Szociofonetikai variáció a percepcióban

Átírás

1 Szociofonetikai variáció a percepcióban

2 A percepciókutatás jelentősége A szociofonetikában sokáig és elsődlegesen csak produkciós vizsgálatok A percepciókutatás jelentősége 1. Az észlelés is variábilis attól függően, hogy A hallgatóra milyen tendenciák jellemzők a produkcióban Milyen korábbi tapasztalatai vannak az adott dialektussal Milyen szociális jellemzőket társít a beszélőhöz (mit hisz/feltételez róla). 2. Megítélünk beszélőket (következetesen!) kizárólag a beszédük alapján Szociális jellemzőket Szociális kategóriákat társítunk hozzájuk

3 A percepciókutatás jelentősége

4 A percepciókutatás jelentősége A szociofonetikában sokáig és elsődlegesen csak produkciós vizsgálatok (formalitás, token-gyakoriság, dialketus stb. produkciós variabilitás) A percepciókutatás jelentősége: 1. Az észlelés is variábilis attól függően, hogy A hallgatóra milyen tendenciák jellemzők a produkcióban Milyen korábbi tapasztalatai vannak az adott dialektussal Milyen szociális jellemzőket társít a beszélőhöz (mit hisz/feltételez róla). 2. Megítélünk beszélőket (következetesen de nem feltétlenül helytállóan!) kizárólag a beszédük alapján Szociális jellemzőket Szociális kategóriákat társítunk hozzájuk

5 A percepciókutatás Kiegészítve a produkciós vizsgálatokkal segíti a nyelvi változás folyamatának jobb megértését A sztereotípia-kialakítás megértését Annak jobb megértését, hogy miképp reprezentálódik a nyelvi variáció az agyban Annak jobb megértését, hogy milyen kognitív folyamatok húzódnak meg a nyelvhasználat mögött ha a beszélőről szóló információk (a vele kapcsolatos elvárások), és a környezet is hatnak az észlelésre, ha asszociálunk embercsoportokat és beszédváltozatokat, mit mond ez el a beszéd(hangok) agyi tárolásáról? (l. pl. exemplar theory: a beszélő része a beszédhang reprezentációjának)

6 Variáció az észlelésben A hagyományos nyelvészeti és fonetikai elméletek nem foglalkoznak a szociálisan kondicionált variációval úgy tekintik, hogy ez kiszűrendő szisztematikusan megjelenő zaj A szociofonetikai vizsgálatok bizonyítékkal szolgálnak, hogy ez a zaj nem zaj, hanem információ A hallgatók rendelkeznek (nem feltétlenül explicit) tudással a fonetikai variáció szociológiai vonatkozását illetően az agyukban tárolják a szociofonetikai variációt Ezt a tudást felhasználják az észlelés során

7 Variáció az észlelésben(folyt.) Fontos megértenünk a nyelvi sztereotípiák, vagy egyenesen a lingvicizmus, azaz a nyelvi alapú előítéletek működését, a nyelvi változás jobb megértéséhez szükség van arra, hogy jobban megértsük hogyan tároljuk a beszédhangokat, milyen környezeti tényezők befolyásolják az észlelésüket, tárolásukat.

8 Lingvicizmus (emlékeztető) A lingvicizmus gyakran megnyilvánul a kisebbségi oktatás terén. Gyakran találkozunk azzal, hogy a hivatalosan elfogadottá nyilvánított sztenderd nyelvváltozattól, illetve az államnyelvtől eltérő nyelvváltozatok/nyelvek beszélőit megbélyegzik, s hátrányos helyzetbe hozzák azt hangoztatva, hogy bizonyos nyelvek, illetve nyelvváltozatok jobbak, mint más nyelvek, illetve nyelvváltozatok, következésképpen beszélőik logikusabban és világosabban gondolkodnak, s így természetes, hogy jobb állásokat kapnak, s egyéb előnyöket is élveznek. Ha mélyen beivódott a társadalomba a kisebbségi nyelvek használóinak megbélyegzése és periféria kerülése.

9 Hogyan függ össze a percepció a produkcióval és az előzetes tapasztalatokkal (kitettséggel)?

10 Összefüggések produkció és percepció között 1 Amit feltételezünk: a beszélő regionális háttere nem csak a beszédhangok produkcióját, hanem a percepcióját is meghatározza. De a kapcsolat nem mindig ilyen egyszerű/egyenes. 1. A változás a produkcióban nem mindig hat a percepcióra, még ha tartós változásról van is szó (Evans és Iverson 2007) Brit fiatalok követéses vizsgálata (2 év, eredeti lakhelyük és az egyetem között regiolektusbéli eltérések) megváltozik a V-k ejtése (akcentusváltás), de nem változik az észlelésük (nem tolódik el a legjobb példány kategóriája) Magyarázatuk: míg a produkcióban megjelenhet valami csak mert social marker (egyetem!), az észlelés sokkal inkább csak akkor adaptálódik, ha a megértéshez szükséges.

11 Összefüggések produkció és percepció között 2 2. Bizonyos beszélők olyan fonetikai kulcsokat használnak az észlelésben, amit nem használnak a produkcióban (hanem mások használják): Thomas (2000): zgsség pl. tide vs. tight megkülönböztetése a megelőző /ai/ diftongus minősége alapján (zgtlen előtt az /i/-s elem zártabb és előrébb képzett) olyanok is képesek rá, akik azt nem használják a produkcióban (Texasi mexikói amerikaiak vs. fehér lakosság Ohióból) Magyarázatuk: az észlelésben sikerült a kontraszt elsajátítása, de a produkcióban nem.

12 Összefüggések produkció és percepció között 3 3. De a kontrasztot produkálók sem mindig következetesek az észlelésben: Janson & Schulman (1983): egy svéd undergoing merger (egy kontraszt neutralizációja rövid /e/ és /ɛ/) esetében sem a kontrasztot megtartók (Lycksele), sem a nem megtartók (a mergerelők) (Stockholm) nem észlelték jól a kontrasztot. Későbbi vizsgálat: mindkét csoport megkülönböztette a szavakat (tehát a mergert használók is észlelik a különbséget), amikor azt hitték angol szavakat hallanak! Magyarázatuk: ez a különbség nem disztinkítv (jelentésmegkülönböztető), hanem allofonikus, és a dialektus beazonosítására szolgál, ami azért lehetséges, mert a lyckseleiek hangváltozási folyamaton mennek keresztül, ahol a percepcióban már megvan a merge, de a produkcióban még nincs

13 Összefüggések percepció és expozíció ( kitettség ) között A kitettség 1) a beszédfeldolgozásra (nyelvi észlelésre) és 2) a beszélő szociális jellemzőinek felismerésére is hatással van: Clopper & Pisoni (2004): a korábbi kitettség mértéke befolyásolta a dialektus azonosítását (forced choice; térképrészletekkel) aki sok államban (US) élt, pontosabban azonosít dialektust, mint aki csak egy településen, és annak a régiónak az dialektusát, ahol élt pontosabban azonosítja. Norris et al. (2003): (percepciós tanulás) már kismértékű hatás is elég az újrakategoriációhoz (köztes hang a /s/ és /f/ között giraffe vs. mouse kontextusban), bár csak az adott beszélőn belül általánosítják, dialektusra nem (Krajlic et al. 2008) Summer & Samuel (2009): a korábbi kitettség mértéke (NYC dialektus) befolyásolja a szófelismerést (van kitettség: a NYC dialektusban elhangzó (r-less) szó primeolja a szó felismerését, pl baker), de az azonosítási feladattól függő módon ( attól függően, hogy hosszútávú vagy rövidtávú tárolás/memória kell-e hozzá: a dialektust ismerő, de nem használó beszélőknél már nem működik a hosszú távú prime)

14 Percepciókutatás a szociofonetikában Két nagy irány: 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása a beszélőnek a beszéde alapján 2. Szociális információ hatása a beszélő beszédének észlelésére (elsősorban a fonémaészlelésre / szófelismerésre)

15 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása Általában a beszélő felől vizsgáljuk, milyen szociális jelentése lehet egy (fonetikai) nyelvi változónak (korreláció) De a jelentés kialakulásához befogadó/hallgató is kell (sőt)! Kérdések: Milyen attribútumokat tulajdonítunk egy beszélőnek csak a beszédének fonetikai sajátosságai alapján? Milyen fonetikai sajátosságok bírhatnak szociális jelentéssel?

16 Témák: 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása Etnikum azonosítása: Buck (1968), Tucker & Lambert (1969), Purnell et al. (1999), Clopper & Pisoni (2004), Thomas & Reaser (2004) Gender és szexuális orientáció azonosítása: Munson & Babel (2007) Regionális (területi) dialektus azonosítása: Bush (1967), Preston (1999), Williams et al. (1999) Következetesség személyiségjellemzők (pl. kedvesség) tulajdonításában: Lambert et al. (1969), Addington 1968, Preston (1999)

17 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása FONTOS: a hallgatók nem feltétlenül találják el az adott szociális attribútumot, de ami az érdekes az az, hogy(ha) következetesek! (Clopper & Pisoni 2004, regionális változatok) A hallgatókra hatással van a szociálisan kondicionált nyelvi-fonetikai variáció, ezt az információt felhasználják a beszélőről szóló kérdések megválaszolásában pl. egy adott régióban (Tyneside) a férfiak jellemzően glottális zárhangot /Ɂ/ ejtenek zgtlen felpattanó /k/ helyett a régió beszélői felhasználják ezt a kulcsot a gyermekbeszélők nemének meghatározásában, de más régió beszélői nem (Foulkes et al 2010)

18 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása Egy új csoport esetében már kis mértékű kitettség is elég, hogy a csoportba tartozókat azonosítani tudjuk (Docherty et al. 2008, 2013) nem létező dialektusok, tanítás; teszt: ismerd fel a beszélő melyik csoportba tartozik 2 kondíció: C-k és V-k C: /t/ megvalósítása [t] tribe 1 vagy [Ɂ] tribe 2 nagyon következetes (ha a változót elvágólagosan használja egy csoport (2a kondi), de akkor is, ha az arány 80/20 (2b kondi)) V: FLEECE típusú szavak, [iː] tribe 1 vs [ɪi] tribe2 sokkal gyengébb tanulás Magyarázatuk: a V-s variációk kevésbé jelöltek szociolingvisztikailag, pláne ha a stigmatizált [Ɂ]-gal állnak szemben

19 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása Összefüggések a tulajdonított társas jellemzők között (kevés vizsgálat!) saját csoport + szimpátia: nagyobb valószínűséggel sorolok valakit a saját csoportomba tartozónak, ha szimpatikus (Williams et al. 1999) iskolázottság + szexuális orientáció: fishin [n] vs fishing [ŋ], matched guise, a [ŋ] alapján iskolázottabbnak ítélik, de nem minden beszélő esetében ugyanúgy: egy beszélőt pl. kifejezetten melegnek tartanak, és különösen akkor, amikor az [ŋ]- es guiseban van (Campbell-Kibler 2007)

20 1. Szociális/társas jellemzők tulajdonítása Összefüggések a fonetikai jellemzők között pl: a szexualitás megítélése több fonetikai kulcs alapján (f0-range, szibillánsok időtartama) megjósolható a besorolás a manipulált jellemzőkből és a beszélő valódi szexuális beállítódásából (Levon 2007) (Rácz Petyáék közvetlen előzmény-kísérlete)

21 2. Szociális információ hatása a fonémaészlelésre Fonetikai változók & társas jellemzők kétirányú kapcsolat: A fonetikai változók meghatározhatják, milyen jellemzőket tulajdonítunk a beszélőnek A tulajdonított szociális jellemzők befolyásolhatják a fonémaészlelést NB: ezek a pozitív eredmények az exemplar elmélet(ek)et támogatják fonetikailag dús reprezentációk, amiben a beszélő is tárolva van

22 2. Szociális információ hatása a fonémaészlelésre Példa: kategóriahatár [s] vs. [ʃ] között Az aperiodikus zörejelem fókusza határozza meg (COG) [ʃ] [s]

23 2. Szociális információ hatása a fonémaészlelésre Az aperiodikus zörejelem fókuszának frekvenciaértéke függ a toldalékcső hosszától A nők esetében általában magasabb ez a középérték Tipikusnak ítélt férfi beszélő A beszélő vélt neme függvényében (arcvideó, vizuális kulcsok), ugyanazt a beszédhangot másként ítélik meg a hallgatók ha nő: [ʃ] ha férfi: [s] (Strand 1999, 2000, Johnson et al. 1999) Tipikusnak ítélt női beszélő

24 2. Szociális információ hatása a fonémaészlelésre Más feltételezett tulajdonságok hatása: Területi nyelvváltozat: Niedzelski (1999), Hay et al. (2006a) (a Niedzelski vizsgálat replikációja új-zélandi kontextusban) Socio-ökonómiai státusz: Hay et al (2006b) NZE /iə/ (NEAR) és /eə/ (SQUARE) merger (összeolvadás) fiatalok és alacsonyabb szocioökonómiai státuszak körében Idősebb fiatalabb, ill. középosztálybeli munkásosztálybeli emberek fotói mint vizuális társinger befolyásolják az észlelést Életkor: Hay et al (2006b), Drager (2011), Koops et al. (2008): PIN-PEN összeolvadás (folyamatban lévő hangváltozás) + eye-tracking idős / fiatal arcok ha a nem konzervatív (= merged) ejtést konzervatív (= idősebb) arc kísérte, hosszabb fixációk a fonológiai kompetítoron (= nehezebb feldolgozás) Etnikum: Staum Casasanto (2008) Wolfram study ismétlése és bővítése black speech/white speech elkülönítése a szóvégi C-klaszterek alapján (törölt/nem törölt szóvégi /t/ és /d/)

25 Ohala: a hallgató mint a hangváltozások forrása /u/: F1, F2 alacsony /t/: alveoláris szűkület magas F2 Koartikuláció az /ut/ hangsorban: az /u/ ejtésekor a nyelvhegy már megemelkedik a /t/ ejtéséhez magasabb F2 az /u/ az /ut/ hangsorban akusztikusan (nem ténylegesen!!!) előrébb képzett lesz (magasabb F2), mint más kontextusokban (vs. pl. /up/)

26 Ohala: a hallgató mint a hangváltozások forrása /t/ előtt észleletileg palatálisabb /u/ a hallgatónak ki kell vonnia a palatális vonást, azaz pl. a shoot szóban a szó elismétlésekor /u/-t ejt, nem /y/-t Ugyanez igaz pl. a vizuális észlelésre is (Gregory 1966): méret/alak konstancia ugyanazon dolgok kisebbnek tűnnek, ha messzebb vannak, ezt kompenzálja az agy (rekonstruál a tudott torzító hatás alapján!)

27 Ohala: a hallgató mint a hangváltozások forrása 1. REKONSTRUKCIÓ Amikor a C kontextus alapján a hallgató képes rekonstruálni a mögöttes fonémát a felszíni alakból

28 Ohala: a hallgató mint a hangváltozások forrása 2. NINCS REKONSTRUKCIÓ Hipokorrekció Amikor a C kontextus (conditioning environment) valamiért nem elérhető a hallgató számára pl. alulartikulált C, zaj maszkolja, stb. Mini hangváltozás (egyelőre csak erre az egy speaker-hearerre vonatkozik)

29 Ohala: a hallgató mint a hangváltozások forrása 3. REKONSTRUKCIÓ NEM KONDÍCIONÁLÓ KÖRNYEZETBEN HANGVÁLTOZÁS!!! itt: depalatalizáció Hiperkorrekció

30 Irodalom Drager, Katie Sociophonetic variation in speech perception. Language and Linuistic Compass4/ Ohala, John J The listener as a source of sound change. In: C. S. Masek, R. A. Hendrick, & M. F. Miller (eds.), Papers from the Parasession on Language and Behavior. Chicago: Chicago Ling. Soc Ohala, John J The phonetics of sound change. In Charles Jones (ed.), Historical Linguistics: Problems and Perspectives. London: Longman

31 Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Azonosítás (identification task) Megkülönböztetés (discrimination task) Kényszerített válasz (forced choice task) Tévesztési mátrix (confusion matrix) Zárt végű-nyílt végű kérdés/teszt Jósági ítélet (goodness ratings)

32 Észlelési kísérletek típusai 1. azonosítás (identification): az adatközlő címkét ad minden stimulusnak, amit hall (pl. magánhangzó típusa) Milyen beszédhangot hallott?

33 Észlelési kísérletek típusai 2. megkülönböztetés/diszkrimináció (discrimination): az adatközlő megkülönbözteti a stimulusokat Ugyanaz volt a két hang vagy különböző? (l. pl. kategorikus észlelés tesztelésénél a határokon és kategóriákon belüli érzékenység, Liberman et al. 1957) identification discrimination

34 Azonosítás: nyílt végű Az adatközlő leírja, amit hallani vélt Fonémát vagy szót Miller & Nicely (1955): a hallgatóknak a /Cɑ/ (pl. father) szekvenciákban elhangzó mássalhangzókat kell azonosítaniuk Az adatok összegzése: tévesztési mátrix (confusion matrix)

35 Miller & Nicely (1955) Különböző jel-zaj viszonyok tesztelése (signal-to-noise, SNR); itt a -6 db eredményei láthatók Bal oldali oszlop: lejátszott C; felső sor: válaszok

36 Azonosítás: nyílt végű, prime-mal Egy a pszichológiából kölcsönzött módszer: prime/target design A ksz. két szót hall. A másodikat (target/probe cél ) kell azonosítania. Az első szó: prime előfeszítő, vagy szemantikailag vagy fonológiailag hasonló a célhoz, vagy egyik sem. A válaszadás idejét mérjük (vagy kontrolláljuk).

37 Azonosítás: forced-choice, azaz kényszerített válasz (Ki)kényszerített válasz: az adatközlőknek válaszlehetőségeket adunk, ebből kell választaniuk. Fonémaazonosítás során gyakran használt. Vizsgálhatjuk vele pl. a trading viszonyokat ( valamit valamiért ) a fonémaaznosításban: melyik akusztikus kulcsot használja a hallgató?

38 Azonosítás: forced-choice kényszerített válasz + Hasznos kiegészítés: jósági ítéletek (goodness ratings)

39 Azonosítás: forced-choice kényszerített válasz Hasznos kiegészítés: jósági ítéletek (goodness ratings) A hallgató nem csak választ, de meg is ítéli, hogy mennyire volt természetes a hallott inger (egy adott skálán Likert skála) Kicsit nehezebben feldolgozható (két függő változónk van), ezért nem gyakran használják, pedig nagyon hasznos.

40 Megkülönböztetési/diszkriminációs feladat (discrimination) Ugyanaz vagy különböző?: 2 minta, meg kell mondani, hogy ugyanazok voltak-e. Hasonlóságot vizsgál inkább, nem konkrétan a fonológiai kategóriát.

41 Megkülönböztetési/diszkriminációs feladat (discrimination) Merger (neutralizálódó oppozíció) és split (megjelenő/szétváló oppozíció) vizsgálatában: melyik fonetikus kulcs száliens? Pl. svéd /e/ vs /ɛ/ Kakukktojás azonosítás (oddball detection) ABX: Az X inkább A-ra vagy B-re hasonlít? Alternatívák: XAB vagy AXB A diszkriminációs kísérletek egy része megcsinálható kikényszerített választásosra is

42 Attitűdök tesztelése Hogyan teszteljük? A megítélési teszt néha nem elég, hogy az adatközlő vélekedését vizsgáljuk tudatosan nem hozzáférhető tudás vagy olyan vélekedés, amit titkolni akarunk Funkcionális vizsgálatok Pszichológiai eszközök, pl. IAT