A földgáz árának alakulása július 1 e után

Átírás

1 A földgáz árának alakulása július 1 e után júliusi 1 én hatályba lépett az új földgáztörvény és számos fontos kapcsolódó jogszabályi rendelkezés. Ennek egyik legjelentősebb hatása az lesz, hogy a nagyobb fogyasztók illetve a felhasználók (vállalkozások, intézmények) számára a földgáz, mint termék már piaci és nem hatósági áron lesz hozzáférhető. A felhasználók a különböző gázkereskedők közül ajánlataik alapján kell, kiválasszák jövőbeni kereskedőjüket, amelytől azonban nem államilag ellenőrzött hatósági áron vásárolhatnak. A gázszolgáltatáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódnak a gázszállító, gáztároló és elosztó feladatok, a csővezeték hálózat és tároló üzemeltetése. Ezen ún. természetes monopol tevékenységek elvégzésére feljogosított vállalkozások bevételei (az ún. rendszerhasználati díjak) a jövőben is hatóságilag lesznek szabályozva. A földgáz törvény az eddigihez képest módosítja a lakossági gázár képzést is. A kisebb fogyasztók, elsősorban a lakosság (és átmenetileg a távhőszolgáltatók 2010 ig) maradnak a közüzemet felváltó egyetemes szolgáltatónál. Ezen felhasználók az egyetemes szolgáltatásra (ESZ) jogosult fogyasztók, illetve felhasználók. Az ESZ t méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani. Az ESZ árának meghatározásánál figyelembe veendő összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó előírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata alapján a miniszter állapítja meg. Az új piaci modellre való átmenet elősegítése érdekében július 1 étől érvényesülő, ún. induló árakat a miniszter határozza meg, ezt követően azonban az egyetemes szolgáltatónak az ESZ árára vonatkozó árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat 25 nappal előre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról 20 napon belül határoz. A jóváhagyott árakat az egyetemes szolgáltató alkalmazásuk kezdete előtt legalább 5 nappal a honlapján, valamint két országos napilapban közzéteszi. 1

2 A Magyar Energia Hivatal az árat ellenőrizheti, hogy az egyetemes szolgáltatók által kezdeményezett ár megfelel e a miniszter által kiadandó árképletnek. Abban az esetben, ha az ár megfelel a képletnek, vagy annál alacsonyabb, a Hivatal azt jóváhagyja, ha magasabb az ár, azt elutasítja. A Hivatal a földgáz árak csökkenése esetén arra irányuló szolgáltatói kezdeményezés hiányában is megállapíthatja/csökkentheti a végfelhasználói egyetemes szolgáltatói árakat (árelemeket). 1. Az II. félévi földgázárak kialakítása során a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségek, és az import ár változás kiegyenlítésének jövőbeli lehetősége lett figyelembe véve: II. és I. félévében a hatósági végfelhasználói ár nem nyújtott maradéktalanul fedezetet a gázellátás földgáz import költségeire. A földgáz termék mindenkori aktuális árát alapvetően a földgáz importőrök hosszú távú szerződéseiben levő képletek szerint egyes kőolaj termékek ára határozza meg. Az olajár csökkenés miatt az olajtermék árak is csökkennek. A földgázárában az olajtermékek árváltozása azonban csak ¾ éves késleltetéssel érvényesül. A végfogyasztók földgázárát emellett jelentősen meghatározza a dollár árfolyama is. Egy 10 Ft/$ árfolyamváltozás 2,4 2,5 százalékpontos árváltozással jár együtt. Míg az olajtermékek árának változása lassan, elnyújtva, addig az árfolyam változása azonnal érvényesül a földgáz beszerzési árában. Az elmúlt egy évben jelentősen csökkent a kőolaj és olajtermékek ára, azonban a dollár árfolyama rég nem látott magasságokba erősödött (150 Ft ról 250 Ft közelébe) júliusra az árfolyam stabilizálódott. Az időközben ismét enyhén emelkedő kőolajár hatása még csak enyhén messze nem a tavalyi magas szint közelébe növeli a földgáz árát. 2

3 Mivel az elmúlt két félévben a végfelhasználói árak nem nyújtottak fedezetet a földgáz költségekre, a felhalmozódott hiány megfizetésének a legkevésbé fájdalmas módja az, hogy a évi fűtési szezon kezdetéig egy új díjelem beiktatásával nem csökken a földgáz ára. Ez lehetővé teszi, hogy a hiány jelentős része néhány hónap alatt megfizetésre kerüljön, és a hátralévő részét pedig elnyújtva (kb. 1,5 év alatt) lehessen megfizetni úgy, hogy a fűtési szezon előtt még árcsökkentést is végre lehessen hajtani. A jogszabályi környezet változásának segítségével egy külön díjelemen keresztül megtérül a közüzemi nagykereskedőknél az importár és az árfolyamváltozás miatt keletkezett, összesen 66 milliárd forint összegű többletköltség. A jogszabályi környezet változása és ezáltal a közüzemi gázpiacon felhalmozódott hátralék rendezése hozzájárul a hazai földgázés energetikai szektor hosszútávon kiszámítható működéséhez, átláthatóságához. A piacnyitás következtében először néhány ipari nagyfogyasztó hagyta el a közüzemi ellátást. Ezen fogyasztók kilépését a közüzemi szolgáltatásból 2004 ben az alacsonyabb szabad piaci ár motiválta II. negyedévétől, amikor a közüzemi ár alacsonyabb lett, több fogyasztó visszalépett a hatósági áras közüzemi ellátásba. Később a közüzemi ár emelkedésekor amikor a keletkezett hiány rendezésére került sor ismét többen a versenypiacon keresték az ellátásukat. Így amikor a 3

4 kormány nyomott árakat állapított meg a fogyasztók érdekeinek védelmére, annak hasznaiból minden közüzemben vételező fogyasztó részesedhetett, a terhei alól azonban a versenypiacra kilépett feljogosított fogyasztók felszabadulhattak. Ezek alapján azon fogyasztók, akik júliustól bármikor a közüzemi szolgáltatás keretében vételeztek földgázt, indokolt, hogy a felhalmozott hiány megfizetéséből részt vállaljanak. Azon fogyasztók miatt, akik július előtt kiléptek a közüzemi szolgáltatásból és azóta folyamatosan a versenypiacon fogyasztanak, nem keletkezett hiány, így ezen fogyasztókra vonatkozóan nem indokolt a külön díjelem megfizetése. Hozzájuk hasonlóan a júliustól belépő új, jogelőd nélküli fogyasztóknak sem kell a hiány megfizetéséből részt vállalniuk. A fogyasztónak kell a kereskedő felé bizonyítania, hogy az érintett időszakban nem vételezett a közüzemi szolgáltatás keretében. Az importár prognózisok alapján januárban kis mértékű végfogyasztói áremelésre lenne szükség. Egy ún. kiegyenlítő elemnek az árakba történő ideiglenes (2009. júl. 1 től dec. 31 ig) beépítésével, majd felhasználásával (2010. jan. 1 től márc. 31 ig) ezen hullámzást kisimítanánk, így a októberi ESZ árakat januárban nem kellene módosítani. 2. A 1. pontban írtak megvalósítására azért van szükség, hogy 2010 től a piacon régóta ott levő és új piacra lépő szereplők közti verseny feltételei áttekinthetőek, esélyei, kiegyenlítettek legyenek. Az áralakulást különösen a nem lakossági fogyasztókét nagymértékben befolyásolja a verseny alakulása. Abban az esetben, ha a versenyző kereskedők helyzete nem biztosított, a verseny intenzitása csökkenni fog, ami kedvezőtlenül hatna az árakra. Ez közvetlenül meghatározza a távhőtermelés és szolgáltatás árát is. A verseny esélyegyenlőségét szolgálják az alábbi döntések: A szabályozás szolgáltatónként veszi figyelembe az indokolt költségeket, aminek eredményeképpen szolgáltatónként (az elosztói területektől függően) más más végfogyasztói ár alakul ki, így a drágább és olcsóbb ár között 1 2% eltérés lehet. Az egységes magasabb árak egyes szolgáltatókat szükségtelenül juttatnának többletbevételekhez, míg az egységes alacsonyabb árak indokolatlanul okoznának veszteséget más szolgáltatóknak. A modellváltás hatására a rendszerhasználati díjak is átalakulnak: míg jelenleg a közüzemi szolgáltatók nagyobb fogyasztókat is ellátnak, a 4

5 jövőben az ESZ keretében csak a kisfogyasztók és a távhőtermelők vételezhetnek. Tekintettel arra, hogy a nagyobb fogyasztók egyenletesebben vételeznek, az ő ellátásuk alacsonyabb szállítási, tárolási költséggel valósítható meg. Mivel a hatályos jogszabályok szerint a közüzemi szolgáltatók a fogyasztóik egészére kötötték le és vették igénybe a szállítói, tárolói kapacitásokat, a jelenlegi átlagos díjakhoz képest a modellváltás után a kisebb (pl. lakossági) fogyasztók költségei növekedni, míg a nagyobb fogyasztóké köztük a távhőtermelőké csökkenni fog. Ugyanakkor az új árszabályozásban az átlagos szállítási díjak is kis mértékben megnövekednek (a szállított mennyiségre vetítve 3,7 Ft/m3 ről 4,0 Ft/m3 re; az értékesített mennyiségre vetítve pedig 4,6 Ft/m3 ről 4,9 Ft/m3 re; ez a változás a végfogyasztói áraknak csupán mintegy 0,34 % a), ami többek között a MOL beregdaróci vezetékfejlesztéséből adódik. A tárolói átlagár szinten marad, az elosztói átlagár 1 % kal csökken. 3. A II. félévi földgázárak kialakítása során a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettség mellett több kockázati tényezővel, jövőbeli lehetőséggel is számolni kellett. A kőolaj hordónkénti világpiaci ára az utóbbi években folyamatosan emelkedett: a évi 20 $ ról, júliusra 144 $ ra, ezt követően december végére fokozatosan a 40 $ alá csökkent, jelenleg 70 $ körül mozog. Az olajárak ezen változása a gázárakra is hatással volt: a IV. negyedévi 530 $/em 3 feletti szintről a prognózisok szerint IV. negyedévre 280 körüli $/em 3 re csökken. A nemzetközi előrejelzések szerint az olajár a jövőben lassú emelkedésbe fog kezdeni, azonban a gazdasági válság megszűnése ennek felgyorsulását okozhatja. A III. negyedév folyamán az érintett tárcák szakértői megvizsgálják, hogy az árfolyam változásából adódó kockázat milyen módszerrel (fedezeti ügyletekkel vagy más módszerrel) kerüljön kezelésre. Ez biztosíthatja azt, hogy a jelenlegi piaci helyzet előnyeiből ne csak a versenypiaci felhasználók, hanem az ESZ fogyasztók is részesüljenek. További információk: /gazpiac.html 5