XXIV. évfolyam 1. szám. A drv zrt. stratégiájának felülvizsgálata. Teljesült a évi üzletpolitikai terv. Állapotjelentés a viva-projektről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XXIV. évfolyam 1. szám. A drv zrt. stratégiájának felülvizsgálata. Teljesült a 2008. évi üzletpolitikai terv. Állapotjelentés a viva-projektről"

Átírás

1 2009. I. negyedév.

2 XXIV. évfolyam 1. szám I. negyedév Tartalom A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. lapja Felelős kiadó: Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Felelős szerkesztő: Jankó Gábor PR-vezető Kiadja a DRV Zrt. megbízásából a Balatonpress Kiadó 8600 Siófok, Mikszáth K. u. 19/b. Tel./fax: 84/ Nyomtatta és fűzte: Blackprint Nyomdaipari Kft Budapest, Tenkefürdő u. 3. Felelős vezető: Fekete Attila Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/ Fax: 84/ Honlap: rövid hírek 3 A drv zrt. stratégiájának felülvizsgálata 4 Teljesült a évi üzletpolitikai terv 5 Állapotjelentés a viva-projektről 6-7 állapotjelentés az szk III velence projektről 8-9 Fejlődés és fejlesztés Elkötelezettség a kiválóságért 12 az eltűnt szó nyomában 13 zöld iroda program 14 sebestyén gábor az év munkatársa 15 Szűcs lászló a Kivizsgálási csoport vezetője 16 új vezető egy új osztály élén 17 keop-projekt két állami szennyvíztelepen 18 módszerfejlesztés a központi vizsgálólaboratóriumban 19 kéttényezős díjrenszer 20 Miniszteri oklevél fehér istvánné részére 21 térinformatikai rendszer 21 érdekképviseleti oldalak vízmondó 24 kincsünk a víz 25 Víz világnapi rendezvényeink törzsgárda tagok böhm miklós víz világnapi elismerése 30 Új szolgáltatás a drv zrt. palettáján 31.

3 2009. I. negyedév Rövid Hírek Kockázatkezelés és válságmenedzselés a víziközmű-szolgáltatásban február 4-én a Magyar Víziközmű Szövetség és a Benchmarking Klub vezetése szakmai napot tartott kockázatkezelés és válságmenedzselés a víziközmű-szolgáltatásban témakörben. Napjainkban mind külföldön, mind hazánkban megnőtt a gazdasági környezet bizonytalansága, nehezebb a gazdasági folyamatokat előre jelezni. A szakmai nap célja az volt, hogy a résztvevők áttekintsék a kockázatkezelés módszertanát, megismerjék a víziközmű-szolgáltatók hogyan érzékelik, kezelik a gazdasági válság hatásait, megvizsgálják a kockázatkezelés műszaki aspektusait és fórumot teremtsenek a hazai legjobb gyakorlat megismerésére és elterjesztésére. A rendezvényen Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes képviselte Társaságunkat, aki vitaindító előadást tartott a fenti témában. Vízbiztonsági szakmai nap április 14-én a Magyar Víziközmű Szövetség budapesti irodájában tartottak konferenciát Vízbiztonság a víziközműszolgáltatóknál címmel, melyen mintegy 120 szakember vett részt. A konferencia a résztvevőknek a vízbiztonság időszerű kérdéseiről nyújtott tájékoztatást. A DRV Zrt. részéről a Technológiai és Környezetvédelmi Osztály vezetője, Szebényi Vin április elsején tartotta második évindító értekezletét Társaságunk gazdasági szakterülete, melyen a Kontrolling Osztály, a Számviteli Osztály, a Pénzügyi Osztály, a Logisztikai Osztály és a Vagyongazdálkodási Osztály meghívott munkatársai vettek részt. A cze Borbála mutatta be a Vízbiztonsági Modell Kritériumrendszerét egy prezentáció formájában. A Kritériumrendszer önértékelésen alapuló pályázat, melynek értelmében több nézőpontból kell megvizsgálni azt, hogy miként tudunk egyre biztonságosabb ellátást biztosítani a fogyasztóknak. A vízbiztonsági kritériumrendszer pályázat 0-ik változatát az Évadnyitó értekezlet a gazdasági területen tanácskozást Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes hívta össze. A napirendi pontok között szerepelt a DRV Zrt. tevékenységének összehangolása más szolgáltatók adataival, valamint a gazdasági válság feltételezett és valós hatásai Társaságunkra. A gazdasági EFQM-modell alapján egy szakértői csapat dolgozta ki, melynek tagjai: Dombay Gábor a bajai Eötvös József Főiskoláról, Csörnyei Géza a Fővárosi Vízművek üzemeltetési igazgatója, Ribizsár Zoltán a Fővárosi Vízművek minőségügyi vezetője, Dr. Borsányi Mátyás az OKI osztályvezetője, valamint a DRV Zrt. részéről Szebényi Vincze Borbála osztályvezető. szakemberek megtárgyalták a évi Üzleti Terv jellemzőit és a gazdasági terület BSC-it. A megbeszélés második felében a résztvevők azt vitatták meg, hogy szolgáltató-e a gazdasági terület, illetve szó esett a szolgáltatói etikáról és a vezetői támogatásokról is. Horgászverseny A április 25-ei egyesületi horgászversenyen 30 versenyző mérte össze tudását és szerencséjét a Pécshez közeli Birjáni horgásztavon. A verseny első helyezettjének díját Papp Sándor munkaügyi főmunka- társ érdemelte ki, aki egy 3 kg 80 dkg-os amur fogásával dicsekedhet. A teljesen amatőrként induló munkatársunk horgásztársai felszerelésével versenyzett, így fogva ki az aranyhalat. Második helyezett lett csapatunk a Pécsi Vízmű kupán Április 24-én a Pécsi Vízmű kupa kispályás labdarúgó tornán második helyezést ért el a Dunántúli Regionális Zrt.-t képviselő csapat. A velencei, pécsi és központi területről játékosok alkotta csapat a körmérkőzéses tornán a szegediek mögött egy ponttal maradt le, megelőzve a Pécsi Vízmű két csapatát, valamint az Interex- Waga együttesét. A torna gólkirálya címet is elnyerte csapatunk. Balatonfüredi szennyvíz üzemvezetők Soltész Ferenc üzemvezető nyugdíjba vonulása alkalmából rendezett ünnepségen készült az alábbi fénykép, melynek érdekessége, hogy az elmúlt 25 évet tekintve az összes balatonfüredi szenynyvíz üzemvezetőt láthatjuk rajta. Az üzemvezetők időrendi sorrendben: Pethes Lajos volt szennyvíz üzemvezető Soltész Ferenc volt szennyvíz üzemvezető Papp Henrietta volt szennyvíz üzemvezető Filep Miklós jelenlegi üzemvezető.

4 stratégia I. negyedév A DRV Zrt. Stratégiájának felülvizsgálata A DRV Zrt végén készítette el a évekre szóló stratégiai tervét, melyben a célkitűzések teljesítését konkrét akciókat tartalmazó cselekvési programok támasztják alá. A cselekvési programok és a célkitűzések teljesítéséről a felelősök negyedéves beszámolók formájában számolnak be. A gazdasági környezet változásaiból következően a vállalat folyamatosan új kihívásokkal szembesül, ezért az eredeti stratégia célkitűzéseinek megvalósíthatóságát rendszeresen felül kell vizsgálni. A év elejei felülvizsgálat az időközben beszerzett piaci adatok birtokában vizsgálta a célok realitását, a cselekvési programok megvalósulását és a megvalósulást szolgáló vezetői nyomon követési rendszer megfelelőségét, hatékonyságát. A felülvizsgálat eredményeként a stratégiai célparamétereket és a kapcsolódó cselekvési programokat módosítottuk második felében a korábban lassúnak feltételezett változások helyett a gazdasági, társadalmi környezetben és ennek eredményeként a fogyasztói szokásokban erőteljes, a víziközművállalatok számára negatív változások következtek be. Ennek megfelelően a évi felülvizsgálat kiemelt kérdése, hogy a bekövetkezett változások, a kitűzött és a megvalósított célértékek eltérései milyen hatással vannak a stratégiai időhorizont hátralévő két évében a stratégiára, a stratégiai célparaméterekre. A DRV Zrt évi eredeti stratégiája és annak évi felülvizsgálata ugyanazt a 11 fő célkitűzést jelölte meg részben eltérő célértékekkel a stratégiai időhorizontra. Ezek két fő csoportja a piaci, értékesítési célok és a saját működés szervezésére, az erőforrások hasznosítására és a gazdálkodásra vonatkozó célok. A piaci, értékesítési célok mind az ivóvíz-értékesítés, mind a szennyvízszolgáltatás területén növekedéssel számoltak, melyek részben a meglévő fogyasztók többletfogyasztásából, a szolgáltatás igénybevételéből, részben pedig a szolgáltatással ellátott terület bővüléséből származtak volna. A fogyasztói szokások változása a fogyasztási, illetve szolgáltatás igénybevételi volumen csökkenést eredményezett, annak ellenére, hogy a szennyvíz-bekötések szabályossá és fizetővé tétele területén a DRV Zrt. sikeres volt. A lejáró önkormányzati szerződések száma 2008-ban és ben is számottevő, jelentős erőforrásokat igényel a pályázatok előkészítése és sikeres lebonyolítása. E két hatás együttesen az eredeti piaci, értékesítési célok módosítását igényli. A költségekre hatást gyakorló környezeti változások közül a legfontosabb az energiaárak növekedése, melyet sem az élőmunka, sem az anyagköltség-megtakarítás nem tudott teljes egészében kompenzálni. A környezet változásai mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a DRV Zrt. szervezete, működése és humán erőforrása a beindított személy- és szervezetfejlesztés eredményeként az eredeti stratégia elkészítése óta nagymértékben változott, fejlődött. A saját működés fejlesztése területén a DRV Zrt. jelentős eredményeket ért el: létszámát folyamatosan csökkentette, a foglalkoztatottak várható létszáma és évben megközelíti a évi stratégiában meghatározott szintet, az egy főre jutó árbevétel a évihez képest közel 80%-kal növekedett, a vízveszteséget a évben kitűzött ütemben csökkentette, évre várhatóan eléri a célul kitűzött 5 %-os csökkenést, árbevétele a díjemelések eredményeként mind az eredeti, mind pedig a módosított célkitűzésnél nagyobb mértékben nőtt és várhatóan tovább nő. A változó környezeti hatások és a működésben elért fejlődés együttes figyelembevételéhez szükségessé vált az erősségekre, gyengeségekre, illetve a környezeti változásokból adódó lehetőségekre és veszélyekre vonatkozó elemzés újbóli elvégzése, a levonható következtetések megfogalmazása, és ezek alapján cselekvési programok elhagyása, módosítása, új cselekvési programok kidolgozása, a cselekvési programok eredményességét mérő célértékek egyeztetése a BSC-rendszerben kidolgozott indikátorokkal. A stratégia felülvizsgálata mind a piaci munka, mind pedig a saját működés hatékonyságának javítása területén kijelölte a stratégia eredeti célkitűzéseinek megközelítését leginkább szolgáló fő cselekvési irányokat. Jelenleg folyamatban van a stratégiai célok szövegezésének módosítása, valamint a cselekvési programok részletes kidolgozása. A tervek szerint a Stratégia módosítását az Igazgatóság a következő igazgatósági ülésen tárgyalja meg és hagyja jóvá. A Stratégia lényegét, fő célkitűzéseit, cselekvési programjait a menedzsment az üzemvezetőségek és a központi szervezeti egységek számára szervezett fórumokon ismerteti meg a munkatársakkal. Cservenné Boros Andrea humán erőforrás igazgató.

5 2009. I. negyedév Fókuszban Teljesült a évi üzleti terv Társaságunk Igazgatósága a április 23-ai ülésén módosítás nélkül elfogadta a évi átdolgozott üzleti tervet, valamint a évi beszámolót, mely tartalmazta az üzleti terv teljesítéséről szóló beszámolót, a mérlegeredménykimutatást, kiegészítő mellékleteket, valamint az üzleti jelentést. A beszámoló és az üzleti terv kapcsán Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettest kérdeztük meg. - Miként teljesítettük az elmúlt évben megfogalmazott üzletpolitikai céljainkat? - Az üzleti terv számadatain kívül megfogalmazott üzleti céljaink közül elsőként az ivóvíz- és szennyvízbekötések számának növelését említeném meg. A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy az ivóvízbekötések számát darabbal, a szennyvízbekötések számát tel növeltük 2008-ban. Az SZK III Velence projekt keretében megvalósítottuk az egykapus ügyfélszolgálatot ezen a területen, illetve törekszünk az ügyfélszolgálati munkatársak teljesítményének rendszeres értékelésére is. A kéttényezős díjak alkalmazásában is előrelépésről számolhatok be, az ivóvízellátás tekintetében 70-ről 78-ra, a szennyvízszolgáltatás esetében pedig 46-ról 55-re nőtt szolgáltatási területünkön azon települések száma, ahol ezt a díjrendszert alkalmazzuk. A 2008-ban kiírt pályázatokat több településen sajnos nem Társaságunk nyerte meg, és emiatt 2009-től más szolgáltató üzemeltet ezeken a településeken. Úgy gondoljuk azonban, hogy mindebből le kell vonnunk a tanulságot a jövőre nézve. A műszaki szakterületen folytatódott a WSP-rendszerek kiépítése, a laboratóriumi tevékenység centralizálása, a villamos energia fajlagos díjának csökkentése, ami részben a jól sikerült közbeszerzéseknek tulajdonítható. Eredményt értünk el a vízveszteség csökkentése terén is, melynek köszönhetően 21,16%-ról 20,77%-ra csökkent annak a mértéke. Társaságunk vezetése fontosnak tartja részvételünket az ivóvíz minőség javító programokban, valamint a nemzeti szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósíthatósági programban. A Velencei-tó északi partján megoldottuk az ivóvízellátás fejlesztését, valamint lefektettük a Nyirád-Darvastó összekötő vezetékeket. Ezen kívül kiemelném még a szennyvíztisztító-telepek üzemirányítását támogató online műszerek fejlesztését. A gazdasági területen a VIVA-projekt keretében meghatározott BSC-ket, vagyis a Balanced Scorecard mutatókat, a biztosítások pályáztatását, a stratégia aktualizálását, valamint a szállítási és beszerzési tevékenység további optimalizálását, illetve racionalizálását említeném meg ban kiemelten foglalkoztunk a vagyonvédelemmel, készült egy kockázatelemzés a DRV Zrt. létesítményeinek üzemeltetésével kapcsolatban, mellyel adódnak még feladataink 2009-ben is. A humán szakterületet illetően a szervezetkorszerűsítés és a vállalati kultúra támogatása, valamint a szakmai kompetenciák és készségek fejlesztése, illetve a teljesítménymenedzsment és ösztönzési rendszer bevezetése terén számolhatunk be eredményekről. Végül de nem utolsó sorban nettó 289 fő létszámcsökkentést sikerült megvalósítanunk az elmúlt évben. Az informatika területén fontos kiemelnünk a MIR vízbiztonsági modul fejlesztését, és az IT rendszermenedzsment rendszerének bevezetését. - Hogyan zártuk a évi gazdasági évet? - Az ivóvíz-értékesítés esetében mintegy 1%-os az elmaradásunk, a szennyvízszolgáltatás vonatkozásában azonban mintegy 2%-kal teljesítettünk túl a tervhez képest. Az árbevétel tekintetében az alaptevékenységnél megjelenik egy mínusz 100 millió forintos eltérés, amit sikerült az egyéb vízgazdálkodási tevékenységgel, az ipari tevékenységgel, építőipari tevékenységgel kompenzálnunk. A Társaság adózás előtti eredménye 2008-ban 235 millió forint, ha ezt összevetjük a tervvel, ami 183 millió forint volt 28%-os túlteljesítésről számolhatunk be. Ennek tükrében kijelenthetjük, hogy Társaságunk eredményesen zárta a 2008-as gazdasági évet annak ellenére, hogy számos nehézséggel kellett szembenéznünk, melyeket a Társaság dolgozói eredményesen kezeltek. - Miért volt szükség a évi üzleti terv módosítására? - Az idei üzleti tervnek már elkészült egy korábbi változata, melyet a Közgyűlés 2008 decemberében elfogadott, a gazdasági válság miatt már ekkor láttuk, hogy az üzleti tervet módosítanunk kell majd. Ezért a Közgyűlés úgy döntött, felkéri a Társaság menedzsmentjét arra, hogy 2009 áprilisában dolgozza át az üzleti tervet és terjessze azt az Igazgatóság, majd a Közgyűlés elé. Decemberben még nem állt rendelkezésünkre a tervezéshez szükséges összes információ, nem tudtuk például, hogy mekkora díjemeléssel számolhatunk az önkormányzatok részéről, illetve az állami vízi közművel rendelkező települések esetében. A terv módosításakor ezeket az információkat már ismertük, illetve tisztában voltunk azzal is, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységek árbevétele miként alakul. Úgy gondoljuk, hogy viszonylag pesszimista tervet készítettünk, hiszen a gazdasági válság hatásaként mennyiségi csökkenéssel számolunk, elsősorban az ivóvíz-értékesítésnél. Az előző évi tényszámokhoz képest úgy véljük, hogy közel 7%-kal esik vissza az ivóvízfogyasztás. A szennyvízszolgáltatás esetében majdnem 3%-os visszaeséssel számoltunk az előző év tényadataihoz képest. A mennyiségek csökkenése természetesen kihat az árbevételre is, e szerint az ivóvízellátás, a szennyvíz-szolgáltatás és az egyéb tevékenységek esetében összesen mintegy 522 millió forintos visszaeséssel számolunk, ami igen jelentős tétel. Ezt kompenzálva magasabb támogatási összeggel tudtunk számolni, mint azt korábban feltételeztük, a biztosítási szerződéseket sikerült kedvezőbbé alakítanunk, melynek szintén költségcsökkentő hatása van. Számolunk azzal, hogy a mennyiségi csökkenés következtében a vízveszteség is kedvezőbben alakul majd. Az ingatlanértékesítések hatásaként mintegy 50 millió forint többleteredmény, nyereség tartalom jelentkezik. Részben a válság hatására az üzemanyag-árak is csökkentek, ennek a kedvező hatását is beépítettük a tervbe, illetve a villamos energia díjtárgyalásokon is kedvezőbb pozíciót sikerült elérnünk, ami mintegy 120 millió forintot jelent. Összességében azt mondhatjuk, hogy adózás előtti eredményként 50 millió forintot tervezünk, mely a korábbi változat esetében 83 millió volt. Az eredményt némileg csökkentettük, de nem jelentős mértékben, hiszen a Társaság vezetése és dolgozói kezelni tudják a felmerülő problémákat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni bizonyos kockázatok megjelenését sem, melyek részben a gazdasági válság hatásai, és előre nehezen számszerűsíthetőek. A fogyasztás jobban visszaeshet, mint ahogy mi kalkuláltuk, a forint - euro árfolyam kedvezőtlenül változhat, illetve romlás következhet be a fogyasztók fizetőképességében. Előfordulhatnak havária-helyzetek is, amelyek negatívan befolyásolhatják az üzleti terv teljesítését, amelyre lényeges hatást gyakorol az időjárás alakulása is. Drescherné Horváth Andrea.

6 projektjeink I. negyedév Állapotjelentés a VIVA-projektről Az immár egy évvel ezelőtt indult, VIVA (Vízválasztó) elnevezésű projekt jelentős mérföldköveken van túl. A projekt alapvetően három nagy témakörrel foglalkozik: a stratégiai menedzsment rendszerének kialakításával és bevezetésével, a folyamatmenedzsment-rendszer létrehozásával és működtetésével, valamint a stratégia megvalósítása szempontjából lényeges változási projektek támogatásával. Stratégiai menedzsment rendszere Társaságunk vezetése célul tűzte ki, hogy a évekre szóló stratégia megvalósításának nyomon követésére egy új mérési rendszert, döntéstámogató menedzsment rendszert vezetünk be. Az érintett időszakra szóló stratégiai célok már számszerűsített elvárásokat tartalmaznak, így követelményként jelentkezett a célok végrehajtásának a mérhetősége, szükség szerint a beavatkozási pontok időben történő azonosíthatósága. Mindez azért is lényeges, hogy a külső környezetben, feltételrendszerben bekövetkező változásokra rugalmasan tudjon reagálni a szervezet. A célkitűzés érdekében Társaságunk az ún. kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard) bevezetése mellett döntött. A szöveges stratégiából négy nézőpont mentén stratégiatérképet alkottunk, mely szemléletessé tette a megvalósítandó stratégiai célokat. A pénzügyi, ügyfél folyamatok és tanulás-fejlődés nézőpontjában olyan sikertényezőket definiáltunk, melyekben kiválóan kell teljesítenünk ahhoz, hogy a stratégia megvalósítható legyen. Minden sikertényezőnek van pontos definíciója, hogy annak tartalma alatt mindenki ugyanazt értse. Minden sikertényezőnek van felelőse, aki ha szükséges, beavatkozást rendel el a cél teljesítése érdekében. Minden sikertényezőnek van célértéke, amit el kell érni a stratégiai időtáv végére, és minden sikertényezőnek van egy mérőszáma, amivel nyomon lehet követni az előrehaladást, teljesülést. Mindezt egy támogató programban, a QPRben tudja követni a cégvezetés. Következő lépésben a vállalati szintű stratégiatérképet lebontottuk vezérigazgató-helyettesi és szakigazgatói szintre, megvizsgálva, hogy a társasági stratégiai célok közül kinek mire van jelentős ráhatása. A harmadik lépcsőt hasonló logika alapján az osztályok és egyéb szervezeti egységek szintjén elkészülő stratégiatérképek jelentik. Így jutunk el arra a szintre, hogy minden szervezeti egység vezetője konkrétan meg tudja mutatni a munkatársainak, hogy ők mivel járulhatnak hozzá a stratégia megvalósításához. A kialakított rendszer éles üzemi működtetését a projekt mérési csoportjától a Stratégiai Iroda veszi át május 1-jétől. A projektmunka során megtörtént egyrészt a rendszert működtető támogató szervezeti egység Stratégiai Iroda és a kapcsolódó munkakörök feladatainak, felelősségeinek, hatáskörének definiálása, másrészt a rendszer működtetéséhez szükséges folyamatok szabályozása. Minden szervezeti egység esetében kijelöljük az adatszolgáltató munkatársakat, akik az adott szervezet teljesítményének mérésére szolgáló alapadatokat meghatározott időszakonként rendelkezésre bocsátják. Ezeket az adatgyűjtési munkatársak vezetik fel a QPR nevű támogató szoftverbe és így válik láthatóvá a stratégia teljesítésének állapota a felsővezetés és a megfelelő jogosultsággal rendelkező kollégák számára egy webes felületen. A stratégia menedzsment fázisának másik jelentős kimenete a stratégiának alárendelt jövőbeni szervezeti működési modell kialakítása volt. A modellalkotás során elkülönítettük a szervezet alaptevékenységeinek, a támogató és saját irányítási tevékenységeinek halmazát. Megvizsgáltuk a szervezet jogi határain kívülre telepíthető tevékenységek körét is. Az új működési modell alapján került sor a január 1-jével végrehajtott szervezeti változásokra, illetve a műszaki területen a modell szerinti új szervezeti működés kialakítása az SZK III projekt keretében jelenleg is zajlik. Folyamatmenedzsment-rendszer A VIVA-projekt másik témaköre a folyamatmenedzsment-rendszer kialakítása, bevezetése és működtetése. A projekt keretében a cégvezetés a Társaságunknál működő minőségirányítási rendszert kívánta fejleszteni folyamataink optimális működtetése érdekében. A Társaság korábbi szabályozórendszere jellemzően egy-egy szakterület munkáját irányította, nem kezelte a szervezeti egységek közötti kapcsolatokat, átadási pontokat. A folyamatmenedzsment túlmutat a szervezeti határokon és az egész folyamatot egyben kezeli a kiindulóponttól a befejezéséig. A projekt keretében a folyamatgazdák modellezték a társaság folyamatait, lerajzolták az egyes lépéseket aszerint, hogy azzal melyik szervezeti egységnek kell foglalkoznia. A folyamatgazdák munkáját a QPR támogatta, ennek segítségével létrehozták a DRV központi folyamatmodelljét, mely tartalmazza a vállalat irányító, értékteremtő és támogató folyamatainak rendszerét. A folyamatok megfelelő működésének figyelése, illetve a fejlesztési lehetőség megteremtése érdekében a jövőben szükséges mérni a folyamatokat. Ennek érdekében a Társaság.

7 2009. I. negyedév projektjeink kulcsfolyamatainál olyan mutatókat határoztunk meg, amelyek mérésével információt kapunk a folyamat működéséről, megteremtve ezzel a gyors reagálás, beavatkozás lehetőségét. A folyamatmutatókhoz szükséges adatokat a szakterületeken kijelölt munkatársak szolgáltatják az adatgyűjtési felelősöknek, akik az adatokat a QPR webes felületen rögzítik. Így teszik láthatóvá a mutatókat a felhasználók számára. A scorecard (BSC) rendszeréhez hasonlóan a QPR webes felületén a cégvezetés és az arra jogosult személyek tájékozódhatnak a folyamatainkról, az azokat felépítő tevékenységekről, felelősségekről, folyamatok közötti kapcsolódási pontokról. Információt kaphatnak továbbá a folyamatok megfelelő működésének nyomon követésére szolgáló folyamat-mutatószámok alakulásáról. A folyamataink modellezésével a szabályozórendszerünk aktualizálását is el kellett végezni. A régi MBszabályzatok és a különböző szervezeti egységek munkájára vonatkozó egyéb szabályzatok, utasítások idejétmúlttá váltak, olyan folyamatleírások váltak szükségessé, amelyek a folyamatok elejétől a végéig leírják a feladatokat és meghatározzák a felelősségeket. A folyamatleírások elkészítésével párhuzamosan aktualizáltuk a Társaság egészére vonatkozó szabályozó elemeket. Az új szabályozórendszer publikálása a teljes vállalat részére május 4- én valósult meg a Belső Információs Portálon. A projekt során létrejött Folyamatmenedzsment és Projektiroda mint a Minőségügyi Iroda jogutódja felelős a folyamatmenedzsment rendszer működtetéséért január 1-jétől. A Folyamatmenedzsment és Projektiroda létrehozásával a Társaság integrált minőségirányítási rendszerének működtetési felelőssége szakterületenként megoszlik. Az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszer vállalati szintű működtetéséért, valamint az irányítási rendszerek integrált működéséért a Folyamatmenedzsment- és Projektiroda vezetője, a vízbiztonsági terv-rendszer (ISO 22000), továbbá a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (ISO 14001) kiépítéséért és működtetéséért a Technológiai és Környezetvédelmi Osztály vezetője, a laboratóriumi minőségirányítási rendszer (ISO 17025) működtetéséért pedig a Központi Vizsgálólaboratórium vezetője felelős. A folyamatmenedzsment-munkacsoport további feladatai közzé tartozik a külső tanácsadóval közreműködve néhány felsővezetés által kiválasztott folyamat optimalizálása és a szervezeti egységek közötti belső szolgáltatási szerződéses rendszer (SLA-rendszer) kialakítása. Az SLA-rendszer bevezetésével célunk, hogy az egyes folyamatokban közreműködő szervezeti egységek között belső szolgáltatási szerződéseket kössünk, melyek tételesen rögzítik az együttműködés feltételeit, módját. Kinek mi a dolga, milyen minőségben és milyen határidőre, milyen felelősséggel és belső elszámolású költségeken kell elvégeznie egy feladatot. A rendszer bevezetésével lehetővé válik a belső szolgáltatások színvonalának emelése, a szolgáltatások standardizálása, valamint a belső szolgáltatásokat nyújtó és azokat igénybevevő szervezeti egységek kooperatív együttműködése, illetve a kapcsolatok megerősítése. Változási projektek A VIVA-projekt harmadik nagy témaköre a projektmenedzsmentrendszer kialakítása, bevezetése és alkalmazása. Képesnek kell lennünk a jövőben minden környezetünkben felmerülő változásra rugalmasan és gyorsan reagálni. A stratégiai célok megvalósítása érdekében egyre több akciót indítunk projekt keretében. Ahhoz, hogy a Társaság célkitűzései nagyobb biztonsággal teljesüljenek, szükségszerűvé vált a projektek koordináltabb megvalósítása, összehangolása, mely feladatot a Folyamatmenedzsment és Projektiroda látja el január 1-jétől. Az iroda munkája révén megvalósul az egyes projektek koordinációja, lehetővé válik a feladatok előrehaladásának nyomon követése. A projektek közötti prioritási sorrend felállításának köszönhetően hatékonyabb erőforrás-elosztást és időütemezést valósíthatunk meg, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy mindig a stratégia szempontjából leginkább fontos feladatokra koncentráljunk. A projektműködés feltételeit, a kompetenciák és felelősségek rendszerét egy folyamatleírásban gyűjtöttük össze, amely egységesen alkalmazandó minden projekt keretében megvalósított fejlesztés során. A projektmunka támogatására bevezettük az MS Project nevű webes alkalmazást, amely szerveres kommunikációval segíti a projekttagok munkáját, fokozatosan kiváltva ezzel a BIP kommunikációs felületét. Rövid hír A január elsején megalakult Folyamatmenedzsment- és Projektiroda vezetője Bendly Anita lett, aki április 6-ától megbízottként a stratégiai irodavezetői feladatokat is ellátja..

8 projektjeink I. negyedév Állapotjelentés az SZK III Velence projektről Az SZK III Velence projekt kapcsán Szebényiné Vincze Borbála projektmenedzsert kérdeztük tapasztalatairól, a munkacsoportok eredményeiről. Az SZK III Velence projekt ütemtervének megfelelően 2009 márciusában felállt a két üzemvezetőségi szervezet Velencén. A Fenntartási Üzemvezetőség élére Talabér Tibor került, aki korábban a Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőség munkáját irányította, az Üzemeltetési Üzemvezetőség új vezetője Papp Henrietta lett, a Balatonfüredi Szennyvíz Üzemvezetőség korábbi üzemvezetője. Ezzel párhuzamosan a menedzsment összevonta a Keszthelyi Szennyvíz és Ivóvíz Üzemvezetőségeket, az új egység Keszthelyi Üzemvezetőség néven Bencsik Péter szakmai felügyelete mellett gondoskodik a fogyasztók magas szintű kiszolgálásáról. Ugyanezt a lépést megtette a cégvezetés a balatonfüredi két üzemvezetőség esetében is, az összevont Balatonfüredi Üzemvezetőség munkáját Filep Miklós üzemvezető irányítja. A pilot projekt munkacsoportok-vezetői a velencei két üzemvezetőség megalakulásáig elkészítették a zárójelentéseiket, melyet a projekt vezetése jóváhagyott. A pilot projektben a hat munkacsoportból még a kontrollingnak van jelentős feladata, ami abból áll, hogy értékelniük kell a gazdasági adatokat, a projekt generálta változások hatásait. Ennek érdekében a kontrolling szervezet tevékenységenként gyűjti a két üzemvezetőség költségeit, melynek eredményeként meg tudjuk határozni, hogy azokat milyen fajlagos költséggel, mennyire gazdaságosan vagyunk képesek elvégezni. A két velencei üzemvezetőségek esetében egész pontosan tudni fogjuk például, hogy mennyibe kerül a Társaságnak egy mérőcsere végrehajtása vagy éppen egy korlátozás lebonyolítása. A változások követése jelenleg is folyamatban van, a két üzemvezetővel és a művezetőkkel kéthetente találkozunk, hogy megbeszéljük azokat a felmerülő problémákat, amelyekkel foglalkoznunk kell. Ezeket a problémákat igyekszünk javítani, adott esetben még a folyamatszabályozásokhoz is vissza kell nyúlnunk. Az SZK III kiterjesztése során ezeket a tapasztalatokat fogják a munkacsoportok felhasználni. Az SZK III projekt is elindult, melynek igazgatója Csertán Gábor üzemeltetési főmérnök. A pilotprojekt tükörképére itt is munkacsoportokat alakítunk ki, azzal a különbséggel, hogy a szervezeti és HR a kiterjesztésben két külön munkacsoportra válik szét. A munkacsoportok a pilotprojekt kapcsán jelentős tapasztalatra tettek szert, így az SZK III cégszintű kiterjesztése során még hatékonyabban tudják ellátni a feladatukat. A Projektalapító Dokumentum kialakítása most van folyamatban, és előre láthatóan október elsejétől felállnak az új üzemvezetőségek. Drescherné Horváth Andrea Áttekintés a munkacsoportok feladatairól az SZK III-Velence pilot projekben PR-munkacsoport Az SZK III Velence projekt során a DRV életében egyedülálló személyes tájékoztatás zajlott le, amelyet támogattak a hagyományos kommunikációs csatornákon közvetített üzenetek is. A dolgozói tájékoztatás során a munkacsoport tagjai meglátogatták az összes üzemvezetőséget és ott mutatták be a projekt céljait és mérföldköveit, valamint válaszolták meg a felmerült kérdéseket. Ez az újszerű, egyszerre és közvetlen módon a dolgozók többségét elérő információátadás sikeresnek bizonyult és alapját képezi például a jelenleg is zajló roadshownak. Infrastruktúra munkacsoport Az SZK III Velence projekten belül a munkacsoport feladata a két fenntartási és üzemeltetési üzemvezetőség munkájához szükséges infrastruktúra biztosítása volt. A csoport felülvizsgálta a március 1. előtti állapotot, milyen eszközök, berendezések, milyen informatikai eszközök, szoftverek, logisztikai eszközök voltak a Velencei Üzemvezetőségen, ill. a csoport javaslatot tett a szükséges fejlesztésekről, elhelyezésről, hogy a két új velencei üzemvezetőség infrastruktúrával való ellátása biztosított legyen. A cél a gazdaságosabb üzemeltetési, karbantartási tevékenységhez szükséges infrastruktúra biztosítása volt, meg kellett határozni a különböző tevékenységekhez szükséges jármű- és eszközigényt, biztosítani kellett a két üzemvezetőség elhelyezését, ill. ellátását. A munkacsoport célja volt, hogy pontosan számba vegye a meglévő infrastruktúrához tartozó eszközöket, ill. javaslatot tegyen a fenntartási és üzemeltetési üzemvezetőség számára szükséges eszközökről tevékenységek szerint. A szakterületek képviselői a szükséges információkat az SAP, a MIR és a FUVAR szoftver adatbázisából kérdezték le, amelyeket az akkori Velencei Üzemvezetőséggel egyeztettek is, ennek figyelembevételével és az új tevékenységi körök, feladatok alapján tettek javaslatot az új egységek részére. A munkacsoport a helyszínen végigjárta a műszaki objektumokat, hogy személyesen is meggyőződjön a lekérdezések mögötti valós helyzettől. Ügyfélszolgálati munkacsoport Az Ügyfélszolgálati munkacsoport elsődleges feladata a projekt során az volt, hogy felmérje, elemezze és az egykapus ügyfélszolgálat elvét alkalmazva újraszervezze azokat az üzemvezetőség által ellátott tevékenységeket, melyek során az üzemvezetőség személyes, telefonos vagy írásbeli kapcsolatot ápolt a végfelhasználó lakossági és közületi fogyasztókkal. A folyamatok újraszervezését pilot jelleggel hajtottuk végre, hogy a cégszintű kiterjesztéséig a működés elemzésével a szükséges beavatkozásokat meg tudjuk majd tenni, illetve legyen idő a támogató informatikai programok lefejlesztésére. A munkacsoport célul tűzte ki, hogy újraszervezi azokat az alapvetően mű-.

9 2009. I. negyedév projektjeink szaki jellegű ügyfélkapcsolatokat, melyek során az üzemvezetőség még a fogyasztókkal kontaktusba került a pilot szakasz éles indulása előtt. Az érintett tevékenységek a következőek: Fogyasztói megkeresés ügyintézéséhez szükséges helyszíni kivizsgálás lebonyolítása. Illegális szolgáltatás-igénybevétel felderítése. A mérőcsere-folyamatok: - bekötési mérők cseréjének időpontegyeztetése, - illetve a mellékmérők átvétele-plombálása időpont-egyeztetéssel és végrehajtással. A korlátozási feladatokhoz kapcsolódó ügyfélkapcsolatok: annak egyeztetése, hogy mikor történik meg a fizikai korlátozás. A hálózatbővítéssel nem járó új bekötés kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységek: - közműnyilatkozatok kiadása, - bekötési tervek engedélyezése, - bekötés kiépítése/bekötés átvétele. Az üzemvezetőség által ellátott fent leírt ügyfélkapcsolatok (elsősorban tájékoztatás-egyeztetés) kezelését leválasztottuk az alaptevékenységet végző üzemvezetőségről az egykapus ügyfélszolgálati rendszer kialakítása érdekében. Ez alatt azt értjük, hogy a Társaság és a végfelhasználó (illetve leendő) fogyasztók közötti kapcsolattartást az ügyfélszolgálat látja el a jövőben. Nem az ügyfelet mozgatjuk Társaságunk különböző szervezeti egységei/munkatársai között az ügyének elrendezése érdekében, hanem csupán az információt. A fogyasztó (leendő fogyasztó) az Ügyfélszolgálattal veszi fel a kapcsolatot, mely beszerezi a szakszerű válasz megadásához szükséges információkat, leszervezi a Társaság által végrehajtandó feladatokat és gondoskodik azok megvalósulásáról, valamint tájékoztatja az ügyfelet az ügy rendezésével kapcsolatban. A műszaki jellegű tevékenységek végrehajtását (pl. bekötés-szerelés, tervek szakmai engedélyezése, stb.) továbbra is az Üzemeltetési, illetve a Fenntartási Üzemvezetőség, valamint a műszaki terület szakosztályai hajtják végre február 1-jével létrejött a Kivizsgálási Csoport a cégszintű feladatok ellátására. A projekt indításához és eredeti célkitűzéséhez képest a helyszíni kivizsgálásokat és illegális szolgáltatás-igénybevétel feltárását nemcsak a két velencei üzemvezetőség területén választottuk le az alaptevékenységeket ellátó üzemvezetőségtől, hanem a DRV teljes működési területén, valamennyi üzemvezetőség esetében. A mérőcserékkel kapcsolatos fogyasztói időpont-egyeztetések kezelésének új rendjét a Mérőcsere Team dolgozza ki. Informatikai munkacsoport Az SZK III Velence projekt Informatikai munkacsoportjának feladata volt az IT-rendszerek módosítása/aktualizálása a projekt során a szervezet felépítésében bekövetkezett változásoknak megfelelően: A projekt működési rendjét kiszolgáló SAP módosításainak elkészítése, tesztelése. IHR, VIP-rendszerek átalakítása az új szervezeti struktúrának megfelelően. MIR: új műszaki objektumstruktúra kialakítása, valamint annak biztosítása az SAP felé. Hardvereszközök nyilvántartásának módosítása. Kontrolling munkacsoport Feladata volt a projekt előkészítése, melynek során a Velencei Üzemvezetőséget érintő folyamatracionalizálási tevékenységet megvalósította: ennek eredménye a Fenntartási és Üzemeltetési Üzemvezetőségek megalakulása volt. A munkacsoport célja e folyamatok és tevékenységek kontrolling modulban történő megvalósítása, lekövetése, vizsgálata, elemzése volt. Szervezeti és HR munkacsoport Fő feladata a korábbi üzemvezetőségi szervezet két új szervezetre történő szétválasztása, az új szervezeti struktúra kialakítása volt. Ez teremtette meg az alapot a többi munkacsoport működéséhez. Kiindulásként kialakításra került az üzemvezetőség által ellátott feladatok, tevékenységek jegyzéke, melynek alapját a meglévő munkaköri leírások adták. A tevékenység jegyzéket ezután szétválasztották fenntartási és üzemeltetési üzemvezetőségre, ezáltal körvonalazódtak az új szervezeti egységek által elvégzendő feladatok. A munkacsoport következő feladata a tevékenységekhez kapcsolódó optimális létszámok kialakítása volt. Ennek során az alábbi paramétereket vették figyelembe: Munkabiztonsági szabályok, előírások betartása Munka Törvénykönyve szabályozása Műszaki paraméterek Hibalehetőségek gyakorisága Ellátott települések egymástól való távolsága Ezután a munkakörelemzés elkészítése következett, melynek eredményeképpen elkészültek az új munkakörökre kialakított munkaköri leírás minták. A munkacsoport HR-es kollégái 90 fő munkaszerződés-módosítását készítették el és 46 fő kapott tájékoztatót az új szervezet létrejöttével kapcsolatosan. Ezek után 116 fő munkaköri leírása is elkészült. Az átalakítás után a Velencei Üzemeltetési Üzemvezetőségen 61, a Velencei Fenntartási Üzemvezetőségen 75 munkatársunk dolgozik..

10 Fejlődés és fejlesztés Interjú Márialigeti Bence fejlesztési főmérnökkel Márialigeti Bence október 20-án jött Társaságunkhoz. A műszaki szakember fejlesztési főmérnökként irányítja a DRV Zrt. beruházási és műszaki fejlesztési tevékenységét. Fókuszban - Milyen szakmai tapasztalatokkal érkezett Társaságunkhoz? ben végeztem az egyetemen, majd egy korábbi szakmai kapcsolt révén a Fővárosi Vízműveknél helyezkedtem el. A diszpécser-szolgálatnál ami nem sokkal később átalakult üzemirányítási osztállyá az én feladatom volt (egy másik mérnök kollégával együtt) a diszpécserek és üzemirányítók munkájának irányítása és felügyelete. Ezen kívül részt vettem az új SCADA-rendszer kiépítésében, a hálózathidraulikával kapcsolatos mérésekben és számításokban, és a munkairányítás fejlesztésében, üzemeltetésében, de a fejlesztései feladatok nagy része is rajtunk ment keresztül vagy tőlünk indult ki ben a Duna Menti Regionális Vízműnél álltam munkába, részben azzal a céllal, hogy az ott induló műszaki területhez kapcsolódó informatikai fejlesztésekben részt vegyek. Fejlesztési főmérnökként közel 7 évet töltöttem ebben a munkakörben a műszaki informatikához kapcsolódó fejlesztések, illetve az egyéb műszaki, részint szennyvizes, de leginkább ivóvíz-hálózati és létesítményfejlesztési kérdések tartoztak hozzám. - Ilyen szakmai tapasztalatok birtokában mi jelenti Önnek a legnagyobb kihívást Társaságunknál? - Az eddigi tapasztalataimat más környezetben kell alkalmaznom, hiszen a Fővárosi Vízművek esetében egy centralizált szolgáltatóról beszélhetünk, melynek ellátási területe gyakorlatilag egy településre korlátozódik. A DMRV egyáltalán nem centralizált, ugyanakkor a szolgáltatási területe egy nap alatt bejárható. A DRV a centralizálás felé halad, a működési területe viszont igen nagy és sok létesítményt üzemeltet. Ez a struktúra újfajta gondolkodást igényel. Az említett három vízmű közül talán a DRV van a legnehezebb helyzetben, annak ellenére, hogy bevételei forintban kifejezve magasak. Ebben a helyzetben külön kihívás a rendelkezésre álló szerény mértékű források (és most elsősorban a beruházási forrásokra gondolok) minél hatékonyabb felhasználása. A technológiai vonalon pedig sok fejlődni valóm van, hiszen ezen a téren kevés feladatom volt. - Mit tudhatunk meg Önről, mint magánemberről? - Szép nagy családunk van, ebben az évben lesz a tízéves házassági évfordulónk. Öt gyermekünk van, a legkisebb másfél, a legidősebb pedig nyolc éves. A szabadidőm nagy részét a családom körében töltöm el. Ha van rá időm, szívesen barkácsolok ben milyen beruházásokat és fejlesztéseket terveznek? - Számos folyamatban lévő projektünk van, melyek nagyobb fejlesztésekhez kapcsolódnak, a műszaki területet illetően a SCADA és a munkairányítás projekt már tavaly elindult, a VízTér projekttel pedig már ebben az évben kezdtünk el foglakozni. Ezek közül a beruházási tervünket idén a SCADA-projekt terheli meg a leginkább. Szintén projekt keretében zajlik a WSP-feladatok elkészítése is, de az SZK III végrehajtása is jelentős szakmai feladatot jelent a műszaki vonal számára annak ellenére, hogy külön beruházási igénye minimális. A I. negyedév vízi közművek tekintetében a beruházási terv részét képező nagyobb volumenű feladat a balatonszéplaki víztisztítóműnél az aktívszénszűrő-fokozat kiépítése, ami a beépíthetési szabályozás miatt csúszik. Ebben az évben szeretnénk az energiaracionalizálási projekt keretében a cserére kijelölt szivattyúkat lecserélni, vagy legalábbis ezek közül azokat, amelyeknek a megtérülési ideje az előzetes felmérések alapján egy év. Tervezzük a balatonszéplaki vízmű hálózati szivattyúinak a cseréjét, illetve ehhez kapcsolódóan az erős áramú és irányítástechnikai rekonstrukció elvégzését is. Mindezek mellett nagyobb összeget fordítunk 2009-ben hálózatrekonstrukciós feladatokra is, illetve a VTD kapcsán szennyvíztelepi fejlesztésekre. Két KEOP-pályázatról is szót kell ejtenünk, az egyik a keszthelyi szennyvíztisztító-telep fejlesztésére vonatkozik, a projekt előkészítésére vonatkozó támogatási szerződést október 15-én írtuk alá. A másik KEOP-pályázat a révfülöpi szennyvíztisztító-telep fejlesztését célozza meg, melynek támogatásáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága nemrég döntött. Jelenleg a támogatási szerződés előkészítését végezzük, a szerződés aláírására várhatóan ez év első félévében sor kerülhet. - Hol tart Társaságunk a SCADA-projekt megvalósítása terén? - A SCADA-program segítségével egy felületen keresztül lesz elérhető minden irányítástechnikával rendelkező állami (és remélhetőleg minél több önkormányzati) mű. A DRV által üzemeltetett szennyvízátemelők, gépházak, szennyvíztisztító-telepek és ivóvíztisztító-művek üzemadatai és állapotjellemzői viszonylag gyakori frissítési idővel jelennek meg a számítógépen (már azok, melyekkel rendelkezünk). A diszpécser ezeket az adatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén beavatkozik. Négy diszpécser-alközpont felállítását tervezzük: Mohácson, Nyirádon, Kincsesbányán és Balatonszéplakon. A fő központot Széplakon fogjuk kialakítani, ahonnan minden adatot látni lehet majd, illetve a jogosultsági profiloknak megfelelően be is lehet avatkozni a folyamatokba. A szennyvízátemelők üzemadatai a személyzettel rendelkező szenny- 10.

11 2009. I. negyedév Fókuszban víztelepek munkatársainál jelennek meg elsődlegesen és a beavatkozási jogot is ők fogják elsődlegesen gyakorolni. A feladat műszaki tartalma a kommunikáció és a megjelenítő felület egységesítése. Ennek érdekében a rádióengedélyeknek megfelelően cseréljük és programozzuk a rádiókat vagy GPRS-kommunikációra állunk át és cseréljük a régi és elavult PLC-ket. A projekt vezetője Szebényi Tibor fejlesztési főmunkatárs. A SCADA-programból sok információt tudunk majd kinyerni a vízi és szennyvíz közművek működésére és az üzemeltetésre vonatkozóan, de e téren a jövőben lesznek még feladataink. - Mikor tudjuk mindezt megvalósítani? - A kincsesbányai alközpont már márciusban elindult, május végén indul a nyirádi, utána a mohácsi és a balatonszéplaki még ebben az évben. Jövőre a szennyvízelvezető-rendszerek átállítása történik majd. Ez a projekt tavaly év végén indult, és várhatóan 2010-re fejeződik be. - Mit vár a munkairányítási projekttől? - A munkairányítási projekt a SCADAprojekttel egy időben indult, vezetője pedig Viola Ferenc fenntartási osztályvezető. A program lényege, hogy minden munkalapos tevékenységet ebben a rendszerben kövessünk a hibaelhárításoktól kezdve az előre tervezett munkálatokig. Egy ilyen rendszer szükséges ahhoz, hogy központi diszpécser-szolgálat kezelje a hibabejelentéseket. Célunk továbbá, hogy főként a fenntartási terület dolgozói ebben a rendszerben minden tevékenységüket teljes körűen adminisztrálni tudják. Ez azt jelenti, hogy a munkairányítási programon keresztül az adatok automatikusan bekerülnek az SAP-ba. A folyamatok adminisztrációja és átláthatósága lényegesen egyszerűbbé válik Az egységesség miatt pedig a teljesítmények összehasonlíthatóak és értékelhetőek lesznek. A projekt befejezése a jövő évben várható. Drescherné Horváth Andrea Települési folyékony hulladék gyűjtése, szállítása, és ártalmatlanítása Társaságunk működési területén a települések csak egy bizonyos százalékánál találkozhatunk kiépített csatornahálózattal, és vannak olyan települések is, ahol ugyan a csatornahálózat ki van építve, de a fogyasztóknak csak egy része csatlakozott ahhoz. A csatornahálózattal, illetve csatornabekötéssel nem rendelkező fogyasztóinknak is ügyelniük kell a keletkezett szennyvíz ártalommentes elhelyezésére, hiszen a környezetünk megóvása, a talaj és az ivóvízbázisok tisztaságának megőrzése minden embert egyformán érint. A folyékony hulladék elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése ugyanúgy kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, mint a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. A DRV Zrt. működési területén, főleg a jelenleg csatornázatlan területeken számtalan sérülékeny ivóvízbázis található, melyet a jelenlegi szennyvíz-szikkasztási gyakorlat és ezáltal a jelentősen szennyezett talajvíz veszélyeztethet, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a keletkezett szennyvíz elszállíttatására. Települési folyékony hulladékot kizárólag olyan telepek fogadhatnak, melyek előkezelővel, illetve az ártalmatlanítás speciális műszaki feltételeivel rendelkeznek. Jelenleg 20 szennyvíztelepünkön közel 100 település folyékony hulladékát kezeli a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint ártalmatlanító és/vagy mint gyűjtő. Települési folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztelepeink találhatók: - a Balaton körül: Siófokon, Balatonfűzfőn, Balatonfüreden, Révfülöpön, Tapolcán, Sümegen, - Dél-Dunántúlon: Tabon, Pincehelyen, Somogyszobon, Marcaliban, Böhönyén, Segesden és Orfűn, - Velencei-tó környékén: Agárdon, Rácalmáson, Pusztaszabolcson, Kincsesbányán, Iváncsán, Adonyban. A szennyvíztelepeink környékéről vállaljuk a lakosságtól összegyűjtött folyékony hulladék elhelyezését, valamint szakszerű kezelését és ártalmatlanítását. Egyes településeken komplex közszolgáltatást tudunk biztosítani, más településeken csak begyűjtést, elszállítást, ártalmatlanítást, vagy csak fogadást és ártalmatlanítást, illetve háromoldalú szerződés keretein belüli kezelést vállalunk. Amennyiben igénybe kívánja venni szolgáltatásainkat, forduljon hozzánk bizalommal! Kapcsolattartó: Baranyai Adrienn Cím: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/ Mobil: 30/

12 projektjeink I. negyedév Elkötelezettség a Kiválóságért Regionális Partnerprogram március 6-án Együttműködési Megállapodás aláírásával kapcsolódott be Társaságunk a versenyképesség növelését célul kitűző programba. A programban való részvétel tétje az volt a DRV számára, hogy sikeres pályázat esetén az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM, Brüsszel) európai szintű elismerő oklevelében részesülhet, illetve átveheti az Úton a Kiválóság felé díjat. A program időtartama közel egy év volt, és két fázisból állt: 1. Szervezeti önértékelés elvégzése az alábbi szempontok alapján: - Adottságok: stratégia, vezetés, emberi erőforrások, partnerkapcsolatok, folyamatok, vagyis annak értékelése, hogy a DRV hogyan, milyen módszerek alkalmazásával éri el az eredményeit. - Eredmények: annak értékelése, hogy mit, milyen eredményeket ért el a DRV a kulcsfontosságú mutatókban, a munkatársakkal, az ügyfelekkel kapcsolatosan, illetve a társadalmi megítélésben. 2. Három fejlesztési projekt végrehajtása A pályázat keretében fejlesztési projektként a következő programokat valósítottuk meg: 1. VIVA-projekt stratégiai menedzsment rendszer kialakítására vonatkozó része A stratégiai menedzsment rendszer kialakításának eredménye a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer rendelkezésre állása, mely lehetővé teszi a stratégiai célkitűzések teljesülésének folyamatos nyomon követését. A rendszer kialakításába számos munkatárs kapcsolódott be, a kialakított rendszerről több alkalommal jelentettünk meg tájékoztatást, illetve számos kolléga vesz részt a működtetésben. 2. Szervezeti hatékonyságfejlesztés teljesítménymenedzseléssel (TMRprojekt) A projekt célja a teljesítmény alapú, folyamatosan fejlődő szervezet kialakítása, működése érdekében különböző munkavállalói csoportokra szabott, specifikus teljesítménymenedzselési rendszerek létrehozása volt. További fontos célként jelent meg a munkatársak felkészítése az alrendszerek használatára, majd az első mérés után a szervezeti hatékonyságra való visszacsatolás-fejlesztéssel. A projekt során kidolgoztuk és alkalmazásba vettük a menedzsmenttagok és az értékesítési terület osztályvezetői számára a 360 fokos értékelés rendszerét, melynek során nemcsak a felettes vezető értékeli az adott vezető munkavégzéshez kapcsolódó személyiségjegyeit, kompetenciáit, hanem vezetőtársai és beosztott munkatársai is. Az értékelés célja a fejlesztés. A középvezetők teljesítménymenedzselési rendszere is módosult: a fejlesztési jellegű feladatok esetében meghatároztuk és begyakoroltuk a célkitűzések követendő módszertani elveit, illetve sor került a teljesítményértékelések végrehajtásával kapcsolatos képzésekre. A módosított rendszer éles működése a évi célkitűzésekkel indul. 3. A kívánatos szervezeti kultúra értékmeghatározása, befogadó közvetítése a szervezetben (Szervezeti kultúra projekt) 2005-től jól láthatóvá vált, hogy egy új típusú vállalatirányítás és működés veszi kezdetét. A piaci körülmények és a tulajdonosi elvárások kikényszerítették, hogy a korábbi szocialista nagyvállalat átalakuljon egy versenyképes, a piaci környezet kihívásaira rugalmasan válaszoló, professzionális szervezetté. A menedzsment elkötelezettséget vállalt egy korszerű, európai léptékkel is mérhető szervezet kialakítására. Szükségessé vált azonban, hogy legelőször tűzoltó jellegű lépések (SZK I és II) valósuljanak meg, majd ezek után került sor a szervezeti diagnózisra és az ebből építkező markáns stratégia megfogalmazására. E munkafolyamatban re a DRV szervezeti átalakításának a mélysége elérte azt a szintet, amelyben láthatóvá vált a szervezeti kultúra tudatos formálásának szükségessége. Mindezt nemcsak a szervezeti tényezők, hanem a munkatársak véleményét felmérő vizsgálatok is megerősítették. A projekt célja a stratégiához illeszkedő értékek meghatározása volt, valamint az értékek közvetítésére és az azokkal való azonosulást támogató belső nyilvánosság rendszernek a rendelkezésre állása. További célként jelent meg a rendszer hatékonyságának mérése, visszacsatolása a szervezeti kultúra alkalmazott eszközrendszerébe. A projekt keretei között végeztünk felméréseket és elemzéseket a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközökre és a szervezeti kultúrára vonatkozóan. Fizikai és szellemi munkakörben dolgozó kollégákkal közösen meghatároztuk a DRV szervezeti értékeit, összegyűjtöttük az egyes példákhoz kapcsolódóan jelen lévő gyakorlatot. Elkészítettük a belső nyilvánossági rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, többek között a szervezeti egységeket körbejáró road-show programját, a DRV Hírek és a BIP módosítását, az értekezleti rend kiterjesztését és megkezdtük a megvalósítást. A projekt nem célozta a szervezeti kultúra teljes körű váltását, azonban eredményei megfelelő alapot jelentenek a szervezeti kultúra tudatos formálásához, a stratégiához illeszkedő és a projekt keretein belül definiált, megcélzott szervezeti kultúra kialakításához. A projekt során keletkezett elemzések, dokumentumok, kiadványok a szervezeti tudás részévé váltak, gazdagítva azt. Az önértékelés helytállóságát és a projektek megvalósítását az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány hazai testvérszervezete, a Szövetség a Kiválóságért Alapítvány április 21-én, a Siófokon végrehajtott helyszíni szemlén ellenőrizte. A helyszíni szemle sikeres volt, ebből következően a DRV európai szintű elismerő oklevélben részesül és megkapja az Úton a Kiválóság felé díjat. Az oklevél és a díj hivatalos átadására 2009 őszén kerül sor, de a DRV a kiadványain már jelenleg is használhatja az elismerési szint elérését tanúsító logót. A pályázat sikeres megvalósításában több mint száz munkatárs vett részt, a szervezeti kiválóság érdekében végzett elkötelezett munkájuknak köszönhetően érdemelte ki a DRV a rangos elismerést. Cservenné Boros Andrea humán erőforrás igazgató 12.

13 2009. I. negyedév kommunikáció Az eltűnt szó nyomában Interjú Jankó Gáborral, a cég PR-vezetőjével A DRV Zrt. külső és belső információs rendszerében a közelmúlt alapvető változásokat, módosításokat hozott. Ezekről kérdeztük Jankó Gábor PRvezetőt. Az elmúlt egy évben a PR-iroda arra törekedett, hogy minél aktívabb és minél hatékonyabb kommunikációt folytasson kezdte a tájékoztatást Jankó Gábor. Ez egyrészt külső kényszernek, másrészt a megváltozott belső körülményeknek volt köszönhető. Az elmúlt hónapokban ugyanis igen sok sajtómegkeresés érkezett hozzánk, ami arra ösztönzött bennünket, hogy a szolgáltatási területünkön sokrétűbb, élőbb kapcsolatra törekedjünk a sajtóval, a fogyasztóinkkal, valamint a saját dolgozóinkkal, munkatársainkkal is. Ez egy több éves folyamat, ami sajnos ritkán jár azonnali és látványos eredményekkel, de úgy gondolom, jó úton haladunk. A külső kommunikációs csatornák működtetése nem csak a cégen múlik, a belső információáramlás viszont jórészt az Önök elhatározásán, munkáján. Igen, valóban. Arra törekszünk, hogy azokat a csatornákat egységesítsük, ahol információkat lehet kérni és kapni. A folyamat első lépéseként megszüntetjük a DRV Hírforrást, amelyet eddig is csak alkalmanként, különleges események kapcsán adtunk ki. Ezentúl minden fontos információt a DRV Hírekben, és a Belső Információs Portálon, valamint az ezzel összehangolt faliújságokon keresztül szeretnénk ismertetni és hozzáférhetővé tenni. A DRV Hírek struktúráját is átalakítjuk, igyekszünk minél közérthetőbbé, minél színesebbé tenni vállalati újságunkat. A faliújságok esetében az a legfontosabb változás, hogy egyre aktuálisabb híreket, információkat nyújtanak a munkatársak számára. Már csak azért is, mert összehangoltuk a BIP-en és a faliújságokon megjelenő híreket: a BIP nyitóoldalán lévő információk mindig felkerülnek a faliújságokra is. Ez különösen fontos azoknál a munkatársainknál, akiknek nincs saját számítógépük, ők elsősorban a faliújságokról tudnak tájékozódni. A BIP-pel kapcsolatos újdonság, hogy újra szeretnénk életet lehelni a fórumba, továbbá megteremtjük annak a lehetőségét, hogy dolgozóink akár név nélkül is kérdéseket tudjanak feltenni a felső vezetés részére, amelyeket öt napon belül meg is válaszolnak. A hagyományos, illetve internetes kommunikáción túl a személyes tájékoztatásnak is nagyon nagy szerepe van abban, hogy a dolgozók jól informáltak lehessenek. Ezen a téren terveznek-e valamilyen változásokat? A személyes kommunikáció fejlesztése is folyamatban van, ennek egyik első eleme az volt, amikor a tavalyi SZK III Velence projekt kapcsán körbejártuk az üzemvezetőségeket egy kijelölt üzemvezető és egy munkatárs kíséretében, akik elmondták a legfontosabb tudnivalókat, információkat, tényeket. Ilyesmire az elmúlt időszakban nem sokszor került sor, ezért is tartjuk fontosnak, hogy személyre szabottan, kérdések feltevésének lehetőségével együtt jussanak el az információk akár a legtávolabb lévő üzemvezetőségekre is. Hasonló tájékoztatási akció zajlik napjainkban is, melynek keretében a menedzsment tagjaival együtt ellátogatunk minden üzemvezetőségre, és négy témakörben tartunk tájékoztatást. Az SZK III itt is fajsúlyos témaként szerepel, már csak azért is, mivel a változás érinteni fogja az egész dolgozói kört. A rendszeres kommunikáción túl minden nagyobb cégnél szinte elengedhetetlen követelmény, hogy alkalmi kiadványokkal is tájékoztassák munkatársaikat, ügyfélkörüket az aktuális információkról. Önök is élnek ezzel a lehetőséggel? Igen. Idén különösen fontos számunkra ez a kommunikációs csatorna. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni a cégbemutatkozó anyagok gyártására, de e mellett az egyes szakterületekre is tervezünk külön kiadványokat. Prospektust állítunk össze a laboratóriumi tevékenységeinkre vonatkozóan, hiszen felszereltségünk, szakértői gárdánk lehetőségeinek kihasználására például külső munkákat is tudunk vállalni. Saját dolgozóink tájékoztatására is összeállítunk kiadványokat, melyek közül kettő kivitelezése már lezárult, a korábban említett látogatásokon minden kollégánk kap ezekből. Az egyik brosúra a DRV értékeit mutatja be, amelyeket a Szervezeti Kultúra Projekt tagjai határoztak meg, a másik prospektus a munkatársaink gondolatait tartalmazza ezekkel a vállalati értékekkel kapcsolatban. Új belépőink számára tervezzük még a Cégszótár, és az Iránytű című kiadványok megjelentetését a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály iránymutatása mentén. Az első a DRV életében használatos szakkifejezésekre ad magyarázatot, a második pedig a belépéskor szükséges, illetve javasolt lépéseket határozza meg, például, hogy névjegykártyát hogyan lehet igényelni, orvoshoz hová kell fordulni, informatikai jogosultságokat hogyan lehet megkérni, stb. A fontosnak tűnő fogyasztói kommunikáció terén is előrelépésekről számolhatunk be: az év első két hónapjában elkészült tíz különböző fogyasztói tájékoztató füzet, amelyek olyan aktuális témakörökben adnak információt, mint a vízbekötések létesítése, mi a teendő hiba esetén, valamint bemutatjuk, hogyan történik a vízdíjak kialakítása, kalkulációja. Összességében tehát arra törekszünk, hogy minél több információ jusson el ügyfeleinkhez és dolgozóinkhoz egyaránt, s ezek minél megbízhatóbbak, pontosabbak legyenek. Gyarmati László 13.

14 Fókuszban I. negyedév Részt vettünk a Zöld Iroda Programban Eredményesen szerepeltünk a Zöld Iroda Programban, melyről a szervezők oklevelet állítottak ki Társaságunk részére. Az eredményhirdetés és a díjak átadása április 23-án zajlott Budapesten, a Zöld Iroda Kiállításon. A győzteseknek járó díjakat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke adta át. A Létesítményüzemeltetési Csoport célként tűzte ki az irodahelyiségek úgynevezett Zöld Irodává alakítását az év elején. A program keretében olyan munkakörülményeket szeretnénk hosszú távon biztosítani, amely védi a dolgozók egészségét, alakítja a környezettudatos szemléletmódot, bővíti ismereteinket a környezetvédelemről, racionalizálja az energia- és vízfogyasztást, fokozza a munkakedvet. A környezettudatosság nem idegen Társaságunktól, hiszen tevékenységünk folytán elemi érdekünk a fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása, a szenynyvíztisztítás kapcsán pedig a DRV Zrt. egyike a legnagyobb környezetvédelmi szolgáltatóknak hazánkban. A fenti célkitűzések elérése érdekében neveztünk be a Zöld Iroda Programba a Siófok, Tanácsház utcai épületünket, amelyet a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért nevű szervezet szakértői dolgoztak ki. A program célja a különböző szervezetek segítése a fenntartható fejlődés útján. Ezen belül kiemelt jelentőségű a vállalatok és más szervezetek környezeti felelősségének erősítése, a környezet- és emberbarát működés feltételrendszerének kidolgozása, a működési költségek optimalizálása, a szervezet működéséből fakadó káros környezeti hatások csökkentése, illetve a dolgozók környezettudatosságának növelése. Szintén a Zöld Iroda Program keretében indultunk a Zöld Iroda Versenyen, amelyet idén harmadik alkalommal hirdettek meg a szervezők. A versenyről A Zöld Iroda Programot elsősorban olyan vállalatok tartják fontosnak, amelyek felelősséget éreznek és vállalnak a környezetért, ennek érdekében alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállalatirányítás eszközeit és módszereit. A megmérettetésen összesen 35 vállalat, önkormányzat és civil szervezet közel dolgozója vett részt és ezzel több mint négyzetméternyi irodaterület zöldült meg. Olyan cégekkel kellett felvennünk a versenyt, mint a Coca-Cola, az E.ON Hungária, az Ernst & Young, a GE Hungary, az MKB Bank, a NEXON, a Pannon, a Zwack, Dombóvár Város Önkormányzata, a Siófoki Polgármesteri Hivatal, valamint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Iroda. Négy kategóriába sorolták a résztvevőket, mi a legnépesebb, a 25 főnél több irodai alkalmazottal rendelkező vállalat kategóriában szerepeltünk. Induláskor egy tesztet kellett kitöltenünk, amely alapján felmérték az irodai környezet állapotát, a leginkább segítségre szoruló területeket és a fejlesztéssel kapcsolatos igényeket. A felmérést egy félnapos műhelymunka követte, melyen László Tímea létesítményüzemeltetési csoportvezető és Májerné Kiss Piroska környezetvédelmi technológus kollégák vettek részt. A verseny az állapotfelmérő kérdőívek ismételt kitöltésével és egy helyszíni bejárással zárult, ahol a KÖVET szakértői megvizsgálták, hogy milyen mértékben tudtunk megfelelni a Zöld Iroda kritériumainak. A szakértők egy szempontrendszer alapján pontokká alakították át a teljesítményünket, a végső sorrendet ezek a pontszámok határozták meg. A legtöbb pontot elért iroda nyerte el a 2009 Zöld Irodája elnevezésű díjat. Eredményeink A zöld programnak köszönhetően sikerült költségmegtakarítást elérnünk, ezen kívül jelentősen csökkentettük az irodákban keletkezett hulladék menynyiségét. Bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést és Siófokon a földszinten elhelyezetünk egy palacktömörítő berendezést. Raktárkészletünk feltöltésekor előtérbe helyeztük a környezetbarát ajándéktárgyak beszerzését. A papírfelhasználás minimalizálása érdekében elindult Társaságunknál az elektronikus dokumentumkezelés bevezetésének folyamata is. Az irodazöldítéssel tehát nemcsak a környezetvédelem ügyéért teszünk, hanem gazdasági érdekeinket is szolgáljuk. Terveink Szeretnénk a Zöld Iroda programot a jövőben is folytatni, illetve lehetőségeinkhez mérten kiterjeszteni a Társaság egészére. A program keretében tervezzük az irodai beszerzéseink zöldítését, valamint az energiafelhasználásunk további racionalizálását a fűtéskorszerűsítéstől kezdve a világítás használatának átgondolásáig. A kerékpártároló bővítésével szeretnénk dolgozóinkat arra ösztönözni, hogy munkába járáshoz a környezetkímélőbb kerékpáros közlekedést részesítsék előnyben. Társaságunk Belső Információs Portálján rendszeresen kívánjuk munkatársainkat ellátni környezetvédelmi tippekkel és javaslatokkal. A program sikerességéhez nagyban hozzájárult a vezetők és a munkatársak támogatása, melyért ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket. László Tímea létesítményüzemeltetési csoportvezető 14.

15 2009. I. negyedév drv portré Sebestyén Gábor Az év munkatársa A dolgozók szavazatai alapján Az év munkatársa kitüntető címet nyerte el Sebestyén Gábor, a Logisztikai Osztály 35 éves beszerzési szakértője, akivel munkahelyén, a balatonszéplaki irodaházban beszélgettünk. - Mit tud arról, hogy vajon a díjat miért Ön kapta meg? - Hallottam, hogy egyik kollégám javasolt a kitüntetésre, s végül egy bizottság döntött arról, ki is kapja meg az elismerést. Maga a díj azért is különleges, hiszen itt elsősorban nem szakértő zsűri ítéli meg az ember tevékenységét, teljesítményét, hanem a saját munkatársai, kollégái, közvetlen felettesei. Mondanom sem kell, hogy nagyon jólesett, amikor a 2008-as évzáró ünnepségen én vehettem át ezt az elismerést. - Miként jutott el odáig, hogy egyáltalán felmerülhetett a neve e díjra? Magyarul: mivel foglalkozott, s foglalkozik a cégnél, ami elismerést válthatott ki másokban is? - Annak idején, 2002-ben a DRV Gépészet technológusaként kezdtem dolgozni a vízműnél, s a gépészeti munkák koordinálása volt az elsődleges feladatom. Szerettem a munkámat, igyekeztem is a tőlem telhető legjobb színvonalon végezni. Talán nem is sikertelenül, hiszen egy idő után a Műszaki Csoport vezetőjének, majd később üzemegységvezető-helyettesnek neveztek ki. Voltam még beruházási koordinátor is, aztán 2007 tavaszától kerültem jelenlegi munkakörömbe, a Logisztikai Osztályra, ahol beszerzési szakértőként tevékenykedem. - Mi a legfontosabb feladata jelenleg? - Most például a gépberuházások közbeszerzéseit készítjük elő, valamint olyan kisebb volumenű feladatokat végzünk, mint a házi pályázatok kiírása. Ezeket általában meghívásos rendszerben tesszük. - Mit jelent az, hogy meghívásos rendszerben? - A DRV Zrt.-nek időnként szüksége van olyan munkák elvégeztetésére, amelyekhez nincs megfelelő belső kapacitása, s ezekhez külső szakértői csapatokat, cégeket kell igénybe venni. Ilyenkor az egyes elvégzendő feladatokra minimum három pályázótól kérünk be ajánlatokat, azokat kiértékeljük, s az értékelés alapján döntjük el, hogy a cég számára ezek közül melyik lesz a legkedvezőbb. A tavalyi évben a meghívásos pályázatokon felül központosított közbeszerzések keretében még informatikai beszerzéseket is pályáztattunk. - Az elmúlt években bizonyára számtalan élménnyel lett gazdagabb a DRV jóvoltából. Van-e olyan, amelyre különösen élesen emlékszik? - Igen, természetesen van. Abban, hogy pontosan melyik évben is történt az eset, nem emlékszem pontosan, csak azt tudom, hogy első munkahelyemen, még a Gépészetnél kaptam a feladatot, hogy Siófokról egy kis autóval utazzam el Németországba a partner Zenner céghez, s vigyek magammal egy, az ottani vízóra-hitelesítő berendezéshez szükséges számítógépes szoftvert. A határállomáson azonban mert akkor még volt olyan nem várt meglepetés fogadott, ugyanis nem akartak kiengedni, mondván, hogy az általam bemutatott számla nem felel meg a németországi követelményeknek. Természetesen felmerült bennem a gondolat, hogy dolgom végezetlenül kell hazatérnem, de aztán valahogy mégiscsak sikeresen megoldódott a helyzet. Először azt hittem, hogy valami számszakilag nem stimmel a számlával, de aztán kiderült, hogy a határőröknek nem ez a problémája. Hanem hogy az általam szállított termék neve nincs németül is lefordítva, s csak magyarul van ráírva, hogy 1db komputer komplett. Mit tehettem hát? Át kellett gyalogolnom az osztrák vámügyintézőkhöz, akik nagyon rendesek voltak velem, mert ráírták a számlára, hogy Ein Stück Computer complett. Miután ilyen szépen megoldódott a probléma, máris mehettem tovább, és sikerült végrehajtanom a feladatomat. Hiába, akkoriban ilyen időket éltünk! - Az ember a munkáját általában akkor tudja maradéktalanul végezni, ha mögötte jól működő, stabil családi háttérrel is rendelkezik. Önnek van családja? - Igen, van. Egy családi házban élünk Siófokon, a feleségem természetgyógyászként tevékenykedik, a kisfiam pedig már hét éves. - A mindennapi munka ellensúlyozására, kipihenésére a legtöbben kitalálnak maguknak egy kedvtelést, szabadidős tevékenységet, esetleg sportolást. Önnek van valamilyen hobbija? - Sajnos különleges hobbira jelenleg már nincs időm. Régebben még eljártam horgászni, ma már azonban erre nem igen jut időm. Igazából az a szerencsém, hogy mégiscsak akad olyan dolog, amit hobbiként is űzök, s ez a számítógépes tervezés. Nagyon sok szabadidőmet a számítógép előtt töltöm, gyakran éjszakákba nyúlóan is ott ülök a gép mellett. Ráadásul nem egyszer van szükség arra, hogy a feltornyosuló DRV-s munkáim egy részét is otthon, nyugodt körülmények között fejezzem be. Ez egyébként manapság már egyáltalán nem számít meglepőnek, hiszen a legtöbb cégnél ugyanezt teszik a dolgozók, ha a munkaidejükben nem tudják befejezni az elvégzendő, és esetleg határidős feladatokat. Mostanában meg ilyen időket élünk Gyarmati László 15.

16 fókuszban I. negyedév Szűcs László a Kivizsgálási Csoport vezetője február 1-jével megalakult a Kivizsgálási Csoport az Ügyfélszolgálati Osztályon belül, melynek vezetője Szűcs László lett. Az új csoportvezetőt az előttük álló szakmai feladatokról kérdeztük meg. - Mit tudhatunk meg az eddigi DRVs pályafutásáról? áprilisa óta dolgozom a DRVnél, a Kincsesbányai Üzemvezetőségen kezdtem vízmű- vezető gépészként, és itt tevékenykedtem négy és fél évig. Szerettem ezt a területet és az ottani munkát, viszont megtetszett az a munkalehetőség, melyet a Kivizsgálási Csoport kínált, ezért megpályáztam a csoportvezetői állást. Az új feladat számomra is sok kihívást tartogat, sok mindent el kell még sajátítanom, hiszen ügyfélkapcsolatokkal korábban nem foglalkoztam, inkább a műszaki vonal állt hozzám közelebb. - Miért vált szükségessé az új csoport kialakítása? A csoportunk tulajdonképpen az eddig üzemvezetőségenként szétszórt kivizsgálási feladatokat látja el. Az Ügyfélszolgálat a kivizsgálási igényeit korábban az üzemvezetőségekre küldte el, azonban a törvényi keretek megváltoztak, a panaszos ügyintézés határideje drasztikusan csökkent, erre már nincs idő. Egyrészt tehát az átfutási idők csökkentése, a kivizsgálások nyomon követhetősége miatt kellett létrehoznunk a központi Kivizsgáló Csoportot. A másik fontos ok az volt, hogy kialakítsunk egy olyan új szervezeti egységet, mely cégszinten és tervszerűen foglalkozik Nagy nyomású levegővel végezte el a rendszeres kútfelújítást idén Társaságunk Vonyarcvashegyen, az Erzsébetforrásnál. A szükséges berendezések Ausztriából érkeztek erre a bemutatóra. Az ivóvizet termelő kutak rendszeres felújításra szorulnak, ilyenkor a lerakódásokat, törmeléket kell kiszivattyúzni akár méteres mélységből. Ez egy megelőző jellegű beavatkozás, amelynek célja, hogy a kút vízhozamában és a kitermelt víz minőségében ne álljon be változás. A vonyarcvashegyi Erzsébetforrás II. számú kútját amelynek vize a keszthelyi csapokból is folyik idén egy új, vegyszermentes, úgynevezett az illegális szolgáltatás-igénybevételek felderítésével, mely feladat a stratégia megvalósítása szempontjából is jelentőséggel bír. - Hány fő tevékenykedik a Kivizsgálási Csoportban? - Csoportunk rajtam kívül 13 fizikai állományú kivizsgálóból és 1 fő koordinátorból áll, tehát összesen 15 fővel látjuk el az előttünk álló feladatokat. 14 kolléga az üzemvezetőségekről került hozzánk belső áthelyezéssel, 1 főt kívülről vettünk fel. - Mi lesz a csoport konkrét feladata? - A helyszíni kivizsgálásokat és az illegális szolgáltatás-igénybevételek feltárását végezzük a DRV teljes működési területén. Ennek keretében ellenőrizni fogjuk a mérőleolvasásokat, munkánk részét képezi a belső hálózati meghibásodásból adódó csatornakedvezmények kivizsgálása is. A kivizsgálók foglalkoznak a méltányosságból történő víz- és csatornadíj törlésére vonatkozó kivizsgálásokkal és az átalánydíjas fogyasztók éves felülvizsgálatával. Munkatársaink fognak kimenni a százalékos locsolási kedvezmény elbírálásához szükséges helyszíni szemlékre is. Az illegális szolgáltatás-igénybevétel feltárását tervszerű akciók keretében fogjuk megvalósítani. A mellékmérők hitelesítési cseréjekor a plombálás és mérőátvétel is hozzánk tartozik, de ezt a tevékenységet egyelőre csak a Velencei Üzemvezetőségek területén végezzük. - Hogyan látják el feladatukat a Társaság teljes működési területén? - A DRV működési területét 6 régió- Társaságunk új eljárással tisztított kutat impulzusgenerátoros eljárással tisztíttatták meg a DRV szakemberei. Ennek a talajkutatásban és kőolajtermelésben is használt módszernek a lényege, hogy a kútba 30 bar nyomású levegőt présel- ra, azon belül 34 mikrorégióra osztottuk fel. A mikrorégiókat úgy határoztuk meg, hogy a hozzá tartozó településeket a kollégák egy nap alatt be tudják járni. A mikro régió határvonalainak kijelölésénél figyelembe vettük a bekötésszámokat és a földrajzi megközelíthetőséget is. A kivizsgálások esetében úgy határoztuk meg a kollégák besorolását, hogy szabadság vagy betegség esetén a szomszédos régiókból meg tudjuk oldani a helyettesítést. Minden kivizsgáló munkatárs végez helyszíni kivizsgálást és a szabad kapacitása függvényében részt vesz a tervszerű felderítő munkában. A kivizsgálások időpontját az ügyfélszolgálat Call Centere előzetesen egyezteti telefonon a fogyasztókkal és a saját fejlesztésű támogató informatikai programban rögzíti. A támogató informatikai program nemcsak az időpont-egyeztetést szolgálja, de egyúttal ellenőrizhetővé, nyomon követhetővé és mérhetővé teszi a kivizsgálási és felderítési feladatokat és teljesítményeket. Drescherné Horváth Andrea nek másodpercenként akár többször is 2 kilométer/másodperc sebességgel, aminek következtében előbb lökéshullámok, majd szívóhatás jön létre. A művelet elvégzése előtt és után is kamerát engedtünk le a kútba, hogy pontosan fel tudjuk mérni az elért hatást. Folyamatosan figyeljük a piacot, keressük a minél költséghatékonyabb és környezetbarátabb megoldásokat. Az új eljárással kapcsolatban az első eredmények bíztatóak, amit a laboratóriumi és kamerás vizsgálatok is visszaigazolnak, ezért hosszabb távon mindenképpen megfontoljuk a módszer használatát más kutaknál is. Jankó Gábor 16.

17 2009. I. negyedév fókuszban Varga Ildikó január 12-étől vezeti a Leolvasási és Számlázási Osztályt. A fiatal szakembert eddigi pályafutásáról és az előtte álló feladatokról kérdeztük meg. Az emberiség egészségi állapota sok szálon fonódik össze a vízzel kapcsolatos feltételekkel, ezért nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt növekszik az igény a biztonságos ivóvízellátás iránt, melynek ellenőrzését Társaságunknál centralizált laboratóriumi szervezet látja el. Akkreditált laboratóriumi hálózatunk végzi a különböző eredetű vizek mintavételét, fizikai, kémiai, bakteriológiai Új vezető egy új osztály élén - Kérem, beszéljen eddigi szakmai pályafutásáról. - A Szolnoki Főiskolán végeztem közgazdászként külgazdasági szakon. Ezt követően jelentkeztem a Corvinus Egyetemre, ahol a szociológus-közgazdász másoddiplomám megszerzése folyamatban van. A záróvizsgákat már letettem, a diplomamunka megírása azonban még előttem áll. Hat éve tevékenykedem már a víziközmű-ágazatban, előtte informatikai vonalon dolgoztam, ahol több mint 4 évet töltöttem el marketing- és pénzügyi területen. A víziközmű-szolgáltatás terén jogi, illetve ügyfélszolgálati területen szereztem szakmai tapasztalatokat. Az ügyfélszolgálaton 4 évet töltöttem el, abból hármat minőségirányítási vezetőként, így tisztában vagyok a folyamatok közötti összefüggésekkel. Ismerem az ügyfélszolgálatokon zajló munkát, a leolvasást, a számlázást, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy számlának az adattartalma helyes legyen. A szociológiai tanulmányaim segítenek abban, hogy a fogyasztó hozzáállását, indíttatását megértsem, és bele tudjam képzelni magamat abba, mit érezhet a fogyasztó egy helytelen számla kézhezvétele esetén. - Milyen feladatok állnak Önök előtt a leolvasás és a számlázás területén? - A fogyasztók egyre jobban odafigyelnek arra, mit is tartalmaz a számlájuk. Jogos igényük, hogy a vízmérőjük által mért fogyasztást szeretnék viszontlátni a számlában. Ezt a célt szolgálja a rendszeres vízmérő-leolvasás. 51 leolvasó kollégával dolgozunk együtt, akik a közületi fogyasztók vízmérőit havonta, a lakossági állandó fogyasztók mérőit hathavonta olvassák le. Ezek a leolvasott eredmények kerülnek be az SAP vállalatirányítási rendszer ISU-moduljába. Természetesen az informatikai rendszer elvégzi a háttérben a mérőállásokból a fogyasztás kiszámlázását, ezt követően készül el a számla az adott településen érvényben lévő díjakon. Ez egyszerűnek tűnik, de a folyamatot nagyon sok tényező befolyásolhatja, melyeket folyamatosan ellenőrzünk, és az esetleges hibákat javítjuk annak érdekében, hogy a számla a megfelelő adatokkal kerüljön a fogyasztóhoz. A számlázási feladatokat egy kicsi, de nagyon hatékony csapatban látjuk el, mi végezzük a nyomtatást, a borítékolást és a postára adást is. Ez nagyon komoly szervezést igénylő feladat, mert a számlának van egy kiállítási dátuma, egy fizetési határideje és ideális esetben a számlának a kiállítási dátum időpontjában már a fogyasztónál kell lennie. Munkatársaimmal arra törekszünk, hogy ez meg is valósuljon. A postai kézbesítés azonban okozhat csúszást, mert annak ellenére, hogy mi időben adjuk fel a számlákat, a normál küldemény postai átfutása 3-5 napot, néha még ennél is többet vesz igénybe. Az osztály munkájához tartozik a követeléskezelés első lépcsője, vagyis a felszólító levelek előállítása. Azokat a fogyasztókat, akik a fizetési határidő lejártáig nem egyenlítik ki a tartozásukat, különböző típusú levelekben tájékoztatjuk arról, hogy milyen hátralékuk van. A felszólító levelekben információt adunk arról is, hogy milyen szankciókkal jár, ha a fogyasztó nem rendezi a hátralékát. A követeléskezelési folyamatnak ez egy nagyon fontos része, hiszen erre épülnek a további lépések, például a korlátozás/ kizárás vagy az esetek átadása a behajtó cégnek, ügyvédeknek. Drescherné Horváth Andrea Laboratóriumi szolgáltatások külső megrendelők számára is és mikroszkópos biológiai vizsgálatát. Szakembereink évente több tízezer mintából többszázezer vizsgálatot végeznek. Külső szolgáltatásaink: Víziközmű-szolgáltatók részére vízbázis- és ivóvíz-vizsgálat, illetve szenynyvíz önkontroll-vizsgálata, vízterhelési díj-paraméterek. Közcsatornába bebocsátók szennyvíz önellenőrzési vizsgálatai. Szállodák, medencés fürdők, természetes strandok üzemeltetési engedélyéhez és a működtetéshez szükséges rendszeres vízminőségi vizsgálatok. Egyedi vízellátási rendszer (saját kút) állapotfelmérés, ellenőrző vízminőségi vizsgálatok. Építőipari cégek, kivitelezők részére közműépítés, csőhálózat-karbantartás kapcsán használatbavételi engedélyhez szükséges vízminőségi vizsgálatok. Szezonális szálláshelyek, vendéglátóhelyek üzemeltetési engedélyhez kötött vízminőségi vizsgálata. Állattenyésztő telepek üzemeltetéséhez szükséges vízminőségi vizsgálatok. Élelmiszer- és italgyártáshoz szükséges vízminőségi vizsgálatok, valamint élelmiszeripari és vendéglátó egységek HACCP-engedélyéhez szükséges vízminőségi vizsgálatok. Gyógyszeripari vízminőségi vizsgálatok. Művese-állomások vízminőségi vizsgálata. Amennyiben érdeklődik szolgáltatásaink iránt, kérjük, keressen bennünket a következő elérhetőségek egyikén: DRV Zrt., Központi Vizsgálólaboratórium, A. Tamás Tünde központi laboratóriumvezető, tel: / , fax: , 17.

18 Technológia KEOP-projekt két állami szennyvíztelepen I. negyedév A környezeti fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), mely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmigazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket. Az elméleti, hosszú távú stratégiai dokumentum a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), amely hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerülhet sor. A KEOP célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. A KEOP keretében a fejlesztésekre kétfordulós pályázati rendszerben lehet támogatást igényelni. Az első pályázati fordulóban a DRV Zrt. mint projektgazda egy-egy Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt készített el, a keszthelyi valamint a révfülöpi szennyvíztisztító- telepek fejlesztésére évben. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága a keszthelyi fejlesztés támogatásáról június 27-én döntött. Ezzel lehetővé vált a fejlesztés részleteinek kidolgozása a szükséges tervezői munka elvégzése, amihez Társaságunk mint Kedvezményezett több mint 78 millió forint támogatásban részesült. A projekt előkészítésére vonatkozó támogatási szerződést október 15-én a KvVM FI mint közreműködő szervezet, valamint a DRV Zrt. mint kedvezményezett aláírta. Társaságunk a támogatási szerződés útvonaltervének végrehajtása keretében a teljesítésbe bevonni kívánt külső szolgáltatók kiválasztását megkezdte. Ennek keretében a közbeszerzési dokumentációk összeállítására kiválasztott szolgáltatóval a szerződést február 2-án írtuk alá. A nyilvánosság biztosításával kapcsolatos kötelezettségünk keretében a PR-iroda szakmai támogatásával elkészítettük az előkészítési szakasz kommunikációs tervét, amit a Közreműködő Szervezet február 24-én jóváhagyott. A kommunikációs terv végrehajtását részben saját munkavállalókkal, részben külső szolgáltató bevonásával valósítja meg Társaságunk. Ennek első lépéseként március 25-én a keszthelyi szennyvíztisztító-telepen nyílt nap keretében a fejlesztésről tájékoztatást adtunk a média képviselői és minden megjelent érdeklődő számára. A DRV honlapján a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató írásos anyaga is elérhető. A nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok teljesítésébe bevonni kívánt külső szolgáltató kiválasztása lezárult. Az előkészítés tervezői és pályázatírói feladatait ellátó vállalkozó kiválasztása közösségi értékhatárt meghaladó nyílt eljárás keretében folyamatban van. Az eljárást megindító hirdetményt március 30-án a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága az Európai Unió Hivatalos Lapjának megjelentetésre feladta. Előreláthatólag még ez év első felében a tervezői feladatokra vonatkozó szerződést aláírjuk, ezzel teljessé válik a projektfejlesztésben résztvevő szereplők kiválasztása. A projekt megvalósításának költségei várhatóan elérik majd a kétmilliárd forintot. Az építkezés megkezdésére, a sikeres második pályázati fordulót követően, 2011-ben kerülhet sor, a befejezés várhatóan 2013-ban lesz. A révfülöpi szennyvíztelep fejlesztését célzó pályázatunk támogatásáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága a napokban döntött, ami ,- Ft támogatás elnyerését jelenti az előkészítési költségek 85%-os támogatása mellett. Jelenleg a támogatási szerződés előkészítését végezzük, a szerződés aláírására várhatóan ez év első félévében kerülhet sor. Czipri András pályázati projektvezető / projektmenedzser 18.

19 2009. I. negyedév Technológia Korszerű vizsgálati módszerfejlesztés a Központi Vizsgálólaboratóriumban Ritkán gondolunk arra, hogy milyen hatása lehet az ivóvíz állapotára a tömegközlekedés helyett választott autózásnak, a kifogástalan gyümölcsök és zöldségek nagyüzemű előállításának, a sok elfogyasztott gyógyszernek. A hagyományos szennyezők mellett egyre több olyan anyag jelenik meg a vízben, amelyek közös jellemzője, hogy viszonylag kis koncentrációban is rendkívül károsak, ezért ezeket a szennyező anyagokat mikroszennyezőknek hívjuk, melyek kellemetlen érzékszervi hatást okozhatnak (szag, íz romlása), de lehetnek toxikus, esetleg rákkeltő (karcinogén) hatásúak is. A mikroszennyezők természetes folyamatok eredményeként is bekerülhetnek a vízbe, mint például a kőzetek bomlásából a fémionok, a falevelek korhadásából a fenol, vagy az elszaporodott algák anyagcsere-termékei. Az emberi tevékenység hatására az utóbbi időben különösen a szerves mikroszennyezők száma és koncentrációja nőtt meg. Szerves mikroszennyezők származhatnak mind ipari, mind mezőgazdasági tevékenységből. A leggyakrabban előforduló szerves mikroszennyezők egyike a kőolaj és származékai, melyek ízrontó és mérgező hatásúak. A szénhidrogének közül az egyik legveszélyesebb csoport a poliaromás szénhidrogének (PAH) csoportja. A fenti szennyező anyagok kedvezőtlen hatása miatt elengedhetetlen a környezeti kockázat növekedésének monitorozása, mely a kibocsátás közvetlen mérése mellett különböző indikátorok alapján történhet. Az indikátorok lehetnek fizikai-kémiai jellemzők és biológiai indikátorok (indikátorfajok eloszlása, bioakkumuláció, morfológiai változások, ivararány stb.). Elengedhetetlen, hogy időben kapjunk információt már a viszonylag kis koncentrációjú szennyeződésről is, hogy a megfelelő intézkedésekkel (a kibocsátó forrás felderítése és megszüntetése, az ipari kibocsátók működésének korlátozása, szűrőrendszer kiépítése stb.) a valódi környezeti katasztrófa megelőzhető legyen. A vízterhelési díj visszatartásával év végén sikerült jelentősen fejleszteni a laboratóriumunk műszerparkját. A Központi Vizsgálólaboratórium Balatonszéplaki laboratóriumába beszereztünk egy korszerű mérőrendszert (gázkromatográf tömeg- spektrométer-rendszer mintaváltóval) a szerves mikroszennyező paraméterek vizsgálatára. Az elmúlt évben termékfejlesztési feladatként vállaltuk az új készülékkel a poliaromás szénhidrogének (PAH) meghatározásának egyedi, korszerű módszerfejlesztését, bevezetését és akkreditálását. Korábban ezeket a vizsgálatokat külső laboratóriumtól kellett megrendelnünk. A módszer akkreditálási felügyeleti eljárása 2008 decemberében zajlott a helyszínen. A szakmai minősítő szakértő elismerését fejezte ki a fejlesztésért, hiszen Magyarországon ezzel a mintaelőkészítési technikával még senki nem vállalta fel a módszerfejlesztést. A módszer alkalmasságát laboratóriumunk igazolta az Akkreditálási Minősítő Csoport és az Akkreditáló Bizottság előtt is. Végül év elején megkaptuk a Nemzeti Akkreditáló Testület határozatát, melyben értesítettek bennünket az akkreditálás sikeréről. A módszerfejlesztés során olyan mintaelőkészítési technikát alkalmaztunk (twisteres - keverőbabás technika), amely a szerves anyagok elválasztásának legkorszerűbb módja, mindemellett számos előnnyel rendelkezik az eddig alkalmazott technikákkal szemben. Előnyei: - Jóval érzékenyebb, tehát alacsonyabb kimutatási határ érhető el az alkalmazásával, ezáltal a lehetséges szennyeződésekre hamarabb tudunk jelzést adni. - A szerves oldószer-felhasználás a tizedére csökkenthető, melynek legnagyobb előnye, hogy a vizsgálatot végző munkatársak kisebb károsanyagterhelésnek vannak kitéve. Kevesebb oldószerre van szükség, és csökken a keletkezett hulladékvegyszer mennyisége is. - A szakmai előnyök, a környezettudatos magatartás mellett ez jelentős költségmegtakarítást is jelent, mert egyrészt kevesebb oldószert kell vásárolnunk, másrészt kevesebb hulladékot kell megsemmisíttetnünk. A módszer bevezetése igen komoly szakmai feladatot jelentett, melynek sikeréhez nagyban hozzájárult a Központi Vizsgálólaboratórium felkészült és lelkes szakembergárdája. A módszerfejlesztésben a következő munkatársak vettek részt: A. Tamás Tünde központi laboratóriumvezető, Raffay Tünde területi laboratóriumvezető és Szomor Csabáné kémiai laboráns. A fogyasztói elvárásokkal és az ivóvizek ellenőrzéséről szóló kormányrendelet előírásaival összhangban a korszerű módszer bevezetésével lehetőségünk nyílik az ivóvizek lehetséges szennyeződésének időben történő jelzésére és az egészségesebb vízellátás biztosítására. A. Tamás Tünde központi laboratóriumvezető 19.

20 értékesítés Kéttényezős díjrendszer I. negyedév A DRV Zrt. a számlázás során a díjmegállapító hatóság állam vagy önkormányzat által megállapított egytényezős, illetve kéttényezős díjrendszert alkalmazza. A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztástól független fix összegű havi rendelkezésre állási alapdíjból, és a fogyasztással arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és/vagy csatornahasználati változó díjakból tevődik össze. A DRV Zrt. az ivóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehető. Ezen szolgáltatások rendelkezésre állásának költsége az egytényezős díjrendszerben szükségszerűen az elfogyasztott, köbméterenként fizetendő vízdíjba van beépítve. A rendelkezésre állásnak azonban jelentős költségei vannak akkor is, ha egy adott fogyasztó több hónapon keresztül nem fogyaszt vizet. Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés során számos olyan költség merül fel, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. Ezek a szolgáltatás állandó költségei. Ilyen például a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munkák költsége, az ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése, a vízmérők négyévenkénti hitelesítésének költségei, vagy például a 24 órás diszpécserszolgálaton dolgozók munkabérei és járulékai. A víziközmű-szolgáltatás során felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát a kitermelt és hálózatba juttatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmennyiség befolyásolja. Ezek a fogyasztás mennyiségétől függő változó költségek. Ilyen például a vizet szállító szivattyúk energiaköltsége, az ivóvíz- és szennyvíztisztításnál használt vegyszerek anyagköltsége, vagy a kitermelt vízmennyiség után az államnak fizetendő vízkészletjárulék. A víziközmű-szolgáltatás esetében a teljes ráfordításnak mintegy 70%-át teszik ki az állandó költségek, és 30% az a rész, melyre a fogyasztás kihatással bír. Ez az arány a DRV Zrt. szolgáltatásaira is jellemző. Az egytényezős díjrendszer sajátossága miatt a szolgáltatást időszakosan igénybe vevő fogyasztók kisebb mértékben járulnak hozzá a rendelkezésre állás fogyasztási helyenként felmerülő azonos mértékű állandó költségeihez. A társadalmilag arányosabb teherviselés érdekében működési területünkön számos önkormányzat tért át a kéttényezős díjak alkalmazására. A kéttényezős díjrendszer esetén minden fogyasztónak fizetnie kell az alapdíjat függetlenül attól, hogy a szolgáltatást az adott időszakban igénybe vette-e Működési területünkön az ivóvízellátás tekintetében 139 településen számlázunk egytényezős és 213 településen a kéttényezős díjrendszer szerint. A csatornaszolgáltatás esetében 65 településen egytényezős, míg 81 településen kéttényezős az alkalmazott díjrendszer. A hatósági szabályok nem írják elő sem az egytényezős, sem a többtényezős ármegállapítás kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság különböző beadványok kapcsán több alkalommal vizsgált olyan eseteket, amikor a hatósági ár megállapítására jogosult önkormányzat a kéttényezős díjmegállapítás módszerét alkalmazta. A 114/B/2005 AB határozatában az Alkotmánybíróság a kéttényezős díj alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasította. Az Alkotmánybíróság immár következetesnek tekinthető állásfoglalása tehát az, hogy alkotmányosan nem kifogásolható a fizetendő vízdíj több tényező alapján történő meghatározása. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok így a DRV Zrt. is a szakminiszter döntése alapján az állami tulajdonú vízi közművel rendelkező települések esetében, január 1-től már áttértek a kéttényezős díjrendszer alkalmazására. Az elmúlt években a fenti elvek figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatók és közműtulajdonos önkormányzatok is egyre nagyobb számban évben a MAVÍZ tagcégeinek mintegy 40%-a alkalmazzák az egyenletesebb teherviselést lehetővé tevő kéttényezős díjrendszert. Kollár József értékesítési és marketing osztályvezető 20.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Az IQvíz Tanácsadó Kft. ügyvezetőinek referenciamunkái a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél 2001 2012

Az IQvíz Tanácsadó Kft. ügyvezetőinek referenciamunkái a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél 2001 2012 Az IQvíz Tanácsadó Kft. ügyvezetőinek referenciamunkái a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél 2001 2012 Vállalati projektek vezetése (projektvezetés/munkacsoport vezetés) Szervezetkorszerűsítés I. 2005

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató

Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató Kiválóság kultúra fejlődése a DMRV Zrt.-nál Előadás a KIVÁLÓSÁG TAVASZ 2012 rendezvényen 2012. 03. 08. Előadó: Vogel Csaba vezérigazgató 1 A CÉG TÖRTÉNETE, JOGELŐDÖK A cég fennállását 1928. október 21-től

Részletesebben

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN A PROGRAMRÓL Napjainkban a logisztikai területeken vezetői pozíciót betöltőkre egyre több nem kizárólagos szakmai feladat is hárul, melynek részét képezi

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program

Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program Mert az a lényeg amit az ügyfél tapasztal! Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program TARTALOMJEGYZÉK (oldalszámok) MIRŐL SZÓL AZ IQVÍZ ÜGYFÉLBARÁT SZOLGÁLTATÓK PROGRAM ÉS MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára VÁLLALATI TANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA KKV-K SZÁMÁRA 2013 Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára I. Pályázók köre Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Non-profit gazdasági

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Vállalkozói szerződés

Vállalkozói szerződés amely létrejött egyrészről Megbízó Pásztó Város Önkormányzata Székhelye: 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc u. 35. Nyt.-i szám: 450823 Adószám: 15450827-2-12 Bankszámlaszám: 11741024-15450827 Képviseli: Sisák

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában dr. Kása Karolina, osztályvezető, NRSZH Siófok, 2013. május 16. 4. Az Igénybevevői Nyilvántartás

Részletesebben

Unbundling a folyamatirányítás tükrében. Dénes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment

Unbundling a folyamatirányítás tükrében. Dénes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment Unbundling a folyamatirányítás tükrében énes Sándor Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Szervezetfejlesztés és folyamatmenedzsment ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. számokban* ÉMÁSZ ELMŰ Szolgáltatási terület: 4.134

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban. MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09.

Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban. MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09. Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09. Az auditról általában Az audit jelentése Az "audit" szó mai jelentése már

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

LOGISZTIKAI KONTROLLING

LOGISZTIKAI KONTROLLING LOGISZTIKAI KONTROLLING A KÉPZÉSRŐL A logisztikai szakembereknek gyakran a szűkebben vett szakmai ismereteken túl olyan tudásra is szükségük van, amellyel a logisztikai vezetői döntéseket alátámasztó kalkulációk

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási tevékenységet végző cég folyamat-leltára Csoport

Szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási tevékenységet végző cég folyamat-leltára Csoport Szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási tevékenységet végző cég folyamat-leltára Csoport Folyamat Száma Neve Száma Neve 1 Piacok és vevők megértése 1 A szolgáltatásokkal való elégedettség mérése 2 A

Részletesebben

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY Gördülékeny ügymenet Microsoft Dynamics NAV-val Átfogó vállalatirányítási rendszert vezetett be a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.-nél az XAPT. A szállítmányozási

Részletesebben

IQvíz Tanácsadó Kft. Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program

IQvíz Tanácsadó Kft. Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program Tartalomjegyzék MIRŐL SZÓL AZ IQVÍZ ÜGYFÉLBARÁT SZOLGÁLTATÓK PROGRAM? MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNI A PROGRAMBAN? AZ IQVÍZ ÜGYFÉLBARÁT SZOLGÁLTATÓK PROGRAM

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása

ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása ELMŰ ÉMÁSZ Smart Metering Multi Utility pilot projekt bemutatása Simon Krisztián ELMŰ Hálózati Kft.; ÉMÁSZ Hálózati Kft. krisztian.simon@elmu.hu 1. OLDAL Smart Metering Multi Utility pilot projekt indításának

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről: a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31, cégjegyzék száma: 0110042582) a továbbiakban,

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV

MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV 1. PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGÜGYI BESZÁMOLÓ 2011/2012. TANÉV Atkár, 2012. június 15. Készítette: Tősér Gyuláné minőségügyi csop. vezető Minőségügyi beszámoló Intézményünkben minden kolléga

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ELMŰ/ÉMÁSZ SZTENDERDRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA Kajtor János ELMŰ Hálózati Kft. Hálózatoptimalizálás 1. OLDAL ELŐZMÉNYEK 2006-ig A hálózati elemek beszerzésénél eltérő precizitású és formátumú specifikációk

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben