A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 565 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a költségvetési rendelet 140. cikke (8) bekezdésének megfelelően az általános költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök december 31-i állapotáról {SWD(2015) 206 final} HU HU

2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 3 ÖSSZEFOGLALÁS Stratégiai célcsoportok Uniós kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok (kptv-k) Uniós mikrovállalkozások Stratégiai ágazatok Kutatás és innováció (K+I) Infrastruktúra és energiahatékonyság Szociális vállalkozások Oktatás Unión kívüli stratégiai régiók Bővítési országok Szomszédos országok A Fejlesztési Együttműködési Eszköz hatályába tartozó országok KÖVETKEZTETÉS

3 ELŐSZÓ A legtöbb uniós tagállam növekedési pályára lépett, így Európa lassan maga mögött hagyja a gazdasági és pénzügyi válságot, de egyes strukturális vagy válsággal összefüggő hiányosságok még mindig korlátozzák az általános fellendülés ütemét. A magánszektor magas adósságállománya és a nemteljesítő hitelek nagy aránya visszafogja a bankok hitelezési kapacitását, vagyis akadályozza a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást. E kihívások azonnali intézkedést igényelnek, mivel az európai gazdaság nagyban függ a bankszektor hiteleitől, és a vállalkozások, különösen a kkv-k tőkefinanszírozáshoz való hozzáférése továbbra is korlátozott. Az állami pénzügyi intézmények és a magánbefektetők ilyen gazdasági környezetben meglehetősen vonakodnak a reálgazdaság hitelezésétől, különösen a kkv-k tekintetében, amelyek befektetési szempontból magas kockázatúnak minősülnek. A finanszírozási igény nagyságrendje és az állami források korlátozott rendelkezésre állása miatt további, tőkeáttételt generáló forrásbevonás szükséges. Az Unió ezért felkérést kapott arra, hogy költségvetéséből pénzügyi eszközök alkalmazásával további befektetéseket generáljon. A as többéves pénzügyi keretben e kihívásokra a következők útján ad választ: az állami és a magánforrások ötvözésére szolgáló lehetőségek: az EU innovatív pénzügyi eszközöket hozott létre (például a Horizont 2020 keretében kutatási és innovációs célokra, vagy a kkv-k esetében a COSME programot), és az első közös pénzügyi eszköz, a kkv-kezdeményezés keretében lehetővé teszi, hogy a tagállamok az európai strukturális és beruházási alapokat (az esb-alapokat) a Horizont 2020 és a COSME forrásaival kombinálják. A COSME és a Horizont 2020 pénzügyi eszközei iránt a kezdetektől fogva nagy volt a piaci kereslet az induló keret gyorsan kimerült, így azt az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatvállalási kapacitása keretében a közelmúltban meg kellett emelni; az állami pénzügyi intézményeket arra ösztönző kezdeményezések kidolgozása, hogy fokozzák a magántőkéhez korlátozottan hozzáférő gazdasági szereplők hitelezését: az EU kidolgozta az Európai Stratégiai Beruházási Alapot is magában foglaló európai beruházási tervet, amelynek keretében az Európai Beruházási Bank (EBB) számára nyújtott kockázatvállalási kapacitás (garanciák) révén három év alatt növelni kívánta az Unióban egyrészt a beruházások szintjét, másrészt a legfeljebb 3000 főt foglalkoztató társaságok különösen a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének lehetőségeit; és a tőkepiaci unió kidolgozása felé tett lépésekkel a magánbefektetések üzleti környezetének javítása 1. 1 Lásd a Bizottság közleményét: A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai Unióban (2014. március). 3

4 A pénzügyi eszközök révén megvalósuló uniós támogatás fő kedvezményezettjei a kkv-k, mivel a kkv-k biztosítják a magánszektorbeli foglalkoztatás kétharmadát és reálértéken az uniós hozzáadott érték csaknem 60 %-át. Különös figyelmet kapnak a stratégiai ágazatokban, nevezetesen a kutatás és innováció, az infrastruktúra és energiahatékonyság, a szociális vállalkozás és az oktatás területén tevékeny vállalkozások és egyéb célcsoportok. Eddigi tapasztalatai alapján a Bizottságnak meggyőződése, hogy a pénzügyi eszközök eredményesen kezelik a reálgazdaság finanszírozási igényeit, illetve fellendítik a növekedést és a foglalkoztatást. A köz- és a magánintézményekkel partnerségben alkalmazva megoldást nyújtanak a külső finanszírozás piaci hiányosságaira is, ugyanakkor nem vezetnek a magánfinanszírozás kiszorításához. A as időszak központilag irányított pénzügyi eszközeinek végrehajtása elősegítette a pénzügyi piacok hiányosságainak enyhítését és az uniós fellépések pozitív hatásainak megtöbbszörözését. Az Unió hozzájárulása a as időszak eszközeihez csaknem 5,5 milliárd EUR-t tett ki, és december 31-ig mintegy 82,9 milliárd EUR összegű finanszírozási volument generált vagyis összesített tőkeáttételi mutatója meghaladja a 15-öt (lásd az 1. ábrát), amellyel az uniós belső és külső szakpolitikák stratégiai célcsoportjait és ágazatait támogatta. A as időszakban a 4,8 milliárd EUR-s költségvetési keret 2 a célok szerint 86 milliárd EUR összegű finanszírozást generál, vagyis átlagos tőkeáttétele közel 18 lesz (lásd a 2. ábrát). A december 31-ig lekötött 890 millió EUR-s uniós hozzájárulás az elkövetkező években mintegy 3,8 milliárd EUR összegű várható finanszírozási volument generál,vagyis a várható tőkeáttételi mutató mintegy 4 3. A Bizottság ezt a jelentést a költségvetési rendelet 140. cikkének (8) bekezdése alapján nyújtja be; a jelentés az uniós belső és külső szakpolitikák központilag irányított, uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközeiről szól. A jelentés az eszközök fő hatását a december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be. Áttekintést ad az adófizetők pénzének felhasználásáról és a pénzügyi eszközök végrehajtásában elért előrehaladásról. 2 3 A as keret még nem tartalmazza a bővítési és a szomszédságpolitikai partnerországok vagy a Fejlesztési Együttműködési Eszköz hatályába tartozó országok kapcsán esetleg előirányozható új eszköz előirányzatait. A jelenlegi szakaszban a finanszírozás várható volumene a megbízott szervezetek és a pénzügyi közvetítők/ végső kedvezményezettek között már aláírt szerződésekből eredő összegekre korlátozódik. 4

5 ÖSSZEFOGLALÁS Ez a jelentés az Unió belső és külső szakpolitikai területeinek uniós szinten központilag irányított pénzügyi eszközeit mutatja be. Átfogó áttekintést nyújt a as és a as időszak pénzügyi eszközeinek végrehajtásában eddig elért előrehaladásról, így biztosítva a felhasznált adófizetői pénzekkel kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot. Rávilágít, hogy a központilag irányított pénzügyi eszközök lényeges tőkeáttételt érnek el, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján bemutatja, hogy az eszközök miként valósítják meg célkitűzéseiket. Részletesebb technikai jellegű információk a mellékletben találhatók. 1. ábra: as pénzügyi eszközök, december (millió EUR) as eszközök, december ,9 Mrd Uniós költségvetési kötelezettségvállalás x 15 tőkeáttétel (elért) Támogatott finanszírozás ,5 Mrd 0 Uniós hozzájárulás Teljes finanszírozás 5

6 2. ábra: as pénzügyi eszközök, december (millió EUR) as eszközök, december Mrd Uniós költségvetési kötelezettségvállalás x 18 tőkeáttétel (célzott) Költségvetési keret Célzott finanszírozás x 4 tőkeáttétel (várható) Várható finanszírozás ,8 Mrd 0,9 Mrd Uniós hozzájárulás 3,8 Mrd Teljes finanszírozás A tagállamokkal megosztott irányítás keretében végrehajtott eszközökről külön jelentés készül. A as programozási időszakban minden év október 1-jéig közzétették az ERFA és az ESZA 4 pénzügyi konstrukcióinak végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentést 5. A Bizottság 2016-tól kezdődően adat-összefoglalót készít a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök végrehajtásában elért előrehaladásról, ahogy azt az európai strukturális és beruházási alapok közös rendelkezéseiről szóló rendelet előírja 6. A központilag irányított eszközökről szóló ezen jelentést egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely a as és a as időszakban közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott eszközök tekintetében mutat be részletes táblázatokat és információkat. A Bizottság e jelentést a döntéshozatali folyamat dinamikus eszközének szánja. Biztosítani kívánja különösen, hogy a jelentés szorosabb összhangban álljon az uniós pénzügyi 4 A rövidítések feloldása a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum szójegyzékében található. 5 A 2013-as jelentés elérhető a következő internetcímen: 6 Az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (4) bekezdése. 6

7 eszközökről szóló egyéb dokumentumokkal 7. Noha ezeket a dokumentumokat különböző gyakorlati és eljárási célból készítik, és ezért ütemezésük is eltér, a Bizottság a tartalmukat össze kívánja hangolni, azzal a céllal, hogy azt idővel egyetlen jelentésbe sűrítse. 1. Stratégiai célcsoportok 1.1. Uniós kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok (kptv-k) Általánosan is, de a pénzügyi és államadósság-válság kezdete óta fokozottan igaz, hogy a kkv-k üzleti kategóriája különösen nehezen jut finanszírozáshoz. Az információs aszimmetria miatti piaci hiányosságok kezelése érdekében többféle garanciaeszközt hoztak létre, hogy általuk a nagyobb kockázatot vállaló vállalkozások nagyobb mértékben és jobb feltételekkel juthassanak hitelekhez. E garanciaeszközök célja, hogy előmozdítsák egy páneurópai kkv-finanszírozási piac létrehozását, és megszüntessék azon piaci hiányosságokat, amelyek széles hatókörük miatt uniós szinten megfelelőbben kezelhetők. Ilyen minőségükben képesek a méretgazdaságosság megvalósítására és a bevált módszerek terjesztésére. 1. A versenyképességi és innovációs keretprogramhoz (CIP) tartozó kkv-garanciakeret (SMEG07) a kkv-k hitelfinanszírozáshoz való hozzáférését javította. A december 31-i állapot szerint a es időszakban összesen kkv részesült 27,3 milliárd EUR összegű, garanciával fedezett kölcsönben, ez a szám azonban még nőni fog. 2. A COSME hitelgarancia-eszköze az SMEG07 utódja korlátos garanciát nyújt kkvk kölcsönök vagy lízing útján megvalósuló hitelfinanszírozásához annak érdekében, hogy csökkentse az életképes kkv-k előtt azok vélt magas kockázata vagy elégtelen mértékben rendelkezésre álló fedezete miatt fennálló finanszírozási nehézségeket. Az Európai Beruházási Alap (EBA) 2014 végéig három részt vevő ország három pénzügyi közvetítőjével kötött garanciamegállapodást a megfelelő átvilágítás után, összesen 42,4 millió EUR értékben. A becslések szerint a között mozgósított teljes finanszírozás 14,3 21,5 milliárd EUR, a támogatott kkv-k száma pedig és között lesz. A pénzügyi közvetítőkkel 2014-ben aláírt három művelet esetében a kkv-k számára rendelkezésére álló maximális finanszírozás összege csaknem 851 millió EUR volt. 3. A 7. keretprogram szerinti kockázatmegosztási eszköz az innovatív kkv-k és kis kptv-k (vagyis a legfeljebb 499 főt foglalkoztató vállalatok) finanszírozási hiányának kezelésére szolgáló, hitel- és lízingfinanszírozást elősegítő külön garanciakeret. Garanciák és viszontgaranciák formájában eddig összesen több mint 1,59 milliárd EUR összegű támogatást nyújtott 37 bank és garanciatársaság számára, amelyek e garanciák révén a becslések szerint akár 3000 innovatív kkv-t és kis kptv-t is támogathatnak. A 2014 végéig nyújtott finanszírozás összege 831 millió EUR, ebből az Unió hozzájárulása 270 millió EUR. 7 Legfőképp a költségvetési rendelet 38. cikkének (5) bekezdésén alapuló munkadokumentummal és a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt információkat magadó dokumentummal. 7

8 4. A Horizont 2020 szerinti InnovFin kkv-garanciakeret az innovatív kkv-k és kis kptvk támogatására szolgáló eszköz közötti időszakra vonatkozó utódja várhatóan összesen mintegy 9,5 milliárd EUR összegű hitelvolument mozgósít, ebből az Unió hozzájárulása mintegy millió EUR lesz. Az uniós hozzájárulással támogatott finanszírozás teljes értéke 2014 tekintetében várhatóan mintegy 475 millió EUR, ebből 11 millió EUR-t már rendelkezésre bocsátottak. 5. A Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze a kulturális és kreatív kkv-kkal foglalkozó bankok számára nyújt garanciákat, ezzel erősítve ezen ágazatok finanszírozási képességét. Az eszköz 2016-ban kezdi működését, és a 121 millió EUR összegű uniós hozzájárulás a becslések szerint összességében mintegy 690 millió EUR-val bővíti az érintett ágazatok hitelállományát. 6. A válságreagálási eszközként kidolgozott Uniós kkv-kezdeményezés korlátlan garanciákat és/vagy értékpapírosítást bocsát rendelkezésre a kkv-k köztük az innovatív és magas kockázatú kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása céljából. A hitelgarancia-eszköz a COSME és Horizont 2020 forrásait az ERFA EMVA forrásaival az EBB/EBA-val együttműködésben ötvöző közös eszköz, amelynek célja, hogy további hitelfinanszírozást biztosítson a kkv-k számára. Az ERFA 800 millió EUR összegű kötelezettségvállalásával Spanyolországban támogatott új kkvhitelek volumene az összes spanyol régió tekintetében várhatóan eléri az millió EUR-t. A kkv-k különös nehézségekkel szembesülnek a tőkefinanszírozás terén is: az európai kockázati tőke piacát 2008 és 2014 között a magántőke-finanszírozás visszaesése jellemezte a tőkebevonás, a (2014-ben azért enyhén növekvő) befektetési szintek és az elidegenítési feltételek tekintetében is, ami az országok szerinti tagoltság fennmaradásával tovább erősítette az állami befektetőktől való függőséget. A tagoltság felszámolásához kulcsfontosságú az uniós szintű pénzügyi eszközök útján nyújtott támogatás. A kockázati tőke belső piacának erősítése érdekében azzal a céllal, hogy megszüntessék a különösen a magas növekedési potenciállal rendelkező, korai fejlődési szakaszban lévő kkv-k által tapasztalt piaci hiányosságokat létrehozták az alábbi tőkefinanszírozási eszközöket: 1. A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF) célja a korai szakaszban (GIF1) és a bővítési szakaszban (GIF2) lévő innovatív kkv-k tőkefinanszírozásának támogatása. Az uniós költségvetésből származó nettó kötelezettségvállalások 625,2 millió EUR-s összegéből 2014 végéig 43 kockázati tőkealapot és 371 végső kedvezményezettet támogattak, összesen közel 1 milliárd EUR tőkefinanszírozást katalizálva. 2. A COSME szerinti Növekedésösztönző tőkefinanszírozási eszközt a GIF2 utódját azzal a céllal hozták létre, hogy fokozza a bővítési szakaszban lévő kkv-k tőkefinanszírozásának igénybe vételét és kínálatát és 2020 között a 633 millió EUR összegű indikatív kötelezettségvállalás várhatóan 2,6 3,9 milliárd EUR összegű 8

9 kockázati tőkebefektetést generál, a támogatott kkv-k száma pedig 360 és 540 között lesz. 3. A Horizont 2020 szerinti InnovFin kkv-kockázatitőke-keretet a GIF1 utódját azzal a céllal hozták létre, hogy javítsa a korai szakaszban lévő K+I-orientált kkv-k és kis kptv-k kockázati finanszírozáshoz való hozzáférését. A közötti időszakra tervezett 430 millió EUR összegű indikatív kötelezettségvállalás várhatóan mintegy 2,5 milliárd EUR összegű tőlefinanszírozást generál Uniós mikrovállalkozások Az európai mikrofinanszírozási ágazatot a banki hitelezés folyamatos visszaesése, a nemzeti kormányzatok korlátozott mikrofinanszírozási támogatási kapacitása, és az e kapacitás iránti erős piaci kereslet jellemzi. Ez jelzi, hogy továbbra is egyértelmű érvek szólnak az uniós szintű beavatkozás, vagyis a mikrofinanszírozási intézmények kockázatmegosztási és finanszírozási megoldásokkal való ellátása mellett. Konkrétabban: az ifjúsági munkanélküliség igen magas szintje több uniós tagállamban szükségessé teszi az inkluzív vállalkozás mint a munkaerőpiacra való be- vagy visszalépés egyik lehetősége folyamatos támogatását. A mikrohitelek nyújtása fontos eszköz ennek megvalósításában 8. Az intézményi szereplők és a termékválaszték széles körű diverzifikációja a mikrovállalkozások hitelhez jutását segítő speciális mikrofinanszírozási eszközöket tesz szükségessé, hiszen e vállalkozások fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, de továbbra is több nehézséggel szembesülnek még a többi kkv-nál is: 1. Az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz ( ) a következőkből áll: a. a közvetítők által mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek portfóliójára 20 %-os korlátos garanciát nyújtó garanciaeszköz; és b. a Fonds commun de placement Fonds d investissement spécialisé nevű specializált befektetési alap, amelynek célja, hogy egy sor pénzügyi termék (főként hitelek) révén fokozza a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférést. Ezen eszközök révén december 31-ig mikrohitelt nyújtottak a végső kedvezményezetteknek, összesen 291,7 millió EUR értékben ( a kezdeti cél mikrohitel volt 500 millió EUR értékben 2018-ig). A Progress jó úton halad a kezdeti cél eléréséhez, mivel 2018-ig új hitelek nyújtására is sor kerül. 2. A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSi) Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás Mikrofinanszírozás (a fenti eszközök utódja) a mikrohitelnyújtók támogatásával kívánja fokozni a veszélyeztetett csoportok és a mikrovállalkozások mikrofinanszírozáshoz való hozzáférését. A legalább 86 millió 8 Evers & Jung (2014); 9

10 EUR összegű uniós hozzájárulással mikrohitel nyújtását célozzák, összesen 528 millió EUR értékben Stratégiai ágazatok 2.1. Kutatás és innováció (K+I) Azzal kapcsolatban, hogy a K+I terén aktív nagyobb, neves vállalatok problémákkal küszködnének innovációs projektjeik idegen tőkével történő finanszírozásában, csak módszertanilag nehezen megállapítható és vegyes eredményű bizonyítékok találhatók. Mindazonáltal egy közelmúltbeli ökonometriai tanulmány 10 és empirikus tapasztalatok alapján vélelmezhető, hogy a K+I terén az idegen tőkével történő finanszírozás kereslete jóval meghaladja a kínálatot. A nemzeti szinten teljes körűen aligha kielégíthető K+I-finanszírozási igények kezelése érdekében a Bizottság először létrehozta a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust ( ), majd a Horizont 2020 keretében az InnovFin nagy projektek, az InnovFin kptvnövekedésfinanszírozás és az InnovFin kptv-garancia eszközöket. 1. A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus ( ) hitelekkel és hibridvagy mezzanine finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését. A mechanizmushoz 2007 és 2014 között nyújtott 960 millió EUR összegű uniós hozzájárulás több mint 9,56 milliárd EUR-t generált a várt 11,31 milliárd EUR-ból a támogatott tevékenységek számára. 2. A Horizont 2020 K+I-hiteleszköz ( ) a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus utódja szintén hitelekkel és hibrid- vagy mezzanine finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését és 2020 között az 1060 EUR összegű uniós hozzájárulással millió EUR összegű finanszírozást kívánnak mozgósítani végéig a 483 millió EUR összegű uniós hozzájárulás már 1 157,2 millió EUR összegű finanszírozást mozgósított Infrastruktúra és energiahatékonyság A közlekedési, telekommunikációs és energetikai infrastruktúra kulcsszerepet játszik a fejlesztés és a fenntartható növekedés kapcsán egy olyan környezetben, ahol mindenféle méretű magánvállalkozások és közigazgatási intézmények működnek együtt a szükséges eredmények megvalósításáért. Az infrastruktúra növeli a gazdaság termelékenységét, lehetővé teszi a növekedést és a belső piac összeköttetését. Az Unióban egyre fontosabbá válik az energiahatékonyság és annak ösztönzése, különösen a 2020-as 20%-os energiahatékonysági cél és a távolabbi egyéb célkitűzések tekintetében E cél még változhat, mivel a végrehajtás és a társfinanszírozás részletei még nem véglegesek. Európai Bizottság (2013a). 10

11 Az EU pénzügyi beavatkozásának ebben a szektorban az a célja, hogy elősegítse az európai tőkepiacok hiányosságainak megszüntetését. A különböző alszektorokra (közlekedési és energetikai infrastruktúra, energiahatékonyság ideértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, továbbá IKT) vonatkozó, 2007 és 2013 között indított vagy közötti időszakra tervezett uniós pénzügyi eszközök a következők: 1. A TEN közlekedési projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT), a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok projektjeit célzó hitelfinanszírozási eszköz december 31-én az LGTT kinnlevő garanciaállománya összesen 497 millió EUR-t tett ki, és hat projekt keretében várhatóan 12,1 milliárd EUR összegű befektetést tesz lehetővé (tőke, hitel és támogatás formájában). A Bizottság évi utólagos értékelése megállapította, hogy az LGTT kedvező hatást fejtett ki alkalmazási területén, de nem volt elégséges tágabb körű célkitűzései megvalósításához. 2. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében: a. A projektkötvény-kezdeményezés ( közötti többéves pénzügyi keret), amelynek célja a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok és széles sávú hálózatok infrastruktúra-projektjeivel kapcsolatos tőkepiaci finanszírozás elősegítése. A projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának keretében már több művelet a pénzügyi zárás állapotában van: i ben a TEN-E kapcsán adott 10 millió EUR összegű uniós hozzájárulás 54,9 millió EUR összegű hitelminőség-javítást ért el a projektkötvények kapcsán, 421 millió EUR összértékben támogatva projekteket. ii. A TEN-T kapcsán adott uniós hozzájárulás a következők finanszírozását támogatta: a belgiumi A11-es autópályával kapcsolatos zöldmezős közlekedési projekt, 578 millió EUR összegű projektkötvénykibocsátással és 79,6 millió EUR összegű tőkebefektetéssel (az Unió hozzájárulása 200 millió EUR); és a németországi A7-es autópálya, 429 millió EUR összegű projektkötvény-kibocsátással. Szintén 2014-ben az IKT-ágazat számára nyújtott 20 millió EUR összegű költségvetési hozzájárulás mintegy 38 millió EUR összegű hitelminőségjavítást ért el, lehetővé téve egy francia szélessáv-szolgáltató mintegy 189 millió EUR összegű kötvénykibocsátását. b. A kockázatmegosztási hitelfinanszírozási eszköz, amely közös érdekű projekteket céloz a közlekedési, széles sávú és energetikai hálózati ágazatokban. Ez a 2015-től működő eszköz a meglévő projektkötvénykezdeményezésre és a TEN közlekedési projektek hitelgarancia-eszközére épül. Amennyiben a 3 milliárd EUR összegű teljes költségvetési allokációt az 11

12 eszköz rendelkezésére bocsátják, úgy az uniós hozzájárulás milliárd EUR összegű finanszírozást mozgósíthat. 3. Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE), amelyet a LIFE programból finanszíroznak, és amely többek között egy, az energiahatékonysági ágazatnak hitelező pénzügyi közvetítők hitelkockázatának csökkentésére szolgáló kockázatmegosztási eszközt kombinál az új piaci szegmenst építő pénzügyi közvetítőknek szánt technikai segítségnyújtással. A 80 millió EUR összegű uniós hozzájárulás 2014 és 2017 között várhatóan akár mintegy 540 millió EUR összértékben generálhat befektetéseket. 4. A 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (Marguerite), egy páneurópai tőkealap, amely a tagállamok közlekedési (TEN-T), energetikai (TEN-E) és megújuló ágazatainak infrastruktúra-beruházásait támogatja. A 80 millió EUR összegű uniós hozzájárulással mintegy 10,2 milliárd EUR összegű finanszírozási volument kívánnak mozgósítani, amelyből 4,9 milliárd EUR összegű tőke- és hitelfinanszírozást már meg is valósítottak (az EU hozzájárulása 31,3 millió EUR). Az alap december 31-ig 295 millió EUR összegű tőkebefektetésre vállalt kötelezettséget három TEN-T- és hét megújulóenergia-projekt kapcsán. 5. Az Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) egy leágazása, amely energiahatékonyságra, megújulóenergia-projektekre és tiszta városi közlekedésre irányuló befektetéseket eszközöl március végéig az alap teljes körűen elosztotta az uniós hozzájárulást (125 millió EUR), 219 millió EUR összértékű befektetéssel támogatva a projekteket. Az EEEF technikai segítségnyújtási támogatása hasznos segítségnek bizonyult a finanszírozandó projektek hatóságok általi előkészítésekor. Összességében megközelítőleg 200 millió EUR-t allokáltak 12 projekthez, és ettől mintegy 333 millió EUR összértékben várják végső befektetések megvalósulását decemberéig 216 millió EUR értékben valósultak meg végső befektetések, kilenc projekt kapcsán tekintetében hat projekt vár megvalósításra összesen 243 millió EUR értékben, ebből az EEEF hozzájárulása 92 millió EUR. 6. A Természetitőke-finanszírozási Eszköz, amely olyan bevételtermelő vagy költségmegtakarító kísérleti projekteket finanszíroz, amelyek a természettel és a biodiverzitással, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében előmozdítják a természeti tőke megőrzését, helyreállítását, kezelését és fejlesztését. A kísérleti szakaszra tervezett uniós hozzájárulás 60 millió EUR, ebből 10 millió EUR-t már lekötöttek Szociális vállalkozások A társadalmi tőke és a gazdasági növekedés kölcsönhatásával összefüggésben a szociális vállalkozások kiemelt figyelmet érdemelnek a hitelhez jutási nehézségektől szenvedő vállalkozások között. E vállalkozások elsődleges célja, hogy mérhető és pozitív szociális hatást érjenek el. 12

13 A szociális vállalkozások tehát elsődlegesen nem a nyereség maximalizálására törekednek, és emiatt sokkal nehezebben jutnak finanszírozáshoz, hiszen a bankok nehezen tudják, és emiatt nem is akarják értékelni e vállalkozások üzleti terveit. Az EU ezért 2014 és 2020 között egy új, legalább 86 millió EUR-s költségvetésű finanszírozási eszközzel kívánja támogatni a szociális vállalkozások fejlődését; ez az eszköz a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) részét képező Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás Szociális vállalkozás Oktatás Az oktatás mint a humántőke-felhalmozás egyik formája a gazdasági növekedés elsődleges forrása, de mivel résztvevői különböző szociális és gazdasági háttérrel rendelkeznek, a társadalmi méltányossághoz és kohézióhoz is hozzájárul. Emellett a hallgatói mobilitás bizonyítottan jelentős hatást gyakorol a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Egy új uniós finanszírozási eszköz a Diákhitelgarancia-eszköz (Erasmus+ mesterképzési hallgatói hitel, az Erasmus+ program garanciaeszköze) ezért a mobilitás, a méltányosság és a tanulmányi kiválóság támogatására törekszik azáltal, hogy garanciát biztosít azon pénzügyi intézmények számára, amelyek kedvező feltételű hiteleket nyújtanak a más országokban mesterképzést folytató hallgatóknak. A 2014 és 2020 közötti időszak tekintetében tervezett 517 millió EUR összegű uniós hozzájárulás révén a diákok összességében akár 3 milliárd EUR-nyi hitelhez is juthatnak (az uniós hozzájárulás összegéből 28,40 millió EUR-t már le is kötöttek). 3. Unión kívüli stratégiai régiók 3.1. Bővítési országok 11 A hitelfinanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is a nyugat-balkáni kkv-k egyik legnagyobb problémája, annak ellenére, hogy a kkv-k a leghatékonyabb szegmensét adják a gazdasági átalakulásnak, és emellett a növekedés és a foglalkoztatás alappillérei. A korai szakaszban lévő kkv-k számára a pénzügyi múlt hiánya miatt csaknem lehetetlen a banki finanszírozáshoz való hozzáférés. Az energiaágazatban általánosan nehéznek tűnik a finanszírozáshoz jutás. E problémákat a következő eszközök orvosolják: 1. A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (EDIF) garanciaeszköze, amelynek célja, hogy az innovatív és nagy potenciállal rendelkező kkv-k alapítási és növekedési feltételeinek előmozdításával fokozza a társadalmigazdasági fejlődést. Az EDIF-hez nyújtott csaknem 22 millió EUR összegű uniós hozzájárulás becslés szerint több, mint 98 millió EUR összegben mozgósít majd befektetéseket. 11 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Törökország, Albánia. Bosznia-Hercegovina és Koszovó mint potenciális tagjelölt ország. Izland leállította a csatlakozási tárgyalásokat, és már nem kíván tagjelölt ország lenni. 13

14 2. Az EDIF-hez tartozó vállalkozásbővítési alap (ENEF) célja, hogy a bővítési és fejlődési szakaszban lévő innovatív és nagy potenciállal rendelkező kkv-k alapítási és növekedési feltételeinek megteremtésével fokozza a régió társadalmi-gazdasági fejlődését. A 11 millió EUR összegű pénzügyi keret várhatóan akár 55 millió EUR értékben generálhat befektetéseket. A vállalkozásbővítési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti kapcsolat miatt az uniós hozzájárulás összességében megközelítőleg 110 millió EUR összértékben generál befektetéseket a végső kedvezményezettek számára. 3. Az EDIF-hez tartozó vállalkozásinnovációs alap (ENIF) a korai szakaszban lévő innovatív kkv-k alapítási és növekedési feltételeinek megteremtésével a Nyugat- Balkán társadalmi-gazdasági fejlődését támogatja. A 21 millió EUR összegű uniós hozzájárulás 2014 és 2020 között várhatóan akár megközelítőleg 40 millió EUR értékben generálhat befektetéseket. 4. A Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) a köz-magán társulások egy formája, amelynek célja, hogy a magánszektorból vonjon be tőkét a mikro- és kisvállalkozásoknak és a háztartásoknak való továbbkölcsönzéshez. A 88 millió EUR összegű uniós hozzájárulás eddig összességében 3,2 milliárd EUR finanszírozást generált, amelyből kedvezményezett részesült a bővítési régióban. 5. A Környezetbarát Növekedésért Alap (GGF) a célországok szén-dioxidkibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentése érdekében energiahatékonysági és megújulóenergia-projektek számára nyújt külön finanszírozást. A 38,6 millió EUR összegű uniós hozzájárulás a tervek szerint 281 millió EUR összértékben generál befektetéseket a végső kedvezményezettek számára. A jelenlegi kilenc országot és 20 partnerintézményt tömörítő projektportfólió értéke 185,1 millió EUR. 6. A törökországi kkv-k helyreállításának támogatására irányuló kölcsön célja, hogy csökkentse a válság kkv-kra gyakorolt hatását, és hozzájáruljon a török gazdaság és foglalkoztatás fellendítéséhez. A 30 millió EUR összegű uniós hozzájárulás összesen 300 millió EUR értékben mozgósított hiteleket Szomszédos országok 12 Az uniós finanszírozású programok célja, hogy az európai szomszédságpolitika (ENP) partnerországaiban előmozdítsa a fenntartható, inkluzív növekedést és kedvező befektetési környezetet hozzon létre. Az uniós szomszédságpolitika stratégiai célkitűzése, hogy javítsa az uniós energetikai és közlekedési infrastruktúra szomszédos országokkal való összeköttetését, 12 Örményország, Azerbajdzsán, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Moldova, Marokkó, Palesztina, Tunézia, Ukrajna (teljes jogú ENP-tagok), Algéria (ENP-csatlakozásáról jelenleg folynak a tárgyalások), Belarusz, Líbia, Szíria (a legtöbb ENP-struktúrán kívül); lásd még 14

15 megszüntesse a közös környezetet érintő veszélyeket, és a kkv-k támogatásával előmozdítsa az intelligens növekedést, amit a következő eszközökkel kíván megvalósítani: 1. A Szomszédsági Beruházási Keret (NIF), amelynek célja, hogy a régióban fejlessze az energetikai és közlekedési infrastruktúrát és az összeköttetéseket, kezelje a környezeti veszélyeket, ideértve az éghajlatváltozást, és a kkv-k és a szociális szektor támogatásával előmozdítsa a társadalmi-gazdasági fejlődést és 2014 között a megközelítőleg millió EUR összegű uniós hozzájárulás az európai pénzügyi intézményeken keresztül 11,9 milliárd EUR összértékű hitelnyújtást generált; a támogatott projektek becsült összköltsége 26 milliárd EUR. 2. Az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) a régióbeli üzleti befektetőkével azonos feltételekkel juttat tőkét a mediterrán partnerországok magánszektorának a vállalkozások alapításának, szerkezetátalakításának és növekedésének támogatására. Az Unió hozzájárulásának jelenlegi értéke összesen 224 millió EUR A Fejlesztési Együttműködési Eszköz hatályába tartozó országok Egyes Unión kívüli országokban a kkv-szektor fejletlensége, az infrastruktúrák elégtelensége, továbbá az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem alulfinanszírozottsága arra vezethető vissza, hogy nincs megfelelő intézményi keret a tulajdonjog védelmére, a piaci hiányosságok megszüntetésére és a magánkezdeményezések ösztönzésére. Az uniós külső politika fő kihívása, hogy az arra érdemes kkv-k, infrastruktúrák és termelőberuházások finanszírozásával megoldja az említett problémákat; amihez a következő eszközöket használja: 1. A Közép-ázsiai Beruházási Keret (IFCA) és az Ázsiai Beruházási Keret (AIF) célja, hogy az energetikai infrastruktúra javítására, a környezet fokozott védelmére és a kkvszektor növekedésére összpontosítva előmozdítsa a befektetéseket és a kulcsfontosságú infrastruktúrák kialakítását. A jelenlegi költségvetés összesen 171,56 millió EUR. Az IFCA 82 millió EUR összegű hozzájárulása eddig megközelítőleg 465 millió EUR finanszírozást eredményezett, az AIF 62 millió EUR összegű hozzájárulása esetében ez az összeg millió EUR. 2. A Latin-amerikai Beruházási Keret (LAIF) célja, hogy Latin-Amerika közlekedési, energetikai és környezetvédelmi szektoraiban előmozdítsa a befektetéseket és az infrastruktúrák kialakítását, és támogassa a szociális és a magánszektor fejlődését és 2014 között megközelítőleg 210 millió EUR felhasználásával 2,9 milliárd EUR összegű hitelnyújtást generált az európai pénzügyi intézményeken keresztül, a támogatott beruházások becsült összértéke 6,6 milliárd EUR A Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF) célja, hogy a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő országokban előmozdítsa az projekt alapján, amelyek közül kettőt töröltek. 15

16 energiahatékonyságot és a megújulóenergia-ágazatot végéig az Unió hozzájárulása mintegy 1 milliárd EUR értékű befektetést generált. 16

17 KÖVETKEZTETÉS A pénzügyi válság alatt a gazdaság sok fontos ágazatában megnehezedett a finanszírozáshoz való hozzáférés. A hitelállomány-leépítéssel és a pénzügyi fragmentációval kapcsolatos utóhatások miatt a válságot követően sem szűntek meg a finanszírozás volumenét és feltételeit is érintő finanszírozási nehézségek, különösen a sebezhető tagállamok és célcsoportok tekintetében. Az EU pénzügyi eszközei költséghatékonynak és eredményesnek bizonyultak e problémák megoldásában. A Bizottság már egyértelműen elkötelezte magát ezen eszközök szélesebb körű felhasználása mellett. Meg fogja vizsgálni a meglévő eszközök hatékonyságnövelésének vagy új eszközök indításának a lehetőségét annak érdekében, hogy megszüntesse azon piaci hiányosságokat és az olyan nem megfelelő beruházási helyzeteket, amelyek esetében a legmegfelelőbb támogatási formának az uniós garancia, tőkebefektetés vagy kockázatmegosztási megállapodás melletti piaci finanszírozás tűnik. Ugyanakkor a Bizottság továbbra is egyensúlyt kíván fenntartani a költségvetési hatóság bizonyosságának beszámolás, felügyelet és ellenőrzés útján történő növelése, illetve a pénzügyi eszközök végrehajtási hatékonyságának növelése között. E tekintetben jelentős előrelépés történt. A közötti időszak eszközeire vonatkozó új végrehajtási keret szigorú előírásokat tartalmaz a technikai követelmények, az átláthatóság, a belső kontroll, az ellenőrzés és a beszámolás tekintetében. Emellett következetes és ésszerű módon korlátoztuk a megbízott szervezetek javadalmazását annak érdekében, hogy érdekeiket a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseihez igazítsuk. A központilag irányított eszközök tekintetében ezenkívül eljárási követelményeket határoztunk meg annak biztosítása érdekében, hogy az uniós hozzájárulás teljes körűen befektetésre kerüljön, és hogy a megbízott szervezeteknek kifizetett források folyamatosan az adott eszköz konkrét operatív igényeihez igazodjanak. A tagállamokkal közös irányítás keretében létrehozott és irányított, uniós költségvetési forrásokat használó eszközök esetében szabályozási rendelkezésekkel biztosítottuk, hogy a források kifizetése közvetlenül kapcsolódjon a pénzügyi közvetítők által a végső kedvezményezetteknek juttatott tényleges támogatáshoz. A Bizottság 2016-tól kezdve mindkét eszköztípusról következetesebb módon fog beszámolni. A Bizottság felül kívánja vizsgálni a szabályozási keretet annak érdekében, hogy csökkentse a végrehajtás első szakaszát esetlegesen érintő szükségtelen bürokráciát, és hogy a pénzügyi eszközök kialakítását összehangolja a leghatékonyabb és legkorszerűbb piaci gyakorlatokkal. Ezt szem előtt tartva el fogjuk végezni az eszközök időközi értékelését. Hasonlóképpen, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően, felül kívánjuk vizsgálni a költségvetési rendelet pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseit is, és adott esetben javaslatokat teszünk a gyakorlati tapasztalatok beépítésére, a piaci gyakorlatok jobb figyelembevételére és a végrehajtás további könnyítésére. A felülvizsgálat során meg kell fontolni különösen az uniós költségvetésből merítő támogatási formák kombinációjának lehetőségét, főként a 17

18 tőkeáttétel további fokozása, vagyis az uniós pénzügyi eszközök hatékonyságának javítása érdekében. 18