A piacnyitás eddigi tapasztalatai, a vezetékes energiarendszerek várható jövőképe 1
|
|
- Gábor Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 A piacnyitás eddigi tapasztalatai, a vezetékes energiarendszerek várható jövőképe 1 Az előadás két területre szorítkozott: a villamosenergia és földgáz piacnyitás eddigi tapasztalatainak értékelésére, és a vezetékes energiarendszerek várható középtávú jövőképének felvillantására A piaci viszonyok bevezetésének eddigi tapasztalatait a hazai villamosenergia piac másfél éves gyakorlatában és a hazai földgázpiac fél éves eseményeinek tükrében, az alábbi szempontok, témakörök szerint csoportosítva mutatjuk be; A hatékony energetikai verseny feltételei és ezek meglétének, illetve részleges hiányának elemzése a magyar piacokon. Verseny, szabad fogyasztói választás de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? Lehetőségek a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának, a fogyasztók és ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének növelésére. A vezetékes energiarendszerek várható jövőképét két lépésben közelítjük; Becsült változó környezet, változó körülmények (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki, ) A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire I/1. A hatékony energetikai verseny feltételei és ezek meglétének, illetve részleges hiányának elemzése a magyar piacokon A hatékony, elméletileg is optimális energetikai verseny feltételeit, illetve ezen feltételek eredményes teljesítését, bizonyos esetekben teljes, vagy részleges hiányát az alábbi szempontokon keresztül vizsgáljuk: A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) Kellő számú szereplő a piacon mind kínálati, mind fogyasztói (vásárlói) oldalon Szolgáltató/kereskedő váltásra kész fogyasztók a szabad választás lehetőségének tényleges biztosítása (vagy jogszabályi kötelezése), az ösztönzöttség megléte A hatékony versenyt, a piaci szereplők működését segítő piaci struktúra, működési modell megléte vagy részleges hiánya A piac(ok) kritikus mérete, illetve ezek biztosításának lehetősége 1 dr. Szörényi Gábor, főosztályvezető (Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály) szeptember 10-i előadásvázlata és az elhangzott előadás alapján a szerző által utólag készített, kiegészített összeállítás.
2 2 I/1.1. A hálózatokhoz (villamos, földgáz), a tárolókhoz és a rendszerszintű szolgáltatásokhoz (menetrendtől való eltérés kiegyenlítése, egyéb kiegészítő szolgáltatások) és az információkhoz hozzáférés szabályozott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon (hálózati szűkületek elkerülése, kezelése) A hozzáférés feltételeinek kvalitatív teljesülését és részben szubjektív megítélés alá eső értékelését külön elemzik a villamosenergia és a földgáz rendszerben. A villamosenergia-rendszer jelenlegi szabályozási környezetére és a működési gyakorlatra az alábbiak jellemzők ebből a szempontból; A villamos hálózatokhoz, rendszerszintű szolgáltatásokhoz, információkhoz hozzáférés szabályai (Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat) viszonylagos átláthatók, kiforrottak ebben kiemelkedő szerepe van a kereskedelmi tevékenységektől, érdekektől tulajdonosi szinten is elválasztott rendszerirányítónak (MAVIR Rt.), aki nagyon jó partnerünk. A hálózati díjak szerkezete, szintje véleményünk szerint (nemzetközi összevetésben is) megfelelő az ellátás folyamatosságának fejlesztésére, a szűkületek felszámolására ösztönöz. A regionálisan eltérő hálózati díjak dilemmája állandóan felmerül az eltérő költségszerkezetű elosztók egy részének felvetésére. E mellett az európai gyakorlat is átalakulóban van a helyi árjelzések (local signals) megjelenítése irányában. Új (közcélú) határkeresztező vezetékek fejlesztését, azok előkészítését komfort levelekkel támogatjuk és ezek a fejlesztések előkészítés alatt állnak vélhetően néhány éven belül csökkentve a szűkületek mértékét. A szomszédos rendszerek hálózatfejlesztési elhúzódásai azonban nem helyettesíthetők hazai vezetékekkel. A hálózati tevékenységek jogi, vezetési (management) szétválasztásának előírása (az Irányelv jogharmonizációja) még jogszabály (VET) módosítást igényel (ezt követheti: a részletszabályok kidolgozása, a megvalósítás, az ellenőrzés) a hálózati társaságok számára szükséges átalakulásra, átszervezésre való felkészülés segítésére regulátori irányelv-tervezetet adtunk ki. Kis, új termelő egységek (gázmotorok, megújulók) hálózatra kapcsolási feltételénél még egységes, megkülönböztetés-mentes szabályok kidolgozása szükséges, mivel több jelzést kaptunk a hálózatos társaságok megkülönböztetés-közeli viselkedésről. Az elmúlt 1,5 évben a működési szabályok folyamatos finomítása történt az érintettekkel folytatott egyeztetés után a Szabályzati Bizottság jól szolgálta a szabályok kiforrását, pontosítását és a különféle érdekek egyeztetését. A fizikai határkeresztező kapacitások összességükben nem szűkek, de egy-egy határmetszéken torlódások jelentkeztek; o a kapacitás allokációs eljárások piaci alapúak (aukció) mindenütt, ahol van szabad (ATC) kapacitás a szomszéd rendszerirányítóval megfelezi a MAVIR a meghirdetésre kerülő kapacitást (az osztrák oldalra is kiterjesztjük jövőre) 2006 elejére összehangolt aukciót céloztunk a szomszéd regulátorokkal az UCTE1 zónán belül, o a rendszerirányító rendszer-szabályozhatósági gondjait (amit a viszonylag nagy, merev atomerőmű részarány; az alap terhelésű /zsinór/ import a feljogosított nagyfogyasztók részéről; a sok, új kötelező átvétel alá eső gázmotor folyamatos termelése okoz) szabályozási eszközökkel oldottuk
3 3 meg ( mélyvölgy időszak új árszabályozása, éjszakai export ösztönzése), nem hatóságilag előirt import-korláttal, o 2003 végén a határkeresztező-kapacitás éves aukcióján magas díjak alakultak ki pontosítottuk a szabályozási környezetet: a kapacitásjogok másodlagos kereskedelmének lehetőségét bevezettük, ami megnyugtatta szereplőket, o a szomszédos regulátorokkal további egyeztetéseket kell folytatnunk a szabad kapacitás (ATC) értékek átlátható, egységes meghatározási alapelvét illetően (EU rendelet alkalmazása), hogy tovább csökkentsük a szerződéses szűkületeket és növeljük a minden piaci szereplő számára azonos feltételekkel elérhető kapacitások (ATC) értékeit és így segítsük a regionális piac kialakulását. A földgáz-rendszerben a vezetékekhez, tárolókhoz és az információkhoz való hozzáférés főként új, piacra lépő feljogosított fogyasztók és kereskedőik számára jóval nehezebben átlátható és megkülönböztetéstől terhes a következők szerint; A földgáz-rendszert (főként a keleti határkeresztező kapacitást) szűkület jellemzi, amit tovább nehezít a versenypiaci szereplők hátrányára meglévő kapacitásallokálási jogszabály rendszer a nehezen átlátható kapacitás-allokálási részletszabály-rendszer és a meghirdetett szabad kapacitások nem kellő átláthatósága. Ezen gondok mielőbbi felszámolása érdekében az alábbiakat szorgalmazzuk; o a törvénymódosítás (GET) előkészítés alatt áll a megkülönböztetés (közüzem elsőbbsége) felszámolására az új jogszabályok hatályba lépését követően lehet csak a részlet-szabályokat átláthatóvá, megkülönböztetés-mentessé tenni, o új északi (közcélú) import vezeték mielőbbi létesítésének szorgalmazása (az O.Gy. Gazdasági Bizottsága, és a Hivatal próbálja előrehozni a fejlesztést, amit egyelőre a MOL Földgázszállító Rt. későbbre ütemez), o a tervezett új nemzetközi tranzitvezeték (NABUCCO) új gázforrásoktól segíthet az ellátásbiztonság növelésében és az új piaci szereplőknek, új kapacitások biztosításában és így a piacra-lépésben koordinált hatósági fellépést terveznek az érintett regulátorok azért, hogy összehangolják az Irányelv hozzáférési szabályai alóli igényelt felmentések időtartamát, mértékét és feltételeit a megvalósíthatóság és a mértékadó piacokon a verseny erősítése érdekében. Azon dolgozunk, hogy a versenypiaci szereplők hozzáférési lehetőségei a keleti importvezetékhez is, és a tárolókhoz is átlátható, kiszámítható és megkülönböztetéstől mentes legyen ennek hiánya miatt a valós piacra lépési (szolgáltató váltási) lehetőség és gyakorlat igen korlátozott (ezt szemlélteti a csak 23 regisztrált feljogosított fogyasztó; 5,2% versenypiaci fogyasztási részarány; 3 verseny-kereskedőn keresztül). Az időszakonként kihasználatlan tranzit vezeték-kapacitások felszabadítását szorgalmazzuk, amely sokat segítene a határkeresztező kapacitások időszakos bővítésén. A megegyezéses (ntpa) hozzáférési szabályok felülvizsgálata szükséges a hazai tárolóknál az EU DG TREN állásfoglalása szerint ott, ahol nincs verseny a tárolók között (Irányelv értelmezés jogszabály pontosítás szükséges).
4 4 Az átlátható, megkülönböztetés-mentes hozzáférési szabályok megléte is mindennapi gyakorlata mellett a hatékony verseny kialakításának egy másik fontos feltétele az elegendő piaci szereplők megléte. I/1.2. Kellő számú szereplő a piacon mind kínálati, mind fogyasztói (vásárlói) oldalon Villamosenergia-piac Nagy számú, önálló termelői engedélyes (17), viszonylag sok elkülönült befektető kezében, de a versenyképes erőművi kapacitások jelentős hányada egy kézben összpontosul a szerződéses rendszeren keresztül (MVM - közüzemi nagykereskedő): (törvényi kapacitás felajánlási kötelezettség + hosszútávú magánjogi szerződések). Ez a körülmény nem teszi lehetővé valós, piaci kockázatoknak kitett termelők versenyét és egyúttal a közöttük folyó verseny önköltség-csökkentésre ösztönző hatása nem jut el a fogyasztókhoz. Nagy számú kereskedelmi engedélyes (20) akikből (7-9) viszonylag aktív mind belföldön, mind az import terén (az érdekérvényesítésük erősödik, ami jó jel a piaci szabályok pontosítása terén) a piacra lépési korlátok, nehézségek további csökkentését segítheti. Potenciális feljogosított minden nem háztartási fogyasztó, de a piaci aktivitásuk a nagy fogyasztók kivételével kicsi. Mindez főként annak köszönhető, hogy korlátozott a számukra rendelkezésre álló szabad, elérhető kapacitás, azaz számukra nincs kellő kínálati piac. Földgáz-piac A hazai termelés és a domináns import források lekötése egy kézben és nem működnek a szabad kapacitás felszabadítási kötelezettségek a közüzem jogszabályi prioritása miatt. Ennek megfelelően az új, nagy ipari fogyasztók a közüzemben hozzájutnak új kapacitásokhoz, míg a versenypiacon nem. Ez a körülmény nem segít a kínálati oldal szereplői számának növekedésében. A határkeresztező szűk keresztmetszetek és azok közüzemi preferenciája miatt nem tudott sok kereskedő piacra lépni, számuk és súlyuk nem elegendő ahhoz, hogy valós verseny alakuljon ki a nagykereskedelemi piacon a közüzemi jogi monopóliumok és a versenypiaci kereskedők között. Potenciális feljogosított minden nem háztartási fogyasztó, de az aktivitásuk néhány nagyfogyasztó kivételével - nagyon kicsi, ami annak köszönhető, hogy évente csak egyszer léphetnek ki a fogyasztók a versenypiacra és akkor sem bízhatnak hosszabb távon import beszerzési kapacitásokban, mert vezeték-szűkületek esetén a közüzemi szereplők előnye miatt bizonytalan a beszerzési lehetőségük. Mindez az eredményezi, hogy a földgáz-piacon nincs megkülönböztetés-mentes verseny a közüzem és a versenypiac között és ennek megfelelően nincs annyi versenypiaci kínálatot biztosító szereplő, akik a többszereplős nagykereskedelmi piacot kialakíthatnák, illetve hatékony kiskereskedelmi versenypiacot hozhatnának létre. Ez a tény a piaci szereplők részéről negatív értékítéletet eredményez a szabályozási (jogszabályi) környezetet illetően.
5 5 A hatékony piacok kialakulásának, működésének másik fontos ismérve a szolgáltatót/kereskedőt váltani kész fogyasztók ösztönzöttségének megléte. Ennek néhány elemét elemzzük a következő részfejezetben. I/1.3. Szolgáltató/kereskedő váltásra kész fogyasztók a szabad választás lehetőségének tényleges biztosítása, (vagy jogszabályi kötelezése), az ösztönzöttség megléte Az elvi lehetőség adott a nem-háztartási fogyasztók számára mindkét energia piacon, azonban ez a nemzetközi tapasztalatok szerint nem elegendő, az új piacra-lépőket segíteni kell. A nagyfogyasztók felkészülést folytattak a piacra-lépés, szolgáltató/kereskedő váltás előkészítéseként; sok helyen végeztek kockázat-elemzést, kértek ajánlatokat, illetve saját maguk készültek fel önálló piaci szereplésre. A menetrend-adási, nominálási kötelezettség elfogadottá vált a villamos-piacon, míg az erőművek esetében vitatott (a hazaival összevágó nemzetközi gyakorlat ellenére) a földgáz-piacon. A menetrendtől eltérés kockázatát a fogyasztók szeretnék megosztani a kereskedőkkel. A földgáz piacon nem megfelelő még a fogyasztói ösztönzés a menetrend-tartásra; nehéz koncenzus elérése akkor, ha a menetrendtől eltérés ára eltérően hat a különböző szereplőkre.) Nincs elegendő kínálat, főként a földgáz piacon a feljogosított fogyasztók, kereskedők számára (a közüzem visszatartja a kapacitásokat, nem dob piacra elegendőt) ezért nem tudnak a feljogosított fogyasztók elmenni a közüzemből. A villamosenergia-piacon a közüzemi nagykereskedő ha nem is előre kiszámítható módon és nem kellő mennyiségben felszabadít kapacitásokat, azonban a földgáz piacon mindez nem tapasztalható! A közüzemi ellátás biztonságának jogszabályi preferálása a versenypiaci szereplőkkel szemben, a kapacitás-allokálási szabályok kiforratlansága a földgázpiacon csökkenti a versenypiaci kockázat-vállalási hajlandóságot a feljogosított fogyasztók körében. A főként évente változó végfogyasztói hatósági árak a közüzemben, együtt a jövőbeni árváltozások várakozásaival (hatósági ár-beavatkozás; európai piaci árváltozások; CO 2 kibocsátási korlátok várható hatása) időben változó ösztönzést adnak a potenciális feljogosított fogyasztóknak a piacra lépés eldöntésére. Vannak időszakok, amikor az árhatóság által megállapított közüzemi végfogyasztói árakkal nagyon nehéz felvenni a versenyt a versenypiaci kereskedőknek. Jelentős kérdésként merül fel az ágazati törvények jogharmonizációs előkészítése időszakában és az EU Bizottság összehasonlító (Benchmarking) elemzése céljából feltett kérdéseire adott válaszok összeállítása idején, hogy megfelel-e az EU Irányelveknek az a jogszabályi környezet, az a működési modell, ami mindkét energia-hordozó esetében azt eredményezi, hogy a nagy ipari fogyasztók ellátása (nem piaci alapú) hatósági áron történik. A végső menedékes ilyen tág értelmezése vélhetően nem illeszkedik az egységes európai energiapiacok létrejöttét célzó Irányelvek elveihez és szabályaihoz ezért hazai működési modellváltásra van szükség. Mindezek mellett a villamosenergia verseny-piac erősödése imponáló: 24% energia új kereskedőn keresztül cserél gazdát. A földgáz piacon 6 hónap után ez az érték 5,2%.
6 6 Feljogosított fogyasztók villamosenergia-piacra lépése Új, piacra lépő feljogosított fogyasztó A = MVM kapacitásaukció Összesen 25% G W h/év 20% 20,12% 19,40% 20,51% 18,68% 20,80% 22,71% 22,96% 17,01% 17,05% 17,35% 17,52% 16,76% 16,81% 17,26% A feljogosított fogyasztók piaci aránya 15% 10% 5% 0% 8,01% 7,21% 4,01% 3,20% 0,80% 10,70% 9,89% A 1,88% 0,81% 6,31% 0,04% 0,30% 0,17% 1,88% A 0,72% -3,36% 0,05% 0,46% 1,41% 1,84% A 0,29% 1,91% 0,25% Febr. Márc. Április Május Június Július Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. F ebr. Márc. Április Május Június Július Aug. -5% Új fogyasztási helyek db. szám a: I/1.4. A hatékony versenyt, a piaci szereplők működését segítő piaci struktúra, működési modell megléte vagy részleges hiánya A világ energia-piacain többféle működési modellt alakítottak ki, melyek jelentősen eltértek egymástól, de sok esetben vannak közös vonásaik is. Vannak túl szofisztikált, a működési kockázatokat magukban rejtő modellek, vannak csak a nagykereskedelmi piacot létrehozó gyakorlatok, vannak az új piacra-lépőket segítő, versenybarát szabályozási környezetek és megtalálhatók a korábbi, inkumbens, monopol szereplőkre építő modellek. A magyar modell mindkét piacon (villany, gáz) egy sajátságos, a világban nagyon kevés helyen alkalmazott megoldást választott, ami kevéssé kedvez az új piaci szereplők piacra-lépésének; A kettős piaci, un. hibrid modell kialakításánál a fő szempontok a közüzemi szegmens ellátásbiztonsága és a végfogyasztói árak hatósági kontrollja voltak háttérbe szorult a hatékony, többszereplős nagykereskedelmi piaci verseny, az új piacra-lépők segítése. Ennek megfelelően nem is várhatóak hasonló pozitív piaci eredmények, mint egy valós versenyt megcélzó, a piaci szereplőket hatékonyság növelésre kényszerítő működési modellnél. A potenciális feljogosított fogyasztók a közüzemben maradhatnak, illetve bármikor visszamehetnek oda ezért az MVM Rt. és a MOL Földgázellátó Rt. (a közüzemi nagykereskedők) a versenypiacon is domináns szereplők az 50%-nál nagyobb piaci arányukkal. Kérdéses a piaci áraktól eltérő, nagykereskedelmi- és végfogyasztói hatósági áraknak és a hosszútávú áramvásárlási szerződéseken keresztüli (HTM-ek) (PPA-k) állami támogatásnak az EU Biztosság általi minősítettsége meddig tartható fenn a közüzemi árszabályozás?; a hibrid modell?; az az átállási költség kompenzációs rendszer, amely a nagykereskedelmi piaci ár fölötti szerződéses (HTM) árakat tart
7 7 fenn? új működési modell elkészítése szükséges jogharmonizációs kényszerből és a verseny hatékonyságának növelése érdekében, illetve azért, hogy a fogyasztókhoz is elérjen az erőművi hatékonyság növelés eredményének egy része. A GKM felkérte a Hivatalt az új működési modell kialakítására, amelynél több szempont is felmerülhet (ellátás-biztonság, hatékony piaci verseny, politikai garanciák a háztartási fogyasztói áraknál, befektetői biztonság). A működési modell bizonytalanságai nem segítik az új erőművi befektetéseket ellátásbiztonsági gondok jelentkezhetnek hosszabb távon (ha néhány éven belül nem kerül jogszabályban is rögzítésre az új működés szabályozási környezete). A piaci, indikatív (jelzést adó) árak hiánya (tőzsdei-, illetve kiegyenlítő piaci árak) nehezíti a befektetői döntéseket likvid kiegyenlítő piac + saját, vagy regionális tőzsde sokat segítene a piaci árjelzésekkel. Az új piaci szereplők (kereskedők, feljogosított fogyasztók) piacra lépési korlátait csökkentené a folyamatos kínálat, kapacitás-rendelkezésre állás számukra (MVM kapacitás aukció, határkeresztező aukció, gáz-felszabadítás) nehézségek ezen a téren: o az egymással szerződést kötött erőművek és az MVM nem kívánja rövidíteni a hosszútávú szerződéseik időtartamát, a lekötött kapacitások mértékét, a szabályozáshoz szükséges tartalék-kapacitások felszabadítását mindezek alapján a lépcsőzetes piacnyitás elve sérül, hiszen hiába lesz egyre több fogyasztó feljogosított a szabad piacra-lépésre az erőművi kapacitások nem elérhetők számukra. o az MVM kapacitás aukciói előre nehezen kiszámíthatóak a mérték, a csúcs- és völgyidőszaki arány megoszlása, és az aukció időpontja szempontjából így sem a kereskedők, sem a feljogosított fogyasztók nem alapozhatják hosszú távú stratégiájukat erre a beszerzési forrásra, o a felszabadított virtuális kapacitások összetétele és annak mértéke az MVM döntésén múlik (nem átlagos erőművi portfoliót reprezentál), így jelentős átállási költségterhet jelent a fogyasztóknak a viszonylag kis mértékű felszabadított kapacitás, o az átállási költség kompenzációs rendszer vélhetően módosításra szorul az EU DG Competition State Aid vizsgálat eddigi Bizottsági állásfoglalása alapján, o a MAVIR határkeresztező kapacitás aukciói piaci alapon szervezettek (de a meghirdetett kapacitás szűknek bizonyul az elegendő, versenyképes hazai kapacitás hiányában), o a földgáz-piacon a közüzem a saját igénybecslése alapján lekötheti az összes kapacitást nem jut elegendő és főként megfelelő struktúrájú (keleti import, tároló) kapacitás a szabad piacra a legtöbb európai ország gyakorlatához hasonlóan az inkumbens nagykereskedőknek előírt %-os földgáz-kapacitás (és energia) piacra vitelét előíró, un. gas release program segítene (ennek törvényi előírásáig a közüzem: kapacitás-lekötési gyakorlatát ellenőrizzük). I/1.5. A piac(ok) kritikus mérete, illetve ezek biztosításának lehetősége Az egész villamos- és földgáz-piac és ezen belül a versenypiac mérete el kell érjen egy kritikus méretet, ami fölött hatékony verseny tud kialakulni TWh/év villamosenergia fogyasztással, illetve mrd m3/év földgáz felhasználással, és ~100 m m3/nap csúcsigénnyel jellemezhető nemzeti piacaink viszonylag kis méretűek;
8 8 A versenypiacok jelenlegi mérete (20-25%; ~5%) még kisebb! A szomszéd országok forrásai (földgáz és villamosenergia) segítenének a kínálat biztosításában a hazai fogyasztók számára; Az EU Bizottság és a regulátorok szövetsége (CEER, ERGEG) is kifejtette véleményét, miszerint a regionális piacokon keresztül vezet az út az egységes európai energia piachoz. Ez azt jelenti, hogy célszerű először regionális összehangolás a szabályozási környezetet illetően azzal a céllal, hogy a kisebb nemzeti piacok helyett a nagyobb regionális piacokon biztosítsunk választási lehetőséget a feljogosított fogyasztóknak; Regulátori együttműködés a szabályok összehangolása megkezdődött (először határkeresztező kapacitások allokálása terén): olasz, osztrák, cseh, szlovák, szlovén, magyar megbeszélések kezdődtek nyarán; o januártól kétoldalú, koordinált aukciót szorgalmazunk, lehetőleg napi időtáv bevezetésével; o januártól közös platformon szervezett, integrált aukciós rendszer bevezetését céloztuk meg; o a hosszútávú cél az implicit aukció bevezetése (market spliting). Ezt az önkéntes alapon kezdeményezett regulátori együttműködés helyezi intézményesen szervezett formára az EU Bizottság, illetve a Római Fórum szeptemberi állásfoglalása a Mini Forumok intézményeinek felállításával. I/2. Verseny, szabad fogyasztói választás de milyen? A nem hatékony versenyt érő jogos kritikák. Hatékony verseny és/vagy ellátás-biztonság? Célszerű megvizsgálni, hogy a fogyasztók általános elvárásai, vajon teljesülhetnek-e azon nemzeti energiapiacokon, ahol az előzőekben tárgyaltak szerint több tekintetben hiányoznak a hatékony verseny feltételei. Mit várnak a fogyasztók a versenypiactól? és ez teljesülhet-e a jelen körülmények között? o több választási lehetőséget várnak ami csak többszereplős piac és kellő kínálat esetén reális elvárás o jobb szolgáltatási minőséget várnak az ellátás folyamatossága általában hálózati kérdés, ami maradt monopólium és így szabályozott tevékenység; e mellett a jobb szolgáltatói/kereskedői kiszolgálás érezhető (általában teljesül ez a fogyasztói elvárás) o egyszerű szolgáltató/kereskedő váltást, alacsony piacra lépési korlátokat igényelnek ehhez piac (és fogyasztó) barát szabályozási környezet kell és a kereskedelmi érdekektől jól elválasztott hálózati, rendszerirányítási tevékenység ( a mindezt biztosító jogszabályi követelmények még nem állnak rendelkezésre teljeskörűen, ezért ezen elvárás teljesülése még várat magára) o csökkenő árakat és a fogyasztási szokásaikhoz illeszkedő struktúrájú árajánlatokat várnak a fogyasztók ez azonban csak hatékony nagykereskedelmi és kiskereskedelmi versenyben következhet be, és csak akkor, ha előzőekben a hatósági árak nem nyomottak. A jelenlegi működési modell, a piaci struktúra, a közüzemi nagykereskedők meglévő (jogszabályokkal megerősített) piaci erőfölénye a mértékadó piacokon erősen korlátozhatja a hatékony verseny kialakulását és így a versenytől elvárt előnyök érvényesülését. Ezért tehát nem várhatók el azok a piaci előnyök a hazai energiapiacokon, amelyek hatékony versenyben más piacokon kialakulhatnak.
9 9 A hazai versenypiacok eddigi eredményeinek kritizálása előtt célszerű tehát megvizsgálni, hogy mit bírálunk a versenyt magát, vagy azokat a körülményeket, akadályokat amelyeket magunk állítottunk a hatékony verseny elé; o Kompetitív-e a piac? (könnyű piacra lépni?, van sok erős piaci szereplő?, nincs domináns szereplő?, a határköltség alapú piaci árak ki tudnak alakulni?, nincs torzítás a piac 75-80%-át (gáznál 95%-át) képviselő közüzem fogyasztók árainál?) o Hatékony-e a piac? (egyformán tájékozott piaci szereplők?, belátható mértékű kockázatok?, kockázat vállalási kézség?, minimális tranzakciós költségek?, kiszámítható, stabil szabályrendszer?) o A villamosenergia piacon a kapacitások 80%-a egy kézben van és ezen kapacitásokra nézve az erőművek számára felajánlási kötelezettség is előírt a törvényben, aminek alapján az MVM-nek a releváns piacon meghatározó szerepe van a többszereplős hatékony, kiegyenlített piac beavatkozások nélkül nem tud kialakulni ne várjunk a nemzeti piacon a hatékony nagykereskedelmi versenypiacokhoz hasonló eredményt. o A földgáz piacon a kapacitások és az energia ~98%-a egy kézben van és nincs előírt kapacitás és energia felszabadítási kötelezettség, hanem inkább közüzemi preferencia ne várjunk jelentős fogyasztói kockázatvállalást, piacralépést. Mindez tehát azt mutatja, hogy energia piacaink nem kompetitívak, nem hatékonyak, domináns pozíciójú szereplőkkel jellemezhetőek és nem kínálati piac jellegűek a feljogosított fogyasztók szempontjából; így nem várhatóak jelentős piaci előnyök addig, amíg a piaci akadályokat nem csökkentjük. A működési modell, piaci struktúra átalakításánál figyelemmel kell lenni a hibás modellek (pl. Kalifornia, Ontario) tanulságaira, a hatékony piacok (pl. Skandinávia, Egyesült Királyság) eredményeire és a saját adottságainkra. Mindezek figyelembe vételével a GKM hivatalos felkérésére a Hivatal megkezdte az új működési modellek kialakításának előkészítését. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi fontosabb; az ellátásbiztonság, vagy a hatékony verseny? Úgy vélem, hogy félrevezető a kérdés, ugyanis hatékony kiegyensúlyozott piaci körülmények, indikatív piaci árak mellett a versenypiacokon létesülnek új erőművi kapacitások, megfelelő lehet az ellátás biztonsága. Nem hatékony verseny esetén, domináns szereplővel rendelkező piacon, mértékadó piaci árinformációk hiányában az erőművi befektetők kivárnak kiegészítő (állami) ösztönzések, beavatkozások kellhetnek. Tehát rosszul végrehajtott liberalizáció esetén merül fel az ellátásbiztonság kérdése. I/3. Lehetőségek a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának, a fogyasztók és ezen keresztül az egész gazdaság versenyképességének növelésére Felmerül a kérdés, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az egyszereplős nagykereskedelmi modell finomításában, illetve létre hozható-e egy hatékony, többszereplős nagykereskedelmi piac? a kettős modell is nyújt lehetőségeket fejlesztésre, finomításra (főként a földgázpiacon a közüzem preferenciájának eltörlésével) ezeket a finomítási lehetőségeket célszerű előbb kiaknázni, ugyanis a jelenlegi közüzemi nagykereskedelmi monopólium és piaci erőfölény helyetti hatékony nagy- és kiskereskedelmi piac kialakításához határozott politikai akarat és eltökéltség kell (a privatizáció idején és azt követően befektetők biztonságérzetének megtartása mellett az erőművi kapacitások felszabadítására van szükség).
10 10 Az erőművi kapacitás-felszabadítás, a közüzemi nagykereskedelmi funkció felszámolásának dilemmája abból adódik, hogy fennáll, a lehetőség arra, hogy a mai nagykereskedelmi piaci erőfölény helyett új, más szereplők domináns pozícióját eredményező piaci struktúra is kialakulhat. Ezért ennek elkerülése jól tervezett működési modell-átalakításra, jogszabályi garanciákra van szükség főként addig, amíg a mértékadó piac a viszonylag kis nemzeti piac. Finomítási lehetőségek a jelenlegi kettős modell átmeneti megtartása mellett: Az erőművi tartalék-kapacitások valós piacainak létrehozása, vagyis annak biztosítása, hogy a MAVIR közvetlenül kapcsolatba kerülhessen az erőművekkel a tartalékkapacitásokat illetően ennek egyik megoldása lehetne (a szerződések vélhető újratárgyalási kényszere nélkül) az MVM opciós szerződési jogain keresztül a MAVIR bevonása a szerződésekbe ennek eredményeként sok szereplős tartalék-kapacitás piac alakulhatna ki és az adminisztratív kiegyenlítő piaci ármeghatározást felválthatná a piaci alapú kiegyenlítő piaci ár. Kiszámítható, megfelelő struktúrájú, átlagos erőművi portfolión alapuló hosszú- és rövid távú kapacitás aukciók ennek kialakulását segíthetné az érintett jogszabály módosítása, vagy a közüzemi nagykereskedő önkéntes vállalása. Transzparens, koordinált határkeresztező aukciók több időhorizonton (éves, havi, napi) (kapacitások másodlagos piaca) ennek kialakulására a szándék a MAVIR-nál megvan, a megvalósítás főként a szomszédos rendszerirányítókon múlik. Rendszerszabályozási nehézségek további csökkentése mélyvölgy átvételi ár, éjszakai export lehetőségek, rendszer szintű szabályozhatóság, menetrend-tartás további ösztönzése. A hatósági árfelszabadítás a közüzemi nagykereskedelemben véleményünk szerint a domináns szereplők piaci részarány csökkenéséhez kötött tehát piaci alapú árképzés bevezetése többszereplős, hatékony piac esetén vezethető be, amikor a hatósági árkontrol helyett a piac tartja kordában az árakat; e mellett a közüzemi végfogyasztói ármeghatározás lazítása is elképzelhető, amikoris nő az engedélyes társaságok ár/tarifa javaslattevő szerepe. Erőművi befektetések és ezen keresztül új kínálati kapacitás - segítése új ösztönzőkkel akkor szükséges, ha nem elég a piaci ösztönző. A Hivatal felmérte ezen a téren a nemzetközi gyakorlatot és a szükséges külső beavatkozás idő-horizontját; jelenleg nem tartunk szükségesnek beavatkozást ezen a területen. A kialakítandó, új működési modell fő jellemzőinek ismerete mielőbbi igénye az erőművi befektetőknek. Ennek hiányában szerződéseikkel tovább erősítik a jelenlegi struktúrát. Tovább szorgalmazzuk a hálózati, csővezetéki, tárolói szűkületek csökkentését, felszámolását és ezért felülvizsgáljuk a hálózati tarifaképzés néhány alapelemét (eszközérték) és készek vagyunk egyedi elemzésekre a fontos határkeresztezők hálózatfejlesztéseinek támogatása kapcsán a feltétlen szükséges és az Irányelv által megengedett mértékben. A földgáz kapacitások felszabadítása nagyon fontos feltétele a valós piaci működés beindulásának; törvény-módosítás szükséges a közüzemi igények megkülönböztetésének törléséhez, és ezáltal a versenypiaci szereplők számára is az egyenlő elbánás biztosításához. Ez azonban nem elegendő új piaci szereplők piacra lépése segítéséhez
11 11 gáz-felszabadítás/gas release program törvénybe iktatása is szükséges ahhoz, hogy a többszereplős piac kialakulhasson. A feljogosított fogyasztók piacra lépését nehezítő adminisztratív akadályok csökkentése is szükséges jogszabály módosítások kellenek (mérő-költségek terhe az elosztási díjakban, felmondási idő csökkentése). Ezen működési modell-váltás nélküli piac élénkítő beavatkozások előkészítésénél nagyon fontos, hogy az államigazgatás fokozottan vegye figyelembe a fogyasztók és kereskedőik szempontjait annak érdekében, hogy az értük folyó verseny szabályai valóban előnyükre változzanak. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a működési modell-váltás, a teljes jogharmonizáció ütemes előkészítéséről sem és a közbenső piacélénkítő, finomító döntéseket úgy kell meghozni, hogy azok ne akadályozzák a későbbi működési körülmények kialakítását. II/1. Becsült változó környezet, változó körülmények (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, műszaki, ) Az energetikai piac szereplőinek működését középtávon befolyásoló körülményeket saját becslésünk alapján - a következőképp jellemezzük; Határozottabb környezetvédelmi érzékenység a választópolgárok, a politikusok körében és ennek, illetve a nemzetközi elvárásoknak az alapján szigorodó követelmények. CO 2 kibocsátás kereskedelem bevezetése 2005-ben, amely első lépésben talán nem jelent még feltétlenül szorító kibocsátási korlátokat, de segít kialakítani a környezet tudatos döntéseket az erőművi befektetéseknél; üzemviteli-, fejlesztési-, tüzelőanyag választási stratégiáknál. E mellett előre vetíti az árnyékát a követhető időszak (2008 utáni) vélhetően tovább szigorodó kibocsátási korlátainak CO 2 kvóta-árra gyakorolt hatására. Nemzeti termelőket, piaci szereplőket védő szabályok folyamatos erodálása az EU regionális piacai, majd egységes energiapiaca érdekében. Az EU versenyhatósági fellépése a jelenlegi összeolvadások korlátozására, ami a nemzeti regulátorok és az új piacralépő, kisebb szereplők által várt lépés. Erősödő EU és nemzeti követelmények a hálózati (vezetékes) tevékenységek valós, hatékony elválasztására a kereskedelmi érdekektől, ami a vezetési (irányítási) szétválasztási követelmények folyamatos kijátszása esetén elvezethet a tulajdonosi szétválasztás ösztönzéséhez, előírásához. Új erőművek és hálózatok (vezetékek) létesítésének ösztönzése EU Bizottsági és nemzeti szinteken, egyrészt a hálózati (vezetékes) szűkületek felszámolása, másrészt a kínálati piacok létrehozása érdekében. A fogyasztói oldal megerősödése, fokozottabb részvételük a szabályok alakításában, ami az érdek-érvényesítési lehetőségek jobb kiaknázásában merül ki egyrészt, másrészt a szabályok alkotóinak abban a felismerésében, hogy a fogyasztókért folyó verseny szabályait a fogyasztói érdekek fokozottabb figyelembe vételével célszerű kialakítani. A hálózatok folyamatos rendelkezésre állása iránti nagyobb igény, amely a különféle termelési ágak egyre érzékenyebbé válásából adódik (a számítógépek, elektronikus vezérlések érzékenysége) és amit erősít a fogyasztók növekvő elvárása. Fokozódó ellátás-biztonsági igény, amely mind politikai síkon, mind a fogyasztók szintjén vélhetően egyre nagyobb elvárás lesz.
12 12 Várható a fogyasztók és a politikusok lassú megbarátkozása a piaci ármozgásokkal, amit a kommunikáció eszközeivel erősíteni is lehet. II/2. A változó körülmények feltételezett hatásai az iparág egyes szegmenseire Az előző fejezetekben leírt, becsült környezeti váltások vélt középtávú hatását az energia-ipar egyes szegmenseiben röviden a következőképp jellemezhetjük: Villamosenergia-piac Nagykereskedelmi piaci árak emelkedése várható az európai energia-tőzsdéken és a hazai energiapiacon azáltal, hogy a CO 2 kvóták előbb-utóbb korlátozzák a mai termelési struktúra fenntartását, vagy legalábbis megdrágítják azt. E mellett a hatékony regionális- és egységes európai energia-piac kialakuláság az új erőművi befektetések vélhetően kivárnak ; a meglévő erőművi tartalék kapacitások felélésre kerülnek. Az emelkedő nagykereskedelmi árral és a pontosodó szabályrendszereken keresztül átláthatóvá és hatékonnyá váló európai regionális piacok vélhetően kellő lökést adnak az erőművi befektetőknek új erőművi kapacitások létesítéséhez. Szükség van arra, hogy finanszírozó intézmények is akceptálják az új piaci körülményeket és illesszék saját finanszírozási feltételeiket ahhoz. A regulátoroknak és így a Hivatalnak is szorgalmaznia kell a hatékony nemzeti piac és regionális piac kialakulását, segítendő ezt a folyamatot. Kiegyenlítő piac és regionális tőzsdei kereskedelem kialakulása középtávon a hazai, illetve regionális szinten. Indikatív piaci árak ismeretében új erőművi befektetések beindulása a hazai energiapiacon is várható, ahol az MVM Rt. vásárlási portfoliójának átlagára már most is ad eligazodási lehetőséget új, jó hatásfokú létesítmények versenyképességét illetően. Az elosztott termelés (distributed generation) súlyának növekedése és (ezen belül a megújulók) részarányának határozottabb megjelenése várható akkor, ha a kötelező átvételi rendszer ösztönzése szétválik a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés, illetve a megújulók támogatására. A zöld-bizonyítvány rendszer európai, egységes bevezetése további ösztönzést jelenthet. Határozott hálózat-fejlesztések várhatók a hálózati szűkületek (különösen a határkeresztezéseken) csökkentése érdekében. A határokat keresztező kereskedelem határozott erősödése várható azáltal is, hogy a határkeresztező kapacitás allokációs eljárások regionális összehangolásra kerülnek. A rendszerirányítók munkájának szorosabb együttműködése várható főként azon régiókon belül, ahol a kormányok, a regulátorok összehangolják a szabályozási kereteket és a határkeresztező kereskedelem részlet-szabályait. E mellett az európai hálózati rendszer egészére kiterjedő ellátásbiztonsági elvárások igénylik a szorosabb rendszerirányítói együttműködést.
13 13 A regionális piacok várható kialakulása néhány éven belül. A nemzeti szabályok összehangolását szorgalmazza az EU Bizottsága. Ennek az összehangolásnak az időigénye nagymértékben függhet az európai régiókban érintett országokban, kormányoknál meglévő, vagy kialakuló regionális kereskedelmet segíteni akaró politikai akarat erősségétől. A regionális energiapiacok kialakulása teljes kifejletében igényli az implicit aukciós eljárások bevezetését a határokon (regionális szinten működő tőzsde). Ilyen mélységű szabály-rendszer összehangolás már nem remélhető a csak rendszerirányítói- és regulátori szinten kialakítandó együttműködéstől, kooperációtól, hanem vélhetően kormányközi megállapodásokat igényel az érintett régiókban. Az állami támogatások bármiféle lehetőségének csökkenése az energetikai társaságok és fogyasztóik számára azáltal, hogy ezen támogatások torzíthatják az európai piacokon folyó versenyt és ezért határozott ellenőrzés alá esik minden formájuk. A jelentős mértékű pénzügyi szankciók veszélye is visszatarthatja a szereplőket. A hálózatok (vezetékek) befektetőinek várható elkülönülése a termeléstől, a kereskedelemtől, melyet vélhetően kötelező EU rendelkezések követelnek majd meg. Véleményem szerint ezt a szabályozási lépést az a tény váltja majd ki az EU politikusaiból, hogy az energetikai társaságok a legkülönbözőbb módokon kerülik meg a jogi és vezetési (funkcionális) tevékenység-szétválasztás követelményeit. A túlzott földgáz-függés esetleges negatív hatásainak jelentkezését követően egyéb energiahordozók előre törése várható, amit elősegíthet a kőolaj és földgáz árak tartós emelkedése és az a tény is, hogy a földgáz-piacokon nehezebben alakulnak ki versenykörülmények, továbbra is meghatározó az inkumbens szolgáltatók szerepe. A regionális kereskedelem terjedésével, a releváns piacok szélesedésével, a verseny hatékonyságának növekedésével és a fogyasztók, illetve a politikusok piaci változásokkal megbarátkozása alapján vélhetően csökken a végfogyasztói árak politikai érzékenysége a hatósági végfogyasztói árak felszabadíthatók Magyarországon is. A magyar sajátosságot jelentő közüzemi ellátást felváltja a kisfogyasztók védelmét szolgáló egyetemes szolgáltatás, a végső menedékes intézménye, amely biztosítja azt a politikai elvárást, hogy a sérülékeny, rászoruló fogyasztók alapenergiaellátása garantált legyen ellenőrzött árakon, de egyúttal a többi fogyasztó a piaci megoldások előnyeit és esetleges hátrányait is érzékelje és saját vásárlási szokásait ahhoz illessze. Ennek bevezetése már új működési modellt igényel. Földgáz piac Új határkeresztező vezetékek és tárolók létesítése, mely nagymértékben segítheti a kereskedők piacra-lépését és ezáltal nagyobb választási lehetőséget a feljogosított fogyasztók számára. Több stratégiai befektető megjelenése várható a kereskedelemben (esetleg szállításban, tranzitban, tárolásban), amint a hatályos szabályrendszerben
14 14 Hőszolgáltatás megszűnik a jelenlegi megkülönböztetés a különböző szereplők között. Mindezt nagymértékben segítheti a gáz-felszabadítás (gas release) jogszabályi előírása, illetve a vezeték fejlesztés elhúzódása esetén a megvalósítási tenderkiírás. Szabad kapacitások megjelenése a szabad piacon a fizikai és a szerződéses szűkületek felszámolásán keresztül várható. A mai közüzemi szolgáltatónál maradt ipari szereplők hatósági végfogyasztói árának piaci alapúra alakításával és a szabad kapacitások megjelenésével egyre több piaci előnyöket kihasználó és kockázatot vállaló fogyasztó várható ez azonban a működési modell átalakítását és egy második ütemű jogharmonizációs jogszabály-módosítást igényel. A piaci szereplők által kikényszerített gas-release program, mely több európai ország gyakorlatához hasonlóan lehetőséget biztosít több új szereplő piacra lépéséhez. Átlátható, kiszámítható hozzáférési szabályok (tranzit kapacitásokhoz is) kialakítását igénylik a hazai fogyasztók, ezt szorgalmazza a Hivatal és várhatóan ezt a folyamatot gyorsítja fel az EU Bizottság által is szorgalmazott regionális piac-kialakítás szüksége. A szabályozott hozzáférés (rtpa) rendszere a tárolóknál is felmerül a tárgyalásos hozzáférési szabályok helyett. Az EU Bizottság hivatalos értelmezése szerint, ha a releváns piacon nincs tárolók közötti verseny, akkor nem alkalmazható, csak a szabályozott hozzáférés intézménye a jogharmonizációs folyamat során ez is jogszabály-módosítást igényelhet. A másodlagos piac kialakulása az egyik feltétele a hatékony földgáz versenypiac kialakulásának. Ennek létrehozását segítheti a piaci szereplők önkéntes szerveződése, vagy ennek hiányában jogszabályi beavatkozás. Ezen a másodlagos piacon lehetne értékesíteni azokat a megszakíthatóként értékesített, visszaadott kapacitásokat, amelyek a változó fogyasztói igények révén időlegesen felszabadulnak mind a szállítási-, mind a tranzit vezeték-kapacitásoknál. Mindezen piaci irányú változások, várható beavatkozások eredményeként is a villamosenergia piachoz képest - kevéssé intenzív piaci működés várható a túlzó mértékű piaci erőfölény fennállása miatt. A távhő mintegy 70%-át földgázzal állítják elő Magyarországon és kb. 70%-át villamos energiával kapcsoltan termelik, aminek következménye a távhő szektor érzékenysége mind a földgáz, mind a villamos energia árának változásaira. Ebből adódó közvetlen hatások: o a villamosenergia-piac liberalizációja és az új irányelvek (kogenerációs, megújuló ) előírásai miatt át kell alakítani a kapcsoltan termelt villamos energia, valamint a megújuló energiahordozók felhasználásával termelt villamos energia kötelező átvételen alapuló hazai támogatási rendszerét; egyrészt szétválasztva a két támogatási rendszert, másrészt az EU
15 15 Irányelv szabályozásához hasonlóan pontosításra szorul a támogatásban részesülő technológiai kör, o a földgázpiac liberalizációja miatt a távhő termelőknek is szembesülniük kell a szabadpiaci földgázvásárlás lehetséges előnyeivel és kockázataival; vagyis fel kell készülniük a menetrend-adásra (nominálásra), a versenypiaci kockázat értékelésre és arra, hogy a verseny révén több vetélytársuk léphet ki a piacra a fogyasztóik elhódítása érdekében. A megújuló energiaforrások, valamint a kapcsolt termelés lehetősége ugyanakkor versenyelőnyt is biztosíthat a távhő számára annak függvényében, hogy: milyen közvetett és közvetlen támogatást biztosít az energiapolitika ezen társadalmi szempontból fontos környezetvédelmi lehetőségek kiaknázására, a fogyasztók milyen mértékben hajlandóak a távhőellátás biztosította magasabb komfortot a magasabb árban is elismerni. Az éleződő más energiahordozókkal fennálló - piaci verseny következtében a távhőszolgáltató társaságok rákényszerülnek, hogy: az olcsóbb szolgáltatás érdekében növeljék hatékonyságukat, maximálisan kihasználják a megújuló energiaforrások felhasználásának és a kapcsolt termelésnek az előnyeit, beleértve a közvetlen és közvetett támogatások igénybe vételét, javítsák szolgáltatásaik színvonalát a magasabb fogyasztói elégedettség érdekében.
Elvárások Valóság Hogyan alakul az új villamos energia törvény?
Elvárások Valóság Hogyan alakul az új villamos energia törvény? Magyar Energetikai Társaság Budapest, 2007. március 20. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
RészletesebbenModellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az
RészletesebbenLiberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből
Liberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből Nagy Péter Menedzser KPMG Tanácsadó Kft. Budapest, Előszó témaválasztás indoklása Jelentős tapasztalatok a szakterületen - Piaci
Részletesebbenmodell GASCON 2007. február 20. Balázs István László
Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenPIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN
PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal II. Ipari Energia Fórum Konferencia 2004. Novotel Budapest Centrum, 2004. május 26-27. 100 90 80 70 60 50
RészletesebbenAz új hazai energiapolitika kulcskérdései Műhelyvita Regionális piacintegráció költségek és hasznok
Regional Centre for Energy Policy Research (REKK) Corvinus University of Budapest Az új hazai energiapolitika kulcskérdései Műhelyvita Regionális piacintegráció költségek és hasznok Magyar Energia Hivatal
RészletesebbenA hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz
A hazai gáztőzsde piaci hatásai és hozzájárulása az energiabiztonsághoz Medveczki Zoltán CEEGEX Zrt. Budapest, 2011. szeptember 22. Nyugat-európai gyakorlat felismerése Nyugat-Európa gázpiaca likvid és
RészletesebbenAz energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.)
Az energiapiac liberalizálása Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, 1996. jón. 20.) 1997.02.19. Az irányelv életbe lépett 1998.02.19. Harmonizációs feladatok felülvizsgálata
RészletesebbenTéma felvezető gondolatok. Szörényi Gábor
Téma felvezető gondolatok Szörényi Gábor Rugalmasság (Flexibility) - mint kulcsszó A mai kb. 1200 MW időjárásfüggő megújuló kapacitás 2025-ig felnőhet további 3000 4000 MW -ra Ez a várható növekedés; -
RészletesebbenA hazai földgázellátás biztonsága, a MEH jogosítványai
A hazai földgázellátás biztonsága, a MEH jogosítványai Siófok 2009. október 29. Balázs István László MEH GEFO osztályvezető 1 A MEH nem rendelkezik forrásokkal, földgáz infrastruktúrával, az ország, illetve
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenMagyarországi szabad földgázpiac jelenlegi helyzete február 15.
Magyarországi szabad földgázpiac jelenlegi helyzete 2005. február 15. Szabadpiac áttekintése Keretek: GET, VHR-ek, IÜKSZ Kilépés dátumai Nominálás Pótdíj Kilépés feltételei Szabadpiaci ellátás Import Rendszerhasználati
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenEngedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában
Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam
RészletesebbenHol tart ma a gázpiaci liberalizáció? Balázs István László osztályvezető Magyar Energia Hivatal
Hol tart ma a gázpiaci liberalizáció? Balázs István László osztályvezető Magyar Energia Hivatal Hol tartunk? 23 fogyasztó lépett ki, az országos fogyasztás kb. 6 %-a 1 fogyasztó saját jogon vállalta a
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenAz MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját
0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.
RészletesebbenAz MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció
Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés
RészletesebbenA földgáz nagykereskedelem múltja és jövője
A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. Tartalom A 150 éves gázipar 50 éves
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
Részletesebben6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.
6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. Árképzési módszerek költségfedezeti hosszú távú határköltségen alapuló támogatott hatósági ÁR piaci (tőzsdei) 1 Az energiaszolgáltatás természetes monopólium
Részletesebben"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés
RészletesebbenA magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.
A magyar villamosenergiarendszer szabályozása kilátások Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. Tartalom A fogyasztói igények alakulása A források összetételének változása A VER szabályozási
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenSTRATÉGIA: Növekedésre programozva
STRATÉGIA: Növekedésre programozva 1) MODERN KONCEPCIÓ: SMART ENERGY MANAGEMENT: Az energiatermelés, kereskedelem és összetett szolgáltatások rugalmas és kifinomult kombinációja. A piacon egyedülálló.
RészletesebbenHUPX piacok a fejlődés útján Merre tart a szervezettvillamosenergia
HUPX piacok a fejlődés útján Merre tart a szervezettvillamosenergia kereskedelem? Előadó: Baka Zoltán operatív piaci elemző, HUPX Zrt. Agenda Miért van szükség szervezett villamos-energia piacra? Mi az
RészletesebbenIntelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22
Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenTájékoztatás a MAVIR smart metering projektről
Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól
Részletesebben09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona
Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:
RészletesebbenAz energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével
Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
RészletesebbenMVM Trade portfoliója 2009-ben
MVM Trade portfoliója 2009-ben Dr. Barócsi Zoltán MVM Trade ZRt. igazgató Nagykereskedelmi Piaci Fórum 2009. február 2. MVM Trade szerződéseinek tartalma 1995-2008 A beszerzési oldali szerződésekkel (HTM)
RészletesebbenA rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában
A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában Vinkovits András, MAVIR Zrt. 2007. augusztus 22. 1 Tartalom Rendszer szabályozhatósága Nehézségek Megoldási lehetőségek Rendszerszintű szolgáltatások
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenJOGI-SZABÁLYOZÁSI ÉS PIACI VÁLTOZÁSOK AZ ENERGETIKÁBAN
JOGI-SZABÁLYOZÁSI ÉS PIACI VÁLTOZÁSOK AZ ENERGETIKÁBAN Magyar Energia Szimpózium, 2015. szeptember 24. Dr. Tóth Máté LL.M. Szenior ügyvéd, Faludi Wolf Theiss Elnök, MET Interdiszciplináris Tagozat 1 TARTALOM
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenA hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap
A hazai földgázszállítási infrastruktúra regionális szemszögből ma és holnap Gellényi Zoltán Rendszerirányítás és Kapacitáskereskedelem igazgató 2015. április 15. Emelkedő pályán hetvenöt év tapasztalatával
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenHazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására
Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés
RészletesebbenEnergiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon
Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon Bali Gábor ENERGIQ Kft. az EnAcTeam tagja www.enacteam.hu 1 Tartalom Mi a tanácsadó feladata a kereskedő és a földgázfelhasználó között? Hogy
RészletesebbenCÉGBEMUTATÓ PREZENTÁCIÓ 2018
CÉGBEMUTATÓ PREZENTÁCIÓ 2018 CÉGCSOPORT BEMUTATÁSA ANYAVÁLLALATUNK - PPD d.o.o. Import részesedés Horvátországban 100% magántulajdonban lévő horvát vállalkozás A legnagyobb földgáz importőr a 2016/2017-es
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás
A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
Részletesebben2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó
. április 9. Március Rendszerterhelés forrásai -. március 7 Nettó erőművi termelés (> ) Nettó erőművi termelés (
RészletesebbenPiacműködtetési célmodell. dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt. 2011. október 27.
Piacműködtetési célmodell dr. Gyulay Zoltán piacműködtetési igazgató MAVIR ZRt. 2011. október 27. Szűk keresztmetszet kezelés másnapi célmodellje: piac-összekapcsolás áramlásalapú kapacitásszámítással
RészletesebbenAz energiaszektor jövedelmezőségének alakulása
Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai
RészletesebbenFenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában
Fenntartható és fenntarthatatlan elemek a hazai közműszektorra vonatkozó rezsicsökkentési politikában Kaderják Péter Igazgató, REKK MKT Vándorgyűlés Nyíregyháza, 2014. szeptember 5. Főbb üzenetek Szabályozói
RészletesebbenNeptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból
2012. június 1. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Tevékenység szerint csoportosítsa a villamosenergia-piac szereplőit! Ahol tud, adjon példát, valamint
Részletesebben2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó
215. március 15. Február Rendszerterhelés forrásai - 215. február 7 6 5 Nettó erőművi termelés (>5 ) Nettó erőművi termelés (
RészletesebbenIMPLEMENTING INNOVATION IN TRADITIONAL ENERGY EUROPEAN. MET Magyarország Zrt. bemutatkozó prezentáció MARKETS
IMPLEMENTING INNOVATION IN TRADITIONAL EUROPEAN ENERGY MARKETS MET Magyarország Zrt. bemutatkozó prezentáció Vezérigazgatói üzenet Alapértékünk és egyben sikerünk kulcsa, hogy olyan testreszabott üzleti
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.
A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenA SZEKUNDER SZABÁLYOZÁS TAPASZTALATAI
A SZEKUNDER SZABÁLYOZÁS TAPASZTALATAI ÉS KIHÍVÁSAI A KAPCSOLT TERMELŐKNÉL XVII. KAPCSOLT HŐ- ÉS VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI KONFERENCIA KÉSZÍTETTE: LUCZAY PÉTER / PAPP ANDRÁS 2014. MÁRCIUS 18. MIÉRT A SZEKUNDER
RészletesebbenA h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás
A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági
RészletesebbenA megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenGDF SUEZ MAGYARORSZÁG. Magyar Földgázpiaci Fórum Konzultációs kérdőív válaszok
GDF SUEZ MAGYARORSZÁG Magyar Földgázpiaci Fórum Konzultációs kérdőív válaszok I. Kapcsolattartási adatok Képviselt cég/szervezet neve és címe: GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. GDF SUEZ Energia Magyarország
RészletesebbenA MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.
A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje Lengyel András MAVIR ZRt. Az okos hálózatok kiépítése sokrétűen támogatja a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az
RészletesebbenKÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT
KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT Kudor Attila műszaki igazgató attila.kudor@komzrt.hu KOM KÖZPONTI OKOS MÉRÉS ZRT. 100%-os MAVIR tulajdonú projektvállalat A Központi Okoshálózati Mintaprojekt végrehajtója
RészletesebbenÚton az ügyfélfókuszú energetikához a földgáz- és villamosenergia-piacok evolúciója
Úton az ügyfélfókuszú energetikához a földgáz- és villamosenergia-piacok evolúciója Szabó Gergely, vezérigazgató, MET Magyarország Zrt. 2017. november 7. Mint szabályozott iparágak, az energiapiacok hasonló
RészletesebbenTúlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter
Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012
Részletesebbena teljes liberalizálás folyamatának tükrében
Az energiapiac liberalizálásának aktuális kérdései, a teljes liberalizálás folyamatának tükrében dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Magyar Energia Hivatal Témakörök Új villamosenergia-piaci modell I. Előzmények,
RészletesebbenKriston Ákos, vezérigazgató-helyettes. A magyar földgáztárolók piaci szerepe és lehetőségei GTTSZ Konferencia,
Kriston Ákos, vezérigazgató-helyettes A magyar földgáztárolók piaci szerepe és lehetőségei GTTSZ Konferencia, 2014.11.19. 2. TARTALOM Értéklánc, alapfogalmak Magyarországi tárolók Értékteremtés tárolókkal
RészletesebbenFenntartható (?) árampiac 2030
2019.04.05. Horváth Péter Fenntartható (?) árampiac 2030 REKK workshop A villamosenergia-rendszer teljes átalakulása kézzel fogható közelségbe került Középtávon várható piaci változások és azok hatásai
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenA liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály
A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon
ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenPiac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban
Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottsága Tudományos Ülése 2018. május 11. Sőrés Péter Márk, egyetemi tanársegéd sores.peter@vet.bme.hu Villamos
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
Részletesebben"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben
"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben SZAPPANOS Sándor Siófok, 2014. 03. 18. EHU termelő kapacitások Rugalmas és hatékony kapcsolt energiatermelési portfolió Szabályozás United
RészletesebbenLiberalizált energiapiacok az Európai Unióban
Liberalizált energiapiacok az Európai Unióban MTESZ Technika Háza 2008. április 16. Takácsné Tóth Borbála Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Jogszabályok Első csomag (1997-8)
RészletesebbenAz energiapolitika fogalma. Az Európai Unió energiapolitikája. Az európai energiastratégia fő célkitűzései. Az energiapolitika tartalma
Az Európai Unió energiapolitikája Az energiapolitika fogalma Egy adott politikai egység tág értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó Kajtár Gábor előadása 1 - politikai célkitűzések,
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
RészletesebbenCÉGBEMUTATÓ PREZENTÁCIÓ 2019
CÉGBEMUTATÓ PREZENTÁCIÓ 2019 CÉGCSOPORT BEMUTATÁSA 100% magántulajdon Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 PPD d.o.o. ENNA csoport tagvállalat Tagvállalat 3 Tagvállalat X 278 Svájci leányvállalat Szlovén leányvállalat
RészletesebbenAz elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010
Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek
RészletesebbenElőtanulmányok: néhány konklúzió
Előtanulmányok: néhány konklúzió dr. Kaderják Péter Kutatóközpont vezető C3EM projekt Tanácsadó Testület 2. ülés 2005. április 27. INTEGRÁCIÓ FŐBB ÖSZTÖNZŐI Eltérő fogyasztási profilok (napi, éven belüli)
RészletesebbenKereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja
Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja Energetikai Szakkollégium Budapest, 2017. április 11. 1. OLDAL Villamos energia mérleg A villamos energiát műszaki-gazdasági szempontból nem lehet
RészletesebbenCAM és BAL NC magyarországi bevezetése miatti főbb változások a gázipari szabályozásban
CAM és BAL NC magyarországi bevezetése miatti főbb változások a gázipari szabályozásban Bakay Zsolt Társasági Támogatás igazgató 2015. április 28. 2009/73/EK irányelv EU szabályozási környezet 715/2009/EK
RészletesebbenGDF SUEZ. Cége velünk csak megtakaríthat!
GDF SUEZ Cége velünk csak megtakaríthat! Cége velünk csak megtakaríthat! Időt Pénzt ENERGIÁT Amit biztosan elvárhat tőlünk: földgázt, szakértelmet, egyszerű ügyintézést személyes kapcsolattartó segítségével,
RészletesebbenTajti Péter. MGE Rendszerüzemeltetői Bizottság elnök ÜKSZ Szabályzati Bizottság földgázelosztói képviselő. Visegrád, 2011. április 13.
Üzemi Kereskedelmi Szabályzat MGE Rendszerüzemeltetői Bizottság elnök ÜKSZ Szabályzati Bizottság földgázelosztói képviselő Visegrád, 2011. április 13. 2010 ÉVI TÖRTÉNÉSEKÉSEK MEH 338/2010 és 455/2010 határozatai
RészletesebbenI. Országgyűlés Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
I. Országgyűlés Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) fejezetet irányító szervi
Részletesebbenb) az január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből
Országgyűlés Hivatala ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Irományszám: 1 i~ 0553. Érkezett: 1004 JúN 0 9. Képviselői önálló indítvány 2004. évi... törvény Nemzeti
RészletesebbenNORDEST ENERGY KFT. - FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS EGYEDI SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK (ESZF) szerződés azonosítója: N-YYYY.MM.DD.SZ.
CÉGNÉV RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ TELJES ELLÁTÁS ALAPÚ FÖLDGÁZ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE TARTALOMJEGYZÉK SZERZŐDŐ FELEK 72 1. SZERZŐDÉS TÁRGYA 72 2. SZERZŐDÉS HATÁLYA ÉS IDŐTARTAMA 73 3. SZERZŐDÉSES MENNYISÉGEK, KAPACITÁSOK
RészletesebbenKihívások, előttünk álló feladatok a Hivatal szemszögéből
Kihívások, előttünk álló feladatok a Hivatal szemszögéből 2010. október 8. 110. éves a MEE Budapest, MTA díszterem Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
RészletesebbenAz okos mérés/smart metering rendszer. következtében. szempontjából
Az okos mérés/smart metering rendszer hazai energiapiacon i történő ő bevezetése következtében várható hatások a rendszerirányítás szempontjából Perjési Zsófia ETV-ERŐTERV Zrt. Gombos Géza MAVIR Zrt. Siófok,
RészletesebbenMAVIR - ITO Modell szerinti működése. Dr. Tomaj Balázs Megfelelési Ellenőr
MAVIR - ITO Modell szerinti működése Dr. Tomaj Balázs Megfelelési Ellenőr Tartalom 1. Bemutatkozás 2. Előzmények 3. ITO Modell 4. Megfelelési Ellenőr 5. Kérdések Előadás célja: fejtágito! 2012. szeptember
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA földgáz árának alakulása 2009. július 1 e után
A földgáz árának alakulása 2009. július 1 e után 2009. júliusi 1 én hatályba lépett az új földgáztörvény és számos fontos kapcsolódó jogszabályi rendelkezés. Ennek egyik legjelentősebb hatása az lesz,
Részletesebben91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet
91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól A villamos energiáról
RészletesebbenNapenergia kontra atomenergia
VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Dr. Makai Martina helyettes államtitkár Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes
RészletesebbenKiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével
2 Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével Alföldi Gábor Rendszerirányítási igazgató MKET Konferencia, 2015. március 26-27. 3 Tartalom A magyar villamosenergia-rendszer helyzetképe Energiamérleg
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Részletesebben