Egyes növényi fehérjék kedvezőtlen hatása halak bélcsatornájának állapotára a kedvezőtlen hatások elleni védekezés lehetőségei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyes növényi fehérjék kedvezőtlen hatása halak bélcsatornájának állapotára a kedvezőtlen hatások elleni védekezés lehetőségei"

Ádám Illés
8 évvel ezelőtt
Látták:

2 Egyes növényi fehérjék kedvezőtlen hatása halak bélcsatornájának állapotára a kedvezőtlen hatások elleni védekezés lehetőségei Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

3 ALAP PROBLÉMA - ELŐZMÉNYEK Vegetariánus ragadozó halak: Célja: az egyre csökkenő mennyiségű halliszt kiváltása Előnye: csökken a halhús dioxin tartalma Hátrányai: a halhús n-3 zsírsav tartalom csökkenése (takarmány függő) egyes növényi fehérjehordozók, pl. a szója súlyos bélgyulladást idézhetnek elő (főképp lazacnál) tilapia takarmányában a halliszt helyettesíthető szójadarával % mértékben, de a szójadara hatására csökken a lizozim aktivitás, azaz csökken az immunválasz készség.

4 A szójadara etetés hatásai: A szója antinutritív anyagai és azok hatása - Növekedés üteme csökken; - Nő a hasnyálmirigy mérete (tömege) - A zsír felszívódás mértéke, emiatt a takarmány ME tartalma csökken A hatások feltehető okai: - Epehólyag összehúzódás fokozott epesav leadás a vékonybélbe - A proteolítikus aktivitás csökken (károsodik a metionin metabolizmus) - A hemagglutininek (lektinek) hatására felszabadulnak a membrán-kötött lipázok és amilázok a vékonybélben kiürülnek a bélsárral emésztő enzim hatásuk eliminálódik Ezek a hatások a szójadara megfelelő (nedves) hőkezelésével nagyrészt csökkenthetők. A lazacoknál előforduló bélgyulladást nem a fenti hatások idézik elő, ennek hátterében a szója szaponinjai, valamint esetleg egyes emlős állatoknál táplálék allergiát előidéző szójafehérjék (glicinin, konglicinin) állhatnak.

5 A halliszt kiváltására alkalmas alternatív fehérje források a haltakarmányozásban Növényi eredetű Állati eredetű Egyéb Szójadara Baromfi hús/csontliszt Rovarlárva Repcedara Toll liszt (hidrolizált) Egy-sejt fehérje Napraforgó dara Rákliszt Fűfélék Zab dara Vérliszt Levél fehérje Gyapotmag dara Hal-szilázs Növény szilázs Búzadara Húsliszt Zooplankton Borsó DDGS Fehérje tartalom % Élesztő Fitoplankton Baktérium Algaliszt

6 NÖVÉNYI FEHÉRJEHORDOZÓK A HALAK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Extrahált szójadara: ragadozó halak számára is alkalmas lehet az állati fehérje/zsír kiváltására. Hőkezelés szükséges (min. 120 o C) az antinutritív faktorok neutralizálása érdekében, de ez a hőmérséklet csökkenti a fehérje emészthetőségét. A 44% nyersfehérje tartalmú általában sajtolással készül, emiatt nyerszsír tartalma 4,7 %; nyersrost tartalma pedig 6 %. A 48% nyersfehérje tartalmú héjmentesített és oldószeres extrakcióval készül, emiatt nyerszsír tartalma 0,9 %, nyersrost tartalma pedig 2,8 %. Borsó: fehérje tartalma jól emészthető és kevés az antinutritív anyag tartalma. Szójával együtt lazaccal nem etethető, mert kedvezőtlen interakciók ala- kulnak ki, amelynek pontos oka nem ismert. Csillagfürt: alkaloid tartalma halak számára is veszélyes lehet, emellett alkaloidjai keserűek, ezért a halak takarmányfelvétele is csökken gyenge ízérzékelésük ellenére. Pisztrángokkal akár 50% mennyiségben is etethető.

7 NÖVÉNYI FEHÉRJEHORDOZÓK A HALAK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Repce: antinutritív anyag tartalma nagy, amely halaknál is problémákat okoz- hat, de ezek mennyisége fermentációs előkezeléssel jelentősen csökkenthető. Burgonya: halak számára is jó fehérjeforrás. DDGS (szárított szeszmoslék): A végtermék átlagosan 75% szárazanyag tartalmú, amely - ha kukorica eta- nolos fermentációja után keletkezik % nyersfehérje (lizinben és tripto- fánban szegény), 7-8% nyerszsír (nagyrészt telítetlen zsírsav) és 8,5-9,5 % nyersrost tartalmú. Alkalmazását 15% mennyiségben javasolják a takarmányban.

8 NÉHÁNY ÁLLATI EREDETŰ HALTAKARMÁNY TÁPLÁLÓANYAG TARTALMA Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost (%) (%) (%) Herring liszt Menhaden liszt Szardella liszt Ponty liszt (teljes test) Garnéla rákliszt Tengeri rákliszt Vérliszt

9 EGYÉB FEHÉRJEHORDOZÓK A HALAK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Egy-sejt fehérje (baktérium fehérje): Methylococcus capsulatus (metán felhasználó baktérium) 1 kg biomassza szárazanyag előállításhoz 2 m 3 metán használható fel. Emészthetőség: magas Lys és Arg, de alacsony a Cys, zsír 87,2% Lazac, pisztráng: a fehérje 18-19%-a helyettesíthető Egy-sejt fehérje etetés hatása a takarmány értékesítésre szivárványos pisztrángban Egy-sejt fehérje a takarmányban Élesztő: Takarmány értékesítés (%) (kg takarmány/ kg súlygyarapodás) magas fehérje és nukleotid tartalom. Sejtfalának -glükán tartalma halaknál is immunstimuláns hatással rendelkeznek.

10 EGYÉB FEHÉRJEHORDOZÓK A HALAK TAKARMÁNYOZÁSÁBAN Szója peptidek: A szója peptideket a szója enzimekkel és Lactobacillus törzsekkel való fermentációjával állítják elő. Az így előállított termék nem tartalmazza a szója antinutritív és allergizáló hatású anyagait (viszont pokoli drága) Az előzetes vizsgálatok eredményei alapján a halliszt legalább 30%-a kiváltható ennek alkalmazásával. A szója peptid termék tápláló- és antinutritív és allergizáló fehérje tartalma Nyersfehérje: 53%; nyerszsír: 0,8%; nyersrost: 3,5% Tejsav: >3% (ph: 4,3-4,8) Tripszin inhibitor: max. 1 mg/g fehérje -konglicinin: 1 mg/kg Szaponinok: negatív

11 Emésztőenzimek és faji specialitások Pepszin: A mirigyes gyomor elsődleges fontosságú proteolitikus emésztő enzimje. ph optimum: ph 2 (csuka); (lazac, tonhal); 3-4 (harcsa) Tripszin: A középbél legfontosabb proteáz enzimje, amelyet a hasnyálmirigy termel. A diffúz hasnyálmirigy miatt a szintézis nehezen meghatározható. Növényevő halaknál (pl. amur) a vékonybélben 10x nagyobb aktivitás mérhető, mint a hasnyálmirigyben feltehetően a vékonybél falában egy enterokináz enzim aktiválja. ph optimum: (pisztráng); (csuka, tilapia); 9.0 (lazac)

12 A takarmány nyersfehérje látszólagos emészthetősége az egyes bélszakaszokban csatornaharcsában (Ictalurus punctatus) Takarmány Gyomor Vékonybél Utóbél elülső szakasz hátulsó szakasz 20% fehérje % fehérje

13 Emésztőenzimek és faji specialitások Lipáz (+ észteráz): A zsírok bontásához nélkülözhetetlen enzim(ek). A lipáz hasnyálmirigyben (is) termelődik. Kimutatták termelését a bél falában (ponty), a májban (pisztráng). Az észteráz termelését kimutatták termelését a májban, a lépben, a pylorus függelék falában és a gyomorban is (pisztráng, tokfélék)

14 Emésztőenzimek és faji specialitások Szénhidrát bontó enzimek: 1. Amiláz A ragadozó halak (sügér, pisztráng, csuka, lazacfélék) viszonylag alacsony szénhidrátbontó enzim aktivitással (pl. amiláz) rendelkeznek, de ezek a fajok is képesek adaptálódni a nagyobb szénhidrát tartalmú takarmányokhoz. A mindenevő fajok (pl. ponty, tilapia) érdekes módon a ragadozó fajokhoz hasonló amiláz aktivitást mutatnak. A növényevő halak ugyanakkor viszonylag magas szénhidrát bontó enzim aktivitással rendelkeznek. 2. Glükozidázok Pisztrángban, lazacfélékben és pontyban is kimutatták. 3. Maltáz Pontyban, de vörös tengeri sügérben is kimutatták. 4. Szukráz, laktáz, cellobiáz Pontyban mutatták ki (eddig).

15 Eltérő táplálkozású halak amiláz és tripszin aktivitása Táplálkozás módja Amiláz Tripszin Amiláz/Tripszin Növényevő Vegyes táplálkozású Vegyes táplálkozású Ragadozó

16 A keményítő feltárásának hatása a szivárványos pisztráng súlygyarapodására és takarmány értékesítésére Takarmány Súlygyarapodás Takarmány értékesítés (keményítő feltárás) (g/ hal) (g súlygyarapodás /g takarmány) Kukorica (nyers) 58,7 a 1,11 Búza (nyers) 60,5 ab 1,13 Búzadara 61,1 ab 1,16 Kukorica zselatinizált 63,5 ab 1,16 Búza zselatinizált 61,5 ab 1,16 Burgonya zselatinizált 65,5 b 1,15 Dextrin 59,7 ab 1,12

17 Néhány halfaj becsült nyersfehérje igénye Halfaj Nyersfehérje igény az optimális növekedéshez (%) Nílusi tilapia (Tilapia nilotica) 30 Ponty (Cyprinus carpio) 38 Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) 40 Japán angolna (Anguilla japonica) 44,5 Amur (Ctenopharyngodon idella) Vörös tengeri sügér (Chrysophrys major) 55

18 Antinutritív (növekedést csökkentő ) hatással rendelkező vegyületek a haltakarmány alapanyagokban Vegyület(ek) Glükozidok Fitátok Mikotoxinok Ciklopropán zsírsavak Tripszin inhibitorok Glükozinolátok Hemagglutinins Gosszipol Tanninok Oxidált zsírok Hisztamin és putreszcin Nitrozoaminok Előfordulás Füvek és levelek Minden növényi alapanyag Gabona és olajmagvak darái Gyapotmag olaj és dara Szójadara és repcedara Repcedara Szójadara Gyapotmag dara Repcedara Halliszt; baromfi hús/csontliszt, krill liszt Halliszt (főképp tonhalból) Halliszt

19 Antinutritív/toxikus anyagok és azok detoxifikációjára alkalmas eljárások Takarmány alapanyag Antinutritív/toxikus anyag Detoxifikációs eljárás Gyapotmag dara Gosszipol, ciklopropán zsírsavak, vas sók adagolása; fitinsav darálás Szójadara Tripszin inhibitor nedves hőkezelés Lenmagdara Kristályos vízoldható anyagok áztatás (12-18 óra) Nyers halhús Tiamináz hőkezelés Lucernaliszt Szaponinok limitált bekeverés Rozs 5-N-alkil rezorcinolok limitált bekeverés Somkóró Dikumarol nincs Búzacsíra nem azonosított hőkezelés Repcedara izotiocianát; goitrogén anyagok nincs

Hasonló dokumentumok

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan