Testi egészség fenntartása I. rész

Átírás

1 Egészségügyi szakmacsoport Általános asszisztens Modulszám: 1.0/ Fazekas Marianna Testi egészség fenntartása I. rész A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával TÁMOP /1-2vF A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ÚMFT infovonal: nfu@nfu.gov.hu

2

3 Fazekas Marianna Testi egészség fenntartása I. rész

4 A kiadásért felelős: A projekt kedvezményezettje: Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 1083 Budapest, Ludovika tér 1. Megbízásából: C-Vision Kft. Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft

5 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 BEVEZETÉS...5 A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE...7 A LÉGZŐRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE...7 A FELSŐ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA...10 Az orr /nasus/...10 Az orrüreg /cavum nasi /...10 Az orr melléküregei /sinus paranasales/...12 A garat /pharynx/...14 AZ ALSÓ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA...16 A gége /larynx/...16 A hangképzés élettana...19 A légcső / trachea /...19 A tüdő / pulmo /...21 A LÉGZÉS MECHANIZMUSA...26 A LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA...28 A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER...29 A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE...29 A KIVÁLASZTÓ, ELVEZETŐ ÉS GYŰJTŐRENDSZER ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE...31 Vese /Ren, seu nephros /...31 Húgyvezeték /ureter/...38 Húgyhólyag /vesica urinaria/...38 Húgycső /urethra/...38 VESEMŰKÖDÉS ÉLETTANA...39 A VIZELETÜRÍTÉS MECHANIZMUSA...40 Vizelet/ urina /...40 A NEMI SZERVEK...41 A NEMI SZERVEK FELADATA, FELOSZTÁSA...41 FÉRFI NEMI SZERVEK...43 Here /testis/...43 Mellékhere /epidydimis/...45 Ondóvezeték /ductus deferens/...45 Ondóhólyag /vesicula seminalis/...45 Dülmirigy /prosztata/...45 Cowper-mirigyek...46 Herezacskó/scrotum/...46 Hímvessző/penis/...46 NŐI NEMI SZERVEK...49 Petefészek /ovarium/...49 Petevezeték /tuba uterina/...49 Méh /uterus/...50 A hüvely /vagina/...51 Nagyajkak/ labium majus

6 Kisajkak /labium minus/...51 Gát...51 Peteérés és a menstruációs ciklus...53 A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK...54 RENDSZERÉHEZ... TARTOZÓ SZERVEK, HORMONJAIK...54 AZ IDEGRENDSZER...58 AZ IDEGRENDSZER FELADATA...58 Az ember idegrendszerének felosztása...58 Az agyvelő /encephalon/ felosztása...59 A gerincvelő /medulla spinalis/...63 A gerincvelő működése: Reflex tevékenység...64 AZ AGYTÖRZS ANATÓMIÁJA ÉS FŐBB SZEREPEI...66 A VEGETATÍV IDEGRENDSZER...68 FÜGGELÉK...70 AJÁNLOTT IRODALOM

7 BEVEZETÉS Ez a jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Központi Tanterv alapján készült. Az egészségügyi szakmacsoporton belül, az egészségügyi asszisztens tantervben megjelent egészségmegőrzés egészségnevelés egészségfejlesztés modulon belül az számú a testi egészség fenntartása részét képező anatómia-élettan tantárgy második egységének 20 órás tananyagtartalma kerül feldolgozásra. A modul az összes egészségügyi szakképzési csoporton belül alapmodulként szerepel. Az új kompetencia alapú moduláris szakképzés lehetővé teszi, hogy egészségügyi szakmacsoporton belül, az alapmodulok elsajátítása után, új egészségügyi szakmát választva, ebből a modulból eredményes vizsga letételével felmentés kérhető! A jegyzet az anatómia-élettan tananyagelem második fejezetét tartalmazza: A légzés szervrendszere, Kiválasztó és elvezető szervrendszer, Nemi szervek, Hormonrendszer, Idegrendszer. Az ismeretek elsajátításával Ön képes lesz megérteni és alkalmazni tudását az egyes szervek, illetve szervrendszerek felépítésével és működésével kapcsolatban. Alkalmazható tudást szerez szakmájával kapcsolatban mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A tananyag elsajátítása után egységes, megbízható anatómiai és élettani ismeretekkel rendelkezik majd. Ezek alkalmazása a gyakorlati tevékenységekben nem okoz majd nehézséget. A tanult szakmai ismereteknél: kórtan, immunitástan, mikrobiológiai, pszichológia és még sok egyéb más szakterületen, kiválóan tudja majd alkalmazni anatómia-élettan tudását. A tanulói jegyzet elkészítésekor számolnom kellett azzal, hogy más-más előképzettséggel rendelkeznek, mivel a szakmai képzettség megszerzésének előfeltétele a sikeres érettségi vizsga. A heterogenitást a korcsoport: nappali, esti, levelező és a tanult szakmai tantárgyak képezik: gimnáziumi érettségi, szakközépiskolai érettségi, középiskolai érettségi. Javaslatom ezzel kapcsolatban az, hogy megfelelő motivációval és oktatási módszerekkel mindez kiküszöbölhető. A tananyag elsajátításához elengedhetetlen a szakmai kommunikáción belül tanult latin nyelv ismerete és alkalmazása. A jegyzet végén az előforduló latin szakkifejezések gyűjteményét találhatja, melynél Dr. Fábián Pál Magasi Péter Orvosi Helyesírási Szótár (Akadémia Kiadó, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár Budapest 1992.) útmutatásait vettem figyelembe. Az első ellátás-elsősegélynyújtás modul feltétlenül megköveteli az anatómiai ismereteket, de segíti is egyben az ok-okozati összefüggések feltárását, megértését. A tananyag elsajátítása osztálykeretben, elméleti szinten történik, anatómiai demonstrációs eszközök segítségével. A tanulói jegyzet éppen ezért képanyagát tekintve az anatómiai szaktanteremben használt eszközök segítségével készült. Javaslom az órán a szervek térbeli helyzetének megfigyelését, illetve a szerv kapcsolatát más szervekkel, szervrendszerekkel. 5

8 Hogyan lehet könnyen és maradandó tudást szerezni? Aktívan kell részt venni az órán, a füzetben óravázlatot kell készíteni. A tanulói jegyzet elolvasása után, el kell olvasni a tananyaghoz kapcsolódó ismertetett szakirodalom fejezetét. Mindezek után, ki kell tölteni a munkafüzet azonos fejezetéhez kapcsolódó feladatokat. Sokat segít, ha saját rajzokat készít a megtanulandó témakörrel kapcsolatban, azt ellenőrzi a jegyzet ábrái segítségével és a hibákat kijavítja! Ha lehetősége van rá, érdemes kis csoportban tanulni. Alkalma nyílik arra, hogy kérdést tegyen fel, ellenőrizze a válasz helyességét, illetve más szemszögből is megvilágítást kapnak a megtanulandó ismeretek. Ha egyedül tanul, próbáljon a tananyaggal kapcsolatban kulcsszavakat keresni /úgynevezett memóriafogast készíteni/ és ennek segítségével elmondani a tananyagtartalmat. A biztos tudás alapja a folyamatos tanulás és az ismétlés. Az Anatómiát nem lehet vizsgaidőszakban néhány nap alatt megtanulni és reprodukálni! Csak akkor válik a tudás tartóssá, ha a hosszú távú emlékezetbe kerül át! Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánok! A tanulást kívánja elősegíteni és megkönnyíteni a következő jelmagyarázat: Az ikon mellett megtalálhatja a témakör célját Az ikon mellett fontos, megtanulandó szövegrészt találhat Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat olvashat Az ikon mellett probléma felvető, gondolatébresztő kérdések vannak, melyek segítségével elmélyülhet a témában 6

9 A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE A LÉGZŐRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE Ennek a témakörnek az a célja, hogy definiálni tudja a légzőrendszer feladatát. Ismerje a felső és alsó légutakhoz tartozó képleteket magyarul és latinul. Az emberi szervezet sejtjeinek működéséhez elengedhetetlen az oxigén felvétele, illetve a széndioxid elszállítása. A különböző szervek, illetve sejtek különböző mértékben reagálnak az oxigén hiányára, legérzékenyebbek az emberi szervezetben erre az idegsejtek. Gondoljon az elsősegély tantárgyban tanult klinikai, illetve biológiai halálra! Ismételje át, amit a hámszövetekről és a koponya- arckoponya csontjairól, illetve a bennük helyet foglaló melléküregekről tanult eddig. Mi történik, ha egy hal a partra vetődik? Ha ez éppen egy aranyhal, akkor lehet hozzá három kívánsága és megkéri, hogy dobja vissza. Ön kívánhatott, az aranyhal pedig életben maradt! Ha nem a mesebeli aranyhalat fogta ki, valószínű elpusztul, mivel kopoltyúval lélegzik és csak a vízben jut kellő mennyiségű oxigénhez. Hogyan biztosítja az anyai szervezet a magzata számára az oxigént? A keringés szervrendszerében tanulta, hogy a placentán keresztül az anyai szervezet biztosítja a magzat számára az oxigént, szervrendszerenként különböző mértékben. A megszületés után kettéválik a két vérkör és az első légvétellel, beindul az újszülött saját vérköre. Mi történik, ha befogja az orrát, vagy hosszú időn keresztül víz alatt tartózkodik? Elfogy a szervezete számára szükséges oxigén mennyisége. 7

10 A magasabb rendű élőlényekben és az emberi szervezetben a tüdő biztosítja ezt a feladatot. A légzés szervrendszerének feladata, az oxigén felvétele és a széndioxid leadása, a szervezet gázcseréjének biztosítása, mely fizikai úton, diffúzió révén valósul meg. Az emberi szervezetben a légutakhoz tartozik az orr, orrüreg, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, tüdő. A képleteket a hangrés osztja egy felső és alsó légútra. A felső légutakat képezi az orr, orrüreg, orrmelléküregek, garat. Az alsó légutakhoz a gége, légcső, tüdő tartozik. A légutak felosztása: összefoglaló táblázat Felső légutak latinul Alsó légutak latinul Gége Larynx Orr Nasus - Pajzsporc Cartilago thyroidea Orrüreg Cavum nasi - Gyűrűporc Cartilago cricoidea - Kannaporc Cartilago arytenoidea - Gégefedő Epiglottis Orrmelléküregek Sinus paranasales Légcső Trachea - Arcüreg - Homloküreg - Ékcsonti üreg - Rostacsontok sejtjei Sinus maxillaris Sinus frontalis Sinus sphenoidalis Cellulae ethmoidales Légcső kettéágazódása Jobboldali főhörgő Baloldali főhörgő Bifurcatio tracheae Bronchus principalis dexter Bronchus principalis sinister Garat Pharynx Tüdő Pulmo - Orri szakasz Epipharynx vagy nasopharynx pars nasalis - Száji szakasz Mesopharynx vagy pars oralis - Gégei szakasz Hypopharynx vagy - Hörgő Bronchus - Hörgőcske Bronchiolus - Léghólyag alveolus pars laryngealis 8

11 A felső és alsó légutak képleteit tanulhatja meg az ábra segítségével! A légzőrendszer felosztása 9

12 A FELSŐ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA 10 Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje a felső légutak felépítésében szereplő anatómiai képleteket és azok élettani működését. Megtudhatja, hogy miért az orrunkon keresztül vesszük a levegőt, illetve mikor kényszerülünk a szájüregen keresztül biztosítani a szervezet számára az oxigént. Az orr /nasus/ Az orr nagymértékben befolyásolja az arc karakterét.(pl. Pinokkió,) Cyrano, de ma már az orrcseppek tubusa is ennek megfelelően van kialakítva) Ha megtapintja kívülről bőr, aztán kötőszövet, porcos vázát pedig az orrcsont és hyalin porc alkotja. A külső orr képletei az orrgyök, orrhát, orrcsúcs. Oldalfalát az orrszárnyak képezik, melyek mozgásukkal az orrnyílás nagyságát szabályozzák. Nehezített légzés /dyspnoe/ esetén kifejezettebbé válik az orrszárnyi légzés és a fejbiccentő izom megfeszülése, melynek észlelése különösen fontos a betegmegfigyelésnél! Az orrüreg /cavum nasi / Az orrüregbe a körte alakú orrnyílásokon keresztül tekinthetünk be, ahol az orrsövény általában két egyenlő részre osztja. Az orrsövény megtapintva elöl porcos, hátul pedig az ekecsont és a rostacsont függőleges lemeze alkotja. Orrsövényferdülésnél, a csontos képlet nem függőlegesen helyezkedik el, hanem az egyik oldal felé elhajlik, így szűkíti az orr felet, a légzés és a levegő párásítása nehezítetté válik. Az orrüreg felületét három pár orrkagyló növeli. A felső és a középső orrkagyló porcból, míg az alsó csontból épül fel.(lásd csonttan, az arckoponya páros csontjaihoz tartozik) Az orrkagylók alatt orrjáratok húzódnak felső, középső, alsó, ahová az orrmelléküregek is nyílnak. Az orrkagylók belső felszínét nyálkahártya borítja melynek, dús vénás hálózatának köszönhetően a levegő felmelegszik. Ezek az erek gyulladás esetén kitágulnak, vizenyő keletkezik, az orrkagylók duzzadttá válnak, így az orrjáratok is szűkülnek. A náthás ember kénytelen lesz szájon keresztül lélegezni. Beszéd közben, sóhajtás, ásítás, illetve mély belégzéskor a szájüregen keresztül áramlik a levegő. Normális légzés esetén, az orrüregen keresztül vesszük a levegőt, ahol a szőrszálak és a csillószőrös hengerhám segítségével a levegő megszűrődik. Az orrüregben elhelyezkedő csillószőrök mozgása, a levegőben lévő szennyeződéseket a garat felé hajtják, ahol a légző és emésztőrendszernek közös a szakasza, így az emésztőrendszeren keresztül távozik, vagy köhögési, tüsszentési reflexszel távolítja el a szervezet. Az 5 mikrométer nagyságú anyagok azonban továbbhaladnak és a tüdőben lerakódva, azt megbetegítik, 2 mikrométeres szemcse pedig az alveolusokba is eljut. Tanulni fogják kórtani ismeretekből a pneumoconiosis, azon belül a silicosis (kvarc tartalmú por belégzése) megbetegedést. Hosszú időn keresztül nagymennyiségű mikroszemcsék, általában foglalkozási ártalomként betegítik meg a tüdőt. Ezen kívül a terápiás ismereteknél alkalmazhatják az inhalációs készítmények szemcsenagyságának ismeretét attól függően, hogy a légzőrendszer mely szakaszába kell eljuttatni az oxigént, gyógyszert. A párásítást a nyálkahártya mirigyei végzik.

13 Az orrüregben a levegő szűrődik, felmelegszik és párásodik. Ha a szájüregen keresztül történik a légzés ezek az élettani funkciók kiesnek, így az alsó légutak könnyebben kerülnek hurutos állapotba. Normál légvétel esetén a levegő az orrüreg felső részébe kerül, (különösen szippantáskor) ahol a gáz-gőz illatmolekulák a szaglómezőre kerülve a nyálkahártyán feloldódva szagérzést váltanak ki. A szagló és érzősejtek az ingerületet a szaglóideg segítségével a szaglóközpontba szállítja, ahol ez tudatosul. Az ember szaglása az emlősökéhez képest csökevényes (pl. kutya, vaddisznó szarvasgomba keresése) és fáradékony. A szaglókéregben egy idő után gátlás alakul ki, a szagérzet csökken. Ha egy helyiségben hosszú időn keresztül tartózkodunk, az ott érvényesülő szaginger küszöbe megemelkedik, így az ott tartózkodók szagérzete csökken. A helyiségbe érkező más személy pedig azt érzékeli, hogy a levegő kellemetlen szagú és elhasznált, mivel az ő receptoraiban akkor keletkezik a szagérzet. A szagérzékelés 11

14 Az orr melléküregei /sinus paranasales/ Az orr melléküregei a koponyacsontokban elhelyezkedő légtartalmú üregek. Belső felszínüket nyálkahártya béleli. Szerepük az orrüregen keresztül beáramló levegő felmelegítése, párásítása. Másrészt csökkentik a koponya súlyát, de elsősorban rezonátor szerepet tölt be. (az operaénekesek kifejezetten ezt gyakorolják). A melléküregek a következők: arcüreg, homloküreg, ékcsonti üreg és a rostacsont légtartalmú sejtjei. Az arcüreg /sinus maxillaris/ a felső állcsont testében elhelyezkedő háromszög alakú páros üreg. Teljes fejlettségét a 16. évben éri el, legnagyobb terjedelmű, a középső orrjáratba nyílik, úgy is hívják, hogy Highmore-üreg. A homloküreg /sinus frontalis/ a homlokcsont testében helyezkedik el kiterjedése változatos, általában egy sövény 2-3 részre osztja. Fejlődése csak a 2. életévtől kezdődik, így gyulladása kisgyermekeknél ritkán fordul elő. Kivezető nyílása a középső orrjáratba vezet. Az ékcsonti üreg /sinus sphenoidalis/ az ékcsont testében, rejtetten elhelyezkedő páratlan üreg. Az orrüreg felső részébe nyílik a kivezető járata. A rostasejtek /cellulae ethmoidales/ az orrüreg és szemüreg között elhelyezkedő apró, légtartalmú sejtek, melyek felső, középső és alsó csoportot képeznek, nyílásaikra az orrkagylók borulnak rá. Gyulladásuk gyakran fordul elő, mely előrehajlott testhelyzetben fokozott fájdalmat okoz, gyakran szerepelnek gócként a szervezetben. Az összes melléküreg gyulladásakor pansinusitisről beszélünk. Az orrüreg a choanakon keresztül közlekedik a garattal. Orrcsepp használata: fekvő vagy ülő helyzetben a fejet hátrahajtva, az ellenoldali orrfelet befogva juttatjuk a cseppet az orrüregbe, majd amikor a garatfalon megjelenik a choanan keresztül, a beteg fejét visszahelyezzük függőleges síkba. A melléküregek elhelyezkedése axialis metszetben 12

15 A melléküregek elhelyezkedése a koponya csontjaiban 13

16 A garat /pharynx/ A garat összeköttetést teremt az orrüreg és a gége között. A koponyaalapon rögzül függőlegesen az orrüreg és a szájüreg mögött elhelyezkedő izmos falú cső. Három szakaszát különböztetjük meg: orri /pars nasalis/, száji /pars oralis/, gégei /pars laryngealis/. Az orrüregi szakasz a koponyaalapon rögzülve közlekedik az orrüreggel. Legfontosabb képletei a mandulák (adenoidok lásd, nyirokszervek), melyek segítségével a kórokozókat szűri. Az Eustach fülkürt összeköttetést biztosít a garat és a középfül között. Szerepe a dobüreg átszellőzése, a dobhártyára nehezedő nyomás kiegyenlítése. A száji szakaszt nyeléskor a lágyszájpad határolja az orri szakasztól. A száji szakasz receptorban gazdag, érintése nyelési reflexet indít, míg folyamatos ingerlése hányást vált ki. Itt találkozik az emésztőrendszer és a légzőrendszer elméletbeli útja. Eszméletlen betegnél a reflexkiesés miatt ezért jelent veszélyt a félrenyelés. Ezen a szakaszon ilyenkor a táplálék a tüdőbe aspirálhat. A beteget bal oldalára fordítva stabil oldalfekvésbe helyezzük! (elsősegély) Gégei szakaszából a gége indul ki, míg a garat a nyelőcsőben folytatódik. A táplálék gégébe jutását a gégefedő porc akadályozza meg. Nyeléskor a gége felemelkedik, és a nyelvgyök lenyomja a gégefedőt. A garat felosztása 14

17 A felső légutak képletei összefoglalva 15

18 AZ ALSÓ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje az alsó légutak anatómiai képleteit és élettani működését. Ismerni fogja a gége felépítését és szerepét a hangképzésben, mi közvetíti innen a levegőt a tüdő alveolusaihoz. Az alveolusokban lejátszódó gázcserefolyamat lényegét érteni fogja és el tudja különíteni a tüdő táplálásáért felelős ereket. Az alsó légutakhoz tartozik a gége, légcső és a tüdő. A gége /larynx/ A gége a hangadás szerve, a garatot köti össze a légcsővel. A nyak területén a C. III-VII. csigolya magasságában helyezkedik el. Elöl a bőrfelszín alatt porcos részét tapinthatjuk, míg mögötte a garat gégei szakasza, illetve a nyelőcső halad. Bizonyos életfunkcióknál (hasprés, szülés) légmentesen zárja a légutakat, míg védekező reflexnél hirtelen megnyílva kisepri a kórokozókat. Ismételje át, mit tanult a porcszövetekről és a csillószőrös hengerhámról! Mi történik, ha gargalizál, vagy lalázik (énekel)? Mely anatómiai szervét veszi igénybe a két művelet végrehajtásához? Mit jelenthetett a régies giga kifejezés? Vázát porc adja, felépítésében kötőszövet, izület, izom, belsejében csillószőrös hengerhám vesz részt. Felül a nyelvcsonthoz, alul a légcsőhöz szalagosan rögzül, vázát 5 porc biztosítja, melyeknek különbözőek a feladataik. Porcok: pajzs 1, gyűrű 1, kanna 2, gégefedő 1 A pajzsporc /cartilago thyreoidea/ védi a gége üregét pajzs módjára, lemezei elöl szögletben találkoznak. Ez a képlet ádámcsutka néven főleg férfiakon (a másodlagos nemi jelleg kialakulása miatt kifejezettebben) kitapintható. /pomum Adami/ A gyűrűporc /cartilago cricoidea/ pecsétgyűrű alakjáról kapta nevét, helyzete viszont fordított. Elöl keskeny lemez, míg hátul szélesebb lemez a pecsétforma jellemzi, melyen a két kannaporc foglal helyet. A pajzsporc és gyűrűporc között helyezkedik el a ligamentum conicum. Sürgős elsősegélynyújtáskor ezt a szalagot kell átvágni, hogy a fulladás veszélyét elhárítsuk! A kannaporc /cartilago arytenoidea/ párosan a pajzsporchoz rögzül. Elülső nyúlványain a hangszalag /ligamentum vocale/, hátulsó nyúlványához pedig izmok kapcsolódnak. A kannaporcok, így egy függőleges tengely körül elmozdulhatnak, a hangrés nyitódik-záródik a hangképzésnek megfelelően. Gégefedő porc /epiglottis/ levél,vagy kerékpárnyereg alakú, elöl az alsó része a pajzsporchoz rögzül, felső része pedig szabadon előretekint. A gége megemelkedésével a légutat zárni képes. A gége legjelentősebb metszete frontalis síkban helyezkedik el homokórához hasonlóan. Ezen a gégebemenetet, beszűkült részén a hangrést, illetve vak gégetasakok figyelhetők meg, míg alsó 16

19 része ismét kiszélesedve a légcsőhöz kapcsolódik. A hangszalagok tágasságát a nervus vagus motoros ága szabályozza. Teljes beszédképtelenséghez vezet, ha a nervus vagus ezen szakasza sérül! A gége eltávolítása után a hangképzés csak a gyomorból kijuttatott levegő és a szájüreg segítségével történik. A gége legfontosabb feladata a hangképzés, de szerepet játszik a hangrés zárásával, a szennyeződések és kórokozók elleni védekezésben. A gége elölnézeti / anterior / képe 17

20 A gége nyílirányú / sagittalis / metszeti képe Eszméletlen betegen az intratrachealis tubus behelyezéséhez a laryngoscop segítségével keressük fel és nyitjuk meg a hangrést. 18

21 A hangképzés élettana Miért vékonyabb általában a gyermekek és a nők hangja? Mi az oka annak, ha mégis mélyebb, mint a férfiaké? Mit jelent az orgánum kifejezés? Megismerné valamelyik osztálytársa hangját akkor is, ha bekötnék a szemét és úgy kellene kitalálni? Szabad-e fejjel lefelé lógva hangot képezni, és ha nem, miért? (Emlékezzen vissza a testnevelés órára pl. bordásfalról beakasztott lábbal való lelógás, vagy a játszótéren gyermekként a korláton lógva.) Csak az ember képes hangadásra, illetve kommunikációra? Gondoljon a kommunikációs órákra! A hang keletkezéséről és fogalmáról már vannak ismeretei fizikából. Az emberre jellemző, hogy a hangrést teljesen zárni tudja a kannaporcok segítségével a középvonalban a függőleges tengely mentén. Ilyenkor mélybelégzés után a beszéd képzése közben, a tüdőből kiáramló levegő a középvonalban megfeszült hangszalagokat megrezegteti. A melléküregek segítségével rezonálnak, majd annak megfelelően, hogy a kiáramló levegő szabadon (magánhangzó), vagy akadályba ütközve (mássalhangzó) jön létre a hang, a hangképzés szabályai szerint. Az ember artikulált hang adására képes a hangszalagok teljes záródásával és megfeszülésével. Ha a hangrés picit nyitott, akkor halk, suttogó hang keletkezik. Ha a hangrés nyitott, nem keletkezik hang, a levegő beáramlik a tüdőbe, ez a belégzés állapota. A keletkező hang magasságát, erősségét a hangszalagok vastagsága és megfeszülése és a kilégzés erőssége határozza meg. A hang mélységét a gége nagysága és alakja szabja meg. A nagyobb gége vastagabb, mélyebb hangot ad. Minden ember más egyéniségben (individuum) is és felépítésben is. Mindenkinek megvan a maga jellegzetes, rá jellemző hangja, amit orgánumnak nevezünk. A légcső / trachea / A légcső /trachea/ a gégét köti össze a két főhörgővel. A gyűrűporchoz szalagosan rögzül a nyaktól C. VII-TH. IV. csigolya magasságában húzódik lefelé a mediastinumba. Falát elöl C alakú porcok merevítik, biztosítva azt, hogy belégzéskor a falak ne essenek össze. Hátul kötőszövet borítja, belül nyálkahártya (mirigyek, csillószőrök). A kötőszövet biztosítja, hogy a mögötte futó nyelőcsőben haladó falat bedomboríthassa azt. Főhörgők /bronchi/ A légcső a két tüdőnek megfelelően fordított V alakban elágazódik jobb oldali, illetve bal oldali főhörgőre /bronchus principalis dexter et sinister/. Felépítésük hasonlítanak a légcsőéhez, lefutásuk különböző. A jobb oldali tágabb és meredekebb, így aspiratio esetén az étel, illetve idegentest legtöbbször erre az oldalra kerül! Stabil oldalfektetésről már volt szó a garat reflex megszűnése miatt, azonban most válik világossá az, hogy miért is a bal oldalára fektessük a beteget, persze csak akkor, ha nincs ellenjavallata! A bal oldali főhörgő szűkebb és ferdébb lefutású, így kisebb az esély az idegentest továbbhaladására, bronchoscoppal könnyebben eltávolítható. 19

22 A két főhörgő a tüdőbe belépve lebeny, majd segmentum hörgőkre oszlik, ahol a porc már teljes kör alakot vesz fel. A légcső, főhörgők, lebeny és segmentumhörgők a levegőt továbbítják a hörgőcskéknek, illetve alveolusoknak. Felépítésük ennek megfelelően porc (szilárdság), kötőszövet (rugalmasság), légzőhám (gázcsere). A szennyező anyagok bejutásának megakadályozása érdekében belsejét többmagsoros csillőszőrös hengerhám borítja. 20 A hörgők oszlása

23 A tüdő / pulmo / Ismételje át mit tanult a kis és nagyvérkör szerepéről és a tüdő vérellátásáról a keringés szervrendszerében! Mit gondol, mi történne, ha egy boncolásnál eltávolított tüdőt, egy vízzel telt edény tetejére helyezne? Milyen színű a tüdő fiatal, illetve felnőttkorban? (ha járt a BODYS Kiállításon tapasztalhatta is!) A tüdő /pulmo/ a mellüregben a gátorüreg /mediastinum/ által elválasztottan helyezkedik el. Parenchymas szerv, összenyomva serceg a benne lévő residualis levegő mennyisége miatt. Lószőr tapintatú, fiatalkorban rózsaszín, majd palaszürkévé válik felnőttkorra a lerakódott szennyeződések miatt. Alakja kúp, felül található a tüdőcsúcs /apex pulmonis/, mely felnyúlik a calviculák fölé. Alul helyezkedik el a tüdő alapja /basis pulmonis/ a rekeszizmon nyugszik Középen a mediastinum jobb és bal félre osztja. Ha mellkas felvételt készítenek Önről, fontos, hogy jól leengedje és engedje előre a vállait, figyeljen a légzés technikára, tehát feltétlenül kövesse az utasításokat! Így megfelelően ábrázolódnak a tüdőcsúcsok, kivetül a scapula. Általában itt szeret megbújni a TBC és a Pancoast tumor. Ha mély belégzést követően felemeli a vállait, nem fordítja ki eléggé a karját, lemarad a tüdőcsúcs, bevetül a scapula árnyéka a summatios képen. Ha a légvétel nem megfelelően történik, elmosódott, értékelhetetlen lesz a vizsgálat. Csak mély belégzésben ítélhető meg a sinus phrenicocostalis, kilégzésben pedig a PTX mennyisége. A basis pulmonis feltétlenül rajta kell, hogy legyen a felvételen, mert itt ítélhető meg a pleuralis hegesedés, szabad levegő /PTX/, illetve folyadék /HTX/ jelenléte! Felszíneit a vele érintkező szervek határozzák meg: bordai mediastinalis rekeszi Medialis felszíne behúzott, itt található a tüdőkapu /hilus pulmonis/. Képletei: bronchus principalis dexter et sinister arteria pulmonalis arteria bronchialis vegetatív idegek nyirokerek, nyirokcsomók vena pulmonalis vena bronchialis 21

24 A lebenyek elhelyezkedése hátulról /posterior/ A jobb tüdő három, míg a bal 2 lebenyből áll, mert helyét a szív foglalja el /lingula pulmonis sinistri/ a csökevényes harmadik lebeny. A lebenyeket a hasadékok hozzák létre, melyek a tüdőkapuig terjednek. A lebenyeken belül segmentumokat különítünk el, melyek mindkét oldalon 10-10, függetlenül, a lebenyek számától. A segmentum a tüdő legkisebb functionalis egysége. A segmentumok tengelyében fut a bronchus és az arteria pulmonalis, a vena pulmonalis a kötőszövetben halad. A mellkas sebész ezen ismereteket figyelembe véve végez pulmonectomiat, lobectomiat, segmentum resectiot, ha kóros elváltozást kell eltávolítania a tüdőből. A tüdő szerkezete A tüdő szerkezetét a hörgőrendszer, nyirokrendszer-nyirokcsomók, kettős vérellátása és saját interstitiuma hozza létre. A tüdő nagyobb egysége a lebeny, kisebb élettani működésű pedig a segmentum. A segmentumban haladó bronchusok fala porc és kötőszövet. A bronchusok tovább oszlanak 22

25 bronchiolusra, ahol már a porcos falat elveszítve csak simaizom és kötőszövet jellemzi. További faágszerű elágazódások után a ductus alveolarisokba nyílik, melyből szőlőfürtszerűen nyílnak az alveolusok. Az alveolusok fala rugalmas kötőszövet és kapillaris hálózat, belsejében pedig egyetlen endothel alveolaris hám, mely gázcserére képes. Az alveolusok mikroszkópikus nagyságúak, összfelületük azonban egy teniszpálya nagyságot ad. A légutak fali szerkezetének felépítése képlet Trachea, bronchi Bronchi lobares, segmentales Bronchi bronchioli alveoli felépítés C alakú porc, kötőszövet Kör alakban porc, simaizom Félkörívben porc, simaizom Simaizom, hám Légzőhám A bronchusok izomzatának görcsös összehúzódása váltja ki az asthmas rohamot. Az alveolusok falának pusztulása miatt nehézlégzés, kóros kitágulásakor számuk csökkenve a légzési felszínt is csökkentik, emphysema pulmonum jön létre. Tüdő segmentumának képletei 23

26 Gazdag nyirokérhálózattal és leginkább a hilus pulmonisban elhelyezkedő nyirokcsomókkal védekezik a tüdő a kórokozók ellen (lásd nyirokrendszer). A por és koromszemcsék a közbeiktatott nyirokcsomókban rakódik le. A tüdő érrendszere kettős: Az arteria és vena bronchialis a tüdő szövetének táplálásáért felelős, ahogy azt az érrendszernél tanulta. Az arteria és vena pulmonalis pedig a kis és nagyvérkörben vesz részt, mellyel a gázcserét biztosítja. Az arteria pulmonalis a jobb kamrából kiindulva a tüdőbe szállítja a széndioxid dús vért, majd a léghólyagok falán a diffúzió szerint a gázok kicserélődnek és a négy vena pulmonalis szállítja vissza a szív bal pitvarába az oxigen dús vért. A tüdő alapállománya rugalmas rostrendszer, melyben pneumocyták foglalnak helyet. A pneumocyta I. az alveolaris hámot hozza létre, míg a pneumocyta II. a surfactant termeléséért felelős. A surfactant termelése csak a magzati élet 36. hetében indul meg. Zsírszerű vegyületből áll, mely megakadályozza a léghólyagok falának összeesését. Koraszülötteknél éppen ezért súlyos légzési kórkép alakul ki, melynek megoldását a koraszülött intenzív osztályok, illetve PIC centrumok végzik. Ha a koraszülés előre várható injectios készítmények elősegítik ennek az anyagnak a képzését. Mellhártya /pleura/ A tüdőt külön-külön jobb és baloldalon egy kettős falú savós hártya borítja. A belső lemez, zsigeri /pleura visceralis/ közvetlenül a tüdőt veszi körül, míg a fali /pleura parietalis/ a mellkasfal belső felszínét borítja. A két tér között /cavum peritonei/ néhány csepp savós folyadék található, melynek segítségével a tüdők könnyebben mozognak a mellüregben. A két lemez között a külső légnyomáshoz képest negatív a nyomás, így ez a tüdőkre szívóhatást fejt ki, felfújt állapotba kerülnek belégzéskor. Az élettani működéshez elengedhetetlen a lemezek lég-és folyadékmentes tapadása. A fali lemez beterjed azokba a résekbe is, amelyek a rekesz és bordák között találhatók. Ezt a klinikumban nagyrésnek, sinus phrenicocostalisnak nevezzük. 24

27 Ha a mellhártya két lemeze közé levegő kerül, a tüdő összeesik PTX keletkezik. Kétoldali PTX esetén azonnali fulladásveszély áll be, melyet túlnyomásos lélegeztetéssel lehet biztosítani szakintézetben. Az egyik oldalon létrejött légmellet traumatológus csövezéssel próbálja helyreállítani. Oka általában külső trauma, belső tüdőszöveti pusztulás következtében a pleuraűr kapcsolatba kerül a hörgőkkel, illetve művi úton, vagy létrejöhet spontán is. A beteg fájdalomtünete, a sürgős mellkas felvétel, spirál CT, segít a diagnózis felállításában. A nagyrés mély belégzésben szabadon megnyílik a mellkas felvételen. Kóros folyamatoknál pl. gyulladás letapadhat, illetve folyadék jelenik meg benne. Nagy mennyiségű folyadékgyülem ezen a résen keresztül csapolható. A gátorüreg /mediastinum/ A gátorüreg a két tüdő medialis felszíne között elhelyezkedő tér, melyet elöl a szegycsont, hátul pedig a gerinc csontos fala, alul a rekeszizom határol. A mediastinumot a tüdőbe belépő képletek a hilusnál egy elülső és hátulsó félre osztja, melyben különböző képletek helyezkednek el egy lazarostos kötőszövettel körülvéve. Elülső mediastinum Thymus (felül) Aortaiv ágai Nagyvénák Szív (alul) Hátsó mediastinum Aorta descendens Oesophagus Nervus vagus, idegek Ductus thoracicus A mediastinum képletei 25