A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazat évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazat évi beszámolójának kiegészítő melléklete

2 Tartalomjegyzék 1. Önkéntes Ágazat Kiegészítő melléklet 1. sz. táblázat Taglétszám alakulása korévenként, jogcímenkénti bontásban. 2. sz. táblázat Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként, jogcímenkénti bontásban. 3. sz. táblázat Fedezeti céltartalék alakulásának teljes körű bemutatása. 4. sz. táblázat Likviditási tartalék alakulásának teljes körű bemutatása. 5. sz. táblázat Az Ágazat pénzmozgásának bemutatása (cashflow). Összefoglaló. Határozati javaslat. 2. Önkéntes Ágazat éves beszámoló. 3. Önkéntes Ágazat biztosításmatematikai statisztikai jelentés. 4. Önkéntes Ágazat biztosításmatematikai mérleg. 5. Üzleti jelentés. 6. Igazgatótanács beszámolója. 7. Ellenőrző Bizottság beszámolója a évi ellenőrzési tevékenységről. 2

3 Általános rész Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból, kiegészítő mellékletből áll. A cash-flow kimutatás, a biztosításmatematikai jelentés és a pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás a kiegészítő melléklet részét képezi. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést is. A kiegészítő melléklet célja: A pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi. A kiegészítő mellékletben, amennyiben előfordul, be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását évenkénti megbontásban. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével bemutatásra kerül a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, a céltartalékok és a befektetések alakulása azzal a céllal, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelően képet kapjanak. A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazata a gazdálkodását évben is az érvényben lévő évi XCVI. törvény, a 223/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatóságának (továbbiakban: NAV) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 85. (4) bekezdés b) és e) pontja alapján adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. 3

4 A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék és késedelmi kamat befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. Az Ágazat a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Bp. Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztára látja el. Választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer az Ágazatban nem került bevezetésre. Kapcsolattartás a tagsággal Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. A évi számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról mindkét Ágazatban mellékeltük a tájékoztatónkat. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhattak. A bekövetkezett jogszabályi változások miatt jelentős többletmunkát jelentett az érdeklődő ügyfelek tájékoztatása, a folyamatos kapcsolattartás az ügyfélfogadási időben telefonon történő válaszadás által és a személyesen jelentkező ügyfelek ügyeinek intézése során. Az Ágazatban az egyéni számla adatainak frissítésére a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente kerül sor. Az önkéntes pénztári tagdíjakat a Választható Béren Kívüli Javadalmazás (továbbiakban: VBKJ) keretéből fizető pénztártagoknál a tárgyévi nyilatkozatok összesítése a tárgyév első negyedévében történik. Ezt követi a tagdíjak utalása és az adatszolgáltatás. Amennyiben a munkáltató a december hónapban esedékes átvállalt, illetve VBKJ összeget december hónapban nem utalta át, ez az összeg a pénztártagok évi számlaértesítőjén nem szerepel, mert ezen összegek könyvelése évre történik. 4

5 A munkabérből levont tagdíjak átutalása a MÁV Zrt., MÁV - Trakció Zrt., MÁV - Gépészet Zrt., a MÁV - Start Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. részéről decemberben megtörtént. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Az Ágazat munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A munkáltatói megállapodásban foglaltak maradéktalanul teljesültek. A munkáltatói tagok száma jelenleg 128. Az új munkáltatói tagok száma 19. Az új munkáltatói tagok: HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nyugat-Magyarországi Vasútépítő Kft, MMV Magyar Magánvasút Zrt, Mon-Kont Bt, Express-Interfracht Hungária Kft, Boehringer Ingelheim RCV Magyarországi Fióktelepe, Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal, Elektro-Escort Kft, EON Energiaszolgáltató Kft, Q-Gears Kft, BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt, Bp. Főváros XIV. ker. Zugló Önkormányzat, Sztár Tisztító Bt, Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt, Cemes Üzleti Központ Szolgáltató Kft, Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt, Remondis Duna Kft, UNILEVER Kft. Munkáltatói tagságát egy munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 79 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják az Ágazat részére. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal kialakult együttműködés eredményeként az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítése folyamatos volt, az eltérések rendezése időben megtörtént. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen az Ágazat 5 éves hosszú távú és a évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések összehívása, megtartása megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács öt alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 34 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a 5

6 vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására, küldöttválasztással kapcsolatos feladatokra. Az Ellenőrző Bizottság tagjai figyelemmel kísérték az Ágazat éves működését és az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett, intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért az Ágazat munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Ellenőrzés és önellenőrzés Az Ágazat munkájának folyamatos ellenőrzése a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió és a könyvvizsgáló által is biztosított volt. Az Ágazat folyamatos ellenőrzése az alábbi területekre terjedt ki: Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. 10 éves kifizetések utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Szolgáltatások utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Tagdíjak és egyéb befizetések ellenőrzése. Adóigazolások és számlaértesítő alaki, számszaki, tartalmi felülvizsgálata. és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. Munkáltatói megállapodások felülvizsgálata, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Az ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az ellenőrzés nem tárt fel olyan jelentős összegű hibát, amely a működési tevékenység eredményére, illetve a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására hatást gyakorolt volna. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részéről egy határozat (JÉ-IV /2011.) hozatalára került sor, amelynek keretében október 1. napjától február 29-ig tartó időszakra elektronikus úton történő rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére került sor a várakozási idő lejárta jogcímen történő kifizetések adatai tekintetében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek határidőben eleget tettünk. Az év folyamán 3 panasz nyilvántartásba vételére került sor, amelyből egy a 10 éves kifizetés elmaradásával volt kapcsolatos. 6

7 A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítást nyert, hogy a kifizetés az igénybejelentés alapján a pénztártag lakáscímére a jogszabályi előírásoknak megfelelően két részletben - megtörtént. A volt pénztártag a válaszban foglaltakat nem fogadta el és kérte a további vizsgálat folytatását. A Posta Elszámoló Központtal felvettük a kapcsolatot és az általuk írt levél és dokumentumok alapján tájékoztattuk panaszost, hogy az első részösszeget saját maga, a második összeget a felesége vette át. A második panasz abból adódott, hogy a nyilvántartási rendszer adata és az internetes egyenleg lekérdezésnél kapott adat a tagdíj és hozam összegénél eltérést mutatott. A panaszt kivizsgáltuk és a programozókkal felvettük a kapcsolatot a hiba kijavítása érdekében, amely soron kívül megtörtént. A harmadik panasz egyösszegű szolgáltatás kifizetésével volt kapcsolatos a negyedéves hozam negatív alakulása miatt. A panaszos részére részletes választ adtunk. Mindhárom esetben határidőben megtörtént a válaszadás és további levélváltásra nem került sor. Ebből feltételezzük, hogy a válaszlevelünkben foglaltakat a pénztártagok elfogadták. Hosszú távú pénzügyi terv Az Önkéntes Pénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezett. A hosszú távú terv alapul szolgált az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Marketing tevékenység Pénztárunk a költségekkel történő takarékoskodás érdekében reklám- és propagandaanyagokat készítő marketing tevékenységet folytató cégekkel nem áll kapcsolatban. A pénztártagoknak szóló tájékoztató leveleket, ismertetőket saját magunk készítjük, szerkesztjük és így költségként csak a nyomdai munka merül fel. A pénztártagokkal történő kapcsolattartás érdekében tájékoztatónk közzétételre került a MÁV csoport által megjelentetett VBKJ rendszer ismertetését tartalmazó tájékoztató füzetekben. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A 281/2001.(XII.26.) Korm.r ában meghatározott adatok és a 223/2000.(XII.19) Korm.r ában előírt évi egyesített mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a könyvvizsgálói záradék a pénzügyi évet követő június 30. napjáig közzétételre került a évi 9. számú Pénzügyi Közlönyben. Az internetes honlapunkon ( június 30. napjáig megjelentetésre került mindkét Ágazatra vonatkozóan a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet és a részét képező cash-flow kimutatás, pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás, biztosításmatematikai jelentés, az üzleti jelentés és a könyvvizsgálói záradék. 7

8 Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az Ágazat a Felügyelet részére negyedévenként jelentést készít. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. 2. A pénzügyi terv teljesítését és a gazdálkodást befolyásoló események A pénzügyi tervben az Ágazat tervezett nyitó taglétszáma fő volt. A évi tényleges nyitó taglétszám fő, amely 5 fővel kevesebb a tervezettnél. A pénzügyi terv készítésekor éves szinten 700 fő új belépő pénztártaggal és 700 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma fő. Ebből a tagdíj fizetők létszáma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. A tényadatokat vizsgálva az év folyamán belépő tagok száma 589 fő, amely 111 fővel kevesebb a tervezettnél. A tagsági viszony megszűnés fő, amely fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám fő. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban az egységes tagdíj mértéke Ft/hó. Éves tagdíj jellegű bevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás tervezett összegét is, eft-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíj jellegű bevétel eft, amely eft-tal elmaradt a tervezettől. 8

9 A tagdíj jellegű bevételből a tagok egyéb befizetése, az adomány és a NAV által utalt összeg eft Ebből az adójóváírás címén átutalt összeg eft. A jogszabály rendelkezése alapján a tárgyévben a tagdíjat nem fizető pénztártagok egységes tagdíját tagdíjkövetelésként eft összegben előírtuk és 100 %- ban céltartalékot képeztünk, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál 823eFt. A jogszabályi előírásnak megfelelően az Alapszabályban leírtak szerint a tagdíjkövetelés összegéről, a hátralék rendezésének módjáról és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. Az előző évi nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a tárgyévben került leírásra a bevételekkel és ráfordításokkal szemben eft összegben, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál 915 eft. Ennek az összegnek eredményre gyakorolt hatása nincs. A fedezeti tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft, amely tartalmazza a szolgáltatási célú egyéb bevételt (előző évi meg nem fizetett tagdíjak leírása) is. A bevételből a tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege eft, amely eft-tal elmaradt a tervezettől. A más pénztárból áthozott fedezeti összeg tervezett bevétele eft, a ténylegesen áthozott fedezeti összeg eft. Ezt növeli a magánnyugdíjpénztárból áthozott tagdíj-kiegészítés és reálhozam összege eft összegben. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások (vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak) kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi befektetési tevékenység bevétele eft, amelyből a befektetés nettó bevétele eft. Ebből hozambevétel eft, az értékelési különbözet eft. A fedezeti tartalék tervezett kiadása eft. A tényleges kiadás eft, amely tartalmazza a szolgáltatási célú egyéb ráfordítást (az előző évi meg nem fizetett tagdíj összegét) eft összegben. A kiadás utóbbival együtt eft-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely a tervszámoktól magasabb szolgáltatási kiadásokra, 10 éves kifizetésekre és az átlépők által átvitt fedezeti összegre vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) részére tervezett összeg eft és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél nagyobb mértékű, az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei részére kifizetett összeg eft, a várakozási idő leteltére tekintettel kifizetett összeg eft. 9

10 A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg eft volt. A évet megelőző időszakban a meg nem fizetett tagdíjak levonására a Számviteli Politika előírása alapján év végén került sor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által július 6-án kiadott állásfoglalás értelmében át kellett térni a negyedéves hozamból történő levonásra. Az állásfoglalás kiadása után a program fejlesztése megkezdődött, de a II. félév negatív hozamára tekintettel a beszámolási időszakban a tagdíj nem fizető pénztártagoktól levonásra nem kerülhetett sor. A tagi kölcsön tartozás címén az egyéni számlából levonásra került összeg eft, amely 763 eft-tal alacsonyabb a tervezettnél. A befektetéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások tervezett költsége (vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek: Keler, Giro) eft. A ténylegesen kifizetett összeg (tartalmazza az árfolyamveszteséget, a befektetési jegyek realizált veszteségét, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását, valamint a befektetési célú ingatlan ráfordítását is) eft. Ebből eft a befektetéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások összege. A tagsági viszonnyal összefüggő kifizetéseket 3,2 milliárd Ft összegben a Nyugdíjpénztár maradéktalanul teljesítette, likviditási probléma nem merült fel. A működési tartalék tervezett bevétele eft, a tényleges bevétel eft. A tervtől való elmaradás eft. A bevételből a tagdíjbevétel és egyéb befizetés tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kevesebb, eFt. Az egyéb bevétel tervezett összege a tagoktól levont költség és a meg nem fizetett tagdíjak átvezetett összegével eft. A tényadat eft. A befektetés tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft, és 130 eft rendkívüli bevétel. A működési tartalék tervezett kiadása eft volt. A tényleges kiadás a meg nem fizetett tagdíj ( eft.) kivezetésének összege nélkül eft. A működési tevékenységet összességében elemezve elmondható, hogy az Ágazatban a költségfelhasználás eft-tal alacsonyabb a tervezett összegnél, amely kedvezően befolyásolta a működés eredményét. Az egyes költségelemeket vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb költségelemnél a tervezettnél alacsonyabb volt a költségfelhasználás. Ennek ellenére a működés eredménye negatív, eft, amelynek oka a tagdíjbevétel tervezettől történő jelentős elmaradása és az a tény, hogy a tagdíjat nem fizető pénztártagoktól a tagdíj működésre és likviditásra jutó hányada nem kerülhetett levonásra. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi III. negyedévi taglétszám arányában (79-21 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. 10

11 A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. A Nyugdíjpénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. A likviditási tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft. A tervezett eft tagdíj és egyéb bevétellel szemben a tényadat eft. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat eft. A tervtől történő elmaradás oka a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevétel és a pénzügyi műveletek bevételének tervtől való elmaradása. A likviditási tartalék tervezett kiadása 759 eft. A tényleges kiadás eft. Az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege 915 eft. Összességében megállapítható, hogy a pénztár gazdálkodását fentiekben leírt körülmények meghatározó jelleggel befolyásolták. A befolyásoló körülmények ellenére az Önkéntes Pénztári Ágazat stabil működése a továbbiakban is biztosított, mert az érett működés időszakában (szolgáltatás, várakozási idő letelte utáni kifizetések) az éves tagdíjbevételen felül jelentős eft működési és likviditási tartalékkal is rendelkezik. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány eft. A záró állományból az előre utalt összeg (2011. december havi saját tagdíj és adomány) eft, téves utalás 50 eft. A felmerült tételek a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. 11

12 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában változás nem következett be. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően munkaviszony keretében változatlanul 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 5 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége az előző év III. negyedévi záró taglétszámának arányában (79-21 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően a tiszteletdíj összegének emelésére nem került sor. Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő. Az év folyamán új belépő 589 fő, a tagsági viszony megszűnés fő. A tagsági viszony megszűnésének jogcímei: Egyösszegű szolgáltatás Kedvezményezett (örökös) részére történő kifizetés Kilépő (10 éves várakozási idő után) Átlépő másik pénztárba Összesen: 967 fő. 91 fő fő. 69 fő fő. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja 48 fő. 12

13 A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. Taglétszám alakulása (fő) 1995-tól 2011-ig A taglétszám alakulását korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. 5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az Alapszabály alapján tagjai részére három év fizetett tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson, amely visszafizetés esetén a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal ismételhető. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig 10 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 557 fő. Elutasítás 19 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 245 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. 13

14 A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők részére kifizetett összeg eft, amelyből a folyósított járadék eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére kifizetésre kerülő összeg eft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén A nyugdíjszolgáltatást igénybevevők, illetve nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 2. számú táblázata tartalmazza. A Pénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltak alapján háromévente köteles biztosításmatematikai mérleget készíteni. A Pénztár ennek megfelelően évre a jogszabályi előírás figyelembevételével a biztosításmatematikai mérleget elkészítette, amelynek alapján megállapítható, hogy a évi szolgáltatási számlák záró tartaléka elegendő fedezetet nyújt a évi járadékösszegek jövőbeni teljesítéséhez. A biztosításmatematikai mérleg összege : Ft. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett Ft eljárási díj + utalási díj összesen eft, a fennmaradó eft-ot működési tartalék terhére könyveltük. 14

15 A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja eft, az anyag költség eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) eft. A 10 éves várakozási idő leteltével fő pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből fő részére hozamkifizetést teljesítettünk. A teljes összeg kifizetése mellett fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A fedezeti tartalékból kifizetésre került összeg eft, amelyből a pénztártagok részére kifizetésre került eft, valamint levont költség eft. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszáma fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft. Az átlépők által elvitt fedezeti összeg eft. A nyugdíjszolgáltatásban részesülők igényének kielégítése és a kifizetés a fedezeti tartalék terhére megtörtént, a szükséges összeg biztosított volt. 7. Tartalékok alakulását befolyásoló tényezők bemutatása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és rövid távú pénzügyi terv készítésénél a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. A hosszú távú tervben évre vonatkozóan az inflációt 2 %-kal meghaladó hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.8 milliárd Ft, a rövid távú tervben 7 %-os hozam alapulvételével 3.7 milliárd Ft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 3 milliárd Ft. A hosszú távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2,6 milliárd Ft, a tövid távú tervben 2.4 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 4.1 milliárd Ft. A tervezettet meghaladó mértékű felhasználás a nagyszámú 10 éves várakozási idő utáni kifizetésre és a nyugdíjazás miatti egyösszegű szolgáltatásra vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele , illetve eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül eft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 834, illetve 759 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 116 eft. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott volt annak ellenére, hogy a bevételek teljesülése elmaradt a tervezettől. A likviditási tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. 15

16 A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk (a nem fizető pénztártagok hozamából levont működésre jutó hányad figyelembe vételével) eft illetve, eft összegben. A tényleges eredmény eft. A nem fizető pénztártagoktól a működésre jutó bevétel levonására a korábban említett változás miatt nem került sor. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései (egységes tagdíjon felüli rész, NAV utalás, adomány) Szolgáltatási célú egyéb bevétel (tagdíjkövetelés leírás) Más pénztárból áthozott tagi követelés Magánpénztárból áthozott reálhozam, tagdíj-kiegészítés Befektetési tevékenység bevétele (hozamkorrekció összegével) Összesen: Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás (tagdíjkövetelés leírás) Más pénztárba átvitt követelés Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt -7 Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Fedezeti céltartalék eft A fedezeti céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. 16

17 Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel Tagok egyéb befizetései Egyéb bevétel (tagoktól levont költség, az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés) Befektetési tevékenység bevétele Rendkívüli bevétel 130 Összesen: Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Egyéb ráfordítás (előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés) Befektetési tevékenység ráfordítása -369 Összesen: Működési alap tartaléka (eft) Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései 103 Egyéb bevétel (előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés) 915 Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Egyéb ráfordítás (előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés) 915 Befektetési tevékenység ráfordítása 116 Összesen: Likviditási alap tartaléka eft A likviditási céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,50% működési 5,30 % likviditási 0,20 % 17

18 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, NAV adójóváírás, adomány. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. Az Önkéntes Pénztári Ágazat pénzmozgásainak jogcímeit a kiegészítő melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. 8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban évben a bizonytalan gazdasági helyzet és az ebből adódó változékony pénz és tőkepiaci környezet miatt minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. 18

19 A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. Az említett változó gazdasági körülmények miatt az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a év során nem került sor. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A es évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt.-vel, az Erste Alapkezelő Zrt.-vel, a Generali Alapkezelő Zrt.-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel. 19

20 Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a vagyonkezelők alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. Ellenőrzés Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát, és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését, és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során a évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) Az előrejelzések alapján a évi minimális gazdasági növekedés alapvetően a kedvezően alakuló pozitív fizetési mérlegnek köszönhető. 20

21 A nagyobb ütemű növekedést gátolja, és feltehetően még a következő évben is gátolni fogja a magas munkanélküliség, s az ebből is fakadó alacsony belső kereslet. A kiskereskedelmi forgalmat, az előbbieken túl, fékezi a devizahiteleseket sújtó erős svájci frank hazai fogyasztásra nehezedő hatása is. A gazdasági növekedés feltételei közül az egyik legfontosabb, hogy hogyan fognak teljesíteni exportpiacaink (különösen Németország), illetve hogy sikerül-e esetleg a külkereskedelmünket bővíteni, vagy optimálisabban, arányosabban megosztani kereskedelmi partnereink között. Infláció Az éves átlagos infláció értéke 2011-ben 3,9% volt. A Jegybank inflációs jelentése alapján pedig a évben 5% körüli infláció valószínűsíthető. Így hazánk az előírt 3%-os mértéktől egyre inkább eltávolodik, amely részben az adóváltozásoknak is tulajdonítható. Az utolsó negyedévben a vártnál magasabb szinten alakuló infláció miatt a jegybank két alkalommal is 0,5%-kal, egészen 7,00%-ig emelte az alapkamatot. A piaci várakozások alapján 2012-ben további alapkamat emelés sem zárható ki. Államháztartás A kormány elsősorban a magánpénztári pénzek bevonásával az EU felé vállalt 3,0%-os GDP arányos hiánycélt ugyan teljesíteni tudta 2011-ben, azonban az elsődleges szempontnak tekinthető gazdasági egyensúly hosszú távú fenntarthatósága megkérdőjelezhető. A kormány adósságszint leszorítási kísérlete az idei évben nem járt sikerrel, a gyenge forint miatt az év végén 80% körüli GDP arányos adósságráta alakult ki. Fizetési mérleg A fizetési mérlegünk 1,5 milliárd euró nagyságrendű többletet mutatott 2011-ben. Mindez természetesen a évhez képest megközelítőleg 15%-kal erősödő export és a továbbra is gyenge belső kereslet miatt lassan talpra álló import következménye. Amennyiben egy stagnáló gazdaságot feltételezünk, úgy a külső egyensúlyi pozíciónk némileg romlani fog, ám ez összességében csupán annyit jelent, hogy null szaldóhoz közelíthet az egyenleg. Állampapírpiac, kamatok Az euró-övezeten belüli válság tovább gyűrűzött második félévében. A befektetők a görög válság elmélyülését követően a válság tovább terjedésétől tartva tömegesen adták el a portugál, spanyol és olasz állampapírokat, amelyek hozama hirtelen megemelkedett. Még egy olasz kormányválság is tovább nehezítette a helyzetet. Az eurozóna válsága, a lassuló magyar gazdasági növekedés, illetve az EU-val és az IMF-fel való ellentmondásos kormányzati kommunikáció következtében az év során szinte folyamatosan emelkedtek a magyar állampapírhozamok. 21

22 Az utolsó negyedévben a gazdasági reformintézkedések elmaradása miatt a nemzetközi hitelminősítő intézetek egymás után rontották le az ország besorolását befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolva azt. Ezen események összhatásaként a 10 éves kötvényhozam decemberben még a 11%-ot is elérte. A befektetői bizalmat visszaszerezni, s így ezt a tendenciát megfordítani valószínűleg csak egy hatékony IMF védőhálóval lehet. Részvénypiac Az európai részvénypiacok az első félévi stagnálás után a második félévben, főleg az euró-övezeti adósságproblémák elmélyülésére reagálva, esésnek indultak. Amíg az év során a világ vezető részvényeit magában foglaló MSCI World index, Európával ellentétesen mozogva, a második félévben 17%-ot növekedett, s így az év során összességében plusz 6,5%-ot ért el, addig a Közép-európai CETOP20 index és magyar tőzsdeindex mínusz 22%-ot illetve mínusz 20%-ot teljesített. Az elemzői vélemények szerint az európai részvények, és közöttük a magyar részvények is alulértékeltek, figyelembe véve a cégek profit kilátásait, a hazai részvények akár 20%-kal is, azonban az európai gazdasági események kiszámíthatatlan alakulása megnövelte a befektetések kockázatát. Az év folyamán nem merült fel olyan rendkívüli esemény vagy tényező, amely a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására kedvezőtlen hatást gyakoroltak. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A vagyon alakulása a Pénztár indulása óta (adatok ezer Ft-ban) Összességében a folyamatos kifizetések még mindig nagy terhet jelentettek az Ágazatnak. E miatt a pénztári vagyon a tavalyi évhez képest csökkent, és az Ágazat vagyona az év végén 20,3 Mrd Ft volt. 22

23 A befektetett állomány megoszlása december 31-én 77% Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek 1% 0,5% 17% 3% 1,5% Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen Az Önkéntes Pénztári Ágazatban nincs választható portfoliós rendszer. 23

24 A Pénztár év végi portfolióállományának földrajzi és devizanemenkénti megoszlása: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Adatok ezer forintban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken a b c Ausztria Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Lengyelország Magyarország Európai Gazdasági Térség összesen Amerikai Egyesült Államok Összesen Megnevezés Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Adatok ezer forintban Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken 1 2 a HUF EUR CZK PLN USD Összesen b Teljes Pénztári portfolió tartalékonként december 31. (adatok e Ft-ban) 24

25 Megnevezés Fedezeti portfolió Könyv szerinti Piaci érték érték Működési portfolió Könyv szerinti Piaci érték érték Likviditási portfolió Könyv szerinti Piaci érték érték Összesen Könyv szerinti Piaci érték érték Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Ma-on kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére v. elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozottjelzáloglevél Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázatitőkealap-jegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett 0 értékpapír 0 Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből Az Önkéntes Pénztári Ágazatban nem került bevezetésre a választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer. 25