A Modern Kozmológia felújhodása A preciziós kozmológia első eredményei
|
|
- Flóra Törökné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A Modern Kozmológia felújhodása A preciziós kozmológia első eredményei Ia típusú szupernovák magas z-nél CMB fluktuációs spektrum és polarizáció LSS és más módszerek A reionizáció problémája Kozmológia es alapvető fizika
3 A Változó Perspektiva: Akkor 1980 előtt : H 0 = Hubble állandó Ω 0 = sürűség paraméter n γ /n b = foton/baryon számhányad Ω Λ, kozmológiai állandó (?) Melyek okvetlen szükségesek? Komolyan vegyuk-e a kozmológiai allandó(ka)t?
4 A Változó Perspektiva: Most 2004 Május h = H 0 /100 km/s/mpc ω b = Ω b h 2, baryonsürüségparaméter ω d = Ω d h 2, sotétanyag sürüségparaméter Ω Λ = sötét energia sürüségparaméter w = sötét energia állapotegyenlet τ = reionizaciós optikai mélység Ω k = térgörbület, Ω b + Ω d + Ω Λ = 1 - Ω k ~ 1 kedvezett A s = skaláris power spectrum amplitudó n s = skalár spektrál kitevő; n s = 1 kedvezett a = skaláris spektrum kitevő változása (running) r = tenzor-skalár hányad n t = tenzor spektrál kitevő b= bias-faktor (fényes és sötetanyag kontraszt) f ν = neutrino hányad=r n /r d
5 Melyek Kötelezőek? h = H 0 /100 km/s/mpc ω b = Ω b h 2, baryonsürüségparaméter ω d = Ω d h 2, sotétanyag sürüségparaméter Ω Λ = sötét energia sürüségparaméter w = sötét energia állapotegyenlet τ = reionizaciós optikai mélység Ω k = térgörbület, Ω b + Ω d +Ω k =1 A s = skaláris power spectrum amplitudó n s = skalár spektrál kitevő; n s = 1 kedvezett a = skaláris spektrum kitevő változása (running) r = tenzor-skalár hányad n t = tenzor spektrál kitevő b= bias-faktor f ν = neutrino hányad
6 1. 1a típusu Szupernovák
7 1a típusu Szupernovák Jó standard gyertyák : Alacsony vöröseltolódású fénygörbe sablon A maximum luminozitás állandósága még jobb, ha figyelembe vesszük a luminozitás és a fénygörbe szélesség korrelációt
8 SN 1a Hubble-diagramm (régebbi adatokkal) Vákuum Üres EdeS W m W L W K EdeS (anyag) 1 O O Üres O O 1 Vákuum energia O 1 O (~ kozmológiai állandó)
9 1a szupernova Hubble-diagramm (újabb adatokkal) Zárt (lassuló) Nyílt (gyorsuló) gyorsuló lassuló SN + WMAP konkordancia model Ω m =0.27, Ω Λ =0.73, H 0 =71
10 A magas-z szupernova projekt eredményei Van gyorsulás, de régebben volt lassulás, nem tömeghiány Ha w ª p/r =-1, (pld. kozmológiai állandó, de általánosan sötét energia ) akkor H 0 t 0 =0.96 ± 0.04 és Ω Λ -1.4 Ω M =0.35 ±0.14 Ha ráadást Euklidi, Ω k = 0, Ω M = 0.28 ± 0.05 Ha Ω M a 2DF survey által kényszerül, és Ω k = 0, < w < (Tonry et al, 2003)
11 A szupernova kozmológia projekt (egymagába véve) Mivel Ω M 0.25 (cluster sugárzás, viriál sebességek) szükségszerüen fennáll hogy véges Ω Λ van Jóval szorosabban szögezi le az Ω Λ értékét mint a korábbi lencsézési mérések eredményei
12 Remélhetőleg a jövőben: SNAP Projekt 2 méteres űrtávcső 1 fokos látszögű mozaik kamera 1 milliárd (10 9 ) pixel Szpektrálfotometria nm Több ezer SN, 0.3 z 1.7 között Sok más kozmológiai adat Fokozott hangsúly gyenge lencsézésre Dedikált műbolygó, többször vagy folyton figyel adott égboltrészt Mozgórészek nélkül 3 évi kezdeti üzemelés (olcsón hosszabitható)
13 Továbbá: James Webb Űrtávcső (JWST) NASA, t 2012 Difrakció limitált 6-7 méteres átmérőjü távcső 2 µm-nél Optikai és közép infravörös közötti megfigyelések (0.6-5 és 5-27 mm) Irány stabilitás a típusú szupernovák: Kozmológia II típusú szupernovák: a kémiai elementumok eredete, nukleoszintézis
14 2. Nagyskálájú struktúrák (LSS) és a Kozmikus Mikrohullám Háttérsugárzás (CMB) fluktuációk és polarizáció
15 A CMB és a nagyskálájú struktúra (LSS) Hogyan hozható összhangba a CMB power spektruma a ma megfigyelt galaxisok nagyskálájú strukturájával (a nagyskálájú tömegspektrum)
16 A Geller-Huchra felmérés A Nagy Űreg A Nagy Fal A galaxisok elhelyezkedését térképezte fel, az Univerzumnak egy szeletén belül. A Tejút az ábra közepén van. Nagyskálájú üregek (voids) és falak vannak, nagyságuk ~50-szorosa egy galaxis halmaznak
17 A Geller-Huchra felmérés A Nagy Fal A galaxisok ebben a szeletben helyezkednek el A nagy üreg. A galaxisok elhelyezkedését térképezte fel, az Univerzumnak egy adott szeletén belül. A Tejút az ábra közepén van. Hatalmas üregek (voids) és falak észlelhetők, melyek nagysága 50- szorosa egy galaxis halmaznak
18 A 2dF (2 fokos mező) felmérés 180,000+ galaxis redshiftjét mérte szeletekben Több nagy üreg és fal látható itt is Multi-fibre szpectroszkópia az Anglo-Australian Telescope-al
19 A 3-D Galaxis eloszlás a Sloan Digital Sky Survey (SDSS)-ben A 3D gravitáló anyag tömegeloszás power spektrumát adta meg, 200,000 galaxis alapján az SDSS felmérés, galaxisoktól supercluster skálákig
20 Mit hoz a CMB? Jeans tömeg, baryonok és sugárzás szétcsatolása és Doppler csúcsok z eq z dec z z dec z eq DM Fluktuációk növekednek z time
21 Az CMB fluktuációs power spektrum Acoustic peaks Observed by COBE
22 Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) 2001 Június 30-ika óta gyüjt adatokat
23 WMAP COBE Image of the Sky
24 WMAP power spektrum Kitünő egybehangzás a síma ΛCDM modellel Első csúcs helyzete: K@0, W magassága: W b d 0.05 Valamenyire kisebb amplitudók alacsony l-nél Keresztkorreláció a polarizáció és a skalár power spektrum amplitudói között egyezik a síma skalár tér plusz reiónizáció elvárásaira
25 WMAP+Sloan+SN Tömegeloszlás spektrum Széles sárga sáv: csak CMB Keskeny sárga sáv: plusz f ν =0, w=-1 Narancs sáv: plusz Ω k =r=a=0 Kék sáv: plusz SDSS galaxis power spektrum Tegmark et al 2003
26 WMAP és SDSS adatai egybevéve Sárga: WMAP egymagában Piros: WMAP plusz SDSS
27 WMAP + SDSS minimál megoldás (h = 0.7) ω b = ω d = 0.12 Ω Λ = 0.72 w = 1 t = 0.17 Ω k = 0 A s = 0.89 n s = 1 a = 0 r = 0 n t = 0 (b = 1) f ν = 0
28 A tömegsürűség fluktuációk spektruma, más adatok bevetésével Kék vonal: a szabványos Harrison- Zeldovich spektrum (n=1 kitevővel, plusz áttételfüggvény)
29 3. Más Független Adatok
30 Hubble Állandó Legjobb Becslések Freedman et al: HST key project végeredmény H 0 = 72±7 (1σ) km/s/mpc Más becslések: - Sandage-Tammann: Ia szupernovák H 0 = 59 km/s/mpc - Gravitációs lencsézés időkülömbségek H 0 = (60-65) km/s/mpc - Sunyaev-Zeldovich effektus H 0 = (50-60) km/s/mpc
31 A Könnyű Elemek Képződése Abundance by mass Helium-4 Density of ordinary matter in the Universe Deuterium Helium-3 Lithium-7 Critical density of matter in the Universe Observed He-4 Observed D Observed He-3 Observed Li-7 A könnyű elemek, 4 He, 3 He, D, 7 Li, amik a Nagy Bum első fázisaiban keletkeztek, nagyon nehezen magyarázhatók csillagokon belüli nukleoszintézissel. A Nagy Bum által jósolt mennyiségek jól egyeznek a megfigyelésekkel, egy adott baryon sűrüségre : ω b = ± Average density of the Universe kg m -3
32 A csillagok kora és a magfizikai kronológia A legöregebb, gömbhalmazbeli fémszegény csillagok korai a fősorrendröl letérési pontjukrol számitható. Fehértörpék hülési ideje Magfizikai kronológia gia: : a galaxis kora mgegyezik a fentiekkel: Az Univerzum kora legalább T gal gal = 12 ± 2 milliárd év
33 Kilátások, kérdések Mennyire komolyan vehetőek a többi paraméterek? Lehetőség új fizikára. A megfigyelési precizió növelésének fontossága, ameddig ezek elérik a kozmikus variancia korlátot A polarizációs megfigyelések fontossága a tenzor módok keresése ki kell küszöbölni az összetévesztést a gravitációs lencsézés okozta polarizált skalár módokal. A nagyon magas l-re kiterjesztés újefektusok mint pld. a Sunyaev-Zeldovich kihasználása.
34 Nagyskálájú tömeg eloszlás 2DF és SDSS után Következő nemzedéki nagy távcsövek nagyon mély felmérések GSMT, OWL (t 30 m Φ ) Gravitációs lencsézés, sötet anyag eloszlása. Az infravörös hullámhosszak fontossága a por problémája- SIRTF,. Felmérések más hullámhosszakba, sub-mm, rádió : termál, nem-termál - ALMA, LOFAR Röntgen sugarak és a meleg gáz eloszlása távoli halmazok XEUS, CON-X A HI Univerzum SKA Square Kilometre Array. A HI galaxisokon belüli és kívüli eloszlása.
35 4. A Re-íonizációs Probléma
36 A magas-z Intergalaktikus Gáz (IGM) állapota A rekombináció és reionizáció közötti idő kulcsfontosságú a galaxisképződés megértéséhez A megfigyelt Gunn- Peterson vályúk valóban re-ionizációt jelentenek? Milyen a re-ionizáció lefolyása?
37 WMAP és Re-ionizáció Az erős polarizációs mérések alacsony l-nél nagy Thomson- szórási optikai mélységre utalnak WMAP eredmények szerint 14 d z r d 20 Összeegyeztethető ez a megfigyelt Gunn- Peterson vályúkkal? Potenciálisan komplikált re-ionizációs folyamat
38 A PLANCK műbolygó (ESA,~2007) Planck Carrier mode for Planck-FIRST
39 Neutrális HI 21 cm-es erdő: filamentáris abszorció Vannak-e elegendő erős rádióforrások magas z-nél? Efölött még a 21 cm-es emisszió is fontos, és mérhető (Carilli et al 2002)
40 A Re-ionizációs korszak és a Négyzetkilométeres Array (SKA) Potenciálisan felmérheti az Univerzumot HI-en a komplex re-ionizációs korszakon keresztül. Emissziós úgymint abszorciós kiserletek Sok más asztrofizikai felhasználhatóság. t 2012?
41 Gamma-kitörések (GRBk) (az u.n hosszu típusú, t g t 10 s) Masszív csillag összeomlása (mellékjelenete egy Ic szupernova )
42 Generikus GRB Relativisztikus Csóva gamma-sugár UV/opt/IR/radio gamma X UV/optical IR mm radio központi fotoszféra belső külső lökéshullám hajtómű lökéshullám (hátra) (előre) (v. magnet. diszipáció) Azonnali g-ák Hosszú időtartamú utófény
43 A GRB utófény előnye a kvázárok felett ( mint kontínuum forrás, lásd pld astro-ph/ ; ) Rövid, ultrafényes csillagforrás, ) nagy vöröseltolódás Kvázárokat és galaxisokat túlragyogja (kb. egy napig) Korábban fordulhatnak elő mint a kvázárok v. galaxisok íg-sugár elsütő (trigger) teljes églefedésü ellenörzést enged Szélessávú síma spektrum nyugalomrendszeri UV íg Az IGMböl származó vonalak mérésere alkalmas, az íonizációs-termális állapot és fémmenyiseg ellenörzésére A megfigyelt fluxus adott megfigyelési időre (korra) nem halványul lényegesen a vöröseltolódással (kozmológiai időelnyulás ellenhatása a fényességtávolságra) Csak gyenge megzavarása a környékező IGM nek - Rövidéletü: elhanyagolható a GRB okozta IGM íonizáció - Kistömegü galaxis: gyenge IGM beesés, Lya vonalemisszió
44 GRB O/IR detektálhatóság GRB visszacsapódó és előretörő lökéshullámok O-IR fényessége a redshift függvényeként Két sürűség profil esetére, n= const (kereszt) és n (1+ z) 4 (anélkül). Megfigyelési idők : (szolid, szaggatott, pontozott vonal) t obs =1 perc, 2 óra, 1 nap V@O.5 mm, K=2.2 mm, M =4.4 mm ROTSE érzékenység 1O perc és 2 órára számitva. JWST érzékenység R=1OOO felbontás, S/N=1O és 1 órás integrációs idő. ROTSE(V): z d5, JWST (K): z d 17, JWST(M): z d 36 (amenyiben van GRB ilyen távólságra) L. Gou, et al. 04, ApJ in press, astro-ph/ )
45 Elvárás ~ GRB/év lokalizáció és követés gamma/röntgen/optikai Ezeknél vöröseltolódás (fotom., szpektr.) További nemlokalizált fénygörbe Swift Kilövés t Szept. 04 NASA, Penn State, Leicester, Miláno, London, Róma kollab. BAT: kev CdZnT, FOV: 2 sr, q~1-4 pozició felbontás XRT: kev CCD, q~1 szögfelbontás UVOT: nm, q~0.5 szögfelbontás
46 5. Kozmológia és Alapvető Kérdések
47 Alapvető Kérdések, melyekhez hozzáállás várható a közeljövőben Az inflációs folyamat kimutató jelei A kozmologiai állandó finom beállitása, Ω Λ A sötét anyag azonossága A sötét energia fizikai eredete A sötét energia állapotegyenlete változik-e az idővel? Qvintesszencia? A kezdetbeli gravitációs hullámok szerepe A skalárperturbációs spektrum eredetének fizikai értelmezése- részletesen.
48
49 Kozmológiai alapegyenletek Friedmann : Newtoni megfelelő : [ M=(4p/3)rR 3 ] R& R 2 8π G ρ 3 2 H = = T R& m 2 2 GmM R Kc R mkc = const= K=totál energia, K<0 negativ görbület, pozitiv energia, nyilt univerzum K>0, pozitív görbűlet, negatív energia, zárt univerzum
50 Energia Sűrüség Energia megtartás dv-ben de = pdv Energia sűrüség ρc 2 d( ρc R ) = Pd( R ) Friedmannból Totál energia d dt R& R & ρ = 3( R& / Rc )( P + ρc 2 R && = (4πGR/3)( ρ + 3P / ρ = ρ + ρ + T m r ρ 3 V 2 2 c ) ) Kozmológiai állandó Λ ρ V = Λ 8 π G
51 Áll. Egy. En.sűr. Hossz. Idő füg. sugárzás P=⅓ rc 2 r R -4 R t 1/2 r t -2 Anyag P=⅔rv 2 r R -3 R t 2/3 r t -2 Vákuum P= - rc 2 r const R e ⅓Λt r const r c = (3/8pG)H 02 = kg/m 3 : kritikus sűrüség (K=0, t=t 0, most) r r = kg/m 3, W r 0.01 r b = kg/m 3, W b 0.05 r m = kg/m 3, W m 0.3 W = (r / r c ) = 1+(Kc 2 / [H 0 R(t 0 )] 2 (Friedmann) : ha K=0 W=1 minden t-re K=0 : W = W r +W m + W V K 0 : W K = r K /r c =-Kc 2 /[H 0 R(0)] 2 ; W+W K =W r +W m +W V +W K =1, W=1-W K
52 Vákuum Állapotegyenlet p = w r Sugárzás: w=1/3, p = (1/3) r Vakuum: w =? Vákuum: az alapállapotban véges energiajú oszcillációk vannak P=-r c 2 : Lorentz invarianciábol az állapot invariáns minden megfigyelő számára, minden időre 1) Klasszikusan: Pisztont adiabatikusan visszahúzunk dv változás vákuum energia keltés, de = rc 2 dv, a vákuumnyomás munkája révén, PdV. Energia megtartás P = - rc 2 2) Manapság a sőtét energia dominál, de nem dominálthatott a múltban, mível nagyskálájú strukturák nem jöhettek vólna létre. A struktúra növekedési idö ~(Gr m ) -1/2, ahol r m az anyag amely részt vesz a csoportosulásba, míg az expanziós idő ~(Gr tot ) -1/2, ha a görbület elhanyagohátó. Ha r total > r m, a struktúrák növekedése megáll. Miután ez csak zd1 körül történt, ahoz hogy a sőtét energia kevesebb legyen a múltban, lassaban kell növekednie mint a r m µ R -3 nyomásnélküli sötét anyag. Tehát a nyomása negativ kell hogy legyen: P= wrc 2, ahol w 0. Hogy a CMB és a jelenlegi struktúrák közötti konkordancia meglegyen, szükséges továbbá hogy wd-0.5. Miután dr/dt=(4pgr/3)(r+3p/c 2 ) r =const, minden t-re
53 Lassitási Paraméter RR && 4πG 2 q = = ρ 2 R& c H ( c + 3P) Ωm / + Ωr ΩV Ha a vákuum dominál, q 0, gyorsitás Üres Univerzum: W m =W r =W V =0 W K =1 szabadon fut SDSS kvázárok neutrális hányad x t10-3, z~6.3-nél WMAP polarizáció t T =0.17, z~17nél (ha x=0) (gyakorlatban akkor is ha x~ )
54 COBE és PLANCK összehasonlitás COBE PLANCK - Simulation
55 Az elvárt CMB fluktuációs spektrum mérési pontossága a PLANCK műbolygóval Figyelemre méltóak a nagyon kis hibamércék a magas gömbharmonikus l-eknél. Ezek kulcsfontosságuak a részletes fizikai információ elemzésére amit PLANCK-tol elvárnak.
56 Detectability of Afterglow Emission Near the Lya Wavelength Photometric redshift identification: based on the Lya trough z=5 z=11 z=9 z=7 z=15 JWST sensitivity Barkana & Loeb 2003 astro-ph/
57
58 Nagyskálájú mozgások elemzése A legjobb becslések szerint β=ω /b =0.43±0.07, de nagy fényeségekre kedvezve (ahol b=bias paraméter). Típikus galaxisokra korrigálva β = 0.54±0.09 A hideg sötét anyag sűrüsége, nagy skálákon átlagolva (ha h=0.7) Ω 0 = 0.3 (Peackock et al, 2001)
59 A tömegspektrum z-szerinti fejlődése A Press-Schechter formalizmus megközeliti a numerikus számitások eredményeit A galaxisok megfigyelt térbeli eloszlása, az aktív galaxisok és környezetük megfigyelései fontos teszteket adnak a hierarchikus csoportosulás modelre.
60
61 21 cm-es megfigyelések: Emiszió z=7.2 z=18.3 z=16.1 z=13.2 z=14.5 z=8.7 z=9.2 z=9.8 z=10.4 z=11.2 z=7.9 z=8.3 z=7.5 z= Mpc comoving ν=0.1 MHz Furlanetto et al. (2003)
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenAz univerzum szerkezete
Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek
RészletesebbenModern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék
Modern kozmológia Horváth István NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék 2015 a fény nemzetközi éve 1015 Ibn Al-Haytham optika 1815 Fresnel fény hullámelmélete 1865 Maxwell egyenletek
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenCsillagok parallaxisa
Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra
RészletesebbenKozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?
Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás? MOEV 2010. április 10. Előadó: Szécsi Dorottya ELTE Fizika Bsc III. Hit és tudomány Mit gondoltak őseink a Világról? A kozmológia a civilizációval egyidős
RészletesebbenA nagyenergiás neutrínók. fizikája és asztrofizikája
Ortvay Kollokvium Marx György Emlékelőadás A nagyenergiás neutrínók és kozmikus sugarak fizikája és asztrofizikája Mészáros Péter Pennsylvania State University A neutrinónak tömege van: labor mérésekből,
RészletesebbenKomplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 28. A kozmikus háttérsugárzás eredete Az ősi plazmában a fotonok folyamatosan
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 7. Távcsövek és kozmológia Megoldások Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat A nagyítást az objektív és az
RészletesebbenKozmológiai n-test-szimulációk
Kozmológiai n-test-szimulációk Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 21. Inhomogenitások az Univerzumban A háttérsugárzás lecsatolódásakor (z 1100)
RészletesebbenFriedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011
A September 27, 2011 A 1 2 3 4 A 1 2 3 4 A Robertson-Walker metrika Konvenció: idő komponenseket 4. helyre írom. R-W metrika: R(t) 2 0 0 0 1 kr 2 g = 0 R(t) 2 0 0 0 0 R(t) 2 r 2 sin 2 (Θ) 0 0 0 0 1 Ugyanez
RészletesebbenKozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája Bántó Balázs Eötvös Loránd University Bántó Balázs (ELTE) CMB 1 / 23 Történelmi áttekintés Robert Henry Dicke 1941-ben, az M.I.T. sugárlaboratóriumában
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenBevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május
Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével Gyöngyöstarján, 2004 május Tartalmi áttekintés A tágulás klasszikus megközelítése Ált. rel. analógiák Az Ősrobbanás pillérei A problémák és a megoldás, az
RészletesebbenA sötét anyag és sötét energia rejtélye
A sötét anyag és sötét energia rejtélye Cynolter Gábor MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Részecskefizika Határok Nélkül 2018. november 17. ELTE TTK Cynolter Gábor Sötét anyag és energia... A Standard
RészletesebbenMérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal
Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/
RészletesebbenOptikai/infravörös interferometria Magyarországon!?
Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak
RészletesebbenFekete lyukak a fiatal Univerzumban, a rádiótávcsövek szemével. 100 éves az általános relativitáselmélet NKE, Budapest, november 9.
Fekete lyukak a fiatal Univerzumban, a rádiótávcsövek szemével 100 éves az általános relativitáselmélet NKE, Budapest, 2016. november 9. Karikatúrák: Sidney Harris Frey Sándor (FÖMI KGO) Együttműködő kutatók:
RészletesebbenGalaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.
Galaxishalmazok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 17. Szatellitgalaxisok Nagy galaxisok körül keringő törpegalaxisok a Tejút körül 14-16 szatellit,
RészletesebbenŰrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK CSI
Űrtávcsövek Molnár László MTA CSFK CSI Minek? γ Földi légkört kikerülni Röntgen UV IR Optikai ablak (szub)mm mikro UHF VHF HF MF Rádió ablak Minek? Földi légkört kikerülni Légkör hatásai Elnyelés: sok
RészletesebbenFecske az űrben. Szécsi Dorottya. MOEV, április 4. ELTE fizika BSc
Fecske az űrben Szécsi Dorottya ELTE fizika BSc MOEV, 2009. április 4. Az űr új rejtélye 1967 Vela műholdak az űrből jövő nagyenergiájú, ismeretlen eredetű villanásokat detektáltak 1973 adatokat nyilvánosságra
Részletesebben2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28
Kvazárok Balogh Gáspár Sámuel 2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 1 / 28 Jellemző sűrűségadatok ρ universe 10 27 kg Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 2 / 28 Jellemző
RészletesebbenTartalom. Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek
Szonolumineszcencia Tartalom Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció 1934-es ultrahang
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenKomplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.
A nagyléptékű szerkezet kialakulása, fejlődése Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 28. Az Univerzum sűrűségfluktuációinak fejlődése A struktúra kis
RészletesebbenAsztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.
Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával
RészletesebbenŐsrobbanás: a Világ teremtése?
Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 1/37 Ősrobbanás: a Világ teremtése? (A kozmológia alapjai) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenGravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions
Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions D. Paraficz & J. Hjorth Gravitációs lencsék mint kozmikus vonalzók: Ω, Ω az idő késésből és a sebesség m Λ diszperzióból
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenAktív magvú galaxisok és kvazárok
Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenA nagy skálás szerkezet statisztikus leírása
A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2014. április 7. A nagy skálás szerkezet statisztikus leírása Össze akarjuk hasonĺıtani
RészletesebbenA világegyetem elképzelt kialakulása.
A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,
RészletesebbenA csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1
A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenŰrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK
Űrtávcsövek Molnár László MTA CSFK 2016 Minek? γ Földi légkört kikerülni Röntgen UV IR Optikai ablak (szub)mm mikro UHF VHF HF MF Rádió ablak Minek? Földi légkört kikerülni Légkör hatásai Elnyelés: sok
RészletesebbenGammakitörések földi megfigyelései
Gammakitörések földi megfigyelései Kelemen János MTA KTM CSKI 1967-ben a nukleáris kísérletekre vonatkozó tilalom betartását ellenőrző VELA mesterséges holdak olyan röntgen- és gammasugár-felvillanásokat
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenAZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA
bességet adunk irányukat pedig a helyvektorokkal ugyanakkora szöget bezárónak vesszük A rendszert ily módon elindítva a testek Kepler-mozgást végeznek miközben konfigurációjuk önmagához hasonló (konvex
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenAsztrofizika az Interneten: a Világtávcső
Asztrofizika az Interneten: a Világtávcső Szalay Sándor Johns Hopkins University, Baltimore Az ég első térképei Kinai, 940 A.D. Tycho Brahe 1600 A.D. Uranometria, Johannes Beyer, Tycho Brahe csillagtérképéből
RészletesebbenA Mössbauer-effektus vizsgálata
A Mössbauer-effektus vizsgálata Tóth ence fizikus,. évfolyam 006.0.0. csütörtök beadva: 005.04.0. . A mérés célja három minta: lágyvas, nátrium-nitroprusszid és rozsdamentes acél Mössbauereffektusának
RészletesebbenAz ősrobbanás elmélete
Az ősrobbanás elmélete Kozmológia és kozmogónia Kozmológia: a világmindenséggel mint összefüggő, egységes egésszel, tér- és időbeli szerkezetével, keletkezésével, fejlődésével foglalkozó tudomány. Kozmogónia:
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
RészletesebbenSzupermasszív fekete lyukak. Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető
Szupermasszív fekete lyukak Kocsis Bence ELTE Atomfizikai Tsz. ERC Starting Grant csoportvezető 100 évvel ezelőtt Egy elmélet jóslatainak kidolgozásához jobban megéri pacifistának lenni. r = 2GM c 2 Broderick,
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenA változócsillagok. A pulzáló változók.
A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenA TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.
1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2007. augusztus 12-19. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal l úl d á d Az elmúlt negyedszázad a mikro- és makrokozmosz fizikájának összefonódását
RészletesebbenAz elemek eredete I.
Az elemek eredete I. A Föld kontinentális kérgében ma 90 elem (H U), de 112 ismert: - az első 82 (H Pb) stabil nuklid is (Tc és Pm nincs a természetben), - a 83-92 (Bi U) csak radioaktív nuklid ( 209 Bi,
RészletesebbenA SWIFT MŰHOLD ÉS A GAMMAKITÖRÉSEK THE SWIFT SATELLITE AND THE GAMMA RAY BURSTS. Bevezetés SZÉCSI DOROTTYA
A SWIFT MŰHOLD ÉS A GAMMAKITÖRÉSEK SZÉCSI DOROTTYA A SWIFT MŰHOLD ÉS A GAMMAKITÖRÉSEK THE SWIFT SATELLITE AND THE GAMMA RAY BURSTS A Swift műhold 2004-es indulása óta több mint 400 gammakitörést figyelt
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Miért éppen a változócsillagok? Hogyan alkalmazható erre a HST? GSC: Guide Star Catalogue 1989 ben 15m ig, 2001: GSC II
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenAKTÍV GALAXIS MAGOK (AGN-k) I.
AKTÍV GALAXIS MAGOK (AGN-k) I. Fenomenológia és Modelek Mészáros Péter, 2OO4 Május 11 Mi az AGN? A galaxisok ~1%-a optikai (és sokszor röntgen, ) képe pontszerü, fényes magot tartalmaz, amely jóval fényesebb
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenAZ UNIVERZUM SUTTOGÁSA
AZ UNIVERZUM SUTTOGÁSA AVAGY MIT HALLANAK A GRAVITÁCIÓSHULLÁM-DETEKTOROK Vasúth Mátyás MTA Wigner FK A Magyar VIRGO csoport vezetője Wigner FK 2016.05.27. Gravitációs hullámok obszervatóriumok Einstein-teleszkóp
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /
RészletesebbenPelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel
Pelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel Szepesi Tamás KFKI-RMKI, Budapest, Hungary P. Cierpka, Kálvin S., Kocsis G., P.T. Lang, C. Wittmann 2007. február 27. Tartalom 1. Motiváció ELM-keltés
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Hajdu Tamás & Császár Anna & Perger Krisztina & Bőgner Rebeka A csillagászok egyik legnagyobb problémája a csillagászati objektumok távolságának
RészletesebbenTermészettudományos Önképző Kör. Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem V. 25, péntek, 14:45-15:45
Természettudományos Önképző Kör Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem 2007. V. 25, péntek, 14:45-15:45 Sok szeretettel köszöntünk minden kedves érdeklődőt Csörgő Tamás iskolánk öregdiákja,
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenAZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS
AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS ÉGBOLTFELMÉRÉSSEL Varga József MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet ELTE, Komplex rendszerek fizikája tanszék Big data téli iskola Budapest, ELTE
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenAktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak
Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 10. Aktív magvú galaxisok egyesített modellje 2 Úgy gondoljuk,
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
RészletesebbenKomplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2014. április 28. A korai Univerzumot kitöltő plazma Az Univerzum kezdetén egzotikus
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenKozmikus záporok és észlelésük középiskolákban
Magfizika és Részecskefizika előadás Szegedi Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék 2012. 10. 16 Kozmikus záporok és észlelésük középiskolákban Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenA gamma-kitörések vizsgálata. a Fermi mesterséges holddal
A gamma-kitörések vizsgálata Szécsi Dorottya Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizika BSc III. Témavezető: Horváth István Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1 Bevezetés és áttekintés
RészletesebbenA Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata
A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata különös tekintettel a gamma-kitörésekre rárakódó háttér értékének alakulására Szécsi Dorottya ELTE fizikus MSc, I. évfolyam XXX. Jubileumi OTDK 211. április 27-29.
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenA Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata
A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata különös tekintettel a gamma-kitörésekre rárakódó háttér értékének alakulására Szécsi Dorottya fizikus MSc, I. évfolyam ELTE TTK Csillagász TDK 2010. december 2.
RészletesebbenRészecskefizika 2: kozmológia
Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, 2014.04.22. p. 1/41 Részecskefizika 2: kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, 2014.04.22. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont,
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
Részletesebben