A tájváltozás percepciója, a táj átalakulásának feltárása kérdőíves felmérés alapján Nyugat-Magyarország északi határ menti vidékein

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában Nyugat-magyarországi Egyetem H-9400 SOPRON Bajcsy-Zsilinszky u. 4. tel.: fax: A tájváltozás percepciója, a táj átalakulásának feltárása kérdőíves felmérés alapján Nyugat-Magyarország északi határ menti vidékein TransEcoNet WP6: Identitás és Stratégiák WP 6.1. Szóbeli történelem Konkoly-Gyuró Éva Bacsárdi Valéria Balázs Pál Király Géza Tirászi Ágnes Sopron 2012 This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the European Regional Development Fund (ERDF)

2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés A kutatás anyaga és módszere Mintaterület A tájváltozás érzékelésének feltárási módszere A táji identitás és a tájváltozás érzékelése Sopronban és a Fertő-tájon A táj jelen állapota és a tájat érő hatások Sopron és a Fertő-táj határa Főbb jellemzők és különleges értékek a Lőverektől Sopron városán át a Fertő-tájig terjedő területen Főbb jellemzők, pozitív hatások az ökológiai hálózat vonatkozásában Degradációk, környezeti problémák konfliktusok A táj korábbi állapota és változása A múltbéli táj és főbb átalakulása, a természethez kapcsolódó legendák, hagyományok Főbb változások a mezőgazdaságban, kertművelésben Változások az erdőkben, erdőgazdálkodásban és a vadászatban Változások az ipari tevékenységben, kereskedelemben Változások a települések és az épületek jellegzetességeiben, valamint a közlekedésben Változások a turizmusban A határ két oldalán lévő állapot összehasonlítása A határ két oldalán lévő területek összehasonlítása közös tájelemek és különbségek A határvonal és a határ szerepének változása a tájban Összegzés A táji identitás és tájváltozás érzékelése a Hanságban A táj jelen állapota és a tájat érő hatások A Hanság határai Főbb jellemzők és különleges értékek a Hanságban Főbb jellemzők, pozitív hatások az ökológiai hálózat vonatkozásában Degradációk, környezeti problémák konfliktusok A táj korábbi állapota és változása A múltbéli táj és főbb átalakulása, a természethez kapcsolódó legendák, hagyományok Főbb változások a mezőgazdaságban, kertművelésben Változások az erdőkben, erdőgazdálkodásban és a vadászatban Változások az ipari tevékenységben Változások a települések és az épületek jellegzetességeiben, valamint a közlekedésben Változások a turizmusban A határ két oldalán lévő állapot összehasonlítása A határ két oldalán lévő területek összehasonlítása közös tájelemek és különbségek A határvonal és a határ szerepének változása a tájban Összegzés Konklúziók Felhasznált irodalom Mellékletek

3 1. Bevezetés Napjainkban a természeti területeket az emberi tevékenységek révén átalakított, természetvédelmi szempontból sok tekintetben degradált térségek szigetelik el egymástól. Az elmúlt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld élővilágának sokfélesége és a természeti rendszerek működőképessége nem őrizhető meg kizárólag védett rezervátumokban (Németh 1995). Szükség van a természetközeli területek térben is összekapcsolódó rendszerére, az ökológiai hálózatra, amely lehetővé teszi a növény és állatvilág számára a terjedést, vándorlást, elősegítve ezzel fennmaradásukat. Az ökológiai hálózat a természet infrastruktúra-hálózata, amely az élővilág és az emberek létkerete és biológiai szerepén túl az ember számára számos egyéb kulturális, egészségügyi szolgáltatást is nyújt (Konkoly-Gyuró 2010). A Transnational Ecological Network in Central Europe (TransEcoNet) projekt az országhatárokon átnyúló ökológiai hálózatokkal foglalkozik. Célja a természet infrastruktúra-hálózatának védelme és helyreállítására, valamint tervezésével és kezelésével összefüggő stratégiák kidolgozása. A projekt céljainak megvalósítása érdekében hat közép-európai országból (Ausztria, Csehország, Németország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország) tizenhat együttműködő partner (egyetemek, kutatóintézetek, természetvédelmi szervezetek nemzeti parkok igazgatóságai és információs központjai, valamint tájvédelemmel foglalkozó NGO-k) tevékenykedik. A TransEcoNet projekt fő célkitűzése olyan módszerek kidolgozása, melyek segítségével a határon átnyúló ökológiai hálózatok története, állapota, valamint azok hiányosságai és rehabilitációs lehetősége vizsgálható és kiértékelhető. A projekt különösen nagy hangsúlyt fektet az emberkörnyezet kapcsolat vizsgálatára, a tájalakulás kutatására is. A projektben két munkacsomag (WP) foglalkozik a táj történetével. A WP4 keretében történeti térképek elemzését végezzük a felszínborítás változásának feltárása érdekében. A WP6 a tájidentitás és az ökológiai hálózattal összefüggő térségi stratégiák feltárását tűzi célul. Ennek keretében elsőként kérdőíves felmérést végzünk, amellyel a tájváltozás emberek által érzékelt lényeges folyamatait tárjuk fel és vizsgáljuk az ökológiai hálózatra gyakorolt hatásokat, valamint a veszélyeztetettség történeti és jelenkori okait. Jelen tanulmány a kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be a TransEcoNet projekt magyarországi északi mintaterületén, Sopron környékén és Fertő- Hanság-medencében. 3

4 Nyugat-magyarországi Egyetem tel.: fax: A kutatás anyaga és módszere 2.1. Mintaterület A TransEcoNet projektben a tájváltozás elemzését Magyarországon két nyugat-dunántúli, határon átnyúló térségben, Soprontól a Szigetközig nyúló északi és az Őrségtől a Rába-völgyig terjedő déli mintaterületen végeztük el. Az északi mintaterület (1. ábra) tájai az osztrák magyar határon átnyúlóak és egyaránt magába foglalnak védett és nem védett, az ökológiai hálózatban különböző funkciót betöltő területeket. A mintaterületet további kisebb egységekre osztottuk a természetföldrajzi tájbeosztás, a tájjelleg és jellemző, főbb tájváltozási folyamatok alapján. A statisztikákkal való összehasonlíthatóság érdekében a tájrészletek lehatárolásánál a települések igazgatási területét vettük figyelembe. Történeti térképelemzés mindhárom tájrészletre készült, míg kérdőíves felmérést csak Sopronban és Fertő-tájon, valamint a Hanságban végeztünk. Mintaterület Vizek Országhatár Erdők Település. 1. ábra: A magyarországi északi mintaterület A kérdőíves felmérésbe az ország északnyugati területén Győr-Moson- Sopron megyében Sopron város környékét, a Fertő-tájat és a Hanságot vontuk be a vizsgálatba. E terület 1300 km2-en, az Alpok és a Kárpátok között, az Alpokalja északi és a Kisalföld nyugati térségében terül el és 42 települést foglal magában (Melléklet I). Földrajzilag a Soproni-hegység, a Soproni-medence és a Fertő-Hanság4

5 medence tartozik hozzá. A változatos domborzatú ( m tszf.) és geológiai felépítésű térségben a mélyfekvésű üledékes tómedencétől és a tőzeggel fedett egykori mocsaras területtől az alacsony és magas teraszfelszíneken, valamint a mészkő dombságokon át a kristályos alacsony középhegységig sokféle földrajzi tájtípus előfordul. A terület a szubalpin és a pannon klímazóna határárán fekszik, így jelentős élőhelyi változatosságot mutat, számos értékes, védett faj előfordulási helye. 2. ábra: Az északi mintaterület kérdőíves felmérésben érintett vizsgálati egységei A lombos erdőkkel és telepített fenyvesekkel fedett szubalpin Soproni-hegység a Keleti-központi Alpok legkeletibb nyúlványa, a kristályos Rozália-hegység folytatása, a Lajta-hegységtől a mintegy 12 km széles, döntően szántókkal és gyepekkel borított Soproni-medence választja el. A Sopronimedence és a Fertő-tó medencéje közé a változatos felszínborítású Fertő-melléki-dombsor ékelődik, ahol a szőlőművelés és a kőbányászat hagyományai a római időkig nyúlnak vissza. A Fertő-tó Magyarország második legnagyobb tava, a keleti sztyepptavak legnyugatibb előfordulása Európában. A Fertő-tó északon, Ausztriában a Lajta-hegységig nyúlik, keleten kapcsolódik a lefolyástalan Hanságmedencéhez. Egyediségét a sekély szikes jelleg, a hatalmas nádtenger és a környező szikes puszták adják. A Hanság ma döntően szántóföldi művelésbe vont, telepített erdőkkel és erdősávokkal tarkított, intenzív hasznosítású, sík agrártáj, pusztán kis kiterjedésben őrzi az egykori vízivilág egy-egy gyepes, ligetes maradványát. Mára a Hanság és a Szigetköz vizes élőhelyei között egykoron Lébény térségében létezett összeköttetés is megszűnt. Az északi mintaterület legnagyobb települése a közel es lélekszámú Sopron. A Sopronihegység lábánál, a Soproni-medence felé terjeszkedő város a római korban települt meg. Hazánk 5

6 egyik legnyugatibb települése, közvetlen az osztrák határon fekszik, közigazgatási határa a Fertőmelléki-dombsor és a Fertő-tó egy részét is magában foglalja. Ezáltal Sopron és a Fertő-táj elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ugyanakkor a vízrendezések okozta változások miatt a Fertő és a Hanság, jóllehet földrajzilag összetartozóak, mára erőteljesen elkülönülnek. Erre tekintettel az északi mintaterületünkön kettő tájrészletet határoltunk el. Együtt kezeljük Sopron környékét a Fertőtájjal és különállóan vizsgáljuk a Hanságot. Sopron és a Fertő-táj együttes vizsgálata nem pusztán a közigazgatási határ átfedése miatt indokolt, hanem a közös tájhasználat és a történelmi múlt miatt is. Az eltérő természetföldrajzi adottságú tájak (tómedence, dombság és hegyvidék) együttműködése, kölcsönhatása révén formálódott terület egységes kezelését indokolja a kultúrtáj világörökségi cím elnyerése is. A soproniak életének ugyanúgy szerves része a Fertő-tó, mint a fertőieknek Sopron, hiszen a város látja el a területen a központi funkciókat. További fontos kapcsolódási pont a Széchenyi és az Esterházy-családok tevékenysége, mely az egész területre ma is láthatóan rányomta bélyegét, meghatározva a táj képét és szerkezetét. A Hanság elválasztását a tájváltozás jelentősen eltérő volta indokolja. Jóllehet egykoron a Fertő- és a Hanság-medence összefüggő vízrendszert alkotott, a vízrendezések megszűntették az egykori kapcsolatot és elválasztották a két tájrészletet. A Hanság az elmúlt másfél században mélyreható változások színtere, míg a Fertő-medence lényegében megőrizte egykori föld- és tájhasználat szerkezetét A tájváltozás érzékelésének feltárási módszere A TransEcoNet projekt 6-os munkacsomagjában (WP6) a tájidentitás elemzés keretében, a Szóbeli történelem című WP 6.1-es munkarészben a helyi lakosoknak és döntéshozóknak a tájról, a tájváltozásról alkotott képét tártuk fel kérdőíves felméréssel. A felmérést félig-strukturált kérdőív, és ezt kiegészítő útmutató valamint jegyzőkönyv alapján végeztük. A kérdőív három fő részből áll, az első a jelen állapotról, a második a változásokról, a harmadik pedig az országhatár két oldalán tapasztalható eltérésekről kérdez. A kérdések összeállításánál helyenként a válaszadót segítő alkérdéseket, illetve kontrollkérdéseket építettünk be. (Melléklet II.) Az első részben a vizsgált táj fő jellemzőiről, jelen állapotáról és a változásokat előidéző hatásokról gyűjtöttünk információkat. Arról kérdeztük interjúalanyainkat, hogy hogyan határolnák le az adott tájat, tájrészletet; melyek a területnek a jellegzetességei; mi az, amire büszkék, amit különösen értékesnek tartanak a vidéken; mely kerteket, parkokat, temetőket tartanak említésre méltónak; milyen környezeti problémákról van tudomásuk, valamint ismerik-e az ökológiai hálózat fogalmát. Ez a rész elsősorban a táj identitására és az ökológiai hálózatra vonatkozó jelenkori információk feltárását célozta. Kérdések segítségével a táj egyediségét adó jellemzők kutatása mellett a még meglévő természetes, ill. az emberek által alkotott zöldfelületek mennyiségéről és minőségéről, a táj kulturális és jóléti funkcióiról, az ökológiai hálózatba potenciálisan bekapcsolható területekről ill. az esetleges veszélyekről, környezeti problémákról gyűjtöttünk adatokat, véleményeket. A második részben a táj múltbeli állapotról és az érzékelt változásokról tettünk fel kérdéseket. Interjúalanyainkat a különböző tájhasználatokban történt átalakulásról, és ezek tájra gyakorolt hatásairól kérdeztük: milyen változásokat észleltek a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a kertekben, a halászatban, a vadászatban, a településeken, az épített tájelemekben, a közlekedésben, az iparban és a turizmusban. 6

7 A múltbéli állapotról elhangzottak alapján megismerhettük, hogyan érzékelték az interjúalanyok a vizsgált területen lezajlott tájhasználati és felszínborítási átalakulásokat. A helyiek bevonásával az egyes gazdálkodási formák és egyéb emberi tevékenységek, valamint az azokban bekövetkezett változások részletesebb bemutatása mellett a természet és a táj tiszteletére, védelmére irányuló hagyományok illetve a vizsgált területtel kapcsolatos történetek, legendák megismerése is lehetséges, melyekből további következtetések vonhatóak le a természet tiszteletére, a megkérdezettek természethez fűződő kapcsolatára. Az interjúk harmadik részében az országhatár két oldalán tapasztalható különbségekről és azonosságokról tettünk fel kérdéseket. Vizsgált területeink azonos természetföldrajzi adottságú, határon átnyúló tájak, ahol a 20. században az eltérő politikai körülmények, különböző tájalakulási folyamatokat eredményeztek. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a Trianoni békeszerződés után kialakult új államhatárok, majd a második Világháború után, Európa keleti és nyugati része között létrejött, szigorúan őrzött határzóna, a Vasfüggöny okozta elzártság miatt a határvonal megosztotta ezeket az összefüggő területeket, eltérően fejlődött a két oldal, ami a természetességben és a területhasználatban is megmutatkozik. Interjúalanyaink kiválasztására az ún. hólabda-módszert alkalmaztuk, melynek lényege, hogy a kutatás előrehaladásával egyre növekvő számú minta áll elő, mivel az interjúk készítése során újabb és újabb potenciális interjúalanyok elérhetőségét kaptuk meg (Babbie 2001). Törekedtünk arra, hogy a tájat ismerő, régóta a térségben élő, a tájváltozási folyamatokra rálátással bíró, 40 év feletti személyeket válasszunk interjúalanyként. Igyekeztünk nemre és foglalkozásra nézve is reprezentatív mintát összeállítani. Ahhoz, hogy megismerjük interjúalanyaink elképzelését a vizsgált táj határairól, a beszélgetés megkezdése előtt ún. mentális (kognitív) térkép rajzolására kértük őket. A szakirodalomban a mentális vagy kognitív térkép mindazon tudati tulajdonságunk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy a térre vonatkozó információkat gyűjtsük, rendszerezzük, raktározzuk, előhívjuk és átdolgozzuk (Downs & Stea 1977). A helyben élés átrajzolja tudatunkban a település, a táj tényleges képét, szubjektívvá válik, hogy mi a közeli-távoli, mi a sajátunk és mi az idegen. Mégis, ezeknek az elképzeléseknek van olyan közös részük, amelyet a legtöbb válaszadó oszt: fontos tájékozódási pontok, útvonalak, az egyes városrészek határai. Ezekből az elemekből rajzolódik ki egy település, táj mentális térképe, azaz a lakók által elképzelt térkép, amely nem feltétlenül egyezik a térképész által megszerkesztett sémával Letenyei 2001). Az északi mintaterületen, két tájrészletben összesen 100 átlagosan másfél órás, diktafonnal rögzített interjút készítettünk el 2010 tavaszán. Sopronban és Fertő-tájon 55, Hanságban pedig 45 interjú készült. 7

8 3. ábra: Az interjúk száma az északi mintaterületen A mintánkban a válaszadók 22%-a nő és 78%-a férfi volt. Az arány eltolódása a Hanságban nagy többségében férfiakkal elkészített interjúkkal magyarázható, a többi területen a nemek közötti arány közel egyenlő volt. Válaszadóink kiválasztásánál törekedtünk a már tapasztaltabb, idősebb korosztályt megszólítani: csupán 4% volt 40 év alatti, 9% 40 és 50 év közötti, 29% 50 és 60 év közötti, 36% év feletti és 22% 70 év feletti (4. ábra). Foglalkozásukat tekintve is különböző csoportokból választottuk ki válaszadóinkat (5. ábra), nem csupán laikusokat, hanem szakértőket is bevonva, melyek közel felefele (49-51%) arányban szerepelnek a mintánkban. 4. ábra: A megkérdezettek kor szerintimegoszlása 5. ábra: A megkérdezettek foglalkozás szerinti megoszlása A kérdőív három részében feltett kérdésekre kapott válaszokat táblázatos formában rögzítettük és ezeket az alábbiakban foglaljuk össze. Az összegzett válaszok interjúalanyaink véleményét, gondolatait tükrözik. 8

9 3. A táji identitás és a tájváltozás érzékelése Sopronban és a Fertő-tájon 3.1. A táj jelen állapota és a tájat érő hatások Sopron és a Fertő-táj határa A kérdőíves felmérés elején interjúalanyaink egy vázlatos térképen jelölték be, hogy véleményük szerint hol húzódik Sopron, ill. a Fertő-tájnak a határa, ezáltal tisztázva, hogy mely az a terület, amire a felmérés kérdései során adott válaszok vonatkoznak (6. és 7. ábra). 6. ábra: A megkérdezettek által Sopron és környékeként lehatárolt terület Sopron és környékén megfigyelhető, hogy ugyan a Fertő sokáig elzárt terület volt a soproniak számára, ma már a városhoz tartozónak tekintik a tavat és vonzáskörzetét. Érdekes, hogy míg a válaszadók 90%-a Fertőrákost a város környékéhez szervesen kapcsolódónak jelölte, addig Balf (mely amúgy közigazgatásilag Sopron része) csak a 75%-uk szerint tartozik a területhez. Interjúalanyaink háromnegyede a Fertő-part magyar településeit is bejelölte, míg 25%-uk egy sokkal nagyobb térben gondolkozva a teljes tavat, osztrák és magyar településeket is egyaránt beleérti a Sopron és környékeként lehatárolt területbe. A kérdőíves felmérés során a későbbi válaszokban is megjelenik a soproniaknál ez az egységben látás, gyakran kitérnek a Fertő-tóra és környezetére. 9

10 7. ábra: A megkérdezettek által a Fertő-tájként lehatárolt terület A kérdőíves felmérésben résztvevők a Fertő-táj lehatárolásában Sopron és környékéhez hasonlítva már bizonytalanabbak voltak. A segítségül adott vázlatos térkép alapján a magyar oldali Fertőmenti településeket mindenki bejelölte, sőt, Balf is beleesik az általuk megjelölt magterületbe, míg Fertőd nem. A válaszadók 75%-a már a teljes tavat, és Sopront is lehatárolta, mely mutatja, hogy a fertőiek életének is szerves része a város. Interjúalanyaink negyede egy lényegesen nagyobb területet jelölt be, mely gyakorlatilag a Hanságot is magába foglalja. Ennek oka az lehet, hogy a Hanság-medencét a közös múltbeli események és vízrendszer miatt a Fertő-táj részének gondolják. Akadt olyan válaszadó is, aki az alaptérképen nem tudta lehatárolni a Fertő-tájat, mert számára az a Fertő vízgyűjtőterületeit jelenti Főbb jellemzők és különleges értékek a Lőverektől Sopron városán át a Fertő-tájig terjedő területen Sopron tájhatáron fekszik, ami domborzati és klímahatárt is jelent. A 26 megkérdezett soproni lakos közül 13-an és a 29 fertői interjúalany közül 8-an említették a hegység, a dombvidék és a síkság, a szubalpin és a pannon klíma, az erdők, a szőlők, a kertek és a nádassal borított tómedence együttesét, változatosságát. Megítélésük szerint ez adja a térség fő jellegzetességét. Ez az egységben látás a szakemberekre és a laikusokra hasonló arányban jellemző és a soproniakra erőteljesebben igaz, mint a fertői lakosokra. Hasonló képet ad a büszkeségeknél elmondottak elemzése is. Akik csak a természetről beszélnek a táj jellegzetességei kapcsán Sopronban 9-en, a Fertő-mentiek közül 23-an voltak Az elzártság miatti háborítatlan természetet sokan említik. A tó, a nádas, a különleges növény- és állatvilág, főként a madárfauna és az erdők a jellemzően felsorolt természeti elemek. A büszkeségek sorában több soproni említi a Tómalom-fürdőt. A természetre hatást 10

11 gyakorló fontosabb tájelemeknél jellemzően egy-egy pozitív természeti elemről beszélnek a megkérdezettek. A soproniak között 6-an említik a Fertő-tavat, de a fertőiek között senki sem beszél a Soproni-hegységről, vagy más távolabbi tájelem hatásáról, egyedül az Alpok felől fújó szél merül fel. harmonikus összessége a domboknak, hegyeknek, erdőknek, vizeknek Fertő-tó, Konkoly-Gyuró É Soproni-hegység a Sörházdombról, Tirászi Á Az ember által létrehozott tájelemek között a szőlőműveléshez és borászathoz kapcsolódó épületek, hagyományok mind a soproniak, mind a fertőiek életében igen fontosak. Ugyanakkor a legfontosabb, emblematikus kultúrtörténeti emlékeknél 6 soproni interjúalany részben, vagy kizárólag Fertő-menti építményekről (Gloriette, az egykori kőfejtőkben létrehozott barlangszínházak, Esterházy-kastély) beszél, viszont a fertőiek nem említenek soproni objektumot. Részükről a tóparti településeken kívüli egyetlen meghatározó történeti érték a Nagycenki Széchenyi kastély, ami a soproniak számára is jelentős. Soproni látkép a szőlőültetvényekről, Borút Egyesület Fertődi Esterházy kastély, Konkoly-Gyuró É A feltáruló tájképet elsősorban a kedvenc helyeik kapcsán említik válaszadóink: Sopron és környékén csupán 2, míg a Fertő-tájon egy olyan interjúalany volt, aki nem valamilyen, közvetlenül a 11

12 természethez, zöldfelülethez kapcsolódó területet mutatott be a számára legkedvesebb helyként. A válaszok közel felében a kedvenc hely kiválasztásában az onnan feltáruló látvány is közrejátszik. Tájképre vonatkozó információkat a megkérdezett közel fele a változásoknál is közöl, tájképromboló elemeket (épületek, utak), folyamatokat említenek. Sokak számára a látvány a természetes, csak változását, hiányát érzékelik. itt élni is büszkeség, annyira gyönyörű vidék... Panorámakép Sopron délnyugati városrészéről, az Alsó-Lőverekről, Konkoly-Gyuró É Sopron város közvetlen környezete és jellegzetességei Sopron és környéke főbb karakteradó vonásainál az ember és természet összhangjának említése, a város ideális természetbe ágyazottsága, dombok közötti fekvése dominált. Legtöbben mind természeti, mind antropogén jellemzőket felsoroltak, büszkék a természeti, a kulturális és az épített örökségre, arra, hogy a Világörökség része a táj. Kevesen voltak olyanok, akik Sopronra és környékére vonatkoztatottan a természetről, mint fő jellemzőről beszéltek. Akik így tettek, az erdőket említették, néhányan kiemelték a cikláment és a gesztenyéseket. A pozitív hatású tájelemek között a számos forrás, a hegyi tavak (Szalamandra-tó, Fehér úti tó), patakok (Rák-patak, Ikva-patak, Gida-patak), és a hegyvidéki levegő kerül szóba. Az antropogén tájalkotó elemek között elsősorban az építészeti örökségről és ennek köszönhetően Sopron történeti hangulatáról beszéltek az interjúalanyok. A város jellegzetes építészete a belváros szűk utcácskáiban és a villaépítészetben mutatkozik. Utóbbi főként a Lőverekben és a Virágvölgyben volt egykor jellemző. A legtöbbet említett emblematikus építmények a Tűztorony, a Mária Magdolna templom Bánfalván és a Károly-kilátó, de az egyéb kilátókról (Sörházdomb, Várhely, Muck) is többen beszélnek. A tény, hogy a megkérdezettek azokat az egyedi építményeket említik, amelyeknek a város- és a tájkép, valamint a kilátás szempontjából különös szerepe van, azt is jelenti, hogy a látványt a táj fontos elemének tartják. Egyedi belvárosi építményekről, amelyeket a műemlékvédelem nagy becsben tart (Kecske-templom, Storno-ház, zsinagógák, Erdészeti és Bányászati múzeum épületei, Lábas ház), kevesen szólnak; ennek oka az lehet, hogy nem részeiben, hanem egységként gondolnak belvárosra. Többen megemlítették, hogy büszkék az 1975-ben Európa-Nostra-díjat nyert történelmi belvárosra. 12

13 Sopron, történelmi belváros, Tirászi Á Fertő-táj jellegzetességei A kérdőíves felmérésben résztvevők véleménye szerint a tájnak legfontosabb karakteradó eleme maga a Fertő-tó, a kiterjedt nádassal, gazdag élővilágával, valamint a kapcsolódó hagyományos tevékenységekkel (nádaratás, halászat, szőlőművelés). Többen úgy vélik, hogy ez a terület - elhelyezkedésének köszönhetően még mindig egy nyugodt, kevésbé bolygatott rész, sokan hangsúlyozzák az ember és természet közötti összhangot. Szőlőművelés a Fertő mentén, Borút Egyesület Látvány a Balfi dombsorról, Borút Egyesület A leggyakrabban természeti elemeket emeltek ki válaszadóink, csupán hatan említették a természeti értékek mellett a tájegységre jellemző házakat, népi építészetet, a kultúra, épített és természeti örökség együttesét. 13

14 Nádas a fertőbozi kilátóból, Konkoly-Gyuró É Fertőszéplaki tájházak, Konkoly-Gyuró É Főbb jellemzők, pozitív hatások az ökológiai hálózat vonatkozásában Az ökológiai hálózat indirekt ismertsége, a szolgálatában álló természeti és antropogén tájelemek Ezen kérdéscsomag célja az volt, hogy indirekt kérdésekkel feltárjuk válaszadóink ismeretét olyan pozitív tájelemekről, tájrészletekről vagy tevékenységekről, melyek fontosak lehetnek az ökológiai hálózat szempontjából. Többségük véleménye szerint vizekben gazdag a terület, melyeknek a klíma alakításában és a víz körforgásában betöltött szerepük szintén kedvező. A leggyakrabban említett Fertő-tó megítélése azonban kettős: a sajátos mikroklíma kialakításban szerepe egyértelműen pozitív a válaszadóink szemében, de néhányan a rossz csapadékeloszlást is a tó hatásának tulajdonítják. Pozitív hatásúnak érzik a forrásokat, melyekben rendkívül gazdag Sopron és a Fertő-táj: pl. a Soproni-erdőben (Deákkút, Hétbükkfa, Természetbarát-, Fehér Dániel-, Postás-, Úttörő-forrás, stb.), a hidegségi Papkertben, Balfon, de magában a Fertő-tóban is vannak források. Csatorna a Fertő-parton, Bacsárdi V Fertő-tó, Tirászi Á Azon kérdésünkre vonatkozóan, hogy milyen típusú kerteket ismernek, válaszadóink többsége az ismert kastélyparkokat (Fertőd, Nagycenk) említette, valamint kiemelték még a Fertő-tájon a Papkertet (Hidegség), ill. Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetem botanikus kertje mellett az 14

15 Erzsébet-kertet (a régi városi korzó) és a Deák teret (mint Közép-Európa leghosszabb terét). Többen megjegyezték/felismerték, hogy ha a Gödör-játszótér beépítése nem valósult volna meg, akkor ez a két park összefüggő zöldfelület lenne. A fertőiek válaszai alapján megállapíthatjuk, hogy többek fejében a Nemzeti Park is mint egy nagy park jelenik meg. Nyugat-magyarországi Egyetem, Botanikus kert, Konkoly-Gyuró É Sopron, Erzsébet-kert, Konkoly-Gyuró É A Soproni-tájnak jellegzetes kerttípusa a lőveri kert. A lőver szónak a soproniak névhasználatában három jelentése ismert: terület, kert és ház. A Lőverekben ma főleg díszkertek, nyírott sövények dominálnak, a régi nagy telek kis ház együttese, az élősövénnyel körbevett ligetes erdei kert a beépítések hatására eltűnni látszik, csakúgy, mint a kertekből a régen jellemző gesztenyék és más gyümölcsfák. Jellegzetes villaépület a Lőverekben, Tirászi Á Szálloda a Lőverekben, Tirászi Á Bár felsorolták a Széchenyi és Esterházy-családhoz kapcsolódó ismert síremlékeket/emlékhelyeket (Nagycenki Mauzóleum és Hársfasor, Fertődi Sírdomb), a temetők elsősorban személyes kötődések miatt, nem az ökológiai hálózattal összefüggésben fontosak az interjúalanyok számára. Ugyan többen kiemelték a Bánfalvi Hősi temető különleges hangulatát, szépségét, ápoltságát; nem tekintik tudatosan a zöldfelületi rendszer részének. 15

16 Hősi temető Bánfalván, Tirászi Á A felmérésben résztvevők szerint a változatos táj kedvez a biológiai sokféleségnek, különböző élőhely-típusokat biztosít, mely hozzájárul a terület gazdag és értékes élővilágának kialakulásához és fennmaradásához. Az ökológiai hálózat direkt ismertsége A Fertő-tájon többen (29-ből 14-en), Sopronban csupán kevesen (26-ból 6-an) hallottak az ökológiai hálózat fogalmáról; a többség számára ismeretlen volt. Akik hallottak, azok közül is csupán a témával már foglalkozott szakemberek tudták részletesebben bemutatni, definiálni. A természetvédelem tekintetében az interjúalanyok által legismertebb szervezet a sarródi központú Fertő-Hanság Nemzeti Park, amely szervezetet Sopron és környékén a 26 alanyból 12; a Fertő-tájon 29 interjúalanyból 25 emeli ki. Általánosságban elmondható Sopron és környékén, hogy sokan ugyan tudnak a Nemzeti Park létezéséről, de nem ismerik/nem érzékelik tevékenységüket. Véleményük szerint elsősorban a Tanulmányi Erdőgazdálkodás tevékenységének hatásai tapasztalhatóak: az erdők megőrzése mellett ápolják a hagyományokat és oktatnak is. Helyi kezdeményezések keretein belül iskolák, önkormányzatok, kistérségi irodák által szervezett szemétgyűjtéseket, faültetéseket, virágosítást emeltek ki legtöbben válaszadóink közül, illetve olyan esetekről számoltak be, amikor alkalmi szerveződésű civil csoportok pl. megtisztítják a források környékét és több, Sopronban működő turisztikai szakosztály és horgászegyesület is végez önkéntes munkát. A legismertebb civil egyesület Sopronban Castanea Környezetvédelmi Egyesület (15 fő említette) és a Fertő mentén a Civilek a Fertő-tájért Egyesület (6 fő), de számos helyi összefogás van a város, a táj védelme érdekében (pl. Városszépítő Egyesület, Virágos Sopronért, Bánfalváért Egyesület, stb.). Szerepük egyre inkább növekszik, erősödik. 16

17 Erdei Iskola, Lakossági hulladékgyűjtés, Degradációk, környezeti problémák konfliktusok A kérdőíves felmérésben résztvevők közül 55 interjúalanyból 23-an nem tudtak/nem említettek olyan elemet, tényezőt, mely negatív hatással lenne a tájra. A környezeti problémák tekintetében megosztottak a válaszadók, többen nem érzékelnek semmilyen problémát vagy azokat a fejlődés szükséges velejárójának könyvelik el. Volt olyan interjúalany, aki szerint még mindig egy elzárt terület ez a vidék, ezért védve van a káros környezeti hatásoktól. Válaszadóink szerint fő probléma a lényegesen megnövekedett gépjárműforgalom miatti jelentős levegő-, por- és zajszennyezés, mely a kerékpárosokat és az élővilágot egyaránt zavarja; valamint az utak minőségének folyamatos romlásához vezet. A korábbi intenzív mezőgazdasági művelésből származó vegyszerek, műtrágyák által okozott talajszennyezés és erózió kezelése is még megoldandó feladat. További problémaként említik még a szemetelést, az illegális hulladéklerakást (bányagödrökben), mely sok esetben rontja a tájképet is. Napjainkban egyre erősebb folyamat a szőlőterületek csökkenése és azok beépítése, mely veszélyezteti a szőlő- és borkultúra hagyományainak eltűnését is. A fertőzött kullancsok és a szúnyogok nagyarányú terjedését egybehangzóan kedvezőtlen folyamatnak ítélik válaszadóink, mind Sopron és környékén, mind a Fertő-tájon. Majdnem biztosra lehet venni, ahova ki van téve a tábla, hogy fokozottan védett természeti terület, oda mosógép, televízió, gépkocsi, gumiabroncs, meg alkatrészek vannak rakva a táblára és környékére. Urbanizálódó területek Balfon, Tirászi Á Illegális szemétlerakások 17

18 Többen említik a negatívumok között Sopron és környékén a modern, többemeletes házak ill. lakóparkok épülését, melyek azontúl, hogy több helyen rontják a panorámát, csökkentik és feldarabolják a még összefüggő zöldfelületetek; az ökológiai hálózat szempontjából fontos területeket szakítanak el egymástól. A növekvő beépítések, új épületek megjelenése a tipikus kertés épülettípusok (lőveri kert és villa, Virágvölgy) eltűnésének veszélyét is magában hordozza. A megkérdezettek válaszaikban kiemelték, hogy idegen elemek utak, épületek megjelenésével sérült az ember és a természet egysége; akadályok keletkeznek. Panorámakép a Jereván-lakótelepről, Balázs P A Sopronon keresztül folyó Ikva- és Rák-patakok megítélése ellentmondásos: egyes esetekben a pozitív elemek között említik, míg más interjúalanyok szerint szennyezett vizükkel és időnkénti áradásukkal káros hatással vannak. A Fertő-tájon páran a nádgazdálkodás okozta környezetterhelésről is beszámoltak, bár ez az ágazat visszaszorulásával csakúgy, mint a mezőgazdáság esetében lecsökkent. Szintén károsnak érzik a Fertő-tájon a legelők beerdősülését, szántók és véderdősávok eltűnését, valamint azt a folyamatot, hogy egyre nagyobb terület jut osztrák bérlők kezébe. Ezt azért érzik problémának, mert tájidegen művelési formák jelenhetnek meg egyre nagyobb százalékban olyan területeken, melyeket korábban magyarok műveltek. A természetvédelem kapcsán elmondható, hogy míg a soproniak nem, vagy csak alig érzékelik a Nemzeti Park hatását, addig ez a hatás a fertőiek számára közvetlenül ismert. Itt több esetben neheztelés is volt kiérezhető az interjúalanyok szavaiból. A konfliktushelyzet abból adódik, hogy kifogásolják a szigorú korlátozásokat, úgy vélik, az emberi általi használat érdeke ütközik a szigorú természetvédelemmel. Többek úgy érzik, nem lehetnek a részei a természetnek, a Nemzeti Park kiszorítja őket azokról a területekről, melyeken korábban éltek. Sérelmezik azt is, hogy olyan emberek döntenek, akik még csak a területet sem ismerik. Ezzel párhuzamosan azonban már egyre többen beletörődtek, megszokták, és sokan kezdik felismerni az idegenforgalom terén a Nemzeti Parkban kínálkozó lehetőségeket. Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Park sem érzi a helyiek megfelelő támogatását, néhol a társadalom hozzáállása miatt is reménytelen küzdelemnek érzik munkájukat. 18

19 Jobbnak találnám, ha azok, akik a területen élnek, azok intézik ezeket a természetvédelmi engedélyeket. Nemzeti Park jelzőtábla Fertőújlakon, Tirászi Á Védett Fertődi kastélykert, Konkoly-Gyuró É 3.2. A táj korábbi állapota és változása A múltbéli táj és főbb átalakulása, a természethez kapcsolódó legendák, hagyományok Interjúalanyainkat megkértük egy múltbeli tájrészlet bemutatására, annak érdekében, hogy fel tudjuk mérni, milyen egykori képeket őriznek emlékeikben, mi a viszonyítási alapjuk a változások bemutatásánál. A megkérdezettek általánosan gyerekkoruk egy kedves területére kb. ötven évvel ezelőtti állapotra visszaemlékezve a természetességet, a maihoz képest igen ritka beépítéseket, a zöldfelületek nagyobb kiterjedését hangsúlyozták. Az egykor jellemző szőlőterületek átalakulása, eltűnése, valamint a beépítettség folyamatos növekedése volt a leginkább kiemelt változási folyamat Sopronban és a Fertő-tájon. A természetben bekövetkezett főbb változások között Sopron és környékén a rendszeres fakivágásokat, a mára elvadultabb erdőket, valamint a szelíd- és vadgesztenyések eltűnését emelték ki a megkérdezettek. Elmondásuk alapján korábban sok városi vízfolyás, tó és forrás volt a területen, amelyeket az évtizedek folyamán befedtek, feltöltöttek, vagy kiszáradtak. A Fertő-mentén a kérdőíves felmérésben résztvevőknek a legszembetűnőbb változás volt továbbá a mezőgazdasági területek csökkenése a művelés felhagyása és a beépítések miatt, de több korábban művelt terület ma a Nemzeti Park gondozásában van, amelyet visszaadtak a természetnek. Kiemelték még a tó vízszintjének csökkenését, a víz koncentrálódását, jóllehet nincs kimutatható vízminőség-változás/-romlás. A múlt és jelen állapot összehasonlítása során említett további változási folyamat a nádas degradálódása, a lápos területek feltöltődése, valamint az út menti fák kivágása miatt megjelenő talajerózió. A táj egyedi hangulatának, történelmi múltjának, valamint a Fertő titokzatosságának köszönhetően sok érdekes történet, legenda kapcsolódik a területhez. A rejtőzködésre alkalmas határzónában, a nádasokban és a brennbergi erdőben a szocializmus alatt sokan próbáltak elbújni, majd illegálisan elhagyni az országot; számos tragikus eset fűződik e menekülési kísérletekhez. Sokan meséltek a Fertő- tó keletkezéséhez és kiszáradásához fűződő történeteket, melyeket több esetekben tényekkel is bizonyítottak. A válaszok alapján megállapítható, hogy sok történelmi tény az emberek fejében, 19

20 mint mesés epizód jelenik meg. Bár a Hany-Istók legendája nem a korábban lehatárolt tájhoz, hanem a Hansághoz kötődik, mégis sokan ezt említették elsőként. A válaszadóink elmondásaiból kiderül, hogy régebben az emberek sokkal közelebbi kapcsolatban éltek a természettel, jobban ismerték, de jobban is függtek tőle. A hitük és a természet ismeretére hagyatkoztak a művelés során: tisztelték a természetet, hiszen sokan főleg a Fertő-parton ebből éltek. Az olyan népi megfigyelések, mint a Sopronban mindig fúj a szél, illetve az esőfelhők gyülekezése esetén a majd a Fertő lehúzza a mai napig érvényesek. Interjúalanyaink számára Sopron környékén nagyon fontosak a szőlővel és borral kapcsolatos poncichter hagyományok. Kiemelték továbbá a korábban Sopronban működő Lőver-bizottságot, melynek gyakorlatilag az első tájjelleg-védelmi helyi rendelet megszületése köszönhető. A régi Lőver egyedi jellegét az épületek és a kertek együttese adta. E karakter megőrzését tűzte ki célul a Lőverbizottság. Eleinte a Soproni Városszépítő Egyesülettel közösen fáradoztak a Lőverek védelmén és szépítésén, majd 1914-ben beolvadtak az Egyesületbe. A bizottság dolgozta ki a Lőver-szabályzatot, amely a kertek gondozásáról is rendelkezett (pl. tavasszal nem volt szabad sövényt nyírni a fészkelő madarak védelmében). Szüreti mulatság, Müller Zs. gyűjteményéből Szüretelők, Reisner Józsefné gyűjteményéből Főbb változások a mezőgazdaságban, kertművelésben A területen a szőlő- és bortermelés, valamint a nádgazdálkodás és a halászat volt a legjellemzőbb tradicionális megélhetési forma, melyek változása a legszembetűnőbb interjúalanyaink számára. Mind Sopronban, mind a Fertő-tájon, a legjelentősebb tájváltozási folyamatokat a szőlőkhöz kapcsolták a válaszadók. A szőlőtermesztés több évszázadra visszanyúló hagyománya van, amelyet a helyiek büszkeségeik között is megemlítettek. A poncichter elnevezés a jellemző művelési formájukból alakult ki: maximálisan igyekeztek kihasználni a rendelkezésre álló területeket, ezért a szőlő közé babot ültettek. Interjúalanyaink visszaemlékeztek arra is, hogy régebben nem kordonos, hanem bokorművelést folytattak a gazdák, és lényegesen kevesebb vegyszert használtak, mint napjainkban. A házak elrendezése is egyedi volt a Wiedenben, mivel a présház és a pincék nem a szőlőterületeken, hanem a házak alatti belterületen kaptak helyet. Az utóbbi öt-tíz évben azonban egyre nagyobb százalékban csökken a szőlőterületek aránya, egyre többet beépítenek vagy 20

21 felhagynak az Európai Unió támogatásával, melyet interjúalanyaink egyöntetűen negatív folyamatnak tartanak. Szőlőültetvények Balf határában, Tirászi Á Elhagyott szőlők Fertőrákoson, Tirászi Á A nádgazdálkodás, nádaratás komoly ágazat volt a Fertőn, nagyon sok család megélhetési forrását jelentette, csakúgy, mint a halászat. Nem csak az aratást, hanem a feldolgozást is itt végezték; Európa-szerte szállították a fertői nádat. Ez a szektor mára szinte teljesen visszaszorult, amit válaszadóink azzal magyaráznak, hogy egyre kevesebb nádarató szakember van, de a nádfelhasználás iránti igény is lecsökkent, valamint a nádas minősége is leromlott, degradálódott. A nádaratás eleinte kézzel, ún. kocérral történt. Később lovas kaszákat használtak aratásra, melyekben kéthengeres motor hajtotta a kaszaszerkezetet. A hatvanas évek közepétől, a gépesített nádaratás térnyerésével egyre nagyobb mennyiségű nádat tudtak learatni. A learatott nádat a gép után haladó emberek összekötözték, majd lovas kocsi/később motorcsónak vitte ki a partra a kévéket. A nádaratásban alkalmazott gépesítés egyre növekvő környezeti terhelést jelentett, valamint további káros hatásaként említették, hogy a gépek lenyomták a nád gyökérzetét, és ezeken a helyeken nem tudott újra nőni, elzsombékosodott. Nádaratás, Varga Nádipar 21

22 A halászati ágazat is szinte teljesen visszaszorult: régen a Sopront körülvevő vizesárok halászati jogát bérbe adták, a Fertő-parton pedig egy meghatározó bevételi forrás, megbecsült szakma volt. A Győri Halászati Szövetkezet kezelésében volt a fertői halászat, minden településnek voltak halász bandái és halászati joga egy partszakaszon (innen származó elnevezések pl. sarródi Fertő, mekszikói Fertő ). A helyiek elmondása szerint a korábbi harminc őshonos fajból (ponty, csuka, keszeg, compó, kárász, süllő, kevés harcsa) mára csak tizenhat maradt. Válaszadóink véleménye szerint az es években az intenzív angolnatelepítések nagyon nagy kárt okoztak, rabló életmódjuk miatt a táplálékhalak gyakorlatilag eltűntek, a halállomány összetétele átalakult. Az osztrák oldalon sokáig üvegangolnát, ezzel párhuzamosan Magyarországon pontyot, harcsát, süllőt és csukát telepítettek után a még megmaradt fajok védelmének érdekében leállították az angolna-telepítéseket és ma már kezd helyreállni az eredeti halfauna. Interjúalanyaink elmondása szerint napjainkra szinte teljesen eltűnt az üzletszerű halászat, a Nemzeti Park komolyan szabályozza azt, illetve kihalnak a hagyományokat ismerő generációk is. Halászati eszközök a Fertőszéplaki Tájházakban, Németh A A halászatban használatos kürtő, Fertőszéplaki Tájházak gyűjteménye A horgászat a válaszadóink véleménye alapján egyre intenzívebbé válik: minden szabad vízfelületen horgásznak, egyre komolyabb méreteket ölt, bár elmeséléseik alapján régen több volt a horgászatra alkalmas vízfelület (pl. bányatavak, horgásztavak), melyeket azóta betemettek, beépítettek (pl. Juliánum-tó, Pócsi-tó) és már a patakok vízminősége sem alkalmas élőhely a halak számára. Sok bányatavat használnak horgásztóként (Fehér úti-tó, Szalamandra-tó, fertőszéplaki tórendszer, Fertőd, Hegykő), valamint Balfnál egy belső tavon is sok horgász van (bár az védett terület!). A horgászterületeken fogott halak 90%-a telepített ponty, a természetes halszaporulat elenyésző. 22

23 Horgásztó Hegykőn, Tirászi Á Bányató Sarród térségében, Tirászi Á A kérdőíves felmérésben résztvevők szerint megfigyelhető tendencia a házak melletti konyhakertek területének folyamatos csökkenése, használatuk változása. A korábbi kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztés már alig-alig maradt fenn, a kerteket többnyire gyepes, örökzöldekkel beültetett díszkertekké alakítják át. (Ez ugyan az ökológiai hálózat szempontjából nem negatívum, de a biodiverzitásra kedvezőtlen hatással van.) Sopron környékén és a Fertő-tájon fokozatosan eltűnik a házak mellől a szőlő is, valamint a városon kívüli területeken is egyre több szőlőterületet hagynak fel és építenek be. A Fertő-part híres zöldségtermelő falvaiban is egyre kevesebb konyhakert található, elsősorban csak az öregek foglalkoznak veteményezéssel, de főleg saját használatra termesztenek.... az emberek nem is érnek rá foglalkozni a gyümölcsfákkal mindenki be van zárva a maga szűkebb börtönébe, amit ráadásul az időközben magasra növő tuják és fenyők még fokoznak is Sopron, Virágvölgy lakóterületté alakuló átalakuló gyümölcsöskertjei, Konkoly-Gyuró É A korábban már említett Lőver-kertek változása is egyre erőteljesebb folyamat. Ugyan összességében még mindig döntően a növénnyel borított felszínek dominálnak, de sok a hivalkodó épület. Funkciója is átalakulóban van: az egykori nyaraló, kiránduló, pihenő övezetből mára a társadalmi elit egyik kedvelt lakóhelyévé vált. Bár a Lőverek üdülői funkciója megmaradt, egyre több szállodaépületet zárnak be és hagynak magára egyelőre további felhasználási célok nélkül. 23

24 Jellegzetes Lőver-kert, Konkoly-Gyuró É Gyümölcsös kert Ágfalva határában, Konkoly-Gyuró É A rendszerváltás után a szántókon a kisparcellás művelést felváltotta a nagytáblás művelés: a padkáig történő beszántások, összeszántások eltűntették a közlekedésre, szállításra alkalmas kis utakat, mezsgyéket, valamint a vízelvezető árkokat is a táblák között, ezzel komoly problémákat okozva a területen. Az intenzív mezőgazdaság, gépesítések, műtrágyázások megjelenése komoly terhelést jelentett, melynek hatása még ma is érződik. Válaszadóink szerint a termelőszövetkezetek rányomták bélyegüket a gazdálkodásra és gazdálkodókra egyaránt: a nagyüzemi mezőgazdaság teljesen lerombolta a falusi közösségeket. A szántókon elsősorban kalászos növényeket, napraforgót, répát, burgonyát, kukoricát, szőlőt, a Fertő-parton pedig zöldséget (fehérrépa), búzát, kukoricát, árpát, cukorrépát, bogyós gyümölcsöket termesztettek. A Fertő-part a laza homokos termőtalaj miatt mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, jellemzően zöldségtermő vidék volt. Hegykő, Homok, Hidegség lakói a gazdálkodásból éltek, de ebben a térségben szinte teljesen visszaszorult a mezőgazdasági, kertészeti művelés; az emberek váltani kényszerültek, és többen ma már az idegenforgalomból élnek. A gyepek vonatkozásában az állattartás erős visszaszorulását említették, a legelőket felhagyták, beerdősültek. Már csak hobbilótartás illetve a Nemzeti Park gondozásában szürkemarha -, rackajuh-tartás maradt meg a terülten. Legelő szürkemarhák, Tirászi Á A rendszerváltás után megszaporodott a magántulajdonban lévő kertek száma, majd a beépítettség aránya is növekedni kezdett, mely azóta is jellemző folyamat a zöldfelületek kárára. Továbbá 24

25 negatívumként említették, hogy egyre növekszik a külföldi földtulajdon, mely a tájidegen művelési kultúrákkal a biodiverzitásra nézve (is) kedvezőtlen. Pozitívum azonban, hogy több, korábban művelt terület ma már a Nemzeti Park gondozásában van, és az intenzív művelés helyett a természetes élővilág hódit ismét teret magának Változások az erdőkben, erdőgazdálkodásban és a vadászatban A válaszadók véleménye szerint a mezőgazdasági területek csökkenése mellett a legnagyobb változások az erdőkben történtek: megszakadtak az összefüggő erdőfelületek, összetételük átalakult, eltűntek a mezővédő erdősávok, elhanyagoltabbá, elvadultabbá váltak a területek, mely sokak szerint az erdők magánkézbe kerülése miatt van (kevesebb lehetőség van az ellenőrzésre). Fontos szerepet tulajdonítanak az erdőknek, mind a jó levegő alakításában, mind kirándulási, kikapcsolódási célból. Változásukat komoly problémaként érzékelik. a megnövekedett épületfa igény miatt rengeteg fenyőt telepítettek itt a környéken... újra az őshonos bükkösök, tölgyesek előírása van... Panorámakép a Löverekről, Sopron, Balázs P Sopron környékén a beépítések szakították meg az összefüggő erdőfelületet; az új telepítések pedig megváltoztatták az erdők összetételét: a Lőverekben a régi tölgyesek helyére az 1930-as években fenyveseket telepítettek, de azóta is folyamatosan van változás. Változott az erdőgazdálkodás szerepe is: a természetes erdőhasználati módok egyre nagyobb szerephez jutnak (pl. szálalóvágás a tarvágás helyett). Többek véleménye szerint a fakitermelések nagy károkat okoztak, mind a levegő minőségében, mint a talajok szerkezetében; az intenzív kitermelés mellett kevés visszatelepítés a jellemző. Egyre több esetben otthagyják a korhadó fákat és ágakat, mely ugyan többeknek nem tetszik, de elfogadják, hiszen életteret teremt más élőlényeknek. A Fertő-tó felé haladva problémaként hangsúlyozták a korábbi mezővédő erdősávok eltűnését és a fakitermelések után oda nem illő fafajok újratelepítését (pl. akác). Megjegyezzük azonban, hogy míg a Sopron és környékén lakó interjúalanyaink döntő többségé formált véleményt az erdőkkel kapcsolatban, addig a Fertőtájon lakók kevesebb, mint fele emlegette az erdőket, jóllehet a Fertő-tájon azok nemigen jellemzőek. Az interjúalanyok által rajzolt mental map-ek alapján valószínűsíthető, hogy amikor válaszadóink a Fertő-táj erdeiről beszéltek, valójában a Hanságra gondoltak. Válaszadóink csupán ötödének volt rálátása a vadászatra, és véleményük is igen eltérő: többen úgy vélik, hogy kevesebb vaddal lehet találkozni az erdőben, mások szerint pedig jelentősen megnövekedett az apróvad- és vaddisznóállomány, mely mind a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdálkodásban problémát jelent. A dúvadirtás is teljesen háttérbe szorult, komoly gondokat okozva a védett madarak állományában. Egyetértettek azonban abban, hogy szigorúan szabályozott, szakszerűbb lett a vadászat; egy nyereséges ágazattá, költséges sporttá nőtte ki magát, ahol 25

26 gyakoriak külföldiek számára szervezett vadászatok is. Ma elsősorban szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fácán és róka a fő vadászati célpont. Panorámakép a Lőverekről, Balázs P Változások az ipari tevékenységben, kereskedelemben Sopronban sokáig az elzártság miatt csak korlátozott ipari fejlesztések valósultak meg, majd ugrásszerűen felvirágzott a textilipar, mely az 1970-es-80-as évek végéig a térségi munkahelyteremtésben jelentős szerepet játszott. A válaszadóink többsége szerint a könnyűipar felszámolásával megszűntek ugyan ezek a környezetszennyező ipari gócok, de többen megemlítik, hogy társadalmilag nagy érvágás volt. A munkahelyek megszűnésével megnőtt az elvándorlás, melynek negatív hatása összességében nagyobb, mint az üzemek környezetterhelő hatása volt. Ma a nagy kereskedelmi láncok terjeszkedése jelentős: az utóbbi öt évben fejlődés tapasztalható a város DK-i iparterületein. Ezek veszélyt jelentenek az ökológiai hálózatra, mivel a város körüli kertek és gyepek helyett egyre nagyobb összefüggő burkolt felületeket képeznek, mintegy abroncsot (ökológiai barrier) alkotva város körül. a textilüzemek a szennyező anyagaikat az Ikvába engedték Az ipari környezet nagymértékben megváltozott, hiszen megszűntek a meghatározó textilüzemek... spontán fejlődés a délkeleti iparterületeken Sopron déli városrészében terjeszkedő ipari, kereskedelmi és lakóövezet, Konkoly-Gyuró É 26

27 Változások a települések és az épületek jellegzetességeiben, valamint a közlekedésben Sopron középkori magja ugyan megmaradt, de körülötte folyamatos változás zajlik. Az 1956 utáni típusterveket az es években a háborús károk kijavítására irányuló építkezések követték után épült az első lakótelepi panelház a Kőfaragó téren, majd sorban a Jerevánon és az Ibolya úton. Az utóbbi 15 évben egyre több lakópark épül (Ágfalva, Pihenőkereszt környéke), melyek uniformizálják ezeket a városrészeket. Ezek az új városrészek, új lakótelepek olyan területeken jöttek létre, amelyek a város környezete szempontjából is fontosak voltak vagy fontosak lettek volna. Lopakodó urbanizáció figyelhető meg. Panorámakép a Jereváni lakótelepről, Balázs P A hagyományos lőveri és virágvölgyi faverandás villák eltűnőben vannak; egyre több a hivalkodó, tájba nem illeszkedő épület. Mind több, korábban gyepes zöldfelületet beépítenek, sok helyen sérül a panoráma is. A Fertő-tájon a települések összképe jelentősen nem változott; ugyan a nádtetős házak eltűntek, de sok helyen a régi házakat az építési hagyományokat tiszteletben tartva újították fel. Megjelent azonban több modern, az interjúalanyok által tájidegennek tartott épület is, de ezek terjedését 2005-től az engedélyezési eljárásokban tanácsadóként működő Tervtanács próbálja meg visszafogni. Nádtetős épület, Varga Nádipar Buszmegálló Fertőbozon, Konkoly-Gyuró É A megkérdezettek jövőképében kedvezőtlen irány a beépítések miatt az erdők és a zöldfelületek további csökkenése, mely a honos növények eltűnésének, valamint a fafaj-összetétel átalakulásának veszélyét is magában hordozza. Érdekes azonban, hogy míg a soproniak döntő többsége a zöldterületek kiterjedésének visszaszorulását várja, addig a fertői lakosok egy-két kivételtől eltekintve nem tartanak drasztikus csökkenésétől. 27