SEMMELWEIS EGYETEM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZENT ATANÁZ GÖRÖG KATOLIKUS HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Molnár Ferenc: A drogfüggőség fogságában és a személyiségzavar csapdájában SEMMELWEIS EGYETEM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZENT ATANÁZ GÖRÖG KATOLIKUS HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA Kecskemét

2 T a r t a l o m j e g y z é k I. Bevezetés Bemutatkozás Témaválasztás Előzetes dilemmák, kockázatok... 5 II. Elméleti megalapozás Pszichopatológiai háttér és megközelítés Addiktológiai megközelítés III. A lelkigondozás folyamata A kliens bemutatása, a találkozás közvetlen előzményei a) Személyes érintettségem b) Ambivalens segítő kapcsolat 2. A keretek meghatározása, szerződéskötés Szeretnék beilleszkedni (Jegyzőkönyv) Nehézségek az agressziókezelésben, szerhasználatban (Jegyzőkönyv) Egy meghiúsult beszélgetés, avagy az azonnali direkt beavatkozás esete Újra mélyponton (Jegyzőkönyv) IV. Összefoglalás Irodalomjegyzék Nyilatkozat

3 I. Bevezetés 1. Bemutatkozás Polgári foglalkozást gyakorló, római katolikus, nős, állandó diakónus vagyok. Gyógypedagógus-logopédus feleségemmel három, éves leányt nevelünk. Egyházi beosztásom szerint a kecskeméti Főplébániához, ismertebb nevén a Nagytemplomhoz tartozom. Főállású munkahelyem a kecskeméti Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat. A Révet a Főplébánia alapította, fenntartója a Főplébániai Karitász Alapítvány. A külvilág szemében a Rév egyházi intézmény státuszban van, jogilag a civil szektorhoz tartozik. Eredetileg teológus-hittanár és német szakos nyelvtanár vagyok, pályakezdőként közel öt évet hittanárként és lelkipásztori kisegítőként dolgoztam egy alföldi faluban. Később általános szociális munkát tanultam és nyolc évig Budapesten dolgoztam gyermekvédelmi területen. Hátrányos helyzetű, többnyire családon kívül nevelkedett fiatalok és fiatal felnőttek nevelője, utógondozója voltam a kilencvenes években. Amikor diakónus lettem Kecskeméten, még nem körvonalazódott pontosan, hogy mely területen fogok tevékenykedni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy - bár a gyermekvédelemben már találkoztam drogproblémával - soha nem terveztem, hogy szenvedélybetegekkel foglalkozzam, sőt szociális munkás tanulmányaim során ezt a célcsoportot éreztem a magamtól legtávolabb állónak. Kezdő egyházi munkatársként ért a Katolikus Karitász (akkor még Magyar Karitász) felkérése, hogy egy országos projekt keretében alapítsunk Kecskeméten Rév Szenvedélybetegsegítő Szolgálatot. Erre 2000-ben került sor, azóta az intézmény vezetője vagyok. Kissé részletesebben mutatom be szakmai munkámat, intézményemet, mivel szorosan kötődik a témaválasztáshoz, illetve lelkigondozottam személyéhez. A Katolikus Karitász felelős vezetői ben keresték annak a lehetőségét, hogy az újjáalakult szervezet találjon magának egy olyan fehér foltot Magyarország szociális térképén, ahol prófétai-jelszerű módon tanúságot tehet Istennek a peremen lévők melletti elkötelezett szeretetéről. Akkor a szenvedélybeteg ellátórendszert, azon belül is az ambuláns ellátást ítélték ilyen fehér foltnak. A létező szocializmus utolsó két évtizedében a magyar társadalmat már nagyban feszítette az illegális drogok okozta probléma, de ideológiai okokból erről nyíltan nem beszélhettünk. A kilencvenes évek elején a probléma rendkívüli mértékben eszkalálódott, és ránk szakadt a több évtizedes hallgatás és halogatás legalább két súlyos következménye: nem volt a probléma kezelésére alkalmas adekvát ellátórendszer és hiányoztak a megfele- 2

4 lően felkészült szakemberek is. A Katolikus Karitász vezetése ezért elhatározta, hogy a Németországban működő PSBB (Psychosoziale Behandlung und Beratung) ambuláns tanácsadók szakmai programjának adaptálásával Rév Ambulancia (később Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat) néven országos pszichoszociális tanácsadó hálózatot épít ki. Egy közös német-magyar projekt keretében indult el először a Karitász hazai szakembereinek képzése a Passaui Egyházmegye PSBB szolgálatánál dolgozó munkatársak segítségével, majd épült ki a Rév hálózat hazánk nyolc városában (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely). A Révek kezdetben állami finanszírozás nélkül, a Katolikus Egyház, illetve a Katolikus Karitász önként vállalt intézményeiként, saját szakmai programjuk szerint működtek. A Rév első szakmai koncepciójából: E szolgálatok a német pszichoszociális tanácsadók hálózatának mintájára alakultak ki. A konkrét tevékenység középpontjában nem egy megszokott orvosi koncepció, hanem a keresztény eszmeiségen nyugvó, ugyanakkor szakmailag igényes mentálhigiénés gondolkodás áll. A pszichoszociális ellátás arra irányul, hogy az egyének, a családok, a csoportok és a társadalom részéről rendelkezésre álló lehetőségeket úgy mozgósítsuk, hogy a személy magatartásában és helyzetében kedvező változásokat érjünk el oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint társadalmi lehetőségeit figyelembe véve megelégedéssel működhessen. Célja az ismeretek átadása, az önértékelés erősítése, a magatartás és a kapcsolatok megváltoztatása, az erőforrások feltárása. (Magyar Karitász 1992) Az évi III. törvény, illetve annak későbbi módosításai kezdték bevezetni az önkormányzatok számára részben kötelező, részben nem kötelező szenvedélybeteg-ellátó alapellátási szolgáltatásait. A törvényi változásokat követve a Révek - köztük saját intézményem is - átalakultak szenvedélybetegek nappali intézményévé, majd szenvedélybetegek közösségi ellátásává, még később szenvedélybetegek alacsony küszöbű közösségi ellátásává. A kecskeméti Rév sajátossága, hogy szenvedélybetegek ellátása mellett pszichiátriai betegek ellátását is felvállaltuk. Erre részben a helyi önkormányzat elvárása következtében került sor, részben pedig azért, mert felismertük, hogy ellátottaink körében igen magas a komorbiditás e két betegcsoport között. Így jelenleg a kecskeméti Rév integrált alapellátási intézményként az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a megyeszékhelyen és a környező tizenhét településen összesen mintegy száznyolcvanezer lakos részére: 1. Szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye (40 fő); 2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása (min. 40 fő); 3. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása (min. 40 fő); 3

5 4. Szenvedélybetegek közösségi ellátása alacsony küszöbű ellátás (kapacitási korlát nélkül). Az intézmény Kecskemét belvárosában egy kettőszázhetven négyzetméteres ingatlanban található. A nappali intézményt az ellátottak keresik fel, a közösségi ellátást végző munkatársaim részben lakókörnyezetükben, részben az intézményben foglalkoznak a kliensekkel. Egy évtizede már és jelenleg is átlagosan tizenöt munkatárs biztosítja a személyi feltételeket. Végzettségük jellemzően: szociális munkás, szociálpedagógus, addiktológiai konzultáns, pedagógus, pszichiátriai szakápoló. a munkaviszonyban álló munkatársak mellett megbízásos jogviszonyban alkalmazunk pszichiáter-addiktológus szakorvost, klinikai szakpszichológust, szupervizort. Az utóbbi években egyre kevesebb klienskapcsolatom van, munkám jelentős részét az intézményvezetés és munkatársaim szakmai támogatása teszi ki. Szakvizsgázott szociális munkásként (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek szakirány) az utóbbi tíz évben felsőfokú szakképzésben, illetve szociális szakemberek akkreditált rendszerű szakmai továbbképzésében addiktológiai ismereteket és szenvedélybeteg-segítő módszereket oktatok. 2. Témaválasztás Munkám során tizenöt év óta művelem a segítő kapcsolat keretében megvalósuló segítő beszélgetést, amelyet szakmai koncepciónk szerint kezdetben pszichoszociális tanácsadásnak neveztünk, majd a szakmai képzés átalakulása után kiegészítettünk az addiktológiai konzultáció elméletével. Amikor a mentálhigiénés képzésben jegyzőkönyveket kellett írnunk és feldolgoznunk, két körből is fogadtam lelkigondozói beszélgetésre klienseket: a Révben segítséget kérő szenvedélybetegek köréből és a templomi közösségből jellemzően nem szenvedélybetegeket. Szenvedélybetegekkel folytatott lelkigondozói beszélgetésből készült jegyzőkönyvek kapcsán kezdetben az volt az oktatóim és csoporttársaim felé feltett kérdésem, hogy a szenvedélybeteg-segítő kompetencia (és az annak megfelelő beszélgetésvezetés) vajon összeegyeztethető-e a lelkigondozói beszélgetésvezetés módszertanával. A gyakorlat megerősített abban, hogy alapvetően a kettő nemhogy nem zárja ki egymást, hanem növelhetik is egymás hatékonyságát. Az addiktológiai segítő beszélgetésbe beépíthetőek a lelkigondozói beszélgetés sajátos értékei (elsősorban a spirituális dimenzió, spirituális reflexió, imádság, vallásos közösség támogatása), a szenvedélybeteggel folytatott lelkigondozói beszélgetést pedig sokszor az addiktológiai vonatkozású szakszerű beavatkozás viszi előre. A magam tapasztalatából, valamint a jegyzőkönyveim feldolgozása során 4

6 kapott segítség alapján - a magam felelősségére és azért a saját használatomra - az alábbi fő munkahipotézist állítottam fel. Szenvedélybeteggel folytatott lelkigondozói beszélgetésben talán még fontosabb a keretek szigorúan következetes meghatározása és betartása, betartatása, mint nem szenvedélybetegekkel folytatott beszélgetésben, továbbá kicsit másként működnek a konfrontáció technikái. A szenvedélybeteg tagadása, hárítása miatt - teherbíró kapcsolat megléte esetén - gyakrabban és a klasszikus lelkigondozói beszélgetéshez képest korábban sor kerülhet konfrontációra. Kicsit leegyszerűsítve és a Carkhuff-Gazda modell terminológiájával élve: szenvedélybeteggel folytatott lelkigondozói beszélgetésben - feltéve, hogy a Rogers-i triád teherbíróan és kipróbáltan hat a konfrontáció már a második szinten is gyakran megjelenik. (vö. Ferris 2004) A régi és új szakmai kompetenciáim öszszeegyeztetésére alkotott munkahipotézisem felállítása során felmerült bennem, hogy egyszer még választ kell adnom arra kérdésre, hogy miben különbözik a szenvedélybeteggel folytatott addiktológiai konzultáció és a lelkigondozás célja, és arra a kérdésre, hogy melyiknek mik az eredményességi kritériumai. 3. Előzetes dilemmák, kockázatok Három dolgot kellett átgondolnom, mielőtt vállaltam Sándor lelkigondozását, s az alábbi körülmények miatt kellett gondosan megterveznem a saját erőforrásaimat. a) Személyes érintettségem és elfogódottságom: már régóta tudatosítanom kellett, hogy Sándor sorsa nem közömbös számomra, és hogy pozitív elfogódottsággal viseltetek irányába. Egyrészt a gyermekvédelemben szerzett tapasztalataimból tudom, hogy a hozzá hasonlók mekkora, valójában leküzdhetetlen hátránnyal indulnak az életben. Másrészt Sándor helyzete és sorsa nagyon emlékeztet engem a patronáltamra, akit feleségemmel befogadó szülőkként vettünk magunkhoz tizenöt évvel ezelőtt. Patronáltunk nagyon tehetséges főiskolai hallgató volt, minden esélye megvolt egy sikeres életkezdésre, amikor zavaró jelenségek kezdtek mutatkozni a viselkedésében, majd egy akut pszichotikus epizódot követően személyiségzavart diagnosztizáltak nála. Az életesélyek ilyen drasztikus megváltozását hozzátartozóként mi is nagyon megterhelőnek éltük át, és a mai napig látjuk, hogy mennyi-mennyi küzdelemmel tudja csak felszínen tartani magát az, aki ezzel a hátránnyal küszködik. Ráadásul patronáltunk élettörténete alapján akár ikertestvére is lehetne Sándornak (hasonló származási család, csecsemőkortól családon kívüli nevelkedés, személyiségzavar). 5

7 b) Terhelt, ambivalens segítő kapcsolat: Sándor 2001 körül feltűnt már a Révben. Többnyire csak a tűcsere szolgáltatásunkat vette igénybe, amire általában elvonásos állapotban került sor. Amikor nem anyagozott, akkor sem fogadta el a segítő kapcsolatot, inkább csak használni akarta az intézményt: tisztálkodott, amikor kitiltották a hajléktalan ellátásból, étkezett, amikor kitiltották a népkonyháról, kéregetett. Ezt - az intézményeket egymás ellen kijátszó - működési módot viszont nem tudtuk támogatni, ami sok konfliktushoz vezetett. Kezelhetetlen agressziója miatt néhányszor mentőt-rendőrt kellett kihívnunk hozzá. Ez az ambivalens korábbi segítői kapcsolat is dilemmát okozott nekem, amikor döntenem kellett, hogy vállalom-e lelkigondozói kísérését. c) Végezetül arra is tekintettel kellett lennem, hogy Sándor rendszeres felbukkanása intézményünkben munkatársaim körében is félelmet, feszültséget kelthet, és kollégáimra való tekintettel ennek a helyzetnek a kezelésére is fel kellett készülnöm. A fentiek miatt kezdettől fogva elhatároztam, hogy folyamatos szupervízió mellett folytatom Sándor lelkigondozását, továbbá figyelek arra, hogy munkatársaim team szupervízió keretében kapjanak segítséget annak a megterhelésnek a feldolgozásában, amit Sándor intézményünkben való folyamatos jelenléte okozhat. Az elméleti megalapozást jelentő következő fejezetben eltekintek az addiktológiai alapfogalmak áttekintő ismertetésétől, továbbá addiktológiai konzultációs módszerem bemutatásától is, hiszen Sándor kísérésének folyamata ezen alapismeretek bemutatása nélkül is érthető. Részletesen bemutatom azonban azokat a háttértanulmányaimat, amelyeket kliensem kísérésére való felkészülésként végeztem. Mivel felhatalmazott az egészségügyi dokumentációjának áttekintésére és a kezelőorvosával való konzultációra, tanulmányoztam a pszichés státuszára, személyiségzavarára vonatkozó egészségügyi dokumentációját. Ugyanakkor felkészülés gyanánt áttekintettem az egészségi állapotát leginkább jellemző pszichopatológiai szakirodalmat. Mivel néhány hónap szabadlábon tartózkodás után jelentkeztek megcsúszásai, majd egyre súlyosbodó visszaesései, tájékozódtam továbbá a drogszcéna aktuális jelenségeiről, az illegális szerekről, amelyek befolyásolják most Sándor viselkedését. 6

8 II. Elméleti megalapozás 1. Pszichopatológiai háttér és megközelítés Sándort a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve ( Szakértői Bizottság ) egészségi állapotának 50 %-os mértékű károsodása miatt C2 kategóriában rokkanttá nyilvánította, így jelenleg is kap havi Ft rokkantsági ellátást. Az ellátás folyósítása szempontjából ezt tekintheti privilegizált helyzetnek is. Az igazi nehézséget számára - és segítői számára is - az okozza, hogy a bizottság összefoglaló véleménye szerint: egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációit igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Sándor élettörténete eddig igazolni látszik ezt a szakértői véleményt: az elmúlt tizenöt évben végigjárta az ország majd minden drogrehabilitációs intézményét, de néhány napnál, legfeljebb egy-két hétnél hosszabb időt sehol sem töltött, mert mindenütt idegesítették az emberek, emiatt szóváltásba, verekedésbe keveredett (az intézményi visszajelzések alapján kezdeményezett), ezért elbocsátották. Ezekben a kudarcokban bizonnyal szerepet játszott a kellő motiváció hiánya is, de mélyebb okát is látom: közösségi rehabilitációra szorulna, de személyiségzavara miatt képtelen értékelhető időt közösségben tölteni, minthogy - találó kifejezéssel élve - az antiszociális személyiség a pszichiátriai osztályon úgy viselkedik, mint róka a tyúkketrecben. (Budavári 2003:481). Hasonló okok miatt korrekt pszichiátriai kivizsgálására sem került sor soha. Egészségügyi dokumentációjában a legkülönfélébb diagnózisok szerepelnek amennyire meg tudom ítélni aszerint, hogy melyik városba, vagy melyik egészségügyi intézménybe szállította be a mentő vagy a rendőrség. A számomra is tapasztalható és releváns tüneteket összevetettem az egészségügyi dokumentációban leírtakkal, s ezek az információk együttesen segítettek Sándor személyiségének megértésében, bizonyos értelemben viselkedésének prognosztizálásában. A diagnosztikus kritériumok átgondolásától azt reméltem, hogy jobban megértem Sándor szubjektíven megélt szenvedéseit, tehetetlenségét, korlátait. A diagnózisok alapos tanulmányozása során szem előtt tartottam, hogy nincs pszichiátriai kompetenciám, de a személyiségzavarok alapvető jellemzőivel a mentálhigiénés szakembernek is szükséges tisztában lenni, mivel a személyiségzavarok a mentálhigiénés munkát és annak eredményét befolyásolhatják, és a segítőnek, ha előtte rejtve maradnak, komoly akadályt és 7

9 szenvedést okozhatnak. 1 Fontosnak tartottam, hogy megismerjem az egészségügyben Sándor kezelése során lecsapódott tapasztalatokat, hiszen a mentálhigiénésen képzett szakemberek a kliens helyzetét, problémáit több diszciplína területéről származó háttértudásuk segítségével több szempontból és tágabb keretbe ágyazottan képesek szemlélni. A választható egyéb segítségnyújtási lehetőségek szélesebb tárházát ismerik, s jobban ki tudják használni a társszakmákkal való együttműködés lehetőségeit a személyiségzavarban szenvedő személyek rendszerint sokszálú problémáinak megoldásában. (Ratkóczi 2010:110) Sándor (számomra) fontosabb diagnózisai egészségügyi dokumentációjának időbeli sorrendjében: Legkorábbi diagnózisa húszegynéhány éves korából: F60.3: Érzelmileg labilis személyiségzavar, ezen belül F60.31: borderline típus. Pár év múlva: F60.3: Érzelmileg labilis személyiségzavar ezen belül F60.30 impulzív típus. 30 éves kora körül kapta az F60.20: Disszociális személyiségzavar diagnózist. Részletes BNO-10 és DSM-5 osztályozás szerinti leírását ld. később. Majd további diagnózisai következnek: F63.80: Egyéb szokás és impulzus-kontroll zavarok. A BNO-10 kódkönyv szerinti leírása: Egyéb állandóan meglévő, ismétlődő maladaptív viselkedészavar, amelyik nem más pszichiátriai szindróma másodlagos következménye, és melyben a paciens ismét nem tud ellenállni a cselekedet kivitelezésének. Megelőzően feszültség észlelhető, és a cselekedet közben megkönnyebbülés. F43.20: alkalmazkodási zavarok. Van F60.80: Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar. F29: Nem organikus pszichózis. G21.10: Egyéb drog (gyógyszer) okozta parkinzonizmus. Az egészségügyi dokumentáció áttekintése után az volt a benyomásom, hogy a diagnózisok a korrekt pszichiátriai kivizsgálás hiánya miatt esetlegesek, nem tűnnek koherensnek. A képzés során pszichopatológiai tanulmányaim azonban egy új szemponttal siettek a segítségemre. A diagnózis felállítása a klinikai gyakorlatban sem egyértelmű és önellentmondásokkal terhelt. Tökéletes, minden igényt kielégítő és minden nehézséget feloldó osztályozás elképzelhetetlen. A személyiségek illetve személyiségzavarok osztályozása 1 Dr. Harmatta János. Előadás. SE Mentálhigiéné Intézet

10 dimenzionális vagy kategoriális rendező elvek alapján lehetséges. (Ratkóczi 2010:40) Így előfordulhat, hogy a diagnosztikus kritériumok teljesülése esetén ugyanaz a személy több típusba is besorolható. A DSM diagnosztikai rendszer személyiségkategóriáinak áttekintése után azt a munkahipotézist állítottam fel, hogy Sándor személyiségjellemzőit, illetve személyiségzavarának legfontosabb kritériumait az úgynevezett B csoportba ( dramatikus személyiségek ) sorolt zavarok között kell keresni, amelyek közös vonása a belső problémák interperszonális térben való látványos megnyilvánulása (szélsőséges indulati reakciók, kapcsolati konfliktusok, agresszív, önagresszív cselekmények, normasértő viselkedés. Ebbe a csoportba taroznak az antiszociális, a borderline, a nárcisztikus és a hisztrionikus személyiségzavarok. (Ratkóczi 2010). Kernberg személyiségdiagnosztikai rendszere megerősített abban, hogy Sándor kísérésében a személyiségszerveződés alacsony borderline szintjére sorolható borderline, antiszociális személyiségzavarra érdemes koncentrálnom, Sándor problémái ebben mezőben ragadhatók meg leginkább. 2 2 Dr. Harmatta János. SE Mentálhigiéné Intézet. Előadás

11 Ilyen irányú tájékozódásomban némi biztonságot jelentett, hogy a Kernberg-féle besorolás megfeleltethető a DSM klasszifikáció B csoportjának. A magam számára az alábbiakban foglaltam össze a legfontosabb pszichopatológiai tudnivalókat Sándor kíséréséhez, részben a Kernberg által kiemelt szerkezeti sajátosságok, részben a BNO-10 és a DSM-5 klasszifikáció alapján. Kernberg kiemeli, hogy a borderline személyiségszerveződési szintre jellemző 1) az éretlen, elérhetetlen követelményeket fenntartó szadisztikus és hiányos szerkezetű felettes én, amelyhez a felettes én integrációjának súlyos hiányossága járul; 2) az énfunkciók éretlensége, így a hasításos védekezés dominanciája, valamint bizonyos személyiségbeli képességek szimbolizáció, önreflexió, impulzuskontroll, feszültségtűrés gyengesége; 3) éretlen belső tárgykapcsolatok az ennek megfelelő éretlen, infantilis kapcsolati viszonyulásmódokkal. A felettes én zavara és énhez való integrálatlansága a bűntudatérzésre, önkritikára való képesség csökkenésében vagy hiányában, a kivetített bűntudat és hibáztatás miatt paranoid élményekben, súlyos esetben antiszociális viselkedésben nyilvánulhat meg. Másokról alkotott képzeteik szélsőségesek, interperszonális kapcsolataik súlyos zavarokat mutatnak. Fokozottan veszélyeztetettek a függőségekre. Bár énhatáraik általában megtartottak, bizonyos körülmények között kémiai anyagok, vagy stressz hatására elveszíthetik realitáskontrolljukat és énhatáraikat, s rövid, átmeneti pszichotikus állapotok alakulhatnak ki náluk. Tartós pszichotikus állapotaik nincsenek. BNO-10 és DSM-5 klasszifikáció szerinti diagnózisaik számomra legfontosabb összefoglalása: F60.3: Érzelmileg labilis személyiségzavar: Jellemzik az impulzív cselekedetek, a következmények figyelmen kívül hagyásával, amihez affektív instabilitás társul. Az előre tervezés képessége minimális, és az intenzív dühkitörések gyakran vezetnek erőszakoskodáshoz, vagy magatartás-robbanáshoz, különösen akkor, ha impulzív cselekedeteit bírálják vagy megakadályozzák. F60.30: Impulzív típus: Szembetűnő jellegzetessége az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya. Különösen mások kritikájára válaszként gyakoriak az erőszakos kitörések. F60.31: borderline típus: Az emocionális instabilitás számtalan tünete jellemzi; ehhez társul még az énkép, a célok, a belső preferenciák zavara vagy zavarossága, krónikus üresség érzése. Erős hajlama van intenzív és labilis személyközi kapcsolatok kialakítására, 10

12 amelyek ismételt emocionális krízist eredményeznek, ami mellett óriási erőfeszítéseket tesz az elhagyatottság elkerülésére. Ezen túlmenően öndestruktív viselkedésre való hajlam, így öngyilkossági jelzések és kísérletek is megfigyelhetők. A BNO-10 klasszifikáció érzelmileg labilis személyiségzavarnak (impulzív típus és borderline típus) a DSM-5 klasszifikáció szerinti megfelelője a borderline személyiségzavar : Borderline személyiségzavar: Fiatal felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló instabil interperszonális kapcsolatok, önkép és affektusok, valamint kifejezett impulzivitás mindent átható mintázata, amit az alábbiak közül öt (vagy több) jelez: 1. Kétségbeesett erőfeszítés a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére. 2. Instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok mintázata, melyekre az idealizálás és lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző. 3. Identitászavar: kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önérték. 4. Impulzivitás legalább két, potenciálisan önkárosító vagy önveszélyeztető területen (pl. költekezés, szex, szerabúzus, gondatlan autóvezetés, falás). 5. Ismétlődő szuicid viselkedés, gesztusok, fenyegetések, vagy önsértő viselkedés. 6. Affektív instabilitás a jelentős hangulati reaktivitás következtében (pl. intenzív epizodikus diszfória, irritabilitás vagy szorongás, mely rend szerint néhány órán át tart és csak ritkán áll fenn néhány napnál tovább. 7. Krónikus ürességérzés. 8. Inadekvát, intenzív harag, vagy a harag kontrollálásának nehézsége (pl. gyakori dühkitörések, állandó harag, ismétlődő verekedések). 9. Átmenetei stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok, vagy súlyos disszociatív tünetek. F60.20: Disszociális személyiségzavar: A személyiségzavar általában azért kerül a figyelem középpontjába, mert jelentős különbség alakul ki a viselkedés és a fentálló szociális normák között, és jellemzi: a) hűvös közömbösség mások érzéseivel szemben; b) tartós és kifejezett felelőtlen magatartás, a társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása; c) meglévő kapcsolat fenntartási képtelensége, míg kapcsolatok kialakításában semmilyen nehézség nem mutatkozik; 11

13 d) nagyon alacsony frusztráció-tolerancia, az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul, így az erőszak is; e) képtelen bűntudat érzésére, nem tanul a tapasztalataiból, különösen a büntetésből; f) mások hibáztatásának a tendenciája, vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek, ami miatt konfliktusba került a közösséggel (társadalommal). A BNO-10 klasszifikáció disszociális személyiségzavarának a DSM-5 klasszifikáció szerinti megfelelője az antiszociális személyiségzavar : Antiszociális személyiségzavar: A. Mások jogai figyelmen kívül hagyásának és megsértésének 15 éves kortól kezdődően megnyilvánuló mindent átható mintázata, amit az alábbiak közül öt (vagy több jelez): 1. Képtelen a törvényes viselkedéssel a társas normákhoz alkalmazkodni, ami ismételten letartóztatást eredményező cselekedetekben nyilvánul meg. 2. Csalási hajlam, ami ismétlődő hazudozásban, álnevek használatában, vagy mások személyes haszonért vagy örömért történő rászedésében nyilvánul meg. 3. Impulzivitás vagy az előrelátás és előretervezés hiánya. 4. Irratabilitás és agresszivitás, mely ismétlődő verekedésben vagy támadó viselkedésben nyilvánul meg. 5. Saját vagy mások biztonságának gondatlan, vakmerő semmibevétele. 6. Állandó, makacs felelőtlenség, mely a megbízható, folyamatos munkavégzésre és az anyagi kötelezettségek tiszteletben tartására való képtelenségben nyilvánul meg. 7. Bűntudat, megbánás és lelkiismeret-furdalás hiánya, melynek következtében közömbös vagy jogos számára, ha másokat megbánt, meglop, vagy másokkal rosszul bánik. B. A személy 18 évnél idősebb. C. Adat van 15 éves kor előtt induló viselkedészavarral kapcsolatban. D. Az antiszociális viselkedés nem kizárólag szkizofrénia vagy bipoláris zavar során jelentkezik. Átnéztem Sándor egészségügyi anamnéziseit abból a szempontból, hogy kezelései során milyen szubjektív élményekről, megélésekről számolt be, valamint próbáltam magamnak képet alkotni arról, hogyan látja őt a környezete, amikor őszerinte egy kicsit balhézik. Részeltetek az anamnézisekből: OMSZ rendőri kísérettel szállítja SBO-ra. Ma a háziorvosi rendelőben agresszíven viselkedett mondván, hogy elvágja a torkukat. Elm. szerint két napja nem használt drogot. 12

14 OMSZ szállítja SBO beutalóval, rendőri kísérettel, mivel az SBO-n fenyegetőzött. Megelőzőekben kristályt használt, de már két napja nem használt drogot, emiatt feszült. Elmondása szerint para érzései vannak, ilyenkor nem tudja kontrollálni magát. Segítséget szeretett volna kérni, de nem kapott, ettől lett indulatos. elmondása szerint naponta kristályt használ, fél, üldözési mániám van, kilátástalannak látja a helyzetét, meg fog halni mutatja karján a tűszúrások szeptikus nyomait. Gyűlöli az embereket, ki kéne irtani valamennyit elmondása szerint saját maga hívott mentőt [valójában a Családsegítő Szolgálat biztonsági őre hívta ki a mentőt és a rendőrséget fenyegetőzése, artikulálatlan üvöltözése miatt MF.] remegés, beszédzavar miatt. Kezdetben normálisan beszélt, majd nyelvét többször kiöltötte, visszahúzta, közölte, hogy nem kap levegőt, majd hirtelen megszűntek a panaszai. Elmondja, hogy kristályt használ, le szeretne állni. Jelenlegi panasza, hogy hol jobban beszél, hol nehezebben, nyelvét hol kiölti, hol nem, feszült, úgy érzi, hogy követik, meg akarják ölni. Elbocsátása nehézkesen, biztonsági szolgálat igénybe vételével volt csak kivitelezhető. A javasolt gyógyszeres th.-át nem fogadta el. ( ) A rendelkezésemre álló pszichiátriai diagnózisok, anamnesztikus adatok, diagnosztikus kritériumok és prognózis alapján próbáltam rálátni, hogy milyen ember Sándor, jobban mondva a betegségei miben korlátozzák őt, mennyire és milyen irányban befolyásolják viselkedését különös tekintettel arra, hogy a személyiségzavar hosszan és stabilan jellemzi a személyiséget, amely bejósolhatóvá teszi az adott egyén emocionális és viselkedésbeli reagálását. (Budavári 2003:475) Sándor hozzájárulásával konzultáltam az őt legjobban ismerő pszichiáter szakorvossal, aki megerősített abban, hogy korrekt diagnózis hiányában az egészségügyi ellátás is kénytelen az enyémhez hasonló munkahipotézissel dolgozni. Tekintettel arra, hogy nem sok tapasztalatom van börtönből szabadultakkal való kísérésben, a Sándorral való találkozás távolabbi előkészületeként börtön szakirodalmat olvastam. (Fiáth 2012) A továbbiakban több évtizedes politoxikomán életvitele és jelenleg is érzékelhető és egyre súlyosbodó szerfüggősége miatt arra fókuszálok, hogy mit használ Sándor, illetve a használt szer milyenné változtatja őt. 13

15 2. Addiktológiai megközelítés Jegyzőkönyv részlet 2015 január végéről, amikor Sándor már több botlást és megcsúszást követően hosszabb visszaesés után volt. Lelkigondozó 1: Eddig keveset beszéltünk az anyagról, mert mindig helyzet volt, krízist kellett megoldani. Sokáig úgy tűnt nekem, hogy nem az anyagozás a fő gondja, hanem inkább az élet. Most úgy látom, egy kicsit ezzel is kellene foglalkoznunk, mert ami Karácsonytól történik az már több mint botlás, megcsúszás. Emlékszem, régen sokat beszélgettünk a szipus korszakáról. Sok mindent megértettem abból, hogy miért volt jó magának a szipu. Sokat mesélt az álmairól: arról, hogy milyen nagy tervei voltak olyankor, milyen hatalmasnak, sikeresnek álmodta magát. Sokszor álmodott a jó anyukájáról. Arra is emlékszem, amikor sokáig heroint használt. Akkor megegyeztünk abban, hogy igazából csak ki akart szállni, nem bírta az Anikóval való együttélést, Panni születését. Az anyag segítette abban, hogy ne legyen, hogy ne fájjon az élet. Sándor 1: Hát igen, mindig mondtam, hogy a heroin a legjobb fájdalomcsillapító az élet ellen. Olyan nyugis voltam, mint anyám hasában. Lelkigondozó 2: Én is emlékszem erre a találó mondására. Akkoriban kevesebb volt a balhé, inkább kivonta magát a forgalomból. Mit ad most az anyag, egyáltalán mit használ? Sándor 2: Hát, Feri bácsi is tudja, hogy ezt most nehéz megmondani. Tulajdonképpen kristályt használok, vagyis inkább cukrot. Lelkigondozó 3: Heroint? (Csodálkozva, hitetlenkedve.) Sándor 3: Á, dehogy! Kecskeméten most a kristályt,.. szóval most nem kristály, hanem cukornak hívják. Olyan eszméletlen büdös barna gyurma. Nem igazi amfi, nem is mefedron, de olyasmi. A börtön előtt rendesen nyomtam az amfetamint, akkor még lehetett Kecskeméten rendes spurit kapni. Lelkigondozó 4: Rendes szpídet? Sándor 4: Igen. Azt szerettem. Amikor betéptem, én voltam a király. Nem féltem, tisztán tudtam gondolkodni, erős voltam, féltek tőlem. Én voltam a kecskeméti Rambó! (Felnevet, majd elkomorul.) Sokkal kevesebb volt para meg minden, mint most. Lelkigondozó 5: A mostani anyag nem olyan jó. Több a para, meg minden. Sándor 5: Hát igen. Többször bemenekültem az orvoshoz, meg a kórházba is bekéredzkedtem, mert azt hittem, hogy megölnek. Tudtam persze, hogy nem így van, de olyankor hiába tudom, mert a parát érzem. Nem voltam normális. Meg úgy érzem, hogy a fogcsikorgatás miatt szétesik az álkapcsom. Régen is volt, de nem így! Maró, büdös szaga van, meg szét- 14

16 égeti a vénámat. Szúrás után tűzcsík fut végig az eremen, utána egész hosszan kékes-lilás foltok jelennek meg. Jobb cuccot szeretnék, de most ez van. Ezzel nem lehet leállni. Volt olyan nap, hogy tizenötször, nem hússzor is nyomtam. Azonnal kell, nem lehet kibírni. Őrjöngök, ha nincs több. Rosszul vagyok tőle, néha úgy érzem, el is ájulok, meg a kezemmel keresgélek magam körül, de nem, tudom, hogy mit. Éjjelente meg gyakran leizzadok tőle. Azt tudom, hogy többen meghaltak már tőle. Lelkigondozó 6: Nagyon sok hátrányát érzi a szerhasználatnak. Sándor 6: Nem jó anyag ez. Annyi bajom lett már belőle. Olyankor nem vagyok beszámítható. Biztos, hogy van benne kristály, meg mefedron, de van benne valami más is. Lelkigondozó 7: Az ára alapján mi lehet? Sándor 7: Ezer forintért kapok egy adagot, kb. egyharmad gramm. Háromezerért megkapok egy grammot. Lelkigondozó 8: Ez alapján lehet amfetamin, meg mefedron is. Sándor 7: De nagyon szennyezett lehet. Próbáltam szívni, meg szippantani, de nem megy, csak szúrni lehet. Amúgy jól oldódik, de az a maró szag, meg a tűzcsík, az biztos a szenynyeződés miatt van. Néha nincs se gyurma, se por, akkor tablettát veszek. Sándorral folytatott korábbi konzultációs munkám során tapasztaltam, hogy meglehetősen pontosan be tudta azonosítani a szükségleteit, aminek kielégítést a szertől várta. Meglepően jól le tudta írni a belső jutalmazást is, amit a szerhasználat következtében átélt. (A szipu jól irányítható, boldogságot hozó álmot hozott, a tiszta speed energetizálta, növelte az éberségi szintjét, növelte önbizalmát, grandiózus, gigantomán érzéseit, a heroin segítette a problémákat elkerülő magatartásban. Egyfajta tudatosságot éreztem a szerhasználatában, amit most nem látok. Egyedül az agresszív késztetéseinek a fokozódását tudja megragadni. Ennek érzi a hátrányait, de előnye is származik belőle ( olyankor nagyon erősnek érzem magam, szét tudnám verni a világot, látom, hogy nagyon félnek tőlem ). A beszélgetésből arra következtetek, hogy stimulánsokat és katinonszármazékokat, valószínűleg ezek erősen szennyezett keverékeit használja. Ezt a feltételezést alátámasztják a kecskeméti drogszcénáról rendelkezésre álló ismereteink. Különösen abban a városrészben, ahol Sándor beszerzi a kábítószert az elmúlt években rendkívül gyorsan elterjedt a különféle néven nevezett stimuláns + mefedron intravénás használata. A Kecskeméti Rendőrkapitányság a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum kérésére a közelmúltban tájékoztatást adott a városban leginkább elterjedt szerekről és azok feketepiaci árának alakulásáról. E beszámoló is megerősíti, hogy - különösen a szóban forgó városrészben - grammonként 15

17 ca forintért nagy mennyiségben árusítanak stimulánsokat és katinonszármazékokat. A feketepiacon megjelenő új szerek pontos beazonosításának jelensége nem csak Kecskeméten tapasztalható probléma. A Nemzeti Drog Fókuszpont kiadványa így fogalmaz: Az újonnan megjelenő szerek, elterjedt nevükön a dizájner drogok vagy szerek felismerése komoly kihívás elé állította a kábítószerrel foglalkozó szakembereket az elmúlt években. Az eddig ismert hatóanyagoktól néha csak részben, néha azonban teljesen eltérő szerkezetű vegyületek, valamint e szerek élettani hatásainak azonosítása problémát jelent mind a laborokban dolgozó, mind a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatban álló szakemberek számára. (Horváth 2014:20) Mindenesetre jól látható, hogy Magyarországon mind a lefoglalások száma, mind a lefoglalt mennyiség jelentősen növekedett 2012 és 2013 között a szóban forgó anyagok mindegyikére vonatkozóan (Nemzeti Drog Fókuszpont 2014:100) Szertípus Lefoglalások száma Lefoglalt mennyiség Amfetamin (kg) ,9 74,8 Metamfetamin (kg) ,06 0,2 Katinon származékok por formában (kg) ,7 81,5 Katinon származékok tablettában (db) A katinonszármazékok körében, 2013-ban a leggyakoribb szer a április 3-tól új pszichoaktív anyagnak minősülő pentedron volt A katinonok családjába tartozó anyagok közül megemlítendő még a 3-MMC (3-metil-metkatinon) és a mefedron, valamint az alfa-pvp (Horváth 2014:102) A katinonszármazékokat tartalmazó porokban illetve tablettákban 2013-ban a pentedron volt a leggyakoribb hatóanyag, és az intravénás szerhasználathoz köthető tárgyakon is ez a hatóanyag jelent meg legnagyobb arányban. (Horváth 2014:109) Ettől több Sándor anyaghasználatáról sem mondható. Noha Sándor kísérése elsősorban lelkigondozói jellegű, mégis fontosnak tartom, hogy kliensem jobb megértése érdekében átgondoljam az addiktológiai vonatkozásokat farmakológiai hatás szempontjából is. A fentiek miatt elsősorban az amfetaminok (metamfetaminok) és a katinonok hatását tekintem át. Bár Sándor mefedront említett, a kecskeméti feketepiaci információk (több szerhasználó tudni véli, hogy az erős vegyszerszag jellemző ugyan a mefedronra is, de inkább pentedronra utal), valamint a Nemzeti Drog Fókuszpont adatai alapján valószínűnek tar- 16

18 tom, hogy pentedront (is) használ. Ezt a feltételezést jól alátámasztják a kábítószerek utcai árai: 3000 Ft/gr körüli áron amfetaminokat (metamfetamint kevésbé, annak utcai ára inkább 4000 Ft/gr), továbbá mefedront és pentedront lehet kapni (vö. Horváth 2014:108). Az amfetaminhasználat fő tünetei, a viselkedésre és a közérzetre gyakorolt főbb hatásai: Az amfetamin a pszichostimulánsok prototípusa. Serkentő hatása bevétel után 1-2 óra múlva tetőzik, és hat óra hosszat is eltart. Ez alatt fokozódik az éberség, nő a koncentrálóés munkavégző képesség, valamint eufória, általános élénkség, illetve tetterősség tapasztalható. A drog a periférián jellegzetes szimpatomimetikus tüneteket vált ki, mint például pupillatágulás, izzadás, szívdobogás, vérnyomás emelkedés, érszűkítés, hőmérséklet emelkedés. Mérsékelt dózisok (20-50 mg) hatására a pszichostimuláns és az adrenerg hatások intenzívebbé válnak, a légzés szaporább lesz, enyhe remegés, nyugtalanság, izgatottság tapasztalható, és az éberség tovább fokozódik. A drog megvonását depresszió, kimerültség, és tartós, mély alvás követi, a normális életritmus csak napok múlva áll vissza.... Nagyobb adagok fogyasztása esetén fokozott izgatottság és nyugtalanság, szívritmuszavarok, remegés, valamint pánikrohamok, illetve - megvonási tünetként depresszió jelentkezhet. A krónikus használat nyomán kialakuló pszichotikus rendellenességek közül, a paranoid szkizofréniához hasonló tünetekkel járó amfetamin-pszichózist kell megemlíteni. Ennek során a kezdeti kíváncsiskodást követően gyanakvás, majd vizuális, auditív és taktilis hallucinációk, üldözési mánia, agresszivitásba torkolló és akár öngyilkosság- gal végződő paranoid téveszmék jelentkeznek Az amfetaminabúzus egyik sajátos formá-ja a napokon keresztül tartó, sűrű és szinte kényszeres amfetamininjektálás. (Demetrovics 2009: ) Metamfetamin fogyasztására utalhat a fogcsikorgatás fokozódása, illetve feltételezhető, hogy az egyik alkalommal megállapított egyéb drog (gyógyszer) okozta parkinzonizmus (G21.10) metamfetamin elvonás következtében állt elő. A katinonok (a khat növényből előállított szintetikus stimulánsok) közé tartozó mefedron (4-metilmetkatinon) 2010 januárjában jelent meg a magyarországi piacon, majd gyorsan elterjedt és népszerűvé vált. A mefedronhasználók többsége a szer vágyott hatását az amfetaminokhoz hasonlítja. Népszerűségének oka a szer könnyű hozzáférhetősége, valamint kezdetben legális voltában keresendő. A mefedron január 1-jéig legális szernek számított Magyarországon. (Rácz és Csák 2014:1385) Hatásai: feldobottság, izgatottság, eufória, fokozott aktivitás, beszédkényszer. Mellékhatásai: szorongás, hallucináció, paranoia, ingerlékenység, erőszakosság, izzadás, remegés, pszichotikus tünetek és kiszámíthatatlan hatástartam. (Bodrogi és mtsai. 2014) 17

19 Az ugyancsak katinonszármazék pentedron 2012 januárjában tűnt fel a drogpiacon, klinikai hatásáról egyelőre kevés ismert adat áll rendelkezésre. Kémiai összetételének meghatározása nem egyértelmű a szakirodalomban. Vagy alfa-metilamino-valerofeneon (Rácz és Csák 2014), vagy béta-etil-metkatinon (BSZK 2001) elnevezésével találkozhatunk. Farmakológiai tulajdonságai alapján inkább stimuláns hatás várható a szertől. A katinonok megjelenése kapcsán a szakirodalom is beszámol arról a jelenségről, amit Sándor szerhasználatának a változásában megfigyeltem: a szerhasználók maguk sem tudják, hogy pontosan mit használnak, a kristály néven vásárolt anyag nem mindig ugyanolyan, és nem pusztán az erőssége, a hatóanyagtartalma változó, hanem a hatása is. Így nagy valószínűséggel ma már nem egy anyagról beszélünk, hanem inkább egy ad hoc változó keverékről. A szerhasználók körében ezzel párhuzamosan megemelkedett azoknak az aránya, akiknek már nem is fontos, hogy mi az, amit vásárolnak. Itt azonban nem a klasszikus értelemben vett politoxikomániáról van szó, hanem a tudatos szerválasztás teljes megszűnéséről. Ezek a szerhasználók jellemzően olyan válaszokat adnak arra a kérdésre, hogy mi az, amit jelenleg injektálnak, hogy bármit, valamit, mindent, mindegy, ami jön. (Rácz és Csák 2014:1389) Mind a mefedron, mind a pentedron elvonási tüneteire jellemzőek az agresszív, indulatos megnyilvánulások. III. A lelkigondozás folyamata 1. A kliens bemutatása, a találkozás közvetlen előzményei Sándor harmincöt éves férfi, állami gondoskodásban nőtt fel, gyermekkora nagyon kaotikus és traumatizált volt. Azért került állami gondozásba, mivel édesanyja csecsemőkorában éjszaka kitette egy parkoló kamion kereke alá. A sofőr indulás előtt észrevette, hogy egy pólyás gyerek sír a kerék alatt, így maradt életben. Gyermekotthonokban és nevelőszülőknél nevelkedett. A gyermekotthonokra alig emlékszik, kapcsolatai sem maradtak. A nevelőszülőkről rossz emlékei vannak. Állandóan ittak, verekedtek. Amikor valaki jött, akkor nekünk, gyerekeknek be kellett bújni az aszal alá. Anyám fakanállal meg seprűnyéllel vert. A verés elől is az asztal alá bújtunk, de ott is szurkált a seprőnyéllel. Azt hittem sokszor, hogy kiveri a szememet. Édesanyjával tizenhat éves korában találkozott egy alkalommal, apjával tizennyolc évesen találkozott először, azóta néhányszor látta az utcán. A nevelő elvitt C-re, mondták, hogy találkozhatok az anyámmal. Azt is mondták, hogy alkoholista. 18

20 Azt is tudtam, hogy leszúrta az élettársát, ezért öt évet kapott. Megláttam, tényleg alkoholista volt. Nem is tudtam mit mondani neki. Azt kérdeztem tőle, hogy miért akart megölni. Azt mondta, hogy csak jót akart nekem. Apámhoz is elvittek egyszer. Jobb lett volna, ha nem látom. Torzonborz, undorító ember. Néhányszor láttam már az utcán, de nem akarok vele találkozni. Nagykorúsága óta Kecskeméten él. Gyakran feltűnik a hajléktalan ellátásban, bár időszakosan albérletben, vagy - általában nagyon rövid ideig tartó - társkapcsolatban él. Munkahelye soha nem volt, amikor jó állapotban van, néhány napra alkalmi munkát vállal. Tizenhét évvel ezelőtt egy jóképű, barna szemű, kedves, udvarias tizennyolc éves fiatalember volt. Hamarosan sok segítő szándékú ember és a szociális ellátórendszer üdvöskéje lett. Mindenki Sándoron szeretett volna segíteni. Tizennégy éves korától voltak drogproblémái, de kecskeméti élete kezdetén ez még kezelhető volt. A Kék Kereszt önsegítő mozgalomba is bekapcsolódott, a Református Egyházban segítő közösségre talált. Tizenkét évvel ezelőtt egy viszonylag hosszabb párkapcsolatából született Panni nevű lánya, akit az édesanya rendezett körülmények között nevel. Az anya magasan kvalifikált nő, aki nem fordult el teljesen Sándortól. Amikor Sándor konszolidáltabb életmódot folytat és szermentes, engedélyezi a kislánnyal való kapcsolattartást. Úgy tűnik, hogy a Pannival való kapcsolattartás az egyetlen motiváló cél Sándor életében. Hamar megtanulta használni és kihasználni a felé irányuló jó szándékot, jól lavírozott a sok készséges segítő között és a segítő intézmények között is. Drogproblémája azonban kezdett elhatalmasodni rajta. Ezen a területen is sok segítséget kapott. Néhány év alatt megjárta az ország összes rehabilitációs intézetét, de sehol sem csinálta végig a terápiát. Amfetaminok használata mellett egyre agresszívabb lett. A mindenki kedvence, aranyos kisfiúból lassan Kecskemét legrettegettebb pszichopatája lett, akit a segítő intézmények egyre inkább szorítottak ki az ellátásból. Sándor erre még nagyobb agresszióval reagált. Jellemző, hogy az elmúlt tíz évben a szociális ellátórendszerben a legtöbb esetkonferenciát Sándor miatt hívták össze a városban, mivel a segítő intézményeket mesterien ki tudta játszani egymás ellen is a maga javára. A szociális szakembereket rendszeresen fenyegette (gyakori szavajárása az elvágom a torkod, megleslek, utánad megyek, megöllek, megölöm a gyereked is, stb.), emiatt sokan félni kezdtek tőle. Ez még inkább nehezítette az ellátásokhoz való hozzájutását. Az évekig tartó verbális fenyegetőzés után megtörtént, hogy Sándor fizikailag bántalmazta a M-i szeretetszolgálat egyik munkatársát. Hivatalos személy ellen elkövetett erőszakos 19