könyvet segítségül. Tanuljon akár alapképzésben bármely szinten, hallgasson akár posztgraduális szinten oktatott vagy kutató kurzusokat, biztosan talál itt valami hasznosat magának. Így akár az a célja, hogy jobban megértse a diszlexia természetét, akár tanulmányírással, ismétléssel vagy vizsgára készüléssel kapcsolatban van szüksége segítségre, itt megtalálja, amit keres. Ha más nem, legalábbis linkek segítik majd tájékozódni a további információval és a készségfejlesztésekkel kapcsolatban. 5

6 1. Ismerjük meg a diszlexiát Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Megismeri a diszlexia természetét 2. Megvizsgálja a diszlexia néhány meghatározását 3. Lesz némi ismerete arról, hogyan élik meg az emberek a diszlexiát 4. Tisztábban látja majd a diszlexiás felnőttek erősségeit és nehézségeit A diszlexiáról A diszlexia egy csoport különböző, ám egymással kapcsolatban álló tényezőt ír le, melyek egész életén át hatással vannak az egyénre. A sok hasonló tapasztalat ellenére mindannyian egyének vagyunk mindenki, aki megtapasztalja a diszlexiát, másképpen tapasztalja azt meg. Ebben a modulban a diszlexiások nehézségeit mutatjuk be, és elmagyarázzuk, miként vezetnek bizonyos tanulási készségekkel, illetve vizsgára készüléssel kapcsolatos problémákhoz. A diszlexiás diákok bizonyos adottságok és erősségek birtokában is vannak, melyeket szintén megvizsgálunk. A különböző erősségeik értékes ellensúlyt jelentenek a nehézségeikkel szemben, és lehetővé teszik több lehetséges kompenzációs stratégia alkalmazását. Úgy érzi majd, hogy az alábbi állítások közül némelyek jobban megragadják saját élményeit mint mások. Egyes állítások pedig inkább múltbeli tapasztalatait írják le, semmint a jelenlegi helyzetet. Diszlexiásként igen fontos tisztában lenni azzal, mit jelent a diszlexia mind általános, mind egyéni értelemben. 6

7 Mi a diszlexia? A diszlexia fogalmát gyakran használják tanárok, szülők és mások is az iskolai problémákról szóló mindennapi beszélgetésekben. Sokszor azonban nem értik eléggé a fogalmat, és összekeverik más tanulási nehézségekkel és problémákkal. A leggyakoribb diszlexiával kapcsolatos tévhitek a következők: Ttévhitek a diszlexiáról (Raduly-Zorgo, 2009): betegség hiányos képesség a tanulás hiányának eredménye lustaság eredménye figyelemhiány eredménye csak a gyermekeknél jelenik meg az érési folyamat előrehaladtával eltűnik a tanulási idő növelésével eltűnik A diszlexia sokféleképpen definiálható, és a meghatározások különböznek a céljaiktól és felhasználóiktól (tanárok, diákok, kutatók, döntéshozók stb.) függően. A diszlexia szó, mint sok orvosi és tudományos kifejezés, a görögből származik. Szó szerint a 'diszlexia' azt jelenti, hogy nehézség (dys) a szavakkal vagy a nyelvvel (lexis). Azt sugallja, hogy a probléma nem csak az olvasást érinti, hanem a nyelv egyéb aspektusait is. Sok ember, különösen a diszlexiás diákok és felnőttek, választ tud adni arra a kérdésre, hogy Mi a diszlexia?. A gond ott kezdődik, hogy ha összehasonlítjuk a válaszokat, azt találjuk, hogy mindegyik különböző. Ennek oka nem csupán az, hogy a diszlexia különböző embereknek mást jelent, hanem az is, hogy egyénenként különböző a hatása. Alább megtekintjük a legtöbbet hivatkozott definíciókat. Ne aggódjon azonban, ha nem érti mindegyiket, vagy ha egyiket sem érti teljesen. Ez a rész csupán arra szolgál, hogy képet kapjon arról, milyen nehéz még a szakembereknek is megállapodni egy definícióban, tekintve, hogy a diszlexia ennyire széles körben elterjedt és ennyire eltér egyénenként. 7

8 A Brit Diszlexia Társaság definíciója A diszlexia elsősorban az írás-olvasással és a nyelvvel kapcsolatos készségek fejlődését érintő specifikus tanulási nehézség. Nagy valószínűséggel már születéskor jelen van, és hatásai egész életen át tartanak. A diszlexiásoknak problémáik lehetnek a munkamemóriával, a fonológiai feldolgozással, a gyors megnevezéssel, a feldolgozási sebességgel és egyes készségek automatikus fejlődésével, melyek nem érnek fel az egyén egyéb kognitív képességeinek szintjével. Általában a diszlexiával szemben hatástalanok a bevett tanítási módszerek, hatásai azonban enyhíthetők megfelelően célzott beavatkozásokkal, többek között információs technológia és segítő tanácsadás segítségével. A diszlexia definíciója (EDA, 2007) A diszlexia olyan eltérés, amely megnehezíti az olvasási, helyesírási és írási készségek elsajátítását. Ez az eltérés neurológiai eredetű. Az eltérések hátterében álló kognitív nehézségek befolyással lehetnek a szervezési készségekre, számolási képességekre és egyéb kognitív, illetve emocionális képességekre is. A fonológiai feldolgozás, munkamemória, gyors megnevezés, szekvencialiás és az alapkészségek automatizmusában megjelenő nehézségek együttese okozhatja. A kutatók több lehetséges okát ismerik a diszlexiának, köztük a genetikai eredetet is. Nincs kapcsolat az egyén intelligenciaszintje, egyéni elkötelezettsége, illetve szocio-gazdasági helyzete, valamint a diszlexia megjelenése között. Ezen problémák mellett a diszlexiások számára folyamatos kihívást jelent az életbeli boldogulás a jelenlegi, nagyrészt nem diszlexiabarát világban. Az Európában lévő nyelvi és kulturális, valamint az oktatásbeli lehetőségekben tapasztalható különbségek mind befolyásolják, hogy a gyerekek miként élik meg a diszlexiát és így milyen jövőre számíthatnak felnőttként. 8

9 A diszlexia elterjedtsége A diszlexia és az egyéb tanulási zavarok folytonos skála mentén helyezkednek el. Nem úgy van az, hogy valaki vagy diszlexiás vagy nem. A kognitív nehézségek mértéke határozza meg, kinek mennyi problémával kell megküzdenie. Világszerte az iskolai populációban a diszlexia általános elterjedtsége nagyjából 10%, de a különböző országokban az egyes kutatók és a gyakorló szakemberek által megfigyelt százalékos arányok 1,3 és 10% között mozognak (Salter és Smythe, 1997). Egyes vélemenyék szerint a fiúk között magasabb lehet a diszlexia elterjedtsége, de a legújabb eredmények szerint ez az eltérés inkább kísérleti hibáknak tudható be, semmint valós különbségnek. A diszlexia nemzetközi probléma, azonban hatalmas elterjedtségbeli eltérések vannak az egyes országok között az adott nyelv nyelvtani felépítése miatt, amely meghatározza, miként valósul meg a diszlexia. Az egyik nyelvet használó diszlexiások problémáinak hátterében alkalmasint más okok állnak, mint egy másik nyelvet használók esetében. Például közismert, hogy az angolban legnagyobb probléma a fonológiai hiányosság, minthogy annál a nyelvnél gyenge a betű-hang megfelelés. A magyarban viszont, ahol jó a betű-hang megfelelés, az auditív feldolgozás az, ami inkább fontos. A diszlexia gyakorisága magas Finnországban, Nigériában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban és az USÁ-ban, míg alacsony Olaszországban, Szlovákiában és Norvégiában. Természetesen a bejelentett gyakoriságot befolyásolják az eltérő mérési módszerek, az egyik vagy másik diszlexia-meghatározás alkalmazása, valamint az oktatási, egészségügyi és egyéb kapcsolódó rendszerek diszlexiatudatossága. 9

10 A diszlexiás agy Agyvizsgálatok kimutatták, hogy az emberek agya eltérően huzalozott, és ezek az apró eltérések lehetnek például azért felelősek, hogy az egyes embereknél nagy különbségek mutatkoznak az írás-olvasási készségek elsajátításában. A vizsgálatok kimutatták,hogy a diszlexiások agya eltérő anatómiát, szerveződést és működést mutat, a nem diszlexiások agyával összehasonlítva. Ezek a neurológiai eltérések felelősek azért, hogy egy-egy ember egy adott módon gondolkodik és tanul. Ez általában azt jelenti, hogy a diszlexiás egyének kognitív képességeinek mintázatában mind erős, mind gyenge területeket megfigyelhetünk. Egyesek szerint a diszlexiások inkább 'jobb agyféltekei gondolkodók'. Az agy jobboldali féltekéje a laterális, kreatív és vizuális gondolkodási folyamatokhoz kapcsolódik. Az agybeli eltéréseknek számos oka lehet. A diszlexia nem függ az egyén rasszától, szociális hátterétől, illetve intellektuális képességeitől, viszont a diszlexia gyakran családi vonás, ami arra utal, hogy a diszlexiát okozó agyi eltérések örökletesek lehetnek. Mik a diszlexia jelei? A diszlexia különböző módon van az egyes emberekre hatással; minden diszlexiás egyénnek saját, rá jellemző profilja van. Ugyanakkor egyes jellemzők nagyon gyakorisággal jelennek meg a diszlexiásoknál: gyenge írás-olvasási készségek - nehézségek az írás és az olvasás elsajátításában - lassan olvas és ír, és/vagy sok hibát/tévesztést ejt - nehezen ért meg írott szövegeket - helyesírásbeli problémák - írás/olvasási helyzetekben fáradtság mutatkozik - nehezen fejezi ki magát írásban (nehezen rendezi gondolatait papíron) gyenge verbális memória gyenge a részletek elemzésében A diszlexiásoknál jelentkező problémák között találjuk a nyelv elsajátításában és használatában megjelenő nehézségeket a betűk rossz sorrendben történő 10

11 olvasása, illetve lerása a diszlexiának csak egyik megjelenése, és nem is minden esetben figyelhető meg. Az alább felsorolt nehézségeket gyakran kapcsolják a diszlexiához, amennyiben az nem tükrözi az egyén korát, iskolai végzettségét vagy kognitív képességét. Egy képzett szakember fel tudja mérni, hogy egy illető valóban diszlexiás-e. A diszlexiás egyetemi tanulók és a diszlexiás felnőttek a következő területeken küzdhetnek nehézségekkel: Idejük, tananyagok és feladatok tervezése, rendszerezése és szervezése Az írott és beszélt nyelv rendszerezése, mivel igyekeznek minél inkább elkerülni az írást Betűk és a hozzájuk kapcsolódó hangok megtanulása Idegennyelv-tanulás, noha gyakran igen jók a beszélt nyelvben Számokkal kapcsolatos tények megjegyzése Helyesírás, illetve másokra támaszkodik, akikkel kijavíttatja helyesírását Olvasás, illetve elfedheti olvasási problémáit Matematikai műveleteket helyes elvégezni Azonban könnyen lehet, hogy: Jók az emberekkel kapcsolatos készségei, és könnyen lehet, hogy nagyon jól tudja olvasni az embereket (intuitív módon) Jóval intellektuális képességei alatt lévő munkákban dolgozik Téri tehetséget mutathat; a diszlexiások gyakran a következő szakmákban helyezkednek el többek között: mérnök, építész, designer, művész vagy iparos, matematikus, fizikus, orvos (különösen sebész és ortopéd szakorvos), valamint fogász Jó vállalkozó. Az írás-olvasás megfelelő kifejlődéséhez számos különböző készségre van szükség. Az egyes területeken jelentkező hiányosságokat más területeken mutatkozó jó képességekkel orvosolni. Fontos ugyanakkor észben tartani, hogy a kérdéses készségeket ne csak írásolvasásra használjuk. A munkamemória területén mutatkozó nehézségek számos különböző tevékenységben okozhatnak problémát. Vagyis nem csak az írás és olvasás területén találkozhatunk problémákkal, hanem egyéb területekhez kapcsolódó készségek esetében is. A C mellékletben felsoroljuk a diszlexiás agy néhány jellegzetességét, amely hatással lehet a gondolkodásra és a tanulásra. 11

12 A diszlexiások erősségei Ha a diszlexiásoknak megadják a lehetőséget, hogy saját stílusukban tanulhatnak, illetve dolgozhatnak, akkor fogjuk tudni igazán értékelni erősségeiket és a problémamegoldásban mutatkozó eltérő megközelítésüket. A diszlexiások néhány erőssége: jó problémamegoldó készségek jó képzelőerő meglepő összefüggéseket tud felfedezni divergens gondolkodó, eredetiség és kreativitás jellemzi jó vizualizációs képesség szimultán információ-feldolgozás globális megértés intuíció művészi gondolkodásmód új meglátásáival bővíti az ismereteket stb. Egyes, tanulási nehézségekkel küzdő egyének egy, a sikerhez vezető életutat járnak be, a társadalom termékeny tagjai lesznek és elismert és kielégítő életet élnek. Mások csak folyamatos kudarcot élnek meg, és alig tudják megakadályozni, hogy összecsapjanak fejük felett a hullámok érzelmileg, szociálisan és pénzügyileg is. Hogyan lesz a diszlexiás diákokból sikeres felnőtt? A kutatások (Gerber és mtsai, 1997) kimutatták, hogy a kiemelkedően sikeres diszlexiás/tanulási zavarokkal küzdő felnőtteknél megfigyelhető a siker iránti vágy és a célorientáltság, illetve képesek diszlexiájukat pozitívabb és termékenyebb folyományra fordítani. A belső döntés külsőleg nagyobb egyéni elhatározottságban, egy sor megküzdési stratégiában (vagyis tanult kreativitásban ), az egyén képességi és a környezete közötti jobb illeszkedésben, valamint a tevékenységek, illetve a személyes támogatások megtervezésében és megszervezésében nyilvánul meg, melyek mind a sikert mozdítják elő. Összefoglalás A diszlexia neurológiai eredetű specifikus tanulási nehézség, amely miatt az egyén nehezebben tudja elsajátítani a nyelvi alapú készségeket. 12

13 A diszlexia világszerte mindenhol megjelenik, és az iskolai populáció maximum 10%- ánál van jelen. A diszlexia az egyén nyelvétől függően máshogy jelentkezik. A diszlexiás diákoknak vannak erősségeik (például eredeti és laterális gondolkodók, jó vizuális képességekkel rendelkeznek) és gyengéik is (például lassan olvasnak, problémáik vannak a helyesírással és az idegennyelvek tanulásával). További olvasmányok: Hammond, J., Hercules, F. (2003). Understanding Dyslexia: An Introduction for Dyslexic Students in Higher Education. Glasgow: The Glasgow School of Art. Krupska, M., Klein, C. (2004), Demystifying Dyslexia. London: Development Agency. Margalit, M. & Idan, O. (2004). Resilience and Hope Theory: An Expanded Paradigm for Learning Disabilities Research. Thalamus, 22(1), Reid, G., Kirk, J. (2001). Dyslexia in Adults, Education and Employment. Chichester: John Wiley and Sons. Smythe I and Everatt J (2001) A new dyslexia checklist for adults. In Smythe I (Ed) (2001) The Dyslexia Handbook 2001, BDA, Reading, UK. Smythe I (2004) What is dyslexia? Dystrain (E-learning) teacher training module. Welsh Dyslexia Project. Smythe I, - Gyarmathy E. (2007) Adystrain, Leonardo da Vinci Project Snowling, M.J. (2006), Dyslexia, 3rd ed. Oxford: Basil Blackwell. Hivatkozások Gerber, P. J., Reiff, Henry, & Ginsberg, R. (1997). Exceeding Expectations: Successful Adults with Learning Disabilities. Austin, Texas: Pro-Ed. Salter, R. & Smythe, I. (1997). The International Book of Dyslexia. London: World Dyslexia Network Foundation

14 2. Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Jobban látja majd, mely területeken lehet szüksége segítségre. 2. Felfedezheti, vannak-e figyelmi/koncentrációs nehézségei, bal- vagy jobbagyféltekei dominancia jellemzi-e, illetve hogy hajlamos-e vizsgák miatt szorongani. 3. Megismeri, mi az önképviselet. 4. Kipróbálhat néhány stratégiát, ami segít a hatékony tanuláshoz szükséges segítség megszerzésében. Azonosítás (forrás: Eva Raduly-Zorgo, 2009) Hasznosak lehetnek az azonosítólisták, kérdőívek, amelyek segítenek meghatározni, miként jelenik meg Önnél a diszlexia. A kérdőívek nem érnek fel egy felméréssel, és és az, hogy valakinél megjelenik néhány nehézség, még nem jelenti, hogy diszlexiás. A kérdőívek útmutatóként szolgálhatnak azt illetően, hogy érdemes-e a nehézségeit érdemes alaposabban kivizsgálni, illetve rávilágítanak a specifikus nehézségekre. Ezeket a kérdőíveket széles körben terjesztik, és könnyen elérhetők mind a diszlexiásoknak segítők, mind a diszlexiások számára. A megértést segítendő, a következőkben megvizsgálunk egy konkrét, Smythe és Everatt (2001) által kifejlesztett kérdőívet, amelyet nagy számú diszlexiás és nem diszlexiás felnőtt válaszai alapján állítottak össze. Minden kérdés súlyozva van, vagyis egyes kérdések fontosabbak, mint mások. 14

15 1. Össze szokta-e keverni a vizuálisan hasonló szavakat, úgymint kas és kos? Ritkán (3) Néha (6) Gyakran (9) Legtöbbször igen (12) 2. El szokta téveszteni, hol tart, vagy kihagy sorokat, amikor olvas? Ritkán (2) Néha (4) Gyakran (6) Legtöbbször igen (8) 3. Össze szokta-e téveszteni tárgyak neveit, például az asztalt és a széket? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 4. Nehezen különbözteti meg a jobb és a bal oldalt? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 5. Összezavarja, ha térképről kell tájékozódnia, vagy ha ismeretlen helyre kell odatalálnia? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 6. Többször el szokott olvasni egy-egy bekezdést, hogy megértse? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 7. Összezavarja, ha egyszerre több instrukciót kap? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 8. Telefonüzenetek átadásánal szokott-e hibázni? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 15

16 9. Nehezen találja meg a megfelelő szavakat? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 10. Milyen gyakran ad kreatív megoldásokat egy-egy problémára? Ritkán (1) Néha (2) Gyakran (3) Legtöbbször igen (4) 11. Mennyire tud szavakat szótagolni, mint például azt, e-le-fánt? Könnyen (3) Nem annyira könnyen (6) Nehezen (9) Nagyon nehezen (12) 12. Írás közben mennyire nehéz papíron összeszednie a gondolatait? Könnyű (2) Nem annyira könnyű (4) Nehéz (6) Nagyon nehéz (8) 13. Mennyire volt könnyű megtanulnia a szorzótáblát? Könnyű (2) Nem annyira könnyű (4) Nehéz (6) Nagyon nehéz (8) 14. Mennyire könnyű felmondania az ábécét? Könnyű (1) Nem annyira könnyű (2) Nehéz (3) Nagyon nehéz (4) 15. Mennyire nehéz hangosan felolvasnia egy szöveget? Könnyű (1) Nem annyira könnyű (2) Nehéz (3) Nagyon nehéz (4) Most adja össze a pontszámokat! 16

17 Pontszámok: 45 alatt a nem diszlexiások eredményeivel egyezik az enyhe diszlexiával összehasonlítható jegyeket mutat. 60 felett mérsékelt vagy súlyos diszlexiával összehasonlítható eredmény. Figyeljük meg az "... eredményeivel egyezik" szóhasználatot! Ez azt jelenti, hogy a kutatásokban részt vevők közül azok, akik pszichológus felmérése szerint nem diszlexiások és önmagukat sem gondolják annak, 45 pont alatti pontszámot értek el. Ez nem jelenti azt, hogy ha valaki 45 alatti pontszámot ér el, nem diszlexiás. Lehetséges, hogy a nehézségeket ellensúlyozandó kompenzációs stratégiákat fejlesztett ki. Ez azt jelenti, hogy a kutatásokban részt vevők közül azok, akik egy pszichológus felmérése szerint enyhén diszlexiások és önmagukat is annak gondolják, 45 és 60 közötti pontszámot értek el. A kutatások következetesen azt mutatták, hogy akik 60 pontnál többet értek el ezen a kérdőíven, súlyos diszlexiások voltak. Ha kitölti a kérdőívet, jobban tudatában lesz azoknak a pozitív és negatív eltéréseknek, amiket Ön is tapasztalhatot, például: gyakorlatias, innovatív és kreatív megoldásokat ad a problémákra (többek között tanulmányai során is) a hagyományos kérdéseket új megvilágításban látja, újszerű gondolatai vannak nincsenek hatékony tanulási készségei nehezen veti paprra gondolatait alacsony önbecsülés önpusztító viselkedés Ha Ön diszlexiás, akkor figyelmi problémái is lehetnek. Ha fel szeretné mérni koncentrációs képességét, kitöltheti a D mellékletben található figyelem kérdőívet. 17

18 Szorongás Fontos tisztában lenni szorongási problémánkkal, mivel a stressz megnehezítheti a tanulást Önnél csökkenti-e a teszt-szorongás a siker lehetőségét a tesztből álló vizsgák esetében? Teszt-szorongás Kérdőív Nist és Diehl (1990) kidolgozott egy rövid kérdőívet az enyhe vagy súlyos tesztszorongás azonosítására. A méréshez olvassa végig az összes állítást és gondolkodjon el múltbeli tesztkitöltéssel kapcsolatos tapasztalatain! Végiggondolhatja az összes tesztkitöltési elményét, vagy koncentrálhat egyszerre egy tantárgyra (történelem, fizika, matek stb.). Egy és öt közötti szám választásával jelezze, milyen gyakran jellemzik önt az egyes állítások! A számok értékét alább találja meg [ügyeljen arra, hogy a stressérzékenység kérdőívéhez képest éppen ellenkező sorrendben állnak a számok]. Soha Ritkán Néha Gyakran Mindig Látható jelei vannak idegességemnek, például izzad a tenyerem, remeg a kezem stb. közvetlenül a teszt előtt. A gyomromban érzem az idegességet a teszt előtt. Teszt előtt hányingerem van. Átolvasom a tesztet, és úgy érzem, egyik kérdésre sem tudom a választ. Pánikba esek a teszt előtt és a teszt alatt. Teszt közben teljesen kiürül az agyam és nem jut eszembe semmi. Amint kijövökről a tesztről, eszembe jut, ami ott nem ugrott be. Nehezen alszom a teszt előtti éjszaka. Könnyű kérdéseket is elhibázok, illetve rossz helyre írom a válaszokat. Nehezen döntöm el, melyik választ válasszam. Adja össze mindegyik állításra adott pontszámát! A pontszámok 10 és 50 közé esnek. 18

19 Az alacsony pontszám (10-19 pont) azt mutatja, hogy nem szenved tesztszorongástól. Sőt, ha túlzottan alacsony (10-hez közeli) volt a pontszáma, egy kicsit több szorongás hasznos lehet, hogy jobban tudjon fókuszálni és segítse a véráramlást vizsgák alatt. A 20 és 35 közötti pontszám azt mutatja, hogy bár a teszt-szorongás némely tüneteit mutatja, a stressz és a feszültség valószínűleg az Ön esetében megfelelő szintű. A 35 feletti pontszám azt mutatja, hogy Önnél a teszt-szorongás egészségtelen szintet ér el. Át kellene gondolnia, mi okozza (vagy mik okozzák) Önnél a distresszt, és találjon kompenzációs stratégiákat! Ha Ön túl szorongó és stresszes, érdemes lehet tanácsadóhoz fordulnia. Önképviselet Diszlexiás diákként Ön valószínűleg nap mint nap kénytelen megküzdeni a tanulással. Az önismeret és az önképviselet elengedhetlen jövőbeli boldogulása szempontjából, hogy megtanulja kezelni a különböző kihívásokat és akadályokat az életben. Minél korábban tanulja meg az önképviseletet, annál inkább felkészült lesz az Ön előtt álló életre. Az önképviseletbe beletartozik saját erősségei és szükségletei ismerete, személyes céljainak azonosítása, jogainak és kötelességeinek ismerete valamint hogy mindezeket kommunikálni tudja mások felé. Az önképviselet kifejezést arra a fogalomra vezették be, amely az ember saját képviseletének képességét fedi. Az önképviselet meghatározásaiban többek között az alábbiak szerepelnek: képes felismerni és hatékonyan kommunikálni szükségleteit mások felé, megtanulta, hogyan szólaljon fel saját maga mellett, saját életével kapcsolatban maga hozza meg a döntéseket, megtanulta hogyan szerezhet információt, így megismerheti a számára érdekes dolgokat, illetve megfelelő segítséget kereshet, ismeri jogait és kötelességeit, megoldja a problémákat stb. 19

20 További ovasmányok: Hol talál több információt az önképviseletről: Dawson, J.: Self-Advocacy A valuable Skill for Your Teenager with LD Mi a fontos az önképviselet szempontjából? 1. Ismerjük erősségeinket, szükségleteinket és gyengéinket Ismerje fel, melyek erősségei, szükségletei és gyengéi! Tudjon megminél többet tanulási stílusáról és ismerje azokat a stratégiákat, amelyek segítik a tanulásban! Gondolja végig, a múltban a tanulásban mi volt sikeres és mi nem működött! Találkozzon tanáraival és az előadókkal! Ezzel lehetősége lesz megbeszélni erősségeités és gyengéit, illetve visszajelzést kapni tőlük, amely alapján megtervezheti, miként tudna még jobban teljesíteni. 2. Fogadjuk el gyengéinket Fogadja el, hogy a diszlexia nehézségeket támaszt az Ön számára. Ha dühös a felmérés eredménye miatt, illetve nem tudja azt elfogadni, még nem kész az önképviseleti készségek kifejlesztésére. A nehézség elfogadása ott kezdődik, hogy elismeri, hogy szenved tőle, és képes a hatásait másoknak elmagyarázni. 3. Szerezzünk információt a körülmények esetleges kiigazításairól Érdemes tudnia, hogy a különböző helyzetekben milyen jellegű módosítások és kiigazítások szükségesek ahhoz, hogy sikeresen teljesítsen az egyetemen, a munkában, otthon és így tovább. Ehhez először tudnia kell, miként befolyásolja a diszlexia a különböző tevékenységeket életében. Azután ezt meg kell tudnia osztani másokkal. Fontos tisztában lennie azzal, milyen segítségre és támogatásra van szüksége másoktól, többek között társaitól és a felelős személyektől. Arról is érdemes elgondolkodnia, hogy viszont milyen fajta segítség vagy támogatás nem segít Önnek. Például ha túl sok segítséget kap, vagy ha valaki túlságosan, szinte fojtóan védelmező. 4. A kommunikációs képességek fejlesztése Kommunikálja mások felé, mire és milyen okból van szüksége! Utóbbi attól függ, mennyire ismeri és fogadja el problémáját, illetve milyen segítségre van szüksége. A 20

21 megfelelő szavakat kell a probléma pontos leírásához használnia, és azt kifejeznie, mire van szüksége az adott helyzetben. Az információ átadása (gondolatai kifejezése) mellett gondolkodjon el arról is, hogyan szeretné azt kifejezni. Ehhez alkalmasint nagyobb önbecsülést és önbizalmat kell kifejlesztenie. Tanulja meg, hogyan lehet jó hallgatóság, hogyan cseréljen felváltva szerepeket a beszélgetésekben és hogyan kommunikáljon hatékonyan! A kommunikációs készségek magas szintű készségek,azonban nélkülözhetetlenek a hatékony önképviselet szempontjából. Azt is meg kell tanulnia, hogyan kommunikáljon különböző helyzeteben és környezetben. Néha könnyű lesz, máskor nagyobb kihívást fog jelenteni. 5. Azonosítsa személyes céljait Tisztában kell lennie saját céljaival vagyis hogy mit akar elérni. Döntse el, mit szeretne elérni maga számára. Tanuljon meg reális célokat kitűzni, illetve felismerni, hogy céljai idővel változnak és megújulnak. 6. Ismerje jogait Tudja meg, mi az ami törvényes, etikus, illetve ésszerűen kivitelezhető! Mik a kapcsolódó törvények, irányelvek és eljárások, és mik az Ön jogai? És ne felejtse el, ha jogai vannak, akkor kötelezettségei. Tudja meg, hogy működik a döntéshozatal, pl. hogy ki és milyen döntést hozhat! Minél jobban tisztában van ezekkel a kérdésekkel, annál jobban ki tudja fejteni álláspontját és a hallgató annál jobban megérti. Ugyanakkor meg kell tanulnia kompromisszumot is kötni. Tanulja meg kordában tartani dühét, tanulja meg más úton közelíteni a helyzeteket, és a problémák elébe lépni! Nem mindig szerezzük meg 100%-ban, amit akarunk. Stratégiák önképviseleti tervhez Íme néhány stratégia, amelyek segítenek önnek egy önképviseleti terv kidolgozásában. A stratégiákat követve mind hat fent felsorolt szempontból segítséget kap az önképviselethez. 1. Ismerje meg Önmagát Írja le magát mit szeret, mit nem szeret, mi érdekli, mik az álmai, erősségei, gyengéi, milyen jellegűmunkát szeretne, hol szeretne élni, mit szeret szórakozásból csinálni stb. 2. Készítsen egy listát igényeiről A lista elemei között olyanok lehet, mint fizikai szükségletek (megfelelő ülőhely), több idő, a tananyagnak a szükségleteihez igazítása stb. 21

22 3. Készítsen egy listát a prioritásairól Írjon össze néhány lényeges elemet! A kapott listát rendezze fontosság szerint! Egy ilyen listán olyanok szerepelnek, mint tanulási erősségek, igények, célok, érdeklődések, remények és vágyak, karrier stb. 4. Gyakoroljon Különböző emberekkel: ismerős felnőttel, ismeretlen felnőttel, ismerős kortársakkal, ismeretlen kortársakkal és felelős emberekkel, valamint különböző környezetekben: az egyetemen, otthon, társaságban stb. 5. Ellenőrizze, megértették-e mondanivalóját Miután kommunikálta véleményét, kérje meg a hallgatót, hogy ismételje el, mit mondott neki! Gyakorolja, hogy egy témára koncentrál! 6. Problémamegoldás Azonosítsa a problémát és soroljon fel különböző megoldási lehetőségeket! Gondolja végig, mit kell csinálja, ha probléma merül fel...amikor segítségre van szüksége, amikor beteg, amikor valami balul üt ki, amikor valaki nem megfelelően bánik Önnel stb. Válasszon a megoldási lehetőségek közül! 7. Kommunikáció Gyakoroljon egyedül (tükör előtt), kis csoportban és nagy csoportban is! Használja ki a különböző hangerőszinteket lehet csendes, normális és hangos. Különböző érzelmi töltetet adhat hangjának lehet passzív, normális, agresszív. Gyakorolja a dühkontrollt! Gyakorolja a kérdésfeltevést és a válaszolást! Tanuljon meg összefoglalni, legyen konkrét, specifikus! Gyakorolja, hogy különböző módokon kér segítséget, vet fel javaslatokat stb. Tartsa tiszteletben az Önétől eltérő véleményeket! 8. Fedezzel fel a támogatási rendszert (találja meg, ki és hogyan tud Önnek segíteni) Ez lehet tanár, szülő, barát vagy más diákok is. Döntse el, milyen fajta segítség az, ami valóban segít, és milyenfajta nem (mert túl sok vagy túl kevés)! 9. Különböző feladatok Találja meg mi segít különböző helyzetekben: tanóra alatt, vizsgára készülve, a kapmpuszra utazáskor. 22

23 3. Tanulási készségek és vizsgákra készülés Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Meg tudja mondani, melyek a tanulás készségei. 2. Felismeri, mely tanulási készségekre kell összpontosítania. 3. Különböző stratégiákat ismer meg, amelyek segítséget nyújtanak a szervezettebbé válásban, a jobb koncentrációban, olvasásban és jegyzetelésben, a projektekben és a prezentációkban, a tanulmányírásban, a memóriajavításban, az ismétlésben és a vizsgázási technikákban. 4. Megtanul néhány, a stressz és a szorongás leküzdésében segítő stratégiát használni. Tanulási készségek A hatékony tanulási készségek nélkülözhetetlenek a tanulmányi sikerekhez. Érdemes megismernie a különböző tanulási stratégiákat, és az Ön számára legmegfelelőbbet kiválasztani. Az alábbiakban a hatékony tanulási stratégiákat három részre osztjuk: vizsgára készülés, a tananyag megtanulása és az ismeretek prezentálása. A tanulási készségek meghatározása A specifikus tanulási stratégiák arra szolgálnak, hogy segítsenek megfelelni a tanulmányi elvárásoknak, mégpedig ami a tudás megszerzését és tárolását, valamint az ismeretek felmérését, illetve demonstrálását illeti. A sikeres problémamegoldáshoz kapcsolódik a szituációnak megfelelő stratégia kiválasztása és hatékony alkalmazása. A tanulmányi helyzetekben a sikeres problémamegoldás receptje tehát a következő: megfelelő tanulási stratégia + személyes erőfeszítés = sikeres problémamegoldás (Edwin S. Ellis és Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp ). Academic press: Toronto.) 23

24 A tanulási készségek felmérése Ha azonosította erősségeit és gyengéit, a következő részekben találhat Önnek megfelelő stratégiákat, melyek segíthetnek. Ha fel szeretné mérni, hogy a tanulási készségek mely területein lehet szüksége segítségre, kérjük, töltse ki a tanulási készségek felmérésére szolgáló kérdőívet! Tanulási készségek felmérése Független tanulási készségek 5. Ismeri tanulási stílusát? Az a következő típusba tartozik: Vizuális Verbális Aktív cselekvés által tanul Reflektív átgondolja a munkát, mielőtt nekikezd Szenzitív a tényeket és a valóságot Intuitív beleugrik a feladatba szereti Szekvenciális lépésről lépésre tanul Globális a teljes képet látnia kell, hogy megtanuljon valamit Olvasási készségek 6. Meg tudja a következőket csinálni? Boldogul az olvasnivaló mennyiségével Rangsorolja az olvasnivalóit Képes átfutó/pásztázó olvasással olvasni Kritikusan tud olvasni Kiemelni/összefoglalni, amit olvasott Lépcsőzetes technikával tud olvasni Első olvasásra megérti a szöveget Kutatási stratégiák 7. Meg tudja a következőket csinálni? Elemzi a kutatási céljait Kutatásához megszervezi idejét Azonosítja a fő pontokat A kutatásokhoz gondolattérképeket használ Hatékonyan használja a könyvtárat/keresőmotorokat Hatékonyan kezeli a kivonatokat/folyóiratokat Jegyzetel 24

25 Tanulmányírási stratégiák 8. Meg tudja a következőket csinálni? Rendszerezi a kutatási anyagot Megtervezi az írást Bevezetőket ír az egyes részekhez Összefoglalásokat ír az egyes részekhez Kritikusan ír Módszeresen ír Ír egy kivonatot is Ír egy beszámolót is Hatékonyan strukturálja az írást Jó kifejezéseket használ Átfogalmazza, amit olvasott Kifejt egy-egy érvet Valamely tételt képvisel Használja az alap terminológiát Tudományos írás oktatási (módszer) Tudományos írás magyarázat (diszkusszió) Disszertáció írás Szakdolgozat írás Helyesírás Központozás Nyelvtan Hivatkozás Ismeri a hivatkozás fogalmát és Tudja, mit jelent a plágium módszerét Strukturált korrektúraolvasási stratégiákat használt Szerkesztés Matematika 9. Hatékonyan tudja-e alkalmazni: A matematikát (számolás, adatreprezentáció, mérések) a statsztikát Időkezelési stratégiák 10. Képes Ön: Rendszerezni mappáit és előadásjegyzeteit Betartani a határidőket Kezelni a stresszt Elkezdeni a munkát, amint megkapja Vizsgázási stratégiák 11. Képes Ön: Vizsgákon strukturálni az idejét Hatékonyan átvenni az anyagot Memóriasegítő módszereket használni Jó prezentációt tartani Helyesen elemezni a kérdéseket Forrás: Margaret Meehan (2009) Most, hogy képet alkotott erősségeiről és gyengéiről, már jobban ki fogja tudni választani a megfelelő tanulási készségekhez kapcsolódó stratégiákat. 25

26 Vizsgára készülés Ahhoz, hogy legtöbbet kihozza tanulási idejéből, megfelelő munkakörnyezetre van szüksége, amely segít a munkára koncentrálni. Tegye szabaddá asztalát és rendszerezze a szükséges tananyagokat. A rendszerezés nagyon fontos, mert akkor az agy nyugodtan koncentrálhat csak a tanulásra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a rendszerezés időt igényel, viszont ha szentel egy kis időt erre a feladatra, erőfeszítéseit siker koronázza majd. Ebben a részben a rendszerezéshez, az időkezeléshez és a koncentrációhoz kapcsolódó készségeket tárgyaljuk. Fontos az időt megszervezni, hogy elég ideje legyen elvégezni a tanulási feladatokat és betartani a határidőket. Emellett motivációt is jelent, tanulási célok felállítására és elérésére késztet (a végső cél a diploma/fokozat megszerzése). Ha a munkát nehéznek találja és fel akarná adni, akkor a rendszerezéskor felállított célok elég motivációt adhatnak ahhoz, hogy folytassa a tanulást egész a záróvizsgákig. Könnyen meglehet, hogy amikor leül tanulni, gondolatai elkalandoznak és képzelete átveszi az irányítást. Ezzel sok értékes időt tud veszteni. Ha megtanulja kontrollálni gondolatait, több ideje marad a tanulásra. Rendszerezés Az asztal felszabadítása mellett hasznos lehet a szobában is rendet rakni, de ne töltsön túl sok időt ezzel, különben nem fog neki a tanulásnak. A munkaterület rendszerezése Ha az asztalunkon rend van (akár csak félig!), akkor nem fogunk elfelejteni dolgokat amiatt, hogy más papírok elfedik. A tanulás előtt elő kell készíteni az asztalt. Több mód is van erre, így például a következő weboldal is ismertet egy stratégiát, amely segít a helyet a tanuláshoz rendbe rakni: Mappák és noteszek Egy jólszervezett rendszer segít abban, hogy egy helyen tartsa minden papírját és megtaláljon minden fontos iratot, valamint megelőzi, hogy mindig egy köteg felesleges papírral járkáljon. Segít a vizsgákra készülésben is, ha rendszeresen 26

27 elvégzi és összefoglalja a teendőit. Érdemes mindig egy napi noteszt használni, amelyet minden előadásra elvihet, és amely minden aznapra szükséges iratot, handoutot és információt összefog. Bármilyen A4-es gyűrűs iratrendező megteszi napi noteszként, de számos típusú iratrendező be tudja tölteni ugyanezt a célt. A noteszben a következők lehetnek: külön helyen szövegkiemelők, ceruzák, tollak, gemkapcsok, öntapadós post-it lapok stb. napló vagy naptár.. A nap (vagy minden hét) végén iktassa a befejezett munkákat és az előadásokon többé nem szükséges anyagokat egy Archív mappába (használhat külön mappát minden tantárgyra vagy modulra is). Ezt a mappát otthon tarthatja és így egyetlen helyen tudja rendszerezni és tárolni a befejezett munkákat. Emellett nem lesz mindig tele a használatban lévő notesze. Rendszeresen nézze át az anyagokat (az előadás-jegyzeteket és a handoutokat), készítsen egy listát az órán tárgyalt főbb kérdésekről és saját szavaival foglalja azokat össze, akár egy sematikus ábrán, akár egy mini-tanulmányban. Ezt az összefoglalót azután csatolja az előadás-jegyzeteihez, amiket a félév végén át kell ismételnie. Néhány dolog, amit érdemes a napi noteszben tartania: egy személyes helyesírást segítő lista a legtöbbször használt szavakkal, amelyek különösen nehezek. handoutok és olyan információk listája, amelyekhez órákon gyorsan hozzá kell tudnia férni. átvezető szavak és kifejezések egy listája, amelyek használatával emelni tudja írásai minőségét (pl. olyan szavak, mint ugyanakkor, így például, végezetül, ennek megfelelően, összefoglalva, emellett, először is, másodszor stb.) egyes matematikai vagy egyéb tudományos tények táblázatai és grafikonjai (pl. történelem esetében események egy idővonalon elhelyezve, kémai esetében a periódusos táblázat). hogyan-csináljam listák (úgy mint hogyan válaszoljunk meg egy esszékérdést) és sablonok (például kémiai kísérletekhez). 27

28 Egyéb rendszerezési stratégiák is léteznek, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak. Ezeket több helyről is összegyűjtheti: Edwin S. Ellis and Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp ). Academic press: Toronto Időkezelés Az időkezelés arról szól, hogy: tudja, mit akar elérni, eltervezi, hogyan éri el céljait, elég ideje van a tanulásra, kisebb darabokra szabdalja fel a feladatokat, és közben van magánélete is! A diszlexiás diákok számára az időkezeléshez a következőkre van szükség: Tanulási idő: Tanulás közben igyekezzen váltogatni a feladatait: Fél óra írás után más fajta tevékenység következhet olyan munka, amelyhez járkálni vagy telefonálni kell. Határidőnapló: Használja a mobiltelefonja naptárfunkcióját, mivel így mindig követni tudja feladatait, az eszzéleadási határidőket, a vizsgákat és a találkozókat. Így az összes szükséges telefonszám is mind egy helyen lesz. Egy órarend (akár a mobiltelefonján) segíthet megfelelő mennyiségű időt szánni a tanulásra. Legyen realisztikus, jegyezze fel az evésre, sportolásra és a társasági életre szánt időt is. Egy fali tervezővel egyszerre látja az összes tanulási határidőt. Sokan egy Tennivalók listát is tartanak a határidőnaplójukban (ld. alább). 28

29 Tennivalók listája: A 'Tennivalók' listán vezethet minden elvégzendő feladatot. Minden munkáját egyetlen helyen foglalja össze. Ez alapján rangsorolhatja ezeket a feladatokat, így először a legfontosabbaknak tud nekilátni. Ezzel irányítása alatt tartja tennivalóit. Gondoskodik arról, hogy ne felejtsen el feladatokat, ráadásul ahogy az ember az elvégzett feladatokat kipipálja, az valódi elégedettséggel tölti el! Az egyik módszer az ABC lista. Ez a lista három részre tagolódik: A, B és C. Az A szekcióba tartozó dolgokat aznap kell elvégezni. A B szekcióba tartozó elemeket a héten kell megcsinálni. A C szekcióba pedig azok az elemek kerülnek, amiket az adott hónapban kell elvégezni. Ahogy a B és C szekcióbeli elemek egyre sürgetőbbé válnak, átkerülnek az A vagy a B listába. Naponta frissítse listáját! Használa határidőnaplóját, és ne papírfecniket! Tartsa egyetlen jól látható helyen a naptárát, határidőnaplóját és Tennivalók listáját! Rendszerszerűen ellenőrizze listáit minden reggel, ebéd előtt és a nap végén! Kiemelővel jelölje meg a fontos elemeket és dátumokat! Húzza ki az elvégzett részeket! Tervezzen el különféle jutalmakat magának egy-egy projekt befejezésének örömére. Tanuljon meg 'Nem'-et mondani Például egyik ismerőse szeretné, ha elmenne vele ma este egy filmet megnézni. Ön holnapra barátaival tervezett el egy társasági eseményt, ma este pedig úgy tervezte, hogy tanulni és mosni fog. Nem is érdekli a film. 'Nem'-et szeretne mondani, de nem szeret senkit elutasítani. Ekkor udvariasan mondjon 'Nem'-et. Ha 'Nem'-et mond, sok időt fel tud szabadítani az igazán fontos dolgokra. Kerülje a zavaró tényezőket: Sokaknak nehéz egyszerre két dologra koncentrálni. Ha csörög a telefon, vagy valaki meglátogatja, az kizökkentheti a koncentrációból. Sok időbe telhet, mire vissza tud térni az eredeti pontra. Próbálja külön tartani a társas életet és a tanulást. 29

30 Koncentráció hogyan javítsuk a figyelmet A figyelemhiány az egyik leggyakoribb panasz az egyetemi hallgatók részéről. Ha úgy gondolja, Önnek is problémái lehetnek a koncentrációval, érdemes lehet kitöltenie a D mellékletben található figyelem kérdőívet. A koncentráció az a képesség, mellyel gondolkodásunkat szándékainknak megfelelő irányba tudjuk terelni. Mindannyian képesek vagyunk olyan tevékenységekre koncentrálni, amiket élvezünk (például amikor filmet nézünk), máskor azonban gondolataink szétszóródnak, agyunk egyik dologról a másikra ugrál. Ilyen esetekre kell megtanulnunk és begyakorolnunk a koncentrációs stratégiákat. Ezek abból állnak, hogy (1) megtanuljuk a mentális önszabályozást, és (2) olyan tényezőket választunk ki, amelyek felett közvetlen kontrollal bírunk. A koncentrációs készségek javításához: a. Szabdalja a munkáit kisebb részekre rövidtávú célok mentén : Ne legyen túl homályos, illetve túl ambíciózus a célja... Egész szombaton tanulni fogok! Ezzel könnyen kudarcba fulladhat a dolog. Hasznos, ha vannak hosszú-, közép- és rövidtávú céljai is. A hosszútávú cél a diploma megszerzése lehet, a középtávú az, hogy sikeresen elvégezze az adott évet, a rövidtávú cél pedig az, hogy átmegy a következő vizsgán. A tanulásra elkülönített időben tűzzön ki egy rövidebb távú tanulási célt is, amit egészen biztosan el tud érni (ilyenek például: elolvasom a pszichológia könyv 7. fejezetének három alfejezetét; megcsinálom az egyik matematika feladatot; megírom az angol irodalom esszém bevezetőjének vázlatát). b. Aktív tanulás Sokkal könnyebb koncentrálni, ha minden érzékszervét bevonja a feladathoz. Rajzoljon ábrákat, képeket vagy akár csak firkáljon, használjon szövegkiemelőt, készítsen gondolattérképet, beszéljen magában, használjon színeket. Ez mind segít a feladatra összpontosítania. 30

31 c. Ha elkalandozik a figyelme Finoman irányítsa vissza figyelmét arra, amire kell. Mindig, amikor elkalandozik, irányítsa vissza! Eleinte ez egy percben többször is megtörténhet. De minden alkalommal terelje vissza figyelmét újra feladatra! Ne pazaroljon azzal energiát, hogy megpróbálja a többi gondolatot kizárni elméjéből (a tiltott gondolatok mágnesként vonzzák agyunkat!), csak arra törekedjen, hogy az elkalandozott figyelmét visszairányítsa! Eleinte ezt többször is el kell játszania egy héten. Később viszont azt veszi majd észre, hogy az elkalandozások közötti idő egyre növekszik, ezért tehát legyen türelemmel és igyekezzen mindig újra összpontosítani! d. Váltogassa a tevékenységeket Ha megakadt egy munkával, rakja félre, és később térjen rá vissza! Mialatt valami mást csinál, agya továbbra is dolgozik rajta. Később meglepve tapasztalja majd, hogy már sokkal jobban látja, merre érdemes továbbmennie. A koncentrációs időszakok között végezzen olyan tevékenységeket, amelyek másfajta fizikai és mentális működést kívánnak pl. járjon egyet, hogy felpezsdítse vérkeringését, ha sokáig ült egy helyben, és keressen egy másik fajta feladatot, amire agya összpontosíthat! e. Személyes problémák Kevés olyan diák van, akinek egyetemi évei alatt nem kell valamilyen személyes problémával, szerencsétlenséggel megküzdenie. Egy szakítás a barátunkkal vagy barátnőnkkel például súlyosan befolyásolja koncentrálási képességünket. Legtöbbször ezek a bomlasztó problémák rövidtávúak, és általában hamar visszatér a koncentrálási képességünk. Súlyosabb esetekben, illetve hosszan elhúzódni látszó kevésbé súlys esetekben is érdemes esetleg segítséget kérnünk egy tanácsadótól. További olvasmányok: Hol talál olvashat még a koncentrációról: 31

32 Léteznek egyéb koncentrációs stratégiák is, amiket hasznosnak találhat, például: Idegeskedési avagy Gondolkodási időszak Minden nap nevezzen ki egy adott időszakot, amikor nyugodtan gondolkodhat azokról a dolgokról, amik folyton eszébe jutnak és zavarják a koncentrációban! Például nevezze ki a délután 4:30 és 5:00 közötti időszakot idegeskedési / gondolkodási időszaknak! Ha napközben figyelmét eltereli valami, ami miatt aggódik, akkor emlékeztesse magát, hogy erre van egy külön időszak. Rakja tehát félre a gondolatot egy időre, és figyelmét fordítsa ismét az adott feladatra. Ha hiszi, ha nem, erről még kutatásokat is végeztek! Azok, akik idegeskedési időszakot használnak, 35 százalékkal kevesebbet idegeskedtek négy hét alatt. Ez nagyon nagy változást jelent! A legfontosabb lépések a következők: (1) minden nap különítsen el egy konkrét időszakot erre a célra, (2) ha zavaró gondolat jut a eszébe, emlékeztesse magát, hogy külön erre a célra van egy elkülönített idő, (3) eressze el a gondolatot, mondja azt, hogy Erre még később visszatérünk, most másra kell koncentrálnom és (4) mindenképp használja is ki azt az elkülönített időszakot, és gondolja át a napközben felmerült zavaró gondolatokat! Pihenő/Nyújtózkodó Idő Ne felejtsen el rövid szüneteket tartani! Az előadások általában 45 percesek, és a legtöbb ember nagyjából ennyi ideig tud egy adott feladatra koncentrálni. Ez azonban pustán egy átlagos érték. Az Ön koncentrációs időtartama lehet rövidebb (20-35 perc) és hosszabb (akár 90 perc) is. Ha szünetet tart, ügyeljen a fizikai aktivitásra és mozogjon, mert így több oxigén kerül az agyába, amitől éberebbé válik. Váltogassa a témát Sok diák úgy segíti a koncentrációt, hogy egy vagy két óránként áttér egy másik témára, netán egy másik tantárgyra. Jobban tudunk olyasmire figyelni, ami különbözik az addig végzett feladattól. 32

33 Motiváció és jutalmazás Adjon magának jutalmat egy-egy feladat befejezéséért. Lehet ez kisebb feladat is, például az, hogy végig egy nehéz feladatra tud koncentrálni. Egy nagyobb feladat, például egy projekt feladat, egy recenzió stb., nagyobb jutalmat érdemel. Növelje aktivitási szintjét Jobban elkalandozik a figyelme, ha egyszerűen csak elolvassa a kiadott feladatot elejétől a végéig. Ehlyett inkább vegye minden külün rész címét és formáljon belőle kérdést. A jelen szekcióra például az lehetne a kérdés, hogy Hogyan tudom növelni aktivitási szintemet tanulás közben?. Ha tanulás közben a szeme előtt tartja ezt a kérdést, jobban tud az egyes részekre figyelni, és aktívabban vesz részt az anyag feldolgozásában. További olvasmányok: Hol olvashat még a koncentrációról: Tanulási módszerek Ebben a részben a tanulási készségeket vizsgáljuk meg részletesebben, így például az olvasást és a jegyzetelést. Az egyetemen könnyen megesik, hogy új tantárgyakat tanulunk, melyeknek korábban nem ismertük a terminológiáját, így meg kell azt tanulni használni és helyesen leírni. Ha egy új szó saját tapasztalatunkhoz kapcsolható, annál valószínűbb, hogy emlékeink részévé válhat. Nem az a legjobb módszer az új szavak megtanulására, ha újra és újra elismételjük. Ehelyett felszabdalhatjuk a szót kisebb részekre, és mindegyik részhez hozzákapcsolhatunk valamit. Például az endotermikus szót a következőképpen oszthatjuk fel: 1. endo/term/ikus 2. end/o/term/ikus 3. en/dot/er/mi/kus 4. end/o/termi/kus 33

34 Hasznos, ha olyan felosztást találunk, amelyhez vizuális képet tudunk kapcsolni. Például az utolsó felosztáshoz azt a képet kapcsolhatjuk, hogy a vizsga végéig ('end', angolul) sajnos ('o', avagy 'ó') a teremben ('termi') csendnek kell lennie ('kus'). A Memóriatechnikák részben részletesebben van szó arról, miként érdemes felosztani egy szót és hogyan kell utána vizualizációhoz kötni. Olvasás A legtöbb egyetemi kurzushoz rengeteget kell olvasni. Ahogy egyre magasabb szintre kerülünk, olvasnivalónk mennyisége és bonyolultsága is egyre nagyobb lesz, így érdemes stratégiákat kidolgoznunk, amivel a lehető legtöbbet tudjuk az olvasásra szánt időből kihozni. Amikor olvasunk, az általában az alábbi típusokba sorolható: Általános háttérolvasmányok Adminisztratív levelek az egyetemtől stb. Esetleg szórakozásból? A tanulmányok során alapvetően négyféle olvasnivalóval találkozunk: Folyóiratok Cikkek Tankönyvek Könnyebb háttérolvasmányok Hogy mennyire hatékonyan tudunk olvasni, alapvetően függ az olvasáshoz valóhozzáállásunktól: Legyen pozitív Ne essünk kétségbe a nagy mennyiségű olvasnivaló miatt Osszuk fel a nagy feladatot kisebb, kezelhető részekre egyszerre egy részre vagy fejezetre Összpontosítsunk perc olvasás után adjunk magunknak 10 perc szünetet Olvasásunk interaktívan történjen hozzunk fel kritikákat és kihívásokat a szerző számára, ahogy az alábbi ábra is mutatja 34

35 Olvassunk aktívan Jegyzeteljünk Kérdezzük meg: Miért is olvasom ezt? Olvassunk kritkusan Emeljük ki a kulcsszavakat és azokat a szavakat/fogalmakat, amit nem értünk Milyen információra van szükségem? Amikor tankönyvet olvasunk, hajlamosak lehetünk az első oldalon elkezdeni, és aztán végigolvasni. Azonban az egyetemen olyan sokat kell olvasni, hogy fontos a lényeges részeket megcélozni. Az alábbi vázlat segít kiválasztani a könyv leglényegesebb részeit. Hogyan olvassunk egy tankönyvet 6. Olvassuk el minden bekezdés első sorát 7. Részletes olvasás 5. Olvassuk el a fejezetcélokat, -kivonatot és összefoglalást KÖNYV 1.Olvassuk át a tartalomjegyzéket 4. Válasszuk ki a fejezeteket, amiket át kell futnunk 3. Nézzük meg, hány oldalas és hány fejezetből áll a könyv 2. Olvassuk át a hivatkozásokat, a táblázatokat és a mellékleteket 35

36 Hasznos lehet, ha többször átvesszük az anyagot különböző stratégiákkal, például lépcsőzetes olvasással, ami áttekintést nyújt egy könyv minden fejezetéről. Ezt a technikát azonban nem tudjuk a sűrű szövegű, például a kvantummechanikáról szóló természettudományos könyveknél alkalmazni. Fontos tehát ezt a készséget begyakorolni és felmérni, mikor lehet alkalmazni. Lépcsőzetes olvasás A lépcsőzetes olvasás segít a lényeges információt megcélozni egy könyvben. 1. Olvassuk el a fejezet első bekezdését mivel ez általában elmondja, miről szól a fejezet. 2. Olvassuk el a fejezet utolsó bekezdését, mivel ez általába összefoglalja a fejezet tartalmát. 3. Olvassuk el minden köztes bekezdés első mondatát a bekezdés első mondata általában elmondja, miről szól a bejezdés. Ha túl rövid a mondat, kettőt olvassunk el. 4. Legyen a kezünk ügyében ceruza, hogy megjelölhessük azokat a bekezdéseket, amikhez később vissza kell térni és alaposabban elolvasni. 5. Pavey, B., Meehan, M., and Waugh, A., 2009 Dyslexia-friendly Further and Higher Education, London, Sage A legjobb módja a tananyag megértésének a multiszenzoriális, több érzékszervet bevonó tanulás. Segíthet, ha olvasáskor hangosan olvasunk fel vagy járkálunk a szobában. Számos helyen találunk információt konkrét, olvasást segítő stratégiákról. Ezekből néhányat alább felsoroltunk. További olvasmányok: Hol olvashatok még az olvasásról és az olvasott szövegértésről: Rzadkiewicz C.: How to Improve Reading Comprehension: A Proven technique for Improving Reading Skills. /article.cfm/how_to_improve_reading_comprehension Forrás: Barnwell, W. & Dees, R. (1999) The Resourceful Writer: A Basic Writing Course. New York: Houghton Mifflin. 36

37 Jegyzetelés A jegyzeteléssel értelmet adhatunk az információnak. Igenis megtanulható, hogyan kell jól jegyzetelni, és a jelen rész ezt segítendő kiemel néhány hasznos stratégiát. Rövidítések Használjon rövidítéseket a gyakran használt szavakra, mert így gyorsabban tudja az előadást vagy az olvasmányait lejegyzetelni. A jegyzetek saját használatra vannak, és nem számít, ha rendetlenek és kibogarászhatatlanok, ha Ön el tudja olvasni. Néhány példa: oktatás = okt kurrikulum = kurr történelem = tört földrajz = földr könyv = kv valószínűleg = vsz feladat = fld 18-dik század = 18sz Legyen tömör Hajlamos lehet az ember egész mondatokat lemásolni az olvasnivalóból, illetve az előadó minden szavát leírni. Így azonban lehetetlen tartani az iramot. A legfontonsabb szavakat és kifejezéseket írja le, amiket aztán az előadás után, illetve ha több ideje van, kibővíthet. A jegyzetelést úgy képzelje el, mintha SMS-eket írna. Például ha az előadó azt mondta, hogy 'A globális felmelegedés fontos környezeti tényező.', a jegyzetbe írhatja azt, hogy: GF font körny tény 37

38 Flash kártyák Az úgynevezett Flash kártyákat főleg az ismétléskor érdemes jegyzetként használni. Nagyon hasznosak, ha vizsgára készülve képleteket kell megtanulnunk. A kártya egyik oldalára a téma vagy a fogalom megnevezését írjuk, míg a másik oldalra a magyarázatot vagy a leírást (ld. alább), ezzel tesztelhetjük magunkat. TÉMA Elülső oldal Főbb részletek Hátsó oldal Előadás vagy tanulási időszak után felsorolásokba tömörítheti jegyzeteit, amikből készíthet flash kártyákat vagy gondolattérképeket a fontosabb pontok összefoglalására. 38

39 Az ismeretek demonstrálása felmérés idején Egyéni vagy csoportos projektek Ha egy projekten dolgozik akár egyedül, akár csoportban, a következőket kell végiggondolnia: Ki fogja megnézni ezt a projektet? Milyen módon fogják értékelni a projektet poszter, portfólió, esetleg egy kiterjedt tanulmány alapján? Döntse el, milyen tartalommal szeretné feltölteni, melyek legyen az egyes témák és a részek. Ha csoportban dolgoznak, el kell dönteni, ki mit fog csinálni. A határidő. Dolgozzon ki egy időbeosztást, hogy a projekt minden szükséges része időben meglegyen. Esetleges problémák és megoldásaik. Ne homályosan körvonalazza ezeket a kérdéseket, hanem nagyvonalakban tervezze el, hogy mi kerüljön az egyes részekbe, mi kell az egyes konkrét célok eléréséhez! Kísérje figyelemmel, hogyan halad és rugalmasan módosítsa a tervezett tartalmat, illetve a kitűzött célok határidejét, természetesen a végső határidőt folyamatosan szem előtt tartva! Forrás: Edwin S. Ellis and Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp ). Academic press: Toronto. További olvasmányok: Hol olvashat többet a projektek megtervezéséről:

40 Prezentációk A diszlexiás diákok számára rémálom lehet, ha előadást vagy prezentációt kell az egész osztály előtt tartani! Azokra az alkalmakra emlékeztetheti őket, amikor az iskolában hangosan kellett felolvasniuk. Ha ilyen nyílvános előadást kell tartani, az mindenkiben stresszt és szorongást ébreszt. Gondos tervezéssel azonban mindenképpen csökkenthető a szorongásérzés. Használjon flash kártyákat Ossza fel előadását kisebb részekre, melyeket egy képeslap méretű kis kártyán össze lehet foglalni. Ne írjon túl sokat egy-egy kártyára! Előadás közben a kezében tarthatja ezeket a kártyákat, amik segítenek strukturálni az egyes részeket. Minden kártyán válassza ki a kulcsszavakat és azokat írja pirossal vagy húzza ki színes kiemelővel. Tervezés o Tervezze meg prezentációját az A-B-A felosztás mentén: A Mondja el, miről fog beszélni, B mondja is el, A és végül mondja el, hogy mit mondott el! o o o A gondolatait anekdotákkal, példákkal, statisztikákkal és tényekkel támassza alá! Ne féljen megfelelő mértékben humorizálni! A csoport minden tagjával vegye fel a szemkontaktust az előadás során! Legyen tudatában a testbeszédének, és ne izegjen-mozogjon beszéd közben, mivel az eltereli a közönség figyelmét! Lassítson le o o Gyakori hiba prezentációknál, hogy a diák siet és túl gyorsan beszél (valószínűleg hogy hamar túlessen az előadáson!). Tegye az ellenkezőjét! Tudatosan lassítson le! 40

41 o o o Ne felejtse el, hogy amit mond, az újdonság lehet a közönségnek, és kis időre lehet szükségük, hogy mind megemésszék. Beszéljen tisztán, ne hadarjon és ne motyogjon, illetve beszéljen kicsit hangosabban, mint amennyire szükségesnek látná! Megkérhet egy másik diákot, hogy előadás előtt figyelje meg, hogyan beszél, így megtudhatja, vannak-e idegesítő szokásai, fordulatai vagy hogy nem használja-e túl sokszor a Na jó, Ööö.. és a Hát szóval jellegű kifejezéseket. Vizuális segédanyagok o o o Ha vannak a prezentáció során felhasználható vizuális segédanyagai, úgy mint rajzok, írásvetítővel kivetíthető diák stb., azokat mind jegyezze fel a megfelelő kártyán, hogy tudja, mikor kell azokat bemutani. A Microsoft Powerpoint (vagy az Open Office prezentációs modulja) olyan program, amivel egy egész prezentációt elkészíthet egy laptopon, képpekel, címsorokkal és mindennel. Projektorral összekapcsolva gépét az előadása alatt kivetítheti az elkészített diákat. Ha írásvetítőt használ, ne sétáljon a képernyő elé, és ne olvassa fel a közönségnek a diákat! Hivatkozzon rájuk, de arra valók, hogy illusztrálják/megerősítsék/összefoglalják, amit tényleges mond a rajzok pedig általában hatékonyabbak erre a célra, mint a szavak. Hogyan kezelje a kérdéseket Minden kérdést először köszönjön meg annak, aki feltette A közönség kedvéért ismételje meg a kérdést Válaszolja meg a kérdést legjobb tudása szerint Ismét köszönje meg a kérdést a feltevőjének Az előadás végén köszönje meg a közönség figyelmét! További olvasmányok: Hol talál olvasnivalót a prezentációkról:

42 Esszéírás A diszlexiás diákoknak az esszéírás, az esszéírás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A gondolat, hogy be kell tartani a leadási határidőt sokaknak elég ahhoz, hogy máris essenek! A diszlexiások szervezésbeli nehézségei miatt duplán nehéz egy esszé felépítését kialakítaniuk. Nehéz megfelelően elrendezni mindazt, amit tudnak a helyesírásról és a nyelvtanról nem is beszélve. Fontos jól megtervezni az esszét, és egy gondolattérkép igen sokat tud segíteni. Számos fontos dologra kell figyelni: A bevezetésben fogalmazza meg újra kérdését! Ne használjon kollokviális, hétköznapi nyelvezetet! Ne használjon rövidítéseket, például azt, hogy pl., stb. Bizonyítsa be, hogy ismeri a releváns szakirodalmat! Különösen ügyeljen a hivatkozásokra Harvard módszer? Ne használjon túl sok idézetet! Ügyeljen a plagiarizmusra a hivatkozás lényege, hogy pontosan feltüntet minden forrást! Egy jó esszé: Válaszol a feltett kérdésre. Leírásokkal kibontja a dolgokat de nem csak leírásból áll. Bizonyítja, hogy ismeri a főbb szövegeket elvégezte az olvasnivalót. Bizonyítja, hogy elolvasta az újabb/releváns könyveket, cikkeket (az utóbbi 5 évből). Kritikus elemzést alkalmaz. Az alábbi ábra segítséget nyújt egy esszé megtervezéséhez. 42

43 Az esszéírás fontosabb aspektusai Bekezdésenként egy gondolat Világos érvek 1.Írjon kritikusan 5.A gondolatok prezentálása Egyszerű mondatok 2.Pozitív hozzáállás. az utolsó verzióig Feledkezzen meg a helyesírásról ÍRÁS 4.Közelítő vázlat Tárgyalás Bevezetés Kulcsszavak 3. Tervezés gondolattérkép Kifejezések Tények, dátumok stb. Összefoglalás További olvasmányok: Hol olashatok többet az esszéírásról: Társas tanulás az előadásokon és egyéb szervezett tevékenységeken kívül A társas tanulás nem csak az osztálytermi munka elengedhetetlen része, hanem otthoni tanuláskor is alkalmazható. Ahelyett, hogy egyedül tanul, párban vagy kiscsoportban is átveheti az anyagot, készülhet vizsgákra és egyéb tanulmányi kötelezettségeket is elvégezhet így. 43

44 Ne féljen megkérni társait, hogy tanuljanak együtt magával. Ne gondolja, hogy csak akkor van szüksége társas tanulásra, ha tanulmányaiban nehézségbe ütközik. A tanulást mindig gazdagítja, ha tásas kontextusba helyezzük, amelyben ellenőrzhet, mennyire ismeri az anyagot a többieket történő beszélgetések során. Mindenkinek hasznos látni, mások hogy látják a dolgokat, és hasznos ha visszajelzéseket kapunk gondolatainkra vagy mások gondolataira, illetve ha társainktól biztatást kapunk. Természetesen ha nem értjük az órái anyagot, akkor különösen nagy segítséget jelenthet a társas tanulás. Egyes emberek néha szégyellnek segítséget kérni, de fontos megérteni, hogy nem kell tudni mindent egyedül megoldani. Forrás: AAP Academic advancement program Párban dolgozni Egy másik diákkal párban dolgozni majdnem olyan hatásos, mint egy nagyobb segítő csoport. Sőt, a páros tanulás gyakran hatékonyabb, mert nem kell túl sok különböző embert végighallgatni arról, hogy épp min dolgozik. A hátránya viszont, hogy ha csak egy emberrel beszéljük meg a tananyagot, akkor kevesebb visszajelzést kapunk, és nem adja meg azt a lökést, illetve kreatív impulzust, ami egy csoportban gyakran megjelenik. Ennek ellenére erős motivációt jelent a feladat elvégzésére, ha rendszeresen összeülünk tanulótársunkkal. A nagyobb segítő csoporthoz hasonlóan itt is világosan meg kell fogalmazni a célokat. Néha talán túl formálisnak tűnhet pusztán két ember esetében tisztázni, hogy ki fog kit felhívni, illetve mikor legyen a találkozó. Tekintsük kihívásnak, hogy komolyan kell venni a másikkal szembeni kötelezettségünket! A diákok gyakran komolyabban veszik kötelezettségüket egy osztállyal vagy egy csoporttal szemben, mint egy másik emberrel szemben. Fontos: Az összes megbeszélt időpontból, amibe beletartozik az órák látogatása, az orvos felkeresése, a tanácsadóval való találkozás is, a legnehezebb saját magunkkal szemben pontosnak lenni. A legkönnyebb a saját magunkkal szembeni kötelezettségünket megszegni. Ha úgymond találkozót beszélünk meg magunkkal délután 4 órára, mert egy órán át szeretnénk az egyik írásbeli feladatunkat csinálni, akkor hihetetlenül könnyű nem betartani ezt a kötelezettséget. Legyen ugyanolyan felelősségteljes Önmagával szemben, mint bármely más segítő társsal szemben lenne! A Dissertation Workshop Website: 44

45 Vizsgákra készülés és a tesztszorongás kezelése Memória stratégiák A diszlexiás diákoknak gyakran nehézségeik vannak az adatok megjegyzésével, illetve előhívásával. Fontos tehát memóriánk javítására különféle módszereket keresni. Diszlexiás diákként könnyen lehet, hogy az átlagosnál gyengébb a rövidtávú memóriája, ami a tervezéssel járó feladatokat nagyon meg tudja nehezíteni. Valószínűleg tanulmányai során végig kénytelen lesz vizsgákat, dolgozatokat írni és tényeket memorizálni. Ha megtanul néhány hatékony memória stratégiát használni, az nagyban megkönnyíti ezt a terhet. Ezekkel a stratégiákkal megértheti és elsajátíthatja az új tananyagokat és készségeket. Azonban meg tanulnia ezeket a stratégiákat saját szakterületére adaptálni és begyakorolni ahhoz, hogy sikeresen tudja használni őket. Ha a memorizálandó anyagban mintákat fedez fel, illetve összekapcsolja a hasonló tényeket/gondolatokat, akkor sokkal könnyebben meg fogja tanulni az anyagokat a vizsgákra. Gondolja végig, milyen módszerrel memorizálna bizonyos tényeket egy vizsgára, vagy akár ténylegesen próbálja is memorizálni azokat esetleg írja össze, milyen stratégiákat alkalmaz már eleve. Az alábbiakban különböző memória stratégiákat gyűjtöttünk össze, melyekből némelyik Önnekis hasznos lehet és hozzáadhatja az eddig használt stratégiák listájához: 1. Kezdőbetű stratégia Minden szó első betűjét felhasználva próbáljon összeállítani egy igazi vagy egy nem létező szót. Példa egy szó összeállítására Az Egyesült államokbeli Nagy Tavak nevei: Huron, Ontario, (Lake) Michigan, Erie, Superior. A tavak nevének kezdőbetűi a nagy detektív nevét adják: HOLMES. 45

46 2. Vizualizációs Stratégia Szedje össze a kulcsszavakat vagy a főbb tényeket és képzelje el őket egy jelentben együtt vagy akár külön is. Ha tanulási stílusa vizuális, akkor az egyik legjobb módszer lehet a vizsgákra tanuláskor a vizualizáció és a képek használata. Az alábbi ábra bemutatja, miként kell fejünkben egy egyértelmű képet kialakítani. Képzeljen el mentálisan egy képet nagy A hatékony vizualizáció hasznos, ha: színes kellemes összetett dinamikus vicces 3. Útvonal-stratégia Ez arra a képességre épít, hogy a helyeket könnyen megjegyezzük, például magunkban elképzelve, vizualizálva azokat, majd azokat a tényeket és kulcsszavakat, amiket meg szeretnénk jegyezni, azon különböző helyekhez, dolgokhoz kötjük, amiket belső utunk során látunk. Egy példa az útvonal stratégia alkalmazására Képzelje el az egyik szokásos útvonalát, például amikor otthonról az egyetemre megy. Képzelje maga elé az út jellegzetes pontjait, amilyen például egy postaláda, egy-egy ház, egy bolt, egy park stb. Gyakorolja be az útvonalat, hogy mélyen az elméjébe íródjon! Vegye a memorizálandó szavakat/tényeket és kapcsolja össze az útvonalnak egy-egy pontjával akár vizualizáció által, akár valamilyen szóbeli asszociáció segítségével. 4. Számvizualizációs stratégia Először is vizualizálja a jól ismert számokat 1- től 10-ig, ahogy az ábra mutatja. Ezek lesznek a fogasok, amikre a megtanulandó tényeket aggathatja. 46

47 Az egy-egy számhoz tartozó képek nem fognak változni, így először ezeket a számképeket kell megjegyeznie. 8 Méh 9 Nyalóka 10 Kés és tányér 1 Gyertya 7 Sétabot Szám/Alak Vizualizáció 2 Hattyú 6 Síp 5 Kígyó 4 Vitorlás 3 Madár Based on E.E. Wood, 1974 Példa a számvizualizációs stratégiára Vegyünk néhány adatot Mozart életéből: születési éve első turnéja 6 évesen Első általa szerezett zeneműve Londonba látogat Az első szám vizualizációja egy gyertya (de lehet világítótorony, toll stb.),ezért képzeljen el mondjuk egy olyan képet, amelyen egy két méter magas gyertya tövénél egy újszülött gyermek fekszik, rajta egy papirossal, amin a lángok megvilágítják az 1756 feliratot. A második, kettes számot hattyúként vizualizálja, ezért például képzeljen el egy csoport hattyút, akik körbeutazzák a tavat, és az első hattyú szárnyára 1762 van írva, míg egy fiatal hattyúfióka szárnyára pedig hogy kora = 6 év. Folytassa ilyen módon a főbb tények vizualizálását, de ellenőrizze, hogy helyesen tanulta meg a tényket. 47

48 Ha megtanulta a számok képeit, kiterjesztheti a használható számok körét úgy, hogy tizes csoportonként veszi őket és apró változtatásokat tesz. Például: Csatoljon egy színt minden számképhez, hogy meg tudja különböztetni az 1-et (piros gyertya) a 11-től (kék gyertya)! 100 felett különböző témákat használhat, például a 101 lehet egy gyertya, amire a Napot, a 111 pedig egy gyertya, amire a Merkúrt festették. Téma: Szín Galaxis 1-10 Piros Nap Kék Merkúr Zöld Vénusz Sárga Föld Lila Mars Rózsaszín Jupiter Narancsszín Szaturnusz Barna Uránusz Szürke Neptunusz Vajszínű Plúto Ez igen bonyolult lehet első látásra, de ha vizuális a tanulási stílusa, akkor ez a rendszer igencsak hasznosnak bizonyulhat. Ezeket a készségeket persze gyakorolni kell. További olvasmányok: Hol olvashatok még a memória stratégiákról: (Dr. Lorraine Cleeton) 48

49 Vizsgák Vizsgákra készülés A vizsgákra készülés több, mindenfajta tanuláshoz szükséges tevékenységet egyesít magában,így elengedhetetlen, hogy alaposan elsajátítsa a tanulásnak ezt a fajtáját. Ha képes vizsgákra tanulni, akkor bármilyen más fajta tanulást is meg tud oldani. Az ismétlés edzésnek tekinthető, és ugyanaz a hozzáállás szükséges hozzá, mint ami egy atlétának egy fontos versenyre készülve. Az ismétlés egyfajta edzés Időben kell elkezdeni a vizsgák előtt egy hónappal Kiegyensúlyozott napokat és heteken tervezzen be ne dolgozza túl magát Egyen és aludjon rendesen Mutasson pozitív hozzáállást Ne váljon remetévé járjon társaságba Adjon magának pihenőidőt ne vállalja túl magát Időnként jutalmazza meg/kényeztesse el magát ez motivációt jelent Időnként tartson szünetet felfrissülve tér vissza Az ismétlés idején a már megtanultakat szilárdítjuk meg, és a lehetséges vizsgakérdések tükrében tekintjük azokat. Ezért tehát: 49

50 Gondolja át, miket tanultak Sorolja fel a témákat Válassza ki az átismételendő témákat kétszer annyit, amennyi vizsgára kell Ha utolsó pillanatra hagyta az ismétlést: Pozitív hozzáállás: ÁT FOG MENNI a vizsgán! Szánjon rá időt és tervezze meg a tanulást Ne görcsöljön Az ismétlés aktív legyen Adjon magának pihenési időt Az ismétlés nagyon unalmassá válhat, kivéve, ha a tanulás során interaktívan közelíti meg a tananyagot. Először érdemes lehet gondolattérképen feldolgozni a tanult témákat, hogy rálátást kapjon a kurzus anyagára. Ha eldöntötte, melyik témákra összpontosít, rövidítse le kulcsszavakra jegyzeteit! Számos módon érdekesebbé teheti az ismétlést, ahogy az a következő ábra is mutatja. 50

51 Ének/zene Mnemonikus emlékeztetők Érdekfeszítőbb ismétlés Megbeszélni a barátokkal Színes ábrák Kazetták Gondolattérkép Gondolkodjon el, milyen jellegű vizsgakérdéseket tehetnek fel. Ha hozzáfér korábbi vizsgalapokhoz, nézze meg, milyen témák térnek újra és újra vissza, és próbálja megválaszolni az egyes kérdéseket a lenti módon. Válasszon ki egy kérdést Próbálja megválaszolni anékül, hogy utánanézne. Szánjon 2-3 percet arra, hogy megjöjjenek az ötletei jegyezze fel a kulcsfogalmakat / készítsen gondolattérképet vegye végig az érveket pro és kontra - készítsen folyamatábrát Vegye végig a szükséges grafikonokat, ábrákat, képeket Érvek esettanulmányok stb. - szerzők/cikkek Ellenőrizze válaszát A meglévő anyagok, jegyzetek, gondolattérképek stb. alapján Pótolja, ha valami hiányzik Ha lehet, strukturálja át esszéjét Írja át esszéjét jegyzet-formátumba Próbálkozzon meg újra a kérdéssel anélkül, hogy használná a jegyzeteit, vagyis 'vizsgakörülmények között'. Az egyetemi kurzusokon nagyobb iramban és bonyolultabb anyagot tanítanak, mint az iskolában, így a régebbi ismétlés-technikák némelyike már lehet, hogy nem elégséges. Nézze át az alábbi felsorolást, és gondolja át, hogy nem vétkes-e valamelyikben! 51

52 Az ismétlést NEM segítő megoldások/tényezők 1. Utolsó pillanatra hagyja az ismétlést 2. Újra és újraolvassa a jegyzeteket 3. Újra és újra átírja ugyanazt a jegyzetet 4. Egész esszéket magol be 5. Pótcselekvések miatt nem kezdi el az ismétlést 6. Elveszti a motivációját, például mert unatkozik 7. Annyira stresszel a vizsgák miatt, hogy nem képes összpontosítani 8. Elárasztják az egyéb kötelezettségek 9. Nem mélyíti el a már átismételt anyagot A vizsga előtti este Ellenőrizze, hogy mindene megvan-e tollak ceruzák számológép Ellenőrizze, hogy pontosan beírta-e a vizsgaidőpontokat a naptárjába! 52

53 A vizsga napján: Ellenőrizze, hogy tudja, hol van a vizsga, és hagyjon elég időt, hogy időben odaérjen! Ellenőrizze megint, hogy mindene megvan, ami kell! Ne ájuljon el közben! Étkezzen rendesen! Koffeinből ne vigyen be túlzottan sokat! Mély lélegzetvételekkel nyugtassa le magát hamarosan túllesz rajta! A vizsga során ne feletsen el minden kötelező kérdésre válaszoljon, mert: A kérdések első 50%-át könnyű megszerezni ezért válaszolja meg az összes kérdést! A kérdések következő 25%-át nehezebb megszerezni. Az utolsó 25%-ot nagyon nehéz megszerezni. Ezért válaszoljon meg minden kérdést, amit kell! Így nagyobb eséllyel megy át a vizsgán. Ne próbáljon meg a szükségesnél több kérdésre válaszolni! Néha egy vizsgán 4-ből csak 3 kérdésre kérik a választ. A 4-dik nem fog a jegyébe beleszámítani, de értékes időt veszthet vele. 53

54 Kövesse az utasításokat a háromszög aljától a csúcsáig! Emelje ki a kulcsszavakat! Készítsen gondolattérképet! Rövid mondatok! Ha letelt az idő, térjen rá a következő kérdésre! Válassza ki a megfelelő számú kérdést és ossza fel a rendelkezésre álló időt köztük! Rangsorolja őket először a legjobb kérdéssel foglalkozzon! Ha elkezdődik a vizsga, vegyen mély lélegzeteket és őrizze meg a nyugalmát! Fordítsa meg a vizsgalapot és LASSAN olvassa végig az EGÉSZET! Nézze meg, hány kérdésre kell válaszolnia! Hány részből áll a vizsgalap? A vizsga után a legjobb elfelejteni úgysem tudja megváltoztatni az eredményt. Kerülje a post mortem boncolgatásokat, mert komoly stresszt tud okozni! Tartson inkább egy kis szünetet és összpontosítson a következő vizsgára! Forrás: Access Summit, (1999) Dyslexia Guidance for Staff, Joint University Disability Resource Centre for The University of Manchester, Manchester Metropolitan, UMIST and The University of Salford 54

55 További olvasmányok: Hol olvashatok többet a vizsgákra készülésről és a vizsgázásról: A mindennapos stressz és a tesztszorongás kezelése A diszlexiás egyetemi diákok által felsorolt leggyakoribb érzelmi probléma a szorongás. Könnyen azt vehette észre, hogy a tanulási nehézségekkel nem küzdő diáktársainál Ön sokkal több stresszt él meg. Ennek hátterében az állhat, hogy nem biztos tanulási képességeiben, illetve a múlbeli kudarcaira emlékszik. Ez a fajta szorongás nem csupán a tanulmányai során jelenhet meg, hanem számos társas helyzetben is éreztetheti hatását. Ez a rész a szorongás és a stressz kezeléséről szól, és segíthet erre a célra különböző stratégiák kifejlesztésében, különösen vizsgaszituációkra. Stressz Stresszválasz egy módja, hogy (valós vagy képzelt) érzelmi, illetve fizikai veszélyhezet esetén az ember megvédje magát, és gyakran hívják megszoksz vagy megszöksz válasznak is. A stressz lehet pozitív is; segít összpontosítani, és általa energikus, éber marad az ember. Vészhelyzetekben a stressz életet menthet (például plusz erőt ad az embernek, hogy megvédje magát). A stressz a kihívásokkal is segít megküzdeni, és a stressz az, ami egy munkahelyi prezentáció során tartja bennünk a lelket, ami sportoláskor élesíti a figyelmet, és ami vizsgára készüléskor tanulásra ösztökél a TV-nézés helyett. Egy ponton túl azonban a stressz már nem hasznos, hanem súlyos kárt okoz egészségünkben, hangulatunkban, produktivitásunkban, kapcsolatainkban és életminőségünkben. 55

56 Vizsgaszorongás Akkor mondhatjuk, hogy ez jelen van, ha a vizsgákra gondolva a következő tünetek közül bármelyikben megmutatkozó nyugtalanságot tapasztal: izomfeszülés, fejfájás, gyomorfájás, álmosság vagy álmatlanság, túlzott izzadás, aknés kiütések, szájherpesz, reszketegség, depresszió, ingerlékenység, düh, pánik, önbizalomhiány, tehetetlenség, illetve emlékezetkihagyás. Ekkor elképzelhető, hogy vizsgaszorongást él meg. A vizsgaszorongás hatásai jellegükben és erősségükben meglehetősen különbözhetnek az egyes diákok között. Egyeseket csak gyengén érint a szorongás és csak egy vagy két tünetet mutat, míg mások olyan súlyos szorongást élnek meg, hogy átmenetileg szinte teljesen munkaképtelenné válnak. Mik a vizsgaszorongás okai A testünk nem tud különbséget tenni pozitv és negatív stressz között. A stressz egy bizonyos mértékben javít a teljesítményünkön, egy bizonyos mértékben pedig gátolja a teljesítményt. A vizsgák esetében a szorongás gyakran az alábbi okok közül egy vagy több miatt jelenik meg. Ismerősen hangzik valamelyik? Igaz-e esetleg Önre, hogy: nem szereti az adott tantárgyat, kurzust vagy tanárt képességet illetően negatív énkép és önbizalomhiány mutatkozik vizsgákon rendszerint rosszul teljesített rájön, nem készült fel megfelelően a vizsgára a vizsgára készüléssel kapcsolatban nem voltak megfelelőek az elvárásai nyomasztja a megtanulandó információk mennyisége nem tudja, mire számítson a vizsgán Stratégiák a stressz és a vizsgaszorongás kezelésére Mivel a stresszt leggyakrabban az okozza, ha az ember nyomás alatt van, kudarcra van kilátás, illetve rossz az időszervezés, nagyban csökkenthetjük, vagy akár kezelhetjük is a stresszt a következőkkel (ahogy azt az előző részben is említettük): Vegyünk fel pozitív hozzáállást koncentráljunk arra, hogymit tudunk elérni! Állítsunk fel célokat! 56

57 Vegyük irányításunk alá a dolgokat tervezzük meg, szervezzük meg és osszuk be időnket! Tanuljunk meg kikapcsolni és: relaxálni (találjunk rá módot, hogy a szünetekben mindig tudjunk egy kicsit relaxálni hallgassunk zenét, játszunk valamilyen hangszeren, jógázzunk, álmodozzunk stb.). megtanulni irányítani lélegzésünket vegyünk mély lélegzet szájunkon keresztül és lassan fújjuk ki a levegőt az orrunkon, kilélegzés közben a lélegzetünkre összpontosítva. Az életstílus tekintetében: víz (vigyünk be minél több folyadékot, mivel a vízfelvétel jó hatással van az agyi működésre), étrend (étkezzünk rendszeresen, és tartsuk észben, hogy egyes ételek növelhetik a szorongási szintet, különösen a cukros ételek, tea és kávé), alvás (a legértékesebb időszak az alvásban az este 8 és 12 óra közötti) mozgás (minden nap rendszeresen mozogjunk ha csak napi 15 percre felgyorsítjuk a szívverésünket, már azzal sokkal hatékonyabban működik majd agyunk). Íme néhány egyszerű lépés, amivel csökkenthetjük a vizsgaszorongás érzését: fejlesszünk ki jó időszervezési készségeket, vegyünk fel megfelelő vizsgára készülési szokásokat, rendszerezzük a vizsgára készüléshez szükséges anyagokat Az F mellékletben összegyűjtöttünk néhány tesztszorongást csökkentő módszert. A vizsgaszorongás belső forrásainak kezelése Mentális állapotunk befolyásolhatja a vizsgákon nyújtott teljesítményünket, illetve a szorongásra való érzékenységünket. Az alábbiakban olyan stratégiákat ismertünk, melyeknek segítségével megküzdhetünk az önmagunkból fakadó vizsgaszorongással: 57

58 Pozitív énkép kialakítása Ha már buktunk meg vizsgákon, könnyen negatív képet alakíthattunk ki magunkról. Próbáljunk a sikeres vizsgáinkra összpontosítani. Tanuljunk a kudarcainkból, de ne rágódjunk rajtuk, hanem pozitívan beszéljünk önmagunkhoz! Írjunk össze egy listát pozitív tulajdonságainkról és emlékeztessük magunkat rájuk! Ezután a vizsgára készüléssel kapcsolatban készítsünk el egy specifikusabb listát a pozitív tényezőkről! Javítsuk a motivációnkat és igyekezzünk ne halogatni az ismétlést Már korán kezdjük el a vizsgára készülést arra gondolva, milyen kudarcok értek korábbi vizsgáinkon a halogatás miatt. Emlékeztessük magunkat, hogy minden fél óra vagy óra, amit jóval a vizsga előtt tanulással töltünk, az eggyel vagy kettővel több helyes választ jelent. Ne felejtsük minél jobban felkészülünk a vizsga előtt, annál kevésbé kell majd a vizsga előtt aggódnunk. Növeljük önbizalmunkat Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél magabiztosabb legyen a vizsgára való felkészülését és a vizsgázási képességeit illetően! Az önbizalom erősen csökkentheti a szorongásérzést, mivel ha úgy gondoljuk, hogy jól fogunk teljesíteni, akkor valószínű, hogy így is lesz. Ha a szükségesnél is többet készülünk a vizsgára, az jó módja az önbizalom növelésének. Álmunkból felkeltve is tudjuk az anyagot, és értsük is teljesen! És igyekezzünk ne arra gondolni, hogy a kurzuson legjobban teljesítő diák hogyan készül a vizsgára; összpontosítsunk magunkra! Hogyan kerüljük el és engedjük ki a stresszt és a feszültséget Az egyik módja a vizsgaszorongás csökkentésének, ha eleve elkerüljük a stresszt és a feszültséget. A következő irányelvek (Pauk, 1989) segíthetnek elkerülni azokat a viselkedésformákat és helyzeteket, amik stresszt és feszültséget váltanak ki: Kerüljük azokat a helyzeteket, amikről tudjuk, hogy stresszt és feszültséget okoznak Mindig teljesen vagy még annál is jobban készüljünk fel a vizsgákra és egyéb felmérésekre Álljunk ellen a kísértésnek, ne halogassuk és ne lógjuk el a munkát 58

59 Fogadjuk el, hogy jó dolog az időbeosztásunkba egy kis szabadidőt is beletervezni Ha a stressz és a feszültség eléri azt a szintet, amikor már gátolja feladataink teljesítését, így például a vizsgázást, próbáljuk ki az alább felsorolt stratégiákat a stressz és a feszültség kieresztésére (Pauk, 1984 alapján): Beszéljen valakivel próbálja megérteni, mennyire súlyos ezeket az érzéseket magába fojtani. Nem Ön az egyetlen ember a Földön, aki szorong; valamikor mindenki átéli ezt. Átmenetileg szökjön meg a feladat elől menjen el egy rövid sétára vagy végezzen valami egyéb gyakorlatot! Ha nem képes megfeledkezni arról, amitől stresszes, próbálja elképzelni, amint egy csendes tó partján ül vagy egy erdei ösvényen sétálgat. Terelje el dühét és szorongását dúdoljon egy dalt vagy számoljon el tízig, ha úgy érzi, nő magában a feszültség! Aggódjon valaki más miatt hallgassa meg egy másik ember gondjait, és éreztesse vele, hogy érdekli Önt az ő jóléte és azért van ott, hogy segítsen neki megküzdeni a szorongásával. Ezzel Ön eltereli figyelmét saját gondjairól és talán azt is eszébe juttatja, hogy nem Ön az egyetlen, aki feszültséget érez. Egyszerre egy feladattal foglalkozzunk próbáljon nem gondolni arra, mi mindent kell még elvégeznie! Fogadja el magát olyannak, amilyen néha akkor jelentkezik a szorongás, ha túl sokat várunk magunktól. Igyekezzen a legtöbbet kihozni magából ahelyett, hogy tökéletes próbál lenni! Fordítson időt a rekreációs tevékenységekre a rekreáció nélkülözhetetlen a jó mentális, érzelmi és fizikai egészség szempontjából, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy kiengedjük a gőzt és eltereli gondolatainkat is. A kognitív viselkedésterápia segíthet a vizsgaszorongás csökkentésében. Lásd a G mellékletet. 59

60 4. Segítő technológia Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Meg tudja majd mondani, mire használják a segítő technológiákat, illetve hogyan segíthetnek Önnek. 2. Megismeri, milyen hasznos funkciókat lehet az Office szoftverben kihasználni. 3. Kipróbálhat számos más jellegű szoftvercsomagot, és eldöntheti, melyik segít esetleg Önnek. Üdvözöljük a Segítő technológiai szekcióban! Ebben a részben bemutatjuk, milyen segítséget nyújthat Önnek a számítógép az információ hozzáférésében és rögzítésében, kezdve többek között a jegyzeteléstől a fogalmazások megírásáig. A jelen szekció három alfejezetből áll: Általános információk Az Office szoftver használata Útmutató konkrét szoftverekhez Általános információk Néhányan ezt elméleti résznek hívnák. Én szívesebben tekintek erre a részre úgy, hogy ez olyan információk gyűjteménye, amikre feltétlenül szükségünk van a szoftverek használatához, valamint ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, melyik szoftvert válasszuk. Az Office szoftver használata Sokan nem is gondolják át, mennyi diszlexiabarát funkció van beépítve a Microsoft Office-ba és az Open Office-ba. Ez a fejezet arról szól, hogyan lehet a legtöbbet kihozni ezekből a szoftverekből. Útmutató konkrét szoftverekhez Kiválasztottunk néhány egymást kiegészítő szoftvert, amelyek segíthetik Önt tanulmányaiban. Számos egyéb program is elérhető természetesen, de a kiválasztott szoftverek ideális kezdőlépést jelentenek. Ráadásul a legtöbb itt javasolt szoftver elérhető ingyenesen. Nem egy kurzust állítottunk itt össze, hanem csupán egy tömör bevezetést arról, hogy miként javíthatja Ön esélyeit arra, hogy demonstrálhassa valódi tudását. Fontos azonban észben tartani, hogy nem a szoftver tanul, hanem az ember. Bármilyen jó is egy szoftver, ha a felhasználó nem elég gyakorlott a használatában, vagy nem kész felfedezni a programban rejlő lehetőségeket, az adott szoftver csak kevéssé bizonyul hasznosnak. Ne felejtse el, nem egyedül Ön küzd nehézségekkel, és ha tovább keresgél az interneten vagy akár a YouTube-on is, minden bizonnyal több hasznos ötletet is össze tud majd gyűjteni. Megkérheti egy tanárát vagy egy barátját is, hogy magyarázza el jobban az alábbiakat. 60

61 Egészségügyi kérdések Mielőtt elkezdenénk a tényleges ismertetőt, fontos kitérni az egészségügyi kérdésekre. Mindenkinek megvannak a maga tanulási preferenciái, amibe beletartozik az ülőhelyzet, a megvilágítás és a tanulásra szánt napszak is. A téma alaposabb ismeretéhez érdemes egy munkavédelmi szakértővel konzultálni. Alább azonban összegyűjtöttünk néhány kulcsszempontot, amit érdemes figyelembe venni biztosítandó a maximális kényelemérzetet. 1. Ellenőrizzük, hogy a számítógépet a szobában a legjobb helyre raktuk a visszatükröződések szempontjából! 2. Ügyeljünk arra, hogy testünk helyzete a számítógéphez viszonyítva kényelmes legye és végig az maradjon! 3. Figyeljünk arra, hogy a könyvek, papírok és egyéb fontos kellékek optimális helyre kerüljenek. Érdemes akár könyvtartót is beszerezni, ha szükséges. 4. Ügyeljünk arra, hogy legyen elég hely a számítógép körül! Könnyen hozzá kell tudni férni például az USB csatlakozókhoz és a nyomtatóhoz. 5. Használjunk megfelelő megvilágítást és amennyire lehet, csökkentsük a visszatükröződéseket! 6. Enyhén lefele tekintve kell a képernyőt nézni, az orrunk pedig legyen a felső menüsorral egy magasságban. 7. Pihentessük a szemünket és rendszeres időközönként fordítsuk el tekintetünket a képernyőről! 8. Ügyeljünk arra, hogy hátunk egyenes maradjon és megfelelő támaszt kapjon! 9. A combunk legyen magasabban, mint a térdünk! Használhatunk lábtartót is, ha lábunk nem éri el a földet. 10.Érdemes rendszeresen felkelni és sétálgatni kicsit. 61

62 Hardware Laptopok A legtöbb diáknak manapság feltétlenül szüksége van számítógéphez való hozzáférésre. Sokan a laptopot választják, ami a diszlexiás diákok számára a hordozhatóságot és a kényelmet jelenti. A legújabb kisméretű laptopok már olcsóbb árakon kaphatók, így ezeket már jobban megengedheti magának az ember. A legolcsóbb megoldás Linux operációs rendszert használni. Ez a legtöbb esetben teljesen megfelelő, lehet rajta Open Office-t használni és elérhető vele az internet is. Azonban ha speciálisabb szoftvert akar valaki használni, a legtöbb oktatási anyagot egyelőre még Windows operációs rendszerre fejlesztik. Sokat jelent, ha van egy saját laptopja, mivel előadásról előadásra és otthonról az egyetemre is magával viheti, így folyamatos hozzáférése van a segítő technológiákhoz. Amire fontos azonban figyelni, hogy mi történik a vizsgázáskor. Ha minden anyagát a számítógépen állította össze, és hirtelen egy vizsgán a számítógép segítsége nélkül kell esszét írnia, akkor problémái lehetnek nem csupán a kézírással, hanem a helyesírással, a rendszerezéssel, sőt, a szövegellenőrzéssel, átolvasással is. Ezeket a készségeket ezért rendszeresen kell használni, hogy vizsgán se legyen velük probléma. Kézi eszközök Számos kézi eszköz létezik, ami segítheti a diákokat, így például helyesírásellenőrzők, fordítógépek és szinonímaszótárak. Ezek azonban egyre inkább megtalálhatók a mobiltelefonokban is, ami azt jelenti, hogy nem kell mindenre külön magunkkal eszközt cipelni. Hasznosak lehetnek ezek a kézi eszközök arra az esetre is, amikor a diákok nincsenek számítógép közelében. USB hordozható memória eszközök Manapság könnyű akár 32 gigás USB memória eszközt is találni, amit kulcscsomóra is csatolhatunk, így kevésbé veszítjük el. Ennek az eszköznek két fontos szerepe van. Egyrészt biztonsági másolatot tarthatunk rajta a file-jainkról, ami fontos biztosíték arra az esetre, ha a számítógépünk tönkremenne, elveszne vagy ellopnák. Másrészt tarthatunk rajta úgynevezett hordozható szoftvereket, amiket magunkkal vihetünk. Ezek igen hasznosak, ha nincs saját gépünk, vagy állandóan egyik gépről a másikra kell váltanunk. Van hordozható formában például Open Office és Skype is. A weboldalon több ilyen programot is találhatunk. (Megjegyzendő, ezen az oldalon angol nyelvű programokat találunk, de néhány szoftver több nyelven is elérhető.) 62

63 Érzékszervi preferenciák Érzékszervi preferenciák alatt azt értjük, hogyan tudjuk legjobban a képernyőn megjelenő információt feldolgozni, milyen megjelenést szeretünk jobban. Ide tartoznak a színek, a nagyítás és a grafikus elemek (pl. a betűtípusok). Színek Sok diszlexiás túl fényesnek találja a képernyőt. Még ha lejjebb állítják is a képernyővilágítást, akkor is fejfájást kaphatnak tőle. A háttérszínek megváltozatásával azonban nagyban javítható a helyzet. Sok diszlexiás halvány sárgára vagy halvány krémszínűre állítja az Office dokumentumok és a böngésző hátterét. (A későbbi részekben bemutatjuk, hogyan kell ezt megtenni.) A kutatások azonban bebizonyították, hogy minden ember különbözik ebből a szempontból is, ezért érdemes saját magunknak megtalálni a számunkra legjobb megoldást. Bár a képernyő legnagyobb részét a háttér foglalja el, néhányan szeretik a szöveg színét is átállítani. Ez szintén elég könnyen elvégezhető a leggyakrabban használt programokban. Azonban ügyeljünk arra, hogy ha kinyomtatunk egy dokumentumot, érdemesebb visszaállítani a fekete-fehér beállítást, mivel így kevesebb tintát fogyasztunk. Méret A szövegolvasáshoz érdemes megtalálni az optimális betűméretet. Ha túl kicsi, vagy túl nagy, az lassítja az olvasást. Szánjunk arra időt, hogy kikísérletezzük, számunkra mi a legjobb. Dokumentumok készítésekor érdemesebb a nagyítást változatni, mint a betűméretet, hogy nyomtatáskor ne kelljen megint megváltoztatni azt. Grafikus elemek Ez általában a betűtípust jelenti, de vonatkozhat az esetleges képekre is. A kutatások szerint a képernyőn az egyszerű, apró kacskaringók nélküli betűtípusok a legkönnyebben olvashatók. Ez alapján érdemesebb például Arialt használni Times helyett. Egyesek szerint pedig a kerekdedebb betűtípusok, így például a Comic Sans, könnyebben olvashatók a diszlexiások számára. A legfontosabb magunknak kikísérletezni, hogy számunkra mi a legjobb. Találjuk meg, mi a legjobb a számunkra Ha meg akarja találni az Ön számára legjobb színkombinációt, ellátogathat a következő angol nyelvű weboldalra: 63

64 A szöveg hozzáférhetősége Ez a rész arról szól, ha valaki más által szolgáltatott információhoz akarunk hozzáférni, például egy könyvben, egy előadáson vagy az interneten található információhoz. Az alábbi ábra a fő összetevőket mutatja be. Szkennelés Ha a szöveg nem elérhető elektronikus formátumban, akkor használhatunk szkennert és optikai karakterfelismerő (OCR) szoftvert. Az eredmény minősége lehet kimondottan jó is, de az eredeti szkennelt anyag minőségétől függ. Egy eredeti példánnyal jobb eredményt lehet elérni, mint egy fénymásolat fénymásolatával. Ha már a szöveg elektronikus formátumban van, hozzáférhető és szerkeszthető egyéb szoftverekkel. Tudni kell azonban, hogy korlátozva van, hogy egy könyvből mennyi anyag szkennelhető. 64