BEŐTHY ÖDÖN POLITIKAI PÁLYAFUTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEŐTHY ÖDÖN POLITIKAI PÁLYAFUTÁSA 1830-1848"

Átírás

1 BEŐTHY ÖDÖN POLITIKAI PÁLYAFUTÁSA dec.-ben, mikor az országgyűlés a rendi sérelmek szokásos ismétlése mellett kézséggel ajánlott fel újoncokat és rendkívüli segélyt a Habsburgok forradalomellenes céljaira, akkor született Nagyváradon Beőthy Ödön, későbbi Bihar vármegyei alispán és követ, akinek életét és politikai pályafutását kívánom bemutatni dolgozatommal. Ezzel egyszersmind Bihar vármegye reformkori történetét is végigkísérem, hiszen az ő élete egybeforrott a vármegye életével. A Beőthyek - a Komáromy, Bernáth, Csanádi és Haller családhoz hasonlóan azon bihari nemesi családok közé tartoztak, akik liberális elveket vallottak. Olyan régi családról van szó, amely már 1447-ben a budai országgyűlésre bihari követként küldte Lászlót, de alispán volt édesapja, Beőthy László ( 1804), nagyapja, Beőthy Mihály ( 1760), nagybátyja Beőthy János (1783) és unokaöccse Beőthy Andor ( ) is. Politikai szerepük mellett katonai pályájuk sem volt elhanyagolható. Beőthy Ödön is 16 éves korától kezdve katonáskodott ( ). Először a Váradon toborzó Chiemayer-huszárokhoz állt be, s mint huszárkadét küzdött Lengyelországban az oroszok ellen. Néhány hónap múlva hadnagy, majd a Pozsonyban felállított könnyű lovasoknál főhadnagy lett. Részt vett a lipcsei csatában, majd Lengyelországba ment, s onnan tért vissza 1820-ban. Köztudomású, hogy a biharvármegyei szabadelvű párt létrejötte az ő műve. Olyan harc élén állt mint nemes, mely objektíve a kapitalista viszonyok megteremtését célozta és amely éppen a nemességnek, mint

2 osztálynak megsemmisítését eredményezte. Olyan ellentmondás ez, mely jellemző volt a korabeli Magyarországra, ezért fontosnak tartom néhány mondatban összegezni a bihari nemesség politikai hozzáállásának főbb mozgatórugóit. " Bihar vármegyét a természet mindennel megáldotta, érette mindent tett"1..."területileg az ország legnagyobb, népesség tekintetében a legnépesebbek közé tartozó megye..."2 Földrajzi adottságai kedveztek a búza-és kukoricatermesztésnek, de híres volt állattenyésztéséről is ( szarvasmarha, sertés ). Igen kedvezőek voltak tehát a természeti adottságok, s ez párosulva a napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrájával arra ösztönözte a bihari közép-és kisebb birtokú nemességet is - a majorkodó nagybirtok mellett- hogy gazdálkodása árutermelő legyen. Gazdaságát azonban nem fejlesztette tovább, maradt a jobbágyi robotra támaszkodó, háromnyomásos, külterjes gabonatermesztés. A háborút követő dekonjunktúra viszont szűkítette a piacot, növelte a versenyt. Bihar megye közismerten rossz közlekedési viszonyai tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen drágábbá tették az amúgy is eladhatatlan gabonát. A megye nemeseinek nagy része adósságokba keveredett már a háborús konjunktúra idején: terményelőleg címén kölcsönt vett fel. A megye terjedelméhez és nemessége lélekszámának nagyságához képest is viszonylag hatalmas összegeket tábláztak be 11 év alatt ( pengőforintot)." A 11 év alatt viszont adósságainak csak 20,5%-át fizette vissza. A hitelek törlesztésére, estleg a birtok modernizálásához pénzre, tőkére, hitelre volt szükség. Az eladósodásnak és birtokai feltartóztathatatlan szétaprózódásának gondjai szükségképpen arra kényszereítették a földbirtokos nemest, hogy

3 részint szembenézzen válságos helyzetével, részint valamely kiutat keressen abból. Az árutermelő középnemességnek objektjve érdeke volt a feudalizmus megszüntetése, hiszen gazdasági vonatkozásban ez utóbbi állta útját a belső tőkefelhalmozásnak, a közlekedési útvonalak kiépítésének, mindezzel együtt az ipar, a belső piac kifejlődésének. A középbirtokos nemesség egy része nem talált reális megoldást helyzetére, s közönyösen visszahúzódott még meglévő birtokának a feudális intézmények által még fedezett védelmébe: "... Alig gondolkodnak ezek az emberek, s ha igen, akkor is csak magukra gondolnak... a parasztról teljesen megfeledkeztek, semmiség a szemükben... elborzaszt és felháborít igazságtalan vakságuk, gőgjük és elbizakodottságuk..."4. Irta Széchenyi István naplójába bihari katonáskodása idején a bihari köznemesi mentalitásról. A nemesek másik csoportja ( Sughók, Sánthák, Hodossyak, Papszászok) a gazdálkodás konszolidációját a rendszeren belül szerették volna végrehajtani hagyományos módon, vagy új utakat keresve, s ezért politikai értelemben konzervatívoknak tekinthetők. A liberális nemesek viszont készek voltak aktívan is harcba szállni. A polgárosodás irányába utat keresők közé tartizott Wesselényi, Bezerédy, Lónyai, Somssich és nem utolsó sorban Beőthy Ödön, akiről dolgozatomban írni kívánok. Mielőtt áttérnénk Beőthy Ödön reformkori tevékenységére, vizsgáljuk meg hogyan alakult az udvar és a vármegyék kapcsolata a XIX.sz. első két évtizedében! Köztudomású, hogy 1812 óta az udvar nem hívta össze az országgyűlést, hiszen a forradalmi veszély elmúlt, a pénzt és az újoncokat rendeleti úton

4 is megkapta. A vármegyékkel nem törődött. A hazatért követek ezért a vármegyei közgyűlésen szervezték ezután az országgyűlésen megkezdett ellenállást. Igy lett a vármegye a későbbi reform-munkálatok előkészítő iskolája. Az 1812 és közötti évek csak látszólag voltak csendes, politika-mentes évek. Az udvar rendeleteinek végrehajtását a megyék jó része nem szorgalmazta, ezért az udvar célja gyakorlatban nem járt sikerrel.5 Biztosabb eredményt látszott ígérni a megyei döntések bázisának maximális kiterjesztését elrendelő évi uralkodói döntés. E szerint a megyékben a tisztújítások a jövőben ne közfelkiáltással, hanem a megjelent nemesség egyenkénti leszavaztatásával történjék. Ezzel kiszélesítette a megyei politizálás bázisát és intézményesítette a korábban is meglévő korrupciós alkalmakat. A megkezdődő tisztújításokon a pártok a távoli falvakból most csoportosan érkező szegény sorsú nemes szavazók megvendégelése címén csakhamar legszemérmetlenebb etetés-itatásba kezdtek. A választások gyorsan intézményesített üzletté váltak. Az udvar másik politikai manővere volt a besúgói hálózatának kiterjesztése. Ennek következménye volt, hogy a gyakran ál-tettek és hírek denunciáltjait kizárták a pályázatokból, jelölésekből, kitüntetésekből és címek elnyerhetéséből. 13 év után, 1825-ben Ferenc császár megragadva 4. felesége, Karolina Auguszta királynévá koronázásának alkalmát, összehívta az országgyűlést. " Most szeretni fognak a magyarok, mert nem kérek tőlük semmit..." - mondta irónikusan. Bihar vármegye - hasonlóan a többi vármegyéhez - lázasan készült tervei megvalósítására. A hagyományos pompával lezajló koronázás után került sor a királyi javaslatok és a rendi sérelmek összecsapására. A két év során az uralkodó a leglényegesebb pontokban adott ridegen elutasító

5 választ, amely megdöbbentette az országgyűlés összehívásának puszta tényéből túl sokra következtető rendeket. A királyi javaslatok központjában az évi bizottsági munkálatok tárgyalás alá vétele állt, valamint újabb adó megajánlása. A rendek ezzel szemben válaszfeliratukban éppen az elmúlt évek sérelmeit emelték ki: kívánták a törvénytelen újoncozás abbahagyását, a királyi bizottságok feloszlatását, az adó összegének az évi országgyűlés által megajánlottra való visszaállítását, az országgyűlés háromévenkénti összehívását, a rendeleti kormányzás megszüntetését, a megyék egymás közötti levelezését. Több hónapos alku kezdődött. Az eredmény kompromisszumos volt: a megyék szabad levelezési jogát. A parlamentarizmus elemei is tért hódítottak: az alsótábla követei a kerületi űléseken minden fontos kérdést előre megtárgyaltak. Az első reform-országgűlés kevés előremutató törekvése közül egyik a magyar nyelv ügyének felkarplása volt. Ismeretes Széchenyi István hjres beszéde, mely a Magyar Tudós Társaság felállítására tett nagylelkű felajánlást, s ezzel együtt az országgyűlés XI. törvénycikke is kimondta az Akadémia megalapítását. Ez egyszersmind a nemzeti nyelv fejlesztését is jelentette. A magyar nyelvharc kezdeti szakaszának résztvevője volt Sombory Imre biharmegyei alispán, az és évi országgyűlés egyik bihari követe. Az nov. 2.-i kerületi

6 űlésen sokak kívánságát szavakba öntve javasolta, hogy a tanítás nyelve minden közép-és főiskolában a magyar legyen. Bihar megyében tehát a reformellenzék álláspontja kerekedett felül. Tanügyi reformprogramja a köznevelés idegen (bécsi) kormányzat kezéből való kivételét, a magyar tannyelvű oktatás megvalósítását, a nemzeti egység megteremtését, a fejlettebb, műveltebb országokhoz való felzárkózás szándékát mutatják. Beőthy Ödön 8 évi katonáskodás után, 1820-ban tért haza és gazdálkodni kezdett. 6 év múlva Bihar vármegye táblabírájává választották, s mint ilyen szintén magáévá tette a liberális eszméket. Igazi propagálójává 1830-tól válik, mikor követként választották a pozsonyi országgyűlésre ( 1828-ban - bár a vármegyei rendek túlnyomó része már ekkor óhajtotta volna az alispáni székben látni - csupán azért nem választották alispánná, mert nem volt kijelölve.) Beőthy megjelenése az országgyűlésen nagy nyereség volt az ellenzékre. Csakhamar feltűnt élénk temperamentumával, fényes szónoki képességével: " Most is előttünk áll a kis ember, alacsony, vaskos termetével. Korán őszült sárga-fejér hajszálai, fejér szemöldöke, kipödrött, rövid bajusza, villogó eleven szemei olly tekintetet kölcsönöztek kerek arczának mint egy oroszlánfő... S midőn szónokolt, többnyire hátraveté e kis oroszlányfőt izmos rövid nyakán. Keresztbe fonta karjait, mint Napóleon, s csak a szónoklat legszenvedélyesebb helyeit kísérték keze árnyazó mozdulatai..." 6 Jellemezte a kortárs publicista-politikus, Csengery Antal.

7 Az 1830.évi országgyűlés igen rövid ideig tartott. A tárgyalások központjában a vallásügy méltányos megoldása állt. A kormány viszont igyekezett eltussolni a felmerülő kérdéseket."...de Bihar vármegye követe, Beőthy Ödön még talált alkalmat arra, hogy a 29.-ik űlésben a vegyes házasságok, a gyermekek vallása és az áttéréseknél alkalmazott hat heti oktatás körül előforduló visszaélésekben felszólaljon..."7. A felszólalás hatására az alsótábla feliratot intézett a királyhoz, hogy a vallásügy rendezése érdekében tegyen előterjesztést és intézkedjék a visszaélések megszüntetésére. Beőthy felszólalása megmozgatta az egész alsótáblát. Nem véletlenül írta a titkosrendőrség róla: "... Beőthy nem tehetség és ismeret nélkül való ember...aki már az évi országgyűlésen az ellenzék leghevesebb embereként volt ismeretes..." 8 Az ellenzék legtüzesebb, és legbátrabb szónoka lévén, a kormány előtt hamarosan gyűlölt emberré lett. Egyébként nem vett részt végig az országgyűlésen. "...e díszes tisztéről gyengélkedő egészsége miatt lemondani kényteleníttetvén...s helyébe a testvér bátyját, táblabíró Beőthy Lászlót közfelkiáltással elválasztják..." 8 Az országgyűlés szétoszlása után megindult reformtörekvéseket ben a kolera akasztotta meg. Bár gyorsan terjedt a vész a Tisza felé, s Debrecenben és Váradon is sokan haltak el e betegségben, a vármegye területén aránylag gyengébb lefolyású volt a járvány. Még el sem múlt teljesen a veszély, amikor a rendek az 1832-ben egybehívott országgyűlésre ismét Beőthy Ödönt, s melléje követtársul Tisza Lajost küldték fel Pozsonyba. Az évi országgyűlés a reformok híveinek első nagy erőpróbája volt. Egyik nagyon fontos kérdés volt a jobbágykérdés nov. 10.-én és december 30-án Beőthy két nagyhatású beszédben fejtette

8 ki álláspontját Kölcsey, Deák stb.. mellett: "...Itt nem előjog, nem osztályuk haszna, s nem is a kormányhatalom gyöngítése, hanem a nép millióinak emberi s polgári jogai, szóval oly tárgy forog vala szőnyegen, melynek pártolásából reájuk csak dicsőség, s melynek gátolásából a kormányra csak árny háramolhatott: bátran lehettek tehát követelők,kitartók sőt makacsok követelésökben. "10 Az örökváltság végül megbukott ( 26 szavazattal 22 ellenében) Ezen az országgyűlésen ismét előtérbe kerültek a vallásügyi kérdések. Beőthy hevesen támadta a katolikus klérust: "... Ellenfeleivel szemben semmi kíméletet nem ismert... Katolikus létére a protestáns felekezetek legnagyobb védője lévén, a katolikus főpapság, mint félelmetes ellenségét, mód felett gyűlölte őt."11 Tagen váradi nagypréposttal is vitába kerekedett az áttérések szabályozása tárgyában megindított vita közepette, mely vita Tagen visszavonulásával végződött. A kormányzat végül elejtette a vallási sérelmek ügyét. Az egyenlőre sikeres agyonhallgatás módszerét választották. Beőthy azonban figyelmeztetett: "... nem halt meg a leány, hanem csak aluszik..." 12 Ezen az országgyűlésen szólalt fel a lengyelek ügyében is. Követtársa Tisza Lajos volt, kivel igen szabadelvűleg szólalt fel a népek szabadságát elnyomó osztrák kormány ellen. Kifejezték ezzel - ugyanis diplomáciai közbenjárást kértek az uralkodótól a lengyelek érdekében - azt az óhajukat, hogy az országgyűlés a külpolitikát közvetlenül is befolyásolhassa. Tisza később Beőthy legerősebb ellenfele lett - elfogadva a konzervatív Apponyi bihari adminisztrátori hivatalát. Majd személyes ellentét támadtz köztük a Füzesséry Gábor- féle ügyből. Az országgyűlést végül máj. 2.-án rekesztették be. Bár számos tervezet és javaslat meghiusúlt a kormányzat ellenállása miatt, fontos

9 volt mégis abban, hogy a reformeszmék elterjedtek az egész országban, korlátozták a nemesi adómentesség jogait, enyhítettek a parasztság helyzetén és 1833-tól hivatalossá vált a magyar nyelv használata. Az országgyűlés alatt megindult nemzeti törekvések társadalmi térre is kiterjedtek. Debrecenben 1833-ban, Váradon ugyanebben az évben alakult a " Biharvármegyei Casino" ben vetik meg a polgári lövölde alapját, 1840-ben alakul a " Biharvármegyei Gazdasági Egyesület " is márc. 2.-án, 43 évi uralkodás után meghalt I.Ferenc. Utódát még atyja idejében megkoronázták I. Ferdinánd címen. A magyar királyok között már négy koronás Ferdinánd ült a trónon, tehát jogos volt az alsótábla követelése, mely lényegében Magyarország Osztrák Császárságba való beolvasztását próbálta meggátolni. Beőthy Ödön szintén felszólalt ez ügyben. Az eredmény: az uralkodó kénytelen volt meghátrálni.egy márciusi leiratot mint " I. Ferdinánd Ausztria császára és Magyarország e néven V. apostoli királya. I. Ferenc halála után a gyengeelméjű Ferdinánd helyett az Államkonferencia, a dinasztia más tagjai és a főhivatalok vezetői kormányoztak, mégpedig a metternichi politika szellemében: a haladó erők visszaszorításának erőszakos módja érvényesült. Ennek az erőszaknak volt része a Lovassyék pere is, Kossuth és Wesselényi börtönbe vetése. Az udvar azonban célját tévesztette. Az ellenzéki szellem méginkább terjedt, kaszinók, olvasóegyletek alakultak, ahol állandó téma volt a közteherviselés, az örökváltság, az általános tulajdonjog és a törvény előtti egyenlőség. Ekkor alakultak a konzervatívok csoportjai is, akik magukat " fontolva haladóknak" nevezték.

10 Bihar vármegyében hasonlóan nagy volt a közfelháborodás ( Lovassy László a megye szülötte volt ) amit tovább erősített az márc én Lajcsák nagyváradi püspök által a vegyes házasságok ügyében kiadott pásztorlevél. Beőthy Ödön a vármegye termeiben ismét hathatósan szólalt fel a protestánsok sérelmei ügyében, s ezt olyan szenvedélyes hangon tette, hogy az egész katolikus papság ellene fordult és szövetkezvén a Tisza-párttal, az 1839-iki általános követválasztáskor Hodossy Miklós ellenében kibuktatták. A kormány keze is benne volt ebben. Hatalmas összegeket áldozott ugyanis már az országgyűlés kezdete előtt arra, hogy a haladó szellemű egyéniségeket ne válasszák meg követnek.13 Július elején azonban a megye megválasztott követe - Hodossy Miklós táblabíró és Bernáth József szolgabíró a diétán nem küldőik utasítása szerint, hanem meggyőződésük alapján szavaztak, mire visszahívták őket, és helyettük két liberális képviselő- Beőthy táblabíró és Balogh lett Bihar követe augusztus 8.-án. Ráadásul Beőthy szabad kezet kapott a szavazásokon. ( Ezzel a feltétellel fogadták el jelölését.) Az országgyűlés június 2.-án kezdődött. Beőthy augusztus 12.-én Pestről gőzhajóval érkezett Pozsonyba. A titkosrendőrség jelentése szerint: " ilyen általános és erőteljes ünneplésben még egyetlen követnek sem volt része... mert addig éppen csak olyan szatirikus hiányzott, aki Beőthy módszere szerint tud harcolni." évi országgyűlésen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék nem tört meg, sőt az alsótáblán többségben volt. Tiltakozásuk eredményeként Metternich kénytelen volt meghátrálni. Igy tudta elérni az országgyűlés az önkéntes örökváltság törvénybe iktatását, ipari üzemek alapításának engedélyezését, az új váltótörvényt. Amnesztiát kaptak a politikai perek elítéltjei. Ekkortól lesz Deák az ellenzék vezérévé.

11 Beőthy ezen az országgyűlésen elsősorban Bihar vármegyének a vegyes házasságok ügyében kelt sérelmi feliratát terjesztette elő. A szeptember 18.-ai ülésen Beőthy kezdeményezésére történik a " leányka ébresztése". Felszólalásában- az előzőkkel összevetve - józanabb, megfontoltabb. " Véleménye mos már kiforrott, céltudatossága elismerésre méltó. Aprólékos megokolásaival, ritkábban történő, de annál határozottabb felszólalásaival nagy hasznára van a protestabtizmus ügyének. Harcol a közteherviselés bevezetéséért, és elismerésre méltó példával is szolgál, hiszen már a negyvenes években adót fizetett és jobbágyait felszabadította."16 Résztvett a büntető és javító rendszer kidolgozására alakult országos választmányban is. A A király máj. 13.-án bezárta az országgyűlést anélkül, hogy számos törvényjavaslatot törvényerőre emeltek volna."...beőthy Ödön és Bernáth József követek az országgyűlés végeztével hazajövén, igen körülményes szóbeli jelentést tesznek, mit a megye érdemlett méltánylattal fogad, s megelégedését és köszönetét nem tsak jegyzőkönyvbe téteti, hanem járásonként is meghirdetteti..." 17 Beőthy népszerűsége olyan nagy volt, hogy már 1835-ben elhatározta a megye, hogy lefesteti életnagyságú képét, és kifüggeszti a nagyteremben. 18. Érdemei elismeréseként - illetve a főispáni helytartó befolyásának ellensúlyozására máj. 10.-én alispánná választották. Rövid ideig tartó alispánsága a vármegyei közigazgatás új korszaka kezdődött. Alispánsága a megyei önkormányzat volt. A közigazgatást élénkké és jótékonnyá tette, a törvénykezést gyorssá és részrehajthatatlanná.19 Mindenre kiterjesztette figyelmét. Ő volt, aki meghonosította az alispáni jelentéseket nemcsak a vármegyében, de az egész országban.20 Fejlesztette a községi életet, előmozdította az anyagi jólétet: egy ínséges év után takarmányraktárakat álljtott fel, burgonya- és

12 fatenyésztésre buzdította a népet. Megkívánta, hogy mindebben az egyházi és községi elöljárók adjanak példát. Minden módon igyekezett állásuk fontosságának öntudatára ébreszteni a községek elöljáróit, fejleszteni a községi életet. Az adókat pontosan beszedette, de alkalmas időben, mikor megnyíltak az adózók keresetforrásai. Egy hibát viszont elkövetett, amit utóbb fegyverül használtak fel ellene. Az XI.tc. adó alá vetette a jobbágytelki nemességet. E törvénynek azonban nem volt foganatja. Sőt, akik közelebb ültek a megye kormányszékén, azon " kiváltságsértő törvény" eltörlésével biztatták a szegény köznemességet, hogy biztosítsák részükre szavazatukat. Beőthy elrendelte a törvény végrehajtását. Ez által fegyvert adott ellenfelei kezébe. A súrlódás csakhamar bekövetkezett a megye és az új főispáni helyettes között. Meghalt ugyanis a megyei főorvos, s a főispáni helyettes magának követelte az új főorvos kinevezését. A megye viszont szabad választást sürgetett.21 A helyzet elmérgesedett, s márc. 5.-én - mikor a főispáni helytartó által - a bizalomnyilvánításra becsődített vidéki nemesség " nem adózunk" kiáltásokkal fogadta Beőthyt, s nem hagyta szóhoz jutni, Nagy József vármegyei táblabíró nagyhatású beszédet mondott, s éltette a vármegye alispánját, ennek hatására szavazták meg a közadózás elvét. ( Beőthy csak így vállalta el a követséget az es pozsonyi országgyűlésre. Az országgyűlés május 18.-án kezdődött. Beőthy ellenzéki vezető szerepe ezen az országgyűlésen is kétségtelen. Az ellenzék értekezleteinek többségét az ő szállásának kertjében rendezte meg. A vezérszót Klauzállal és Szentkirályi Mórral vitték. Beszédet mondott a magyar nyelv ügyében. Kiállt Vurda Károly ( győri káptalani követ ) mellett, akit liberális beszédéért támadtak a káptalani követek. Humánumára jellemző, hogy következetes állásfoglalásaiban védelmezi

13 a zsidók ügyét. Közben azonban kipellengérezi a katolikus papi nevelés fonákságait is. Meg is vádolták érte, s vallástalannak terjesztették. Az országgyűlés eredményeit tekintve a liberálisok félsikereket értek el. Bár korszakos jelentőségű kérdések kerültek megvitatásra ( vámkérdés, közlekedésügy, hitel, közteherviselés), de kardinális kérdésekben nem születik törvény. Kimondták viszont a nem nemesek hivatalviselési és tulajdonszerzési jogát, uralkodóvá válik a közélet és az oktatás területén a magyar nyelv, kimondják a közteherviselést. 22 Az eredményekről Beőthy Ödön a vármegye dec. 16.-i közgyűlésén így számol be:...a rendek nem tagadják ugyan, hogy az 1844-ki törvénycikkek közül némelyek százados kívánatoknak és sérelmeknek vetnek véget, mások pedig az alkotmányba új életet önteni, s azt sarkaiban megerősíteni képesek, azonban " mindezen fényoldalai mellett is a múlt országgyűlésnek kéntelenek... megvallani, hogy az sem óhajtásukat tökélletesen ki nem elégítette, sem a várakozásnak meg nem felelt..." 23 Beőthy még az országgyűlésről küldte el a tisztújításkor lemondását az alispáni tisztségről. Az jan. 24.-én tartott tisztújítás alkalmával hívei nam választhatták újból, mert nem jelölték. A szabadelvű párt - a főispáni helytartó önkénye miatt - a királyhoz folyamodott. Míg a válasz megérkezett, gyakoriak voltak a két párt között az összeütközések. Az dec. 18.-i közgyűlésen, ahol a felségfolyamodványt akarták megtárgyalni, a feszültség vérengzéssé fajult. A konzervatívok hajdúkkal támadták a szabadelvűeket. A vérengzéseknek a katonaság vetett véget. " Igy lőn a tanácskozási terem nem védhely többé, hanem csatapiacz és majdnem temető hely." Irta Lukács György a Pesti Hírlap levelezője Az évi választásokon a konzervatívok - óriási vesztegetés által - megbuktatták ugyan, de elérte, hogy a kormánypárti követeknek

14 ellenzéki utasítást adjanak. Az erőviszonyok következtében az évi országgyűlésen mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót, de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, ismét elmaradt viszont a kötelező örökváltság. Nemegyszer liberális szavazatokon. Az ellentétek végsőkig kiéleződtek, nemcsak Bihar vármegyében, hanem az egész országban. Ennek egyik oka Metternich politikája volt, mely erőszakosan vissza akarta szorítani a reformmozgalmat. ( Pl nov. től nyíltan törekedett a megyékben az adminisztrátori rendszer kiépítésére, a főispánok mellé kormánybiztosokat állíttatott, 1845-től tovább építette a cenzori intézményt.) Szigorú intézkedéséket tettek a társadalmi egyletek, különösen a Védegylet ellen. Eltávolították vezető posztjaikról azokat, akik az új kormányzati stílussal ilyen, vagy olyan mértékben, de nem rokonszenveztek. Nem véletlen, hogy tavaszára az ellenzék valamennyi csoportja magáévá tette a felelős magyar kormány követelését. Beőthy 1848-ban mindössze pár napig volt Pozsonyban, jóformán be sem kapcsolódhatott a forradalmi törbények előkészítésébe. Utolsó megyei követi megbízatását csak márc. 27.-én nyerte el, amikor is az 1847-ben liberális követutasítással Pozsonyba küldött konzervatív Reviczky Menyhért visszahívása után választották meg. ( A voksolásban a megyei nemességen kívül a váradi nép is résztvett, így nevezhetjük őt az ország első népképviselőjének.) Az Első Független Felelős Minisztérium a dicstelenül távozó Tisza Lajos vármegyei adminisztrátor helyére ápr. 20-án bihari főispánná nevezte ki. E tisztségében rá hárult az első népképviseleti választások politikai előkészítése a megyében. ( Ő maga nem lépett fel

15 jelöltként, inkább azon munkálkodott, hogy a minisztériumot támogató liberális nemesség kerüljön ki nyertesen a választási küzdelemből.) Beőthy főispáni tisztségében az országgyűlés felsőtáblájának tagja lett. Alighogy belépett a főrendek közé júl. 5.én nevezetes indítványt tett, minek alapján a tábla utasította a minisztériumot, hogy "a felsőház új alapon rendezése iránt, a kor igényeinek megfelelő javaslatot terjesszen elő." A tábla űléseit ritkán látogathatta, a gondjaira bízott megye életében is alig vehetett részt aug. 26.-tól a " délvidéki", dec. 19.-től febr. 1.-ig erdélyi kormánybiztis. Ekkor Kossuth- saját kérésére- felmentette tisztsége alól ápr. 5.-ig az Országos Honvédelmi Bizottmány őt jelöli konstantinápolyi követnek. A Függetlenségi Nyilatkozatot egyáltalán nem helyeselte: " Elengedtétek a kutyát a lánctól." ( Szerinte az országgyűlés ezzel a szabadságharc legalitását megsemmisítve a Habsburg-ház malmára hajtotta a vizet, amely így szabad kezet kapott a megtorlásra, a cári segítség igénybevételére.) Tiltakozásként lemond főispáni megbízatásáról. (Valószínűleg a kormány nem fogadta el.) Visszatérve Brassóból jún. 14.-én a hétszemélyes tábla első alelenöke lett. Világos után egy ideig az országban bujdosott, majd nov. végén Bécsen át szerencsésen kimenekült. Párizsban, majd Londonban élt, s 1853-ban Hamburgba ment. Itt halt meg dec. 7.-én. Összefoglalva Beőthy pályafutását: az 1826-os táblabírói kinevezése óta 1830-ban, 32-ben és 1843-ben országgyűlési követ, a bihari ellenzék megszervezője, a liberális eszmék propagátora között alispán. Tehát az közötti időszakot tekinthatjük munkásságának

16 meghatározó, jellegadó szakaszának, s vált országos személyiséggé. Mindig ott volt a liberálisok vezérkarában, amely a vitákban képviselendő álláspontok és a követendő taktika kidolgozásában döntő szerepet játszott. Beszédeiben, érvrendszerében a liberális reformellenzék programjának két sarkpontjára támaszkodott: 1.) A nemzeti önállás, a nemesi alkotmány védelme az osztrák uralkodóházzal, az abszolutisztikus törekvésekkel szemben, ezen alkotmány megreformálása, a polgári átalakulás sürgetése 2.) A magyar nyelv joga, a törvénytelenségek, megszüntetése,protestánsok teljes egyenjogúsítása. Művelődéspolitikáját a következőkben foglalhatjuk össze: a hazafias érzés, a nemzeti öntudat felébresztése és elmélyítése, az anyagi jólét, az erkölcsök javulása és a közízlés fejlesztése nem lehetséges az általános iskolázottsági szint emelése, a kultúrális intézményrendszer korszerűsítése korszerűsjtése, az új művelődési formák meghonosítása nélkül. Bár 1848.( márc. 27.)-ban ötödször is követ lesz, és az Első Felelős és Független Magyar Minisztérium főispánná választja, s különböző feladatokkal látja el, Beőthy Ödön a szabadságharc alatt inkább visszahúzódott. A radikális váltpoztatásokkal, a trónfosztással nem értett egyet, ő a reformok híve volt. " Ritka jó alispán, kitűnő ellenzéki vezér volt, de nem államférfi. A tanulmány-hiányon kívül e

17 részben azon kor is hibás volt, melyben Beőthy Ödön felnőtt. A támadás, s a védelem, de nem a construálás kora volt az. 25 Beőthy Ödön személyiségéről Csengery Antal írt részletesebben.26 Nyugtalan, zsémbes természetű, ingerlékeny véralkatú, azonban önzetlen, s a nehéz helyzetekben magát mérsékelni tudó. Kedélyében sok kíméletlenség, kihívó dac, megvetés és gúny volt egyrészről, de másrészből még több gyöngédség. Legyőzött ellenei iránt mindignagylelkű, s majdnem a gyöngédségig engedékeny volt. Szeszélyes kedvteléseiben sokszor önmagára is kíméletlenül élcelt. Következetes maradt magához minden viszonyok között úgy a magán, mint a közéletben. Meg volt benne az ösztön a haladás iránt,meg volt a gyors felfogás, a helyes tapintat, a képesség a helyes rendszabályok megválasztására, de eszméit másoknak kellett formuláznia. Eszméiben is meg volt az emelkedettség, a nagyság, sőt a fenség is, de a mélység hiányzott. Mindig megmaradt az általánosságoknál, a részleteket nem elemezte, azokhoz nem értett. Ünnepelt szónok volt. Hangja ugyan nem volt érces és nem volt kellemes, de éles, erős, nagyterjedelmű, inkább harsogó, mint dörgő volt. Előadása rendkívül élénk, folyékony, szónoki virágaiban sok költői kép, s ezekben sok változatosság. Hatalma leginkább a rögtönzésekben állott. Zárszóként álljanak itt saját szavai hitvallásáról: "...én mind a diplomáciában, mind a törvényhozásban legjobb tacticának tartom a tiszta kebelt, becsületességet, igazságosságot, egyenességet és őszinteséget.27 Ezek a szavak minket is köteleznek... JEGYZETEK

18 l.) Fényes Elek: Bihar és Szatmár vármegye a 19.sz. elején. = Korunk, sz ) HBML. IV.B IV / ) Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. In: Történelmi Szemle (A XVIII. sz.-ban szokássá vált ugyanis a hitelek betáblázása, jegyzőkönyvbe vétele.) 4.) Széchenyi István: Napló. Bp p. 5.) 1814-ben az udvar elrendelte a megyei pénztárak gyakori vizsgálatát, 1817-ben pedig szabályozták az adófizetés rendjét - a hadiadóra beszedett összegeket a megyéknek azonnal be kellett fizetni a hadipénztárba, azokból saját céljaikra semmit sem használhatták - valamint elrendelte, hogy a fizetéses táblabírák a megye székhelyén lakjanak, hogy két közgyűlés között a halasztást nem tűrő királyi rendeleteket elintézhessék. 6.) Ld. Csengery Antal: Magyar szónokok és státuszférfiak, Pest, o. Ugyan a követek magatartását nagymértékben befolyásolta a megyei közgyűlés instrukciója - csakis ennek megfelelően nyilatkozhatott, ez az instrukció azonban a főbb célokat és feladatokat jelölte meg. Igy Beőthy is viszonylag szabadon indokolta álláspontjukat, vagy kapcsolódott az újabb módosító indítványokhoz. Egyébként mint a bihari ellenzék elismert vezetője - a követutasítások összeállításának is részese volt. Vagyis az esetek többségében saját elképzelései mellett emelhetett szót a diétán. 7.) Zsilinszky Mihály : A magyarhoni protestáns egyház története, Bp p. 8.) Takáts Sándor: Hangok a mútból. Bp. én. 279.p. 9.) HBML.-IV.1/a. 238.k. 58.p.

19 10./ Horváth, Huszonöt év. I.Bp / Takáts Sándor : Hangok a múltból. Bp. én. 279.p. 12./ Országgyűlési jegyzőkönyvek XI.köt aug p. 13./ A váradi káptalan Ft-ot küldött ezért a választásokra. Ld. Meszlényi Antal: A jozefinizmus kora Magyarországon. Bp p. 14./ Takáts Sándor: Hangok a múltból. Bp. é.n. 297.p. 15./ Országgyűlési jegyzőkönyvek k. Pozsony, 1839.okt p. 16./ Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk: Borovszky Samu. Bp p.17./ HBML. IV.A. 1/a. 248.k. 15.k. 18./ HBML.IV.A. 1/a 143.k sz. 19./ Csengery Antal: Tanulmányok. II. 36.p. 20./ Horváth : Huszonöt év. II.k. 198.p. 21./ Ld. Csengery Antal : Jellemrajzok. Bp p. 22./ Bihar megyében egyébként már 1781-ben latin nyelv helyett magyarul beszéltek a megyegyűléseken, és a státutumokat is magyarul szerkesztették. Azonban 1787-től ( a kerületi beosztás után ) a hivatalos iratokat német nyelven fogalmazták. Ld. Borovszky Samu 549.p. 23./ HBmL. IV. A. 1/a. 171.k. 478.p. 24./ Csengery : Tanulmányok. II. 38.p. 25./ Im.II.k 49.p. 26./ Im.II.k p. 27./ Országgyűlési Napló k. Pest, június p.

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A reformkor hajnalán Mi volt a reformkori országgyűlések elnevezése? Diéta. Hol hívták össze? Pozsonyban. Ki hívta össze és nyitotta meg? A király (I. Ferenc, majd V. Ferdinánd).

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. 2013. szeptember 27-én 9.30 órakor a Humán és Népjóléti Bizottság rendkívüli ülésén. Dorner László A J K A V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A HUMÁN ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG 8401 AJKA, Városháza Szabadság tér 12. (88) 521-111 fax:(88) 212-794 Ügyszám: 1/50-13/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

I/17. Csány, 1840. szeptember 17. Csány László levele Csillagh Lajoshoz...45 I/18. [Zalaegerszeg, 1841. január 11. előtt] Csány László megyegyűlési

I/17. Csány, 1840. szeptember 17. Csány László levele Csillagh Lajoshoz...45 I/18. [Zalaegerszeg, 1841. január 11. előtt] Csány László megyegyűlési TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 I. CSÁNY LÁSZLÓ LEVELEI, BESZÉDEI, ÍRÁSAI 1817-1848...15 I/1. Alsócsány, 1817. június 23. Csány László levele özvegy Darvay Józsefné, Spissich Katalinhoz...17 I/2. [Csány,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont / 100 pont Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont 1. A betőrejtvény Széchenyi István nyolc gyakorlati alkotását tartalmazza. Jelöld áthúzással ezeket etőhálóban, majd a megfejtéseket írd ki a pontozott

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

A reformok és a forradalom kora 1820-1849

A reformok és a forradalom kora 1820-1849 A reformok és a forradalom kora 1820-1849 A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós Széchenyi István és Wesselényi Miklós Gr. Széchenyi István Bécsben született (1791-1860) részt vett

Részletesebben

A REFORMKOR. 1. A reformkor: 1825-1848

A REFORMKOR. 1. A reformkor: 1825-1848 A REFORMKOR 1. A reformkor: 1825-1848 Reform = újítás, változtatás Cél: Magyarország fejlesztése békésen, új törvények bevezetésével Kezdet: 1825 Széchenyi István fellépése Vég: 1848 a békés újítást felváltja

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 6-án 18 órakor megtartott rendkívüli üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 314-7/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Petőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja

Petőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja Petőfi Sándor forradalmisága és Az apostol új programja Javasolt feldolgozási idő: 180 perc 1. feladat Történelmi kisokos! Olvasd el a következő szöveget, amely a márciusi forradalom előzményeit és fő

Részletesebben

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv

Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagja 2030 Érd, Viola u. 35. 2008/2. Jegyzőkönyv 2008/2. Jegyzőkönyv Készült az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete 2008/2. Közgyűlésén 2008. június 9-én Helyszín: Érd, Kutyavári u. 11. A 17:30 órára meghirdetett kezdési időpontban nem jelent meg

Részletesebben

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. július 14-én Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartott rendkívüli nyílt üléséről Jelen voltak:

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Elért pontszámod:... / 100 pont

Elért pontszámod:... / 100 pont a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

J E G Y Z Õ K Ö N Y V J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2007. szeptember 3- án 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről JEGYZŐKÖNYV Ádánd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.május 27-én tartott rendkívüli, nyilvános üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015.május 27-én

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet. Klauzál Gábor a reformkori országgyűléseken. MA szakdolgozat

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet. Klauzál Gábor a reformkori országgyűléseken. MA szakdolgozat Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Klauzál Gábor a reformkori országgyűléseken MA szakdolgozat Készítette: Sáfrány Tímea Történelem Ma, II. évfolyam Témavezető. Dr. Miru György

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. február 22-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Sisák Imre polgármester, Volek György alpolgármester, Barna Tibor Józsefné,

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Nagyacsád Község Önkormányzata 8521 Nagyacsád, Deák Ferenc u. 1-3. J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Nagyacsád Község Önkormányzata 8521 Nagyacsád, Deák Ferenc u. 1-3. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Nagyacsád Község Önkormányzata 8521 Nagyacsád, Deák Ferenc u. 1-3. ikt.szám:../2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nagyacsád község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 29.-én 19 óra

Részletesebben

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesek magukkal hozták lelkiszellemi vezetőiket: lelkészüket

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 1949-1/2014. JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. augusztus 1-jén 8,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért Kormányzati lépések Székesfehérvár A kihelyezett kormányülésen meghozott döntések értékelése 2013. augusztus 20. fejlődéséért Fűtőerőmű 2004. Az erőmű privatizálásra került 2012. A cég felszámolása megkezdődött

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 12-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1. a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 29/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete 1 a Bem József Díj alapításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei

A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei Beszélj róla, és elfelejtem. Mutasd meg, és emlékszem rá. Vonj be, és megértem (Kínai közmondás) A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei Sándorné Lakatos Marianna Bolyai János Általános Iskola Tehetséggondozás

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i üléséről Helye: Váli Közös Önkormányzati Hivatal, emeleti tanácskozó terme Jelen vannak:bechtold Tamás polgármester,

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 10-én 14,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 10-én 14,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről Ikt.szám: 692-1/2014 JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 10-én 14,00 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

2014. évi... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B.

2014. évi... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B. lrr in}}t Oí'ezággyiilés Hivatnia 11 / m 2014. évi.... törvény Érkenut: 7014 MI-.J 0 B. Országgy űlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelez ő vagyongyarapodási vizsgálatáró l 1. Az

Részletesebben

Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről. Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve. b.

Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről. Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve. b. Bököny Község Képviselő-testülete 2012. augusztus 30-i rendes üléséről Ikt. szám: 588-19/2012. a./ jegyzőkönyve b./ tárgysorozata c./ határozatai (107-113/2012.) TÁRGYSOROZAT 1./ Tudásoddal segítsd a vidéket

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. szeptember 25. 11 óra 36 perces kezdetel a Wikimédia Magyarország Egyesület megismételt közgyűlésén, a 2083 Solymár, Orgona utca 9. szám alat. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2011. március 31-én megtartott rendkívüli ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Helyi Építési Szabályzat

Részletesebben

Csikós Csaba alpolgármester távolmaradása okát előre jelezte.

Csikós Csaba alpolgármester távolmaradása okát előre jelezte. 1 BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8352 BAZSI, FŐ U. 91. T/F: 87/352-201. Szám: 290-61/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2012. december 20-án 18,30 órakor kezdődött rendkívüli nyilvános üléséről. Az ülés

Részletesebben

Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero.

Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero. Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero.hu Jegyzőkönyv 10/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 1példányban

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve

Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve Tápióság Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 17-én, 10.00 órakor megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve 59/2015. sz. képviselő-testületi határozat: Napirendi pontok elfogadása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI BIZOTTSÁGA 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS Tárgy: Lakásépítési és Fenntartási Bizottság ülése Helyszín:

Részletesebben