U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT"

Átírás

1 U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT COMU ICATIVITATEA TEXTULUI Î MASS-MEDIA AUDIO-VIZUALĂ MAGHIARĂ DI ROMÂ IA CO DUCĂTOR ŞTII ŢIFIC Prof. Dr. Murvai Olga DOCTORA D agy A. Éva 2008

2 BUKARESTI TUDOMÁ YEGYETEM IDEGE YELVEK ÉS IRODALMAK FAKULTÁSA HU GAROLÓGIA TA SZÉK DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A SZÖVEG KOMMU IKATÍVITÁSA A ROMÁ IAI MAGYAR AUDIO-VIZUÁLIS MASS-MÉDIÁBA Tudományos vezető: Prof.Dr.Murvai Olga Doktorandusz agy A. Éva

3 TARTALOM MOTTÓ(k):... 7 ELŐSZÓ... 8 BEVEZETŐ Az információ radikális felértékelődése Változások a kommunikáció jelenségszférájában A kommunikáció egy új fogalmáról A társadalom szerkezetével kapcsolatos következményekről A kultúrával kapcsolatos következményekről Kommunikációtan A kommunikáció-kutatás szakaszai A kommunikáció-kutatás jelenlegi irányvonalai A kommunikációkutatás kezdetei, általános kommunikációs modellek A telekommunikáció A modern telekommunikációs eszközök kialakulása és elmélete A telekommunikációs modell A tömegkommunikáció A tömegkommunikációs eszközök elterjedése Tömegkommunikációs modellek Mi a teendő az információs társadalomban? I. AZ ELHA GZÓ BESZÉD A beszéd általános jellemzése Norma és/vagy kommunikatίvitás A kommunikáció feltételei A helyes beszéd A tömegkommunikáció tipológiája Előadásos kommunikáció a tévében és rádióban A tömegkommunikáció szimmetrizálása II. SZÖVEGMŰFAJ, SZÖVEGFORMA, SZÖVEGÉRTELMEZÉS, SZÖVEGMO DÁS Szövegek világa Megszólalás, megszólaltatás A nyílvános megszólalás A beszéd és az írás A beszéd és a felolvasás A meggyőzés és a beszédszituáció A szövegalkotás szerkezeti-szerkesztési kérdései Gondolatkifejezés és gondolatközlés

4 2.7. Információ és kommunikáció A kommunikációs alapgörbe A kommunikációs "mező", a szöveg és a hangzás kapcsolata A megszólaltatás kérdései A szöveg és a hangzásforma kapcsolata A műfaj és az akusztikus stílusideál A szöveg(mondatok) hangzásának (intonálásának) szerepe A szöveg és a szupraszegmentális eszközök kapcsolata a szöveg megszólaltatásakor A szövegértés fejlesztésenek elmélete és gyakorlata III. YELV, BESZÉD, RÁDIÓ, TELEVĺZIÓ A rádió, televízió hangjáról általában A rádiós, televíziós beszéd fő akusztikus kategóriái: A rádiós/televíziós alaphelyzet Intertextualitás (Szövevényesség) Elsődleges kapcsolatok Másodlagos kapcsolatok Az alany és a társadalmi formáció Kérdezéstechnika - a kérdezés művészete A kérdezés művészete A kiválasztott kérdéseket hogyan tesszük fel? A kérdések tempója, ritmusa A tartalom A jó kérdések titka Igent és nemet mondani Feltáró, rávezető, beugrató, manipulatív/álkérdések Kérdések receptre A dialógus dramaturgiája Fel nem tett kérdések Elköszönés IV. A RÁDIÓ, TV-HÍREK A hírközlés A rádió/tv-hírek sajátosságai l. A hír a híradás része A híradások típusai A hír fogalma l. Tájékozódás Hírtipusok A hír részei l. A bevezetés típusa szerint lehet: A hírek szerkezeti típusai: Hírszerkesztés l. A szövegezés A hír megszólaltatása A rádió/tv-hírek megfogalmazása és mondhatósága l. A kétarcú szerkezet A hírmondatok látható tagolása (írásjelek, kötőszók) A hírek logikai építkezése (szórend, mondatsorrend, szövegkohézió) Az átlátszó hír - a hírek külalakja

5 7.5. Szöveg és kép egyeztetése a tv-híreknél Típushibák A rádió/tévéhírek kommunikatívitása Következtetések a hírbemondáshoz V. AZ ELHA GZÓ BESZÉD SZÖVEGFO ETIKAI ESZKÖZEI EK RE DSZERE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A MAGYARBA A szöveg hangzása és hatása A tiszta hangképzés A hangszínezet (hangminőség) A hangmagasság (hangterjedelem) A hangerő-terjedelem (hangsúly) A beszédtempó tartománya A szünetek tartománya A szituáció, a szöveg és a szándék együttese, mint a beszéd hangzásának determinánsa. 133 VI. A MO DATFAJTÁK DALLAMA Az egyszerű mondat dallama A kérdő mondat dallama A kérdő mondat terjedelme A kérdő mondat módosulásai Morfémával jelzett eldöntendő kérdések Az idéző mondat dallama Az összetett mondatok dallama VII. A HA GLEJTÉS HELYE A YELVI RE DSZERBE A hanglejtés jellemzése A hanglejtés tagolása A. A szólamok dallama B. Szintagmák dallamformái C. Esetragozás és hanglejtés D. Értelmezés vagy felsorolás E. A felolvasás dallama F. A közbeékelés G. Irásjelek hanglejtése Konvencionális-e a beszéddallam? A hanglejtés funkciói VIII. BESZÉDTECH IKAI ÉS KIEJTÉSI PROBLÉMÁK A RÁDIÓ/TV. BEMO DÓI AK GYAKORLATÁBA IX. ESETTA ULMÁ YOK Általanos gondolatok A riport, mint keret A Hír-mag Narratív szerkezet/ A Narrátor hangja A nyelv Álló és/vagy mozgó képek

6 X. KÖVETKEZTETÉSEK BIBLIOGRÁFIA MELLÉKLET 6

7 MOTTÓ(k): em lehet nem kommunikálni (Buda Béla) A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok átadása szimbólumok szavak, képek, grafikai alakzatok stb. - használata révén. (Berelson-Steiner) A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó reagál egy szimbólumra. (Cronkhite ) A kommunikációnak sajátos viselkedési helyzetei vannak, amelyekben a kommunikátor átad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a befogadó viselkedését. (Miller) 7

8 ELŐSZÓ SZÓL A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ, DE EM MI DEGY, HOGYA Minthogy a nyelv szakadatlanul változik, és egy időben is használatában sokféle, e dolgozatban az volt a célom, hogy a rádiós és tévés szöveg helyes és helytelen mérlegelésére, az alkalomhoz illő árnyalt kifejezés kialakításának módszereire vezessem rá az olvasót, mindezt példákkal támasztva alá. Dolgozatomnak egyes fejezetei, hol ismereteket közölnek anyanyelvünkről, hol példákat tárnak fel, vagy a szép és helyes előadás, fogalmazás kérdését taglalják. A televíziózás elterjedésével ideig-óráig felvetődött a kérdés: vajon a TV nem fogja háttérbe szorítani a rádiót? Az eltelt időszakban beigazolódott, hogy mindkettőre szükség van nem egymás ellen, hanem egymást kiegészítve léteznek, mindkettőnek jól behatárolt (műszakilag is mérhető) helye van a médiában. Az azonban biztos, hogy a rádiósoknak éppen a televízió hatására kellett újragondolniuk a maguk műfaját. Meg kellett újulnia a rádiós szövegek formanyelvének. A tévé szöveg nélkül, csupán a képek nyelvén is tud információt közvetíteni, míg a rádióban az auditív hatás teremti meg a potenciális élményt. Ez képszerűbb, szemléletesebb fogalmazásra kényszeríti a rádiós nyelvet, hiszen végül is a rádiós szöveg látványinformációt utánoz hanggal. A rádióból szóló hang színe, ereje, magassága, a beszédtempó, az artikuláció, a hangsúlyozás mind-mind része az információnak. Ezért fejlődhetett külön úton a rádiós szöveg és a rádióbemondó beszéde, mint a médiatudomány ága. Beszélni minden egészséges ember tud, de különféle beszédszituációban az alkalomnak megfelelően megszólalni, a beszédhelyzetet hangszín, hangerő, beszédtempó stb. segítségével hallatni/láttatni a hallgatóval már csak a profik, a szakmabeliek tudják. ( ) A nyilvános megszólalásnak megvannak a maga szabályai: mennyire kell átélnie a szöveget a bemondónak, mi jobb, ha azonosul vele, vagy ha távolságtartóan kívül álló? Tud-e parancsolni az érzelmeinek, vagy az emóció hatására gyorsabban lélegzik és fokozza a 8

9 beszédtempót, emeli a hangot, növeli a hangerőt (például sportközvetítéskor)? kérdez-e a kérdő mondatával, és mennyi szünetet kell/szabad beiktatnia a folyamatos szövegbe? Mi az értelmi/logikai, illetve az érzelmi hangsúly szerepe? Hogyan befolyásolja a beszéd dallamát a szó-, a mondat- és a szöveghangsúly? Mindezen kérdésekre keresek választ e dolgozatban, a teljesség igénye nélkül. 9

10 BEVEZETŐ Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé 1. Az információ radikális felértékelődése Új kihívást regisztrálhatunk az utóbbi években, évtizedben a magyar társadalomban: az információ radikális felértékelődését. Ennek a kihívásnak a sajátos szerkezetét két különböző tényezőben láthatjuk: - egyrészt úgy látszik, hogy a legtöbb kihívástól eltérően ez az életnek nem egy vagy néhány területén jelenik meg, hanem szinte minden területén, vagyis általános jellegű: s így nagyon könnyű azt hinnünk, hogy magával a társadalommal van kapcsolatban, következésképpen akár a szakadatlanul változó társadalmi valóság egy új állapotról van szó: ezt nevezték el információs társadalomnak; mindazonáltal manapság már mégsem lehet magától érthetőnek tekinteni ezt az elgondolást; - másrészt úgy látszik, hogy ez a kihívás raktározható, akárcsak az erdőirtásból eredő kihívás: a manapság gondatlanul kivágott erdő negatív gazdasági-társadalmi következményeivel unokáink találják majd tovább halaszthatatlanul szembe magukat, nem pedig mi, akik kivágtuk az erdőt. A magyarországi társadalomszervezés/közigazgatás láthatóan ezt teszi az információ felértékelődéséből adódó kihívással: egyrészt nem fordít rá elég figyelmet, másrészt azt sem teszi jól - manapság legalábbis -, amit tesz. Lehet, hogy a napról-napra folyó változások olyan kicsinyek, hogy a súlyos napi gondokkal küzdő magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy foglalkozzék ezzel a(z információs) kihívással. Lehet, hogy akárcsak az úgynevezett információs társadalom is oly távolinak tűnik ma még a közigazgatás számára, hogy feleslegesnek tűnik fel a vele való érdemi foglalkozás. Pedig várhatóan igen lényeges társadalmi sőt kulturális változások elé nézünk a technológiain túl (amelyre természetesen ugyancsak fel kell készülnünk), s túlzások nélkül állítható, hogy közülük egyeseknek a 10

11 jelentősége a nyomtatás feltalálásának és főként elterjedésének társadalmikulturális hatásával érnek fel. 2. Változások a kommunikáció jelenségszférájában Az ember megjelenését követően eddig négy kommunikációs forradalom, pontosabban a kommunikációs eszközöknek (a technológiának) négy forradalma zajlott le. Ezek utalásszerűen a következők: (1) a beszélt emberi nyelv megjelenése (ez a pleisztocén végére tehető, évvel ezelőttre, a Willendorf-i Vénusz keletkezésével egy korszakra): innen számítható az orális kultúrák korszaka; (2) a beszéd rögzítésére szolgáló eljárások (pl. hieroglifa, piktogram, írás) megjelenése (mintegy 6e évvel ezelőtt): ez az írásbeliség első korszaka; (3) a nyomtatás megjelenése (mintegy 500 éve): ez az írásbeliség második korszaka, avagy a Gutenberggalaxis korszaka; (4) az elektronikus (tömeg)kommunikáció (rádió, televízió) megjelenése (a múlt század elejétől). Most éljük az ötödiket, az elektronikus kommunikáció második forradalmát: a számítógépes hálózatok, vagy másként a számítógépek közvetítette kommunikáció [CMC: computer-mediated communication] - egészen pontosan a(z információra) nyílt rendszerek összekapcsolásának - megjelenését szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomnak tekinteni. A manapság működő összekapcsolt nyílt rendszer az Internet. Ennek nincs központja, de van egy folyamatosan bővülő (és bizonyos értelemben változó) saját szabványrendszere [RFC: request for comment] és van egy irányító testülete, voltaképpen egy szövetség, az Internet Society, amely nagyhírű szakemberekből önkéntes bizottságokat hoz létre az Internettel kapcsolatos kérdések (szabványok) megvitatására, problémák felvetésére. A kommunikációs eszközök (technológia) forradalmai néhány szempontból jelentős változást idéztek elő a kommunikáció szűken vett eseményeiben. A. Jelentősen megváltozott a kommunikátumnak térben való lokalizáltsága: * az orális kommunikátum (egyszerűen szólva a beszéd) térben szigorúan 11

12 lokalizált (pl. a delphoi jósdába el kellett menni, a közvetlen emberi kommunikáció mindennapi eseteinek vagy helyben részesei vagyunk vagy csak beszámolót hallhatunk róluk); * az írásos feljegyzés, a könyv, a fotó, a film ugyan lokalizált, de nem szigorúan, mert szállítható, másolható; * a hálózaton jelen levő kommunikátum voltaképpen nem lokalizálható, egyegy egysége (például válaszként egy kereső kérdésre) esetenként, alkalmilag áll össze esetleg a hálózat igen távoli pontjairól. B. Jelentősen megváltozott a kommunikátum elérhetőségének módja és jelentősen lecsökken az elérési idő: * az orális kommunikátum szignifikánsa elillanó természetű; az orális kultúrákban a tudás (szignifikátum) birtokosát, a kútfőt fel kell kérni a megnyilatkozásra, vagyis arra, hogy tegye tudását elérhetővé; a kútfőnek ezt a kérést el kell fogadnia és teljesítenie is kell: vagyis adott esetben jelentős fizikai távolság leküzdése szükséges valamely tudás elérhetővé válásához; a kútfő és a kérdező (mint a kommunikáció ágensei) kölcsönös személyes emberi helyzetét kezelni kell tudni legalább a kérdezőnek; a szignifikátum tárolását tekintve pedig az információ egy adott kútfőnél legfeljebb a kútfő élethosszáig elérhető és így tovább; * a könyvtárban tárolt írott (nyomtatott) információk elérésének módját tekintve jelentős az elszemélytelenedés, ami ez esetben azt a pozitívumot jelenti, hogy az elérhetőség biztonsága növekedett; továbbra is le kell küzdeni a fizikai távolságot a tudást igénylő ágens és a kommunikátum között; az elérés módja és időszükséglete viszont sztenderdizálódott, amelyet végsősoron a könyvtár használatának szabályzata rögzít; ugyancsak szabályzat rögzíti, hogy van-e az olvasó elől elzárt része a könyvtárnak, vagy csak bizonyos típusú olvasók számára elérhető része (amelynek igen sok oka lehet a titkosnak minősített dokumentumok elérésének korlátozásától az állomány fizikai védelméig), az információ tárolását tekintve: noha az irat vagy a nyomtatvány mint tárgy élethossza korlátozott, a másolhatóság következtében ez elvben mégsem jelent időbeli korlátot; 12

13 * a kommunikátum elektronikus úton (elvben fénysebességgel) képes eljutni térben a hálózat bármely pontjára (akár úgy, hogy áttöltik, akár úgy, hogy letöltik), illetőleg az információ elvben tetszés szerinti ideig tárolható; * a második világháborút követően elterjedt nagygépes számítástechnikában archiválásra (külső memóriaként) használt mágnesszalag (vagy mágneslemez) a hozzáférési időt a perc nagyságrendjére szorította le; * újabb nagyságrendi változás következett be a hozzáférési idő tekintetében a szokásosan winchesternek nevezett merevlemezek megjelenésével; * az elérhetőséget tekintve meg kell különböztetni az on line eseteket az off line esetektől: az előbbiben az információ 'helye' - a zug(ok egyike) a hálózaton, ahol adott esetben a szignifikáns fizikailag van - rá van kapcsolva a hálózatra, míg az utóbbinál nincs rákapcsolva: nyilvánvaló, hogy az elérhetőség szempontjából egészen mást jelent az egyik eset, mint a másik; a hálózati kommunikáció esetében a korábbiakhoz képest élesebb különbséget kell tennünk a kommunikátum elérhetőségével kapcsolatban a szignifikáns elérhetősége és a szignifikátum elérhetősége között: az on line helyű kommunikátum elérhetősége egyrészt korlátozható úgy, hogy a kérdező, információt kérő fizikailag nem jut el a kommunikátum helyéig a hálózaton, mert gátak vannak állítva elé: ekkor a kommunikátum birtokosa korlátozza az elérhetőséget, valamilyen általa kibocsátott jogosítványhoz köti az elérhetőséget; másrészt korlátozható úgy is, hogy a szignifikátum elérhetősége van korlátozva valamilyen titkosítási eljárással. C. Jelentősen megnövekedett egy adott információt (a kommunikátumot) elérő ágensek száma: * az orális kommunikáció korában a dialógus-típusú esetekkel (a közvetlen emberi kommunikáció eseteivel), vagyis kommunikációs eseményként csak néhány résztvevővel kell számolni; * noha az írás és még inkább a könyvnyomtatás következtében lehetővé vált, hogy 'ugyanazon' kommunikációban résztvevők száma akár tömeges is lehessen; mindazonáltal ez mégsem jelent valóban új helyzetet az orális 13

14 periódushoz képest: minthogy a létrejövő kommunikációs események eltérnek ugyan az oralitásban megfigyelhetőktől, de ez az eltérés nem szünteti meg a kommunikáció alapvetően dialógus jellegét (hiszen: a levél vagy a könyv írója és az éppen olvasó kerül kapcsolatban a művön, a kommunikátumon keresztül); * a nyomtatott sajtó azonban ténylegesen új helyzetet teremtett: egyrészt valóban lehetővé vált, hogy az 'ugyanazon' kommunikációban résztvevők száma tömeges lehessen, másrészt azonban a döntően új helyzet abból ered, hogy a résztvevők számára a kommunikáció voltaképpen egyidejűvé vált; * az elektronikus forradalom aztán teljesen átalalkítja a kommunikációs helyzetet és egyre inkább a korlátlan elérés és a résztvevők számára elérhető kommunikátumok (a tudás) azonossága lesz a jellemző. D. Jelentősen átalakult a kommunikátumnak a struktúrája: * az orális kommunikátum megkülönböztető sajátossága az írásossal szemben a klisék, pontosabban a ritmikus struktúrák szerepének fontossága (a közel azonos dolgoknak közel azonos ritmikus struktúrájuk van az orális kultúrákban); * az írásbeliség megjelenését követően a struktúrák továbbra is alapvetően lineárisak maradnak, de egyrészt komplexebbé, másrészt differenciáltabbá válnak a grammatikai (más értelemben, mint a beszéd esetében), a logikai, illetőleg a retorikai, a mitológiai, a narratív [a kommunikatív] természetű komponensek; megjelenik továbbá az utalás is, mint nem-lineáris struktúraképző eszköz, noha kezelésének technológiáját tekintve nehézkes; * az elektronikusan rögzített adatstruktúrák (amely egyaránt lehet elektronikus levél, címjegyzék vagy például egy egészségbiztosítási pénztárban a biztosítottakról nyilvántartott adatállomány) szervezésének szabadságfoka még tovább nőtt az íráséhoz képest: nemcsak lineáris struktúrák működnek és nem csak a papír két dimenziója mentén lehet nem-lineáris struktúrákat létrehozni, de egyrészt ténylegesen és könnyen használhatóvá vált az utalásokkal való struktúrateremtés: ennek egyik legújabb és igen hatékony 14

15 megnyilvánulása a hypertext, másrészt maguk a képezhető struktúrák sem eleve adottak: jó példát szolgáltat erre az a tény, hogy az intelligens adatbázislekérdezésekben a kérdést feltevő ágens igénye szerint strukturált, nem pedig valamilyen előzetes struktúra szerinti információ jelenik meg válaszként. E. Jelentősen megváltozott a kommunikátum által igényelt befogadói attitűd: * az oralitás korábban egy kommunikátum megértésének feltétele, vagyis annak feltétele, hogy mikor szól a kommunikátum a világról és ha szól, annak mely részéről szól, a szükséges tudások mellett - egyszerűen szólva - a befogadó fantáziájának működése volt: megértette, ha el tudta képzelni; * az írásbeliség, egyrészt meghagyta ezt az alapfeltételt, másrészt segítette is a fantázia működését például illusztrációkkal, általában képekkel: amely segítség más összefüggésben valójában korlátozást is jelent, minthogy az elképzelés az illusztrációból származó plusz determináció révén korlátok közé szorult; * az elektronikus (tömeg)kommunikáció korában, de ennek különösen második szakaszában, a hálózati kommunikáció világában a megértés alapfeltétele továbbra is érvényes, de a képzelet terepe még inkább korlátok közé szorított: szinte a passzív befogadás víziója felel meg a viszonyoknak a leginkább: jól érzékelteti a probléma mélységét és jelentőségét a(z alkalmanként multimédiát is használó) virtuális valóság-jelenség és a róla szóló diszkusszió. 3. A kommunikáció egy új fogalmáról A kommunikáció (technológiájának) előzőekben említett forradalmi átalakulásai elvezettek a kommunikáció egy új fogalmához. A humán kommunikáció, természetesen, mindig társadalmi kommunikáció, vagyis a kommunikáció nem egyszerűen az individumok (az ágensek) informálásának, vagy tágabban fogalmazva: nem egyszerűen az 15

16 ágensek kölcsönös befolyásolásának, hanem a társadalmi kohézió létrehozásának és fenntartásának eszköze; a kommunikáció a problémamegoldáshoz szükséges tudás megszerzésének/terjesztésének eszköze (amely tudásba egyaránt bele kell érteni a mi [van a világban] típusú ['tárgyi'], a hogyan [lehet megcsinálni] típusú ['szabály'] és a melyik [a jobb] típusú ['érték'] tudást); a kommunikáció minden változása új lehetőségeket gerjeszt és így közvetlen kiváltója kulturális vagy éppen társadalmi változásoknak. Ma már Shannon tranzakcionális felfogásával, illetőleg az interakciót középpontba helyező modellel szemben egyre inkább egy eredetileg G. Gerbnertől származó koncepció mentén látszik megérthetőnek a kommunikáció legkülönfélébb jelensége (eseménye). Ezt a felfogásmódot szokás a kommunikáció kultivációs koncepciójának nevezni. Végeredményben a kommunikáció koncepciójában az elérhetőséget célszerű középpontba állítani, mely elérhetőségnek társadalmi értelemben szerkezete van. A kommunikáció korábbi és manapság is közkézen forgó fogalmai eddig azt a ténylegességet tekintették kiindulópontnak, hogy valaki átadott (vagy éppen átad) valaki másnak egy információt (kommunikátumot); avagy éppen közös eredményre (kommunikátumra) jutnak. Ebből következően kommunikációról csak akkor beszéltek, ha ez sikeresen megtörtént: ha az egyik fél által kezdeményezett (kommunikatív) esemény kontextusában a másik felet az információ elérte és ha ez a másik fél megértette ezt (a kommunikátumot). Ma szerencsésebbnek látszik a tényleges elérés helyett az elérés lehetőségére, az elérhetőségre helyezni a hangsúlyt és a kommunikációt nem feltétlenül egy esemény megtörténteként érteni, hanem inkább lehetőségként tekinteni rá, amely lehetőség bármikor ténylegessé válhat vagy váltható át, ha ez a kommunikációban résztvevő ágens számára szükségessé válik. S valaki épp attól válik részesévé a kommunikációnak, ha az információ elérhetővé válik számára: mert hozzáférése van, mert tudatában van a hozzáférés lehetőségének, mert ismeri (tudja) a hozzáférés módját. Ez a kommunikáció participációra alapított fogalma. A kommunikáció jelenségszférájában bekövetkezett változások hatása, úgy látszik, nem marad meg a kommunikáció-fogalom változásának keretei között. Egyre világosabban látszik, hogy van következménye ennek a társadalomelméletre általában is. Ma bizonyosan másként kell (vagy esetleg csak célszerű) a társadalomról gondolkodni, mint korábban: a részletek igen 16

17 messze vezetnének, de annyi megjegyzés talán megengedhető, hogy ma már világos: a társadalmi tevékenységnek nem egy, hanem két paradigmája van. A munka mellett a kommunikációt is ennek kell ugyanis tekintenünk, vagyis úgy kell vennünk, hogy a nyilvános emberi aktivitásnak legalább két egymásra vissza nem vezethető alapformája (típusa) van. 4. A társadalom szerkezetével kapcsolatos következményekről A kommunikáció (technológiai) forradalmának hatásai nem korlátozódnak a kommunikációs eseményekre magukra; néhány szempontból jelentős változást hívnak ki (idéznek elő, illetőleg már eddig is: idéztek elő) a kommunikáció tágabb környezetében, vagyis magában a társadalomban. Az alábbiakban ezek közül lesz szó néhány fontosabbnak tűnőről. a.) Minden kétséget kizáróan a számítógépes hálózatokkal folytatott kommunikációt tömegkommunikációnak kell tekintenünk. Ez a médium ugyanis teljesíti mindazokat a kritériumokat, amelyeket a tömegkommunikációs média egyébként teljesít. A hálózaton elvben elérhető kommunikátumok jelentős hányadával kapcsolatban az elérhetőségnek nincs semmi korlátozása (pontosabban oly mennyiségű korlátozás nélkül hozzáférhető információ áll rendelkezésre, hogy igen nehezen lehetne - speciális igényeket nem számítva - reális hiánynak tekinteni az elérhetőségében korlátozott kommunikátumokat. Jelenleg nincs áttekintés arról, hogy a hálózaton levő információnak hányad része érhető el korlátozás nélkül és mennyi a korlátozottan elérhető. A hálózati (tömeg)kommunikáció megjelenésével nyilvánvalóan átrendeződés várható a tömegkommunikáció különböző formái között. Pontosabban súlyponteltolódás várható: egyre nagyobb lesz ugyanis a nyílt rendszerek súlya a társadalmi kommunikáción belül. Ez egyrészt a hálózati kommunikáció útján megszerzett információk volumenének folyamatos emelkedésében jelenik meg; másrészt pedig abban a tényben, hogy a 'klasszikus' tömegkommunikáció (mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus) egyre inkább megjelenik a hálózati kommunikáció részeként is, sőt a multimediális megoldások jóvoltából ezek az egyébként önálló médiumok másokkal együtt egy integrált egységes rendszer keretében válnak 17

18 elérhetővé. Vagyis mindenképpen a használat (fogyasztás) újra-rendeződésére kell felkészülnünk. b.) Az információ lokalizálatlansága, illetőleg a hozzáférés módjának radikális változása következtében várhatóan megváltozik az egyes társadalmi szerepek tartalma (illetőleg a korábban megkezdődött változások tovább folynak): átértékelődik például a nyilvános/privát oppozíció legalábbis az otthon/munkahely jellegének és ennek következményeinek újraértékelődése formájában. Ezzel összefüggésben jelentek meg egyébként a problémamegoldó és a csoportos döntéseket támogató módszerek is, illetőleg a csoportmunka segítését célzó, immáron önálló kategória névvel is rendelkező software rendszerek, a groupware-ek. Noha egyelőre ez az újraértékelődés csak bizonyos foglalkozási körökben figyelhető meg, ezek a változások ma már széles körben és az életmódot is meghatározó módon vannak jelen: a napi időbeosztás megváltozásától kezdve odáig, hogy a munkahelyek infrastrukturális működtetésének költségei manapság részben a munkavállaló - mondjuk így - saját rezsijének részeként jelenik meg, miközben az efféle költségelszámolás, mint rendszer még eléggé kialakulatlan; vagy odáig, hogy alighanem rövidesen szükségessé válik a városra vonatkozó kulturális koncepciónk újragondolása. c.) Igen jelentős mértékben átalakulóban van a legkülönfélébb ipari termékek és szolgáltatások kereskedelme. A katalógusáruházaktól, a directmailen át, általában pedig a marketing-kommunikációig egyre nagyobb mértékben tör be a hálózatba a kereskedelem. A hálózaton keresztül történő rendelésektől/vásárlásoktól a legkülönfélébb bankműveletekig egyre inkább mód van csupán a hálózaton keresztül érintkezni a világgal. d.) Az előzőekben említett átalakulásoknak mintegy másik perspektívából való megfogalmazásaként mondható, hogy a társadalmilag hasznos tevékenység legnagyobb hányada egyre inkább információ-feldolgozó lesz; és a megoldandó problémák komplexitása növekszik. Ennek is következményeként az információ ma már gazdasági értéket is képvisel: valójában már ma is lehet információgazdaságról beszélni: az egyik szélső 18

19 esetet alighanem a hálózaton küldött 'elektronikus csomag' (a szignifikáns) mozgatásának ára jelenti, a másikat talán azon hálózaton keresztül folytatott tőzsdei tevékenység, amely adott esetben, ha átmenetileg is, de képes megrendíteni akár egy nemzeti valutát is. e.) Miközben jelentősen megnehezedett és a jövőben tovább nehezedik az információk elérhetőségével kapcsolatos korlátozások ellenőrzése éppen az elérhetőség tömegesedése miatt, a társadalom szervezettsége és irányítása felett gyakorolt ellenőrzés (hatalom) egyre inkább információ feletti ellenőrzés (birtoklás) függvényévé válik. A birtoklásnak ez a fajtája jelentősen különbözik a birtoklás más formáitól. f.) Mindezek várhatóan a társadalom nyilvános életének olyan módosulását idézik elő, amelyben a polgár (a munkavállaló) beleszólása a hatékonyság érdekében megnövekedhet, illetőleg hozzáférhetővé tesz olyan tudásokat, amelyeknek korábbi (jelenlegi) korlátozott tudása társadalmi egyenlőtlenségek forrása volt (még ma is az). új változata jelenik meg - következésképp - a társadalmi esélyegyenlőség problémájának: a literacy/illiteracy kérdéséről van szó (a vonatkozó kompetencia, illetőleg skill elsajátításának problémáiról): egy új hátrányos helyzet(típus) kialakulásának lehetőségére kell felkészülni. g.) Kétségtelen, hogy mindezek miatt egyre inkább lehet jogos információs társadalomról beszélni attól függetlenül, hogy van-e szó a hatalmi viszonyokról, a döntések szélesebb körbe való kiterjedéséről, vagyis a 'klasszikus' politikai viszonyokról, vagy nincs. Minden bizonnyal a hierarchikus szervezetek helyett egyre inkább horizontális kapcsolatokon alapuló társulások jelennek meg a jövőben. Ennek nemzetközi vonatkozásokban is lesznek, sőt vannak következményei: ide számítható például a régiók szerepének felértékelődése az európai térségben, miközben az EU-tagságra államok pályázzanak, illetőleg államközi szerződések formájában jönnek létre a társulások. h.) Jelentős átrendeződés várható a centrum/periféria vonatkozásában: amelyből egyaránt következhet az olyan térségekre, mint Magyarország, hogy 19

20 a lemaradásnak akár újabb formái is megjelen(het)nek, de az is, hogy esély adódik a felzárkózásra. Az átrendeződést esetleg tovább bonyolítja az, hogy nincs semmi garancia arra, hogy az átrendeződés területi elven történik majd (akár teljes társadalmak, akár régiók helyét is értjük ezen), mert mutatnak jelek arra, hogy az átrendeződés társadalmi szerkezetek mentén történik: így például lehetséges, hogy a perifériának csak az elitje lesz abban a helyzetben, hogy csatlakozzék a centrumhoz. i.) Minden bizonnyal mindezek következtében előbb-utóbb újra kell gondolni, sőt újra kell szabályozni egy sereg kommunikációval kapcsolatos jogot, ráadásul nemzetközi keretek között: az adatvédelmet, az információhoz való jogot, a szerzői jogot, a személyiségi jogok egy részét és így tovább. Mindemellett a szükségessé váló jogi újraszabályozások a nyilvános (társadalmi) viselkedésmintákkal kapcsolatban a kommunikációs kihívásokra adandó válaszoknak csak egyik aspektusát jelentik. Egy másik, a szükségessé váló aspektus etikai újragondolásokban jelenik meg. Ennek több mint nyomai ma már letagadhatatlanul jelen vanak. 5. A kultúrával kapcsolatos következményekről A kommunikáció forradalma az elektronikus korban nem csak szociológiai kategóriákban megragadható makrostrukturális társadalmi képleteket alakított át vagy alakított ki. Legalább ennyire fontosak, ha nem fontosabbak, azok a változások, amelyek e kommunikációs forradalom hatására a kultúrában magában következtek be vagy várhatóan bekövetkeznek a közel jövőben. Most ezek közül kerül szó néhány fontosabbról. a.) A szabványosítás voltaképpen nagy múltra tekint vissza. Már az sem számít újdonságnak, hogy az ipari vonatkozásokon túl a mindennapi élet legkülönbözőbb területeire behatolt a szabványosított (konfekcionált) termék. Akár úgy is vélekedhetnénk, hogy a mértékegységek megjelenése jelentette annak idején a döntő fordulatot. A 20. századot szokás olyannak tekinteni, amelyben a szabványosítás elvben az élet minden területére teljeskörűen kiterjed, s mint korábban utaltam rá, voltaképpen a hálózati kommunikáció lehetőségét is szabványok biztosítják. 20

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

3.1. Irányultság szerint... 21 3.2. A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti...22 3.3. A résztvevők száma szerint... 22

3.1. Irányultság szerint... 21 3.2. A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti...22 3.3. A résztvevők száma szerint... 22 T a r t a l o m je g y z é k OLDALSZÁM E lő sz ó... 11 I. A kom m unikáció m eghatározása, fogalm a, a la p té te le i. Nyelvi kom petencia - kom m unikációs k o m p eten cia... 13 1. Tanítási c é l...13

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI

Tervezés-Kutatás A MÉDIA FORRADALMAI Tervezés-Kutatás 5. A MÉDIA FORRADALMAI Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában

Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Németh Géza, Olaszy Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék nemeth@tmit.bme.hu Tervezz

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek 090-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni.

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni. 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20.

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

Az Internet elavult. Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft. www.cardinal.hu

Az Internet elavult. Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft. www.cardinal.hu Az Internet elavult Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft wwwcardinalhu Cardinal Kft 2006 1 Elektronikus elérésre szükség van Internet híján betárcsázós ügyfélprogramok voltak:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben