2494/2014. Kiegészítő melléklet

Átírás

1 2494/2014. Kiegészítő melléklet

2 Általános rész A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár a gazdálkodását az évi XCVI. törvény, a 223/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika, valamint az egyéb szabályzatokban foglaltak szerint végezte és ennek megfelelően készítette el a évi éves beszámolóját. Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredmény-kimutatásból, kiegészítő mellékletből áll. A cash-flow kimutatás, a biztosításmatematikai jelentés és a pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás a kiegészítő melléklet részét képezi. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg a Nyugdíjpénztár elkészítette az üzleti jelentést is. A kiegészítő melléklet célja: a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: Felügyeleti Szerv) részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi. A kiegészítő mellékletben, amennyiben előfordul, be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását évenkénti megbontásban. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével bemutatásra kerül a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, a céltartalékok és a befektetések alakulása azzal a céllal, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Nyugdíjpénztár a Számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kötelezettségeit - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatóságának (továbbiakban: NAV) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános Forgalmi Adóról szóló évi CXXVII. törvény 86. (1) bekezdés g) pontja alapján adómentes tevékenységet folytat és a Társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, tekintettel arra, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet. A pénzforgalom hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését. A kisebb összegű működési kiadások fizetésére házi pénztár működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. 2

3 A Nyugdíjpénztár a működéssel kapcsolatos költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztára látja el. A Nyugdíjpénztárnál a választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer nem került bevezetésre. Kapcsolattartás a tagsággal A Nyugdíjpénztár kiemelt feladatai közzé tartozik a pénztártagokkal történő folyamatos kapcsolattartás. Az érdeklődők informálódhattak a változásokról és a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( pénztártagsággal összefüggő ügyeiket levélben, telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben intézhették. A évi számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról mellékeltük a tájékoztatónkat. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhattak. Folyamatos volt a kapcsolat az ügyfélfogadási időben telefonon történő válaszadás által és a személyesen jelentkező ügyfelek ügyeinek intézése során. Az egyéni számla adatainak internetes frissítésére a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente kerül sor. A tagdíjat a Választható Béren Kívüli Javadalmazás (továbbiakban: VBKJ) keretéből fizető pénztártagoknál a tárgyévi nyilatkozatok összesítése a tárgyév első negyedévében történik. Ezt követi a tagdíjak utalása és az adatszolgáltatás. Amennyiben a munkáltató a december hónapban esedékes átvállalt, illetve VBKJ keret összegét december hónapban nem utalta át, ez az összeg a pénztártagok évi számlaértesítőjén nem szerepel, mert ezen összegek egyéni számlára történő könyvelése évre történik. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal A Nyugdíjpénztár munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A munkáltatói megállapodásokban foglaltak maradéktalanul teljesültek. A munkáltatói tagok száma jelenleg 185. Az új munkáltatói tagok száma 18. Az új munkáltatói tagok: Fiorács Kft, Magyar Útügyi Társaság, Kapos Holding Zrt, Zala Megyei Kormányhivatal, Grundfos Kft, BKK Közút Zrt, Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal, Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány, Prohumán 2004 Kft, Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet, UPC Magyarország Kft, Fővárosi Törvényszék, Strabag Vasútépítő Kft, Ericsson Magyarország 3

4 Kft, Colas Északkő Bányászati Kft, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt, Quantis Holding Zrt, Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság. A munkáltatókkal kialakult együttműködés eredményeként az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítése folyamatos volt, az eltérések rendezése időben megtörtént. Munkáltatói tagságát egy munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évben a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően egy Küldöttközgyűlés megtartására került sor. A Küldöttközgyűlés által hozott határozatok a következők voltak: a évi beszámoló és a kapcsolódó jelentések, a július 1-jétől június 30. napjáig szóló pénzügyi terv, a 3 éves hosszú távú pénzügyi terv és az Alapszabály 1. számú módosításának elfogadása. Ezen túlmenően ezen a Küldöttközgyűlésen megtörtént a tisztségviselő választás is. A Küldöttközgyűlés összehívása, megtartása megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács összesen hét alkalommal ülésezett és 79 határozatot hozott, amelynek végrehajtása maradéktalanul megtörtént. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a Nyugdíjpénztár működését és lefolytatták a munkaterv szerinti ellenőrzéseket. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és munkaterve alapján ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Munkafolyamatba épített ellenőrzés, belső ellenőrzés és önellenőrzés A Nyugdíjpénztár munkájának folyamatos ellenőrzése munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió és belső ellenőrzés által is biztosított volt. A folyamatos ellenőrzés az alábbi területekre terjedt ki: Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. 10 éves kifizetések utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Szolgáltatások utalás és utalványozás előtti ellenőrzése. Tagdíjak és egyéb befizetések könyvelésének ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő alaki, számszaki, tartalmi felülvizsgálata és ellenőrzése. Az éves beszámoló és az azt alátámasztó leltár ellenőrzése. Az általános ellenőrzés a negyedéves jelentések felülvizsgálatára, a belépési nyilatkozatok és a beérkező tagdíjak feldolgozásának ellenőrzésére, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzatokban foglaltak megtartásának ellenőrzésére terjedt ki. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. 4

5 A lefolytatott ellenőrzések nem tártak fel olyan jelentős összegű hibát, amely a működési tevékenység eredményére, illetve a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására hatást gyakorolt volna. Az év folyamán 3 panasz nyilvántartásba vételére került sor. Az első a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódott és elutasításra került, mert a pénztártag nem megfelelő dokumentumot mellékelt, ezért a hiánypótlásra levélben intézkedtünk. A hiánypótlás megérkezését követően soron kívül intézkedtünk az utalás iránt. A második panaszos általános tájékoztatást kért, de szerettük volna beazonosítani, ezért személyes adatokat kértünk tőle. Panaszát részben megalapozottnak tekintettük és azonnal részletes, minden lehetőségre kiterjedő választ adtunk részére, amelyet elfogadott és arról tájékoztatta Pénztárunkat, hogy a teljes körű és hasznos információk alapján fogja meghozni döntését. A harmadik esetben azt kifogásolta a pénztártag, hogy október hónapban az egyéni számla egyenlegének internetes lekérdezése alkalmával azt állapította meg, hogy szeptember hónapban sem tagdíj befizetés, sem hozamjóváírás nem történt az egyéni számláján. A panasz megalapozott volt. A panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a honlapunkat karbantartó cégnél történt informatikai hiba miatt hiányos felületű Egyenleglekérdezés jelent meg a honlapunkon, amelynek következtében az egyenleglekérdező felületről egyes hónapok kimaradtak. A hiányos részletező felület ellenére a megjelenített tagdíj, hozam és egyenleg összege megegyezett a nyilvántartásunkban szereplő adatokkal és a pénztártag részére megküldött évi számlaértesítő is helyes adatokat tartalmazott. A bejelentés és a hiba feltárását követően azonnal intézkedtünk és a felületi hibajavítása soron kívül megtörtént, melyről a pénztártagot értesítettük. Marketing tevékenység Pénztárunk a költségekkel történő takarékoskodás érdekében reklám- és propagandaanyagokat készítő marketing tevékenységet folytató cégekkel nem áll kapcsolatban. A pénztártagoknak szóló tájékoztató leveleket, ismertetőket a Nyugdíjpénztár készíti, szerkeszti és így költségként csak a nyomdai munka merül fel. A pénztártagokkal történő kapcsolattartás érdekében tájékoztatónk közzétételre került a MÁV csoport által megjelentetett VBKJ rendszer ismertetését tartalmazó tájékoztató füzetekben. Nyilvánosságra hozatal és közzététel A 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 25. -ában meghatározott adatok és a 223/2000.(XII. 19) Kormányrendelet 50. -ában előírt évi egyesített mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a könyvvizsgálói záradék a pénzügyi évet követő június 30. napjáig közzétételre került a évi 7. számú Nemzetgazdasági Közlönyben és a Felügyeleti Szerv honlapján. 5

6 Az internetes honlapon ( június 30. napjáig megjelentetésre került a mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet és a részét képező cash-flow kimutatás, a pénztári tartalékok alakulását tartalmazó kimutatás, a biztosításmatematikai jelentés, az üzleti jelentés és a könyvvizsgálói záradék. A gazdálkodást befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Nyugdíjpénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan, a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Nyugdíjpénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, a működést szolgáló (működési célú) eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. 2. A pénzügyi terv teljesítését és a gazdálkodást befolyásoló események A Nyugdíjpénztár Küldöttközgyűlése november 15. napján fogadta el a évi pénzügyi tervet. Az ezt követő törvényi változás következtében a május 23-án tartott Küldöttközgyűlésen új rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervet kellett elfogadni. Az elfogadott éves pénzügyi terv július 1-jétől június 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozott. A hosszú távú pénzügyi terv január 1-jétől december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ezért a pénzügyi tervben foglaltak teljesülésének bemutatása több időszakot foglal magában I. félévben a taglétszám tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: Tagdíjfizetői létszám ( ) fő Tagdíjat nem fizetők ( ) fő Taglétszám ( ) fő 6

7 Tervezett új belépő Tervezett tagsági viszony megszűnés 490 fő 212 fő -278 fő 750 fő 720 fő -30 fő I. félévben a bevételek és kiadások tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: Tervezett tagdíjbevétel Fedezeti tartalék bevétele Tervezett bevétel Fedezeti tartalék kiadása Tervezett kiadás Likviditási tartalék bevétele Tervezett bevétel Likviditási tartalék kiadása Tervezett kiadás Működési tevékenység bevétele Tervezett bevétel Működési tevékenység kiadása Tervezett kiadás eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 65 eft 65 eft 0 eft eft eft eft eft eft eft A július 1-jétől június 30. napjáig szóló pénzügyi tervben a tervezett nyitó taglétszámot már a I. negyedévi tényadatok alapján fő alapulvételével határoztuk meg. A tényleges nyitó taglétszám fő volt, 56 fővel több a tervezettnél. 7

8 2013. II. félévben a taglétszám tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: Tagdíjfizetői létszám ( ) fő Tagdíjat nem fizetők ( ) fő Taglétszám ( ) fő Tervezett új belépő 60 fő 163 fő 103 fő Tervezett tagsági viszony megszűnés fő 429 fő -571 fő II. félévben a bevételek és kiadások tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: Tervezett tagdíjbevétel Fedezeti tartalék bevétele Tervezett bevétel Fedezeti tartalék kiadása Tervezett kiadás Likviditási tartalék bevétele Tervezett bevétel Likviditási tartalék kiadása Tervezett kiadás eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 65 eft 180 eft 115 eft Működési tevékenység bevétele Tervezett bevétel eft eft eft 8

9 Működési tevékenység kiadása Tervezett kiadás eft eft eft évben a taglétszám tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: A január 1-jétől december 31. napjáig szóló pénzügyi tervben a tervezett nyitó taglétszámot fő alapulvételével határoztuk meg. A tényleges nyitó taglétszám fő volt, 164 fővel kevesebb a tervezettnél. Tervezett tagdíjfizetői létszám Tervezett új belépő fő fő 940 fő 550 fő 375 fő -175 fő Tervezett tagsági viszony megszűnés fő fő fő évben a bevételek és kiadások tervszámai és tényadatai a következők szerint alakultak: Tervezett tagdíjbevétel Fedezeti tartalék bevétele Tervezett bevétel Fedezeti tartalék kiadása Tervezett kiadás Likviditási tartalék bevétele Tervezett bevétel Likviditási tartalék kiadása Tervezett kiadás eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft eft 130 eft 245 eft 115 eft 9

10 Működési tevékenység bevétele Tervezett bevétel eft eft eft Működési tevékenység kiadása Tervezett kiadás eft eft eft Hosszú távú terv teljesülése A hosszú távú pénzügyi tervet évekre április 25-én készítettük el, ezért a nyitó taglétszám meghatározása már a tényadat, a fő alapulvételével történt. A december 31-i záró taglétszámot 500 fő új belépővel és fő tagsági viszony megszűnéssel számolva főben irányoztuk elő. A tényadatokat elemezve megállapítható, hogy az új belépők száma 375 fő volt, amely 125 fővel maradt el a tervezettől. A tagsági viszony megszűnés tényadata 1.149, amely 851 fővel kevesebb, mint a tervezett fő. Az éves tagdíjbevétel tervezett összege eft volt, a befolyt tagdíj összege eft, amely eft-tal maradt el a tervezettől. Fedezeti tartalék bevétele Tervezett bevétel Fedezeti tartalék kiadása Tervezett kiadás Likviditási tartalék bevétele Tervezett bevétel Likviditási tartalék kiadása Tervezett kiadás Működési tevékenység bevétele Tervezett bevétel eft eft eft eft eft eft eft eft eft 124 eft 245 eft 121 eft eft eft eft 10

11 Működési tevékenység kiadása Tervezett kiadás eft eft eft Jogszabályi rendelkezés alapján a tárgyévben a tagdíjat nem fizető pénztártagok egységes tagdíját tagdíjkövetelésként eft összegben előírtuk és 100 %-ban céltartalékot képeztünk, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál 740 eft. A jogszabályi előírásnak megfelelően az Alapszabályban leírtak szerint a tagdíjkövetelés összegéről, a hátralék rendezésének módjáról és a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítéséről a pénztártagok tájékoztatást kaptak. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a tárgyévben került leírásra a bevételekkel és ráfordításokkal szemben eft összegben, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál eft. Ennek az összegnek eredményre gyakorolt hatása nincs. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 827 eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány eft. A záró állományból az előre utalt összeg (2013. december havi saját tagdíj) eft, téves utalás 0 eft. A felmerült tételek a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. 11

12 3. Alkalmazotti állomány alakulása évben a Nyugdíjpénztár teljes pénzügyi, gazdálkodási, jogi és ügyviteli feladatainak ellátását az ügyvezető igazgatóval együtt összesen 8 munkavállaló végezte. Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került elszámolásra. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja elszámolásra kerülő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A január 1-jei nyitó taglétszáma fő. Az új belépő pénztártagok száma 375 fő és a tagsági viszonyt megszüntető pénztártagok száma fő. A tagsági viszony megszűnésének jogcímei: Egyösszegű szolgáltatás Kedvezményezett (örökös) részére történő kifizetés Kilépő (10 éves várakozási idő után) Átlépő másik pénztárba Összesen: 384 fő 97 fő 636 fő 32 fő fő A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti: 12

13 A taglétszám alakulását korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 1. számú táblázata tartalmazza. 5. Tagi kölcsön folyósítása Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az Alapszabály alapján tagjai részére három év fizetett tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson, amely visszafizetés esetén a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal ismételhető. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig jelenleg 6 % kamat, egyszeri (3.000 Ft) eljárási díj és az utalás költsége terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 514 fő. Elutasítás 22 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 159 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők részére kifizetett összeg eft, amelyből a folyósított járadék eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére kifizetésre kerülő összeg eft Szolgáltatások és kifizetések alakulása között (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén

14 A nyugdíjszolgáltatást igénybevevők, illetve nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként, jogcímenkénti bontásban a kiegészítő melléklet 2. számú táblázata tartalmazza. A Nyugdíjpénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltak alapján háromévente köteles biztosításmatematikai mérleget készíteni, amely kötelezettség évben teljesítésre került. Ennek alapján évben biztosításmatematikai mérleg nem készült. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett Ft eljárási díj + utalási díj összesen eft, a fennmaradó eft-ot a működési tartalék terhére könyveltük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja eft, az anyag költség eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 4225 eft. A 10 éves várakozási idő leteltével a tagsági viszony fenntartása mellett fő pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. A kifizetésre került összeg eft. A teljes összeg kifizetése mellett 636 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszáma fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft. Az átlépők által elvitt fedezeti összeg eft. 7. Tartalékok alakulását befolyásoló tényezők bemutatása évben A tartalékok arányának meghatározásánál a Nyugdíjpénztár a rövid és hosszú távú pénzügyi terv készítésekor a rendelkezésre álló információk alapján járt el. A hosszú távú tervben évre vonatkozóan az inflációt 2-3 %-kal meghaladó hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3,6 milliárd Ft, a rövid távú tervben 6 %-os hozam alapulvételével 3,7 milliárd Ft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 3,5 milliárd Ft. A hosszú és a rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 3-3 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 2,4 milliárd Ft. Ebből a pénztártagok részére kifizetett összeg 1,8 milliárd Ft. A tervezettől alacsonyabb mértékű felhasználás a tervezettnél kisebb mértékű tagsági viszony megszűnésekkel összefüggő kifizetésekre vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 19, illetve 23 millió Ft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül 16 millió Ft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 124, illetve 130 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 244 eft. 14

15 A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott volt, ezért a beszámolási időszakban a likviditási tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál 3 millió Ft negatív eredménnyel, a rövid távú tervben pozitív működési eredménnyel számoltunk a nem fizető pénztártagok hozamából levont működésre jutó hányad figyelembe vételével, amely nem teljesült. A tagdíjat nem fizető pénztártagoktól levont működési hányad eft, a likviditási hányad 675 eft. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései (egységes tagdíjon felüli rész, NAV utalás, adomány) Más pénztárból áthozott tagi követelés (önkéntes, magán és elhunyt pénztártagok felosztott egyenlege) Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Kedvezményezetteknek kifizetés Tagoknak 10 év utáni kifizetés Más pénztárba átvitt követelés Tagi kölcsön, banki hitel tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Fedezeti céltartalék eft Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetései 116 Egyéb bevétel 4 Befektetési tevékenység bevétele

16 Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Befektetési tevékenység ráfordítása 245 Összesen: 245 Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Likviditási alap tartaléka eft Működési tevékenység bevételei (eft) Tagdíj bevétel Tagok egyéb befizetései Befektetési tevékenység bevétele Egyéb bevétel (tagoktól levont költség ) Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Működési tevékenység kiadásai (eft) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás 915 Felügyeleti díj Befektetési tevékenység ráfordítása 29 Összesen: Előre nem tervezhető előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetés Mindösszesen: Működési alap tartaléka eft A fedezeti céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 3. számú táblázata tartalmazza. A likviditási céltartalék alakulásának teljes körű bemutatását a kiegészítő melléklet 4. számú táblázata tartalmazza. A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,50% működési 5,30 % likviditási 0,20 % 16

17 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, NAV adójóváírás, adomány. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. A pénzmozgások jogcímeit a kiegészítő melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. 8. Vagyonkezelés, befektetés A vagyonkezelési tevékenység évben magában foglalta a külső vagyonkihelyezést és a Nyugdíjpénztár saját vagyonkezelését is. A Nyugdíjpénztár eszközeit kizárólag a 281/2001.(XII.26.) Kormányrendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Nyugdíjpénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a vagyonkezelők alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Az Igazgatótanács a megalakulásától kezdve a pénztártagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakította ki a Befektetési Politikát, amelynek legfőbb alapelve a biztonság. Az Igazgatótanács meghatározta a saját kezelésben lévő befektetések összetételét és a befektetési korlátokat. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján döntött az Igazgatótanács elnöke. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. 17

18 A Nyugdíjpénztárban nem került bevezetésre a választható portfoliós és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer. A Befektetési Politika január hónapban történt felülvizsgálata során az Igazgatótanács úgy döntött, hogy a Nyugdíjpénztár befektetési politikája évben jól működött és ezért változtatásra nem került sor III. negyedévben az Igazgatótanács ülésén napirendi pontként szerepelt a vagyonkezelők öt éves tevékenységének értékelése, amelynek alapján az Igazgatótanács olyan döntést hozott, hogy a saját vagyonkezelési tevékenység megszüntetése és a vagyonkezelők számának csökkentése mellett meghívásos pályázat keretében új pályázati feltételeket kell kiírni. A meghívásos pályázaton a meglévő öt vagyonkezelőn kívül részt vett az OTP, a Pannónia CIG, valamint az Equilor Alapkezelő Zrt. A benyújtott pályázatok értékelését az Igazgatótanács által választott Értékelési Bizottság végezte. Az értékelési szempontok alapján legjobb eredményt elérő három vagyonkezelővel: az Equilor-ral, a Concorde-dal (aki korábban is kezelte a Nyugdíjpénztár vagyonát) és a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt-vel került sor a vagyonkezelési szerződés megkötésére. A meglévő vagyonkezelési szerződések felmondással október 31. napjával megszűntetésre kerültek. Az Equilor Alapkezelő Zrt. részére átadásra kerülő vagyon 11 milliárd Ft, a Concorde Alapkezelő Zrt. által kezelt vagyon 8 milliárd Ft-ra emelkedett és a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. 3 milliárd vagyon kezelésére kapott megbízást. A vagyonátadás a közreműködő felek együttműködésével zökkenőmentesen lezajlott. A vagyonkezelők változásával az a legfontosabb cél, hogy rugalmasabb vagyonkezelési tevékenységgel és egy kicsit több kockázat vállalásával magasabb hozamot érjen el a Nyugdíjpénztár. Vagyonkezelők tevékenysége A Nyugdíjpénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges Felügyeleti Szerv engedélyével rendelkező szolgáltatókkal kötött, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatta. A Nyugdíjpénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozamot érjék el figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Nyugdíjpénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. 18

19 Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére és negyedévenkénti értékelésére. A első tíz hónapjában változatlanul az öt külső vagyonkezelővel álltunk szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt.-vel, az Erste Alapkezelő Zrt.-vel, a Generali Alapkezelő Zrt.-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel november 1-jével a vagyonkezelők száma a fentiekben ismertetettek szerint háromra csökkent. A Nyugdíjpénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mert a letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását, mert ha a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Nyugdíjpénztárt. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Felügyeleti Szerv is folyamatosan figyelemmel kíséri a negyedéves jelentések ellenőrzésével és a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) A magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban 1,1%-kal nőtt. A növekedés alapvetően a mezőgazdaság 2012-es alacsony bázisának köszönhető, de jelentős mértékben hozzájárult a GDP növekedéshez a lakossági fogyasztás is. Infláció A december végi év/év alapon számított infláció értéke 0,4% volt, az éves átlagos infláció 2013-ban 1,7% volt. Ez főleg a kormányzati intézkedéseknek, a rezsicsökkentésnek volt köszönhető, de befolyásolta egyes élelmiszer árak csökkenése is. Az infláció fékezését elősegítette a folyamatos jegybanki alapkamat csökkentés is. Államháztartás Az államháztartás hiánya 2013-ban a tervezett 2,7% helyett várhatóan a GDP 2,3%-a körül fog alakulni. A kormány a költségvetési kiigazító programok és adóemelések segítségével, illetve a központi kiadások szinten tartásával 2013-ben teljesítette az EU felé vállalt 3,0%-os GDP arányos hiánycélt. A kormány adósságszint leszorítási kísérlete az idei évben sem járt sikerrel, a gyenge forint miatt az év végén a tavalyi évhez hasonló 75-80% körüli GDP arányos adósságráta alakult ki. 19

20 Fizetési mérleg A fizetési mérlegünk várhatóan a GDP 2,3%-át kitevő többlettel zárta az évet. Állampapírpiac, kamatok A magyar kötvénypiacon kettős hatás érvényesült. Az MNB kamatcsökkentésének köszönhetően a rövid papírok hozama jelentősen csökkent, a hosszú papírok hozama éves szinten alig változott, noha év közben jelentős hullámzáson ment keresztül. Részvénypiac A nemzetközi részvénypiacok jelentősen megerősödtek, így az S&P500 30% körül, az Eurostoxx50 közel 18%-kal, a DAX 25,5%-kal, a NIKKEI több, mint 50%-kal növekedett. A Közép-európai piac nem remekelt: a lengyel WIG20-0,7%-ot, a cseh PX -4,8%-ot, a BUX 2,2%-ot ért el. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A vagyon alakulása a Pénztár indulása óta (ezer Ft-ban) Összességében a folyamatos kifizetések még mindig nagy terhet jelentettek, de a kifizetések ellenére a Nyugdíjpénztár vagyona az év végén 23,3 Mrd Ft volt. 20

21 Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen Teljes pénztári portfolió december 31. (adatok e Ft-ban) Befektetés Nyilvántartási érték Értékelési különbözet felh. Kamat piaci ért kül. Piaci érték Pénzeszközök Állampapírok Kötvény Jelzáloglevél Részvények, Bef. jegyek Ingatlan Tagi kölcsön Követelés értékpapírból Összesen

22 A Pénztár év végi portfolióállományának földrajzi és devizanemenkénti megoszlása: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása Adatok ezer forintban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke piaci értéken Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok - piaci értéken Összesen: EU tagországok összesen: Ausztria Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Magyarország Németország Olaszország Szlovénia Egyéb ország összesen: Amerikai Egyesült Államok Egyéb más országok (Ausztrália) Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása Adatok ezer forintban Megnevezés Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF EUR CZK DKK PLN HRK USD AUD Összesen

23 Teljes pénztári portfolió tartalékonként december 31. (adatok e Ft-ban) Megnevezés Fedezeti portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Működési portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Likviditási portfolió Könyv szerinti érték Piaci érték Könyv szerinti érték Összesen Piaci érték Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta) Pénzforgalmi számla és befektetési számla Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Értékpapírok összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) Magyar állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal Külföldi állampapír Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény Részvények A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény Ma-on kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére v. elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye Egyéb kollektív befektetési értékpapír Jelzáloglevél Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozottjelzáloglevél Határidős ügyletek Opciós ügyletek Repóügyletek SWAP ügyletek Ingatlan Tagi kölcsön Kockázatitőkealap-jegy Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír Követelés értékpapír ügyletekből Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

24 Értékpapír állomány alakulása (adatok eft-ban) Év Piaci érték Nyilvántartási Értékelési Érték Különbözet * *223/2000. számú módosított kormányrendelet szerint január 1-jén nyitó rendező tételként az aktív időbeli elhatárolások, az értékvesztés és visszaírások összege átvezetésre került az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe. Befektetett eszközök piaci értékének változása vagyonkezelőnként A Pénztár befektetett eszközeinek vagyonkezelőnkénti megoszlását és azon belül az adott évben történt változás mértékét az alábbi táblázat mutatja. (adatok eft-ban) Nyitó ( ) Tárgyévi változás Záró ( ) CIB Alapkezelő Zrt Erste Alapkezelő Zrt Generali Alapkezelő Zrt Raiffeisen Alapkezelő Zrt Concorde Alapkezelő Zrt Equilor Alapkezelő Zrt. Fedezeti 1. abszolút hozamú portfolió Equilor Alapkezelő Zrt. Fedezeti 2. benchmark követő portfolió Equilor Alapkezelő Zrt. Működési portfolió Equilor Alapkezelő Zrt. Likviditási portfolió Pannónia CIG Alapkezelő Zrt Saját vagyonkezelés Összesen A befektetett eszközökbe bekövetkezett egyéb változások egyrészt az értékpapírok árfolyamváltozásának, másrészt a jelentős kifizetések következménye. 24

25 Vagyonkezelők tevékenységének értékelése A vagyonkezelők tevékenységét és eredményességét az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kísérte, értékelte illetve ellenőrizte. Ennek következménye, hogy a vagyonkezelők körében változás következett be. A Nyugdíjpénztár minden egyes vagyonkezelőre, a befektetésekre vonatkozóan egyéni irányelveket határozott meg, melyben az adott portfolióra rögzítette az egyes értékpapírfajták arányának elvárt, illetve az ettől az aránytól való maximális eltérés mértékét is. Ebből kifolyólag az egyes vagyonkezelők teljesítményét nem elsősorban az általuk elért abszolút hozam jellemzi a legjobban, hanem az adott portfolióra számított referenciaindexhez viszonyított eredmény. Az alábbi tábla a december 31-én kezelésben lévő vagyon piaci értékét, az elért, egyéni számlára jóváírt realizált hozam és nem realizált értékelési különbözet mértékét valamint a vagyonkezelők által elért évi bruttó hozamráta és az adott portfolióra vonatkozó referenciaindex teljesítményét tartalmazza. Vagyonkezelő Kezelt vagyon piaci értéke ( ) Felosztott hozam és értékelési különbözet (adatok eft-ban) Bruttó Hozamráta Referenciaportfolió hozama CIB Alapkezelő Zrt ,67 % 8,27 % Erste Alapkezelő Zrt ,43 % 7,50 % Generali Alapkezelő Zrt ,54 % 7,64 % Raiffeisen Alapkezelő Zrt ,67 % 7,69 % Concorde Alapkezelő Zrt ,01 % 5,71 % Equilor Alapkezelő Zrt. Fedezeti 1. abszolút hozamú portfolió -0,23 % 0,59 % Equilor Alapkezelő Zrt. Fedezeti 2. benchmark követő portfolió 0,77 % 1,03 % Equilor Alapkezelő Zrt Működési portfolió 0,43 % 0,39 % Equilor Alapkezelő Zrt Likviditási portfolió 0,57 % 0,39 % Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. 0,51 % 0,51 % Saját vagyonkezelés ,95 % 6,71 % Összesen ,97 % 8,03 % Ennek megfelelően a vagyonkezelők teljesítmény-értékelésének az alapja is a referencia hozamtól való eltérés mértéke. A vagyonkezelők díjazása két részből tevődik össze, a fix díjból és a sikerdíjból. A következő táblázat az év során kiszámlázott vagyonkezelési, letétkezelési, Keler és Giro költségek összegét, valamint az egyéb befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások mértékét tartalmazza. 25

26 Vagyonkezelő Vagyonkezelési díj Letétkezelési díj KELER költség (adatok eft-ban) Egyéb bef. kapcs. Költség CIB Alapkezelő Zrt Erste Alapkezelő Zrt Generali Alapkezelő Zrt Raiffeisen Alapkezelő Zrt Concorde Alapkezelő Zrt Equilor Alapkezelő Zrt Fedezeti 1. abszolút hozamú portfolió Equilor Alapkezelő Zrt Fedezeti 2. benchmark követő portfolió Equilor Alapkezelő Zrt Működési portfolió Equilor Alapkezelő Zrt Likviditási portfolió Pannónia CIG Alapkezelő Zrt Saját Fed. vagyonkezelés Fedezeti összesen Saját befektetési tevékenység értékelése A saját befektetési tevékenység az elmúlt években vásárolt értékpapírok lejáratának és kamatainak újra befektetését, illetve a fizetési kötelezettség teljesítése után a havi tagdíjak befektetését foglalta magába. A piaci ingadozásokat folyamatosan figyelemmel kísérve, az elemzőkkel és befektetési szolgáltatókkal történő konzultálás után a beérkező ajánlatok közül az Igazgatótanács elnöke választotta ki a konkrét befektetési eszközt, a kockázat és hozam vizsgálata után. A Pénztár befektetési politikájával és kockázatvállaló képességével összhangban a piaci viszonyoknak megfelelően, kockázatmentes, államilag garantált értékpapírok vásárlására került sor. Mindemellett a kockázatmegosztás jegyében - egyéb piaci szegmensben rejlő értékek kihasználásával - a részvények mellé, befektetési jegyek is kerültek a portfolióba. A részvények és a befektetési jegyek együttes aránya átlagosan 16 % körül mozgott. Felosztott hozam és hozamráta alakulása évben A jogszabálynak megfelelően a hozam és értékelési különbözet felosztására negyedévente került sor. Az egyéni, valamint a szolgáltatási számlák felosztásra kerülő pozitív hozam és hozamkorrekció valamint az értékelési különbözet összege évben eft volt, amely a negyedéves zárlati munkák során az időtényező és az egyenleg alapján került rendezésre. A teljes pénztárra vonatkozó bruttó hozamráta értéke 7,97%, mely a nyugdíjpénztár teljesítményét méri és a jogszabályban meghatározott képlet szerint van kiszámolva. A költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 7,57%. 26