A gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása"

Átírás

1 A gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása Interreg IIIA HUSKUA/05/01/303 Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította: Ocskay Gyula dr. Jankai Norbert Eck András Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht július

2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló 3 HELYZETELEMZÉS 5 1. A határszakasz statisztikai elemzése 5 a) A térszerkezetet meghatározó tényezők 5 b) A régió demográfiai mutatói 9 c) Gazdasági mutatók 16 d) Szociális helyzet 23 e) A közlekedési hálózat hiányosságai Eurorégiók a magyar-szlovák határon 30 a) A vizsgált határszakasz eurorégióinak áttekintése 30 b) Az átláthatatlan eurorégiós rendszer kedvezőtlen következményei 36 STRATÉGIAI FEJEZET A regionalizmus 39 a) A regionalizmus filozófiája 39 b) A regionalizmus politikája Változó keretfeltételek 47 a) A Schengeni Egyezmény hatása 47 b) Az EGTC-rendelet és hatása 47 c) A LEADER-program 51 d) Európai Területi Együttműködés Operatív Program A társadalmasított regionalizmus 56 a) Az eurorégió fogalma 56 b) Az Ister-Granum Eurorégió rövid bemutatása 56 c) A Lánc-híd program bemutatása 58 INFO-NET: A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK REFORMJA A projekt rövid bemutatása Alapvetés A képzés: a humán háttér biztosítása Az adatbázis kialakítása Intézményfejlesztés 71 a) Az információs pontok és a Rural Carrefours hálózat 71 b) A térségfejlesztési hálózatok és az EGTC-rendelet: a projekt intézményi fenntarthatósága 73 c) Az információs pontok szolgáltatásai: a projekt pénzügyi fenntarthatósága 80 FORRÁSMUTATÓ 84 2

3 KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása (Interreg IIIA HUSKUA/05/01/303) című projekttel kapcsolatosan cégünk 2006 novemberében árajánlatot nyújtott be a projekt magyarországi partnerszervezete, a Pro Professione Alapítvány felé. Ajánlatunk akkor eredménytelen volt májusában az alapítvány képviselője azzal keresett fel bennünket, hogy a pályázaton nyertes cég végül is nem készítette el a megvalósíthatósági tanulmányt, így most átvehetnénk a feladatot. A projektleírásban adott célkitűzések alapján kezdtük meg az előkészítő vizsgálatot, amelynek során az eredeti koncepcióhoz képest néhány apró változtatást eszközöltünk: a projekt tervezett területi lehatárolását megtartottuk, de a hangsúlyt a fejletlenebb keleti szektorra helyeztük; a határ mentiség fogalmát a szerves együttműködések kialakítását lehetővé tévő, de még statisztikailag elemezhető földrajzi távolságra koncentráltuk (a szlovák határ mentén egy vagy két járásra a szlovák járások általában észak-déli fekvésűek, így azok a szerves együttműködés lehetséges határait is jelentik -, illetve egy-két kistérségre) 1 ; a megvalósítás intézményi háttere kapcsán a legaktuálisabb fejleményekkel is számoltunk, és javaslatot tettünk az EGTC-rendelet felhasználására. Munkánkat nehezítette, hogy olyan időszakban kellett elvégeznünk az elemzést, amikor a helyi szereplőktől nagyon nehéz volt információkat gyűjteni, és hogy a magyar és szlovák oldalról beszerezhető statisztikai adatsorok gyakran nem azonos időszakban és/vagy nem azonos NUTS-kategóriájú területi egységekre vonatkozóan álltak rendelkezésre. Az adatgyűjtés során az alábbi forrásokat használtuk, egyben köszönetünket fejezzük ki az adatszolgáltatóknak: Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország Statisztikai Hivatal, Szlovákia (Štatistický úrad Slovenskej republiky) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Jogi Főosztály Magyar Köztársaság Határőrsége Ipoly Eurorégió Karszt Eurorégió Sajó-Rima Eurorégió Zemplén Eurorégió. A további feldolgozott források jegyzékét a tanulmány végén közöljük. Jelen megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy a fent megnevezett projekt megvalósításához szükséges koncepcionális elemeket kidolgozza. Ehhez kapcsolódóan végeztük el a magyar-szlovák határ érintett szakaszának statisztikai elemzését, valamint a jelenlegi határon átnyúló együttműködések áttekintő vizsgálatát. Munkahipotézisünk az volt, hogy a meglévő struktúrák elégtelenek a két határ menti térség érezhető mértékű fejlődéséhez, és hogy az INFO-NET fenntarthatósága is jórészt azon múlik, hogy milyen intézményi hátteret tudunk a rendszer mögött kiépíteni. Végül is a projekt eredményeként egy olyan hálózati rendszert írtunk le, amely a térségfejlesztésben a LEADER-szemléletű, partneri együttműködést valósítja meg, az új 1 A régió kijelölésekor ahhoz hasonlóan választottunk módszertanilag szubjektív szempontokat, ahogy az MTA Regionális Kutatások Központja járt el. Vö. ehhez HORVÁTH. 3

4 EGTC-rendelet által biztosított jogi feltételek és a közeljövőben megnyíló Magyar-szlovák Európai Területi Együttműködés Operatív Program pénzügyi forrásainak felhasználásával. A fejlesztés eredményeként két vidékfejlesztési központ alakul ki: Komárom térségében és Gömörben (Rozsnyó térségében), de a képzés révén további egy kialakításának feltételeit is megalapozzuk a Palócföldön. A magyar és a szlovák oldalon két-két információs iroda jön létre, melyek a Rural Carrefours hálózat mintájára megkezdik információs-fejlesztő munkájukat, és a nemzetközi hálózathoz történő csatlakozásuk feltételeit is megteremtik. Az információs pontokra építendő vidékfejlesztési szakmai hálózat potenciális tagjai számára 3-3 napos képzéseket szervez a projektgazda, ahol az új típusú együttműködés megalapozására kerül sor. A képzéshez tananyag készül, amelynek egy része távoktatással is elsajátítható, valamint kiépítésre kerül egy adatbázis, amely a határ menti gazdasági élet és a nonprofit szektor közös felületeként az érintett régió gazdasági és kulturális adatait tartalmazza. A megvalósíthatósági tanulmány ezen fejlesztések elméleti alapjait is tárgyalja, egy tágabb értelmezési horizontba helyezve a térségfejlesztés munkáját. Azzal a reménnyel bocsátjuk közre munkánkat, hogy annak segítségével a magyarszlovák határszakasz eddig kevésbé fejlett vagy kimondottan fejletlen szektoraiban is élénk határon átnyúló fejlesztési munka indul meg, az Európai Unió által biztosított jogi és pénzügyi keretek jóvoltából. A schengeni határok várható januári megszűnése eddig nem látott perspektívát nyit a határ menti térségek előtt az innovatív kezdeményezések megvalósítása által a lemaradások felszámolására. Bízunk benne, hogy élni tudunk ezzel az eséllyel. 4

5 HELYZETELEMZÉS 1. A határszakasz statisztikai elemzése a) A térszerkezetet meghatározó tényezők A jelen projekt keretében vizsgált határszakasz területe km 2, ebből a magyarországi oldal km 2 -t a szlovákiai km 2 -t tesz ki. A jelzett területen fő élt 2005-ben; a szlovákiai oldalon , a magyarországi oldalon fő. A helyzetfeltárás megmutatja, hogy a kérdéses terület két részre osztható. A magyar szlovák határvidék keleti szakasza alapvetően rurális térség, kis lélekszámú aprófalvakkal. A térképre tekintve is feltűnő, mennyire hiányoznak Léva és Kassa között a jelentős térségszervező erővel bíró települések. Ez főként akkor szembeötlő, ha a régiót más határszakaszokkal vetjük össze (ilyen központok például Győr, Sopron, Szombathely, Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza stb., illetve Pozsony, Trencsén, Zsolna, Poprád, Bártfa stb.). 1. térkép: A vizsgált határszakasz Az itt található 14 szlovákiai járásban élő 981 ezer ember 754 településen lakik, amelyek közül 29 város (3,85 %). A közel es Kassát leszámítva ezek a városok 5

6 azonban zömében kis lélekszámúak. Ipolyság és Királyhelmec például lelkes, Füleken an, Nagykürtösön en, Nagyrőcén an élnek. De Tiszacsernyőn még az főt sem éri el a lakosság lélekszáma, Jolsván és Mecenzéfen pedig mindössze an laknak. Jelentősebb lélekszámú városnak számít Nagymihály (közel lakossal), Losonc ( fő), valamint Rimaszombat (közel fő). Az MTA Regionális Kutatások Központja (Pécs) által összeállított reprezentatív kiadvány vizsgálta ezeknek a városoknak a dél-szlovákiai térszerkezetben betöltött szerepét 2. Az eredmény meglepő: az empirikus adatok alapján elkészített mérési modell azt mutatta ki, hogy az első 15 város között 6 dél-keleti van (Losonc az 5., Nagymihály a 6., Rimaszombat a 8., Rozsnyó a 9., Tőketerebes a 10., Nagyrőce a 14. a sorban). Az említett, viszonylag kis lélekszámú városok tehát igen fontos térszervező erőt képviselnek, az itt összesűrűsödő funkciók révén, az igen alacsony népsűrűségű Besztercebányai és Kassai kerületben alcentrum jellegűekké válnak. Ezzel párhuzamosan azonban az érintett járásokban igen magas a funkció nélküli települések száma (épp ez által kapnak az előbbiek kiemelt szerepet) térkép: Népsűrűség a két szomszédos államban 4 A magyar oldalon Miskolcot nem vontuk be a vizsgált térségbe, így szintén kisebb lélekszámú városokkal találkozhatunk, leszámítva Salgótarjánt ( fő) és Ózdot ( fő). Itt a 410 település közül 22 város (5,37 %). Ezek között találjuk a lakosú Balassagyarmatot, Szendrőnek 4 300, Edelénynek , Sátoraljaújhelynek lakosa van. Számos kisváros lélekszáma a főt sem éri el. A városias települések hiánya főként 2 Kassa ebben a felmérésben nem szerepelt. 3 HORVÁTH p. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy (mint arra később rámutatunk) az említett térség városai közel sem tudják ellátni azokat a funkciókat, mint amelyeket a vizsgált határszakasz nyugati szektorának városai. 4 A statisztikai adatokra épülő grafikonok és térképek forrásai a két ország statisztikai hivatalai. A szlovákiai demográfiai adatok elemzésénél használtuk még: DOHÁNYOS-LELKES-TÓTH. 6

7 az Ipoly mentén feltűnő. Itt a nem egészen lakosú Szobtól Balassagyarmatig csak a szlovákiai Ipolyság bír valamelyes térségszervező erővel. Ezen térségközponti szerep ellátásához azonban a schengeni határnyitás és a gazdasági potenciál növelése elengedhetetlen. Általában elmondható, hogy az Ipoly-völgy alacsony népsűrűségű, gazdaságilag fejletlen térsége nagyon igényelné egy nagyobb város térszervezőinfrastrukturális erejét. A rendszerváltást követő súlyos recesszióból ébredő Salgótarján és Ózd a mai napig sem tudja a méretéből eredő regionális szervező funkciókat ellátni 5. Ebből a szempontból sokkal előnyösebb helyzetben van a két szomszédvár, Sárospatak és Sátoraljaújhely, ahol az elmúlt évtizedben lendületes térségfejlesztő munka zajlott. Ezen a területen a schengeni határnyitás várhatóan élénk együttműködést eredményez. Általánosan elmondható, hogy a keleti szektorban mindkét határ menti térségre jellemző a kényszerűségből városi rangra emelt igen kis lélekszámú adminisztratív központok nagy száma. A magyarországi városok átlag lakosságszáma mindössze fő. A szlovák városok esetében ugyanez az adat: (Kassa nélkül) (Kassával). 1. táblázat: A vizsgált határszakasz városi népessége (kiemelve a nyugati szektor adatai, 2005) Magyarország Szlovákia Város neve Lakossága Város neve Lakossága SALGÓTARJÁN KASSA ÓZD ÉRSEKÚJVÁR VÁC NAGYMIHÁLY KAZINCBARCIKA KOMÁROM ESZTERGOM LÉVA TATA LOSONC KOMÁROM RIMASZOMBAT KISVÁRDA TŐKETEREBES BALASSAGYARMAT ROZSNYÓ SÁTORALJAÚJHELY NAGYKÜRTÖS BÁTONYTERENYE NAGYRŐCE SÁROSPATAK PÁRKÁNY DOROG GÚTA EDELÉNY SELMECBÁNYA NYERGESÚJFALU NAGYSURÁNY PUTNOK FÜLEK ENCS SZEPSI SZÉCSÉNY NAGYKAPOS SZIKSZÓ ÓGYALLA LÁBATLAN TORNALJA NAGYMAROS IPOLYSÁG DOMBRÁD GÁLSZÉCS SZENDRŐ KIRÁLYHELMEC BÁBOLNA KORPONA BORSODNÁDASD NYUSTYA CIGÁND ZSELÍZ BÉLAPÁTFALVA SZOBRÁNC Jellemző, hogy Balassagyarmat és Putnok jóval aktívabb szerepet játszik a határon átnyúló térségi együttműködésben, mint a két nagyobb város. 7

8 Tatai Váci Esztergomi Komáromi Salgótarjáni Pétervásárai Dorogi Balassagyarmati Sátoraljaújhelyi Rétság Sárospataki Kisvárdai Szobi Szécsényi Bátonyterenye Kazincbarcikai Bélapátfalvai Ózdi Szikszói Edelényi Encsi Abaúj-Hegyközi Kassa Bodrogközi Komárom Losonc Selmecbánya Érsekújvár Korpona Léva Nagykürtös Nagymihály Rozsnyó Tőketerebes Rimaszombat Kassa vidék Szobránc Nagyrőce Gölnicbánya Poltár ABAÚJSZÁNTÓ GÖLNICBÁNYA SZOB POLTÁR RÉTSÁG DOBSINA PÉTERVÁSÁRA ŐRMEZŐ GÖNC TISZACSERNYŐ GARAMTOLMÁCS TISZOLC MECENZÉF JOLSVA KÉKKŐ GYŰGY A kérdéses határszakasz legjelentősebb települése Kassa, amelynek fejlődési potenciálja meghaladja Miskolcét is. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy jóllehet 1999 és 2004 között jelentősen bővült az itt bejegyzett vállalkozások száma, még mindig jelentősen elmarad a magyarországi térségek mutatói mögött. 1. ábra: A működő vállalkozások száma 1000 lakosra vetítve (kiemelve a nyugati szektor adatai) főre jutó vállalkozások száma (2004 és 2005) A természetes régiókra alapozó szlovákiai kutatásokban ettől függetlenül a kassa-abaúji régió a M.E.S.A 10 Group módszertana szerint Szlovákia második régiója a teljesítőképesség szerint (megelőzve Nagyszombatot és Zsolnát is!). 7 Ugyanakkor az elgondolkoztató, hogy ugyanez a felmérés a kassai régiót az utolsók közé sorolta a munkanélküliségi és a lakásépítési adatok alapján. Míg tehát Kassa térségének a bruttó termelésben és ebből fakadóan számos közszolgálati funkció terén meghatározó a szerepe, addig a fejlődési 6 Magyarország esetében 2005-ös (kistérségi), Szlovákia esetében 2004-es (járási) adatok álltak rendelkezésre. A megfigyelhető igen jelentős különbségek miatt vállaltuk fel a kockázatos egymásra vetítést. 7 PAŢITNÝ MORVAY ONDRIAŠOVÁ KLING

9 potenciált kifejező foglalkoztatottsági mutatók, valamint a népességmegtartó erő tekintetében kimondottan kedvezőtlen a helyzete. A képet árnyalja az is, hogy a kedvező ipari mutatókat elsősorban a Kassa II. kerületében működő üzemek biztosítják, leginkább a kohászatra épülő iparágak. A szlovák átlag feletti munkatermelékenység tehát jórészt a nehéziparnak köszönhető. Mindazonáltal megfelelő hálózati infrastruktúra kiépülése esetén Kassa a keletszlovákiai és részben a kelet-magyarországi térség domináns szereplőjévé válhat, amely az Unió keleti kapujaként akár egy makroregionális centrum szerepét is betöltheti. Feltűnő ugyanakkor, hogy a többi járás Kassa városához képest is mennyire rosszul áll a vállalkozói aktivitás terén (jóllehet, az elmúlt években e téren jelentős fejlődés következett be egész Szlovákiában). Az eddig elemzett keleti szektorral szemben a vizsgált határszakasz nyugati térsége az európai átlaghoz jóval közelebb áll fejlettségét tekintve. A Duna mentén több évszázada meglévő városok sora (a két Komárom, Tata, Esztergom, Vác) történelmileg kialakult funkcióit szinte zavartalanul látta el, és ma is meghatározó térségszervező erővel bírnak. Igaz, hogy a lakosságszámuk alapján kis, illetve közepes nagyságúaknak tekintjük őket, viszont a nagyobb lélekszámú városok (Érsekújvár, Léva, a két Komárom, Tata, Esztergom, Vác) geopolitikai sűrűsége a térséget jóval kevéssé teszi rurális jellegűvé, mint a keleti szektorban tapasztalhattuk. A Duna mentén a XX. század folyamán kimondottan ipari dominanciájú területek alakultak ki (főként Komárom és Esztergom között). Az 1. ábrából az is kiderül, hogy a tanulmány által érintett határszakasz legkiemelkedőbb gazdasági mutatóit is e térségek produkálják. A nyugati szektort alkotó Lévai, Érsekújvári és Komáromi járás, valamint a Komáromi, Tatai, Esztergomi, Dorogi és Váci kistérség területén összesen 18 város fekszik, melyeknek összlakossága fő. Városokban él az említett térségek lakosságának 51,1 %-a. A keleti szektorban ugyanez az adat 49,72 % (Kassával), de mindössze 41 % Kassán kívül. A városias jelleget erősíti, hogy a nyugati szektor összes településéhez viszonyítva az itteni városok 7,2 %-ot tesznek ki, és a városok átlag lakosságszáma ( fő) is közel másfélszerese a keleti határszakaszon mértnek (Kassát leszámítva) 8. Ez a városnagyság már lehetővé teszi, hogy az adott település középiskolákat (esetleg felsőfokú oktatási intézményeket, mint pl. Észak-Komárom, Esztergom vagy Vác esetében), kórházakat tartson fenn, és így valódi funkcionálisrégió-képző szerepet láthasson el. Ez a keleti szektor törpevárosai esetében nem mondható el, így ott néhány közeli nagyváros látja el ezeket a feladatokat (Miskolc, Eger, Salgótarján, illetve Kassa, Besztercebánya stb.). A határ menti területek így a valódi centrumok kettős perifériáiként sokkal inkább egymásra vannak utalva, mint a nyugati határszakasz térségei. A schengeni határnyitás ezért ott a fellendülés talán egyetlen esélyét nyújtja. b) A régió demográfiai mutatói A vizsgált térség demográfiai mutatói igen vegyes képet mutatnak. Egyszerre figyelhető meg az egész Szlovákiát és Magyarországot jellemző népességcsökkenés és bizonyos térségekben a népesség növekedése, az öregedési index romlása és javulása. Az is megállapítható, hogy a munkaerő-migráció egyrészt észak déli, másrészt kelet nyugati dominanciájú. Ez egyben a vizsgált térségek alacsony fokú népességmegtartó erejét és az itt tapasztalható nagy mértékű lakosságszám-csökkenést is magyarázza. 8 Kassa adatait azért nem tekinthetjük minden szempontból relevánsnak, mert a keleti határszakasznak csak egy bizonyos (viszonylag szűk) térségére terjed ki a város térségszervező hatása, viszont az össz adatállományt igen jelentős mértékben befolyásolja. Határ menti fekvése miatt mégsem hagyhattuk ki a helyzetelemzésből. 9

10 Változás (%-ban) Komáromi Tatai Esztergomi Dorogi Váci Szobi Rétság Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Bátonyterenye Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Szikszói Encsi Abaúj-Hegyközi Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Sárospataki Pétervásárai Bélapátfalvai Kisvárdai Érsekújvár Komárom Léva Selmecbánya Korpona Nagykürtös Losonc Poltár Rimaszombat Nagyrőce Rozsnyó Gölnicbánya Kassa vidék Kassa Tőketerebes Nagymihály Változás (%-ban) Szobránc A teljes határszakaszon 2001 és 2005 között összesen fővel csökkent a lakónépesség, de igen nagy különbségek figyelhetőek meg az egyes járások és kistérségek között. A szlovákiai oldalon jelentős mértékben emelkedett a Kassa környéki, érezhetően a tőketerebesi és a losonci járás lélekszáma. 2. ábra: A lakosság lélekszámának változása a vizsgált szlovákiai járásokban Lakosságszám változása ( ) Járások (Szlovákia) A kassai csökkenés és a Kassa környéki jelentős növekedés többek között a nagyvárosok esetében megfigyelhető kitelepüléssel magyarázható. Feltűnő mértékben csökkent a Poltári járás lakossága. Az itt mért csökkenés azonban csak a szlovákiai adatokhoz képest kiugró. 3. ábra: A lakosság lélekszámának változása a vizsgált magyarországi kistérségekben Lakosságszám változása ( ) Kistérségek 10

11 Kistérségek A 23 érintett magyar kistérség szinte mindegyikében jelentősen (a poltárihoz hasonló mértékben) csökkent a népesség az új évezred első 5 évében. 4. ábra: A természetes szaporodás alakulása a magyar térségekben ( ) Természetes szaporodás Kisvárdai Bélapátfalvai Pétervásárai Sárospataki Bodrogközi Sátoraljaújhelyi Abaúj-Hegyközi Encsi Szikszói Edelényi Kazincbarcikai Ózdi Bátonyterenyei Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Szobi Váci Dorogi Esztergomi Tatai Komáromi Abszolút szám A nyugati és keleti szektor között e tekintetben is szignifikáns különbségeket figyelhetünk meg: szinte kettészakad a diagram a szobi kistérségnél. Míg az esztergomi és a váci kistérség esetében (részben a főváros közelségével is magyarázható) kis mértékű népességnövekedés, a tatai esetében stagnálás, a további két kistérség esetében pedig minimális népességcsökkenés figyelhető meg, addig a keleti határszakaszon átlag 2,34 %-kal csökkent a lakosság száma (a legnagyobb mértékű emberveszteséget, 5,8 %-kal a bátonyterenyei kistérség szenvedte el). Enyhe növekedés kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén 11

12 Komáromi Tatai Esztergomi Dorogi Szobi Váci Rétsági Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Bátonyterenye Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Szikszói Encsi Abaúj-Hegyközi Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Sárospataki Pétervásárai Bélapátfalvai Kisvárdai megye néhány körzetében mutatható ki. A látványos növekedést produkáló Encsi kistérségben már a 2001-es népszámlálás idején is 24 %-os kisebbséget képviselt a roma etnikum, így az itt tapasztalható népességnövekedés sajnos nem a gazdasági fejlődés jele, hanem a súlyosan hátrányos helyzetű cigány közösség kiemelkedő demográfiai mutatóinak köszönhető. Általában elmondható egyébként, hogy a vizsgált térség keleti részében (a határ mindkét oldalán) igen jelentős létszámú roma közösség él, amelynek társadalmi integrációja szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja e térségek fejlesztőit, felelős döntéshozóit. A fenti két diagram rámutat a migrációs jelenségek egyik fő vonására: miközben a teljes határszakaszon romlanak a természetes szaporodás adatai, a nyugati szektorban mégis nő vagy csak kis mértékben csökken a népesség összlétszáma. Ugyanez a keleti szektorról (mint láttuk) nem mondható el. Nyilvánvaló, hogy a Duna mentén kialakult relatív munkaerőhiánynak köszönhetően megindult egy kelet nyugati migráció: az elöregedés mellett ez a fő oka a keleti határszakasz magyar oldalán tapasztalható drasztikus népességfogyásnak. Ezt igazolják a vándorlási adatok is. 5. ábra: Vándorlási különbözet a magyar térségekben 1980 és 2001 között A vándorlási különbözet alakulása a kistérségekben Az elmúlt két évtizedben a legaggasztóbban az ózdi és a kazincbarcikai térségben csökkent a lakosság lélekszáma az elvándorlás miatt. Az itt korábban alkalmazott képzett munkaerő nagy része távolabbi ipari centrumokban talált állást, gyakran a Dunántúlon (ezt igazolják a nyugati határszakasz pozitív vándorlási mutatói), vagy az Unió más államaiban. Ez egyfajta lefelé ívelő spirálba taszítja az érintett térségeket, hiszen a kiemelkedés esélyét éppen a képzett munkaerő jelentené. A pétervásárai kistérségben a természetes fogyás kedvezőtlen hatásait tovább erősíti a magas elvándorlási mutató is. Az itt megfigyelhető relatíve magas vállalkozási adatok ezért a népesség rohamos csökkenésével is magyarázhatóak. 12

13 Komáromi Tatai Esztergomi Dorogi Váci Szobi Rétság Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Bátonyterenye Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Szikszói Encsi Abaúj-Hegyközi Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Sárospataki Pétervásárai Bélapátfalvai Kisvárdai 6. ábra: Összefüggés a vállalkozások száma és a népesség változása között a magyar kistérségekben Az 1000 főre jutó vállalkozások száma A népességszám változása (%) 2001 és 2005 között A fenti ábrából az is megerősítést nyer, hogy az encsi népességnövekedés nem jár együtt a gazdaság fejlődésével. Látható, hogy a sárospataki és a sátoraljaújhelyi térségek a salgótarjánit megközelítő kedvező mutatókkal rendelkeznek. A Bodrogköz revitalizációjában, fejlesztésében központi szerep jut e két településnek. Direkt kapcsolat mutatható ki a szobi kistérség népességcsökkenése és a vállalkozói aktivitás alacsony szintje között. Összességében megállapítható, hogy az általánosan (kevés kivételtől eltekintve) megfigyelhető kedvezőtlen születési arányszámokat a gazdaságilag fejlettebb térségekben a pozitív (vagy ahhoz közeli) vándorlási különbözet kiegyenlíti. Azokban a térségekben viszont, ahol a gazdasági aktivitás szintje alacsony, a fejlődés, a felzárkózás lehetőségét veszélyezteti a munkaképes korú lakosság nagymértékű elvándorlása. A fejlesztési politikának ezért erre a tényre mint központi jelenségre kell koncentrálnia. Más jellegű az észak déli munkaerő-migráció, mely főként a dél-szlovákiai magyar anyanyelvű közösséget érinti 9. E kérdésben két hiánypótló tanulmány is készült az elmúlt években 10, ezek alapján világosabban látjuk a felszínen igen látványos, de mélységében eddig ismeretlen folyamatokat. A szlovákiai magyar munkavállalók észak-magyarországi megjelenése egyenes következménye volt a 90-es évek sikeres magyar szerkezetváltásának, valamint a Dél-Szlovákiát kedvezőtlenül érintő szlovák regionális fejlesztési politikának (illetve esetünkben hiányának). Mint arra Gyurgyík László rámutat egy tanulmányában, a 90- es évekbeli recesszió a szlovákiai magyar munkavállalókat jóval mélyebben érintette, mint a szlovákokat. Az 1991 és 2001 közötti időszakról szólva a következő megállapítást teszi a szerző: A gazdaságilag aktív népességen belül a munkát keresők aránya országosan 4 %-ról 9 Létezik ugyan minimális szlovák migráció, illetve az utóbbi időben (a nagyobb autógyárak szlovákiai megtelepedése óta) dél északi irányú munkaerőmozgás is, ezek mértéke azonban vizsgálatunk szempontjából elhanyagolható. 10 DOBOS; BARTAL-HARDI 13

14 20,4 %-ra, a magyar nemzetiségűek között 4,5 %-ról 25,6 %-ra emelkedett. 11 Ennek valószínűleg a dél-szlovákiai magyar foglalkoztatottsági mutatók szektorális megoszlása is oka volt (ld. később). A két említett tanulmány egyaránt megvizsgálta a magyarországi munkavállalás okait, amelyek között két tényező játszott kiemelt szerepet: a munkahely hiánya (Dobos: 38,5 %, Bartal Hardi: 44, 64 illetve 63 % korcsoportonkénti megoszlásban), valamint a magasabb bérek (Dobos: 66,6 %; Bartal Hardi: 51, 30 és 37 %) 12. A kedvezőtlen szlovákiai foglalkoztatási viszonyok teremtették meg a dél-komáromi, esztergomi és Esztergom környéki, kisebb mértékben a váci ipari parkok látványos bővülését. Fontos azonban megjegyezni, hogy az észak déli, határt metsző migráció jóval ritkább (és jóval kisebb volumenű) jelenség, mint az országon belüli (illetve Szlovákia esetében a csehországi irányú). Gyurgyík László felhívja a figyelmet, hogy a 90-es évek során a dél-szlovákiai magyarság összes vándorlási különbözete mindvégig pozitív szaldót mutatott, tehát magasabb volt a bevándorlók aránya, mint a kivándorlóké, miközben éves szinten néhány száz fővel több magyar távozott Csehországba, mint amennyi onnan érkezett. 13 A szerző végül az 1991 és 2001 között Magyarországra átköltözött szlovákiai magyarok lélekszámát körülire teszi, ami nem tekinthető jelentős mértékűnek. 14 Következtetése szerint a szlovákiai magyarság erősebben ragaszkodik szülőföldjéhez, mint pl. az erdélyi. A két munkaerő-migrációval foglalkozó tanulmány azonban a 2000-es évek első évtizedének közepére észrevehető változásokra is felhívja a figyelmet. Dobos László 872-es mintán végzett kutatásai szerint a szlovákiai munkavállalók több mint 20 %-a tartósan szeretne Magyarországon munkát vállalni. A vizsgált összmintán belül a fiatalok (32,2 %) és a diplomások (32,3 %) adtak ilyen értelmű választ a kérdezőnek. 15 S jóllehet, végleges letelepedési szándéka mindössze a válaszadók 4,9 %-ának van, a fiatalok és diplomások ilyen mértékű elvándorlása tartósan rontja a dél-szlovákiai térség fejlesztésének esélyeit. További fontos adalék, hogy a szlovákiai magyarok 1/3-a Magyarország bármely vidékén szívesen vállalna munkát, ami a vándorlási hajlandóság radikális változására utal. A speciálisan az esztergomi és dorogi térségre vonatkozóan elkészített (174 főre kiterjedő) vizsgálat ennél is kedvezőtlenebb eredménnyel járt: itt mindhárom vizsgált korcsoportban elérte vagy meghaladta az 50 %-ot a tartósan Magyarországon munkát vállalni szándékozók aránya. 16 A helyzetet tovább rontja, hogy egyre nagyobb számban járatják gyermekeiket magyarországi alap és középfokú oktatási intézménybe a mátyusföldi szülők, ami a végleges áttelepülés mellett hozott döntésként is értelmezhető. A folyamatok jelenleg még kezdeti stádiumban vannak, proaktív fejlesztési politikával a nagyobb mértékű emigráció még megakadályozható. Egy másik kedvezőtlen demográfiai jelenség az elöregedés. Az elmúlt néhány év alatt is szembeszökően romlottak a határszakasz mutatói. Mára a vizsgált régió két harmada tartozik a legkedvezőtlenebb mutatókat produkáló térségek közé. A határszakasz nyugati vidékén egy demográfiai szakadék kezd kialakulni, miközben a borsodi kistérségek esetében látványos javulás figyelhető meg a jelentékeny létszámú roma közösség jelenlétének köszönhetően. Az itt megjelenő többlet munkaerő-forrásokat megfelelő képzési és szociális programokkal az érintett kistérségek felzárkóztatására lehetne hasznosítani. Az uniós kohéziós politikának 11 GYURGYÍK DOBOS 50., BARTAL HARDI: x/ /_fix/ &id=0. Utóbbi esetben a korcsoportok szerinti bontás a 20 30, 31 40, illetve éveseket jelenti. 13 GYURGYÍK Uo DOBOS BARTAL HARDI uo. 14

15 kiemelt célterülete a kirekesztés megszüntetése és a területi különbségek felszámolása, s ez kedvezően hathat az érintett régióra is. 3. térkép: A vizsgált térségek öregedési indexe 2001-ben 4. térkép: A vizsgált térségek öregedési indexe 2005-ben 15

16 Érsekújvár Komarom Kisvárdai Bélapátfalvai Kassa I-IV. Tatai Váci Nagykürtös Léva Pétervásárai Rétsági Losonc Gölnicbánya Szikszói Nagymihály Edelényi Sátoraljaújhelyi Tőketerebes Encsi Balassagyarmati Kassa-vidék Dorogi Ózdi Komáromi Sárospataki Poltár Korpona Rozsnyó Szobránc Szobi Esztergomi Abaúj-Hegyközi Szécsényi Salgótarjáni Rimaszombat Kazincbarcikai Bátonyterenyei Nagyrőce Bodrogközi c) Gazdasági mutatók Az elmúlt évek gazdasági aktivitását a vállalkozások számának alakulásán keresztül ítélhetjük meg. 7. ábra: A vállalkozások számának alakulása (SR), illetve között (MK) A vállalkozások aránybeli változása 5 év alatt (%) Az ezredfordulón Szlovákiában elindult gazdasági fejlődés jól nyomon követhető a fenti diagram alapján: a leggyorsabban fejlődő térségek között a szlovákiaiak 2/3-os többségben vannak. Jóllehet, a magyarországiakénál jóval alacsonyabb kiinduló értékekkel számolhatunk, a növekedés több járásban kiemelkedő. Az Érsekújvári és a Komáromi járásban közel 40, a Kassai, Nagykürtösi és Lévai járásokban több mint 20 %-kal nőtt a működő vállalkozások száma 1999 és 2004 között. Az adat még akkor is meggyőző, ha tudjuk, hogy igen jelentős számban alapítottak magyar vállalkozók cégeket a dél-szlovákiai térségben. Az abszolút értékek összehasonlításánál azonban egyértelműen kitűnik a magyarországi határ menti térségek fejlettebb volta. Míg a vizsgált határszakasz lakosságának 63 %-a a szlovák oldalon él, addig az itt működő vállalkozásoknak csak 1/4-e szlovák. 8. ábra: A határszakasz lakosságának területi megoszlása Lakosság megoszlása a vizsgált határszakaszon Magyarország Szlovákia 16

17 9. ábra: A határszakasz vállalkozásainak megoszlása Vállalkozások megoszlása a vizsgált határszakaszon Magyarország Szlovákia A magyar oldali túlsúly, és azon belül is néhány térség vezető szerepe kitűnik az összes vállalkozást kimutató ábrából. 10. ábra: A vizsgált határszakasz vállalkozásainak területi megoszlása (térségenként) Kisvárdai Kassa I-IV. A térség vállalkozásainak száma Tatai Esztergomi Váci Salgótarjáni Komáromi Tatai Esztergomi Dorogi Szobi Váci Rétsági Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Bátonyterenye Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Szikszói Encsi Abaúj-Hegyközi Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Sárospataki Pétervásárai Bélapátfalvai Kisvárdai Érsekújvár Komarom Léva Selmecbánya Korpona Nagykürtös Losonc Poltár Rimaszombat Nagyrőce Rozsnyó Gölnicbánya Kassa-vidék Kassa I-IV. Tőketerebes Nagymihály Szobránc 17

18 Feltűnő, hogy a hat nyugati magyar kistérségben működik az összes vállalkozásnak több mint ¼-e. A vállalkozások eloszlása tehát erősíti a meglévő területi egyenlőtlenségeket. Ugyanakkor a fenti ábra és az alábbi térkép rámutat a határon átnyúló együttműködés jelentőségére, a komplementaritásban rejlő lehetőségekre. A szlovák oldalon Kassa gazdasági potenciálja épp egy gazdaságilag fejletlenebb magyar térséget egészít ki, míg a Balassagyarmat Kazincbarcika vonalon, a szlovák oldalon mondható viszonylag gyengének a gazdasági potenciál. Ezek a térségek egyértelműen egymásra utaltak, egy fejlesztési stratégiának mindig számolnia kell e vizsgált határ menti régiókban a határ túlsó oldalán meglévő adottságokkal, és akkor lehet eredményes a térségfejlesztési munka, ha be tudja vonni a határon túli szereplőket is. 5. térkép: Az 1000 főre jutó vállalkozások számának megoszlása a térségben (2004/2005) ábra: A foglalkoztatottak szektor szerinti megoszlása Szlovákiában (2001) Foglalkoztatottak szektorális megoszlása (2001) (%) 120 mezőgazdaság ipar szolgáltatások Érsekújvár Komarom Léva Selmecbánya Korpona Nagykürtös Losonc Poltár Rimaszombat Nagyrőce Rozsnyó Gölnicbánya Kassa-vidék Kassa I-IV. Tőketerebes Nagymihály Szobránc 17 A színskála a két országban külön-külön tekintendő! 18

19 Komáromi Tatai Esztergomi Dorogi Váci Szobi Rétsági Balassagyarmati Szécsényi Salgótarjáni Bátonyterenye Ózdi Kazincbarcikai Edelényi Szikszói Encsi Abaúj-Hegyközi Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Sárospataki Pétervásárai Bélapátfalvai Kisvárdai A régió munkavállalóinak döntő többsége a tercier szektorban dolgozott már 2001-ben is. A fenti ábrán mégis megfigyelhető néhány kiugró anomália. Egyrészt feltűnően magas az ipari alkalmazottak részaránya a Poltári és a Nagyrőcei járásban. Ennél is megdöbbentőbb a mezőgazdaság foglalkoztatási aránya jó néhány járásban. Kiemelkedik ezek közötti is a szobránci és a korponai, ahol a lakosságnak több mint egy ötöde élt mezőgazdasági munkából. Ehhez az adathoz további adalék, hogy a gömöri régió az országos átlag 50 %-át nyújtja a termelékenység tekintetében (Pozsonyhoz viszonyítva csak 14 %-ot!) 18, és itt okozza a munkanélküliség a legnagyobb gondokat. A Nagyrőcei járásban 28 % feletti szinten állandósult az állástalanok aránya, ami a térség súlyos gazdasági szerkezeti válságának jele. A fenti ábrából látható, hogy a Poltári járás foglalkoztatottsági szerkezete a legkorszerűtlenebb. A magyar oldalon a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma egy kivétellel (Hegyközi kistérség) sehol nem haladja meg az összfoglalkoztatotti létszám 10 %-át. Ugyanakkor még az ezredfordulón is jellemző volt a korábbi nehézipari múltból örökölt ipari túlsúly, illetve a rendszerváltást követő iparfejlesztés hatása. Számos kistérségben (leginkább a dorogi, a esztergomi, szécsényi, bátonyterenyei, komáromi és pétervásárai térségekben) haladta meg az iparban foglalkoztatottak aránya a 40 %-ot. 12. ábra: A foglalkoztatottak szektor szerinti megoszlása Magyarországon (2001) A foglalkoztatottak szektorális megoszlása (2001) mezőgazdaság ipar szolgáltatások Mindemellett a foglalkoztatási helyzet is épp a keleti régiókban a legrosszabb. Míg azonban a szlovákiai nagyarányú fejlesztéseknek, az elmúlt évek sikeres pénzügypolitikájának köszönhetően országos méretekben is csökkent az állástalanok aránya, addig Magyarországon 2001/2002-től kezdve megfordult a trend, és a munkanélküliségi mutató esetében is látványosan romlottak az adatok. A két alábbi térkép alapján látható, hogy 18 PAŢITNÝ MORVAY ONDRIAŠOVÁ KLING

20 míg a vizsgált térség szlovák kerületeiben érezhető javulás nem következett be, addig a magyar megyék foglalkoztatottsági helyzete jelentősen romlott. 5. térkép: A munkanélküliek aránya a két országban megyei szinten 2001-ben 6. térkép: A munkanélküliek aránya a két országban megyei szinten 2005-ben 20

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirendi pont 37-41/2015.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT az előnyben részesítendő szlovák-magyar határmetszési pontok

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT

ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT ZEMPLÉN EURÓRÉGIÓ ALAPÍTÓ OKIRAT A szlovák és magyar határmenti kistérségek, mikrorégiók, városok, térség-, terület-, és gazdaságfejlesztési szervezetek és együttműködő partnereik /1. sz. melléklet/ létrehozzák

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 0 Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 1 Programterület A program központi területe Ausztria Burgenland Bécs környéki területek déli része Bécs Magyarország Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben