BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT"

Átírás

1 BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE Egészségre nevelő életmódprogram Bogyiszló településen TÁMOP /

2 Készítette Bogyiszló Község Önkormányzata megbízásából a Kapos-Faktor Tanácsadó Nonprofit Kft. Szekszárd, február Hőnyi Pál Ügyvezető Kapos-Faktor Tanácsadó Nonprofit Kft. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK Jogszabályi háttér Közösségi szinten Nemzeti szinten Helyi szinten Az egészségterv szükségessége Az egészség fogalma, dimenziói Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai Az egészségtervek rendszere BOGYISZLÓ JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS) Bogyiszló elhelyezkedése, általános adatok, megközelíthetősége A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása Kedvezőtlen demográfiai mutatók Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák Környezet (épített- és természeti környezet) Egészségügyi ellátórendszer Gazdasági környezet Biztonság, közbiztonság Mentálhigiénés helyzet BOGYISZLÓ TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP) Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei Az egészségügyi állapotfelmérés célja Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása

4 Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SWOT analízis Célmeghatározás Átfogó cél Rövidtávú célok Közép- és hosszú távú célok, elérésének eszközei (rövidtávon is fontos feladatok) Beavatkozási területek Egészségtudatosság, prevenciós szemlélet megerősítése Egészséges táplálkozás Aktív mozgás Stressz-kezelés, mentális egészségvédelem Szenvedélybetegségek megelőzése, csökkentése EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERV Az egészségfejlesztési terv szükségessége, alap célkitűzései Az egészségfejlesztési programok részletes kifejtése Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása Szűrőprogramok, népbetegségek megelőzését, szinten tartását célzó programok Az egészséges életmód kialakítását, népszerűsítését célzó programok Az egészségfejlesztési cselekvési terv áttekintő táblázata Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) összetételére tett javaslat VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUSOK, MONITORING FÜGGELÉK MELLÉKLET 1. sz. melléklet Egészségfelmérés kérdőív 4

5 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK, ÁLTALÁNOS CÉLOK 1.1. Jogszabályi háttér Az egészségügyhöz kapcsolódó alábbi jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat Közösségi szinten 1 Közösségi szinten az Európai Unió az ún. Fehér Könyvekben fogalmazza meg az egészségüggyel kapcsolatosan az egyes tagországokkal szemben elvárt rendelkezéseit. Kapcsolódó Fehér Könyvek: Fehér Könyv Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára ; Fehér Könyv a sportról ; Fehér Könyv A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról Nemzeti szinten Nemzeti szinten elsődlegesen az Egészségügyről szóló évi CLIV. tv biztosítja a projekt előkészítése, megvalósítása, fenntartása során figyelembe venni szükséges jogszabályi környezetet. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni Helyi szinten A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény rendelkezik a lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosításának önkormányzati feladatairól, az egészséges életfeltételek biztosításáról és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakításáról. 1 Bővebb információ a internetes oldalon olvasható. 5

6 Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket térségi és települési szinten az évi XI. törvény alapján az ÁNTSZ-ek látják el Az egészségterv szükségessége 2 Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. Az egészséges népesség a társadalmi célok elérésének kulcstényezője. Az egyenlőtlenség, a társadalmi lejtő meredekségének csökkentése mindenki egészségét és jóllétét javítja. A jó egészség jobb életminőséggel jár együtt, javítja a munkaerő termelékenységét, növeli a tanulási kapacitást, megerősíti a családokat és a közösségeket, támogatja a fenntartható lakóhelyi és a természeti környezetet, hozzájárul a biztonsághoz, a szegénység és a kirekesztés csökkenéséhez (WHO) A Semmelweis Terv kimondja, hogy a jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. A Semmelweis Terv és az ÚSZT közös kiindulópontja, hogy az egészségügyi ágazatra nem, mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a magyar gazdaság egy fontos potenciális húzóágazatára tekint. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. 2 Újraélesztett Egészségügy Gyógyuló Magyarország (Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére), 11.%20j%C3%BAnius%2027..pdf 6

7 1.3. Az egészség fogalma, dimenziói Általános megfogalmazás szerint az egészség az ember bármely szempontból vizsgált általános állapota, illetve szervezetének funkcionális- és anyagcsere hatékonysága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki- és szociális jólétét jelenti, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk. Az egészség csak akkor fenntartható, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik: 1. Biológiai egészség (testünk megfelelő működése); 2. Lelki egészség (világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke); 3. Mentális egészség (tiszta, racionális és logikus gondolkodás); 4. Érzelmi egészség (az érzések felismerése, megélése és kifejezése); 5. Szociális egészség (embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása) Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 3 Az egészség előfeltételének és forrásának (béke, lakhatás, élelem, jövedelem, oktatás, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság, társadalmi egyenlőség) megléte lehetővé teszi az egészség fejlesztését, mellyel nem csak a megbetegedési/halálozási mutatók javulnak, de javul az ország gazdasági teljesítő képessége, versenyképessége is. Globális szinten egy populáció egészségét, egészségi állapotát (az előfeltételek megléte után) a genetikai adottságok, a környezeti hatások, az életmód és az egészségügyi ellátó rendszer minősége határozza meg, különböző súllyal az alábbiaknak megfelelően: 3 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 7

8 Általánosságban elmondható, hogy az életmód 43%, a genetikai állomány 27%, a környezet 19%, az egészségügyi ellátórendszer 11% súlyú. Ezek, az egymással is kölcsönhatásban lévő faktorok a befolyásolhatóság szempontjából más sorrendbe sorolhatóak, mint az a befolyásolási súlyukból következne. Specifikus szinten egy populáció egészségét a kulturális-, gazdasági-, politikai-, egészségügyi ellátási-, fizikai- és társadalmi környezet kölcsönhatásának rendszere alakítja. Lokális szinten (azokon a színtereken 4, ahol a mindennapi élet folyik) az egészséget a hétköznapi szabadság megélésének szubjektív érzete, a lakó-, munkahelyi- és természeti környezet, a társas kapcsolatok és társas támogatottság, az anyagi helyzet, az értékek és ismeretek, valamint az egészségügyi ellátó rendszer szolgáltatásainak elérhetősége együttesen biztosítja. Az egyén, elsődlegesen közösségi minták követésével alakítja viselkedését a különböző színterek szereplőjeként. Az életmód alakítása elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A legfontosabb, életmódot veszélyeztető rizikóviselkedések: a dohányzás, az aránytalan táplálkozási és mozgási (energia egyensúly) szokások, az alkoholfogyasztás minősége és mennyisége, valamint egyéb függőségek. Az életmód szempontjából kiemelkedően fontos: a biológiai, szervi adottságok; a kortényezők; a társas kapcsolatok megléte (támogató közösség); az önismeret, önértékelés; a problémákkal való megküzdési képességek és az egyéni stressz-kezelési módok. 4 Pályázati útmutató TÁMOP-6.1.2/11/1: Színtér: Olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van, és ahova, az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Az egészségfejlesztésben alkalmazott színtér megközelítés a mindennapi élet színtereinek tekint szűkebb értelemben minden önkéntes közösségi (informális csoportos) rendszeres aktivitást. Tágabban, azon formális csoportokat is ide sorolja, ahol mód van az informális kapcsolatok erősítésére, mellyel a közösségi támogatottságot és így az egészséget is lehet fejleszteni (pl.: oktatási intézmények, munkahelyek, speciális célcsoportot ellátó intézmények, kistelepülések, települési részek, lakótömbök, stb.) 8

9 1.5. Az egészségterv fogalma, lényegi elemei, általános céljai 5 Az egészségterv az egészségről szól, de nem az egészségügyi ( betegségügyi ) ellátás terve. Az egészségterv hozzásegít az uniós források sikeres megpályázásához, a források hatékony felhasználásához és a különböző színterek szereplőinek életminőség javításához, melyet az adott színtér szereplői és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el és az alábbi öt lényegi elemből áll: 1. Állapotleírás (jelenlegi helyzet bemutatása); 2. Probléma térkép (jelenlegi helyzet bemutatása); 3. Stratégia; 4. Cselekvési terv (megvalósítás, mely kitér a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonására is); 5. Visszacsatolás (következő ciklus indításának feltétele, felülvizsgálat módszere és tervezett időpontjának bemutatása). Az egészségterv általános, hosszú távú (globális) céljai A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő. Az egészségterv specifikus céljai Javuljon egy adott színtéren élő emberek életminősége, és egészségi állapota. Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével támogassa a színtéren élőket. A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. Az egészségterv működési, konkrét céljai Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoport. Az állapot leírásában az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjanak a színtérről. A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzanak meg és tematizálják legalább saját kompetencia és forrásigény alapján. A saját kompetenciába tartozó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: 5 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 9

10 - a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; - felszámolja a korábbi partnerlista gyakorlat maradványait; - erősíti az egyének, közösségi autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is Az egészségtervek rendszere 6 A különböző lokális színterek egészségtervei megalapozzák a magasabb szintek egészségterveit. Így mód nyílik a megfelelő előkészítés után egy város, egy kistérség egészségtervének elkészítésére is. Az egészségterv csak alulról építkezhet az alábbiaknak megfelelően: 6 Fejleszthető egészség: 2Fwww.nfu.hu%2Fdownload%2F38834%2FS_1_Modszertani_utmutato_egeszsegterv.pdf&ei=zOidUtEN5PjK A7CPgbgC&usg=AFQjCNH_Kp987BBcZo6ydnicN54I1ezdsw 10

11 2. BOGYISZLÓ JELENLEGI HELYZETÉNEK -AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK- BEMUTATÁSA (ÁLLAPOTLEÍRÁS) Az egészségügyi állapotfelmérés célja az életminőséget, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők feltérképezése, a feltárt tényekből problémalista összeállítása a további stratégiai célok, illetve cselekvési programok és a konkrét akcióterv meghatározása. Bogyiszló településén élők egészségi állapotát a lakosság életvitelén, szokásain felül különböző tényezők és adottságok befolyásolják, ebben a fejezetben ezeket ismertetjük Bogyiszló elhelyezkedése, általános adatok, megközelíthetősége Bogyiszló község Magyarországon a Dél- Dunántúli régióban, Tolna megyében, a megye délnyugati részén, a Mezőföld déli területén található. A megyeszékhelytől (Szekszárdtól) 11 km-re keletre, a Duna mellett, a Siócsatorna torkolatvidékén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Tolnai járáshoz tartozik. Területe 55,93 km2, állandó népességének száma fő a KSH évi adatai alapján. Megközelíthetősége az M6-os autópályáról, Tolnán keresztül, vagy Kalocsa felől az 51-es sz. főútról az M9-es gyorsforgalmi autóúton, áthajtva a Szent László hídon A főbb problémák és a kockázati tényezők összefoglalása Az egészségterv önmagában nem képes a helyzetelemzés alapján kirajzolódó valamennyi probléma megoldására. A felvetődött problémákat az önkormányzat különböző fejlesztési terveiben foglaltak szerint, egy-egy részterületet érintő, célzott koncepciója keretében lehet és kell kezelni. Az egyes tárgyalt és elfogadott koncepcióknak egymáshoz illeszkedő, szerves egészet kell alkotni. Az alábbiakban sorra vesszük a helyzetelemzés során felmerült problémákat és utalunk azok megoldási szintjére Kedvezőtlen demográfiai mutatók 7 Jelen fejezetben Bogyiszló község vonatkozásában a népességcsökkenés, a népesség elöregedése, a népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti eloszlása, a háztartások- és családok száma és összetétele és a gyermekek száma statisztikai mutatók kerülnek áttekintésre Bogyiszló község vonatkozásában. 7 Területi statisztika, KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye, 11

12 Az önkormányzatnak jelenleg nincs közvetlen eszköze a kedvezőtlen tényezők alakításában. Ellenben az Önkormányzat közvetett eszközök alkalmazásával tehet ezen mutatók javításáért. A kedvezőtlen adatok befolyásolhatók munkahelyteremtéssel, a lakosság egészségi- és képzettségi szintjének növelésével, a létbiztonság megteremtésével, lakhatási támogatási rendszer kidolgozásával. Az Önkormányzat számára javasolt intézkedések ingyen telekosztás, bérlakás-program, mellyel javíthatóak lennének a jelenlegi mutatók. Népességcsökkenés A Magyarországra jellemző általános népességcsökkenés, illetve a népesség elöregedési folyamata Tolna megyében is, így Bogyiszló településen is megmutatkozik. A népesség hosszú idő óta csökkenő tendenciája Bogyiszlón az előző években is folytatódott. A KSH évi népszámlálási adatai alapján jól látszik, hogy a népesség száma csökken a településen. Míg 1980-ban fő élt Bogyiszlón, addig 2011-ben ez a szám 456 fővel volt kevesebb (2 283 fő). Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A népesség elöregedése A népesség csökkenésében meghatározó szerepet játszott a természetes fogyás. Az élve születések állandó népességre vetített aránya nagyon alacsony, az elmúlt éveket vizsgálva mindössze 1,2% és 0,5% között mozog. A halálozási számok az élve születések számának több mint másfél szerese. Bogyiszlón a népességre vetített halálozás aránya évben 1,32% a KSH adatainak megfelelően. A népesség korcsoport-, nemek- és családi állapot szerinti megoszlása A népesség évi adatai alapján a korcsoport szerinti megoszlása tekintetében elmondható, hogy a településen belül a legnagyobb csoportot az aktív korú lakosságon belül 2 korcsoport képviseli, a évesek populációja, akik 717-en vannak, valamint a 12

13 40-59 évesek korcsoportja, akik létszáma 594 fő az alábbi kimutatásnak megfelelően: év Összesen Férfi Nő KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye Jellemző adat még a lakosság nemek szerinti megoszlása. A településen a női lakosok száma a domináns, a lakosból fő férfi és fő nő. A fiatalabb korcsoportban még jellemző a nemek arányának viszonylagos egyensúlya, majd a közép korosztálytól kezdődően mind határozottabb a női nem túlsúlya, a férfiak számának csökkenése, halálozása. Az évenkénti halálozási mutatók alapján számított születéskor várható élettartam bár hosszabb, mint az előző években volt, még így is lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 76,56 év férfiak esetében 68,26 év, szemben az Európa Unióban várható 82, illetve 76 évvel. Bogyiszlón a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a KSH adatainak megfelelően 2011-ben az alábbiak szerint alakul: Közülük élettársi Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen kapcsolatban él Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye 13

14 A háztartások- és családok száma és összetétele Bogyiszlón lakos 841 háztartásban él, 100 háztartásra 261 személy jut. Összesen 605 család él Bogyiszlón a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján. Száz háztartásra jutó Száz Száz családra jutó családra Háztartások Személ Foglalkoztatot Családo jutó Összes 15 évnél fiatalabb száma y t k száma családtag Gyermek Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint az alábbiak szerint alakulnak a KSH évi adatainak megfelelően Bogyiszlón: Házaspár és élettársi kapcsolat Ebből élettárs i Apa Anya Egy szülő gyermek Száz családr a jutó Száz családr a jutó Gyermek kel Gyermek nélkül Együ tt kapcsol at Gyermekkel kel együtt Összes en családt ag gyerm ek Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye A fentieknek megfelelően a 605 családból házastársi és élettársi kapcsolatban élők közül 282 család él gyermekekkel együtt, míg gyermek nélkül 214-en. 109 esetben találkozunk olyan egyszülős családdal, ahol vagy az anya vagy az apa neveli egyedül gyermekét Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák 8 A Dél-Dunántúli régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, és a Dél-Alföldi régió után a második legrosszabb értéket mutatja a régiók rangsorában. Ez összefüggésben van a gazdasági fejlettséggel. A vezető halálozási ok mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei között keresendő. A második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. Az életmódbeli hatások általánosságban 43 %-ban, míg a genetikai állomány 27%-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. A Dél-Dunántúli régióban, így Bogyiszlón is az egészségi állapot évtizedek óta kedvezőtlenül alakul, mely elsősorban a helytelen életmódra vezethető vissza. A felnőttek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a magas vérnyomás, szív, mozgásszervi, cukorbetegség, csontritkulás, az emésztőrendszeri és tumoros betegségek számának nagymértékű emelkedése, 8 A Dél-Dunántúl régió mortalitási viszonyainak elemzése a főbb betegségcsoportokban, 14

15 a főbb halálokok a keringési rendellenességek, daganatos betegségek, az emésztőrendszeri, sérüléses, mérgezéses balesetek, az egészségkárosító szokások, magatartás jelenléte (dohányzás, alkohol, kábítószer), az egészségtelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód. A gyermekek körében a főbb egészségügyi problémák az alábbiak: a látószervi és a mozgásszervi megbetegedések, légzőszerv betegségeként az asthma előfordulási gyakorisága, az egészségkárosító szokások, magatartás egyre fiatalabb korban való megjelenése (dohányzás, alkohol, kábítószer), és az elhízás. A évi KSH adatoknak megfelelően Bogyiszlón a morbiditási mutatók az alábbiak szerint alakulnak: A betegségek előfordulása gondozási csoportok szerint Magasvérnyomás Cukorbetegség Mozgáskorlátozott Végtag amputált Folyamatba lévő kemoterápia Hemiplég Transplantált Művese kezelt Fekvőbeteg ICD implantált Gastro szonda táplálás A betegségekben regisztráltak száma 600 fő 251 fő 7 fő 7 fő 6 fő 4 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő Az önkormányzat közvetett eszközökkel az egészségügyi alapellátások és szolgáltatások hatékony működtetése révén, az egészségfejlesztésben közreműködők tevékenységének koordinálásával, a nevelési-oktatási intézmények prevenciós tevékenységének támogatásával (pl.: mindennapos testnevelés, úszásoktatás, emelt szintű testnevelés, néptánc, nyári sporttáborok, stb.) tud befolyást gyakorolni e tényezőkre Környezet (épített- és természeti környezet) A környezeti hatások általánosságban 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvező egészségi állapot fenntartásához. A környezet állapota, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatása okán a legfontosabb környezeti tényezők bemutatásával foglalkozunk az alábbiakban: 15

16 Épített környezet Az egészségügy tekintetében az épített környezet vonatkozásában jelentős, hogy Bogyiszlón két sportpálya is található, azonban öltöző nincs egyik helyen sem. Az Integrált Közösségi Szolgáltató Téren (IKSZT) lehetőség van aerobic, illetve egyéb közösségi mozgásprogramokra. Levegőminőség Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai a oldalon, az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései és előrejelzései pedig a internetes oldalon találhatók. Bogyiszló levegőminőségi állapota helyi állandó merőműszer hiányában a földrajzilag leginkább közel eső, és mérőműszerekkel felszerelt más Tolna megyei települések közül a közelben található Szekszárd település levegőminőségével jellemezhető, melynek környezeti levegőminőségét az Országos Emmissziomerő Hálózat (RIV) műszerei vizsgálják, és ennek keretében SO2, NO2 és ülepedő por kerül regisztrálásra. Bogyiszlón ezek az értékek alacsonyabbnak mondhatók, hiszen nagyságrendileg és az átmenő forgalom tekintetében is a település jóval kisebb, mint Szekszárd. Bogyiszlón jelenleg nem folytatnak olyan káros légszennyező hatású tevékenységeket, amelyek jelentős határérték túllépést eredményeznének. Az ipari eredetű légszennyezőanyagterhelés általában szintén hőenergia termelésből (fűtés és melegvíz) származik, valamint technológiai eredetű. Összefoglalóan megállapítható, hogy Bogyiszló levegő minőségi mutatói döntően közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik. A levegőbe kerülő vegyi anyagok elsősorban a maró hatású szennyező anyagok károsítják az emberek nyálkahártyáját, így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különböző biológiai allergének (pl.: pollenek, gombák) heves reakciót válthatnak ki. Ezzel magyarázhatók az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő légúti allergiás megbetegedések. Az allergiás megbetegedések visszaszorítása érdekében a rendszeres felvilágosítás mellett elengedhetetlen a rendszeres gyommentesítés (pl.: Parlagfűmentes Település/Ház projektek). Zajártalmak A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből, elsősorban a településtől délre található M9 gyorsforgalmú autóút közelségéből, illetve a Tolnával számú összekötő út forgalmából eredő zajkibocsátás terheli Bogyiszló környezetét. Ivóvíz minőség Bogyiszlót (Tolna és Fácánkert mellett) az évi közel 700 ezer m3 kapacitású tolnai ivóvízbázis látja el. A vízadó réteg igen sekély mélységben található, így minimális természetes védettséggel rendelkezik és igen sérülékeny. Egy korábbi felmérés, illetve a rendszeres vízvizsgálatok pedig azt jelzik, hogy egyes komponensek alapján (pl. a víz trícium tartalma) már sérültnek is tekinthető. A vízminőség további romlásának megakadályozása érdekében 2011-ben támogatási kérelmet nyújtott be az érintett három önkormányzat alkotta Bogyiszló-Tolna-Fácánkert Önkormányzati Társulás. A pályázat sikeres volt. Az Ivóvízbázis-védelem konstrukció 16

17 Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata (A komponens) tárgyú KEOP-2.2.3/A/ azonosító számú projekt kapcsán millió forintot nyert a Társulás. A támogatás 100 százalékos, azaz az önkormányzatoktól nem igényel önerőt. Ezzel javul a tolnai vízbázis környezeti állapota, megakadályozzák az esetleges további romlást, feltárják és megelőzik az emberi tevékenységből származó szennyeződéseket, és végeredményben hosszú távra megőrzik a természetes vízminőséget. A projekt megvalósítása már július óta folyamatban van, a befejezési határidő pedig február Bogyiszlón a közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően évben 100%. Az ivóvíz ellátást az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (E.R.Ö.V. Zrt.) Tolnai Üzemigazgatósága végzi. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) Szennyvízelvezetés-, tisztítás Bogyiszlón a közüzemi szennyvíz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH adatainak megfelelően évben 66,52% évben lerakták a tolnai agglomeráció új, korszerű szennyvíztisztító-telepének alapkövét. A fejlesztés eredményeképp Tolna, Fadd, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fácánkert települések kommunális szennyvizének teljes biológiai tisztítása megoldottá válik. A projekt megvalósítására létrehozott önkormányzati társulás a KEOP-1.2.0/ azonosító számú projekt kapcsán Ft támogatást nyert a fejlesztéshez. A fejlesztés során Tolnán egy m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepet épít a kivitelező konzorcium. Faddon, Dunaszentgyörgyön, Gerjenben és Fácánkertben 6 db szennyvízátemelő rekonstrukciója valósul meg. Tolnán, Gerjenben, Faddon és Bogyiszlón 5 db átemelő kapacitása bővül, illetve 14 km nyomóvezeték épül Tolnán és Bogyiszlón. A szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztésével, a tisztított szennyvíz nyomóvezeték cseréjével és a szennyvíziszap kezelésének megoldásával Tolnán és a környező településeken megteremtődik a lakosság környezeti biztonsága, javul a lakosság életminősége. A telep m3/nap tisztító kapacitása hosszú távra biztosítja az agglomeráció fejlődését. A településeken a projekt által fejlődik az infrastruktúra, mely pozitívan hat a gazdasági helyzetre. 10 Az szennyvíz kezelést az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (E.R.Ö.V. Zrt.) Tolnai Üzemigazgatósága végzi. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) 9 Biztonságot a vízbázisnak, 10 Sajtóközlemény, 17

18 Hulladékkezelés A lakossági hulladékokat (a 100%-ban Szekszárd Város Önkormányzat tulajdonában lévő) ALISCA Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. hetente egy alkalommal gyűjti össze és szállítja el a működési engedéllyel rendelkező Cikói hulladéklerakóba. A Bogyiszlón korábban üzemelő lerakó bezárásra és felszámolásra került. A településen 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget van kiépítve. Zöldfelületek Bogyiszló külterületeihez illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz kapcsolódóan a Gemenci erdő, a Duna közelsége számos vízfolyásaival túrázási, vadászati és halászati lehetőségeket biztosít az e sportokat kedvelők számára. Jelentős az országos védettségű területek nagysága, pl.: a település déli határában a Duna- Dráva Nemzeti Park Gemenci erdőterületei húzódnak, a Tolnai holtág melletti parti sáv Natura 2000 terület, az élő és holt Dunaágak környezete az ökológiai hálózat elemei, valamint az Orchideás erdő és az Őstölgyes. Helyi védelemre érdemes a Bogyiszlói Holt- Duna. Bogyiszlón a belterületeken fekvő zöldterületek karbantartását az Önkormányzat végzi, mely zöldfelületek az alábbiak: Közpark a Szent István téren; Játszótér a Petőfi út mellett. Javasolt a település közhasznú zöldterületei nagyságának folyamatos növelése, ahol különös fontosságú az őshonos, tájjellegű növényfajok (helyi fák és cserjék) telepítése Egészségügyi ellátórendszer A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügyi ellátás általánosságban csupán 11 %-ban befolyásolja az egészségi állapotot. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyagolható a megelőzésben és rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. Népegészségügyi tevékenység Bogyiszlón Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységeket az évi XI. törvény rögzíti és szabályozza. Az egészségügyi alapellátás egészségfejlesztési feladatait a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000 (II.25.) EüM rendelet határozza meg, melynek fontos pillérei a lakossági tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, az orvosi rehabilitáció, a szakorvosi vagy a beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálata, gyógykezelésre való utalása. A háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá az egészségnevelésben és az egészségügyi felvilágosításban való részvétel, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése és az egyes népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokon való közreműködés. 18

19 Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet rögzíti többek között az iskolaorvosok, az iskolafogászok, illetve az ifjúsági védőnők részvételét a nevelési-oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében, az egészséges életmódra nevelésben, a környezeti feltételek és étkeztetés ellenőrzésében. A területi védőnői szolgálatról szóló 49/2004 (V.21.) ESZCSM rendeletben rögzítettek szerint a védőnői tevékenység célja a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A közoktatási intézményben az előírt szűrővizsgálatok elvégzése mellett, feladata még az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek megelőzése érdekében végzett tevékenység, valamint a környezet és étkeztetés higiénés feltételeinek ellenőrzése. Az egészségfejlesztésben közreműködő egészségügyi szervek, intézmények mellett nagyon fontos számba venni azokat az egyéb intézményeket, szervezeteket, amelyek alaptevékenységükkel hozzájárulhatnak, közreműködésükkel segíthetik Bogyiszló egészségtervének megvalósítását. Az egészségügyi ellátás intézményei, szolgáltatásai Bogyiszlón Bogyiszló Szekszárd egészségügyi rendszerének a vonzáskörzetében helyezkedik el. Kórházi ellátást legközelebb Szekszárdon vehetnek igénybe a lakosok. Mentőszolgálat szintén nincs a községben, a település Szekszárd mentőszolgálatának körzetébe tartozik. Bogyiszlón a felnőtt betegek ellátását egy háziorvosi körzetben látják el, mely háziorvosi rendelő a Kossuth Lajos u. 14. szám alatt található. Itt történik a gyermekek ellátása is, akiket szintén a háziorvos lát el. Egy fogorvos végzi a lakosság fogászati ellátását. A településen 1 védőnő látja el a terhesek, valamint a 0-16 évesek gondozását. A gondozottak kapcsán kerül kapcsolatba a legközelebbi kisvárosban, Tolnán lévő gyermekorvosokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal. Az oltóanyag igénylése és beszerzése is a védőnő feladata. 11 A településen 1 gyógyszertár található. Bogyiszlóhoz legközelebb eső bölcsőde Tolnán található. A településen egy általános iskola és óvoda működik, a Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda 3 feladatellátási helyen a következők szerint: Általános Iskola Bogyiszló, Óvoda Bogyiszló, Óvoda Fácánkert. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatot több település (Fácánkert, Sióagárd, Bogyiszló, Fadd) együtt tartja fent a Családsegítő Központ Intézményfenntartó Társulása keretében. (Bővebb információ a vagy a oldalon található.) 11 Védőnői beszámoló a évről, 19

20 Gazdasági környezet Az egyének életmódját, egészségi állapotát az iskolázottság, gazdasági aktivitás (foglalkoztatottság, munkanélküliség), jövedelmezőségi helyzet befolyásolja. Az Önkormányzat pl. a támogatások volumenével (pl.: az óvodai és az iskolai ellátás terén), közfoglalkoztatási programokkal tud befolyást gyakorolni e tényezők javítására. Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, békés öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a településlakók gazdasági helyzetét tükröző foglalkoztatási, munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét. A falusi életmódnak megfelelően Bogyiszlón az emberek nagyobb része növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozott. A gazdasági recesszió és a privatizáció számos gazdálkodó szervezetet csődbe juttatott, vagy a foglalkoztatási volumenben következett be visszaesés. Bogyiszlón ma a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, az óvoda és általános iskola, valamint a mezőgazdaság. A KSH évi adatainak megfelelően a termőterületek nagy része (mintegy 90,8%-a, 2 466,2 ha) szántóföld. A bogyiszlói Dunagyöngye termelőszövetkezetet 1960-ban alapította 646 tag növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és más mezőgazdasági tevékenység folytatására. 40 évnyi többnyire eredményes működés után 2000-ben a szövetkezet részleges átalakulással két (nagyobbrészt azonos tagságú és közös irányítású) céggé alakult át: részvényes a szövetkezetből átvitt vagyoni részesedésével megalapította a Bogyiszlói Kereskedő Szolgáltató Részvénytársaságot (később Zártkörűen Működő Részvénytársaságot: BLÓKER Zrt.). Fő tevékenységi köre a gabona-takarmány nagykereskedelem. A Zrt. 5 telephelyen összesen 35 ezer tonna raktári tároló kapacitással rendelkezik. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) taggal a Dunagyöngye Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet is a további működés mellett döntött, majd évben 88 taggal Dunagyöngye Agrár Kft-vé alakult át. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék, hüvelyes növény, olajos mag termesztése). A Kft ha-t meghaladó szántóterületen folytat gazdálkodást. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) Fontos még megemlíteni egy nevezetes fajta, a bogyiszlói paprika termesztését. Az ártéri erdők kiirtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a csípős paprika és a fűszerpaprika is, mely Bogyiszló híressége. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik a településen. 20

21 A településen élők életmódjára hatást gyakorol az, hogy milyen az iskolai végzettségük, ebből fakadóan milyen pozíciót tudnak betölteni a munkaerő-piacon. Bogyiszlón a 7 éves és idősebb népesség alakulása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerin a KSH évi adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: Általános iskola Első évfolyamát sem végezte el 1-7. évfolyam 8. évfolyam Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye Bogyiszlón az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya 47,74%, azaz összesen 1090 fő. Szintén nagy csoportot képviselnek azok, akik középfokú iskolát végeztek (536 fő). Érettségivel 312 fő rendelkezik, míg főiskolai, egyetemi oklevéllel 113 fő rendelkezik a lakosból. A KSH alábbi adatainak megfelelően 2011-ben Bogyiszlón 776 fő, vagyis a népesség 33,55%-a végez kereső tevékenységet, 130 fő munkanélküli, ami 5,69%-os munkanélküliségi mutatónak felel meg. Ugyan így a lakosság közel egyharmada inaktív (785 fő). Az eltartottak aránya 22, 51%-ot képvisel. Inakt Foglalkozt Munkanél Inakt ív keres Eltart Összes Foglalkozt atott Munkanél küli ív keres ő Eltart ott Összes en atott küli ő ott en megoszlás, százalék ,9 5,9 35,8 23,4 100 Forrás: KSH évi népszámlálás, 3. Területi adatok, Tolna megye 21

22 Bogyiszlón az évek óta emelkedő tendenciát mutató munkanélküliség a gazdasági válság hatására évben volt a legmagasabb (256 fő). A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH adatainak megfelelően az alábbiak szerint alakul: Forrás: KSH Területi statisztika Biztonság, közbiztonság A nyugodt, biztonságos környezet kedvező hatással van az egészségi állapotra, míg a bizonytalan, stresszes helyzetek kedvezőtlenül befolyásolják azt. Bogyiszló lakosságának biztonságérzetét elsősorban a személy és vagyon elleni, valamint a közrend elleni bűncselekmények határozzák meg. A testi sértések számának esetleges növekedése jórészt a családi konfliktusokkal, italozó életmóddal, a munkanélküliséggel hozható összefüggésbe. A közterületek, közösségi életterek, nyilvános helyek biztonságosnak mondhatók. Bogyiszlón a Szekszárdi Rendőrkapitánysághoz tartozó Tolnai Rendőrőrshöz kapcsolódó Bogyiszlói KMB Iroda lát el szolgálatot a Kossuth Lajos u. 28. szám alatt. A Tolnai Rendőrőrs 2012-ben két alosztállyal, a Bűnügyi Alosztállyal, és a Közbiztonsági Alosztállyal működött. 12 A Tolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Tolna mellett szükség esetén Bogyiszlón, Faddon és Fácánkertben is lát el szolgálatot. (Bővebb információ a oldalon olvasható.) 1999-ben megalakult a Bogyiszlói Polgárőr Egyesület, melynek célja a bűncselekmények megelőzése, közrend védelme és a vagyonvédelem javítása. Összegezve elmondható, hogy az elmúlt években a köznyugalmat súlyosan megzavaró, illetve a lakosságot hosszútávon irritáló bűncselekmény sorozat nem történt a településen. Összességében javult a rendőrség lakosság általi megítélése. 12 Beszámoló a Szekszárdi Rendőrkapitányság évében végzett munkájáról, 22

23 Mentálhigiénés helyzet Az emberek megoldatlan lelki problémái, a munkahelyi és családi konfliktusok, a munkanélküliségből, társadalmi és szociális problémákból fakadó lelki gondok, a gyermek és fiatalkorúak magatartásproblémái, beilleszkedési zavarai, az öngyilkosságok, és öngyilkossági kísérletek magas száma indokolja, hogy komolyan foglalkozzunk a lakosság mentális állapotával. A lakosság ilyen típusú megbetegedéseivel, illetve ezek gyógyításával kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk adatokkal. Szükséges az adatok megismerésével egy mentálhigiénés fejezet megfogalmazása. Fontos a lakosság tájékoztatása, a SOS Telefonos Lelki segély Szolgálat bemutatása. A magyar lakosság leggyakoribb mentálhigiénés problémái: Felnőtt lakosság: magányosság, családi konfliktus, beilleszkedési probléma, önértékelési válság, gyászreakció; Fiatal lakosság: párkapcsolati konfliktus, iskolai kudarc, családi konfliktus, önértékelési válság. 23

24 3. BOGYISZLÓ TELEPÜLÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE KÉRDŐÍVES MÓDSZERREL (PROBLÉMA TÉRKÉP) 3.1. Az egészségügyi állapotfelmérés körülményei, tartalma, módszerei Az önkormányzat adatai: Bogyiszló Község Önkormányzata, 7132 Bogyiszló, Kossuth L. u. 28. A felmérés módja: kérdőíves felmérés; A felmérés kitöltésének és rögzítésének módja: személyes kitöltés; A felmérés tartalma: a kérdőív összesen 66 kérdést tartalmaz az alábbi kérdésköröknek megfelelően: - az egészségügyi állapot jellemzésére irányuló kérdések (pl.: egészségügyi vizsgálatokon való részvétel, betegségek előfordulása, gyógyszerszedés gyakorisága, stb.), - az életmódra irányuló kérdések (pl.: dohányzás- és alkoholfogyasztási szokások, étkezési szokások, mozgással kapcsolatos kérdések, stb.), - a mentálhigiénés helyzet jellemzésére irányuló kérdések (pl.: a lelki egészség vizsgálatára irányuló kérdések), - általános kérdések (pl.: korcsoport, nem, életkor, magasság, súly, stb.); A felmérésben résztvevők száma: 100 fő Az egészségügyi állapotfelmérés célja A Bogyiszló Község Önkormányzatának települési körben elkészített egészségfelmérésének: elsődleges célja, hogy az önkormányzat egy átfogó képet kapjon Bogyiszló lakosságának egészségügyi állapotáról, és az egészséghez való hozzáállásáról, másodlagos célja, hogy az önkormányzat szervezett programokkal a lakosság egészségügyi állapotán vagy hozzáállásán javíthasson, változtathasson. Az Önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervező, koordinál, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételeket megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Bogyiszló települési egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérendő célokat és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezők nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelően a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, turizmus, sport tevékenységek, ágazatközi együttműködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Az egészségi állapot kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közreműködő 13 A kiértékelés további részében a kitöltött kérdőívek alapján a 100 főt tekintjük 100%-nak. 24

25 átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg és hosszú távon mutatja meg eredményességét. Az egészségterv célja Bogyiszló lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása, az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. A települési egészségterv tehát egy komplex programtervezet, megvalósítása a településen élők közös akaratát és céljait összegezheti Az egészségügyi állapotfelmérés (kérdőívek) kiértékelése Egészségügyi állapotfelmérés kiértékelése két részben történt meg: a fizikai-, valamint a lelki egészséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, hiszen napjainkban már az orvostudomány sok képviselője is egyetért azzal, hogy maga az egészség vizsgálata, vagy a különböző betegségek kezelése nem korlátozható csupán a fizikai síkra. Az összeállított kérdőív (1. sz. melléklet) Bogyiszló Község Önkormányzatnál és a Közösségi Házban december 13-tól január 15-ig volt elérhető, ezt követően kerültek elemzésre a kapott válaszok. A válaszadás önkéntes alapon történt, melynek megfelelően az alábbi megállapítások tehetőek: A kérdőívet kitöltők demográfiai jellemzése Mielőtt a bogyiszlói lakosság fizikai egészségének vizsgálatát kiértékelnénk, fontos meghatároznunk, hogy milyen korcsoportba tartoznak (59. kérdés) azok az egyének, akik a kérdőív kitöltésével a vizsgált populációba esnek, hiszen köztudott, hogy az életkor és a fizikai egészség általában fordított arányosságot mutat. A diagramon is jól látható, a válaszadók 45%-a 18 és 40 éves kor közötti, ami következtetni enged minket arra, hogy esetlegesen a településen élők nagy része - életkoruk előrehaladta miatt több fizikai, egészségügyi problémával is küszködik. 25

26 Ugyanakkor feltételezhető az is, hogy a kérdőíveket kitöltő személyek zöme tudatosan foglalkozik az egészségével, hiszen a közzétett statisztikák alapján a 30 év feletti korosztály a leginkább befogadó a napjainkban szerencsés módon előtérbe kerülő egészségtudatos életvitelre. A kérdőív 1. kérdése vonatkozik a rendszeres orvosi ellenőrzésekre járók számára: Ezen feltételezésünket részben igazolja a fenti grafikon is, melyeken jól látható, hogy egyrészt a megkérdezett személyek több mint a fele (55%) foglalkozik ilyen szempontból az egészségével, a megkérdezettek közül pedig 44 fő nem vesz részt szűrővizsgálatokon. A korcsoportos eloszlás kimutatásával igazolható, hogy főként a 18 év felett és 60 év alatti korosztály jár rendszeres orvosi ellenőrzésre (az 51 válaszadóból 34-en járnak rendszeresen szűrővizsgálatra, orvosi ellenőrzésre. Mivel a válaszadók közel fele nem vesz rész szűrővizsgálatokon, ezért a szűrések népszerűsítése fontos feladat a településvezetés számára, hiszen a rendszeres ellenőrzéseknek és szűréseknek a célja, az egészségügyi problémák mielőbbi diagnosztizálása, időben elkezdett kezelés, mely növeli a gyógyulás esélyeit. 26

27 A kérdőívet kitöltők foglalkoztatottságának megoszlása A kérdés foglalkozik a foglalkoztatottság megoszlásával. A válaszadók több mint a fele, 73%-a rendelkezik munkahellyel, míg 27 %-uk inaktív (munkanélküli, nyugdíjas, tanuló, GYES-en, GYED-en van). A munkahellyel rendelkezők 87,67%-a alkalmazottként dolgozik, 12,33%-ék vezetői státuszban A kérdőívet kitöltők iskolázottságának megoszlása A 64. kérdés alapján a válaszadók között többségben vannak a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettséggel rendelkezők száma, 35%. Továbbá 26% rendelkezik főiskolai, egyetemi végzettséggel, míg 23% szakmunkásképzőt végzett. 15%-uknak általános iskolai végzettségük van. 27

28 Nemek szerinti megoszlás, testmagasság, testsúly A kérdőív 58. kérdése alapján 100 főből 37 férfi és 63 nő. Ebből is levonható a következtetés, hogy a nők hajlandóak a szabadidejükből is áldozni a kérdőívek kitöltésére. A 60. kérdés vonatkozik a testmagasságra: 170 cm alatti magassággal a válaszadók fele, 50%-a bír, vagyis, további 42 fő tartozik a cm magassággal rendelkezők csoportjába és 8 fő, mindannyian férfiak 180 cm vagy a feletti magassággal büszkélkedhet. A 61. kérdés vonatkozik a testsúlyra: A testsúly megoszlása alapján átlagos a válaszadók testtömege. 50 kg alatt 9 fő van, 90 kg felett pedig 11 fő, melyből 10 férfi. A többség 47 fő a kg-ig tartó súlycsoportba tartozik, míg 33 fő a kg közötti súlycsoportba, ami a testmagasságok alapján viszonylag normális testtömeg-indexet (BMI-t) jelent. 28

29 A kérdőívet kitöltők egészségi állapotának jellemzése Jelen fejezetben többek között a vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint alakulása, a fizikai állapot-, előforduló betegségek, emésztési problémák vizsgálata, valamint a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdések kerülnek kiértékelésre. A kérdőív kérdése vonatkozik arra, hogy vannak-e fájdalmaik. A megkérdezettek közül 47-en jelezték, hogy rendszeresen vannak fájdalmaik, elsősorban fejfájásra, ízületi fájdalmakra valamint derék/hát fájdalmakra panaszkodtak. A vérnyomás alakulása (2. kérdés) A kérdőívet kitöltő személyek vérnyomásának alakulásánál megfigyelhetjük, hogy 53%-ban normális vérnyomási értéket jelöltek meg. 10% nem tudja, hogy milyen a vérnyomása. A megkérdezettek további 37%-a vérnyomásproblémákkal küszködik, ahol elsősorban a magas vérnyomás a probléma. A kérdőív 3. kérdése alapján a válaszadók közül 23 fő szed vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, 77 fő pedig semmilyen vérnyomáscsökkentőt sem szed. Köztudott, hogy a vérnyomási érték a normálistól bármely irányba történő kimozdulása komoly megterhelést jelent a szív- és érrendszerre nézve, és növeli az infarktus, trombózis, a stroke kialakulásának esélyét, mely betegségek igen súlyos egészségügyi kimenetellel járhatnak. Mindezt tudva, az önkormányzat részéről indokoltak a vérnyomási értékek normalizálását segítő programok és szolgáltatások, felvilágosító előadások, dietetikusi és orvosi tanácsadás, és természetesen a rendszeres vérnyomásmérés lehetőségének biztosítása. 29

30 A vércukorszint alakulása (4. kérdés) A fenti grafikonon jól látható, hogy a kérdőívet kitöltők 63%-a normális értékű vércukorszinttel rendelkezik. Ez az arány különösen bíztató, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vércukorszintjük értékét nem tudó20%-nyi lakosban nyilvánvalóan vannak olyanok, akiknél szintén normális érték mérhető. Ezt a feltételezést alapozhatjuk arra, hogy a cukorprobléma olyan feltűnő fizikai tünetekkel jár (gyakori szomjúság, illetve éhségérzet, szédülés, ájulás), hogy a betegség kialakulását, illetve a tünetek megjelenését követően az érintett személy hamar orvosi ellátásba kerül. Nyilvánvaló, hogy az a 11%, akik megjelölték, hogy időnként magas vércukorszinttel rendelkeznek, orvosi kezelés alatt állnak, vagy megfelelő életvitellel kezelik a kialakult betegséget. A válaszadók közül 5 fő jelezte, hogy magas, és 11 fő jelezte, hogy időnként magas vércukorral rendelkezik. Közülük összesen 10 fő rendszeresen szed gyógyszert ezen problémájuk orvosolására, a további 90 fő pedig nem szed vércukor szintet csökkentő gyógyszert. Bogyiszló településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik vércukorszintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. 30

31 A koleszterin szint alakulása (6. kérdés) A fenti kimutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 53%-a tartozik a normális koleszterinszintet mutató személyek közé. Mivel a vércukorszint értékének kilengésével ellentétben a problémás koleszterinszint fizikai tüneteket nem, vagy általában csak csekély mértékben okoz, feltételezhetjük, hogy esetleg a kérdezett értékről nem tudó egyének bizonyos akár nagy százaléka is nem a normális koleszterinszint értékkel rendelkezik. Magas azoknak az aránya, akik számára nem ismert a koleszterinértéke, a válaszadók közel 29%-a nem tudja, hogy milyen a koleszterinje. Bogyiszló településvezetése azon lakosoknak, akik nem ismerik koleszterin szintjük értékét, az 1.2. pont alatt már említett, szűrések népszerűsítésével tudna segíteni. Fizikai állapot értékelése (7. kérdés) A válaszadók 75%-a jónak vagy kiválónak tartja az életkorához viszonyított fizikai állapotát. 32% tartja elfogadhatónak, 3% pedig gyengének. 31

32 Előforduló betegségek (8. kérdés) A kérdőív 8. kérdése vonatkozik az előforduló betegségekre, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 9 alternatíva közül: daganatos betegségek, mozgásszervi panaszok, szívproblémák, magas vérnyomás betegség, cukorbetegség, köszvény, allergia, nincs ismert betegségem, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb betegség megadására is. A kimutatásból jól látható, hogy a válaszadók több mint a felénél (54 főnél) már fordult elő, vagy jelenleg van valamely betegsége a fenti alternatíváknak megfelelően. Jelentős százalékban vannak a magas vérnyomásbetegség, a mozgásszervi panaszok, a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek, cukorbetegség és allergia. 1-1 főnél jelentkezett köszvény, pajzsmirigy alulműködés. A szívproblémák általában a magas vérnyomásbetegséggel együtt jelentkeznek, valamint gyakori még a mozgásszervi betegségek érrendszeri problémákkal való előfordulása is. A fenti betegségekkel a települési egészségprogramnak mindenképpen foglalkoznia kell. (A mozgás és érrendszeri problémák és a túlsúly nagyon gyakran együtt járnak, így a testsúly alakulását is érdemes megvizsgálni a válaszadók között.) A családban előforduló betegségek (9. kérdés) A válaszadók 50%-a válaszolt igennel, vagyis a családjában előfordult már betegség. Ezek a betegségek elsősorban a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a cukorbetegség és a szívproblémák. 47 fő jelezte, hogy nem fordult elő betegség a családjában, míg 3 fő nem válaszolt. 32

33 Emésztési problémák vizsgálata (10. kérdés) A kérdőív 10. kérdése vonatkozik az emésztési problémák vizsgálatára, mely alapján a válaszadók többet is jelölhettek a következő 4 alternatíva közül: székelési problémák, gyomorbántalmak, bélproblémák, ritkán vannak emésztési problémáim, illetve lehetőség volt - az előzőekbe bele nem tartozóan - egyéb emésztési probléma megadására is. A kimutatásból jól látható, hogy a válaszadók több mint a felénél (61 főnél) ritkán vannak emésztési problémák. 11 személy nem válaszolt erre a kérdésre. A fennmaradó 28% azok, akiknek van valamilyen emésztési problémájuk. Ezek között a válaszadók között jelentős a gyomorbántalmak, székelési problémák és a bélproblémák egyaránt, illetve ezek együttes előfordulása. Gyógyszerszedés gyakorisága (11. kérdés) A Bogyiszlón megkérdezett lakosságból 29 fő rendszeresen szed gyógyszert, 69 fő nem szed rendszeresen gyógyszert, míg 2 fő nem válaszolt.. A korához képest milyennek tartják Önt? (12. kérdés) A válaszadókból 62 fő véli úgy, hogy a környezete szerint mások koruknak megfelelőnek tartják, 27 fő gondolja azt, hogy mások koránál fiatalabbnak tartják őt, míg 8 fő szerint koránál idősebbnek gondolják a megkérdezett személyt. 3 fő nem válaszolt. Képes-e megfelelni a fizikai és szellemi kihívásoknak? (13. kérdés) Az interjúalanyok közül 63 fő véli úgy, hogy teljes mértékben meg tud felelni a fizikai- és szellemi kihívásoknak. Saját megítélése szerint 30 fő véli úgy, hogy csak részben tud megfelelni ezeknek a kihívásoknak, míg 4 fő válaszolta azt, hogy gyengén tud megfelelni. 3 fő pedig nem válaszolt a kérdésre. Havonta mennyit költ gyógyszerre? (14. kérdés) A legtöbben 0 és Ft között költenek havi szinten gyógyszerekre, vagyis 72 fő Ft feletti gyógyszerköltséggel a válaszadók közül 4 fő rendelkezik, a maradék 24 fő vagy nem jelölte meg, hogy melyik kategóriába tartozik (6 fő), vagy azon személyek csoportját képezi, akik Ft és Ft között költenek havonta gyógyszerre (18 fő). 33

34 Havonta mennyit költ vitaminokra, étrend-kiegészítőkre? (15. kérdés) Az interjúalanyok közül 80 fő Ft alatti összeget fordít gyógyszereken kívül vitaminokra, étrend-kiegészítőkre, 14 fő Ft és Ft közötti összeget költ ilyen célokra. 1 fő Ft felett költ vitaminokra, illetve étrend-kiegészítőkre, míg a megkérdezettek közül 5 fő nem válaszolt erre a kérdésre A kérdőívet kitöltők életmódjának jellemzése Étkezési szokások alakulása ( kérdés) Százalékos előfordulás Kérdés Megállapítás Igen Nem Nem töltötte ki 22. kérdés Rendszeresen étkezik 77,00% 22,00% 1,00% 23. kérdés Nem egyoldalúan, változatosan étkezik 78,00% 22,00% 0,00% 24. kérdés Naponta fogyaszt friss gyümölcsöt 56,00% 44,00% 0,00% 25. kérdés Naponta fogyaszt friss zöldséget 38,00% 61,00% 1,00% 26. kérdés Hetente 2-3 alkalommal fogyaszt húst 68,00% 32,00% 0,00% 27. kérdés Naponta többször fogyaszt szénhidrátot 66,00% 34,00% 0,00% 28. kérdés Naponta fogyaszt édességet 29,00% 70,00% 1,00% 29. kérdés Naponta iszik cukros folyadékot 31,00% 69,00% 0,00% 30. kérdés Naponta iszik kávét 67,00% 33,00% 0,00% 31. kérdés Naponta legalább 2 l vizet iszik 18,00% 82,00% 0,00% 32. kérdés Növényi zsiradékot használ 75,00% 25,00% 0,00% A fenti értékekből megállapítható, hogy Bogyiszlón a megkérdezettek körében az étkezési szokások átlagban egészségesnek mondhatóak. A fentebb felsorolt adatok arra engednek következtetni, hogy a rostokban gazdag és rendszeres, változatos étkezőkre nem jellemző az emésztési probléma, ami igazolódik is, hiszen a 10. kérdés vizsgálata során a válaszadók 61%-ánál ritkán fordulnak elő emésztési problémák. Problémát jelent azonban a naponta többszöri szénhidrátbevitel a válaszadók több mint a felénél (66%), hiszen köztudott, hogy a túlzott szénhidrátbevitel túlsúlyhoz vezethet, ami nagyban befolyásolja az egészségi állapotot, elsősorban keringési és mozgásszervi 34

35 betegségekhez vezethet. Probléma még, hogy a válaszadók többsége (67 főből 54 fő, azaz 80%) koffeines kévét fogyaszt. Kutatások bebizonyították, hogy a koffein csökkenti a depressziót és az öngyilkosságra való hajlamot, mivel boldogság-érzetet kelt. Növeli azonban a csontritkulás esélyét, mert a koffein kivonja a kálciumot a testből, tehát felléphet a csonttörés és csontritkulás veszélye. Már kevés koffein fogyasztása is okozhat álmatlanságot és félelem érzetet az erre hajlamos emberekben. A hosszú távú koffein túladagolás koncentráció-zavart, depressziót és kedélyingadozást okoz. További probléma még, hogy a válaszadók többsége (82%) nem fogyaszt elegendő folyadékot. Szervezetünk 70%-a víz. Az alacsony folyadékbevitel, a keveset ivás, a szomjúságérzet hiánya nagy problémát jelent napjainkban. A mai rohanó világban az emberek keveset isznak, nem igazán foglalkoznak ezzel, és ráadásul legtöbbször nincsenek tisztában a szervezetük folyadékigényével. Szervezetünk alapvetően a vesén keresztül képes az anyagcsere során keletkező mérgek, salakanyagok kiválasztására, eltávolítására. A megfelelő veseműködés egyik alapfeltétele az elegendő folyadék bevitele. Az önkormányzatnak lehetővé kell tennie különböző táplálkozás-tanácsadások lehetőségét, kifejezetten a szénhidrátfogyasztásra, kávéfogyasztási szokásokra illetve a folyadékfogyasztásra fókuszálva. A dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztási szokások ( kérdés) A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer fogyasztás megállapíthatóan fizikai és egyben lelki függőség azonban, mivel mindhárom túlzott fogyasztása komoly testi tüneteket okozhat, a fizikai állapotfelmérésnél taglaljuk. A kérdőív 16. kérdése vonatkozik a dohányzási szokásokra: A dohányzási szokások tekintetében igen kedvezőnek mondható a helyzet Bogyiszlón. A válaszadók 46 %-a egyáltalán nem dohányzik. Tovább javítja a képet, hogy 8 fő, vagyis 35

36 8% 3 éve vagy régebb óta leszokott a dohányzásról. 7 fő válaszolta, hogy napi 1 dobozt szív, míg 29 fő nyilatkozta, hogy napi szálnál nem szív több cigarettát. A kérdőív 17. kérdése vonatkozik az alkoholfogyasztási szokásokra: Az alkoholfogyasztási szokások tekintetében magas azoknak a száma, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, 40 fő, vagyis a válaszadók 40%-a. 47% pedig alkalmi fogyasztó. A megkérdezett rendszeres alkoholfogyasztók száma összesen 13 fő. Közülük 11-en naponta 1-2 pohár bort vagy sört fogyasztanak, 1 fő, aki saját bevallása szerint napi szinten 2-3 üveg sört vagy bort fogyaszt, illetve 1 fő, aki napi szinten fogyaszt tömény alkoholt. A kérdőív 18. kérdése vonatkozik a kábítószer fogyasztási szokásokra. Bogyiszlón a megkérdezettek közül 90 fő egyáltalán nem fogyasztott még kábítószert. Alkalomszerűen 8 fő, míg rendszeresen 2 fő fogyaszt kábítószert. Amint a fenti kimutatásokból is jól kivehető, sem a dohányzók, sem pedig a rendszeres alkohol- és kábítószer fogyasztók száma nem meghatározó. A kialakult kép azonban nem feltétlenül reális, hiszen, ahogy fent is említettük, függőségről van szó, melyet köztudottan a fennálló szégyenérzet miatt nem szívesen ismernek el az érintettek. Mivel ellenőrző kérdések erre vonatkozóan nem jelentek meg a kérdőívben, így ez csupán feltételezés, azonban országos szinten a dohányzás illetve alkoholfogyasztás, és most már egyre inkább a kábítószer fogyasztás elterjedése is jelentős mértékűek. 36

37 A kérdőívet kitöltők szabadidejének alakulása Jelen fejezetben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek mivel töltik el szabadidejüket, illetve ehhez kapcsolódóan szerettük volna feltérképezni a testmozgással, sporttal kapcsolatos tevékenységeket is. Szabadidő alakulása, azt mivel tölti el? ( kérdés) A kérdőív 46. kérdése alapján a válaszadók többségének, 77 főnek van szabadideje. 2 fő nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy ezt a szabadidőt hogyan töltik el, összességében változatos képet kaptunk. A megadott alternatívák a következők voltak: intenzív testmozgással, olvasással, kirándulással, kertészkedéssel, tanulással, illetve egyéb lehetőségekkel. Az egyéb lehetőségeknél találkozhattunk elsősorban a TV nézéssel, internetezéssel. Célzottan a testmozgással kapcsolatos kérdések alakulása ( kérdés) A 48. kérdés vonatkozik arra, hogy hetente hányszor tornázik, illetve mozog intenzíven: A kimutatásban jól látható, hogy a válaszadók majdnem fele, 49% egyáltalán nem sportol, nem tornázik. 28%-uk kevesebb, mint heti 3 alkalommal sportol csak. Kedvező azonban, hogy összességében a válaszadók közül 20 fő 3 vagy több alkalommal mozog vagy sportol egy héten. A 49. kérdésnél kíváncsiak voltunk arra, hogy amennyiben nincs rendszeres mozgásprogramja, mozogna-e rendszeresen. Bíztató, hogy a válaszadók majdnem fele, 49% igennel válaszolt. 17 fő nem válaszolt a kérdésre. 37

38 Az 50. kérdés kapcsán a mozgás hiányát az alábbiak szerint indokolták: Köztudott, hogy a mozgás, sport az egészséges táplálkozás mellett kulcsfontosságú a jó egészség kialakításához és hosszú távú megőrzéséhez, ezért az önkormányzat részéről elengedhetetlen, hogy különböző mozgásprogramokat tegyen lehetővé. Jó kampányokkal, vonzó közösségi és mozgásprogramokkal még bizonyára jó néhány fő átcsábítható lenne, abba a csoportba, akik nyitottak a mozgásprogramokra és tesznek/tennének egészségük javításáért. Az 51. kérdés kapcsán, miszerint mit sportolna szívesen többen jelöltek több választ. A legkiemelkedőbb, az a biciklizés. Népszerű még az aerobik is, a futás és a tánc is. A csapatjátékok közül a futball, a kézilabda és a kosárlabda. A testépítés 2-3 főt érdekelne igazán. Többen jelezték a futás, aerobik, bicikli és tánc együttes megjelölését, ami azt feltételezi, hogy nagy az érdeklődés és sokan többféle mozgási lehetőség közül választanának, ha az adott lenne a településen. Az ideális mozgásmennyiség meghatározásánál (52. kérdés) 37 fő válaszolta azt, hogy szerinte hetente 1-2 alkalommal 1 órát kellene testmozgásra fordítani, a többség 58 fő a hetente minimum 3 alkalommal 1 órát jelölte meg ideális időtartamnak. 5 fő nem válaszolt a kérdésre. Az 53. kérdés a településen szervezett mozgási lehetőségekre kérdez rá. 82 fő jelezte, hogy igen van Bogyiszlón szervezett, társas mozgási lehetőség. 15 fő a nem választ nevezte meg. További 3 fő nem jelölt be semmit. Az 54. kérdés azt fejtegeti, hogy eljárnak-e a bogyiszlóiak ezekre. Meglepően kevesen jelezték, hogy igen, csak 12 fő. Igen magas az arány 81 fő, aki nem jár el, további 7 fő pedig nem válaszolt a kérdésre, akik valószínűsíthetően a nem választ adók táborát erősítenék. Ennek az okát érdemes lenne boncolgatni. A nem válasz mögött lévő indoklások némely esetben arra irányulnak, hogy nincs megfelelő helyiség és oktató. De sokan nem indokolják meg. Az egészségprogramnak ezen 88 fő a lehetséges célcsoportja és a településen élők azon 38

39 populációja, aki szintén így vélekednének. Az ő körükben kell felhívni a figyelmet az egészség megőrzésére és javításának lehetőségeire, őket kell bevonni a programokban, hogy a szemléletmódjuk és hozzáállásuk változzon. Az 55. kérdés esetében arra kérdeztünk rá, hogy mit gondol annak okaként, hogy nincs társas mozgási lehetőség. 4 fő véli úgy, hogy nincs oktató, 5-en jelezték, hogy nincs megfelelő helység, 1 fő egyéb választ jelölt be, de 90 fő üresen hagyta a kérdés megválaszolását. A kerékpárút létezése kapcsán született válaszok a következők (56. kérdés): 90 fő jelezte, hogy nincs, 7 fő jelezte, hogy igen van belterületen, míg 3 fő nem adott meg választ. Az 57. kérdés alapján, miszerint amennyiben lenne a településen kerékpárút, használná-e, 75 fő jelezte, hogy igen, míg 23 fő nemmel válaszolt, további 2 fő pedig nem jelölt meg választ A kérdőívet kitöltők mentálhigiénés helyzetének jellemzése Az egészségfelmérés második nagy eleme a lelki egészség vizsgálata, melyet azért tartunk fontosnak külön taglalni, mert a lelki kiegyensúlyozatlanság, az elégedetlenség és csalódottság bizonyítottan számos, és sok esetben súlyos lelki, valamint fizikai betegség okozója, de mindenképpen azokra hajlamosító tényező. Jelen fejezetben a kérdőívet kitöltők családi állapota, párkapcsolata, illetve az általános lelkiállapot kerül bemutatásra. A családi állapot vizsgálata (33. kérdés) A kérdőívet kitöltők családi állapota szerint a válaszadók közül a legtöbben azok vannak, akik házasságban élnek, 45%-ot képviselnek. A második legnagyobb csoportot a hajadonok/nőtlenek tábora adja, 37%-kal. A továbbiakban az elváltak 17%- ot, az özvegyek pedig 1%-ot képviselnek válaszadásaik során. A párkapcsolattal kapcsolatos kérdések ( kérdés) A családi állapottal függ össze szorosan a párkapcsolat kiegyensúlyozottságával kapcsolatos kérdéskör is (34. kérdés). A két kiugró érték csoportjába azok tartoznak, akik teljes mértékben elégedettek a párkapcsolatukkal, ők 40 főt képviselnek. Valamint 26 főnek nincs párkapcsolata. A magány, az egyedüllét sok pszichés és lelki betegség okozó forrása lehet. 5 fő nem válaszolt a kérdésre. 39

40 Ahogy az a tény is a lelki egyensúly befolyásolója, hogy valaki mennyire tud könnyen kilépni egy rossz párkapcsolatból (35. kérdés). A válaszadókból 44 fő nem tud kilépni egy rossz kapcsolatból, inkább viseli annak minden kellemetlen következményét, mely az egészségi állapotára, önértékelésére is rányomja a bélyegét. 40 fő igennel válaszolt, 16 fő pedig nem válaszolt a kérdésre. Az ember társas lény, de arra a kérdésre, hogy Képes-e egyedül is jól érezni magát? (36. kérdés), erre 32 fő válaszolta azt, hogy igen, néha jól érzi magát egyedül. További 43 fő vélekedik akként, hogy jó, ha van párkapcsolat, de egyedül is jól érzi magát. 7 fő jelezte, hogy csak egyedül érzi jól magát, míg 15 fő nemmel válaszolt, 3-an pedig nem töltötték ki. Általános lelkiállapot jellemzése ( kérdés) Arra a kérdésre, hogy ki mit tart a legfontosabbnak az életben (38. kérdés), az alábbi kimutatásból egyértelműen látszik, hogy az egészség a boldogság és harmónia, valamint az anyagi jóléten felül kerekedik. A bogyiszlóiak alapvetően boldogok a 40. kérdés kiértékelése alapján. A válaszadók 80%-a értékeli úgy, hogy boldog. 17% érzi azt, hogy ő ritkán érzi magát boldognak és 3% aki kifejezetten boldogtalan. Az itt megjelent %-os arányt nem kezelhetjük hiteles adatként. A boldogság maga egy viszonylag nehezen megfogható lelkiállapot, s az ilyen kérdésekre adott válaszok gyakran a pillanatnyi hangulatot tükrözik akkor is, ha nem a pillanatnyi hangulat meghatározását hivatottak vizsgálni. A kiegyensúlyozottság (39. kérdés) lelki harmóniát (boldogságot) takar. A válaszadók 66 %- a véli úgy, hogy többnyire kiegyensúlyozott. Szélsőséges és kiszámíthatatlannak 6 fő gondolja saját magát. 28 fő, vagyis 28% érzi magáról, hogy hangulatember és gyakran változik a kedélyállapota, hangulata. A gyakran fennálló hangulatváltozás nem megfelelő állapot az alapvető boldogságérzetre. Megállapítható tehát, hogy a válaszadók 34%-a nem igazán kiegyensúlyozott, éppen ezért 40

41 az önkormányzat részéről javasolt lenne a lelki kiegyensúlyozottságot megcélzó csoportos, vagy egyéni foglalkozások biztosítása. A stressz mértékének vizsgálata (19. kérdés) Arra a kérdésre, hogy mennyire stresszes az élete, a legtöbben 67 fő nyilatkozta azt, hogy normális mértékű, kezelhető. 24 fő gondolja azt, hogy a normálisnál stresszesebb, nehezen kezelhető élethelyzetben van, 7 fő szerint nagyon stresszes, szinte már elviselhetetlen az életében a feszültség, stressz. 2 fő nem válaszolt a kérdésre. A fáradtság vizsgálata (20. kérdés) Bogyiszlón a válaszadókra 60 %-ban nem jellemző a fáradtság, míg 40%-a a válaszadóknak sokszor fáradt és feszült. A fáradtság, és feszült hangulat sokkal konkrétabb megfoghatóbb állapotok, a kiegyensúlyozottságnál és a boldogságnál, így ez az adat az, amit igazán reálisnak tekinthetünk, hiszen, aki gyakran fáradt és feszült, nem lehet alapvetően boldog, mivel a fáradtság és feszült hangulat a boldogság érzetét akkor kizárja. 41

42 Az alvás vizsgálata (21. kérdés) A 21. kérdésben az alvási szokások kerülnek górcső alá. A válaszadók több mint a felének (58%) nincsenek alvási nehézségei, könnyen elalszik és végigalussza az éjszakát. Az alvásnál megjelenő nehézségek feszültségre, valamilyen fennálló stresszre utalnak. Az esetek túlnyomó részében, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az alvási problémákkal küzdők bizonyos százaléka valamely külső okból ébrednek fel az éjszaka folyamán. (Pl.: házastárs horkolása, forgolódása, szomszédból hallatszó gyereksírás, hangos zene, televízió, a lakás túl hideg, vagy meleg, stb.). Előfordulhat az is, hogy a válaszadó alvásigénye nem indokolja a hosszabb alvást, illetve amennyiben az alvás mély fázisú, pihentető, azért nem tud visszaaludni, mert kipihente magát. A felsorolt körülmények fennállása esetén ugyan kevéssé kipihent lehet az illető, azonban a kiegyensúlyozottságára nem feltétlenül hat. A baráti kör alakulása (41. kérdés) A barátok tekintetében jellemzően a néhány jó barát (55 fő esetében) és a sok barát (32 fő esetében), akik a válaszadók maguk mellett tudhatnak nehéz és boldog pillanataikban, élethelyzetükben. Kevesen jelezték, hogy kevés barátjuk lenne (1 fő), vagy egyáltalán nincs barát jelen az életükben (7 fő). A baráti kör megléte kevéssé hajlamosít a depresszióra. Ennél a kimutatásnál fontos megjegyezni, hogy a pszichológiai vizsgálatok szerint azoknak van nagyobb esélye a kiegyensúlyozottságra, akik néhány, vagy egy jó baráttal büszkélkednek, hiszen a sok jó barát a legtöbb esetben azt takarja, hogy az illető ugyan sok emberrel áll kapcsolatban, de feltételezhető, hogy bensőséges, baráti viszonyt nem ápol egyikkel sem. Hiszen a barátság azzal segít az emberen, hogy azt ápolják, gyakran találkoznak, szinte minden történést megosztanak egymással, sok baráttal pedig igen nehéz ezt a viszonyt, mint minőségi kapcsolatot fenntartani. 42

43 A hobby alakulása (42. kérdés) Hobby tekintetében a válaszadók többségének (68 főnek) van valamilyen hobbyja. Ez azért fontos nekünk a lelki egészség szempontjából, mert manapság bizonyított és elfogadott tény, hogy a hobby-val rendelkező emberek szintén kevéssé hajlamosak a depresszióra. A közösségbe, társaságba járás alakulása (43. kérdés) Ennél a kimutatásnál 41%-os arányban jelentek meg azok, akik rendszeresen járnak társaságba, vagy közösségi programokra. Ez az arány nem tekinthető bíztatónak, hiszen közösségi programnak számít a baráttal, barátnővel való beszélgetés is, egy vendégség, amit az ember otthon szervez. Érdekes ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók többsége rendelkezik baráti körrel, illetve több mint 60%-nak hobby-ja is van. Ebből megállapítható, hogy a többségnek olyan hobby-ja van, ami inkább magányos jellegű, nem közösségi, valamint feltételezhető az is, hogy a baráti társasággal nem személyesen, vagy nem rendszeresen tartják sokan a kapcsolatot. Mindez azért nem bíztató, mivel a közösségi programokon való viszonylag rendszeres részvétel a kiegyensúlyozottságot, a feltöltődést hivatott szolgálni Mindebből feltételezhető, hogy a válaszadók javarésze nem, vagy ritkán szervez, vagy enged meg magának olyan alkalmat, amely ünnep jellegű, amely más, mint a többi szürke hétköznap, s ez sajnos hajlamosít a depresszív hangulatra, a fásultságra. 43

44 Önelfogadás, elégedettség ( kérdés) A 44. kérdés vonatkozik arra, hogy mennyire elégedett élete alakulásával: Amint a fenti diagramból is látszik, a válaszadók kevesebb, mint a fele, csak 35% büszkélkedhet teljes mértékű elégedettséggel. Nyilvánvaló, hogy az élet alakulásával való elégedettséget nagyon sok minden befolyásolja, azonban a boldogságérzetet mindenképpen csökkenti mind a magunkkal, mind pedig bizonyos körülményünkkel való elégedetlenség. A 45. kérdés vonatkozik arra, hogy mennyire tudja elfogadni magát olyannak, amilyen: A lelki kiegyensúlyozottságnak nagyon fontos része, hogy mennyire képes az ember elfogadni önmagát, beszéljünk akár külső, akár belső tulajdonságokról. Sajnos, amint azt a kimutatásból is láthatjuk, a válaszadók több mint a fele (51%) valamilyen szinten elégedetlen önmagával. Kutatások bizonyítják, hogy a nem megfelelő önbizalommal rendelkező emberek a kudarcokat felnagyítják saját életükben, a sikereket pedig nem jól fogadják, nem tudják azt igazán megélni, átélni. Ez sajnos minden esetben a munkára, a párkapcsolatra is kihathat. A kimutatásban itt megjelent százalékos arány az élettel való alakulással tovább romlik. 44

BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE 2014.

BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE 2014. BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERVE 2014. Testben, lélekben egészséges Bátaszék TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0914 Tartalom 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGE, KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 www.egeszsegprogram.eu EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A Programban résztvevők egészségi állapotára irányuló statisztikai jelentés Projekt:

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Közvélemény-kutatás kiértékelése

Közvélemény-kutatás kiértékelése Közvélemény-kutatás kiértékelése Bóly Borjád Monyoród Nagybudmér Pócsa térségi ivóvízminőség-javító projekt Azonosító szám: KEOP-7.1.3.0/09-2011-0004 Készítette: Sághy-Sat Kft. 2012. október Tartalomjegyzék

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2 Ügyiratszám: 7652-4/2011 Előterjesztés Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Napirend:

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mikrotérségi Óvoda és Bölcsőde MUNKAHELYI EGÉSZSÉGTERVE 2014.

Mikrotérségi Óvoda és Bölcsőde MUNKAHELYI EGÉSZSÉGTERVE 2014. Mikrotérségi Óvoda és Bölcsőde MUNKAHELYI EGÉSZSÉGTERVE 2014. Egészségre nevelő programok a BAP MOK Városi Óvodában TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1197 Tartalom 1. A TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE,

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP)

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály Dr. Juhász Zsolt alezredes programvezető Pápa, 2015. november 12. Az előadás vázlata I. Jogszabályi háttér (10/2015. (VII. 30.)

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest,

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben