BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE 2014.

Átírás

1 BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE Testben, lélekben egészséges Bátaszék TÁMOP /

2 Tartalom 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK Jogszabályi háttér Közösségi szinten Nemzeti szinten Helyi szinten Az egészségterv szükségessége Az egészség fogalma, dimenziói Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai Az egészségtervek rendszere BÁTASZÉK JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS) Bátaszék elhelyezkedése, megközelíthetősége, általános adatai A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása Kedvezőtlen demográfiai mutatók Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák Környezet (épített- és természeti környezet) Egészségügyi ellátórendszer Gazdasági környezet Biztonság, közbiztonság Mentálhigiénés helyzet BÁTASZÉK TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP) Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei Az egészségügyi állapotfelmérés célja Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése

3 4. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SWOT analízis Célmeghatározás Átfogó cél Rövidtávú célok Közép- és hosszú távú célok, elérésének eszközei Beavatkozási területek Egészségtudatosság, prevenciós szemlélet megerősítése Egészséges táplálkozás Aktív mozgás Stressz-kezelés, mentális egészségvédelem Szenvedélybetegségek megelőzése, csökkentése EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERV Az egészségfejlesztési terv szükségessége, alap célkitűzései Az egészségfejlesztési programok közép- és hosszú távú feladatainak első szakasza (rövidtávon is fontos feladatai) Az egészségfejlesztési programok részletes kifejtése Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása Kóros alkoholfogyasztás megelőzését célzó programok Dohányossá válás megelőzését célzó, leszokást segítő programok Drogprevenciós programok Szűrőprogramok, népbetegségek megelőzését, szinten tartását célzó programok Szív-érrendszeri betegségek megelőzése, szinten tartása Daganatos betegségek megelőzését, korai felismerését, szűrését célzó programok Mozgásszervi betegségek megelőzése, súlyosbodásuk ütemének csökkentése Mentális, pszichés betegségek megelőzése, sikeres kezelésének elősegítése Az egészséges életmód kialakítását, népszerűsítését célzó programok Egészséges táplálkozás Rendszeres testmozgás Az egészségfejlesztési cselekvési terv áttekintő táblázata Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) összetételére tett javaslat VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUSOK, MONITORING FÜGGELÉK MELLÉKLET 1. sz. melléklet Egészségfelmérés kérdőív 3

4 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK 1.1. Jogszabályi háttér Az egészségügyhöz kapcsolódó alábbi jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat Közösségi szinten 1 Közösségi szinten az Európai Unió az ún. Fehér Könyvekben fogalmazza meg az egészségüggyel kapcsolatosan az egyes tagországokkal szemben elvárt rendelkezéseit. Kapcsolódó Fehér Könyvek: Fehér Könyv Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára ; Fehér Könyv a sportról ; Fehér Könyv A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról Nemzeti szinten Nemzeti szinten elsődlegesen az Egészségügyről szóló évi CLIV. tv biztosítja a projekt előkészítése, megvalósítása, fenntartása során figyelembe venni szükséges jogszabályi környezetet. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni Helyi szinten A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény rendelkezik a lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosításának önkormányzati feladatairól, az egészséges életfeltételek biztosításáról és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakításáról. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket térségi és települési szinten az évi XI. törvény alapján az ÁNTSZ-ek látják el. 1 Bővebb információ a internetes oldalon olvasható. 4

5 1.2. Az egészségterv szükségessége 2 Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. Az egészséges népesség a társadalmi célok elérésének kulcstényezője. Az egyenlőtlenség, a társadalmi lejtő meredekségének csökkentése mindenki egészségét és jóllétét javítja. A jó egészség jobb életminőséggel jár együtt, javítja a munkaerő termelékenységét, növeli a tanulási kapacitást, megerősíti a családokat és a közösségeket, támogatja a fenntartható lakóhelyi és a természeti környezetet, hozzájárul a biztonsághoz, a szegénység és a kirekesztés csökkenéséhez (WHO) A Semmelweis Terv kimondja, hogy a jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. A Semmelweis Terv és az ÚSZT közös kiindulópontja, hogy az egészségügyi ágazatra nem, mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos potenciális húzóágazatára tekint. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat Az egészség fogalma, dimenziói Általános megfogalmazás szerint az egészség az ember bármely szempontból vizsgált általános állapota, illetve szervezetének funkcionális- és anyagcsere hatékonysága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki- és szociális jólétét jelenti, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk. Az egészség csak akkor fenntartható, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik: 1. Biológiai egészség (testünk megfelelő működése); 2. Lelki egészség (világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke); 3. Mentális egészség (tiszta, racionális és logikus gondolkodás); 4. Érzelmi egészség (az érzések felismerése, megélése és kifejezése); 5. Szociális egészség (embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása). 2 Újraélesztett Egészségügy Gyógyuló Magyarország (Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére), 11.%20j%C3%BAnius%2027..pdf 5

6 1.4. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 3 Az egészség előfeltételének és forrásának (béke, lakhatás, élelem, jövedelem, oktatás, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság, társadalmi egyenlőség) megléte lehetővé teszi az egészség fejlesztését, mellyel nem csak a megbetegedési/halálozási mutatók javulnak, de javul az ország gazdasági teljesítő képessége, versenyképessége is. Globális szinten egy populáció egészségét, egészségi állapotát (az előfeltételek megléte után) a genetikai adottságok, a környezeti hatások, az életmód és az egészségügyi ellátó rendszer minősége határozza meg, különböző súllyal az alábbiaknak megfelelően: Általánosságban elmondható, hogy az életmód 43%, a genetikai állomány 27%, a környezet 19%, az egészségügyi ellátórendszer 11% súlyú. Ezek, az egymással is kölcsönhatásban lévő faktorok a befolyásolhatóság szempontjából más sorrendbe sorolhatóak, mint az a befolyásolási súlyukból következne. Specifikus szinten egy populáció egészségét a kulturális-, gazdasági-, politikai-, egészségügyi ellátási-, fizikai- és társadalmi környezet kölcsönhatásának rendszere alakítja. Lokális szinten (azokon a színtereken 4, ahol a mindennapi élet folyik) az egészséget a hétköznapi szabadság megélésének szubjektív érzete, a lakó-, munkahelyi- és természeti környezet, a társas kapcsolatok és társas támogatottság, az anyagi helyzet, az értékek és ismeretek, valamint az egészségügyi ellátó rendszer szolgáltatásainak elérhetősége együttesen biztosítja. 3 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 4 Pályázati útmutató TÁMOP-6.1.2/11/1: Színtér: Olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van, és ahova, az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Az egészségfejlesztésben alkalmazott színtér megközelítés a mindennapi élet színtereinek tekint szűkebb értelemben minden önkéntes közösségi (informális csoportos) rendszeres aktivitást. Tágabban, azon formális csoportokat is ide sorolja, ahol mód van az informális kapcsolatok erősítésére, mellyel a közösségi támogatottságot és így az egészséget is lehet fejleszteni (pl.: oktatási intézmények, munkahelyek, speciális célcsoportot ellátó intézmények, kistelepülések, települési részek, lakótömbök, stb.) 6

7 Az egyén, elsődlegesen közösségi minták követésével alakítja viselkedését a különböző színterek szereplőjeként. Az életmód alakítása elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A legfontosabb, életmódot veszélyeztető rizikóviselkedések: a dohányzás, az aránytalan táplálkozási és mozgási (energia egyensúly) szokások, az alkoholfogyasztás minősége és mennyisége, valamint egyéb függőségek. Az életmód szempontjából kiemelkedően fontos: a biológiai, szervi adottságok; a kortényezők; a társas kapcsolatok megléte (támogató közösség); az önismeret, önértékelés; a problémákkal való megküzdési képességek és az egyéni stressz-kezelési módok Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai 5 Az egészségterv az egészségről szól, de nem az egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít az uniós források sikeres megpályázásához, a források hatékony felhasználásához és a különböző színterek szereplőinek életminőség javításához, melyet az adott színtér szereplői és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el és az alábbi öt lényegi elemből áll: 1. Állapotleírás (jelenlegi helyzet bemutatása); 2. Probléma térkép (jelenlegi helyzet bemutatása); 3. Stratégia; 4. Cselekvési terv (megvalósítás, mely kitér a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonására is); 5. Visszacsatolás (következő ciklus indításának feltétele, felülvizsgálat módszere és tervezett időpontjának bemutatása). Az egészségterv általános, hosszú távú (globális) céljai A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő 5 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 7

8 közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő. Az egészségterv specifikus céljai Javuljon egy adott színtéren élő emberek életminősége, és egészségi állapota. Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével támogassa a színtéren élőket. A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. Az egészségterv működési, konkrét céljai Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoport. Az állapot leírásában az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjanak a színtérről. A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzanak meg és tematizálják legalább saját kompetencia és forrásigény alapján. A saját kompetenciába tartozó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: - a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; - felszámolja a korábbi partnerlista gyakorlat maradványait; - erősíti az egyének, közösségi autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is Az egészségtervek rendszere 6 A különböző lokális színterek egészségtervei megalapozzák a magasabb szintek egészségterveit. Így mód nyílik a megfelelő előkészítés után egy város, egy kistérség egészségtervének elkészítésére is. Az egészségterv csak alulról építkezhet az alábbiaknak megfelelően: 6 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 8

9 9

10 2. BÁTASZÉK JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS) Az egészségügyi állapotfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők feltérképezése, a feltárt tényekből problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok és a konkrét akcióterv meghatározása. Bátaszék településén élők egészségi állapotát a lakosság életvitelén, szokásain felül különböző tényezők és adottságok befolyásolják, ebben a fejezetben ezeket ismertetjük Bátaszék elhelyezkedése, megközelíthetősége, általános adatai Bátaszék város Magyarországon a Dél-Dunántúli régióban Tolna megyében, a megye déli részén, a Sárköz kistáj területén fekszik. Közigazgatásilag a Szekszárdi járáshoz tartozik. Területe 63,68 km2, állandó népességének száma fő a KSH évi adatai alapján. Négy nagyobb város alkotta négyszög középpontjában helyezkedik el. Távolsága észak felé a megyeszékhely Szekszárdtól 22 km, kelet felé Bajától 20 km, dél felé Mohácstól 29 km, nyugat felé Bonyhádtól 21 km A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása Az egészségterv önmagában nem képes a helyzetelemzés alapján kirajzolódó valamennyi probléma megoldására. A felvetődött problémákat az önkormányzat különböző fejlesztési terveiben foglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célzott koncepciója keretében lehet és kell kezelni. Az egyes tárgyalt és elfogadott koncepcióknak egymáshoz illeszkedő, szerves egészet kell alkotni. Az alábbiakban sorra vesszük a helyzetelemzés során felmerült problémákat és utalunk azok megoldási szintjére Kedvezőtlen demográfiai mutatók 7 Jelen fejezetben Bátaszék város vonatkozásában a népességcsökkenés, a népesség elöregedése, a népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti eloszlása, a háztartások- és családok száma és összetétele és a gyermekek száma statisztikai mutatók kerülnek áttekintésre. Az Önkormányzatnak jelenleg nincs közvetlen eszköze a kedvezőtlen tényezők alakításában. Ellenben az Önkormányzat közvetett eszközök alkalmazásával tehet ezen mutatók javításáért. 7 Területi statisztika, KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye, 10

11 A kedvezőtlen adatok befolyásolhatók munkahelyteremtéssel, a lakosság egészségi- és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztonság megteremtésével, lakhatási támogatási rendszer kidolgozásával. Az Önkormányzat számára javasolt intézkedések ingyen telekosztás, bérlakás-program, mellyel javíthatóak lennének a jelenlegi mutatók. Népességcsökkenés A Magyarországra jellemző általános népességcsökkenés, illetve a népesség elöregedési folyamata Tolna megyében is, így Bátaszék településen is megmutatkozik. A népesség hosszú idő óta csökkenő tendenciája az előző években is folytatódott. A KSH évi népszámlálási adatai alapján jól látszik, hogy a népesség száma csökken a településen. Míg 1980-ban fő élt Bátaszéken, addig 2011-ben ez a szám 701 fővel volt kevesebb (6 526 fő). Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A népesség elöregedése A népesség csökkenésében meghatározó szerepet játszott a természetes fogyás. Az élve születések állandó népességre vetített aránya nagyon alacsony, az elmúlt éveket vizsgálva mindössze 0,8% és 0,7% között mozog. A halálozási számok az élve születések számának több mint másfél szerese. Bátaszéken a népességre vetített halálozás aránya évben 1,48% a KSH adatainak megfelelően. A népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti megoszlása A népesség évi adatai alapján a korcsoport szerinti megoszlása tekintetében elmondható, hogy a településen belül a legnagyobb csoportot az aktív korú lakosságon belül 2 korcsoport képviseli, a évesek populációja, akik en vannak, valamint a évesek korcsoportja, akik létszáma fő az alábbi kimutatásnak megfelelően: 11

12 év Összesen Férfi Nő KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye Jellemző adat még a lakosság nemek szerinti megoszlása. A településen a női lakosok száma a domináns, a lakosból fő férfi és fő nő. A fiatalabb korcsoportban még jellemző a nemek arányának viszonylagos egyensúlya, majd a közép korosztálytól kezdődően mind határozottabb a női nem túlsúlya, a férfiak számának csökkenése, halálozása. Az évenkénti halálozási mutatók alapján számított születéskor várható élettartam bár hosszabb, mint az előző években volt, még így is lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 76,56 év férfiak esetében 68,26 év, szemben az Európa Unióban várható 82, illetve 76 évvel. Bátaszéken a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a KSH adatainak megfelelően 2011-ben az alábbiak szerint alakul: Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Közülük élettársi kapcsolatban él Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A háztartások- és családok száma és összetétele Bátaszéken lakos háztartásban él, 100 háztartásra 249 személy jut. Összesen család él Bátaszéken a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján. Száz háztartásra jutó Száz Száz családra jutó családra 15 évnél Háztartások Családok jutó Összes fiatalabb száma Személy Foglalkoztatott száma családtag Gyermek Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye 12

13 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint az alábbiak szerint alakulnak a KSH évi adatainak megfelelően Bátaszéken: Házaspár és élettársi kapcsolat Gyermek kel Gyermek nélkül Ebből élettárs i kapcso lat Apa Anya Egy szülő gyermek Száz családr a jutó családt ag Száz család ra jutó gyerm ek Egy ütt Gyermekkel kel együtt Összes en Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A fentieknek megfelelően a családból házastársi és élettársi kapcsolatban élők közül 815 család él gyermekekkel együtt, míg gyermek nélkül 645-en. 342 esetben találkozunk olyan egyszülős családdal, ahol vagy az anya vagy az apa neveli egyedül gyermekét Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák 8 A Dél-Dunántúli régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, és a Dél-Alföldi régió után a második legrosszabb értéket mutatja a régiók rangsorában. Ez összefüggésben van a gazdasági fejlettséggel. A vezető halálozási ok mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei között keresendő. A második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. Az életmódbeli hatások általánosságban 43 %-ban, míg a genetikai állomány 27%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. A Dél-Dunántúli régióban, így Bátaszéken is az egészségi állapot évtizedek óta kedvezőtlenül alakul, mely elsősorban a helytelen életmódra vezethető vissza. A felnőttek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a magas vérnyomás, szív, mozgásszervi, cukorbetegség, csontritkulás, az emésztőrendszeri és tumoros betegségek számának nagymértékű emelkedése, a főbb halálokok a keringési rendellenességek, daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, sérüléses, mérgezéses balesetek, az egészségkárosító szokások, magatartás jelenléte (dohányzás, alkohol, kábítószer), az egészségtelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód. A gyermekek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a látószervi és a mozgásszervi megbetegedések, légzőszerv betegségeként az asthma előfordulási gyakorisága, az egészségkárosító szokások, magatartás egyre fiatalabb korban való megjelenése (dohányzás, alkohol, kábítószer), és az elhízás. Az Önkormányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének 8 A Dél-Dunántúl régió mortalitási viszonyainak elemzése a főbb betegségcsoportokban, 13

14 koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával (pl.: mindennapos testnevelés, úszásoktatás, emelt szintű testnevelés, néptánc, nyári sporttáborok, stb.) tud befolyást gyakorolni e tényezőkre Környezet (épített- és természeti környezet) A környezeti hatások általánosságban 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvező egészségi állapot fenntartásához. A környezet állapota, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatása okán a legfontosabb környezeti tényezők bemutatásával foglalkozunk az alábbiakban: Épített környezet Az egészségügy tekintetében az épített környezet vonatkozásában kiemelendő a Bátaszéki Tanuszoda mellett a nagyméretű fedett lelátóval, öltözőkkel, edzőteremmel rendelkező sportpálya, valamint a Kanizsai Dorottya Általános Iskolához kapcsolódó tornacsarnok, mely a tornaórák mellett számos sport és társadalmi rendezvénynek ad helyet, jelentős szerepet töltve be ezzel mind a város, mind a térség életében. Levegőminőség Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai a oldalon, az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései és előrejelzései pedig a internetes oldalon találhatók. Bátaszék levegőminőségi állapota helyi állandó merőműszer hiányában a földrajzilag leginkább közel eső, és mérőműszerekkel felszerelt más Tolna megyei települések közül nagyságrendjében közelebb álló és hasonlóan jelentős átmenő forgalmat bonyolító Bonyhád település levegőminőségével jellemezhető, melynek környezeti levegőminőségét az Országos Emmissziomerő Hálózat (RIV) műszerei vizsgálják, és ennek keretében SO2, NO2 és ülepedő por kerül regisztrálásra. A településen jelenleg nem folytatnak olyan káros légszennyező hatású tevékenységeket, amelyek jelentős határérték túllépést eredményeznének. Az ipari eredetű légszennyezőanyagterhelés általában szintén hőenergia termelésből (fűtés és melegvíz) származik, valamint technológiai eredetű. A településen az építőanyag gyártás (Wienerberger Téglaipari Rt.) és különböző felületkezelési technológiák, valamint könnyűipari tevékenység okoz mérsékelt légszennyezőanyag-terhelést. Megállapítható, hogy az elérhető legjobb technika szintjen nem okoznak a létesítmények irritáló, zavaró hatást. Összefoglalóan megállapítható, hogy Bátaszék levegő minőségi mutatói döntően közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik. A levegőbe kerülő vegyi anyagok elsősorban a maró hatású szennyező anyagok károsítják az emberek nyálkahártyáját, így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különböző biológiai allergének (pollenek, gombák) heves reakciót válthatnak ki. Ezzel magyarázhatók az utóbbi évtizedben folyamatosan 14

15 emelkedő légúti allergiás megbetegedések. Az allergiás megbetegedések visszaszorítása érdekében a rendszeres felvilágosítás mellett elengedhetetlen a rendszeres gyommentesítés (pl. Parlagfűmentes Település/Ház projektek). Zajártalmak A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből, elsősorban az 55. és 56. sz. főút, 5603-as számú összekötőút közelségéből eredő zajkibocsátás terheli Bátaszék környezetét. A település mellett haladó M6-os autópálya zajkibocsátását nagyban mérsékeli a zajvédő betonpanelok kiépítettsége. Ivóvíz minőség Bátaszék Város ivóvíz ellátása a Bátaszék-Alsónyék-Pörböly-Várdomb kistérségi vízellátó rendszeren keresztül történik. A vízszolgáltatás 4 mélyfuratú kútból biztosított, melyből 3 kút Bátaszéki vízbázisra, 1 kút Alsónyéki vízbázisra telepített. A rendszerben 3 db víztározó glóbusz (Alsónyék, Bátaszék, Pörböly) és 4 db víztározó medence (2 db Bátaszék-Lajvér és 2 db Várdomb) is szerepel. Bátaszéken a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően évben 99,3% év júliusában megkezdődött a Dél-Tolna Agua ivóvízjavító-program (KEOP /2F/09). A beruházás célja, hogy a résztvevő 10 településeket (Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Pörböly, Őcsény, Sárpilis, Szálka, Várdomb) egy közös vízellátó rendszerbe vonják, amely biztonságosan és stabilan két vízbázisról, valamint két víztisztító telepről az egyik Bátaszéken, a másik Decsen biztosítja a szolgáltatást. A Decsen és a Bátaszéken létesített víztermelő berendezésekből távvezetékeken jutna el a tisztított víz további nyolc településre. A biztonságos és folyamatos üzemeltetéshez mindkét központból a másikba is termelhető lenne a víz. A másfélmilliárdos beruházást az Európai Unió támogatja, mely a tervezettek szerint őszre készül el. A beruházás célja a jelenleginél jobb minőségű ivóvíz javítása a lakosság egészsége érdekében. Szennyvízelvezetés-, tisztítás Bátaszéken a szennyvíz-csatornahálózat a város teljes területén kiépített. Kivételt képez 2 belterületi rész, a Lajvér és Kövesd, mely településrészek tulajdonképpen a várostól mintegy 2,5 km távolságra helyezkednek el. Bátaszéken a közüzemi szennyvíz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően évben 88,5%. A településen keletkezett szennyvíz befogadója a Bátaszéki regionális szennyvíztelep. Bátaszék szennyvízén kívül Alsónána, Báta, Bátaapáti, Mórágy, Kismórágy és Mőcsény települések szennyvizeit is befogadja. Az ivóvíz ellátást és a szennyvízkezelést a Dél-Tolna Közmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. végzi. A Kft. feladatellátása Bátaszék és térségére terjed ki az alábbi megosztásban: vízellátás tekintetében 11 települést érint (Bátaszék, Báta, Bátaapáti, Alsónyék, Alsónána, Sárpilis, Decs, Pörböly, Várdomb, Mórágy, Kismórágy), szennyvízkezelés tekintetében pedig 9 települést érint (Bátaszék, Báta, Bátaapáti, Alsónána, Sárpilis, Mórágy, Kismórágy, Mőcsény, Várdomb). (Bővebb információ a oldalon található.) 15

16 Hulladékkezelés Bátaszék Város Önkormányzat Települési Egészségterve Bátaszéken a kommunális szemétszállítást az Alisca Terra Kft. végzi heti rendszerességgel. Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) lomtalanítási akció keretében is történik szemétszállítás. Bátaszék Város Önkormányzata tagja a Dél-Balaton és Sió Völgye Térségi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszernek. E projekt keretei között valósult meg a Bátaszéki szeméttelep rekultivációja, valamint ehhez kapcsolódóan év májusában nyitotta meg kapuit Tolna megye második hulladékudvara Bátaszéken, ahol díjmentesen helyezhetik el különválogatott speciális és veszélyes hulladékaikat a településen és környékén lakók. (Bővebb információ a oldalon található.) Bátaszéken 8 hulladékgyűjtő szigeten kihelyezett papír, üveg és műanyag palackok begyűjtésére szolgáló szelektív hulladékgyűjtő edénybe gyűjti a lakosság a hulladékot. Zöldfelületek A Gemenci erdő, a Duna közelsége számos vízfolyásaival nagyszerű túrázási, vadászati és halászati lehetőségeket biztosít az e sportokat kedvelők számára. Előkészítő fázisban van a Szekszárd-Geresdi- dombság Tájvédelmi Körzet kijelölése, mely magába foglalja majd Bátaszék külterületének ÉK-i részén található erdőtömböt. Bátaszék a belterületeken fekvő zöldfelületek tekintetében mennyiségi és minőségi szempontból is kedvező helyzetben van. Meglévő, megtartandó, javítandó zöldterületek és zöldfelületek a városban: Közpark a Kövesdi utca és a Babits utca sarkán; Közpark a Bonyhádi út Budai úti csomópontjában; Közpark és játszótér a Nyéki utca és a Kolozsvári utca sarkán; Közpark a Szentháromság téren; Közpark a Szent István téren; Közhasználatú játszótér a Kanizsai Dorottya Általános Iskola Széchenyi utcai teleknyúlványán. Javasolt a település közhasznú zöldterületei nagyságának folyamatos növelése, ahol különös fontosságú az őshonos, tájjellegű növényfajok (helyi fák és cserjék) telepítése. A város közterületein a köztisztasági tevékenységet és a zöldfelületek karbantartását a 100%- ban önkormányzati tulajdonú Bát-Kom Kft. végzi Egészségügyi ellátórendszer 9 A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügyi ellátás általánosságban csupán 11 %-ban befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyagolható a megelőzésben és rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. 9 Bátaszék Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája , 16

17 Népegészségügyi tevékenység Bátaszéken Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket az évi XI. törvény rögzíti és szabályozza. Az egészségügyi alapellátás egészségfejlesztési feladatait a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000 (II.25.) EüM rendelet határozza meg, melynek fontos pillérei a lakossági tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, az orvosi rehabilitáció, a szakorvosi vagy a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálata, gyógykezelésre való utalása. A háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágosításban való részvétel, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése és az egyes népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokon való közreműködés. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet rögzíti többek között az iskolaorvosok, az iskolafogászok, illetve az ifjúsági védőnők részvételét a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében, az egészséges életmódra nevelésben, a környezeti feltételek és étkeztetés ellenőrzésében. A területi védőnői szolgálatról szóló 49/2004 (V.21.) ESZCSM rendeletben rögzítettek szerint a védőnői tevékenység célja a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A közoktatási intézményekben az előírt szűrővizsgálatok elvégzése mellett, feladata még az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében végzett tevékenység, valamint a környezet és étkeztetés higiénés feltételeinek ellenőrzése. Az egészségfejlesztésben közreműködő egészségügyi szervek, intézmények mellett nagyon fontos számba venni azokat az egyéb intézményeket, szervezeteket, amelyek alaptevékenységükkel hozzájárulhatnak, közreműködésükkel segíthetik Bátaszék egészségtervének megvalósítását. Az egészségügyi ellátás intézményei, szolgáltatásai Bátaszéken Bátaszék Szekszárd egészségügyi rendszerének a vonzáskörzetében helyezkedik el. Kórházi ellátást a megyeszékhelyen vehetnek igénybe a lakosok. Mentőszolgálat szintén nincs a városban, a település Szekszárd mentőszolgálatának körzetébe tartozik. Bátaszéken 4 háziorvos, 2 fogász szakorvos, 1 gyermekorvos végez betegellátást. A fogorvosi szakellátás Bátaszékre, Alsónánára, Alsónyékre, Bátára, Mórágyra, Pörbölyre és Vardombra terjed ki. A városban működő orvosi ügyelet Bátaszék, Báta, Bátaapáti, Alsónána, Alsónyék, Mórágy, Pörböly, Várdomb településeket érinti. Bátaszéken 2 gyógyszertár működik. A Védőnői szolgálat Bátaszéken, Alsónánán es Pörbölyön látja el szakfeladatait. A Gondozási Központ házi segítségnyújtást, családsegítést és gyermek jóléti szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást végez Bátaszéken, Alsónánán, Alsónyéken, Bátán, Pörbölyön, Sárpilisen, Várdombon. 17

18 A városba telepített - a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott férőhelyes Szivárvány Idősek Otthona mintegy 55 fő számára nyújt munkalehetőséget. Az intézmény ellátási területe az egész megyére kiterjed. (Bővebb információ a oldalon található.) Gazdasági környezet Az egyének életmódját, egészségi állapotát az iskolázottság, gazdasági aktivitás (foglalkoztatottság, munkanélküliség), jövedelmezőségi helyzet befolyásolja. Az Önkormányzat pl. a támogatások volumenével (pl.: az óvodai és az iskolai ellátás terén), közfoglalkoztatási programokkal tud befolyást gyakorolni e tényezők javítására. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, békés öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a településlakók gazdasági helyzetét tükröző foglalkoztatási, munkaerőpiaci és jövedelmi helyzetét. Bátaszék a rendszerváltás előtt Tolna megye legiparosodottabb települései közé tartozott. Legnagyobb foglalkoztatói a MÁV, a téglagyár és a Búzakalász MGTSZ voltak, emellett számos ipari vállalat és szövetkezet működött itt. A gazdasági recesszió és a privatizáció számos gazdálkodó szervezetet csődbe juttatott, vagy a foglalkoztatási volumenben következett be visszaesés. Ma a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, az intézmények és a városba telepített 100 férőhelyes öregek otthona. Bátaszék jelenlegi ipari struktúrája összetett. A recessziós időszakot a több lábon álló vállalkozások élték túl. Két varroda, két fémfeldolgozó ipari vállalkozás, malomüzem, építőanyag ipar, élelmiszeripar képviseltetik az ipari húzóerőt. Ipari parkja nincs a városnak, de van elképzelés a fejlesztési tervekben a kialakítására. Ma is jelentős foglalkoztató a mezőgazdaság. A termőterületek nagy része (mintegy 2/3-a, 3330 ha) szántóföld. Emellett jelentős a szőlő- és gyümölcskultúra. A város a szekszárdi történelmi borvidék szélén fekszik. A helyi gyümölcs- és borfeldolgozásra is alakultak kisüzemek, amelyek a munkaerő szükségletüket helyi lakosokból biztosítják. Az állattenyésztési potenciál is jelentős. A város nyugati részén egy több száz férőhelyes sertéstelep működik magántulajdonban, illetve a várostól délre egy szövetkezet 100 férőhelyes szarvasmarhatelepet tart fent. Az élelmiszer-feldolgozó ipar helyi reprezentánsa a baromfifeldolgozó üzem Bátaszék Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája , 18

19 A Bátaszéken élők életmódjára hatást gyakorol az, hogy milyen az iskolai végzettségük, ebből fakadóan milyen pozíciót tudnak betölteni a munkaerő-piacon. A településen a 7 éves és idősebb népesség alakulása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerin a KSH évi adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: Általános iskola Első évfolyamát sem végezte el 1-7. évfolyam 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye Bátaszéken az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya 42,88%, azaz összesen fő. Szintén nagy csoportot képviselnek azok, akik középfokú iskolát végeztek (1 529 fő). Érettségivel fő rendelkezik, míg főiskolai, egyetemi oklevéllel 573 fő rendelkezik a lakosból. A KSH alábbi adatainak megfelelően 2011-ben Bátaszéken fő, vagyis a népesség 39,71%-a végez kereső tevékenységet, 288 fő munkanélküli, ami 4,52%-os munkanélküliségi mutatónak felel meg. Ugyan így a lakosság közel egyharmada inaktív (2 157fő). Az eltartottak aránya 21,89%-ot képvisel. Inakt Foglalkozt Munkanél Inaktí v keres Eltart Össze Foglalkozt atott Munkanél küli ív kere ső Eltart ott Össze sen atott küli ő ott sen megoszlás, százalék ,7 4,5 33,9 21,9 100 Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A gazdasági válság hatására Bátaszéken is jelentős munkahelyvesztési folyamat játszódott le, mely főleg ig éreztette hatását, amikor 92 fővel nőtt a munkanélküliek száma. Bátaszéken a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: 19

20 Forrás: KSH Területi statisztika Biztonság, közbiztonság A nyugodt, biztonságos környezet kedvező hatással van az egészségi állapotra, míg a bizonytalan, stresszes helyzetek kedvezőtlenül befolyásolják azt. Bátaszék lakosságának biztonságérzetét elsősorban a személy és vagyon elleni, valamint a közrend elleni bűncselekmények határozzák meg. A testi sértések számának esetleges növekedése jórészt a családi konfliktusokkal, italozó életmóddal, a munkanélküliséggel hozható összefüggésbe. A közterületek, közösségi életterek, nyilvános helyek biztonságosnak mondhatók. A Bátaszéki Rendőrőrs Tolna megyében az egyetlen alosztály jogállású közbiztonsági típusú rendőrőrs. A Szekszárdi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának alárendeltségében működik, mely 4 településen (Bátaszék, Alsónyék, Báta, Pörböly) lát el szolgálatot. 11 A városban működő Bátaszék Város Polgárőr Egyesület Alsónyéken és Mórágyon is teljesít szolgálatot. A Bátaszéki Önkéntes Tűzoltó Köztestület működési területe a környező településekre is kiterjed. Összegezve elmondható, hogy az elmúlt években a köznyugalmat súlyosan megzavaró, illetve a lakosságot hosszútávon irritáló bűncselekmény sorozat nem történt a településen. Összességében javult a rendőrség lakosság általi megítélése Mentálhigiénés helyzet Az emberek megoldatlan lelki problémái, a munkahelyi és családi konfliktusok, a munkanélküliségből, társadalmi és szociális problémákból fakadó lelki gondok, a gyermek és fiatalkorúak magatartásproblémái, beilleszkedési zavarai, az öngyilkosságok, és öngyilkossági kísérletek magas száma indokolja, hogy komolyan foglalkozzunk a lakosság mentális állapotával. 11 Beszámoló a Szekszárdi Rendőrkapitányság évében végzett munkájáról, 20

21 A lakosság ilyen típusú megbetegedéseivel, illetve ezek gyógyításával kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk adatokkal. Szükséges az adatok megismerésével egy mentálhigiénés fejezet megfogalmazása. Fontos a lakosság tájékoztatása, a SOS Telefonos Lelki segély Szolgálat bemutatása. A magyar lakosság leggyakoribb mentálhigiénés problémái: Felnőtt lakosság: magányosság, családi konfliktus, beilleszkedési probléma, önértékelési válság, gyászreakció; Fiatal lakosság: párkapcsolati konfliktus, iskolai kudarc, családi konfliktus, önértékelési válság. 21

22 3. BÁTASZÉK TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP) 3.1. Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei Az önkormányzat adatai: Bátaszék Város Önkormányzata, 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4. A felmérés módja: kérdőíves felmérés; A felmérés kitöltésének és rögzítésének módja: személyes kitöltés; A felmérés tartalma: a kérdőív összesen 66 kérdést tartalmaz az alábbi kérdésköröknek megfelelően: - az egészségügyi állapot jellemzésére irányuló kérdések (pl.: egészségügyi vizsgálatokon való részvétel, betegségek előfordulása, gyógyszerszedés gyakorisága, stb.), - az életmódra irányuló kérdések (pl.: dohányzás- és alkoholfogyasztási szokások, étkezési szokások, mozgással kapcsolatos kérdések, stb.), - a mentálhigiénés helyzet jellemzésére irányuló kérdések (pl.: a lelki egészség vizsgálatára irányuló kérdések), - általános kérdések (pl.: korcsoport, nem, életkor, magasság, súly, stb.); A felmérésben résztvevők száma: 206 fő Az egészségügyi állapotfelmérés célja A Bátaszék Város Önkormányzatának települési körben elkészített egészségfelmérésének: elsődleges célja, hogy az önkormányzat egy átfogó képet kapjon Bátaszék lakosságának egészségügyi állapotáról, és az egészséghez való hozzáállásáról, másodlagos célja, hogy az önkormányzat szervezett programokkal a lakosság egészségügyi állapotán vagy hozzáállásán javíthasson, változtathasson. Az Önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervező, koordinál, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Bátaszék város települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérendő célokat és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezők nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelően a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, turizmus, sport tevékenységek, ágazatközi együttműködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Az egészségi állapot kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közreműködő átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg és hosszú távon mutatja meg eredményességét. 12 A kiértékelés további részében a kitöltött kérdőívek alapján a 206 főt tekintjük 100%-nak. 22

23 Az egészségterv célja Bátaszék lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása, az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. A települési egészségterv tehát egy komplex programtervezet, megvalósítása a településen élők közös akaratát és céljait összegezheti Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése Egészségügyi állapotfelmérés kiértékelése két részben történt meg: a fizikai-, valamint a lelki egészséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, hiszen napjainkban már az orvostudomány sok képviselője is egyetért azzal, hogy maga az egészség vizsgálata, vagy a különböző betegségek kezelése nem korlátozható csupán a fizikai síkra. Az összeállított kérdőív (1. sz. melléklet) Bátaszék Város Önkormányzatnál december 13-tól január 15-ig volt elérhető, ezt követően kerültek elemzésre a kapott válaszok. A válaszadás önkéntes alapon történt, melynek megfelelően az alábbi megállapítások tehetőek: A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése Mielőtt a Bátaszéki lakosság fizikai egészség vizsgálatát kiértékelnénk, fontos meghatároznunk, hogy milyen korcsoportba tartoznak (59. kérdés) azok az egyének, akik a kérdőív kitöltésével a vizsgált populációba esnek, hiszen köztudott, hogy az életkor és a fizikai egészség általában fordított arányosságot mutat. A diagramon is jól látható, a válaszadók 45%-a 40 és 60 éves kor közötti, ami következtetni enged minket arra, hogy esetlegesen a településen élők nagy része - életkoruk előrehaladta miatt több fizikai, egészségügyi problémával is küszködik. Ugyanakkor feltételezhető az is, hogy a kérdőíveket kitöltő személyek zöme tudatosan foglalkozik az egészségével, hiszen a közzétett statisztikák alapján a 30 év feletti korosztály a leginkább befogadó a napjainkban szerencsés módon előtérbe kerülő 23

24 egészségtudatos életvitelre. A kérdőív 1. kérdése vonatkozik a rendszeres orvosi ellenőrzésekre járók számára: Ezen feltételezésünket részben igazolja a fenti grafikon is, melyeken jól látható, hogy a megkérdezett személyek fele foglalkozik ilyen szempontból az egészségével, azaz részt vesz rendszeres szűrővizsgálatokon. A korcsoportos eloszlás kimutatásával igazolható, hogy főként a 18 év felett és 60 év alatti korosztály jár rendszeres orvosi ellenőrzésre. Mivel a válaszadók fele nem vesz rész szűrővizsgálatokon, ezért a szűrések népszerűsítése fontos feladat a településvezetés számára, hiszen a rendszeres ellenőrzéseknek és szűréseknek a célja, az egészségügyi problémák mielőbbi diagnosztizálása, időben elkezdett kezelés, mely növeli a gyógyulás esélyeit. 24

25 A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása A kérdés foglalkozik a foglalkoztatottság megoszlásával. A válaszadók több mint a fele, 69%-a rendelkezik munkahellyel, míg 31 %-uk inaktív, azaz munkanélküli, nyugdíjas, tanuló, GYES-en, GYED-en van. (4 fő nem válaszolt a kérdésre.) A munkahellyel rendelkezők 95%-a alkalmazottként dolgozik, 5%-ék vezetői státuszban van A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása A 64. kérdés alapján a válaszadók között többségben vannak a főiskola, egyetem, illetve a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettséggel rendelkezők száma, összességében 57%. Továbbá 24% szakmunkásképzőt végzett, 18%-uknak pedig általános iskolai végzettségük van. (3 fő nem válaszolt a kérdésre.) 25

26 Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly A kérdőív 58. kérdése alapján a 206 főből 49 férfi és 154 nő. (3 fő nem válaszolt a kérdésre.) Ebből is levonható a következtetés, hogy a nők hajlandóak a szabadidejükből is áldozni a kérdőívek kitöltésére. A 60. kérdés vonatkozik a testmagasságra: 170 cm alatti magassággal a válaszadók több mint a fele, 58%-a bír, vagyis, további 72 fő tartozik a cm magassággal rendelkezők csoportjába és 12 fő (9 férfi és 3 nő) 180 cm vagy a feletti magassággal büszkélkedhet. (3 fő nem válaszolt a kérdésre.) A 61. kérdés vonatkozik a testsúlyra: A testsúly megoszlása alapján részben átlagos a válaszadók testtömege. 50 kg alatt 14 fő van, 90 kg felett pedig 23 fő, melyből 10 férfi. 83 fő a kg közötti súlycsoportba, míg 82 fő az kg súlycsoportba sorolható, ami a testmagasságok alapján viszonylag normális testtömeg-indexet (BMI-t) jelent. 26

27 A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése Jelen fejezetben többek között a vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint alakulása, a fizikai állapot-, előforduló betegségek, emésztési problémák vizsgálata, valamint a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdések kerülnek kiértékelésre. A kérdőív kérdése vonatkozik arra, hogy vannak-e fájdalmaik. A megkérdezettek közül 83-an jelezték, hogy rendszeresen vannak fájdalmaik, elsősorban fejfájásra, ízületi fájdalmakra valamint derék/hát fájdalmakra panaszkodtak. A vérnyomás alakulása (2. kérdés) A kérdőívet kitöltő személyek vérnyomásának alakulásánál megfigyelhetjük, hogy 50%-ban normális vérnyomási értéket jelöltek meg. 12% nem tudja, hogy milyen a vérnyomása. A megkérdezettek további 27%-a vérnyomásproblémákkal küszködik, ahol elsősorban a magas vérnyomás a probléma. A kérdőív 3. kérdése alapján a válaszadók közül 56 fő szed vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. Köztudott, hogy a vérnyomási érték a normálistól bármely irányba történő kimozdulása komoly megterhelést jelent a szív- és érrendszerre nézve, és növeli az infarktus, trombózis, a stroke kialakulásának esélyét, mely betegségek igen súlyos egészségügyi kimenetellel járhatnak. Mindezt tudva, az Önkormányzat részéről indokoltak a vérnyomási értékek normalizálását segítő programok és szolgáltatások, felvilágosító előadások, dietetikusi és orvosi tanácsadás, és természetesen a rendszeres vérnyomásmérés lehetőségének biztosítása. A vércukorszint alakulása (4. kérdés) 27

28 A fenti grafikonon jól látható, hogy a kérdőívet kitöltők 61%-a normális értékű vércukorszinttel rendelkezik. Ez az arány különösen bíztató, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vércukorszintjük értékét nem tudó28%-nyi lakosban nyilvánvalóan vannak olyanok, akiknél szintén normális érték mérhető. Ezt a feltételezést alapozhatjuk arra, hogy a cukorprobléma olyan feltűnő fizikai tünetekkel jár (gyakori szomjúság, illetve éhségérzet, szédülés, ájulás), hogy a betegség kialakulását, illetve a tünetek megjelenését követően az érintett személy hamar orvosi ellátásba kerül. Nyilvánvaló, hogy az a 6%, akik megjelölték, hogy időnként magas vércukorszinttel rendelkeznek, orvosi kezelés alatt állnak, vagy megfelelő életvitellel kezelik a kialakult betegséget. A válaszadók közül 9 fő jelezte, hogy magas, és 13 fő jelezte, hogy időnként magas vércukorral rendelkezik. Közülük összesen 19 fő rendszeresen szed gyógyszert ezen problémájuk orvosolására. Bátaszék településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik vércukorszintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. 28

29 A koleszterin szint alakulása (6. kérdés) A fenti kimutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 47%-a tartozik a normális koleszterinszintet mutató személyek közé. Mivel a vércukorszint értékének kilengésével ellentétben a problémás koleszterinszint fizikai tüneteket nem, vagy általában csak csekély mértékben okoz, feltételezhetjük, hogy esetleg a kérdezett értékről nem tudó egyének bizonyos akár nagy százaléka is nem a normális koleszterinszint értékkel rendelkezik. Magas azoknak az aránya, akik számára nem ismert a koleszterinértéke, a válaszadók közel 36%-a nem tudja, hogy milyen a koleszterinje. Bátaszék településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik koleszterin szintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. Fizikai állapot értékelése (7. kérdés) A válaszadók 61%-a jónak vagy kiválónak tartja az életkorához viszonyított fizikai állapotát. 31% tartja elfogadhatónak, 8% pedig gyengének. 29

30 Előforduló betegségek (8. kérdés) A kérdőív 8. kérdése vonatkozik az előforduló betegségekre, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 9 alternatíva közül: daganatos betegségek, mozgásszervi panaszok, szívproblémák, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, köszvény, allergia, nincs ismert betegségem, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb betegség megadására is. A kimutatásból jól látható, hogy a válaszadók majdnem felénél (48%) már fordult elő, vagy jelenleg van valamely betegsége a fenti alternatíváknak megfelelően. Jelentős százalékban vannak a magas vérnyomásbetegség, a mozgásszervi panaszok, a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek, cukorbetegség és allergia. 1-1 főnél jelentkezett köszvény, trombózis, pajzsmirigy alulműködés, lisztérzékenység, vizesedés, reflux, glaukóma (zöld hályog), crohn. A szívproblémák általában a magas vérnyomásbetegséggel együtt jelentkeznek, valamint gyakori még a mozgásszervi betegségek érrendszeri problémákkal való előfordulása is. A fenti betegségekkel a települési egészségprogramnak mindenképpen foglalkoznia kell. (A mozgás és érrendszeri problémák és a túlsúly nagyon gyakran együtt járnak, így a testsúly alakulását is érdemes megvizsgálni a válaszadók között.) A családban előforduló betegségek (9. kérdés) A válaszadók 55%-a válaszolt igennel, vagyis a családjában előfordult már betegség. Ezek a betegségek elsősorban a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a cukorbetegség és a szívproblémák. 88 fő jelezte, hogy nem fordult elő betegség a családjában, míg 5 fő nem válaszolt. 30

31 Emésztési problémák vizsgálata (10. kérdés) A kérdőív 10. kérdése vonatkozik az emésztési problémák vizsgálatára, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 4 alternatíva közül: székelési problémák, gyomorbántalmak, bélproblémák, ritkán vannak emésztési problémáim, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb emésztési probléma megadására is. A válaszadók több mint a felénél (116 főnél) ritkán vannak emésztési problémák. A fennmaradó 90 fő azok, akiknek van valamilyen emésztési problémájuk. Ezek között a válaszadók között jelentős a gyomorbántalmak, székelési problémák és a bélproblémák egyaránt, illetve ezek együttes előfordulása. Gyógyszerszedés gyakorisága (11. kérdés) A Bátaszéken a megkérdezett lakosságból 82 fő rendszeresen szed gyógyszert, 124 fő nem szed rendszeresen gyógyszert.. A korához képest milyennek tartják Önt? (12. kérdés) A válaszadókból 132 fő véli úgy, hogy a környezete szerint mások koruknak megfelelőnek tartják, 54 fő gondolja azt, hogy mások koránál fiatalabbnak tartják őt, míg 20 fő szerint koránál idősebbnek gondolják a megkérdezett személyt. Képes-e megfelelni a fizikai és szellemi kihívásoknak? (13. kérdés) Az interjúalanyok közül 100 fő véli úgy, hogy teljes mértékben meg tud felelni a fizikai- és szellemi kihívásoknak. Saját megítélése szerint 94 fő véli úgy, hogy csak részben tud megfelelni ezeknek a kihívásoknak, míg 12 fő válaszolta azt, hogy gyengén tud megfelelni. Havonta mennyit költ gyógyszerre? (14. kérdés) A legtöbben 0 és Ft között költenek havi szinten gyógyszerekre, vagyis 145 fő Ft feletti gyógyszerköltséggel a válaszadók közül 7 fő rendelkezik, a maradék 54 fő vagy nem jelölte meg, hogy melyik kategóriába tartozik (18 fő), vagy azon személyek csoportját képezi, akik Ft és Ft között költenek havonta gyógyszerre (36 fő). Havonta mennyit költ vitaminokra, étrend-kiegészítőkre? (15. kérdés) Az interjúalanyok közül 147 fő Ft alatti összeget fordít gyógyszereken kívül vitaminokra, étrend-kiegészítőkre, 26 fő Ft és Ft közötti összeget költ ilyen célokra. 11 fő Ft felett költ vitaminokra, illetve étrend-kiegészítőkre, míg a megkérdezettek közül 22 fő nem válaszolt erre a kérdésre. 31

32 A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése Étkezési szokások alakulása ( kérdés) Százalékos előfordulás Kérdés Megállapítás Igen Nem Nem töltötte ki 22. kérdés Rendszeresen étkezik 82,04% 17,96% 0,00% 23. kérdés Nem egyoldalúan, változatosan étkezik 77,18% 22,82% 0,00% 24. kérdés Naponta fogyaszt friss gyümölcsöt 50,00% 47,57% 2,43% 25. kérdés Naponta fogyaszt friss zöldséget 33,98% 64,56% 1,46% 26. kérdés Hetente 2-3 alkalommal fogyaszt húst 59,71% 40,29% 0,00% 27. kérdés Naponta többször fogyaszt szénhidrátot 63,59% 34,47% 1,94% 28. kérdés Naponta fogyaszt édességet 44,17% 54,85% 0,97% 29. kérdés Naponta iszik cukros folyadékot 25,73% 73,30% 0,97% 30. kérdés Naponta iszik kávét 65,53% 34,47% 0,00% 31. kérdés Naponta legalább 2 l vizet iszik 17,96% 82,04% 0,00% 32. kérdés Növényi zsiradékot használ 71,84% 28,16% 0,00% A fenti értékekből megállapítható, hogy Bátaszéken a megkérdezettek körében az étkezési szokások átlagban egészségesnek mondhatóak. A fentebb felsorolt adatok arra engednek következtetni, hogy a rostokban gazdag és rendszeres, változatos étkezőkre nem jellemző az emésztési probléma, ami igazolódik is, hiszen a 10. kérdés vizsgálata során a válaszadók 56,3%-ánál ritkán fordulnak elő emésztési problémák. Problémát jelent azonban a naponta többszöri szénhidrátbevitel a válaszadók több mint a felénél (63,59%), hiszen köztudott, hogy a túlzott szénhidrátbevitel túlsúlyhoz vezethet, ami nagyban befolyásolja az egészségi állapotot, elsősorban keringési és mozgásszervi betegségekhez vezethet. Probléma még, hogy a válaszadók többsége (132 főből 123 fő, azaz 93,18%) koffeines kávét fogyaszt. Kutatások bebizonyították, hogy a koffein csökkenti a depressziót és az öngyilkosságra való hajlamot, mivel boldogság-érzetet kelt. Növeli azonban a csontritkulás esélyét, mert a koffein kivonja a kalciumot a testből, tehát felléphet a csonttörés és csontritkulás veszélye. 32

33 Már kevés koffein fogyasztása is okozhat álmatlanságot és félelem érzetet az erre hajlamos emberekben. A hosszú távú koffein túladagolás koncentráció-zavart, depressziót és kedélyingadozást okoz. További probléma még, hogy a válaszadók többsége (82,04%) nem fogyaszt elegendő folyadékot. Szervezetünk 70%-a víz. Az alacsony folyadékbevitel, a keveset ivás, a szomjúságérzet hiánya nagy problémát jelent napjainkban. A mai rohanó világban az emberek keveset isznak, nem igazán foglalkoznak ezzel, és ráadásul legtöbbször nincsenek tisztában a szervezetük folyadékigényével. Szervezetünk alapvetően a vesén keresztül képes az anyagcsere során keletkező mérgek, salakanyagok kiválasztására, eltávolítására. A megfelelő veseműködés egyik alapfeltétele az elegendő folyadék bevitele. Az Önkormányzatnak lehetővé kell tennie különböző táplálkozás-tanácsadások lehetőségét, kifejezetten a szénhidrátfogyasztásra, kávéfogyasztási szokásokra illetve a folyadékfogyasztásra fókuszálva. A dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztási szokások ( kérdés) A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer fogyasztás megállapíthatóan fizikai és egyben lelki függőség azonban, mivel mindhárom túlzott fogyasztása komoly testi tüneteket okozhat, a fizikai állapotfelmérésnél taglaljuk. A kérdőív 16. kérdése vonatkozik a dohányzási szokásokra: A dohányzási szokások tekintetében igen kedvezőnek mondható a helyzet Bátaszéken. A válaszadók 52 %-a egyáltalán nem dohányzik. Tovább javítja a képet, hogy21 fő, vagyis 10% 3 éve vagy régebb óta leszokott a dohányzásról. Azonban 18 fő válaszolta, hogy napi 1 dobozt szív, 34 fő nyilatkozta, hogy napi szálnál nem szív többet, míg 25 fő alkalmi dohányos. Összességében tehát 77 fő, azaz a kérdőívet kitöltők 38%-a dohányzik. Az Önkormányzatnak lehetővé kell tennie valamilyen dohányzás leszoktatását célzó programokat (pl. a dohányzás egészségkárosító hatásai, stb.) a lakosság egészsége érdekében. 33

34 A kérdőív 17. kérdése vonatkozik az alkoholfogyasztási szokásokra: Az alkoholfogyasztási szokások tekintetében magas azoknak a száma, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, 80 fő, vagyis a válaszadók 39%-a. 54% pedig alkalmi fogyasztó. A megkérdezett rendszeres alkoholfogyasztók száma összesen 11 fő. 5 fő. Közülük 8-an naponta 1-2 pohár bort vagy sört fogyasztanak, 1 fő, aki saját bevallása szerint napi szinten 2-3 üveg sört vagy bort fogyaszt, illetve 1 fő, aki napi szinten fogyaszt tömény alkoholt. A kérdőív 18. kérdése vonatkozik a kábítószer fogyasztási szokásokra. Bátaszéken a megkérdezettek közül 190 fő (92%) egyáltalán nem fogyasztott még kábítószert. Alkalomszerűen 9 fő, míg rendszeresen 3 fő fogyaszt kábítószert. 4 fő nem válaszolt a kérdésre. Amint a fenti kimutatásokból is jól kivehető, sem a dohányzók, sem pedig a rendszeres alkohol- és kábítószer fogyasztók száma nem meghatározó. A kialakult kép azonban nem feltétlenül reális, hiszen, ahogy fent is említettük, függőségről van szó, melyet köztudottan a fennálló szégyenérzet miatt nem szívesen ismernek el az érintettek. Mivel ellenőrző kérdések erre vonatkozóan nem jelentek meg a kérdőívben, így ez csupán feltételezés, azonban országos szinten a dohányzás illetve alkoholfogyasztás, és most már egyre inkább a kábítószer fogyasztás elterjedése is jelentős mértékűek. 34

35 A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása Jelen fejezetben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek mivel töltik el szabadidejüket, illetve ehhez kapcsolódóan szerettük volna feltérképezni a testmozgással, sporttal kapcsolatos tevékenységeket is. Szabadidő alakulása, azt mivel tölti el? ( kérdés) A kérdőív 46. kérdése alapján a válaszadók többségének, 154 főnek (74,75%) van szabadideje. 2 fő nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy ezt a szabadidőt hogyan töltik el, összességében változatos képet kaptunk. A megadott alternatívák a következők voltak: intenzív testmozgással, olvasással, kirándulással, kertészkedéssel, tanulással, illetve egyéb lehetőségekkel. Az egyéb lehetőségeknél találkozhattunk elsősorban a TV nézéssel, internetezéssel. Célzottan a testmozgással kapcsolatos kérdések alakulása ( kérdés) A 48. kérdés vonatkozik arra, hogy hetente hányszor tornázik, illetve mozog intenzíven: A kimutatásban jól látható, hogy a válaszadók majdnem több mint fele, 53% egyáltalán nem sportol, nem tornázik. 25%-uk kevesebb, mint heti 3 alkalommal sportol csak. Kedvező azonban, hogy összességében a válaszadók közül összesen 43 fő 3 vagy több alkalommal mozog vagy sportol egy héten. A 49. kérdésnél kíváncsiak voltunk arra, hogy amennyiben nincs rendszeres mozgásprogramja, mozogna-e rendszeresen. Bíztató, hogy a válaszadók több mint fele, 52% igennel válaszolt. 35 fő nem válaszolt a kérdésre. Az 50. kérdés kapcsán a mozgás hiányát az alábbiak szerint indokolták: 35

36 Köztudott, hogy a mozgás, sport az egészséges táplálkozás mellett kulcsfontosságú a jó egészség kialakításához és hosszú távú megőrzéséhez, ezért az Önkormányzat részéről elengedhetetlen, hogy különböző mozgásprogramokat tegyen lehetővé. Jó kampányokkal, vonzó közösségi és mozgásprogramokkal még bizonyára jó néhány fő átcsábítható lenne, abba a csoportba, akik nyitottak a mozgásprogramokra és tesznek/tennének egészségük javításáért. Az 51. kérdés kapcsán, miszerint mit sportolna szívesen többen jelöltek több választ. A legkiemelkedőbb, az a biciklizés. Népszerű még az aerobik, a futás és a tánc is. A csapatjátékok közül a futball, a kézilabda és a kosárlabda. A testépítés 4 főt érdekelne igazán. Többen jelezték a futás, aerobik, bicikli és tánc együttes megjelölését, ami azt feltételezi, hogy nagy az érdeklődés és sokan többféle mozgási lehetőség közül választanának, illetve megjelölésre került az úszás is. Az ideális mozgásmennyiség meghatározásánál (52. kérdés) 37 fő válaszolta azt, hogy szerinte hetente 1-2 alkalommal 1 órát kellene testmozgásra fordítani, a többség 120 fő a hetente minimum 3 alkalommal 1 órát jelölte meg ideális időtartamnak. 7 fő nem válaszolt a kérdésre. Az 53. kérdés a településen szervezett mozgási lehetőségekre kérdez rá. 170 fő jelezte, hogy igen van Bátaszéken szervezett, társas mozgási lehetőség. 34 fő a nem választ nevezte meg. További 2 fő nem jelölt be semmit. Az 54. és 55. kérdés azt fejtegeti, hogy eljárnak-e a bátaszékiek ezekre. Meglepően kevesen jelezték, hogy igen, csak 34 fő. Igen magas az arány 152 fő, aki nem jár el, további 17 fő pedig nem válaszolt a kérdésre, akik valószínűsíthetően a nem választ adók táborát erősítenék. Ennek az okát érdemes lenne boncolgatni. A nem válasz mögött lévő indoklások némely esetben arra irányulnak, hogy nincs megfelelő helyiség, mert ami van az túl kicsi és bővítésre szorul, valamint nincs megfelelő oktató. Azonban 102 fő nem indokolja meg. Az egészségprogramnak ezen 102 fő a lehetséges célcsoportja és a településen élők azon populációja, aki 36

37 szintén így vélekednének. Az ő körükben kell felhívni a figyelmet az egészség megőrzésére és javításának lehetőségeire, őket kell bevonni a programokban, hogy a szemléletmódjuk és hozzáállásuk változzon. A kerékpárút létezése kapcsán született válaszok a következők (56. kérdés): 38 fő jelezte, hogy nincs, míg a többség 167 fő igennel válaszolt a kérdésre. 1 fő nem válaszolt. Az 57. kérdés alapján, miszerint amennyiben lenne a településen kerékpárút, használná-e, 132 fő jelezte, hogy igen, míg 23 fő nemmel válaszolt, további 51 fő pedig nem jelölt meg választ A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése Az egészségfelmérés második nagy eleme a lelki egészség vizsgálata, melyet azért tartunk fontosnak külön taglalni, mert a lelki kiegyensúlyozatlanság, az elégedetlenség és csalódottság bizonyítottan számos, és sok esetben súlyos lelki, valamint fizikai betegség okozója, de mindenképpen azokra hajlamosító tényező. Jelen fejezetben a kérdőívet kitöltők családi állapota, párkapcsolata, illetve az általános lelkiállapot kerül kiértékelésre. A családi állapot vizsgálata (33. kérdés) A kérdőívet kitöltők családi állapota szerint a válaszadók közül a legtöbben azok vannak, akik házasságban élnek, 44%-ot képviselnek. A második legnagyobb csoportot a hajadonok/nőtlenek tábora adja, 30%-kal. A továbbiakban az elváltak 17%- ot, az özvegyek pedig 9%-ot képviselnek válaszadásaik során. A párkapcsolattal kapcsolatos kérdések ( kérdés) A családi állapottal függ össze szorosan a párkapcsolat kiegyensúlyozottságával kapcsolatos kérdéskör is (34. kérdés). A két kiugró érték csoportjába azok tartoznak, akik teljes mértékben elégedettek a párkapcsolatukkal, ők 81 főt képviselnek, valamint 61 főnek nincs párkapcsolata. A magány, az egyedüllét sok pszichés és lelki betegség okozó forrása lehet. 52 fő részben, míg 10 fő nem tartja elégedettnek párkapcsolatát. 2 fő nem válaszolt a kérdésre. Ahogy az a tény is a lelki egyensúly befolyásolója, hogy valaki mennyire tud könnyen kilépni egy rossz párkapcsolatból (35. kérdés). A válaszadókból 89 fő nem tud kilépni egy rossz kapcsolatból, inkább viseli annak minden kellemetlen következményét, mely az egészségi állapotára, önértékelésére is rányomja a bélyegét. 87 fő igennel válaszolt, 30 fő pedig nem válaszolt a kérdésre. 37

38 Az ember társas lény, de arra a kérdésre, hogy Képes-e egyedül is jól érezni magát? (36. kérdés), erre 83 fő válaszolta azt, hogy igen, néha jól érzi magát egyedül. További 63 fő vélekedik akként, hogy jó, ha van párkapcsolat, de egyedül is jól érzi magát. 15 fő jelezte, hogy csak egyedül érzi jól magát, míg 42 fő nemmel válaszolt, 3-an pedig nem töltötték ki a kérdést. Általános lelkiállapot jellemzése ( kérdés) Arra a kérdésre, hogy ki mit tart a legfontosabbnak az életben (38. kérdés), az alábbi kimutatásból egyértelműen látszik, hogy az egészség a boldogság és harmónia, valamint az anyagi jóléten felül kerekedik. A bátaszékiek alapvetően boldogok a 40. kérdés kiértékelése alapján. A válaszadók 70%-a (145 fő) értékeli úgy, hogy boldog. 25% érzi azt, hogy ő ritkán érzi magát boldognak és 5% aki kifejezetten boldogtalan. Az itt megjelent %-os arányt nem kezelhetjük hiteles adatként. A boldogság maga egy viszonylag nehezen megfogható lelkiállapot, s az ilyen kérdésekre adott válaszok gyakran a pillanatnyi hangulatot tükrözik akkor is, ha nem a pillanatnyi hangulat meghatározását hivatottak vizsgálni. A kiegyensúlyozottság (39. kérdés) lelki harmóniát (boldogságot) takar. A válaszadók 53 %- a véli úgy, hogy többnyire kiegyensúlyozott. Szélsőséges és kiszámíthatatlannak 11 fő gondolja saját magát. 77 fő, vagyis 37% érzi magáról, hogy hangulatember és gyakran változik a kedélyállapota, hangulata. A gyakran fennálló hangulatváltozás nem megfelelő állapot az alapvető boldogságérzetre. 10 fő nem válaszolt erre a kérdésre. Megállapítható tehát, hogy a válaszadók 47%-a nem igazán kiegyensúlyozott, éppen ezért az Önkormányzat részéről javasolt lenne a lelki kiegyensúlyozottságot megcélzó csoportos, vagy egyéni foglalkozások biztosítása. 38

39 A stressz mértékének vizsgálata (19. kérdés) Arra a kérdésre, hogy mennyire stresszes az élete, a legtöbben 130 fő nyilatkozta azt, hogy normális mértékű, kezelhető. 59 fő gondolja azt, hogy a normálisnál stresszesebb, nehezen kezelhető élethelyzetben van, 13 fő szerint nagyon stresszes, szinte már elviselhetetlen az életében a feszültség, stressz. 4 fő nem válaszolt a kérdésre. A fáradtság vizsgálata (20. kérdés) Bátaszéken a válaszadókra 53 %-ban nem jellemző a fáradtság, míg 45%-a a válaszadóknak sokszor fáradt és feszült. A fáradtság, és feszült hangulat sokkal konkrétabb megfoghatóbb állapotok, a kiegyensúlyozottságnál és a boldogságnál, így ez az adat az, amit igazán reálisnak tekinthetünk, hiszen, aki gyakran fáradt és feszült, nem lehet alapvetően boldog, mivel a fáradtság és feszült hangulat a boldogság érzetét akkor kizárja. Az alvás vizsgálata (21. kérdés) A 21. kérdésben az alvási szokások kerülnek kielemzésre. A válaszadók 42%-nak nincsenek alvási nehézségei, könnyen elalszik és végigalussza az éjszakát. Többségüknek azonban (58%) van valamiféle alvási problémája. Az alvásnál megjelenő nehézségek feszültségre, valamilyen fennálló stresszre utalnak. Az esetek túlnyomó részében, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az alvási problémákkal küzdők bizonyos százaléka valamely külső okból ébrednek fel az éjszaka folyamán. (Pl.: házastárs horkolása, forgolódása, szomszédból hallatszó gyereksírás, hangos zene, televízió, a lakás túl hideg, vagy meleg, stb.). Előfordulhat az is, hogy a válaszadó alvásigénye nem indokolja a hosszabb alvást, illetve amennyiben az alvás mély fázisú, pihentető, azért nem tud visszaaludni, mert kipihente magát. 39