VITA. Martin Buber Vallás és modern gondolkozás [2. oldal] Carl Gustav Jung Vallás és pszichológia [14. oldal]

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VITA. Martin Buber Vallás és modern gondolkozás [2. oldal] Carl Gustav Jung Vallás és pszichológia [14. oldal]"

Átírás

1 VITA Martin Buber Vallás és modern gondolkozás [2. oldal] Carl Gustav Jung Vallás és pszichológia [4. oldal] Martin Buber Válasz C. G. Jungnak [22. oldal] Buji Ferenc A hívő és a gnosztikus [26. oldal]

2 Martin Buber VALLÁS ÉS MODERN GONDOLKOZÁS* Heideggerrel és Sartre-ral ellentétben Jung, napjaink vezető pszichológusa a vallást annak történeti-fejlődéstörténeti formájában széles körű vizsgálódások tárgyává tette. Hogy e vizsgálódásokat olyan jelenségek sokaságára is kiterjesztette, amelyeket én magam csak álvallásosként tudnék jellemezni, azért Jung nem hibáztatható. Azért vagyok kénytelen ilyen módon jellemezni ezeket a jelenségeket, mert nem tanúskodnak arról az alapvetően személyes viszonyról, amely az ember valamint a tapasztalás vagy a hit fényében vele szembenállóként megmutatkozó Egyetlen között áll fenn. Csak egyet lehet érteni Junggal, amikor kijelenti, hogy nem kívánja túllépni a pszichológia önmaga által kijelölt határait. E pszichológia ugyanis nem ismer olyan kritériumot, amelynek alapján minőségi különbséget lehetne tenni vallásos és álvallásos terület között, mint ahogy a Max Weber-i értelemben felfogott szociológia sem alkalmas arra, hogy a mózesi és a hitleri karizma természetét megkülönböztesse. Viszont joggal kritizálható Jung amiatt, hogy mindezek ellenére a legfontosabb pontokon mégis önkényesen áthágja a pszichológia határait. Erről azonban többnyire nem hajlandó tudomást venni, s még kevésbé hajlandó magyarázatot adni rá. Vitathatatlan, hogy Jung írásaiból nem hiányoznak a vallásos témákra vonatkozó egzakt pszichológiai megállapítások. Sőt gyakran e megállapítások korlátozott érvényességét is kifejezetten hangsúlyozza. Jó példa erre az, amikor a kinyilatkoztatást mint az emberi lélek mélységeinek felfedését olyan pszichológiai eljárás -nak nevezi, amelyből természetesen nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogy az máskülönben mi lehet. Sőt néha alapelvként szögezi le, hogy a transzcendens vonatkozásában mindenféle megállapítást kerülni kell, ugyanis az ilyen megállapítások minden esetben egy olyan emberi elme nevetséges feltételezéseinek bizonyulnak, amely nincs tudatában korlátainak ; ha Istent a lélek egy állapotának tekintjük, az csupán egy megállapítás arról, ami a megismerés körében megjelenik, és semmi köze a megismerhetet- * Religion und modernes Denken. Merkur, 952/2. A fordítás Buber tanulmányának csupán a második Junggal foglalkozó részét tartalmazza; a tanulmány egzisztencializmussal foglalkozó első részét elhagytuk. A digitális kiadás forrása: Műhely (Győr), 999/2., p Psychologie und Religion. Zürich, 942, p. 33.

3 lenhez, amelyre vonatkozólag [és itt következik az a formula, amelyet szóról szóra kell idéznünk] egyszerűen nem lehet következtetéseket levonni. 2 Ezek a megállapítások a pszichológia törvényes helyét jelzik, és azt, hogy a lélektan az összes többi tudományhoz hasonlóan saját határain belül joggal tehet objektíve megalapozott kijelentéseket. Ha azonban valaki azt állítja a vallásról, hogy az élő kapcsolat azokkal a pszichikus eseményekkel, amelyek függetlenek a tudattól, s annak túlsó oldalán, a pszichikus hátország sötétségében zajlanak, 3 akkor a fent említett határokat máris áthágta. A vallásnak ez a definíciója nem tűr ellentmondást, nem ismeri a toleranciát az eltérő vallásértelmezésekkel szemben. Mert ha a vallás egyfajta kapcsolat pszichikus eseményekkel amelyek ugyebár csak az ember önnön lelkének eseményei lehetnek, akkor ez azt foglalja magában, hogy itt egyáltalán nem egy olyan Lénnyel vagy Valósággal való kapcsolatról van szó, amely az emberhez képest még akkor is transzcendens, ha időről időre alászáll az emberi lélekbe... Mert akárhogyan is nézzük, a vallásos emberek mindig is így értelmezték saját vallásukat, még ha legmélyebb vágyuk arra irányult is, hogy énjük misztikusan beleolvadjon abba a Te-be. Mivel azonban a vallás nem Isten magánügye, hanem az emberi viszonya az istenihez, vizsgáljuk meg, hogy vajon Jung mit gondol magáról Istenről. Általában úgy tekint rá, mint egy autonóm pszichés tartalomra. Ez azt jelenti, hogy számára Isten nem egy olyan Lény vagy Valóság, amelynek pusztán megfelel valamiféle pszichikus tartalom, hanem inkább maga ez a tartalom. Ha ez nem így volna teszi hozzá, akkor Isten nem volna reális, mert sehol sem ütközne bele az életünkbe. 4 Eszerint mindazt, ami nem autonóm pszichikus tartalom, hanem csupán létrehoz bennünk egy pszichikus tartalmat, illetve hozzájárul egy ilyennek a létrejöttéhez, úgy kell felfognunk, mint ami nem ütközik bele életünkbe, s mint ami ennélfogva nem is valóságos. Ennek ellenére Jung is elismeri az ember és az Isten közötti kölcsönös kapcsolat szükségességét. Viszont és erről se feledkezzünk meg egyenesen kijelenti, hogy Isten pszichénk számára... a tudattalan egyik funkciója. Azonban úgy tűnik, hogy e tétel érvényességét Jung nem kívánja a pszichológiára korlátozni, ugyanis szembeállítja azzal az ortodox koncepcióval, amely szerint Isten magától való, s ez lélektanilag azt jelenti, hogy az ember nincs tudatában annak a ténynek, hogy az isteni akció saját benső énjéből fakad. 5 2 Richard Wilhelm C. G. Jung, Das Geheimnis der goldenen Blüte. München, 929, p C. G. Jung Karl Kerényi, Einführung in das Wesen der Mythologie. Zürich, 94, p Die Beziehungen zwischen dem Ich und dem Unbewußten. Darmstadt, 928, p Psychologische Typen. Zürich, 92, p [A szóban forgó mű magyar fordításából (A 3

4 Ilyen módon Jung egyértelműen deklarálja, hogy amit a hívő Istennek tulajdonít, annak forrása saját lelkében van. Hogy ez a kijelentés miképpen egyeztethető össze Jungnak azzal a magabiztos állításával, hogy mindez hozzávetőlegesen megfelel annak, amire Kant gondolt, amikor a magánvalót tisztán negatív határfogalomnak nevezte, 6 számomra felfoghatatlan. Kant kifejtette, hogy az önmagukban vett dolgok nem ismerhetők meg semmiféle kategória révén, mivel azok nem jelenségek, s éppen ezért úgy kell felfogni őket, mint valami ismeretlent. Mindazonáltal Kant egyáltalán nem arra gondolt, hogy például az a jelenség, amely az ablakom alatt áll, s amit fának nevezek, saját benső énemből ered, s nem egy ismeretlennel való találkozásból. Ellentétben azzal a kijelentésével, hogy igyekszik kerülni minden állítást a transzcendensről, Jung egy olyan szemlélettel azonosítja magát, amely szerint Isten nem létezik abszolúte, azaz függetlenül az emberi szubjektumtól, túl minden emberi feltételen. 7 Ez voltaképpen azt jelenti, hogy még a lehetőségét sem hagyja nyitva annak, hogy Isten aki nem korlátozható a létezés egyetlen szintjére, mintha a sok isten közül csupán egyről lenne szó (legalábbis ha ez az egyes számú és kizárólagos jellegű szó, hogy Isten, még nem veszítette el minden értelmét) függetlenül létezzék az emberi szubjektumtól, s ilyen módon kapcsolatba is léphessen vele. Ezzel szemben nyíltan kimondja, hogy Isten nem létezik az emberen kívül. De vajon mi más ez, mint a transzcendensre vonatkozó kijelentés? Ez pontosan annak megállapítása, hogy mi nem Isten, illetve ezen keresztül annak, hogy mi Isten. Jung kijelentései az isteni relativitásáról tehát nem pszichológiai, hanem metafizikai kijelentések, bármilyen nyomatékkal is hangsúlyozza, hogy megelégszik a pszichikusan tapasztalhatóval, s visszautasítja a metafizikait. 8 Jung önmaga védelmében egy másik alkalommal tett megállapítására hivatkozhatna: A metafizikai megállapítások a lélek közlései, és ezért a pszichológia körébe tartoznak. 9 Ezen az alapon azonban minden olyan megállapítást a lélek közlésének minősíthetnénk, amelyet nem tartalmának értelme vagy szándéka szerint vizsgálnánk, hanem pszichikus eredetének folyamata alapján. Ha lélektani típusok, Bp. 988) ez a rész hiányzik. A fordító megjegyzése.] 6 Das Geheimnis der goldenen Blüte, p Psychologische Typen, p Das Geheimnis der goldenen Blüte, p Psychologischer Kommentar zum Bardo Thödol. In: W. Y. Evans-Wentz, Das tibetanische Totenbuch Bardo Thödol. Zürich, 936, p. 8. [Hetényi Ernő fordítása. Lásd C. G. Jung: A Bar-do thos-sgrol pszichológiai magyarázata, in: Tibeti halottaskönyv, Bp. 993, p. 40. A fordító megjegyzése.] 4

5 tehát ezt a mondatot komolyan vennénk, a pszichológia határait akár el is törölhetnénk! Viszont pontosan ezek azok a határok, amelyekről Jung másutt azt mondja, hogy a pszichológiának tartózkodnia kell attól, hogy átlépjen a metafizikai megállapítások és a hitvallások területére. 0 Ezúttal a lehető legnagyobb mértékben ellentmondva ennek mégis a pszichológia válik az egyetlen elfogadható metafizikává, miközben, úgy tűnik, megmarad empirikus tudománynak. Azonban egyszerre mindkettő nem lehet. Jung természetesen nem marad adósunk annak a léleknek az eszméjével sem, amely e pszichológiai koncepció tartozéka. A lélek az mondja, ami veleszületett teremtő erejénél fogva a metafizikai kijelentéseket teszi. Ő tételezi a metafizikai lényegiség disztinkcióit. Nem csupán feltétele a metafizikai valóságnak, de ő maga ez a valóság. Jung nem minden ok nélkül használja itt a tételez kifejezést: amit itt előad, az voltaképpen pszichológiai nyelvezetre lefordított posztkantiánus idealizmus. 2 De ha meg is van a helye ennek a metafizikai gondolkodáson belül akkor, amikor az egy Fichte Én-jéhez hasonló szubjektum filozófiai reflexiójának produktuma, nem követelhet ilyen helyet akkor, amikor a konkrét individuális lélekre, jobban mondva egy emberi személyhez kapcsolódó pszichikumra vonatkoztatják. Ezt Jung sem gondolhatta másképpen. Magyarázata szerint még az a kollektív tudattalan is csak az individuális pszichén keresztül tud belépni a tapasztalatba, amely az archetípusokat, ezeket a tipikus attitűdszerű alakzatokat örökölte. 3 A lélek vitathatatlanul produkál olyan erőket, amelyekben az emberi faj elsődleges energiái individuálisan koncentrálódnak. Viszont a veleszületett teremtő erők nekem nagyon is fennhéjázó és pontatlan megjelölésnek tűnik. Ez a lélek, bárhogyan is nézzük, sosem lesz képes arra, hogy saját teremtő erejénél fogva akár metafizikai, akár más jellegű legitim kijelentést tegyen. Ilyen kijelentést csak akkor tehet, ha valódi kapcsolatban áll egy olyan igazsággal, amely artikulálja őt. Az, hogy milyen mélyen képes gondolatilag bepillantani ebbe az igazságba, attól függ, hogy mi történik vele és milyen tapasztalatok birtokába jut. Mindazok a nézetek, amelyek ezt kétségbe vonják, nem hitelesek, hanem pusztán irodalmi frazeológiák vagy kétes kombinációk. 0 Psychologie und Alchemie. Zürich, 944, p. 28. In: Das tibetanische Totenbuch Bardo Thödol, p. 9 [Hetényi Ernő fordítása alapján. Lásd Tibeti halottaskönyv, p. 4. A fordító megjegyzése.] 2 Egyetlen ehhez hasonló kifejezés sem található az előző század filozófusainál, akik akárcsak Fries és Beneke a metafizikát a pszichológiára kívánták alapozni. 3 Vö. Der Geist der Psychologie. Eranos-Jahrbuch, 946, pp. 460kk. 5

6 Az igazi individuális lelket sosem lehet azonosítani a metafizikai valósággal. Voltaképpeni élete, akár bevalljuk, akár nem, a más realitásokkal való valóságos találkozásokból áll, legyenek azok akár lelkek, akár bármi egyebek. Ha nem így lenne, az ember kénytelen volna a lelket egy leibnizi monádként felfogni. Márpedig e koncepció elkerülhetetlen következményétől, főképpen pedig Isten örökös beavatkozásától kétségtelenül Jung vonakodna a leginkább. Egy másik megoldás esetleg az lehetne, hogy az individuális lelkek empirikusan valóságos birodalmát, tehát a pszichológia hatáskörébe tartozó területet valóban túl kellene lépni, s tételezni kellene egy lélek -nek vagy a lélek -nek nevezett kollektív lényt, s egyedül ennek a tulajdonképpen transzcendens léleknek volna lehetősége arra, hogy az individuális lélekben megnyilvánuljon. Egy ilyen metafizikai tételezéshez viszont egy adekvát filozófiai tisztázásra és alapozásra volna szükség, amelyet azonban ismereteim szerint sehol sem találunk Jungnál, még abban a pszichológia értelméről szóló előadásában sem, amely kifejezetten a lélek koncepciójával foglalkozik. Hogy mi a voltaképpeni jelentősége Jung vallási alaporientációja szempontjából e lélekkoncepciónak, az a következő két, közös tematikájú mondatból világlik ki: A modern tudat, a tizenkilencedik századival ellentétben, a legteljesebb bizalommal és a legnagyobb várakozással fordul a lélek felé. A modern tudat viszolyog a hittől, s mintegy ennek eredményeképpen a hitre alapozódó vallásoktól is. 4 Korábbi megállapításával ellentétben tudniillik hogy tanításában nem találhatók a magasabb hatalmakba vetett hit és bizalom ellen... irányuló támadások 5 nyilvánvaló bármely figyelmes olvasó előtt, 6 hogy Jung azonosítja magát azzal a modern tudattal, amely viszolyog a hittől. Jung szerint ez a modern tudat most legteljesebb bizalommal és a legnagyobb várakozással fordul a lélek felé. Márpedig ez nem mást jelent, mint azt, hogy a modern tudatnak többé semmi köze nem lesz ahhoz az Istenhez, akiben a hagyományos vallások követői hisznek, akinek a lélek megtapasztalhatja a jelenlétét, aki kinyilatkoztatja magát neki, s aki közlekedik vele miközben létében mégis transzcendens marad hozzá képest. A modern tudat ehelyett a lélek felé mint az egyetlen olyan szféra felé fordul, amelytől elvárja, hogy magában hor- 4 Seelenprobleme der Gegenwart. Zürich, 93, p Das Geheimnis der goldenen Blüte, p Vö. különösen a Seelenprobleme der Gegenwartból (p. 47) fentebb idézett mondat második részével: A modern tudat... tudni kíván, azaz elsődleges tapasztalással akar rendelkezni, azzal a mondattal, amely ugyanebben a könyvben található (p. 83): Nekünk, modern embereknek az a küldetésünk, hogy ismét megtapasztaljuk a szellemet, azaz elsődleges tapasztalatra tegyünk szert. 6

7 dozza az istenit. Röviden, habár az új pszichológia fennen hangoztatja, hogy nem világszemlélet, hanem tudomány, 7 immár nem éri be a vallás értelmezésének szerepével. Új vallást hirdet, az egyetlen igazi vallást: a merőben pszichikus immanencia vallását. Jung egy alkalommal említi éspedig joggal, hogy Freud képtelen volt megérteni a vallásos tapasztalatot. 8 Ő maga viszont azzal a felfedezéssel zárja a vallásos tapasztalat magasságain és mélységein keresztül vezető kalandozásait amelyek közepette ő, messze megelőzve minden korábbi pszichológiát, valóban meghökkentő dolgokat produkált, hogy a lélek, amikor a vallásos tapasztalatot átéli, önmagát éli át. Kétségtelen, hogy a misztikusok akikre Jung is gyakran hivatkozik szintén nagyjából hasonlót hirdettek. Közöttük és Jung között mégis van két alapvető különbség, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Először is a misztikusok úgy vélték, hogy csak az a lélek részesül ebben a tapasztalatban, amely eltávolodott minden földi sürgés-forgástól, elszakadt a teremtményi lét ellentétpárjaitól, s így képes magába fogadni azt az istenit, amely túl van az ellentétek világán; valamint az, amelyik hagyja, hogy az isteni érvényre jusson benne. Másodszor pedig ők ezt a tapasztalatot a léleknek az Istennel való egységeként illetve eggyé válásaként értelmezték, aki viszont független a lélektől, s akinek azért, hogy a világ valóságába lépjen, mindannyiszor meg kell születnie a lélekben. Jung az egész ember világtól való elszakadásának helyébe az individuáció folyamatát teszi, amelyet a tudat elszakadása jellemez. A Feltétlennel való eggyé válás helyére az önvalót helyezi, amely mint ahogy az közismert úgyszintén misztikus fogalom. Jungnál azonban ez többé már nem hitelesen misztikus fogalom, hanem gnosztikus koncepció. Maga Jung is kimondja ezt a gnosztikus irányba fordulást. A fenti megállapítást, miszerint a modern tudat a lélek felé fordul, az a magyarázat követi, hogy és ezt... gnosztikus értelemben teszi. Mi ebben, ha csak egy egyszerű utalás formájában is, egy olyan tendencia érett kifejezését látjuk, amely kezdettől fogva jellemezte Jung intellektuális életét. Egy nagyon korai írásában, amelyet ugyan kinyomtattak, de amely nem került könyvesbolti forgalomba, ez közvetlen vallásos nyelvezetben jelenik meg, nevezetesen egy magas rangú gnosztikus isten kinyilatkoztatásaként, akiben a jó és a rossz együtt, úgymond egymást kiegyenlítve jelenik meg. 9 Az ellentéteknek egy 7 Seelenprobleme der Gegenwart, p Seelenprobleme der Gegenwart, p Buber minden bizonnyal Jung Sermones ad mortuos (Tanítás a halottaknak) című művére céloz. A magyar fordítást Hét tanítás a halottaknak címen lásd Mauzóleum, Bp. 987, pp (A fordító megjegyzése.) 7

8 mindent átölelő totális formában végbemenő uniója fut tehát végig Jung gondolkozásán. S ennek is kardinális jelentősége van számunkra akkor, amikor Jung individuációról és önvalóról szóló tanítását vizsgáljuk. Jung a szóban forgó kérdés legpontosabb kifejezését mandala-elemzéseiben adta. Véleménye szerint a mandalák kör alakú szimbolikus képek, amelyek nemcsak a különböző vallásos kultúrákban találhatók meg (különösen keleten és a koraközépkori keresztény kultúrában), hanem a neurotikusok és elmebetegek rajzain is. Számára a kollektív tudattalanból felmerülő mandalák az egészet és a teljességet, s ilyen módon az ellentétek egyesítését ábrázolják tehát olyan egyesítő szimbólumok, amelyek külső tényezőktől független egységükben egyszerre foglalják magukban a férfiast és a nőiest, a jót és a rosszat. Középpontjuk (Jung értelmezésében az istenség székhelye) rendszerint mint ahogy mondja különösen hangsúlyozott. A feltételezések szerint azonban van néhány ősi, és számos modern mandala, amelynek középpontjában nem az istenség jele található. 20 Azt a szimbólumot, amely a modern képeken az istenség helyén látható, e mandalák alkotói legalábbis Jung szerint egy önmagukon belüli középpontként értelmezték. Az istenség helyén magyarázza Jung láthatólag az ember teljessége található. Jung ezt a centrális teljességet, mely az istenit szimbolizálja, az ősi indiai tanítással összhangban önvaló -nak [Selbst] hívja. Ez nem azt jelenti, mondja Jung, hogy azokon a képeken, amelyeken a modern ember tudattalanja fejezi ki magát, az istenség helyét az önvaló foglalja el. Alighanem közelebb járnánk Jung felfogásához akkor, ha azt mondanánk, hogy mostantól fogva az istenség már nem foglalja el az emberi önvaló helyét, mint ahogy tette azt egészen mostanáig. Az ember immár visszavonja önvalójának egy rajta kívül lévő Istenre való projekcióját, anélkül, hogy ezáltal isteníteni kívánná magát (legalábbis ahogyan Jung hangsúlyozza itt, ellentétben egy másik megállapításával, amely mint majd látni fogjuk az istenülést kifejezetten céllá avatja). Az ember nem utasítja el a transzcendens Istent; egyszerűen csak mellőzi Őt. Immár nincsen tudomása a Felismerhetetlenről; többé már nem szorul rá arra, hogy megismerje Őt. Amit az Ő helyén megismer, az a lélek, vagy inkább az önvaló. Valóban, nem egy isten az, amitől a modern tudat viszolyog, hanem a hit. Akárhogyan is álljon a dolog Istennel, a modern tudattal rendelkező ember számára az a fontos, hogy többé ne kelljen törődnie az Istenbe vetett hittel. Biztos vagyok benne, hogy ezt a modern tudatú embert nem lehet azonosítani a ma élő emberek összességével. Az emberiség mondja Jung nagy- 20 Psychologie und Religion, p. 45kk. 8

9 részt még a kiskorúság pszichológiai állapotában van, egy olyan szinten, amelyet nem lehet csak úgy átugrani. 2 Ezt szemlélteti Jung a törvény hatalmának Szent Pál nevéhez fűződő megtörésével, amely csak azokra vonatkozik, akik értenek ahhoz, hogy a lelkiismeretet felcseréljék a lélekre. És ez az, hangsúlyozza Jung, amit nagyon kevesen képesek véghezvinni. Mit jelent ez? A lelkiismeret által akár egy isteni, akár egy társadalmi rendnek tulajdonították azt, akár egyszerűen úgy vették, mint ami az emberhez lénye szerint hozzátartozik az ember hajdanában megértette, hogy lelkén belül van egy törvényszék, amelynek feladata a helyesen és a helytelenül végrehajtott és végrehajtandó tettek megkülönböztetése, s eljárás indítása az ellen, ami rosszként kerül meghatározásra. Ez természetesen nem egyszerűen egy tradicionális törvény fenntartásának kérdése, legyen az isteni vagy társadalmi eredetű. Mindazok, akik például elhivatottságot éreznek magukban valamilyen munkára, amit nem végeznek, mindazok, akik nem végeztek el egy olyan feladatot, amelyet sajátjukként ismertek fel, mindazok, akik nem maradtak hűségesek biztosan felismert hivatásukhoz mindezek tudják, mit jelent az, hogy lelkiismeretfurdalás. És magánál Jungnál kiváló magyarázatát találjuk annak, amit mi hivatásnak nevezünk: Akinek van hivatása [Bestimmung], az hallja a belső ember hangját [Stimme]. 22 Igaz, Jung ezen egy olyan hangot ért, amely éppen azt hozza közel hozzánk, ami rossznak látszik, és aminek véleménye szerint részben meg is kellene adnunk magunkat. 23 Én azonban úgy vélem, hogy akinek hivatása van, az egészen más hangot hall. Éppen a lelkiismeret hangja az, amely összeveti az ember aktuális valóját azzal, amivé hivatott válni. Sőt, Junggal kifejezetten ellentétben, én úgy látom, hogy bizonyos értelemben mindegyik embernek hivatása van valamire, ami elől minden bizonnyal általában sikeresen tér ki. De most nézzünk szembe újra azzal a kérdéssel, hogy mit jelent felcserélni az irányadó és iránytartó, perlekedő és ítélő lelkiismeretet a lélekkel! A jungi gondolkodásmód szerint ez nyilván csak gnosztikus módon értelmezhető. A lélek, mely az önvalóba mint az ellentéteknek különösen a jó és a rossz ellentétének egy mindent átölelő teljességben végbemenő egyesítésébe integrálódott, nélkülözni kénytelen azt a lelkiismeretet, amely törvényszékként különbséget tesz és dönt helyes és helytelen között. Mert a lelkiismeret az, ami rendet teremt az elvek között, ami összhangba hozza vagy kiegyensúlyozza őket, bármilyen kifejezést is használjunk erre. Az az út, amelyet Jung kétségtelenül helyesen minősít 2 Die Beziehungen zwischen dem Ich und dem Unbewußten, p. 203kk. 22 Vom Werden der Persönlichkeit. In: Wirklichkeit der Seele. Zürich, 934, p. 97k. 23 Wirklichkeit der Seele, p. 208k. 9

10 úgy, hogy keskeny, akárcsak a kés éle, 24 sehol nincs leírva, és nyilvánvalóan alkalmatlan is arra, hogy írásba foglalják. Az erre vonatkozó kérdés tehát a rossz pozitív funkciójával kapcsolatos kérdésbe torkollik. Jung valamivel tisztábban beszél egy másik helyen a pneumatikus ember megszületésének feltételéről. Nem más ez, mint az ösztönös igények értelmes kielégítésén keresztül megszabadulni azoktól a vágyaktól, ambícióktól és szenvedélyektől, amelyek a látható világhoz láncolnak bennünket ; mert aki megéli az ösztöneit, az el is tudja különíteni magát tőlük. 25 Az a taoista könyv, amelyet Jung ilyen módon interpretál, e tanítást természetesen nem tartalmazza; viszont jól ismert ez számunkra bizonyos gnosztikus körökből. 26 A pszichére jellemző fejlődési folyamat, amelyet Jung individuációnak nevez, a tudattalan személyes, mindenekelőtt azonban kollektív, vagyis archetipikus tartalmainak tudatba való integrálódásán keresztül egy új, teljes forma kialakulásához vezet, melyet mint ahogy már említettük Jung önvalónak nevez. Gondolatmenetünket röviden megszakítva egy kérdést kell itt tisztáznunk. Jung úgy képzeli, hogy az önvaló egyszerre más vagy mások és én, az individualizáció pedig egy olyan folyamat, amely nem kizárja, hanem inkább magába fogadja a világot. 27 Lássuk, hogy ez mennyiben helytálló, s mennyiben nem az! Az a személyiség-struktúra, amelyet a Jung által említett és viszonylag ritkán előforduló 28 fejlődés eredményez, a másokat valóban magában foglalja. Azonban ezek csak az individuális lélek tartalmaiként vannak benne jelen, amely az individuáción keresztül éppen individuális lélekként fogja elérni a tökéletességet. A tulajdonképpeni mással úgy találkozom, hogy lelkem kapcsolatba kerül vele, mint valamivel, amivel nem azonos és amivé nem tud válni. Lelkem nem fogadja magába és nem is tudja magába fogadni a mást, mindazonáltal ebben a leginkább valóságosnak nevezhető kapcsolatban mégiscsak megközelíti azt. Sőt, ez a más szemben áll és szemben álló is marad önmagammal mint hozzá képest mással, függetlenül attól, hogy milyen teljességet ér el az önvaló. Így az önvaló, még ha integrálja is a tudattalan elemeinek összességét, megmarad a korábbival azonos önmagában álló önvalónak, önmagán belülre zárva. Az összes velem szemben létező lényt, akiket az önvalóm magába fogad, az önvaló ez -ként birtokolja. Tehát csak ha tudatára ébredek egy lény integrálhatatlan másságának, 24 Die Beziehungen zwischen dem Ich und dem Unbewußten, p Das Geheimnis der goldenen Blüte, p Psychologie und Religion, p Der Geist der Psychologie, p Der Geist der Psychologie, p

11 és lemondok arról, hogy bármiképpen is bekebelezzem vagy lelkem részévé tegyem azt, akkor válik valóban te -vé számomra. S ez éppúgy érvényes Istenre, mint az emberekre. Nyilvánvalóan nem ez az út vezet el oda, amelyet Jung önvalónak nevez; de éppen ilyen kevéssé vezet ez az út az önvaló eltűnéséhez. Ez az út egyszerűen egy teljes és közvetlen kölcsönösségen alapuló hiteles kapcsolathoz vezet egy olyan lénnyel, aki találkozik velem. Olyan út ez, amely a valóságot önmagában felismerő lélektől ahhoz a lélekhez vezet, amely belép ebbe a valóságba. Jung úgy véli, hogy az önvalóról kialakított koncepciója Eckhart mesternél is megtalálható. Ez azonban tévedés. Eckhart tanítása a lélekről a hitnek arra a bizonyosságára alapozódott, hogy a lélek bizonyára hasonlít Istenhez szabadságában, viszont teremtett, míg Isten teremtetlen. 29 Ez az alapvető megkülönböztetés az alapja mindannak, amit Eckhart Isten és a lélek közötti kapcsolatról illetve közelségről mondott. Jung az individuáció céljául szolgáló önvalót a szemben álló felek lélekben végbemenő menyegzői egyesüléseként 30 fogja fel. Mint ahogy mondja, ez mindenekelőtt a rossz integrációját 3 jelenti, ami nélkül e tanítás értelmében elképzelhetetlen a teljesség. Az individuáció ekképpen az önvaló komplett archetípusát eredményezi ellentétben a keresztény szimbolikával, amely az önvaló teljességét egy krisztusi és egy antikrisztusi, vagyis egy fényteljes és egy sötét aspektusra választotta szét. Az önvalóban ez a két aspektus viszont egyesítve van. Az önvaló tehát tiszta totalitás, s mint ilyen, megkülönböztethetetlen egy isteni képtől ; ami pedig az önmegvalósítást illeti, azt voltaképpen Isten megtestesüléseként kell értelmezni. Ez az isten, aki egyesíti önmagában a jót és a rosszat, s akinek ellentét-természete egyidejű férfiasságában és nőiességében is kifejeződik, 32 jellegzetesen gnosztikus figura, és végső soron egészen az ősi iráni istenségig, Zervanig nyomon követhető (amennyire tudom, Jung számos vallástörténeti hivatkozása között éppen Zervant nem említi), akiből a fény-isten és sötét ellenpárja származott. Jung ennek az alapvetően gnosztikus értelmezésnek a fényében dolgozza át Isten zsidó és keresztény koncepcióját. Az Ószövetségben a Sátán, a Szembe- 29 Egyedül Isten szabad és teremtetlen, ezért egyedül ő hasonlatos a lélekhez a szabadság tekintetében de nem a teremtetlenségében, merthogy a lélek teremtett. Meister Eckharts Predigten (Ed. Josef Quint). Stuttgart, 958, p. 3k. [Adamik Lajos fordítása. Lásd Eckhart mester, Beszédek. Bp. 986, p. 7. A fordító megjegyzése.] 30 Über das Selbst. Eranos-Jahrbuch, 948, p. 53k. 3 Symbolik des Geistes. Zürich, 948, p Symbolik des Geistes, p. 40.

12 szegülő csupán egy szolgáló eleme Istennek. Isten hagyja, hogy a Sátán képviselje őt, különösen a kísértés érdekében, vagyis azért, hogy nyomorúságán és kétségbeesésén keresztül aktualizálja az ember elszántságának legvégső erejét. Az Ószövetség eme Istenéből Jung hovatovább egy fél-sátáni természetű démiurgoszt csinál. Éppen ezért ezt az istent bűnös volta, félresikerült műve miatt (s most valami olyasmit fogok szó szerint idézni Jung egy 940-es beszédéből, amelyhez hasonló sehol sem található abban a gnosztikus irodalomban, amelyre Jung minduntalan hivatkozik) rituális gyilkosságnak kell alávetni. 33 Jung ez alatt Krisztus keresztre feszítését érti. Ráadásul e koncepcióban a Szentháromság egy négyességgé bővül, amelyben az autonóm ördög úgy jelenik meg, mint a negyedik. 34 Ezek, mint ahogy Jung hangsúlyozza, minden bizonnyal mind pszichikus események projekciói, humán szellemi produktumok, amelyeknek az ember nem tulajdoníthat semmiféle metafizikai érvényességet. 35 Számára az önvaló prototípusa az összes monoteisztikus rendszernek, melyek ekképpen titkos gnózisokként lepleződnek le. Másfelől azonban Jung az önvalót imago Dei in homineként [Isten képe az emberben a ford.] is értelmezi. A léleknek mondja egy alkalommal egy olyan megfogalmazásban, amely tudomásom szerint párját ritkítja egyéb megállapításai között valóban rendelkeznie kell önmagán belül valamivel, ami megfelel Isten létének. 36 Mindenesetre az önvalót, a jó és a rossz menyegzői egyesülését Jung mint új Megtestesülést emeli a világ trónjára. Ha azt szeretnénk tudni mondja, hogy mi történik abban az esetben, ha Isten eszméje többé nem projiciálódik autonóm lényegiségként, akkor a tudattalan lélek válasza így szól: a tudattalan egy istenített vagy isteni ember ideáját teremti meg. 37 Ez a figura, mely egyaránt átöleli önmagán belül Krisztust és a Sátánt, 38 annak a gnosztikus istennek a végső formája, aki mellett mint Isten és ember azonosságának 39 földre szállott megvalósulásáról Jung egyszer már hitet tett. S ő maga újra és újra célozva várható megjelenésére mindvégig hűséges maradt ehhez az istenhez Das Wandlungssymbol in der Messe. Eranos-Jahrbuch, 940 4, p. 53k. 34 Symbolik des Geistes, p Vö. Zur Psychologie der Trinitätsidee, Eranos-Jahrbuch, 940 4, p. 5kk, továbbá Psychologie und Alchemie, p Symbolik des Geistes, p Psychologie und Alchemie, p. 22k. 37 Psychologie und Religion, p. 72k. 38 Symbolik des Geistes, p Psychologie und Religion, p Vö. különösen Psychologie und Religion, p. 75k. 2

13 Jung valláslélektanát úgy kell értelmezni, mint ennek az istennek Eljövendő Istenként való bejelentését. Nietzschének ahhoz a kijelentéséhez, hogy Meghalt minden isten: íme azt akarjuk, hogy az emberfölötti ember éljen, 4 Heidegger egy máskülönben rá egyáltalán nem jellemző megjegyzésében a következő figyelmeztetést fűzi: Az ember sohasem léphet Isten helyébe, mert lényege nem éri fel az isteni lét szféráját. Ezzel szemben minél inkább képtelen erre, annál inkább nyitva áll a lehetősége valami rejtélyes esemény bekövetkezésének, aminek természetét mi még talán nem is sejtjük. Az a rang, amely metafizikai kifejezést használva Istenhez tartozik, megfelel annak a rangnak, ahol minden létező megteremtése és teremtett lényként való fenntartása megvalósul. Istennek ezt a rangját nem fenyegeti semmi. Ehelyett egy másik, metafizikailag nem kifogásolható rang jelenhet meg, amely sem az isteni, sem az emberi lét szférájával nem azonos, s amelyet az ember egy magasrendű személyes kapcsolat révén érhet el. A felsőbbrendű ember nem lép és soha nem is fog Isten helyére lépni; a felsőbbrendű ember számára fenntartott rang egy másik szférához tartozik, amely egy másik lény belső világában gyökerezik. 42 Olyan szavak ezek, amelyeket az ember nem hagyhat figyelmen kívül: meg kell fontolnia, hogy az, ami bennük kifejeződik, nem érvényes-e itt és most. Fordította Buji Ferenc 4 Wildner Ödön fordítása. Lásd Ím-igyen szóla Zarathustra, Bp. 908, p. 05. (A fordító megjegyzése.) 42 Holzwege. Frankfurt, 950, p Ebben az összefüggésben érdemes összevetni Heidegger gondolatát Jung csaknem ellenkező értelmű megállapításával: Az interregnum a veszély teljességét hordozza magában (Psychologie und Religion, p. 58). 3

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában MANDALA A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában Dr. Antalfai Márta Kapu 2. Konferencia 2008. október 26. Chartres, katedrális Kréta szigetéről Reims-i katedrális Perui mandala

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában *

A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * A TETT NEM AZ, AMI NEM MÚLIK EL A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A Szellem fenomenológiájában * Az emberi közösség mibenlétéről gondolkodva Arisztotelész három igen fontos megállapítást

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS . UTÓSZÓ Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS,.. Az 1957-ben Mexikóban, a Nemzeti Egytemen (Autonomous National

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Patandzsali Jóga szútrái

Patandzsali Jóga szútrái Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

3. A világ és lakói Tartalom

3. A világ és lakói Tartalom 3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Cristiane Hourticq gondolatai a tisztítótűzről

Cristiane Hourticq gondolatai a tisztítótűzről Cristiane Hourticq gondolatai a tisztítótűzről A rend elnevezése: A Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Megélhető-e ma ez a név és ez a karizma? Meg tudjuk-e ezt érteni? A purgatoire szót a

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor *

A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor * Ambrus Mónika A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor * Jogok hangzatos megfogalmazása, törvénybe iktatása még nem feltétlenül biztosítja azok hatékony érvényesítését is.

Részletesebben

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány "Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember -

A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - dr.terenyi Zoltán A CSOPORT, AHOVÁ TARTOZUNK - a beteg, a betegség és a szakember - DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Kaposvár, 2011 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A boldogság emlék* A tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el Pécsett, a Pszichológiai Kultúra Hete rendezvényén, 1985 októberében.

A boldogság emlék* A tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el Pécsett, a Pszichológiai Kultúra Hete rendezvényén, 1985 októberében. Pressing Lajos M A BOLDOGSÁG MINT MISZTÉRIUM A boldogság emlék* élyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1 Arra kértek, hogy a mai estén a boldogságról beszéljek Önöknek. Én azonban nem kívánok arról szólni,

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

resszív-népírtó háború az van. És van gerillaháború, van tupamaros,

resszív-népírtó háború az van. És van gerillaháború, van tupamaros, A BÉKE POSZTULÁTUMA A háború és béke fogalmának konkrét szintézise mindig végbemegy. Vagy háború van, vagy béke. De az elvont fogalom, a háború elvont fogalma egy háborúval fenyegetett világban akkor is

Részletesebben

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik

Részletesebben

Nyitottan a transzcendensre?

Nyitottan a transzcendensre? KASZÓ GYULA Nyitottan a transzcendensre? C. G. Jung pszichológiájának vizsgálata Nagyon izgalmas feladat egy teológus számára egy-egy lélektani iskola megvizsgálása abból a szemszögbõl, hogy az miként

Részletesebben

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL MBS051 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETÉS I. ISTEN ATYASÁGA A. A Messiás Atyja 1. Az Atya

Részletesebben

Azazel szívcsakra meditációja

Azazel szívcsakra meditációja Azazel szívcsakra meditációja Azazel szívcsakra meditációja azon az elven működik, hogy a főcsakrákat a szívcsakrával összekapcsolja, amely lehetővé teszi az energia áramlást az energiavezetékeken az egész

Részletesebben

Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95

Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95 Tartalom XXXIX. évf. 2013/2. Tanulmány KOVÁCS Árpád Mi az egzisztenciális metafora? 95 Mûértelmezés HITES Sándor A kincstõl a tõkéig Kísértettörténet és pénz a korai magyar novellában (Kármán, Fáy, Kölcsey)

Részletesebben

Szakmai közélet. Pszichoterápia. viták, hozzászólások

Szakmai közélet. Pszichoterápia. viták, hozzászólások Szakmai közélet Pszichoterápia viták, hozzászólások Vita A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? A Pszichoterápia idei konferenciáján a Hit-kerekasztal programon a terem zsúfolásig

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben