Kiegészítő megjegyzések a évi konszolidált beszámolóhoz

Átírás

1 Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt Budapest, Polgár u Kiegészítő megjegyzések a évi konszolidált beszámolóhoz Budapest 2006

2 I. A BUDAPESTI INGATLAN HASZNOSÍTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI RT. BEMUTATÁSA A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. (1033-Budapest, Polgár u ) január 31-én átalakulással jött létre. Jogelődje a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Kft., amelyet január 1-jén E Ft törzstőkével alapított az Állami Vagyonügynökség. Az január 31-én létrejött Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt E Ft jegyzett tőkével alakult, majd augusztusában E Ft jegyzett tőke emelésre került sor. A Társaság jegyzett tőkéje azóta nem változott: a Társaság december 31-ei jegyzett tőkéje E Ft, amely darab, Ft névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényből áll február 16-án megtörtént a Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájába való bevezetése. A Társaság saját tulajdonú ingatlanjainak, elsősorban bérbe adás útján történő hasznosításával foglalkozik. A vállalatcsoport dolgozóinak átlagos statisztikai állományi létszáma december 31-én 60 fő, míg december 31-én 66 fő volt. A Társaság székhelye: 1033 Budapest, Polgár u A Társaság számára január 1-től kötelező a konszolidált beszámoló IFRS előírásai szerinti elkészítése. A évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. II. A VÁLLALATCSOPORTHOZ TARTOZÓ VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. konszolidált beszámolójába az alábbi leányvállalatok kerültek bevonásra: Társaság neve Tevékenységi kör Tulajdoni hányad Saját tőke én (E Ft) Katlan Rt. Ingatlanhasznosítás 100 % Katlanka B Kft. Ingatlanforgalmazás 100 % Kastélyszálló Kft. Ingatlanhasznosítás 100 % Castrum-BIF Kft. Ingatlanüzemeltetés 100 % BU-MA Kft. Ingatlanforgalmazás 100 % A vállalatcsoportot a Budapesti Ingatlan Rt. és a fent felsorolt leányvállalatok alkotják, más részesedése a cégcsoportnak nincsen. Valamennyi leányvállalat teljeskörűen bevonásra került a konszolidálás során. 1

3 III. A VÁLLALATCSOPORT SZÁMVITELÉBEN ALKALMAZOTT FŐBB ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK A Budapesti Ingatlan Rt. és leányvállalatai éves beszámolóikat a számvitelről szóló évi C. törvény szerint készítik. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Közösségek Bizottsága által elfogadott standardok szerint készültek. A beszámoló pénzneme a magyar forint, a vállalatcsoport pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel. 1. Konszolidációs elvek A konszolidált pénzügyi kimutatások a Budapesti Ingatlan Rt. és az ellenőrzése alatt álló leányvállalatok adatait foglalják magukba. Valamennyi leányvállalat, tekintettel a 100 %-os tulajdoni hányadra teljeskörűen bevonásra került a konszolidáció során. (Közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások nincsenek a vállalatcsoportban.) 2. Az eszközök és források értékelése Az eszközök és források értékelésére alkalmazott eljárások, módszerek az alábbiak: a.) Immateriális javak Az immateriális javak értékének alapja a bekerülési ár. Aktiválást követően értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az értékcsökkenési leírás elszámolása bruttó érték alapján, lineáris kulcsokkal történik. Az immateriális javak között a vállalatcsoport tulajdonában szellemi termékek vannak, melyek leírási kulcsa 33 %, illetve amennyiben az eszköz egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti, akkor a használatba vételkor egy összegben, amennyiben E Ft közötti két év alatt kerül leírásra. b.) Tárgyi eszközök ba.) Ingatlanok Az ingatlanokra vonatkozó általános előírásokat az IAS 16 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. Ennek megfelelően az ingatlanok olyan tárgyi eszközök: 1. amelyeket - áruk vagy szolgáltatások előállításával vagy nyújtásával kapcsolatos felhasználásra, vagy - másoknak történő bérbeadásra, vagy - igazgatási célokra tartanak és 2. amelyek várhatóan egynél több időszak alatt kerülnek felhasználásra. 2

4 Ezen előírásnak megfelelően a Társaság az ingatlanoknak három csoportját különíti el: - bérbeadási céllal (és egy évnél hosszabb ideig) tartott ingatlanok: ezek alkotják a befektetési célú ingatlanok csoportját és a tárgyi eszközök befektetési célú ingatlanok során kerülnek kimutatásra - áruk és szolgáltatások nyújtása céljából (és egy évnél hosszabb ideig tartott) ingatlanok: ezek alkotják az egyéb ingatlanok csoportját és a tárgyi eszközök egyéb ingatlanok során kerülnek kimutatásra, - értékesítési céllal (várhatóan egy évnél rövidebb ideig) tartott ingatlanok: ezek alkotják a forgalmazási céllal vásárolt ingatlanok csoportját és a forgóeszközök készletek során kerülnek kimutatásra. A befektetési célú ingatlanokra vonatkozó tételes előírásokat az IAS 40 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. A standard értelmében befektetési célú ingatlannak minősül az az ingatlan, melyet bérbeadási, vagy tőkenövelési, vagy mindkét céllal tartanak. Tekintettel arra, hogy az anyavállalat fő tevékenységi köre az ingatlan bérbeadás, a vállalatcsoport tulajdonában lévő ingatlanok döntő része befektetési célú ingatlan. A befektetési célú ingatlanokat minden esetben bérbeadási céllal tartja a Társaság. A befektetési célú ingatlanok megjelenítésére a valós érték modellt választotta a Társaság. A valós érték modellre vonatkozó előírásokat a fent hivatkozott standard bekezdései tartalmazzák A befektetési célú ingatlanok beszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető hitelfelvételi költségek, amennyiben az ingatlan aktiválásra alkalmas állapotba hozása még folyamatban van, az IAS 23 nemzetközi számviteli standard értelmében aktiválásra kerülnek és az adott befektetési célú ingatlan bekerülési értékének részét képezik. (Minden egyéb esetben a hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra.) A vállalatcsoport tulajdonában lévő befektetési célú ingatlanok valós értékének meghatározását a KPMG Tanácsadó Kft. végezte. A KPMG Tanácsadó Kft. első alkalommal január 1-jére vonatkozóan határozta meg a befektetési célú ingatlanok piaci értékét. Ezt követően minden év december 31-re vonatkozóan megtörtént (megtörténik) az ingatlanok piaci értékének aktualizálása. Az értékelés a nemzetközi értékelési normák figyelembe vételével történt. Az értékelés során a nemzetközi eszközértékelési gyakorlatban általánosan elfogadott három értékelési módszer (költség-megközelítés, a piaci összehasonlító megközelítés és a jövedelem megközelítés) került alkalmazásra, majd az óvatosság elve alapján az ingatlanok piaci értékeként a legalacsonyabb érték került meghatározásra. A befektetési célú ingatlanok valós értékének változásából eredő nyereség, vagy veszteség mindig azon időszak nyereségében, vagy veszteségében kerül elszámolásra (az egyéb működési bevételek, vagy az egyéb működési ráfordítások soron), amelyben az keletkezett. A valós érték változásából eredő nyereség nem osztható ki osztalékként a részvényeseknek. Az egyéb ingatlanokra vonatkozó tételes előírásokat az IAS 16 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. A standard értelmében egyéb ingatlannak minősül az az ingatlan, melyet áruk, vagy szolgáltatások előállításával, nyújtásával kapcsolatos felhasználásra tartanak. A vállalatcsoportnak parkolási és szállodai szolgáltatásokat nyújtó, illetve eladási céllal épülő ingatlanjai tartoznak ebbe a csoportba. Az egyéb ingatlanok megjelenítésére a valós érték modellt választotta a Társaság. A valós érték modellre vonatkozó előírásokat a fent hivatkozott standard bekezdései tartalmazzák A vállalatcsoport tulajdonában lévő egyéb ingatlanok valós értékének meghatározását a KPMG Tanácsadó Kft. végezte. A KPMG Tanácsadó Kft. első alkalommal január 1- jére vonatkozóan határozta meg az egyéb ingatlanok piaci értékét. Ezt követően minden év 3

5 december 31-re vonatkozóan megtörtént (megtörténik) az ingatlanok piaci értékének aktualizálása. Az értékelés a nemzetközi értékelési normák figyelembe vételével történt. Az értékelés során a nemzetközi eszközértékelési gyakorlatban általánosan elfogadott három értékelési módszer (költség-megközelítés, a piaci összehasonlító megközelítés és a jövedelem megközelítés) került alkalmazásra, majd az óvatosság elve alapján az ingatlanok piaci értékeként a legalacsonyabb érték került meghatározásra. Az egyéb ingatlanok valós értékének változásából eredő nyereség közvetlenül a saját tőke részeként, mint átértékelési többlet kerül kimutatásra. A valós érték változásából eredő veszteség az átértékelési többletet csökkenti, ugyanakkor ha az átértékelési többlet összege nullára csökkent, a valós érték változásából eredő veszteség a tárgyévi veszteségben kerül elszámolásra. Amennyiben a tárgyévi veszteség terhére kerül elszámolásra egyéb ingatlan átértékelésből adódó különbözet, a következő időszakok átértékelési többleteit mindaddig a tárgyévi nyereség terhére kell elszámolni, amíg az a korábban elszámolt átértékelési csökkenést fordítja meg. Az átértékelési többlet nem osztható ki osztalékként a részvényeseknek. Az egyéb ingatlanokra értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az értékcsökkenés alapja a valós érték. Az értékcsökkenési leírás elszámolása lineáris kulcsokkal történik. A leírási kulcs 2 %. bb.) Műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek A műszaki és egyéb berendezésekre, felszerelésekre, gépekre vonatkozó előírásokat az IAS 16 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. Ezen eszközök megjelenítése bekerülési érték modell alapján történik, azaz ezen eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett bekerülési áron kerülnek nyilvántartásra. Az értékcsökkenés meghatározásánál az eszközök várható élettartama, elhasználódási ideje, fizikai és erkölcsi avulása kerül figyelembe vételre. Az 50 E Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök a használatba vételkor, egy összegben értékcsökkenésként elszámolásra kerülnek, az E Ft beszerzési érték közötti eszközök két év alatt kerülnek leírásra, a 200 E Ft feletti eszközök vonatkozásában a járműveknél 20 %, a számítástechnikai gépeknél, berendezéseknél 33 %, az ügyviteltechnikai eszközöknél ugyancsak 33 %, az egyéb eszközöknél 14,5 % az alkalmazott leírási kulcs. Az IAS 17 nemzetközi számviteli standard szabályozza a lízingre vonatkozó előírásokat. Ezen standard szerint az olyan lízing, amelynek révén lényegében egy eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden kockázat és haszon átadásra kerül, az pénzügyi lízing. A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszközt a lízingbe vevőnek eszközként kell a mérlegében kimutatni. A társaság autókat vesz tartósan bérbe, amely pénzügyi lízingnek minősül, így ezen eszközök felvételre kerültek a műszaki és egyéb gépek, járművek közé. A vonatkozó standard értelmében ezen lízingelt eszközök bekerülési értéke megegyezik ezen eszközök valós értékével, vagy ha ez alacsonyabb - a minimális lízingfizetések jelenértékével. Ezen eszközök mérlegbe való felvétele után a műszaki és egyéb gépekre vonatkozó IAS 16 standardokban előírtak kerülnek alkalmazásra. c.) Halasztott adó követelések és halasztott adó kötelezettségek 4

6 Az adott időszakra vonatkozó, az adóhatóság által kialakított szabályoknak megfelelően meghatározott tényleges adófizetési kötelezettség (vagy adó követelés) kimutatásán kívül a halasztott adó követelések és adó kötelezettségek is felvételre kerülnek. A halasztott adókra vonatkozó előírásokat az IAS 12 számviteli standard tartalmazza. Ennek értelmében: A halasztott adókövetelés a már ténylegesen megfizetett nyereségadónak a következő időszakokban visszatérülő összegei. Ilyen visszatérülő összegek adódhatnak: - levonható átmeneti különbözetekből (valamely eszköz, vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és adóalapja közötti olyan különbözet, amelyek levonhatóak azon jövőbeli időszakok adóköteles nyereségéből, amikor az eszköz, vagy kötelezettség könyv szerinti értéke megtérül, vagy teljesítésre kerül.) - fel nem használt negatív adóalapok tovább viteléből, - fel nem használt adójóváírások tovább viteléből. A levonható átmeneti különbözetekre, a fel nem használt negatív adóalapra és adójóváírásra a mindenkori nyereségadó kulccsal (jelenleg 16 %) kerül elszámolásra a halasztott adó követelés. A halasztott adó kötelezettség a nyereségadónak a következő időszakokban az adóköteles átmeneti különbözetekből eredően fizetendő összegei. Az adóköteles átmeneti különbözet valamely eszköz, vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és adóalapja közötti olyan különbözet, amely azon jövőbeli időszakok adóköteles nyereségének meghatározásakor adóköteles összeget eredményeznek, amelyekben az eszköz, vagy kötelezettség könyv szerinti értéke megtérül, vagy teljesítésre kerül. Ezen adóköteles átmeneti különbözetre a mindenkori nyereségadó kulccsal (jelenleg 16 %) kerül elszámolásra a halasztott adó kötelezettség. d.) Készletek A készletek bekerülési értéken (az éttermi készletek esetében az utolsó beszerzési áron) kerülnek kimutatásra. e.) Vevőkövetelések A vevőkövetelések az elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra. f.) Egyéb követelések Az egyéb követelések bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. g.) Értékpapírok 5

7 Az értékpapírok között három hónapos diszkont kincstárjegyekkel rendelkezik a vállalatcsoport, melyeket a lejáratig tart. Ennek megfelelően az értékpapírok kimutatása bekerülési áron történik. Az értékpapírok nyilvántartása FIFO módszerrel történik. h.) Kötelezettségek A kötelezettségek között az éven belül esedékes kötelezettségek a rövid lejáratú kötelezettségek, az éven túl esedékes kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra. A kötelezettségek bekerülési értéken kerülnek felvételre. A devizás kötelezettségek év végén a fordulónapi MNB árfolyammal kerülnek értékelésre. IV. A ÉVI MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS ADATAIRA HATÓ, - A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOKNAK VALÓ MEGFELELÉSHEZ SZÜKSÉGES - MÓDOSÍTÁSOK KÖZZÉTÉTELE A számvitelről szóló, évi C. törvény 10 (2) bekezdése értelmében azon társaságoknak, akik a 1606/2002/EK rendelet 4. cikkelye alá tartoznak (azaz ha a fordulónapjukon az értékpapírjaik forgalmazása engedélyezett valamelyik tagállam szabályozott piacán ), január 1-jén, vagy ezt követően kezdődő valamennyi üzleti évről a nemzetközi számviteli standardok alapján kell konszolidált éves beszámolójukat összeállítani. Ennek megfelelően a Társaság, első alkalommal a évről készített konszolidált beszámolóját köteles a nemzetközi számviteli standardok alapján elkészíteni. Tekintettel arra, hogy az IAS 1 számviteli standard előírja, hogy az előző időszakra vonatkozó összehasonlító adatokat is közzé kell tenni, a Társaság elkészítette a évi konszolidált adatainak, a nemzetközi számviteli standardok szerinti átforgatását, melyet az alábbiakban tesz közzé. A./ Az átforgatás időpontja: január január 1-jével megtörtént az eszközök és kötelezettségek nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő kimutatása, értékelése (kiindulópont: a december 31-ei konszolidált beszámoló mérlege). Ennek lépései az alábbiak voltak: 1. Az ingatlanok besorolása befektetési célú, illetve egyéb ingatlanok közé, az ingatlanok valós érték modell szerint való értékelése, illetve a kapcsolódó halasztott adó kötelezettség felvétele. Hatásai: - a befektetési célú ingatlanok állománya E Ft-tal emelkedett (az átsorolt befektetési célú ingatlanok könyv szerinti értéke E Ft volt), - az egyéb ingatlanok állománya E Ft-tal emelkedett (az egyéb ingatlanok könyv szerinti értéke E Ft volt), (az ingatlanok állománya így mindösszesen E Ft-tal emelkedett), 6

8 - ezzel párhuzamosan az eredménytartalék E Ft-tal, az értékelési tartalék E Ft-tal emelkedett, - elszámolásra került a valós érték modell szerinti értékek, illetve az ingatlanok társasági adó törvény szerinti nyilvántartási értéke közötti különbözetének halasztott adó hatása E Ft összegben (amely E Ft-tal az eredménytartalékot, E Ft-tal az értékelési tartalékot csökkentette),. 2. Egyes egyéb eszközök soron kimutatott tételek átsorolása ingatlanok közé (Hatásaként az egyéb eszközök értéke E Ft-tal csökkent, míg a befektetési célú ingatlanok állománya E Ft-tal, az egyéb ingatlanok állománya E Ft-tal emelkedett. Ez utóbbi két tétel tovább vezetésre került az eredménytartalék, illetve az értékelési tartalék sorra, csökkentve azok összegét (ennyivel kevesebb az átértékelések összege). Emiatt E Ft-tal csökkent a halasztott adó kötelezettség, mellyel szemben E Ft-tal az eredménytartalék, E Ft-tal az értékelési tartalék növekedett.) 3. A beruházási előlegek egyéb rövid lejáratú követelések közé való átsorolása. (az átsorolt tételek összege E Ft volt) 4. A vevői előlegek, magyar számviteli törvény szerint kimutatott általános forgalmi adó tartalmának kiemelése. (hatásaként az egyéb rövid lejáratú követelések és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege E Ft-tal csökkent) 5. A év után járó, 2004-ben megszavazott osztalék kiemelése. (hatásaként az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek E Ft-tal csökkent, míg az eredménytartalék ugyanezen összeggel emelkedett) 6. A magyar számviteli törvény szerint kimutatott aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözetek rendezése. (a kiemelt aktív konszolidációs különbözet összege E Ft volt, mellyel párhuzamosan az eredménytartalék E Ft-tal csökkent, a leányvállalati saját tőke E Ft-tal nőtt, illetve a kiemelt passzív konszolidációs különbözet E Ft volt, mely együtt járt az eredménytartalék ugyanekkora összegű emelkedésével) 7. Saját tulajdonban lévő részvények kivezetése (2004. január 1-jén az egyik leányvállalat tulajdonában volt E Ft névértékű, E Ft nyilvántartási értékű saját részvény, melynek hatására E Ft kivezetésre került az értékpapírok, E Ft a jegyzett tőke sorról, illetve a különbözetként adódó E Ft az eredménytartalékot csökkentette) 8. A nemzetközi számviteli standardok által előírt egyéb halasztott adók, eredménytartalékkal szembeni felvétele. Halasztott adó elszámolására az alábbi tételekhez kapcsolódóan került sor: - elhatárolt veszteség halasztott adó követelése (összege E Ft), - céltartalék elszámolásából adódó halasztott adó követelés (összege E Ft), - elszámolt értékvesztéshez kapcsolódó halasztott adó követelés (összege 772 E Ft), - járművek maradványértéke miatti halasztott adó kötelezettség (összege 135 E Ft). A január 1-jei, nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő nyitó mérlegadatok fentiek elszámolása után az alábbiak. Adatok E Ft-ban ESZKÖZÖK január 1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK 805 TÁRGYI ESZKÖZÖK

9 Befektetési célú ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jogok Egyéb ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jogok Műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járm Beruházások, felújítások BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6 Befektetések társult vállalkozásokban 0 Tőkekonszolidációs különbözet 6 HALASZTOTT ADÓ KÖVETELÉSEK EGYÉB BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 0 FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK VEVŐKÖVETELÉSEK EGYÉB RÖVID LEJ. KÖVETELÉSEK ÉS AKTÍV ID. ELHAT ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK ESZKÖZÖK MINDÖSSZESEN FORRÁSOK január 1. SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE TARTALÉKOK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY KÜLSŐ TULAJDONOSOK RÉSZESEDÉSE 0 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök 0 Céltartalékok várható kötelezettségekre Halasztott adó kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 0 Szállítók Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és passzív id. elhatárolások FORRÁSOK MINDÖSSZESEN B./ Az összehasonlító időszak: január december 31. A december 31-ére vonatkozó, nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő konszolidált mérleg- és eredménykimutatás adatok az alábbi lépésekből adódnak: 1. Felvételre kerültek a nemzetközi számviteli standardoknak való megfelelés során, január 1-jén elszámolt módosító tételek (Ld. a fenti A./ pont tételei) Ennek hatása az egyes mérlegtételekre mindösszesen az alábbi: - befektetési célú ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jogok: E Ft, - egyéb ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jogok: E Ft, 8

10 - műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek: E Ft, - beruházások, felújítások (beruházásokra adott előleg): E Ft, - tőkekonszolidációs különbözet (aktív): E Ft, - halasztott adó követelések: E Ft, - egyéb rövid lejáratú követelések: E Ft, - értékpapírok: E Ft, - jegyzett tőke: E Ft, - eredménytartalék: E Ft, - értékelési tartalék: E Ft, - leányvállalati saját tőke: E Ft, - halasztott adó kötelezettség: E Ft, - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: E Ft, - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: E Ft. 2. A beruházási célú ingatlanok kapcsán az alábbi tételek kerültek elszámolásra: - visszavezetésre került a magyar számviteli szabályok alapján elszámolt tárgyévi értékcsökkenés (hatásaként a befektetési célú ingatlanok állománya E Ft-tal emelkedett, illetve az értékcsökkenési leírás összege ugyanezen összeggel csökkent), - elszámolásra került az ingatlanok tárgyévi valós érték növekedése (hatásaként a befektetési célú ingatlanok állománya, illetve az egyéb működési bevételek összege E Ft-tal emelkedett), - elszámolásra került az ingatlanok valós érték modell szerinti értéke, illetve társasági adó törvény szerinti nyilvántartási értéke közötti különbözetének halasztott adó hatása (hatásaként a halasztott adó kötelezettség, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora E Ft-tal emelkedett). 3. Az egyéb ingatlanok kapcsán az alábbi tételek kerültek elszámolásra: - visszavezetésre került a magyar számviteli szabályok alapján elszámolt tárgyévi értékcsökkenés (hatásaként az egyéb ingatlanok állománya E Ft-tal emelkedett, illetve az értékcsökkenési leírás összege ugyanezen összeggel csökkent), - elszámolásra került a nemzetközi számviteli standardok szerinti értékcsökkenés (hatásaként az egyéb ingatlanok állománya csökkent E Ft-tal, illetve az értékcsökkenési leírás összege ugyanezen összeggel emelkedett), - elszámolásra került a magyar számviteli szabályok szerinti értékcsökkenés, illetve a nemzetközi számviteli standardok szerinti értékcsökkenés különbözete (hatásaként az eredménytartalék E Ft-tal emelkedett, illetve az értékelési tartalék ugyanezen összeggel csökkent), - elszámolásra került az ingatlanok tárgyévi valós érték növekedése (hatásaként az egyéb ingatlanok állománya, illetve az értékelési tartalék összege E Ft-tal emelkedett), - elszámolásra került az ingatlanok valós érték modell szerinti értéke, illetve társasági adó törvény szerinti nyilvántartási értéke közötti különbözetének halasztott adó hatása 9

11 (hatásaként a halasztott adó kötelezettség E Ft-tal emelkedett, illetve az értékelési tartalék összege ugyanezen összeggel csökkent). 4. A január 1-jén az ingatlanok közé átsorolt műszaki és egyéb berendezések, felszerelések kapcsán az alábbi tételek kerültek elszámolásra: - visszavezetésre került ezen eszközök magyar számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenése (hatásaként a műszaki és egyéb berendezések állománya E Fttal emelkedett, míg az értékcsökkenési leírás összege ugyanezen összeggel csökkent), - elszámolásra került a kapcsolódó halasztott adó kötelezettség (hatásaként a halasztott adó kötelezettség 776 E Ft-tal emelkedett, illetve a beruházás célú ingatlanok közé átsorolt eszközökhöz kapcsolódó 245 E Ft adóval az eredménykimutatás halasztott adó sora emelkedett, míg az egyéb ingatlanok közé átsorolt eszközökhöz kapcsolódó 531 E Ft adóval az értékelési tartalék csökkent) 5. Értékelésre került a december 31-én még beruházás soron szereplő befektetési célú ingatlan is. Az ehhez kapcsolódó tételek az alábbiak: - kiemelésre került az aktivált hitelkamat és kezelési költség (hatásaként a beruházások állománya E Ft-tal csökkent, míg az eredménykimutatás pénzügyi ráfordítás sora E Ft-tal, az anyagjellegű ráfordítás sora E Ft-tal emelkedett), - elszámolásra került ezen tétel halasztott adó tartalma (hatásaként a halasztott adó kötelezettség, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora 620 E Ft-tal csökkent), - elszámolásra került ezen ingatlan tárgyévi valós érték különbözete (hatásaként a beruházások állománya E Ft-tal csökkent, míg az egyéb működési ráfordítások összege ugyanezen összeggel emelkedett), - elszámolásra került a valós érték különbözet halasztott adó tartalma (hatásaként a halasztott adó kötelezettség, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora E Ft-tal csökkent). 6. A befektetések soron kimutatott részesedés (660 E Ft) átsorolásra került az értékpapírok közé, tekintettel arra, hogy ezen részesedés 2005-ben értékesítésre került. 7. Kiemelésre került a évi vevői előleg növekményhez kapcsolódó általános forgalmi adó tartalom. (hatásaként az egyéb rövid lejáratú követelések és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege E Ft-tal csökkent) 8. Osztalékkal kapcsolatos elszámolások: - felvételre került a 2004-ben kifizetett osztalék (hatásaként az eredménykimutatás fizetett osztalék sora, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege E Ft-tal emelkedett), - kivezetésre került a év után járó, 2005-ben kifizetett osztalék (hatásaként az eredménykimutatás fizetett osztalék sora, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya E Ft-tal csökkent) 9. Tőkekonszolidációs különbözetek rendezése: - visszavezetésre került a magyar számviteli szabályok szerint az aktív tőkekonszolidációs különbözetre elszámolt értékcsökkenés (hatásaként a tőkekonszolidációs különbözet E Ft-tal emelkedett, míg az értékcsökkenési leírás összege ugyanezen összeggel csökkent), 10

12 - értékcsökkenési leírásként elszámolásra került az állományban maradt 6 E Ft aktív különbözet. 10. Halasztott adó elszámolására az alábbi tételekhez kapcsolódóan került sor: - céltartalék elszámolásából adódó halasztott adó elszámolások: a.) a 2004-ben feloldott céltartalék halasztott adójának kivezetése (hatásaként a halasztott adókövetelés E Ft-tal csökkent, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora ugyanezen összeggel emelkedett), b.) a 2004-ben képzett céltartalék halasztott adójának felvétele (hatásaként a halasztott adó követelés E Ft-tal emelkedett, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora ugyanezen összeggel csökkent). - elszámolt értékvesztéshez kapcsolódó halasztott adó különbözet felvétele (hatásaként a halasztott adó követelés 626 E Ft-tal csökkent, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora ugyanezen összeggel emelkedett, - járművek maradványértéke miatti halasztott adó kötelezettség (hatásaként a halasztott adó kötelezettség, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora 106 E Ft-tal emelkedett) évben pénzügyi lízinghez kapcsolódó eszköz felvételre, illetve ehhez kapcsolódó további elszámolásokra is sor került: - személyautók felvétele a mérlegbe (hatásaként a műszaki és egyéb gépek állománya, illetve az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állománya E Ft-tal emelkedett), - elszámolásra került ezen eszközök értékcsökkenése (hatásaként az értékcsökkenési leírás összege E Ft-tal emelkedett, illetve a műszaki és egyéb gépek állománya ugyanezen összeggel csökkent), - kivezetésre került az eszközökért kifizetett évi bérleti díj (hatásaként az anyagjellegű ráfordítások összege E Ft-tal csökkent, míg az ügylet tőke törlesztő részével (2.942 E Ft-tal) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állománya csökkent, kamat részével (1.467 E Ft-tal) a pénzügyi műveletek ráfordításának összege emelkedett), - elszámolásra került az ügylet halasztott adó tartalma (hatásaként a halasztott adó követelés 134 E Ft-tal emelkedett, illetve az eredménykimutatás halasztott adó sora ugyanezen összeggel csökkent), - az ügylethez kapcsolódó, évben esedékes tőke törlesztő rész az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek közül átvezetésre került az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé (összege E Ft). 12. Saját tulajdonban lévő részvények évi értékesítésével kapcsolatos elszámolások: - visszavezetésre került a saját tulajdonban lévő részvények kapcsán január 1-jén elszámolt kivezetés (hatásaként az értékpapírok állománya E Ft-tal emelkedett, míg forrás oldalon a jegyzett tőke E Ft-tal, az eredménytartalék E Ft-tal emelkedett), - kivezetésre került az értékesítés eredménye (hatásaként a pénzügyi műveletek bevétele E Ft-tal csökkent, míg az eredménytartalék ugyanezen összeggel emelkedett). A december 31-ei, nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő mérleg- és eredménykimutatás adatok fentiek elszámolása után az alábbiak. Adatok E Ft-ban 11

13 ESZKÖZÖK december december 31. (magyar számviteli (nemzetközi számviteli szabályok szerint) standardok szerint) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK Befektetési célú ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jogok Egyéb ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű Jogok Műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járm Beruházások, felújítások (beruházásokra adott előleg) BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Befektetések társult vállalkozásokban Tőkekonszolidációs különbözet HALASZTOTT ADÓ KÖVETELÉSEK EGYÉB BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 0 0 FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK VEVŐKÖVETELÉSEK EGYÉB RÖVID LEJ. KÖVETELÉSEK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK ESZKÖZÖK MINDÖSSZESEN FORRÁSOK december december 31. (magyar számviteli (nemzetközi számviteli szabályok szerint) standardok szerint) SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE TARTALÉKOK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY KÜLSŐ TULAJDONOSOK RÉSZESEDÉSE 0 0 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök Céltartalékok várható kötelezettségekre Halasztott adó kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök Szállítók

14 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és Passzív id. elhatárolások FORRÁSOK MINDÖSSZESEN EREDMÉNYKIMUTATÁS december december 31. (magyar számviteli (nemzetközi számviteli szabályok szerint) standardok szerint) Értékedítés árbevétele Egyéb működési bevétel ÖSSZES MŰKÖDÉSI BEVÉTEL Saját termelésű készletek állományváltozása 0 0 Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés és értékvesztés Egyéb működési ráfordítások ÖSSZES MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG ÉS RÁFORDÍTÁS Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG NETTÓ EREDMÉNYE ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség Halasztott adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Külső tulajdonosok részesedése az Eredményből 0 0 Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY V. A VÁLLALATCSOPORT GAZDÁLKODÁSÁNAK BEMUTATÁSA 1. A vállalatcsoport évi konszolidált mérlegtételeinek a bemutatása ESZKÖZÖK Befektetett eszközök A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. konszolidált mérlegében a befektetett eszközök állománya E Ft, amely az eszközök 89,62 %-át képviseli. 13

15 I. Immateriális javak Az immateriális javak értéke E Ft, ami a befektetett eszközök állományának csupán 0,015 %-a. Az immateriális javakon belül december 31-én kizárólag szellemi termékekkel rendelkezik a vállalatcsoport. Az immateriális javak értéke évben a következőképpen változott: Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó záró érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nyitó Növekedés Csökkenés Szellemi termékek Összesen Záró A szellemi termékek bruttó értékének növekedése szoftverek vásárlásából és weblap fejlesztéséből, csökkenése 0 -ra leírt eszközök kivezetéséből adódott. Az értékcsökkenés növekedése a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásához, csökkenése 0 -ra leírt eszköz kivezetéséhez kapcsolódik. A december 31-ei állományból E Ft az anyavállalat, 469 E Ft a leányvállalatok tulajdonában van. II. Tárgyi eszközök A vállalatcsoport befektetett eszközeinek 98,50 %-a tárgyi eszköz. A tárgyi eszközök között ingatlanokkal, műszaki és egyéb berendezésekkel, felszerelésekkel, valamint beruházásokkal rendelkezik a csoport. Az ingatlanok a vállalatcsoport tulajdonát képező ingatlanok, ingatlan tulajdoni hányadok és az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékét mutatja. Az ingatlanok egy részét bérbeadási céllal tartja a vállalatcsoport, ezen ingatlanok jelentik a befektetési célú ingatlanok csoportját. Az ingatlanok másik részét szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos felhasználásra tartja a vállalatcsoport, ezen ingatlanok alkotják a saját használatú ingatlanok csoportját. 1. Befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok A befektetési célú ingatlanokra vonatkozó előírásokat az IAS 40 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. A standard értelmében befektetési célú ingatlannak minősül az az ingatlan, melyet bérbeadási, vagy tőkenövelési, vagy mindkét céllal tartanak. Tekintettel arra, 14

16 hogy az anyavállalat fő tevékenységi köre az ingatlan bérbeadás, a vállalatcsoport tulajdonában lévő ingatlanok döntő része befektetési célú ingatlan. A befektetési célú ingatlanok értéke a következőképpen alakult a tárgyévben: Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A befektetési célú ingatlanok bruttó értékének növekedése az alábbi tételekből adódott: ben még beruházás soron kimutatott ingatlan tárgyévi üzembehelyezése (Teréz krt-i ingatlan): E Ft, - új ingatlan vásárlása (Városmajor utcai ingatlanrész): E Ft, - ingatlan áruk sorról befektetési célú ingatlanok közé való átsorolása (Rákóczi úti ingatlan): E Ft, - meglévő ingatlanokban végzett felújítási munkák: E Ft, - az ingatlanok tárgyévi értéknövekedése: E Ft. Csökkenés a tárgyévben nem volt. A december 31-ei befektetési célú ingatlan állományból E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok tulajdonában van. 2. Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az egyéb ingatlanokra vonatkozó előírásokat az IAS 16 nemzetközi számviteli standard tartalmazza. A standard értelmében egyéb ingatlannak minősül az az ingatlan, melyet áruk, vagy szolgáltatások előállításával, nyújtásával kapcsolatos felhasználásra tartanak. A vállalatcsoportnak parkolási és szállodai szolgáltatásokat nyújtó, illetve eladási céllal épülő ingatlanjai tartoznak ebbe a csoportba. Az egyéb ingatlanok értéke a következőképpen alakult a tárgyévben: Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó záró érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nyitó Növekedés Csök- Kenés Egyéb ingatlanok Záró 15

17 Az egyéb ingatlanok bruttó értékének növekedése az alábbi tételekből adódott: - meglévő ingatlanokban végzett felújítási munkák: E Ft, - az ingatlanok tárgyévi értéknövekedése: E Ft. Bruttó érték csökkenés a tárgyévben nem volt. Az értékcsökkenés növekedése a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásából adódott. A december 31-ei egyéb ingatlan állományból E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok tulajdonában van. (Az egyéb ingatlanok átértékelés előtti értéke E Ft volt. Bekerülési érték modell alkalmazása esetén az egyéb ingatlanok könyvszerinti értéke ezen összeg lett volna.) 3. Műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek A műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek között az ingatlanok működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges eszközök, illetve irodai gépek, berendezések kerültek kimutatásra. Ezek állománya az alábbiak szerint alakult 2005-ben (adatok E Ft-ban): Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó záró érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nyitó Növekedés Csökkenés Műszaki és egyéb berendezések, felsz., gépek járművek Záró A bruttó érték növekedése beszerzésből adódott, a csökkenést kis értékű, leselejtezett, értékesített és 0 -ra leírt eszközök kivezetése okozta. Az értékcsökkenési leírás növekedése a tárgyévi értékcsökkenés elszámolásához, csökkenése a kis értékű, a leselejtezett, az értékesített és a 0 -ra leírt eszközök értékcsökkenésének kivezetéséhez kapcsolódott. A december 31-ei E Ft értékű állományból E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok tulajdonában van. 4. Beruházások, felújítások 16

18 A december 31-én nyilvántartott beruházások összege E Ft. A beruházások állománya az alábbiak szerint változott a tárgyévben: Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A tárgyévi növekedés ingatlan vásárlással, az ingatlanokban végzett felújítási munkákkal, illetve egy iroda- és lakás komplexum építkezési munkáival van összefüggésben. Csökkenését egy a bázis évben vásárolt ingatlan aktiválása, a tárgyévben vásárolt ingatlan és kapcsolódó illetékének aktiválása, továbbá az ingatlanokban végzett felújítási munkák jelentős részének befejezése magyarázza. A december 31-ei E Ft értékű állományból E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok tulajdonában van. III Befektetett pénzügyi eszközök Ezen a soron sem a bázis évben, sem a tárgyévben összeg nem szerepel. IV. Halasztott adó követelések A halasztott adó követelés soron megjelenő összeg döntő része mindkét évben elhatárolt veszteséghez kapcsolódik. (A bázis évben E Ft, a tárgyévben E Ft halasztott adó követelés kapcsolódik elhatárolt veszteséghez.) Ezenkívül értékvesztéshez kapcsolódóan, céltartalékhoz kapcsolódóan, illetve pénzügyi lízinghez kapcsolódóan került sor halasztott adó követelés elszámolására. Forgóeszközök A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. konszolidált mérlegében a forgóeszközök állománya E Ft, amely az eszközök 10,38 %-át képviseli. I. Készletek A készletek nagysága E Ft. Ebből E Ft tovább értékesítési céllal vásárolt ingatlan, E Ft anyagkészlet. 17

19 A december 31-én kimutatott készletek teljes egészében a leányvállalatok tulajdonában vannak, az anyavállalat készletekkel nem rendelkezik. II. Vevőkövetelések A vevőkövetelések döntő része a december havi bérleti díjak, tovább számlázott közvetített szolgáltatások (telefon- és közüzemi díjak), valamint szállodai szolgáltatások kifizetetlen összegeit tartalmazza. A december 31-ei E Ft vevőállományból E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok követelése. III. Egyéb rövid lejáratú követelések és aktív időbeli elhatárolások Az egyéb rövid lejáratú követelések és aktív időbeli elhatárolások tételeit az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Beruházásra adott előleg Társasági adó követelés Általános forgalmi adó követelés Ügyvédi letét Üzemeltetési és egyéb adott előlegek Egyebek (szállítói előrefizetések, munkaváll. köv., egyéb adó követelések stb.) Váltókövetelés Rövid lejáratra adott kölcsönök Bérleti-, parkolási és közüzemi díj bevétel elhatárolások Telefon díjakkal kapcsolatos bevétel elhatárolások Egyéb bevétel elhatárolás Költség elhatárolások Kamatbevétel elhatárolások Átvállalt kötelezettség elhatárolása Összesen Az egyéb rövid lejáratú követelések és aktív időbeli elhatárolások állományának csökkenése döntően az általános forgalmi adó követelés csökkenésével, illetve a váltó- és kölcsön követelés tárgyévi rendezésével van összefüggésben. (Az általános forgalmi adó követelés bázis időszaki magas összegét az magyarázza, hogy ingatlan vásárláshoz kacsolódó adót is tartalmazott.) IV. Értékpapírok 18

20 Az értékpapírok között kizárólag hitelviszonyt megtestesítő, lejáratig tartott értékpapírokkal rendelkezik a vállalatcsoport. A bázis évhez viszonyított állomány csökkenést ingatlan vásárlás okozta. A december 31-ei E Ft értékpapír állomány teljes egészében leányvállalatok tulajdonában van, az anyavállalat a fordulónapon nem rendelkezett értékpapírokkal. V. Pénzeszközök A pénzeszközök december 31-ei állománya E Ft, melyből E Ft az anyavállalat, E Ft a leányvállalatok pénzeszköz állománya. A pénzeszközök előző évhez viszonyított emelkedését az okozta, hogy egy folyó építkezés kapcsán befizetett vevői előlegeket óvadéki számlán ( E Ft) tart a társaság. FORRÁSOK Saját tőke A saját tőke december 31-ei állománya E Ft, amely a források 73,33 %-át jelenti. A saját tőkéből: E Ft a jegyzett tőke, E Ft a tartalékok és E Ft a tárgyévi mérleg szerinti eredmény összege. A saját tőke változásáról külön kimutatás készült, mely a beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. A tartalékok soron az alábbi tartalék típusok jelenhetnek meg: - Tőketartalék: amely részvény kibocsátáskor a részvények névértéke és ellenértéke közötti különbözet összegét, illetve a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, eszközök értékét tartalmazza. (A vállalatcsoport tárgyévi tőketartaléka E Ft.) - Eredménytartalék: amely az anyavállalat előző üzleti éveinek mérlegszerinti eredményét, illetve az IFRS szerint, eredménytartalékba elszámolandó összegeket tartalmazza. A tárgyévi eredménytartalék összetevőit az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés Összeg (E Ft) 19