ÖN K O R K É P. Megérett az idő arra, Beszélgetés az önkormányzati. és területfejlesztési miniszterrel. Az elátkozott Combinók. Vasút vagy autóbusz

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizenhatodik évfolyam, s z á m ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 1014 Ft Beszélgetés az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel Az elátkozott Combinók Vasút vagy autóbusz 3. oldal 7. oldal 15. oldal A bölcsek köve nincs nálunk 18. oldal Megérett az idő arra, Sínen hogy választott regionális vagyunk? önkormányzatok legyenek

2 A Közigazgatási Kalendárium 2007 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2007 fejezetei: Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (regionális és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2007-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány feletti rendelés esetén lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni) Várható megjelenés: december 6. Bővebb információ: Ha augusztus 20-áig megrendeli, tavalyi áron jut hozzá (2750 Ft+áfa+posta- és a csomagolási költség) a Közigazgatási Kalendáriumhoz. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: en: onkorkep@chello.hu Telefonon: (06-1) , faxon: (06-1) MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2007 című kiadványt... példányban. Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., 200..,... Aláírás

3 JÚLIUS AUGUSZTUS Régió vagy megye? Régió vagy megye? Az önkormányzati reform központi kérdése, milyen szinten válasszunk képviselő-testületeket, kik döntsenek az unióból érkező eurómilliók sorsáról, s nem utolsó sorban a helyi fejlesztésekről. Július elején az MSZP SZDSZ koalíció alkotmánymódosításában hiába javasolta a megyék választott régiókkal való felváltását, a Fidesz ezt nem szavazta meg. Inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a 27 ezres megyei és fővárosi önkormányzati képviselői létszám felezéséről. A kormány képviselői úgy nyilatkoztak: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot, feles törvényeken keresztül próbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként legyen elismerhető, és lehetővé váljon egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. Összeállításunkban a vitában elhangzott főbb érveket elevenítjük fel. 9 Vasút vagy autóbusz Bizonyára még sokan emlékeznek arra a hetvenes vagy nyolcvanas évekbeli reklámra, amikor egy pályaudvaron egy vasúti kocsiból kilépő kalauz, a nyakában lévő sípot megfújja, és azt kérdezi: Mi van? Ma senki sem utazik? Ez a reklám arról szólt, hogy Székesfehérváron megnyílt a Skála Áruház, így nem kell Budapestre utazni Hm, mindez már jó rég volt, de ma a tervezett huszonnyolc vasúti mellékvonal megszüntetése okán, újra kérdezhetjük: Mi van? Ma senki sem utazik? 15 A bölcsek köve nincs nálunk Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter találkozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának kutatóival, a szakmai háttérbeszélgetés témája: a regionális fejlesztés és közigazgatás lehetőségei, a területfejlesztés jövője. 18 TARTALOM KOR KÉP Megérett az idô arra... 3 A bölcsek köve nincs nálunk 18 FÔVÁROS Az elátkozott Combinók 7 PARLAMENT Régió vagy megye? 9 Csökkentett üzemmódban 11 Reform vagy megszorítás? 13 Bemutatták az önkormányzati minisztérium fôhivatalnokait 13 Megszavazták a tiszteletdíj-csökkentést 14 KÖZLEKEDÉS Vasút vagy autóbusz 15 ÖNKORMÁNYZATI-KORSZAK-KÉP Államreform!? 20 VÁLASZTÁS 2006 Jelölési vegykonyhák 22 HÍREK Korszerû pénzügyi szolgáltatások a postán 25 FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az új szemlélet elônyei 28 Az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára 30 Építészeti Oscar-díj 31 Vándorkiállítás 32 Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlapfotó: Fazekas Ágnes A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Lapzárta: augusztus 7. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. A folyóirat a kiadóban megrendelhető. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás július augusztus ÖN KOR KÉP 1

4 Megúsztam! RÉVFÜLÖP BALATONBOGLÁR 2006 Július végén, huszonötödik alkalommal, kellemes időjárási viszonyok között tettek bátorságpróbát a Balatont átúszók. Több mint nyolcezren szelték a habokat. Jó hangulatú, jó szervezésű rendezvény volt; a szervezőknek és a közreműködőknek köszönhetően mindenki átért a túlsó partra. Az 5,2 kilométeres szakaszt volt, aki úszva tette meg, volt, aki a levegőből figyelte, volt, aki csak hűsölt, miközben a gazdi úszott, a hattyú pedig egyszerűen csak táplálékot keresett Csy-kó 2 ÖN KOR KÉP július augusztus

5 KOR KÉP Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egységes, integrált szervezetben fogja össze a területfejlesztési, az önkormányzati, a területrendezési, településfejlesztési, valamint az építésügyi feladatokat ez volt a bevezető mondata azon a sajtótájékoztatón ahol bemutatta Szaló Péter szakállamtitkárt és munkatársait. Gratulálok! Összenőtt, ami összetartozik úgy tűnik, most minden együtt van ahhoz, hogy a majd egy évtizedes terv megvalósuljon: elvileg, nemsokára létrejöhetnek a választott regionális önkormányzatok Mi lesz az önkormányzati miniszter feladata? A minisztérium átalakításából mit vesznek észre leginkább az önkormányzatok, önkormányzatbarátabb időszak következik? Mindenképpen! Régi szakmai álmom, hogy az önkormányzat és a területfejlesztés együtt legyen. Korábban sok volt a párhuzamosság, ezeket megszüntetjük, mindig is azt vallottam, hogy az önkormányzatoknak a területfejlesztésben jelentős szerepük van. Az állam és az önkormányzatok közötti harmonikus együttműködés megteremtésének felelőssége nagyrészt a minisztériumnál van. A feladatsort folytatva: a sport, a turizmus és a katasztrófavédelem ugyancsak szorosan kapcsolódik az önkormányzatokhoz. Szeretném kihasználni azt az előnyt, ami a sajátos, komplex helyzetből adódik. Már csak azért is, mert ez biztosan kedvezően hat majd az önkormányzatokra is. Hogy csak egy példát mondjak: a 2012-es futball Európa-bajnokságra készülve, a turizmus és a sport területén Megérett az idő arra... hogy választott regionális önkormányzatok legyenek. Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra, de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják! Beszélgetés dr. Lamperth Mónika önkormányzati miniszterrel úgy hangoljuk össze a feladatokat hogy, a sportsikereken túl a turizmus területén is jelentős eredményeket érjünk el. Fontos a párbeszéd A szaktárca felel azért, hogy a II. Nemzeti fejlesztési terv a helyi szereplők bevonásával, a regionális sajátosságok figyelembevételével készüljön. A tárca koordinálja a régiók tervező munkáját. Hogyan képzelik a helyi szereplők bevonását? Fogytán az idő! Utaltam rá, hogy a rendszerben sok volt párhuzamosság, ezeket megszüntetjük. Korábban már minden régióban megalakultak a regionális tervezőhálózatok és a munkacsoportok. A településpolitikusok már a tervezés során nagyon széles társadalmi bázisra támaszkodtak, a munkába bevonták a kamarák, az egyetemek, a civil szervezetek, és a szakszervezetek képviselőit is. A régiók, a regionális tervek készítését komolyan vették A II. Nemzeti fejlesztési tervet inkább úgy mondanám, hogy, az Új Magyarország programot megelőzte az országos területfejlesztési koncepció. Ebben Magyarország hosszú távú területpolitikai célkitűzéseit fogadta el az Országgyűlés, amit eddig soha nem látott hatalmas méretű társadalmi egyeztetés előzött meg. Több mint kétezer önkormányzat, valamint vállalkozások, civil szervezetek, nyilvánítottak véleményt, az érdeklődők az interneten is megtalálhatták a dokumentumot. Úgy gondolom, hogy a párbeszéd nagyon fontos. Talán a nyár nem a legalkalmasabb időpont erre, de mégis augusztusban széles körű társadalmi vitát tervezünk az Új Magyarország programról. Ez nélkülözhetetlen, még mielőtt a kormány a végleges döntést meghozná, illetve a tervet Brüsszelnek beterjesztené. A társadalmi vitában kulcsszerepet szánunk az önkormányzatoknak. Milyen módon, erről lehet már tudni valamit? A társadalmi vitát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja. Amikor a téma kormányülésen szóba került, akkor azt javasoltam, hogy az önkormányzatok kapjanak kulcsszerepet, és ezt a javaslatot elfogadták. Milyen a feladatmegosztás a minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között? A munkamegosztás nagyon világos. A mi feladatunk a területi tervezés, a felzárkóztatás és a kiegyenlítés célkitűzéseinek meghatározása, tehát mindaz, ami a kistérségekben és a régiókban zajlik. Fontos az ágazatok közötti összhang megteremtése ez az én feladatom, az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium felelőssége. Az ágazati tervezés országos, központi összehangolása, a regionális operatív programok és az ágazati programok összhangjának megteremtése a csúcson, az a Regionális Fejlesztési Ügynökség feladata, tehát ha úgy tetszik a területi tervezésben és a területi összhang megteremtésében van nagyobb felelőssége a területfejlesztési tárcának. Területfejlesztés: most, hogy ez a feladat is Önhöz tartozik, a közeljövőben könnyebb lesz a regionális és a kistérségi szintek július augusztus ÖN KOR KÉP 3

6 KOR KÉP kialakítása, a választott regionális önkormányzatok létrehozása? Az ellenzéki álláspont ismert, aligha változik Megérett az idő arra, hogy választott regionális önkormányzatok legyenek. Az is mutatja ezt, hogy mind a hét önkormányzati érdekszövetség a régiókat, a választott regionális önkormányzatokat támogatta, hat érdekszövetség aláírta azt a nyilatkozatot, amely erről szólt, a Magyar Önkormányzati Szövetség nem írta alá, de a regionális önkormányzatokat ők is támogatták! Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra, de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják! Felelősségről, jövőről Azzal, hogy a választott regionális önkormányzatokra nemet mondott az ellenzék, a felelősség őket terheli? Hm, felelősség? Van, ami a kormányé van, ami az egész Országgyűlésé. Amire a jogalkotó azt mondta, hogy kétharmaddal kell szabályozni, abban az egész Országgyűlésé a felelősség. A kormánykoalíció pártjai elszántak abban, hogy ezt végigvisszük, kidolgozott törvényjavaslatokat terjesztettünk az Országgyűlés elé. Nem most kezdtük, hiszen az elmúlt években az IDEA-program-csoportban komoly munka folyt. Az ellenzék felelőssége, hogy ezt a szerintem már megérett lépést nem tudtuk megtenni, de a reformot nem tudják megállítani Mégis, hogyan tovább? Már döntött a kormány az államigazgatás regionalizációjáról, a kistérségi szolgáltató központok kialakítása a kistérségi közigazgatási szolgáltatások magasabb színvonalát hivatott megteremteni ebben is haladunk tovább. A regionális együttműködési intézményrendszer átalakításánál a regionális önkormányzati társulásokra, a regionális területfejlesztési tanácsok szerepének módosítására, illetve az egész területfejlesztési törvényre gondolunk. Új várospolitikát hirdettünk, Magyarország városi szerkezetén szeretnénk alakítani: a fejlesztési pólusok a megyei jogú városok, a közép és kisvárosok lesznek. Fejlesztésükre szeretnénk fókuszálni, mert ez húzza magával a vidéket is. Tehát, van dolgunk elég, értelmes lépésekkel haladunk előre Ebből mit tapasztalhatnak az önkormányzatok, marad a szigorított ösztönző rendszer? A továbbiakban is közös feladatellátásra ösztönözzük a kistérségi és regionális társulásokat, részben anyagi eszközökkel, részben a közjogi szerződések jogintézményének fejlesztésével. Alkalmazni kell a negatív ösztönzést is: adott esetben a nem társult település nem kapja meg az eddigi normatíva egészét, hanem csak kevesebbet. A differenciált rendszer képes lesz kiküszöbölni az eltérő gazdasági, földrajzi, természeti adottságokból eredő különbségeket. Átalakítjuk a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét is, erősítve ezzel a kistérségi és a regionális szinteket. A kistérségi szint erősítését szolgálhatja a teljes körű képviseletének biztosítása a regionális fejlesztési tanácsokban, és a kistérségi tanácsadó hálózatok integrációja is. A területfejlesztéshez még egy gondolat! A regionális fejlesztési tanácsok erősítését szolgálja, hogy az Új Magyarország programban hat önálló regionális operatív program lesz, így érdemi döntés-előkészítő szerephez jutnak a régiók, ez a régiók erősítését jelenti. A regionális fejlesztési tanácsok összetételében várható változás? Hogyan alakul a delegálási rendszer? Őszre előkészítjük a területfejlesztési törvény módosítását. Október végéig kaptunk határidőt arra, hogy Bajnai Gordon kormánybiztos úrral közösen, a komplex intézményrendszer működését áttekintésük és javaslatot tegyünk a kormánynak a változtatásokra. Ebben szerepel a területfejlesztési törvény módosítása is, addig nem tervezünk változást Lehet már tudni valamit erről a javaslatról? Most dolgozunk rajta, még korai lenne a részletekről beszélni. Panelprogramról, szociális bérlakásokról Akkor nézzük a lakásügyet! Nem könnyű, mindenki érti, mindenkit érint, nehéz ebben jót, jól lépni. Az elmúlt évtizedekben a lakásgazdálkodás háttérbe szorult. Azzal, hogy ez a terület is a minisztériumhoz került - a korábbiakhoz képest - mi a kormányzat szándéka: új célok, új szemlélet, új feladat? Tervezneke változtatást a panelprogramban, a szociális bérlakás program hogyan alakul? Ebbe a feladatkörbe belefér-e a fiatalokat érintő, első lakáshoz jutás koncepciójának felülvizsgálata? Az önkormányzatoknak milyen szerepet szánnak? Mondok néhány adatot! 2004-ben az új lakások száma volt, 2005-ben Az állami lakáscélú támogatás az ezredforduló óta 2,5-szeresére nőtt. Tehát 2001-ben 102 milliárd forint volt, 2005-ben több mint 232 milliárd forintot tett ki a lakástámogatásra fordított költségvetési pénz. Ez azt mutatja, hogy az állam jelentősen besegít az új lakások megszerzésénél óta azok a változások, változtatások, amiket bevezettünk, igazságosságosabbá tették a rendszert, a rászorultság elvének jobb érvényesülését célozták. Azt azért nem lehet tagadni, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett lakástámogatási rendszer lehetővé tette, 4 ÖN KOR KÉP július augusztus

7 KOR KÉP hogy akinek sok pénze volt, az állami támogatáshoz juthatott, aki csak azért vette igénybe, mert gazdagodni akart, az megtehette. Tehát nem oda jutott a támogatás, ahova kellett volna! Az, hogy az új kormányzati struktúrában a lakásügy, a településfejlesztés és építésügy, és az önkormányzatok egy minisztérium irányítása alá kerültek, azt jelenti, hogy jobb koordinációt lehet véghezvinni ezen a területen. Én az önkormányzatoknak kulcsszerepet szánok, hiszen az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a lakásügyhöz, kezelik az önkormányzati lakásállományt, meghozzák a területükön érvényes lakásügyi szabályokat, kezelik a helyi támogatásokat. Résztvevői a panelprogramnak, amit nagyon fontosnak tartok. Jövőre és utána is folytatni akarjuk a panelfelújítást. Az a szándékunk, hogy az európai uniós forrásokat is bevonjuk ebbe a panelfelújítási rendszerbe, az uniós források bevonása lehetővé teszi, azt is, hogy a hagyományos szerkezetű épületek felújítását is támogassuk. A bérlakásállomány arányának a növelését fontosnak tartom, akár magán-, önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, használt, átalakított vagy újonnan épített bérlakásokról van szó, segítik a lakás mobilitást, és ezzel együtt a munkaerő mobilitást és a szociálisan rászorultak lakhatását is. Tehát ezzel foglalkozni kell, azt gondolom, hogy a 2005 decemberében elfogadott, a Magyar Fejlesztési Banknál megindított hitelprogram, amelynek keretében az önkormányzatok 25 évre vehetnek fel alacsony kamatozású hitelt bérlakás-állományuk növelésére, ez egy lehetőség az önkormányzatok számára. Szerintem a bérlakásállomány növelésében együtt kell, működnie az államnak, az önkormányzatoknak és a befektetőknek, mégpedig úgy, hogy az állam első számú feladata a lakbértámogatási rendszer kialakítása. Tehát nem önmagában a lakás megépítését, hanem a lakhatás támogatását kellene megvalósítani. Az építésügyet bemutatva Ön azt mondta, hogy a főosztály egyik legfontosabb feladata az építésügyi és az építés-felügyeleti hatósági tevékenység színvonalának emelése, a feketemunka visszaszorítása, az ügyfélbarát ügyintézés feltételrendszerének megteremtése. Lényegesnek tartja, hogy az építésügyi igazgatás korrupciótól mentes terület legyen. Fontos célok, de hogyan? Ebben milyen szerep jut az önkormányzatoknak? Az építésügyi hatósági eljárások szabályainak a változtatását és az építésfelügyelet hatósági tevékenységének megerősítését célozzuk, ez önmagában is hozzájárul ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez államigazgatási feladat, nem önkormányzati! Tehát, nem az önkormányzatokra akarom ezt terhelni, hanem az államigazgatás intézményrendszerén belül kell a feladatot elvégezni. De azt, hogy az önkormányzatok az épített környezet védelmére vonatkozó, saját feladatkörükben, saját szabályozásukkal segítsék ezt a területet, azt fontosnak tartom. Tehát a településrendezés, a településfejlesztés, a tervtanácsok működtetése, a települési főépítész közreműködése, ez mind-mind olyan része ennek a tevékenységnek, ami segítheti az említett célok megvalósítását, a települések ezeket a feladatokat társulás formájában is elláthatják, ezzel is növelhetik a szakmai színvonalát ennek a tevékenységnek. Új ciklus, új szerep Önkormányzati és területfejlesztési miniszterként ott volt a dunaújvárosi Hankook-i gyár alapkőletételénél, erről a minisztérium portálján azt olvastam, hogy a projekthez szükséges építésügyi hatósági engedélyeket gyorsított eljárással adták meg. Önt idézem az alapkő letételével most elindulhat a leglátványosabb rész, az építkezés. Ahogyan hazánk hírét viszi a gyárnak Európába - azt kérem -, a Hankook vigye Magyarország hírét Ázsiába! Új ciklus, új szerep? Az önkormányzati miniszter egyben területfejlesztési miniszter is. Azt gondolom, hogy jó helye van a területfejlesztési miniszternek egy nagyberuházás alapkőletételénél. A kormány az egységes célkitűzések mentén politizál. Az egységes célkitűzések között kiemelt szerepet kap a foglalkoztatás, és abban minden tárcának a saját eszközeivel részt kell venni. Tehát én az egységes kormányra, a kormányzás egységes filozófiájára helyezem a hangsúlyt. Az állampolgárokat nem igazán érdekli egyébként, hogy a szolgáltatást melyik államigazgatási szervtől veszik igénybe, és hogy azt éppen melyik tárca irányítja, nem is tudják, nem is érdekli őket. Számukra az a fontos, hogy a dolgok jól menjenek. Hankookra viszszatérve: az, hogy itt a hatósági eljárás és az engedélyezés flottul ment, az valóban a kiemelt figyelemnek is a következménye. Nekünk érdekünk, hogy a nagy beruházásoknál a hatósági munka rövidebb határidővel és gyorsabban folyjék. Ezért erre vonatkozóan jogi szabályozás is készült, külön eljárásirend szabályozza a nagyberuházásokat (az elsőfokú építési hatóság a megyei közigazgatási hiva-

8 KOR KÉP tal, és mi vagyunk a másodfok). Ez azt jelenti, magasabb szintű az eljárás, persze, ez a többi hatóságra is igaz. Gyorsabb eljárást, gyorsabb menetrendet szeretnénk, mindenkinek érdeke, hogy több munkahely legyen. Hankook most, első menetben 1500 új munkahelyet jelent abban a térségben, és utána további fejlesztéseket is tervez. Ez azt jelenti, hogy több ezer embernek és családnak ad kenyeret, ami nagyon fontos. Mindezek ellenére a zöldek tiltakoztak, nem volt ínyükre ez a beruházás Igen, de aztán elhalkultak.! Hankook vállalta, hogy már most bevezeti azokat az európai uniós szabványokat, amelyek csak 2010 után lennének kötelezőek, tehát minden környezetvédelmi feltételnek megfelelt, sőt bizonyos önkorlátozással a szigorúbb szabályokat is vállalta. Ma mit csinálna másképp Tizenöt éves az ÖN-KOR-KÉP önkormányzati korszakkép. Az elmúlt másfél évtizedben igyekeztünk a folyóirat címének megfelelni, az önkormányzati korszakokat bemutatni. Visszapillantó rovatunkban március óta tizenöt évre visszamenőleg szemlézünk a parlamenti munkából, visszaidézzük azokat a pillanatokat, amelyek a települési önkormányzatok szempontjából sorsdöntők voltak vagy lehettek volna. Arra kérem, hogy tekintsen viszsza Ön is, és a több mint másfél évtizedből idézze fel azok a pillanatokat, amelyek Ön számára most is vállalhatók. Mi az, amit ma másként csinálna? Kérdem az országgyűlési képviselőt, a volt belügyminisztert, a Gyurcsánykormány önkormányzati és területfejlesztési miniszterét Minden olyan mondat, amit az Országgyűlésben, vagy másmilyen fórumon elmondtam az önkormányzatokkal kapcsolatban az elmúlt 16 évben, vállalható. Személyes szerencsém, hogy nagyszerű munkatársak segítették a munkámat, és mondhatom azt, hogy mindig az élén jártunk a progreszszív változásoknak. Én ben, amikor még nem voltam országgyűlési képviselő, már vállaltam, az akkor szerveződő, alakuló baloldali önkormányzati közösségben, hogy teremtsünk erősebb középszintet, mert amit a 90-es önkormányzati törvény előírt, az gyenge. Igaz, hogy a 90-es évek közepéig, végéig a megyei önkormányzatok megerősítésére kerestük a megoldást, kutattuk a lehetőséget, de 2000 óta következetesen a választott regionális önkormányzatot látom megoldásnak, és ezt képviselem. A kistelepülések problémáira találtuk ki a kistérséget. Ennek a kistérségi programnak az elindítójaként, kidolgozójaként, mondhatom azt, hogy ez valódi sikertörténet ma már minden tárca ebben gondolkodik, azt gondolom, hogy ezt sikerült jól megtervezni, elindítani, kivitelezni, jól lehet, még sok feladat van ezen a területen, nekem személyes öröm is az, ahogy az ön- kormányzati rendszer alakul tehát, ha azt kérdezi, hogy vane olyan, amit ma másként csinálnék, az önkormányzati területen nem tudok ilyet mondani. Lehet, hogy egy kicsit a ritmust máshogyan szabnám azt hiszem, talán korábban kellett volna a decentralizációban nagyobbakat lépni, tehát találok ilyeneket, de én azt gondolom, hogy összességében ez vállalható. De ezredfordulóig, az erősebb középszinten a megyét értették Ebben óriási vita volt., óriási! Amikor 94-ben kormányon voltunk, még a megyét szerettem volna erősíteni, mert láttam, hogy hiányzik egy erős középszint, de, aztán ahogy haladtunk előre, ahogy az európai uniós csatlakozás lehetősége valósággá vált, akkor azt mondtam, hogy erős középszint kell, de a régióban! Mondhatom, hogy már nagyon hosszú ideje képviselem ezt az álláspontot, nem most alakítottam ki Boross Péter a középszint megerősítését a megyékben látja, Ő a hagyományokon alapuló megyerendszernek adna stabilitást. Mit gondol, a volt belügyminiszter ebben a kérdésben meggyőzhető? Nemcsak Boross Péter, de még sokan mások is ezt vallják, de mégis azt gondolom, hogy nem lehet az idő kerekét visszafordítani, Magyarország érdeke a regionalizmus erősítése Csiky Ildikó Megkezdődött a második fejlesztési terv társadalmi vitája. A kormány augusztus 1-jén nyilvánosságra hozta a második nemzeti fejlesztési tervet. A dokumentum alapján 2007 és 2013 között öszszesen 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra. A tervezet a forrás elosztásának fő elemeit tartalmazza. A program fokozott figyelmet szentel a foglalkoztatottság növelésének és a tartós, uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés biztosításának. A rendelkezésre álló 8000 milliárd forint (melynek 15 százaléka a kötelező magyar önrész) egy része (1060 milliárd forint) vidékfejlesztésre jut és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésébe kerül. A fennmaradó 6940 milliárd forinthoz pedig a strukturális alapokból (2/3) és a Kohéziós Alapból (1/3) részesedik Magyarország. A fejlesztési tervvel kapcsolatban bárki megfogalmazhatja észrevételeit, és javaslatokat tehet a források felhasználására. A kormány 4500 szervezetet kért fel az egyeztetésre. Többségében olyan szervezetekről van szó, amelyek már a tervezés korábbi fázisában is részt vettek, vagy szoros kapcsolatot ápolnak a szakminisztériumokkal. Javaslatokat a valasz@meh.hu e-mal címre vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség címére (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) küldhetik szeptember 4-ig. Az Új Magyarország fejlesztési program letölthető ( 6 ÖN KOR KÉP július augusztus

9 FŐVÁROS Az ellenzék Demszkyt okolja az elsietett beruházásért Az elátkozott Combinók Folyamatos meghibásodás miatt nyáron a főpolgármester az új Combino-villamosok kivonását kérte a beszállító Siemenstől. Így azok nem jártak a város legforgalmasabb részén, a 4-es és 6- os vonalán. A cég szakértői lapzártánkkor még vizsgálták és tesztelték a járműveket. Utolsó információk szerint az ajtóknál típushibát fedeztek fel. A forgalomnak eredetileg azért kellett leállnia, mert egy rutinellenőrzés során az egyik vezetéktartó oszlop kidőlt, egy másik pedig megdőlt. Ezeket kicserélték, további hatvanhat oszlopot viszont sarukkal kellett megerősíteni. Mindezt azért, mert utólag derült ki, hogy a tartók nem bírják az új Combino-villamosok háromszor nehezebb vezetékét. Így veszélybe került a budapesti úszó Európa-bajnokság zökkenőmentes lebonyolítása is. A BKV-nál azt ígérték, hogy szeptember 3-áig a vonal teljes hosszán megerősítik a tartóoszlopokat. Hónapok óta megszokottá vált az ismétlődő hír: leszakadt a 4-es és 6-os villamosvonal felsővezetéke. A Combino-villamosok érkezéséhez kapcsolódó felújítások megkezdése óta több mint 20 alkalommal jelentettek műszaki hibát a nagykörúti szakaszon. Az utazóközönség morgott, a BKV szabadkozott, a városvezetés pedig egy ideig semmit nem tett. Egészen addig, amíg a Margit hídon ki nem dőlt az egyik tartóoszlop, s csak a szerencsének köszönhető, hogy ez épp egy műszaki vizsgálat közben történt, és járókelők nem sérültek meg. A BKV elkezdte a kárelhárítást, vizsgálták a többi oszlop belsejét, s kiderült, hogy belül alaposan elrohadtak a víztől. A villamosokat le kellett állítani, holott közeledett a július 26-ai dátum, a margitszigeti úszó Európa-bajnokság kezdetének időpontja. A főpolgármester óriásinak minősítette azt az erkölcsi és politikai kárt, amelyet a körúti villamosforgalom üzemzavarai okoztak. A fővárosi ellenzék viszont őt okolta a történtekért. besülnek ilyen műszaki problémákkal, és hogy nem készült ütemterv, ami előírná, mit, hol, mikor kell elvégezni. Úgy tudják, a tervezők és kivitelezők éppen Demszky Gábor utasítására, politikai nyomásra kapkodták el a felújítást. A főpolgármester mihamarabb, még az önkormányzati választások előtt át akarta adni a villamosvonalat, ezért nyomást gyakorolt a BKV-ra, hogy gyorsítva végezzék el a felújítást. Hasonlóan vélekedett Szálka Miklós, a BKV felügyelő bizottságának fővárosi fideszes tagja is. Felhívta a figyelmet arra, hogy pénzhiányra hivatkozva a fővárosi önkormányzat 15 éve halasztja a Margit híd felújítását. A képviselő szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen állapotba kerültek az oszlopok, és ilyen állapotban van a járda alatti vasbeton lemez, ahová az új oszlopokat csavarozzák. Ez a vasbeton lemez állítják a szakemberek rosszabb állapotban van, mint maga a híd. Demszky ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a Margit híd nem életveszélyes, felújítását 2008-tól tervezik, ha elkészült az M0-ás északi átkelője. mesztő műszaki dilettantizmusról beszélt. A mélyépítő mérnök végzettségű politikus szerint a műszaki előkészítés során nem tartották be a technológiai sorrendet, és lehet, hogy az alépítmény sem megfelelő az áramfelvételét tekintve elővárosi vasútnak minősülő Combino járművekhez. Ritkán látott kapkodás jellemezte a munkálatokat nyilatkozott egy internetes portálnak Békási Csaba fizikus, a Budapesti Városvédők Egyesülete közlekedési csoportjának szakértője. Figyelmen kívül hagy- A felelősség a politikusoké Az MDF elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy ekkora beruházás közben szem- Műszaki dilettantizmus és kapkodás Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje der- 7

10 FŐVÁROS Népszerű a vezeték nélküli villamos Három francia város, Bordeax, Angers és Reims is felsővezeték nélküli üzemmódra alkalmas villamosokat rendelt. Az Angers-i tömegközlekedési vállalat 17, míg Reims város közlekedési vállalata összesen 18, talajba fektetett áramellátási rendszerrel felszerelt villamosszerelvényt választott. A városok a történelmi részeiket csúfító villamos felsővezetékektől kívántak ily módon megszabadulni. ták, hogy a szerelvények álló helyzetben is vesznek fel elektromosságot, mert mind szellőzésüket, mind légkondícionálásukat áram üzemelteti. Menetközben ez nem jelent gondot, ám a várakozó vonatok áramszedőinél rendre felforrósodnak a vezetékek. A nagyobb teherbírású kábelek súlyuknál fogva lényegesen jobban megnyúlnak a talaj felé, így azokat sokkal nagyobb feszítő súlyokkal kell vízszintesen tartani. A jelenlegi oszlopok ezt nem bírják. Ez a böjtje annak, hogy nem gondoskodtak a rugalmas vezeték-utánfeszítőkről indokolta a sorozatos hibákat a szakértő. Hullanak-e fejek? Székely Gábor, a BK V felügyelő bizottságának elnöke elmondta: ha kiderül, hogy történt emberi mulasztás, lesz személyi felelősségre vonás. Felröppent a hír, hogy az ügy a BKV vezetőjének, Aba Botondnak az állásába kerülhet, de ez lapzártánkig nem dőlt el. Aba Botond egyébként azt mondta, hogy három különböző okra visszavezethető gondról van szó. Az első problémacsoport az északi, a második a déli szakasz felújításához kapcsolódott, a Az előzményekről A 2002-ben meghirdetett nagykörúti villamos-tendert a legdrágább ajánlattal nyerte meg vetélytársai előtt a Siemens. Két évre rá kiderült, hogy a méregdrága Combino villamosok könnyűfémből készült tetőszerkezete életveszélyes, ezért teljesen át kellett alakítani. Így viszont már nem felelt meg az eredeti pályázati feltételeknek. Ennek ellenére 2006-ban mégis a Siemens szállította a villamosokat, az eredetileg tervezett 12 milliárd forint helyett 36 milliárdért. Az összegbe benne volt az a mintegy 10 millió forint is, amit a BKV a Combino, sokak által furcsállt, reklámozására költött. harmadik gócpont, az oszlopok kidőlése ezektől független esemény volt. A vezérigazgató a mostani felújításokkal kapcsolatban elmondta: a cég létszáma az elmúlt 20 évben a felére csökkent, így számos tevékenységet cégeknek adtak ki. Ezeket mi szigorúan ellenőrizzük, és az összes pénzt visszatartjuk addig, ameddig itt a fővállalkozó és az alvállalkozók a maguk munkáját helyre nem hozzák tette hozzá. Augusztus elején egyébként a Siemens szakemberei jelezték, hogy megtalálták annak a hibának is az okát, ami miatt a hat új villamosnak 7 hét alatt összesen 30 esetben romlott el az ajtaja. Tesztelés után így újra járhatnak a Combinók a 4-es és 6-os vonalán. 8 ÖN KOR KÉP július augusztus

11 PARLAMENT Az ellenzék nem járult hozzá a kétharmados törvények módosításához Régió vagy megye? Régió vagy megye? Az önkormányzati reform központi kérdése, milyen szinten válasszunk képviselő-testületeket, kik döntsenek az unióból érkező eurómilliók sorsáról, s nem utolsó sorban a helyi fejlesztésekről. Július elején az MSZP SZDSZ koalíció alkotmánymódosításában hiába javasolta a megyék választott régiókkal való felváltását, a Fidesz ezt nem szavazta meg. Inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a 27 ezres megyei és fővárosi önkormányzati képviselői létszám felezéséről. A kormány képviselői úgy nyilatkoztak: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot, feles törvényeken keresztül próbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként legyen elismerhető, és lehetővé váljon egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. Alább a vitában elhangzott főbb érveket elevenítjük fel. A politikusok több mint másfél évtizede nem tudnak dűlőre jutni arról, kinek adjanak pénzt, paripát, fegyvert a 19 megyének, avagy a 7 régiónak. A pártok önkormányzati reformelképzelései nem mondhatók következetesnek. Pedig 1998-ban már az Orbán-kormány programjában is megjelent a régiók mielőbbi létrehozásának gondolata. Sőt, ha egy kicsit korábbra, re tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy a regionális szintet már az Antallkormány létrehozta, amikor az országot nyolc területi egységre osztotta, s élükre köztársasági megbízottakat állított. A rendszert 1994-ben épp a baloldal, a Horn-kormány törölte el, megerősítve a megyéket. A Fidesz vezette koalíció 98 után célul tűzte a regionális önkormányzatok létrehozását, de a tettekig nem jutott el. Már az akkori politikai közhangulat sem kedvezett a kétharmados törvények módosításának, ahogy a 2002 utáni sem. Pedig a parlament színfalai mögött az önkormányzati szakpolitikusok nagyjából azóta is egyetértenek a reform főbb lépéseiben. Ezek alapvető célja pedig, hogy ügyeinket minél színvonalasabban, egyszerűbben, hatékonyabban, átláthatóbban és olcsóbban intézzék. A parlamenti vitából azonban kiderült: nem ilyen rohamléptekben, sokkal átgondoltabban szeretnék megtárgyalni az önkormányzati reform lépéseit. A kormány javaslatát Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter indokolta az Országgyűlésben, amely szerintük az önkormányzati rendszer reformjára irányul, de megőrzi a jelenlegi szabályozás alapvető vonásait. Egyrészt alkotmányi szintre emelnék a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapoznák a középszintű közigazgatás átfogó reformját. A miniszter megítélése szerint megfelelő felkészülési időszakot biztosítanak a A miniszter megítélése szerint megfelelő felkészülési időszakot biztosítanak a regionális önkormányzatok létrehozására és a megyei önkormányzatok megszüntetésére. Petrétei József regionális önkormányzatok létrehozására és a megyei önkormányzatok megszüntetésére. Kötelező önkéntes társulás A 2006-ban megválasztott megyei önkormányzati képviselők mandátuma a évi európai parlamenti választás napjáig tartott volna. Ezzel egy időben választották volna meg a regionális közgyűléseket. A szintén 2006-ban megválasztott települési önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátuma 2012 áprilisáig vagy májusáig tartott volna, amikor is általános, minden szintre kiterjedő önkormányzati választásokat rendeztek volna. Ettől az időponttól kezdve az önkormányzati választásokat az előző általános választásokat követő negyedik év április vagy május hónapjában kellett volna megtartani. Egyes közszolgáltatások színvonalas biztosítása a kistelepülések szintjén még komoly anyagi ráfordítások árán sem mindig biztosítható. Ennek érdekében az alkotmány lehetővé tenné a törvényalkotás számára egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírását, amennyiben valamely közszolgáltatás ellátása ilyen módon hatékonyabban július augusztus ÖN KOR KÉP 9

12 PARLAMENT megvalósítható. Az önkéntes társulás lehetőségét ez a módosítás azonban továbbra sem zárja ki emelte ki az alkotmánymódosítás másik elemét a miniszter. Harmadrészt az alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatásának jogát a módosítás értelmében ezentúl nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság gyakorolná. Ez ugyanis a kormánykoalíció szerint nem politikai döntést igényel. Jauernik István, az önkormány zati bizot tság szocialista elnöke a vitában már előre felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nem elég, ha csak bírálnak, ha az t sorolják, mi nem jó. A felelősség közös, ezért tegyenek javaslatot a módosítás irányára. Megemlítette, hogy az MSZP-ben és az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények. S vannak, akik másképpen, nem a koalíciós javaslatnak megfelelően szeretnék a változtatás irányát. Nevekről, avagy az eltérő véleményekről azonban nem beszélt részletesen. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ahhoz, hogy az októberi önkormányzati választásokon esetleg új szabályokat tudjanak alkalmazni, a parlamentnek július közepén el kell fogadni a törvényeket, hogy azokat ki lehessen hirdetni, mielőtt a köztársasági elnök kiírja a választásokat. Hat nap nem elég A Fidesz képviselőcsopor tjának vezérszóno - ka, Pápa polgármestere, Kovács Zoltán kifogásolta és felháborítónak nevezte, hogy hat napot hagytak az alkotmány gyökeres átalakítására. Úgy vélte, ezt egy demokratikus parlamentben nem lehet megtenni. Eközben Franciaországban és Olaszországban közel két évtizedet szántak a regionális rendszer átalakítására, arra, hogy a gyakorlatba ültessék. A politikai kommunikáció része, hogy most valami reformról kell beszélni, és ehhez tartozik ez a csomag is. Mi sem egyszerűbb, dobjunk be valami blöfföt, változtassuk meg egyik napról a másikra a teljes közigazgatási rendszert, ez aztán majd biztosan segíteni fog az elhibázot t gazdaságpolitikai lépések során a nehéz helyzetbe hozott magyar embereken. vélte a politikus. Szerinte a magyar az MSZP-ben és az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények. S vannak, akik másképpen, nem a koalíciós javaslatnak megfelelően szeretnék a változtatás irányát. Jauernik István Franciaországban és Olaszországban közel két évtizedet szántak a regionális rendszer átalakítására, arra, hogy a gyakorlatba ültessék. Kovács Zoltán közigazgatási rendszer nem eshet a rendcsinálás áldozatául. Hozzászólásában Tolsztojt idézte. Ha igaz a Gyurcsány-kormányra, és tökéletesen igaz: mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg. A képviselő a TÖOSZ elnökének a leveléből is idézett. A TÖOSZ megfelelő feltételek esetén készen áll a válasz tot t régiók létrehoz ásának támogatására. A jelenleg ismeretes törvény módosításának tervezete és a kormányprogram nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések milyen m ó d o n és m é r té k b e n támogatják a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és főleg a hatékonyságot. A koalíció sürgető átalakítás mellett szóló érvei, a Fidesz szerint, nem állják meg a helyüket. Magyarországon ugyanis a megyerendszernek közel ezeréves hagyománya van, ezzel szemben a régiók fogalma szinte alig ismert. Az ellenzéki párt álláspontja ezért, hogy pár órás vita után, néhány nap után, egy tollvonással nem lehet megszüntetni a területi közigazgatás alapját képező egységeket, a megyéket. Kovács Zoltán azt is hozzátette, hogy nem hivatkozhatnak a regionalizáció ilyen módon történő bevezetésének uniós kötelezettségére sem. Hiszen az előző ciklusban uniós miniszterként maga Baráth Etele ismerte el, hogy az európai uniós pénzek lehívásához nem szükséges a régiók létrehozása. Az SZDSZ más időpontokat szeretne Nem volt olyan önkormányzati szövetség, amely ne tette volna le a voksot amellett, hogy igen, kellenek régiók Magyarországon. Aztán, milyen a tartalmuk, hol húzzuk meg a határokat, milyen jogosítvánnyal rendelkeznek, arról kétségtelen, hogy parázs vita folyik. Az igent ehhez adjuk, a régiók megteremtésének a lehetőségéhez, de hangsúlyozottan nem kívánunk állást foglalni a vita jelen pillanatában ezek tartalmáról, mert ehhez biztos, hogy sokkal több és mélyebb, komolyabb vita kell, de a lehetőséget meg kell adni mondta a szabaddemokraták vezérszónoka. Fodor Gábor (SZDSZ) aggályokat fogalmazott meg a választások időpontjával kapcsolatban. Egyrészt, nem tartják helyes- 10 ÖN KOR KÉP július augusztus

13 PARLAMENT Azt szeretnék, ha nem ilyen hosszú mandátumot határoznának meg az alkotmánymódosításban, sem később, mert az ellentétes a demokratikus gyakorlattal. nek a javaslatban a 2012-es dátumot és a hatéves időtartamot. Azt szeretnék, ha nem ilyen hosszú mandátumot határoznának meg az alkotmánymódosításban, sem később, mert az ellentétes a demokratikus gyakorlattal. Ezzel szemben más, többféle javaslatot is el tudnak fogadni. Például azt, hogy től álljanak fel és kezdjenek működni a régiók, mint közigazgatási egységek, s onnantól szűnjenek meg mostani formájukban a megyék. Elfogadhatónak tartják, hogy ez a 2009-es dátum legyen a határpont az önkormányzati választásokra is. Ez azért is lenne bölcs megoldás, mert egybeesne az európai uniós választásokkal, így sikerülne eltolni az országgyűlési választásoktól az időpontot, de egyúttal takarékos is lenne, ha nem kellene külön minden évben választásokat tartani indokolta véleményüket a politikus. Majd hozzátette: arról a fideszes javaslatról is lehet vitázni, miszerint 2008-ban legyenek ezek a választások, és utána álljon be a négyéves ciklus. Érték az ezeréves megyerendszer A kereszténydemokraták szerint a megyerendszer megszüntetésének vagy megőrzésének kérdésében azt kell vizsgálni, hogy szükségessé teszi-e az ország érdeke, a fejlődés biztosítása e nagy múltú intézmény felszámolását. Ők erre egyértelműen nemmel válaszoltak. Úgy vélekednek, hogy Csökkentett üzemmódban Nem sikerült elfogadtatni a koalíciónak a parlamentben a megyei és fővárosi közgyűlési tagok létszámának csökkentéséről szóló javaslatot sem. Átlagosan 20 százalékos csökkentést írtak volna elő azzal, hogy az egyes területi egységekben megszerezhető mandátumok számát a választásra jogosultak számával arányosítják. Ez 183 fő mínuszt jelentett volna, amit az ellenzék nem fogadott el. Sőt, a Fidesz törvénymódosítást nyújtott be a 27 ezres megyei és fővárosi közgyűlési létszám felezéséről. Az SZDSZ szerint viszont hiteltelen a Fidesz önkormányzati képviselői létszámcsökkentési javaslata, mert azt az őszi önkormányzati választásokon már nem tudták volna érvényesíteni. Fodor Gábor egy ilyen lépés a decentralizációval szemben épp a koncentrációt jelentené, a régió messzebb vinné az emberektől azon feladatok ellátását, amelyek ma a megyére hárulnak. Salamon László, a KDNP vezérszónok a az ezeresztendős megyerendszert a közjogi-közigazgatási hagyományok elszakíthatatlan részének nevezte, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik az ország arculatához. Majd hozzátette: a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha útjában áll a fejlődésnek, akkor a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha útjában áll a fejlődésnek, akkor tudni kell túllépni a mégoly becses hagyományokon is. Salamon László tudni kell túllépni a mégoly becses hagyományokon is. Ám ebben az esetben erről szerintük nincs szó. Ismerve a kormány azon szándékát, hogy a takarékosság jelszavával intézmények sorának bezárására törekszik, tartunk attól, hogy a regionális önkormányzat nem fog védelmet nyújtani a régiókba beolvadó egyes megyék intézményeinek, kórházainak, középiskoláinak, szociális és kulturális intézményeinek bezárásával szemben. A regionális önkormányzatokra való áttérés legfeljebb abból eredően járhat megtakarítással, hogy a régiók önkormányzati képviselő-testületeinek a megyékhez képest kisebb lenne az össztagsága. Ez azonban legfeljebb néhány százmillió forintot jelenthet csupán, ami csepp a tengerben. érvelt a képviselő. Nem támogatták az önkormányzatok kötelező társulásának előírását, a körjegyzőség kötelező létrehozását sem, mert álláspontjuk szerint azáltal a leglényegesebb alkotmányos jogaiktól fosztanák meg az önkormányzatokat. Továbbá nem értettek egyet azzal sem, hogy az Alkotmánybíróság az önkormányzatok feloszlatásának elrendelésével politikai terhet vállaljon magára. Olyan megoldásban gondolkodnak, amely szerint a feladat továbbra is az Országgyűlésre hárulna, ám az aktusra az Alkotmánybíróság egyetértésével kerülhessen sor. MDF: új alkotmány kell Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az ilyenfajta kísérletezésben, újfajta megoldások keresésében mindaddig nem partnerek, amíg meg nem győzik őket arról, hogy ez egy jobb és hatékonyabb működést eredményezhetne. Csakhogy ezt a kormánykoalíció most elmulasztotta. A politikus szerint nem a hosszú ideje jól működő rendszereket kell hozzáigazítani egy kétes hírű alkot július augusztus ÖN KOR KÉP 11

14 PARLAMENT A magyar alkotmány a 49. évi XX. számot viseli. A legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is. Nem éreznek késztetést arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak? Dávid Ibolya mányhoz, hanem az alaptörvényt kellene már régóta felváltani egy újjal. A magyar alkotmány a 49. évi XX. számot viseli. A legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is. Nem éreznek késztetést arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak? fordult képviselőtársaihoz. A kereszténydemokratákhoz hasonlóan ő is kijelentette, hogy pártja a közel ezeréves megyerendszer mellett áll. Az MDF nem támogatta az önkormányzati társulások önkéntessége alapelvének módosítását sem. A kötelező társulás, fából vaskarika, ha kötelezően kell létrehozni. Inkább javasolnánk, hogy tegyék vonzóvá az önkormányzatok számára a társulás lehetőségét. mondta a pártelnök aszszony. A vita további részé - ben, miután a vezérszónokok ismertették a pártok véleményeit Ékes József (Fidesz) felidézte, hogy 2003-ban Nagy Sándor vezényletével többpárti egyeztetés volt a regionális tanácsok kérdéskörében a területfejlesztési törvény kapcsán. Akkor az MSZP padsoraiban ült a legtöbb megyei közgyűlési elnök, közgyűlési tag. Az SZDSZ azt javasolta, hogy ne legyenek megyei területfejlesztési, hanem regionális tanácsok. A szocialisták viszont nem értettek egyet a régiók megerősítésével, s nem akarták eltörölni a megyei területfejlesztési tanácsokat. A térségi társulások szerepköre a regionális tanácsokban csökkent, és mellette a hatósági szervezetek tevékenysége pedig óriásira duzzadt. Ha spórolni akarunk, akkor ezeket kell kisöpörni elsődlegesen a regionális tanácsból. vélte a képviselő. Mi lesz az adókkal? A kereszténydemokrata Hargitai János az önkéntes társulás kötelezővé tétele ellen így érvelt: Amikor az Ormánságban tizenkét település igazgatásra öszszefogott és egy körjegyzőséget hozott létre, az egy társulás. Amikor iskolát öten működtetnek azért öt település, mert ötre volt az racionálisan megszervezve és van ma is, az egy társulás. Mit csináltunk most? Mesterkélten valaki fogott egy körzőt itt a minisztériumban, és azt mondta, hogy holnaptól kezdve ezt a kört márpedig többcélú kistérségi társulásnak fogjuk mondani. Majd egy másik példával folytatta: Baranyai példákat mondok, hogyan töltöttük meg tartalommal ezeket a többcélú kistérségi társulásokat. A mohácsiba vagy negyven település tartozik, beletartoznak azok is, amelyek sokkal inkább Bóly kisvárosra gravitálnak. Attól, hogy a mohácsi önkormányzat a saját szociális otthonát ma nem önállóan tartja fenn, hanem ennek a többcélúnak átadta, 40 millió forinttal több támogatást kap, mint ha mohácsiként működne ugyanaz az intézmény, teljesen kihasználtan. Ha Mohács városa egyedül tart fenn egy iskolát, és az teljesen kihasznált, mert mondjuk, harminc gyerek van osztályonként, akkor kevesebb pénzt kap az államtól, mint ha Mohács és Kölked együtt működtetné ugyanezt az iskolát. Mesterkélt, amit csinálunk, és azt gondoljuk, hogy ez egy komoly játék. Bemegyünk boldogan a többcélú kistérségi társulásokba akkor, ha az állam azt kínálja fel nekünk, hogy a környezetvédelmi törvény elvárja tőlünk bizonyos hatástanulmányok elkészítését. Ha ezt a többcélú kistérségi társulásainkon keresztül csináljuk, akkor kapunk milliókat, ha önállóan akarnám megcsinálni megjegyzem, ugyanannyiba kerül, akkor nem kapok rá semmit. A fideszes Bencsik János azért aggódott, mert szerinte nem világos, hogy az alkotmány módosítását követően mi lesz a megváltozott feladatok mellett az iparűzési adóval, az ingatlanadóval és a gépjárműadóval. Az állami költségvetésbe kerül vagy az önkormányzatok bevételi oldalán jelentkezik? A szocialista Papp József szerint egyértelmű, hogy a Fidesz választási stratégiáját látjuk 2010-re, amelynek lényege, hogy nem szabad semmihez hozzájárulni, nem szabad semmilyen reformértékű lépést támogatni. Az önkéntes társulások kötelezővé tételének védelmében pedig elmondta: többcélú kistérségi társulás elnökeként azt látja, hogy az autonómiát a kistelepülések ma már inkább tehernek élik meg, mint szuverenitásnak. Hatalmas mennyiségű feladatot kell ellátniuk, és erre egyetlen jó válasz a kistérségi együttműködés. Ha van sapka, ha nincs sapka Viszontválaszában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter furcsának nevezte, hogy amikor a kormány ötpárti egyeztetést kért ezekben az ügyekben, akkor az ellenzék egy része ezt azzal hárította el, hogy parlamenten kívüli tárgyaláson nem akar részt venni. Amikor pedig a parlamentben tárgyalják a javaslatot, akkor azt mondják, hogy nincs előkészítve, mert nem volt ötpárti egyeztetés. A miniszter felhívta az ellenzék figyelmét arra is: az 12 ÖN KOR KÉP július augusztus

15 PARLAMENT az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot. Lamperth Mónika alkotmány nem rendelkezik arról, hogy Magyarországon földrajzi-közjogi értelemben létezne régió. Ezért mindenképpen szükség van a módosításra, hogy ennek az alkotmányi alapját megteremtsék, majd érdemben tovább építhessék az önkormányzati rendszert. A vita végén Lamperth Mónika, önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot. Mint mondta, a szakmai csapat azon dolgozik, hogy jogi megoldásokat találjanak ahhoz a politikai szándékhoz, amely decentralizálást és a regionális területfejlesztési intézményrendszer átalakítását tűzte ki célul. Szeretnék mélyíteni a kistérségi együttműködést, és meg kívánják erősíteni a körjegyzőségeket. A választott régiók elutasítása után a kormány kerülőutakat keres, amelyekkel saját hatáskörben is megnövelheti a régiók súlyát. A jövőben ösztönzik az úgynevezett társult régiók létrehozását, a megyei jogú városok megyei jogú önkormányzatok szoros együttműködését, a kormány az eddiginél szélesebb hatáskörrel, létszámának kibővítésével erősíti majd meg a Regionális Területfejlesztési Tanácsokat. A régiók a jövőben úgynevezett közjogi szerződés keretében is kapcsolatra léphetnek majd a kormánnyal, amely azt jelenti, hogy az állam bizonyos feladatok ellátására szerződik az állammal. N. E. Marad az iparűzési adó Mégsem törlik el az iparűzési adót vetette föl a lehetőséget Gyurcsány Ferenc a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szentendrei küldöttgyűlésén. Ezt az állam csak akkor tehetné meg, ha kompenzálni tudná az önkormányzatok felé a kieső több mint 300 milliárd forintot. Erre azonban a költségvetés, az államháztartás nehéz a helyzetében nincs lehetőség. Az önkormányzatoknak pedig bevételre van szükségük. A kormányfő hozzátette, hogy e téren határozottan szolidaritáspárti. Vagyis ingyen nem lehet semmit adni, a módosabb településeknek többet kell majd vállalniuk a köz szolgálatából. Reform vagy megszorítás? A reformcsomag tizenöt törvényjavaslatáról, köztük az adó- és járuléktörvények módosításokról döntött nyári rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés. A döntéseket több szervezet megtámadja az Alkotmánybíróságon. Öt szakállamtitkárságból és tizenkét szakmai főosztályból áll majd az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Bujdosó Sándor az önkormányzati és lakásügyi, Virág Rudolf a közjogi és koordinációs, Szaló Péter pedig a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárságot vezeti. Somogyi Zoltán a turisztikai ügyekért, Elbert Gábor pedig a sportügyekért felelős szakállamtitkári feladatokat látja el. A kormányfő korábban, Lamperth Mónika minisztériumi beiktatásakor jelentette be, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára Ujhelyi István (MSZP) lesz. Az Országgyűlés kormánypárti többsége július elején elfogadta a megszorítások első csomagját. Eszerint szeptembertől 15-ről 20 százalékra nő az áfa, 25 százalékra pedig az eva. A nyereséges vállalkozásoknak és az évi 6 millió forintnál magasabb jövedelműeknek 4 százalék szolidaritási adót kell fizetniük. A bankokat 5 százalékos járulék terheli az államilag támogatott hitelek kamatai után. Új találmány a 20 százalékos házipénztáradó, s ugyanekkora lesz a kamat- és árfolyamnyereség-adó. A munkavállalói járulék 1-ről 1,5- re, az egyéni egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra nő. Az ígéretekkel szemben marad az iparűzési adó. Az ellenzék, az érdekvédelmi és más szervezetek egyaránt bírálták a döntéseket, mondván, az adótörvények módosításának egyetlen és igen rövid távú célja a költségvetés bevételeinek növelése, ezáltal a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Hatása viszont hosszabb távon káros: a gazdaság versenyképessé - Bemutatták az önkormányzati minisztérium főhivatalnokait A szaktárca a Belügyminisztériumból, az Országos Területfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Sporthivatal, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, valamint a Turisztikai Hivatal egyesítéséből jött létre. Ezekben a szervezetekben összesen 742-en dolgoznak, a szaktárca létszámát azonban körülbelül 400 főre csökkentik jelentette be Lamperth Mónika miniszter. Bekényi József vezeti az önkormányzati főosztályt, Deli Erika az önkormányzati gazdasági főosztályt, Balázs István a közigazgatási hivatali, jegyzői és hatósági főosztályt, míg Csider László a lakásügyi titkárságot július augusztus ÖN KOR KÉP 13

16 PARLAMENT gét romboló, a külföldi befek tetőket még inkább elbizonytalanító, az adórendszer szerkezeti problémáit tartósító, inflációt generáló, kiszámíthatatlan és adóelkerülésre ösztönöz. Több szervezet jelezte, hogy Alkotmánybíróságon támadja meg a m ó d o s í t á s o k a t. A Magyar Bankszövetség a köz társasági elnökhöz fordult, mert az ő kérelme halasztó hatálylyal bírna, így az elbírálásig nem léphetnének hatályba a jogszabályok. A bankszektor képviselői a kamattámogatásra kivetett járadékot, illetve a szolidaritási adót támadják. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kétszeres járulékplafont és az elvárt adót kifogásolja. Illetőleg azt, hogy a módosítás egyes pontjai viszszamenőleges hatályúak. Három törvény miatt Sólyom Lászlóhoz fordult a Levegő Munkacsoport is. Alkotmányellenesnek tartják a különadóról és a kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztár adóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályokat. Nyílt levelükhöz 15 társadalmi szervezet csatlakozott. A pénzügyminiszter mint mondta nem számít arra, hogy a módosítások elbuknának az alkotmánybírósági vizsgálaton. Az államfő végül úgy döntött, nem kér előzetes normakontrollt a kifogásolt törvényekről, hanem aláírta a három adótör vény t. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság hónapok múlva ne semmisíthetne meg alaptörvénybe ütközőnek bizonyuló passzusokat. A köz társasági elnök lépését azzal indokolta, hogy tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére. Megszavazták a tiszteletdíj-csökkentést Az Országgyűlés elfogadta a polgármesterek és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentését. Ez évi 8 10 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az ellenzék a spórolást a kormány és a parlament képviselőinek tiszteletdíján kezdte volna. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény a testület által megállapítható tiszteletdíj felső határát határozza meg, annak érdekében, hogy a helyi rendeletalkotás ne alakítson ki jelentős eltéréseket a tiszteletdíjak megállapításakor. A jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évi tiszteletdíja 20 milliárd forintot tesz ki, amelyet még ötmilliárd forint költségtérítés egészít ki. A törvényjavaslat elfogadásával tízmilliárdnyi forint spórolható meg, a módosítás ugyanis lehetővé teszi az önkormányzati képviselők alapdíjának csökkentését a köztisztviselői illetményalaphoz rendelt szorzószám megváltoztatásával. Ha egy képviselő például bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapilletményen felül legfeljebb az alapdíj 45 százalékával növelhető. Az újonnan elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a képviselő-testület a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíjának egy részét, illetve a természetbeni juttatását is megvonhatja. Az ellenzékiek a vitában azt hangoztatták: a javaslat csak akkor elfogadható, ha a miniszteri tiszteletdíjakat a 2002-es szintre csökkentik. A Fidesz ugyanis elsőként a miniszterelnök, a miniszterek fizetését, majd az országgyűlési képviselők illetményét csökkentette volna, és csak legvégül mérsékelték volna a kistelepülések képviselőinek tiszteletdíját. Nem tudni, mikor lesz eurónk A konvergenciaprogram a következő év inflációját, áremeléseit, adópolitikáját, a forint erősségét, a főbb gazdasági lépéseket meghatározó intézkedéssorozat nem az euróról szól, s nem tartalmazza az uniós fizetőeszköz bevezetésének céldátumát - jelentette be augusztus elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután tanácskozott az MSZP-frakció egy részével. Azokkal, akik hasonlóan a kormányfőhöz a tárgyalás érdekében megszakították szabadságukat. A legfontosabb most hangsúlyozta a kormányfő, hogy mielőbb megteremtsük azt a pénzügyi egyensúlyt, amelynek elérésekor már gondolkodhatunk az euró bevezetéséről is. Az ellenzék ezzel nem értett egyet és a konvergenciatanács összehívását, az euró bevezetés céldátumának kijelölését követelte. Információk szerint a kabinet tervei szerint leghamarabb 2011-ben vezethetjük be a közös európai valutát. A kormány hónapok óta dolgozik a konvergenciaprogramon, annak szövege a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz, és elég idő, két hét marad a megvitatásra is nyilatkozta a pénzügyminiszter. Azt hogy miért csak ennyi, Veres János azzal magyarázta, hogy a parlament csak nemrégiben fogadta el azokat a törvényeket, amelyeket a programba is be kellett építeni. A tárcavezető megerősítette, hogy a Brüsszelnek szeptemberben eljuttatandó anyagban nem kötelező megjelölni a magyar euróbevezetés céldátumát, azt ugyanis nem kell feltétlenül összekapcsolni a felzárkózási programmal. Veres János hozzátette: most nem is az eurócsatlakozás időpontjának megjelölése a legfontosabb, hanem az egyensúlyi kritériumok megteremtése. 14 ÖN KOR KÉP július augusztus

17 MOST A VASÚTI FEJLESZTÉSEK IDŐSZAKA KÖVETKEZIK Vasút vagy autóbusz Huszonnyolc vasúti mellékvonalon még az idén megszűnik a személyszállítás, összehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszereit. Bizonyára még sokan emlékeznek arra a hetvenes vagy nyolcvanas évekbeli reklámra, amikor egy pályaudvaron egy vasúti kocsiból kilépő kalauz, a nyakában lévő sípot megfújja, és azt kérdezi: Mi van? Ma senki sem utazik? Ez a reklám arról szólt, hogy Székesfehérváron megnyílt a Skála Áruház, így nem kell Budapestre utazni Hm, mindez már jó rég volt, de ma a tervezett huszonnyolc vasúti mellékvonal megszüntetése okán, újra kérdezhetjük: Mi van? Ma senki sem utazik? július augusztus ÖN KOR KÉP 15

18 KÖZLEKEDÉS A kormány július 5-ei ülésén döntött arról, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a szolgáltatások összehangolása, a minőségi szolgáltatások, elérése, a párhuzamosság megszüntetése érdekében. Tudatosan beszélünk helyközi személyszállításról, tömegközlekedésről és nem MÁV-ról, vagy Volánról külön-külön hangsúlyozta a kormány ülését követő tájékoztatón Kóka János. A miniszter a helyközi közlekedésben kitűzött célokat ismertette. Ezek: az európai szinten is működőképes, korszerű, magas színvonalú vasúti közlekedés megteremtése, a közúti forgalom terheltségének csökkentése, a párhuzamos közlekedési módok elkerülése valamint a helyi sajátosságok figyelembe vétele és a díjpolitikai elvek összehangolása. A párhuzamosság megszüntetésének lényege: a vasút és autóbusz helyett vasút vagy autóbusz. Összhang a menetrendek között Az átalakítás során öszszehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszerét. A közlekedéspolitika összhangjának érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja majd a Volán vagyonkezelési jogát. A két közlekedési társaság járatainak összehangolása 2006 második felében kezdődik meg a nyugat-magyarországi és a dél-alföldi régióban. Jövőre júliusig további két régióban, az év második felében pedig a fennmaradó három régióban történik meg az összehangolás. Ezt követően kezdődhet a Volán-társaságok értékesítése mondta Kóka János. A miniszter közölte: szeptember 30-a után megindulhat annak a tanulmánynak a társadalmi vitája, amely a vasúti fejlesztés- és díjpolitikával, a regionális szervezéssel, a társadalmi felelősséggel, valamint az általános közlekedéspolitikai elvekkel foglalkozik. Most a vasúti fejlesztések időszaka következik - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az előzetes számítások szerint évente mintegy milliárd forint beruházási, fejlesztési pénz jut az európai uniós források felhasználásával erre a célra. A miniszter közölte: az egységes vagyongazdálkodási koncepció keretében kezelt ingatlanvagyonból értékesíteni szeretnék azokat az ingatlanokat, amelyek nem kapcsolódnak a MÁV kulcsüzletágaihoz. Az ebből származó bevételeket is a vasúttársaság tőkehelyzetének rendezésére fordítják. Kóka János hangsúlyozta: a MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, az állam átvállalja. A Pénzügyminisztérium által előterjesztett és a kormány által korábban elfogadott konvergenciaprogram jövő évi, 2008-as és 2009-es célkitűzései számolnak azzal, hogy ez a milliárd forint állami kötelezettségvállalásként a költségvetésbe beépítésre kerül. A tét: évi milliárd forintos megtakarítás A kormány döntött arról is, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a minőségi szolgáltatások elérése érdekében. Kóka János a reformlépéseknek nevezett átalakítást azzal indokolta, hogy az jobb minőségű, kiszámítható szolgáltatást eredményez, és 2007-től évente milliárd forintos megtakarítás is várható. A MÁV jelenleg mintegy évi 160 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. A vasúttársaság központi adminisztrációjában a létszámcsökkentés az idén 2500 alkalmazottat érint, a nem adminisztratív személyzet leépítéséről az adatok nem ismertek, erről előbb e g y e z t e t n e k a szakszervezetekkel. Ezek az elbocsátások elsősorban a megszüntetendő mellékvonalakkal lesznek öszszefüggésben. Holtvágányon A kormány a tervek szerint még az idén megszünteti Sorszám Vonalszám 28 vasúti mellékvonalon a személyszállítást, mivel az gazdaságtalan, számítások szerint több mint évi 6 milliárd forint veszteséget okozott. Ezeken a vonalakon az utasok kevesebb, mint 2 százaléka utazik, hosszuk összesen 942 kilométer, a teljes pályahálózat 12,2 százaléka. Megszüntetésükkel, kilenc százalékkal csökken a MÁV vesztesége. A MÁV középtávú stratégiai tervében az szerepel, hogy a vasúttársaság idén nem lépheti túl a 80 milliárd forintos hiányt. Régóta téma, hogy további megtakarításokat a mellékvonalak felszámolásából remél az állam. Korábban azt is tervezték, hogy Viszonylat, vonalszakasz km 1 4 Almásfűzítő Esztergom Veszprém Veszprémvarsány Pápa Környe Pápa Csorna Körmend Zalalövő Rédics Zalaegerszeg Zalabér Zalaszentgrót Lepsény Hajmáskér Somogyszob Balatonszentgyörgy Godisa Komló Sellye Villány Diósjenő Romhány Balassagyarmat Ipolytarnóc Kisterenye Kál-Kápolna b Szilvásvárad Putnok Mezőcsát Nyékládháza Kazincbarcika Rudabánya b Abaújszántó Hidasnémeti Nyíradony Nagykálló a Mezőhegyes Battonya Kisszénás Kondoros Vésztő Körösnagyharsány Murony Békés Makó Hódmezővásárhely Szentes Orosháza Kunszentmiklós Dunapataj Fülöpszállás Kecskemét Kiskőrös Kalocsa 31 Összesen: ÖN KOR KÉP július augusztus

19 A vasúti hálózat 28 mellékvonat megszüntetése ezeket önkormányzati kezelésbe adnák, de a helyhatóságoknak nem volt pénzük a működtetésre. Jövő évtől a magyar állam és a tömegközlekedési szolgáltatók közszolgáltatási szerződés keretében számolnak el egymással. Kóka János hangsúlyozta, minden egyes mellékvonalon megvizsgálják az utasszámot, a költségeket, valamint ezek megoszlását, és ennek alapján kapnák a társaságok a fogyasztóiár-kiegészítést. Ellenvélemények, számháború Megalapozatlan, egyoldalú és minden stratégiai célt nélkülöz a kormány MÁVreformterve állítja Nagy Vilmos (Ipoly Unió), Fleischer Tamás (Védegylet), Bödecs Barna (Levegő Munkacsoport) és Schulek Tibor független közlekedési szakértő. Véleményük szerint a kormánynak azon döntése, mely szerint a közeljövőben huszonnyolc vasúti mellékvonalat szüntetnének meg, nem oldja meg a vasúttársaság gondjait. Ezzel szemben jóvátehetetlen sebet ejt a MÁV vonalhálózatán, tovább rontja a vidékiek esélyegyenlőségét. Az Ipoly Unió azt állítja, hogy a hazai vasúttársaság gazdálkodása, a költségek elszámolása, maga a belső elszámolási rendszer átláthatatlan, a 6,56 milliárd vélhetően egy generált szám. A Védegylet úgy számol, hogy a MÁV az adófizetőknek évente 160 milliárd forintjába kerül, tehát a huszonnyolc mellékvonalon visszanyerhető 6,56 milliárd forint csak négy százalékot tesz ki ott, ahol az utasok csaknem 2 százaléka utazik. A Levegő Munkacsoport szerint a mellékvonalak megszüntetése nem alkalmas a MÁV finanszírozási problémáinak megoldására, hiszen a teljes pályahálózat 12,2 százalékán csak a veszteség 8,7 százaléka keletkezik, tehát arányaiban a többi vasútvonal veszteségesebb. Schulek Tibor felveti azt a kérdést is, hogy a mellékvonalak megszüntetése talán csökkentheti a MÁV veszteségeit, de a Volán-járatok sűrítése, új buszok vásárlása óriási öszszegeket emésztene fel. Az érv azért is megalapozatlannak tűnik, mert korábban maga a vasúti miniszteri biztos is azt nyilatkozta, hogy a mellékvonalak gazdálkodása eredményesebb a fővonalakénál. A gazdasági és közlekedési tárca vezetőjének azt a véleményét, miszerint előfordul, hogy egy-egy mellékvonali vonaton annyira kevesen utaznak, hogy azokat a MÁV-nak jobban megérné taxival utaztatni, visszautasítják, véleményük szerint egyes valóban veszteséges, mellékvonalakon megérné kistérségi mikrobuszokat működtetni. Karácsony Szilárdnak, a Vasutasok Szakszervezete alelnökének véleménye szerint a MÁV veszteségeit az okozza, hogy mind a mai napig nem kötött az állam a vasúttársasággal közszolgálati szerződést, vagyis a vasút teljesít, de nem kapja meg ennek az ellenértékét. -kó 17

20 KOR KÉP AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Magyar átok sújt bennünket szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez, ma még nem áll rendelkezésünkre Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon kevesebből kell megfőznünk ugyanazt Gyurcsány Ferenc A bölcsek köve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter találkozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának kutatóival, a szakmai háttérbeszélgetés témája: a regionális fejlesztés és közigazgatás lehetőségei, a területfejlesztés jövője. Rechnitzer János, az MTA Regionális Tudományos Bizottság elnöke szerint az Akadémiát az utóbbi időben nagyon sok bírálat érte, nem mondja, hogy nincs közöttük jogos kritika, de többségük nem az. A bizottság elnöke szerint az Akadémia nagyon fontos fórum, lehetőséget, mozgásteret biztosít a párbeszédre, a tudományos kommunikációra. Véleménye szerint a magyar modernizáció csak akkor lehet sikeres, ha az erre irányuló döntések szakmailag megalapozottak. Egyet nem tudunk miniszterelnök úr! mondta a bölcsek köve nincs nálunk, nem tudjuk, hogy miként lehet az Országgyűlésben a félből kétharmadot csinálni, ezt a politikusoknak kell megoldani! Mi annyit tudunk tenni, hogy kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megosztjuk a szakma képviselőivel, hogy a modernizáció sikeres legyen, a többi a politika dolga hangsúlyozta Rechnitzer János. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a szakmának azt részét, ami a körültekintő és megfontolt döntésekhez kell, azt megtanulták. Hangsúlyozta, a regionalizáció folytatásához átfogó változtatásokra van szükség, de hogy ehhez milyen típusú döntéseket kell meghozni, azt a tudományos élet képviselőitől várják. A modernizációhoz szakmapolitikai konszenzus kell, ehhez kér segítséget, véleménye szerint a politikusoknak csak az volna a dol- Párbeszéd a regionális fejlesztésről guk, hogy támogassák azt. A miniszterelnök elmondta, hogy az a többség, amely ennek a szakmai konszenzusnak politikai döntéssé válásához kell, nem áll rendelkezésre. Az Országgyűlés nem támogatta a választott régiók létrehozásáról szóló kétharmados alkotmánymódosítási javaslatot. Magyar átok sújt bennünket szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez, ma még nem áll rendelkezésünkre Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon kevesebből kell megfőznünk ugyanazt Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy nem akarják az alkotmányos jogokat megkerülni. Úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az, hogy meg kell tudni mondani, miről szól a régió, ha Magyarország győzni akar a versenyben, akkor saját szolgálatába kell állítania a regionalizmust, a kistérségi együttműködést, a regionális fejlesztési igazgatást. A miniszterelnök 18 ÖN KOR KÉP július augusztus