Jungermanniales. Acrogynae

Átírás

1 Fragm. Bot. VII A magyarországi leveles májmohák határozókulcsa Jungermanniae acrogynae VAJDA László Természettudományi Múzeum, Budapest A májmoháknak I. osztályába tartoznak az Anthoceros genus fajai. II. osztály tartalmazza a tulajdonképeni májmohákat és ennek alsorozata foglalja magába a leveles májmohákat (J u n- g e r m a n n i a e a c r o g y n a e ). Boros Ádám 1953-ban megjelent Magyarország mohái cimü müve óta, melyben a hazai mohák meghatározó kulcsait is adja, a hazánkból ismert leveles májmoha fajok száma 24-el szaporodott. (Legújabb müvében : BOROS : Bryogeographie und Bryoflora Ungarns 1968, már ezeket is figyelembe vette.) Kívánatosnak látszik ezért a mohák nemeinek és fajainak meghatározó kulcsait átdolgozva közreadni. Bajokig menő kulcs természetszerűleg csak több fajt tartalmazó genusnál szükséges. Jungermanniales Acrogynae la. Levelek kétrészesek, felsőállásuak, az alsó karéjok fülecske- vagy zsákalakuak. Perianthiumaik hosszukban éleitek,az élek lécszerüen kiállanak (J u b u 1 a e) 30 b. leveleinek elkülönült alsó karéjuk van, vagy nincs. Perianthiumaik simák, redősek, vagy éleitek, de nem szárnyasak, vagy nincs perianthiumuk. 2a. Levelei épek, karéjosak vagy osztottak, a karéjok vagy szeletek hasonló nagyságúak, nem különülnek egy felső és egy alsó karéjra. 3

2 b. Levelei két különböző vagy hasonló nagyságú, alsó és felső karéjra oszlanak, a két karéj érintkező vonala rendszerint éleit. Lehet a felső, máskor az alsó karéj a nagyobbik. 29 3a. Levelei épek vagy bemetszettek, karéjai többsejtszélességüek 6 b. Levelei tövükig vagy 2/3-ig többszörösen osztottak, szeleteik keskenyek, gyakran csupán 1-3 sejtsornyi szélesek, rojtszerüek 4 4a. Levelei 3/4-ig osztottak, szélük gazdagon rojtozott, a rojtok egysejtsoros fonalakban végződnek, sejtek sarkai gumósán megvastagodottak Ptilidium pulcherrimum HPE. b. Levelei tövükig 4-5 keskeny, hosszú egysejtsoru roj- tokkal ellátott szeletekre vagy egysejtsoru szálakra osztottak 5 5a. Nagy növény, levélszeletek szélei hosszú egysejtsoros rojtokkal Trichocolea tomentella (EHRH.)DU MORT, b. Apró növény,levelei tövükig egysejtsoru szálakra osztottak Rlepharostoma trichophyllum DU MORT. 6a. Levelei épek vagy kissé kikanyarítottak 7 b. Levelei bemetszettek, vagy karéjosak, karéjai többsejtszélességüek 15 7a. Alsó oldalán a szár egész hosszában allevelek vannak 8 b. Allevelek hiányzanak, vagy csak gyéren a szárcsucson láthatók 10 8a. Levelei lekerekített négyszögletesek 9 b. Levelei kerekek, szivalakuak, vesealakuak, néha kicsipettek vagy levágottak 14 9a. A sejtek kissé megvastagodott sarkokkal. Mészsziklák növénye. Allevelei nagyon aprók Pedinophyllum interruptum (NEES.)LDBG. b. Nedves, árnyékos, vizes helyeken, sziklákon élő növények, allevelei nagyok, kétáguak, az ágak oldalán esetleg még fogakkal Ohiloscyphus 0a. Nagy növények. Levelei szélükön rendesen fürészfogasak, kisebb alakjai épszélü levelekkel. Rétlaki nö-

3 vény. Perianthiumok kétoldalról összenyomottak, rojtos nyilásuak Plagiochila asplenioides (L.)BTJ KORT. b. Kisebb növények. Perianthiumok bunkóalakuak 11 11a. Perianthiumaik a buroklevelekkel összenőttek, csak kissé állnak ki belőlük. Leveleik a száron ferdén helyezkednek, azt félig átölelik Plectocolea hyalina (LYELL)KITT. b. Perianthiumok szabadok* Levelek kerekek, vagy tojásdad-kerekek, vagy lekerekített téglaalakuak 12 12a. Levelei egymásfelé összehajlók,miértis a levelek egyoldalra hajlók. Barna vagy pirosaszöld, 2-4 cm nagyságú kemény moha " Jamesoniella autumnalis (DC.)ST. b. Levelei szétterülök, a szár oldalán elállók 13 13a. Levelei lekerekített hosszúkás négyszögletesek. Perianthiuma hengeres, sima, végén hirtelen összeszűkülő Jungermannia lanceolata L. b. Levelei kerekek vagy tojásdad formájúak. Solenostoma 14a. Allevelei keskeny lándzsásak, szártól elállóak Nardia b. Allevelei szélesek, szélesebbek hosszuknál, bemetszettek vagy csak kicsipettek, vagy épek, tövüknél sürü rizoidákkai Calypogeia 15a. Allevelek hiányzanak, levelek 2-4, néha nagyon egyenlőtlen karéjuak 16 b. Allevelek feltűnőek, nagyok vagy aprók, jól észlelhetők 24 16a. Levelei két egyenlő karéjuak " 17 b. Levelei 3-4 nagyon egyenlőtlen karéjuak Tritomaria 17a. Levelek a száron nagyon szórtan helyezkednek el, karéjok lekerekített hegyűek Gymnocolea inflata (HUDS.)DU MORT, b. Levelek a száron sűrűn helyezkednek el, laposak, teknő szerűen kivájtak vagy csónakalakuak 18 18a. Levelek a száron ferdén állnak, néha kissé lefutók 19 b. Levelek a száron keresztben helyezkednek el 20 19a. Levélsejtek falai egyenletesen vastagok, a szár epidermis-sejtjei szintén vastagok Isopaches bicrenatus (SCHIDE)BUCH.

4 b. Levélsejtek falai vékonyak, sarkaik többé kevésbé gumósán megvastagodottak vagy ilyen sarkok nélkül 21 20a. Levelei szabályosan kétoldalt létrafokokhoz hasonlóan elhelyezkedők, csónakszerüek Sphenolobus minutus (CR.)ST. b. Levelei másképen helyezkednek el 22 21a. Levelei félgömbalakuak, alsó részük viztartóvá alakul, karéjai hosszú rojtokká nyúlnak Nowellia curvifolia MITT. b. Levelei szárölelők, széles négyszögletesek, mereven szétállók, sejtfalak sárgásak, vastagok, háromszögű sarkokkal Anastrophyllum Michauxii (WEB.)BUCH 22a. Apró mohák, levélsejtfalai vékonyak, levelei laposak perianthiuma rövid oldalágakon fejlődik, hosszu-keskeny, redős hengeres Cephalozia b. Nagyobb termetű mohák. Levélsejtfalai vékonyak, sarkai többé-kevésbé, néha gumósán megvastagodottak, perianthiuma a szár végén fejlődik 23 23a. Perianthiumait a buroklevelek teljesen beboritják, buroklevelek sokkal nagyobbak, mint a szárlevelek Marsupella b. Perianthiumai szabadok, nagyok, bunkóalakuak, felül redősek, nyilasuk gyakran fogazott Lophozia 24a. Nagytermetű mohák. Levelek 3-4 foguak, vagy 3-4 karéjuak 25 b. Kisebb gyengédebb mohák 26 25a.,Levelei csúcsukon 3-4 foguak. Egyik legnagyobb májmoha. Allevelei négyszögletesek, 4 foguak. Kisebbek az oldalleveleknél Bazzania trilobata LLBG. b. Levelei 1/4-1/5 részükig 4 (néha 3-5) hasonló széles karéjokra osztottak, allevelek kétkaréjuak, rojtosak (a Barbilophozia barbatán csak a szárvégi rügyben, vagy a perianth, közelében találhatók Barbilophozia 26a. Levelei mélyen 3-4 karéjuak, allevelei hasonlóak,csak kisebbek. Szára szárnyasán elágazó, 1-2 mm széles moha Lepidozia reptans (L.)LU MORT, b. Levelei kétkaréjuak, laza, nagy sejthálózatu 27

5 27a. Parányi kis mohák, a legkisebb májmohák, csak erősebi; nagyitassál észlelhetők. Ágai hajszálfinomak. Levélkaréjokon gyakran sarjmorzsák fejlődnek Cephaloziella b. Nagyobb termetűek, leveleik laposak, kétoldalt állók 28 28a. Allevelek a szártól elállnak, kétáguak, néha egy cldalfoggal, levélsejtek vékonyfaluak, sarokvastagodás nélkül Lophocolea b. Allevelek nagyon aprók, a szár végén észlelhetők, lándzsásak, lejjebb eltűnnek a sürü rizoidák között, levélsejtek kisebb-nagyobb sarokvastagodással Leiocolea 29a. Levelének alsó karéja a szártól derékszögben elálló, nyelvalaku, kissé sarlóformában hajlott, felső karéja hegyesszögben álló Diplophyllum b. Levelének alsó karéja kerekded, tojásdad kihegyezett, felső karéja hasonló irányú és alakú Scapania 30a. Allevelek hiányoznak, levél lapos, nagyobb felső és kis alsókaréjra osztott, ezek élben egyesülnek Radula b. Allevelek nagyok (vagy a nagyon apró Cololejeuneánál hiányzanak) 31 31a. A levél alsókaréja fülecskealaku Madotheca b. A levél alsókaréja zsák vagy kancsóalaku 32 32a. A levél alsókaréja zsákalaku 33 b. A levél alsókaréja szélesebb keskenyebb kancsóalaku teljesen elkülönül a felsőkaréjtól Prullania 33a. A levél alsókaréja 1/5 része a felsőnek,kis heggyel, levélsejtjei simák Lejeunea cavifolia (EHRH.)LDBG. b. A levél alsókaréja 1/2-3/4 része a felsőnek; egész apró, világoszöld növények, levélsejteken egy-egy hegyes papilla ül Cololejeunea Solenostoma la. Levelei hosszabbak szélességüknél 2 b. Levelei köralakuak vagy szélesebbek hosszuknál 3 2a. Mésztalajon élő 1-5 cm nagyságú S. triste (NEES)K.M. b. Mészmentes talajon élő l/2 cm nagy S. pumilum (WITH.)K.M.

6 3a. Levél nagy, vastagfalu sejtsorral szegélyezett, sok apró levelű indával 3. crenulatum (SM.)MITTEN b. Levélszegélysejtek nem nagyobbak, mint a következők 4 4a. Sötétzöld szinü moha, levélsejtek sarkai háromszögletű megvastagodással, levelek köralakuak, vagy szélesebbek hosszuknál, indák nélkül S. sphaerocarpum (HOOK.)STEPH. b. Sárgászöld szinü moha, levélsejtek sarok megvastagodás nélkül S. caespiticium (LDBG.)STEPH. Nardia la. 2-5 cm nagyságú, kétlaki növény. Olajtestecskék a levélsejtekben babalakuak vagy hosszabbak, viztiszták, levelek köralakuak N. scalaris (SCHRAD.) GRAY. b. Kisebb növények, felül kicsipett vagy kissé kivágott levelekkel. Olajtestecskék szürkék 2 2a. Sejtek a levél szélén 25 /t, középen 40 /U, szára elfek vő, végén felhajlő N. geoscypha (DE NOT.)LDBG. b. Sejtek a levél szélén középen fa szára elfekvő, vastag, húsos, 1/3-1/4 olyan széles,mint az egész növény N. insecta LDBG. Calypogeia la. Belsőlevelei épek, allevelei kétszer szélesebbek a szárnál, 2 karéjuak, ezek még egy-egy kidudorodással, csak korhadó fán él C. suecica (ARN. et BERS.)K.M. b. Belsőlevelei gyakran rövid, kétfoguak 2 2a. Allevelek félig vagy 3/4-ig osztottak C. fissá (L.)RADDI b. Allevelek épszélüek vagy kissé osztottak 3 3a. Felsőlevelei szélesebbek hosszuknál, allevelei alig szélesebbek a szárnál, bevágásuk l/2, hegyesszögű C. trichomanis (L.)CORDA

7 b. Felsőlevelek olyan szélesek,mint hosszúak, allevelei 2-2 l/2 szer szélesebbek a szárnál, rövid derékszögű bevágással C. Mülleriana (SCHIFF!!. )K.M. c. Felsőlevelek hosszabbak szélességüknél,allevelek köralakuak, vagy kissé szélesebbek hosszuknál, épszélüek vagy hegyük kissé behorpadt C. Neesiana (MASS. et CAR.)K.M. Tritomaria la. Nagy növény, sötét vagy világoszöld gyepeket alkot sziklán vagy talajon. -Levelének 3 karéja közül egyik sokkal nagyobb, mint a másik kettő, hegyesek. Sejtjei sarokmegvastagodásokkal T. quinquedentata (HUD.)BUCH. b. Kisebb növények, vastagfalu sejtekkel 2 2a. Levélsejtjei középen ju., a levelek hegyén elhelyezkedő sarjmorzsái sarkosak T. exsectiformis (BREIJJ)SCEIFFN. b. Levélsejtjei 8-10 x ju, sarjmorzsái elliptikusak T. exsecta (SCHMIE.)SCHIFFNER Cephalozia la. Levélsejtjei középen ju, vagy még nagyobbak 2 b. Levélsejtjei középen /t- 4 2a. Levelei tojásdadok, levélkaréjai hegyesek, szétállóak- 3 b. Levélkaréjai kissé összehajlók, levelei széles oválisak, majdnem kerekek, száron kissé lefutók C. pleniceps (AUST. )LDBG-. 3a. Szárának külső sejtjei A, levélsejtjei /c C. bicuspidata (L.)DU MORT, b. Szárának külső sejtjei ju, levélsejtjei 60 vagy még nagyobbak C. LammersJana (HÜB.)SPRUCE 4a. Levélsejtjei középen 10-25/t, szár külső sejtek korhadt fán él C. catenulata (HUB.)SPRUCE b. Levélsejtjei középen XÍ, szár külső sejtjei A 5

8 5a. Levélkaréjai összehajlók, korhad-tf fán él C. media LDBG. b. Levélkaréjai szétállóak, hegyesek 6 6a. Nagyon apró növényke, korhadt fán él, levélkaréja tövén 2-3 sejt széles C. lacinulata (JACK)SPRUCE b. Nagyobb növény, nagyobb levelekkel és 4-5 sejt széles levélkaréjjal C. macrostachya KALAAS Cephaloziella la. Sarjtestecskéi simák, elliptikusak, kétsejtüek 2 b. Sarjtestecskéi szögletesek, perich. fellevelek 3/4 részben poháralaku képződménnyé összenőttek, szegélye sima C. integerrima (LDBG.)WARHST. 2a. Száron allevelek vannak 3 b. Allevelek hiányzanak 4 3a. Perianthium nyilasának szegélysejtjei rövid, vastagfaluak, levélsejtek 8 12ju, nagyok C. Starkei (PURCK.)SCHIPPRER b. Perianthium nyilasának szegélysejtjei hosszúak (4-7- szer hosszabb, mint széles), nagyon megvastagodottak, szegély kissé foga3 C. stellulifera (TAYL.)SCHIFPNER 4a. Levélkaréjok 4 (6) sejtszélességüek, sejtek vastagfaluak C. rubella (NEES)WARNST. var. Sullivanti (AUST.)K.MÜLLER - Nagyon apró,korhadt fán élő moha, levélkaréja 3-4 sejtszélességü, perianthiumának szegélye simára levágott. b. Levélkaréjok 6-10 sejtszélességüek, sejtek vékonyfaluak C. Hampeana (NEES)SCHIPPN. c. Levélkaréjok 4-5 (7) sejtszélességüek, sejtek vastagfaluak és vastagodott sejtsarkokkal, kutikula reszelős C. subdentata WARNST. Lophocolea la. 2-3 mm széles növények, levelek tövüknél a legszélesebbek, két hosszú hegyes karéjjal 2

9 b. 1-1 l/2 mm széles növények, frissen erős szaguak, levelek téglaalakuak, kissé kikanyarítottak, vagy kis karéjuak 3 2a. Kétlaki, halványzöld, alig elágaző növény- L. bidentata (L.)DU MORT, b. Egylaki, sötétzöld, csomósán elágazó növény, gyakran perianthiummal 4 3a. Levelei a szár végén csak kicsipettek, a szár alján lévők kétcsucsuak, perianth, gyakori, korhadt fán és földön él L. heterophylla (SCHRAD.)DÜ MORT, b. Levelei két kis csucsuak, szélük zsúfoltak sarjmorzsákkal, kis növény, perianth, nagyon ritka L. minor NEES. 4a. Sejtek a levél közepén L. cuspidata LIMPR. b. Sejtek a levél közepén ^ L. alata MITTEN Lelocolea la. Szárvége felálló, kislevelü, ezeken - 2 sejtü sarjmorzsákat terem, sejtsarkok csomós megvastagodásokkal L. heterocolpos (THED.)BUCH. b. Sarjmorzsákat nem terem, szár elfekvő 2 2a. Allevelei kicsik, a szár végén észlelhetők, lejjebb a rhizoidák között eltűnnek, kuticula hosszúkás papillákkal, levelei kétkaréjuak L. Mülleri (NEES)JÖRG, b. Allevelek hiányoznak, kutikula sima, levelek kerekdedek, homorúak, csak 1/5 mélységig kicsipettek L. badensls (GOTT.)JÖRG. Marsupella la. Egylaki, nagyon apró növények, 5 mm-ig,levelei a száron szórtan állanak, a szár végén nagyobbak 1/5-1/3- ig két karéjra osztottak M. Sprucei (LPR.)BERNÉT b. Kétlaki, nagyobb növények 2 2a. Levelek l/4-l/5-ig tompaszögben kivágottak, kerekde-

10 dek, 1/2-5 cm, gyepet képező növény M. emarginata (EHRH.)DU MORT, "b. Levelek széles tojásdadok 1/3-1/2 mélyen bevágottak, két hegyesedő háromszögletű karéjra osztottak 3 3a. Levelek szélesebbek hosszuknál, l/3-ig bevágottak és többnyire tompahegyü karéjuak, andezit sziklán élő M. hungarica BOROS et VAJDA b. Levelek keskenyebbek, hosszabb hegyes karé jókkal,1/2- ig bevágottak. Mésztelen, erdei talajon majdnem fekete egynemű, sötét sűrű bevonatot alkot M. Eunckii (W. et M.)DU MORT. Lophozia la. Levelei l/3-l/2-ig bevágottak 2 (ritkán 3) karéja kihegyezett, tüskésfogas, néha épszélü, tövén kétsejtrétegü, szára vaskos L. incisa (SCHRAD.)DU MORT, b. Levelek kerekdedek, bevágásuk csak 1/4-1/5, félhold alakú, derék- vagy tompaszögű 2 2a. Megvastagodott sejtsarkok és sejtfalak barnák, sarjmorzsák vörösbarnák, szögletesek L. alpestris (SCHLEICH.)EVARS b. Sejtfalak és sejtsarkok rendesen viztiszták 3 3a. Sarjmorzsák sárgászöldek vagy élénksárgák 4 b. Sarjmorzsák vörösbarnák vagy hiányzanak 6 4a. Kis növény 5 mm. korhadó fán él L. ascendens (WARNST.)SCHUSTER b. Nagyobb növények 5 5a. Sejtsarkok alig vastagodottak, sziklán vagy földön él L. ventricosa (DICKS.)DU MORT. b. Sejtsarkok háromszögletesen vagy csomósán megvastagodottak, korhadó fán él L. porphyroleuca (NEES)SCHIFRNER c. Derékszögben elágazószáru növény, levelei homorúak, félhold alakú kivágással, sűrűn, lépcsősen állók.l. Venzelii (NEES)STEPH. 6a. Levélkaréjok szarvszerüek, kihegyesedők, párhuzamosan állók L. longidens (LINDB.)MAC.

11 b. Levélkaréjok tojásdadok,tompa és befelé bajié begyük, száruk 3-6 cm hosszú L. obtusa (LDBG-. )EVANS c. Levelei majdnem köralakuak, 2 néha 3 karéjuak, a l/2-2 cm nagyságú növény csúcsa sürün leveles, csomósán elágazó, igy mikroszkopikus kis fejessalátára emlékeztet L. excisa (DICES.)DU MORT. Barbilophozia la. A levél négy (néha 2-5) karéjú, allevél csak a szár végén kissé lándzsás vagy kétrészes, nagy 5 mm széles moha ' " B. barbata (SCHKID.)L0ESKE b. Levél három (néha 4) 3zéles, háromszögű karéjjal, tövén ciliákkal, allevelek mélyen osztottak, széleik néhány ciliával rojtosak, kisebb 1-2 mm széles B. FIoerkei LOESKE Diplophyllum la. Mindkét levélkaréj közepén hosszú sejtekből álló bordája van, kutikula sima, kétlaki, alsókaréja tompahegyü D. albicans DU MORT. b. Ilyen bordája nincs, kutikula papillás, egylaki, rendesen perianthiúmmal, szélesen kerekített alsókaréjjal D. obtusifolium (HOOE.)DU MORT. Scapania la. Levelek felsőkaréja legfeljebb 2/3-a az alsókaréjuak 2 b. Levelek felsőkaréja 3/4-e vagy éppen olyan nagy, mint az alsókaréja S. aequiloba DU MORT. 2a.. Nagyon apró termetű moha, kizárólag korhadt fán él, nagyon ritka S. a-piculata SER. b. Nagyobb termetű növények 3 3a. Alsókaréj hosszukástojásdad-nyelvalaku, lekerekített vagy kihegyesedő 4

12 b. Alsőkaréj csak l - l l/2-szer nagyobb,mint a felső, le kerekített négyszögletű, vagy kerek-szélestojásdad 8 4a. Alsókaréj nem,vagy csak nagyon röviden fut le a szárra, korhadt fán élő kis termetű, sarjmorzsák sötétbarnák S. umbrosa DU MORT, b. Más aljzaton élő mohák, világoszöld sarjmorzsákkal 5 5a. Levél-szegélysejtek 1-3 rétegben megvastagodott falúak 6 b. Levél-szegélysejtek nem elkülönültek 7 6a. Alsó- és felsőkaréj kb. egyirányú S. curta (MART.)DU MORT, b. Alsókaréj derékszögben, felsőkaréj hegyesszögben nőtt a szárra S. parvifolia WARNST. 7a. Levélhegy sejtjei fa sarjmorzsák 30 fa S. microphylla WARNST, b. Levélhegy sejtjei Jk> f sarjmorzsák 20 fa S. mucronata BUCH 8a. Mészkövön vagy mésztartalmú kőzeten él 9 b. Savanyu kőzeten vagy talajon él 10 9a. Belsőkaréj töve a szárat takarja, azon átnyúlik, röviden lefutó S. aspera BERNÉT b. Eelsőkaréj töve a szárat nem takarja, nem lefutó S. calcicola (ARN. et PERS.)K.M. 10a. Alsókaréj 2-3-szor nagyobb a felsőkaréjnál, sarjmorzsák sötétbarnák, erdei talajon, szilikát kőzeten él S. nemorosa DU MORT, b. Két karéja kb. hasonló nagyságú, sarjmorzsák sárgászöldek 11 11a. Nyirkos, agyagos erdei talajon él, sárgás-zöld sima levelű, legfeljebb egy-egy fogacskával S. irrigua (NEES)DU MORT, b. Patak-köveken él, sima levelű, vagy erősen fogacskás szélű (var. dentata) zöld vagy barna szinü S. undulata (L.)DU MORT. Madotheca la. Leveleinek alsó karéja és az allevelek széle fogacs'

13 kás, ritkábban (var. thuja) csak itt-ott tompa fogas, sötét-zöld bronzszínű, felső karéj néha (var. killarniensis) hosszú hegyben végződik M. levigata (SCHRAD.)DU MORT, b. Leveleinek alsókaréja és az allevelek épszélüek, leg feljebb aljukon 1-2 foggal. Kisebb fajok, nem fémfényüek 2 2a. Alsókaréjok elliptikusak, épszélüek, szélesebbek a szárnál, allevelek kétszer szélesebbek a szárnál, épszélüek, lefutók 3 b. Alsókaréjok kicsik, lándzsásak, keskenyebbek a szárnál, ugyan ugy mint az'allevelek hullámos fogas szegéllyel lefutók M. Cordaeana (HOB.)DÜ MORT. 3a. Sejtek 25 /fr nagyok, erős sarokmegvastagodással 4 b. Sejtek alsókaréjok és allevelek hosszan le futók M. Baueri SCHIPFNER 4a. Alsókaréj szélessége fele az allevélnek,hegyes tojásdad nagyon gyakori M. platyphylla (L.)DU MORT, b. Alsőkaréj majdnem olyan széles, mint az allevél, széles tojásdad, hegye lekerekített, nagyon ritka M. platyphylloidea (SCHWEIN.)DU MORT. Frullania i.a. Levelek alsókaréjából alakult kancsóka kétszer olyan hosszú, mint széles, leveleken szétszórt vagy sorban-- álló sötét sejtekkel (ocellák) 2 b. Alsókaré jókból alakult kancsóka rövid, széles, vagy csak egy lándzsás levélke 3 2a. Levelek élesen hegyesek, hegyek részben behajlóttak. Allevelek kétszer olyan szélesek, mint a szár, szegélyük besodort, tövük tüskés-fogas, ocellák a levél közepén sorban állók, vagy néha szétszórtak P. Tamarisci (L.)DU MORT, b. Levelek lekerekített hegyűek, szegélyük sima, tövük nem fogas P. fragilifolia TAYLOR <

14 3a. Allevelek csak kissé szélesebbek a szárnál, két hegyes karéjjal 4 b. Allevelek kerekek, háromszor olyan szélesek, mint a szár, a Sátorhegységben, nagyon ritka F. Jackii GOTTSCHE 4a. Alsókaréj széles, rövid kancsóka, kétlaki, gyakori F. dilatata LU MORT, b. Alsókaréj kicsi hegyes, lándzsás levélke, olyan hoszszu, mint a szár szélessége, egylaki, Keszthelyi hg.- ben nagyon ritka F. inflata GOTTSCHE Cololej eunea la. Alsókaréjai teknőszerüek, külső oldalán nincsenek papillák, épszélüek, alján kis pálcika alakú sejtsor van (stilus) C. calcarea (LIB.)SCHIFFNER b. Alsókaréjok is sürün papillásak, stilus hiányzik, termete az előbbihez hasonlóan apró C. Rossettiana (MASS.)SCHIFFN. VAJDA, L.: Bestimmungstabelie der beblätterten Lebermoose Jungermanniae acrogynae Lie Arbeit enthält auch die in den letzten Jahren gefundenen beblätterten Lebermoose, die in dem Werk von A. BOROS im Jahre noch nicht bekannt waren. I r o d a l o m BOROS,A.: Magyarország mohái. - Akadémiai Kiadó, Budapest,1953, pp.360. MÜLLER,K.: Lie Lebermoose Europas. - Akademische Verlagsgesellschaft, Leipzig, , pp.1365.