I. BEVEZETÉS. 9059/18 kn/kk 1 DGG 1B. Az Európai Unió. a Tanács. Brüsszel, május 22. (OR. en) 9059/18

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 22. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0364 (COD) 2016/0360 (COD) 2016/0361 (COD) 2016/0362 (COD) 9059/18 EF 139 ECOFIN 435 DRS 31 CCG 18 CODEC 815 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség a Tanács Bankszabályozási csomag Általános megközelítés I. BEVEZETÉS 1. A Tanács június 17-én következtetéseket fogadott el a bankunió kiteljesítésének ütemtervéről, melyben többek között hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a megfelelő sorrendben további lépéseket kell tenni a kockázatok csökkentése, illetve megosztása érdekében. 2. A 2016-os tanácsi ütemterv alapján a Bizottság november 23-án jogszabályjavaslat-csomagot fogadott el ( a bankszabályozási csomag ), amellyel több, a banki szektorra vonatkozó prudenciális követelményekkel kapcsolatos, jelenleg hatályos jogalkotási eszközt is módosít, konkrétan a tőkekövetelményekről szóló rendeletet és a tőkekövetelményekről szóló irányelvet (CRR és CRD), a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet (BRRD) és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendeletet (SRMR). 9059/18 kn/kk 1

2 3. A pénzügyi szolgáltatási munkacsoport a szlovák, a máltai, az észt és a bolgár elnökség során 38 alkalommal ült össze, hogy megvizsgálja a bankszabályozási csomagot alkotó javaslatokat. A Coreper 2018 márciusában és májusában több lezáratlan kérdést tárgyalt. 4. A Coreper a május 15-i ülésén a négy, még lezáratlan politikai kérdésről készített elnökségi feljegyzés alapján megvitatta a CRR, a CRD, a BRRD és az SRMR szövegére vonatkozó, sorrendben a 8626/18, a 8627/18, a 8628/18 és a 8629/18 dokumentumban foglalt elnökségi kompromisszumos javaslatokat. 5. Ami az első kérdést illeti, a tagállamok széleskörűen támogatták az elnökség által a kereskedési könyv teljes felülvizsgálatának végrehajtása tekintetében javasolt megközelítést, ugyanakkor szükségesnek tartották, hogy a szöveg tartalmazzon egyértelműbb kötelezettségvállalást a piaci kockázatokkal kapcsolatos új tőkekövetelmények időben történő teljesítésére vonatkozóan. 6. A második kérdést illetően a tagállamok nem értettek egyet az elnökség arra vonatkozó javaslatával, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám számításakor kiegészítő elbírálás alá essenek a bankunióban részt vevő tagállamokban végzett határokon átnyúló tevékenységek. Az elnökség ezért kellően figyelembe véve a kifejezett aggályokat számos módosítást hajtott végre az eredeti kompromisszumos javaslaton, és így most olyan módosított kompromisszumos szöveget nyújt be, amelynek elfogadhatónak kellene lennie. 7. A harmadik kérdéssel, azaz a CRR/CRD hatályával kapcsolatban munkacsoporti szinten nem sikerült megállapodásra jutni, és az elnökség véleménye szerint a Coreperben folytatott megbeszélések megerősítették, hogy erről a kérdésről miniszteri szinten kell döntést hozni. 9059/18 kn/kk 2

3 8. Végezetül, ami a negyedik kérdést, vagyis az MREL-hez kapcsolódó, az alárendelésre vonatkozó követelményt illeti, a tagállami álláspontok közötti különbségek rámutattak, hogy ebben a kérdésben nehéz elfogadható kompromisszumot kialakítani. Az elnökség mindazonáltal úgy véli, hogy a Coreper ülésére benyújtott javasolt megközelítés számos vonatkozásban közelítette egymáshoz a tagállamok által kifejezett álláspontokat. Az MREL-re vonatkozó keretnek kellően ambiciózus követelményeket kell tartalmaznia a kockázatcsökkentés és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében, ugyanakkor nem veszélyeztetheti azt a szerepet, amelyet a pénzügyi intézmények a gazdaság finanszírozásában és a növekedés előmozdításában töltenek be. 9. Az elnökség a Coreper keretében folytatott megbeszéléseket figyelembe véve, valamint hangsúlyozva a bankszabályozási csomag megfelelő átfogó egyensúlya fenntartásának szükségességét, az alábbiakban ismertetett megközelítés alkalmazását javasolja kompromisszumos megoldásként, a négy lezáratlan kérdés rendezése céljából. II. LEZÁRATLAN KÉRDÉSEK A. A KERESKEDÉSI KÖNYV TELJES FELÜLVIZSGÁLATÁNAK VÉGREHAJTÁSA A kereskedési könyv teljes felülvizsgálata (Fundamental Review of the Trading Book, FRTB) tartalmazza a piaci kockázatok tekintetében a bankok szavatolótőkéjére vonatkozó új nemzetközi standardokat. A piaci kockázatokra vonatkozó tőkestandardokat azon tőkeösszegként lehet meghatározni, amelyet a bankoknak félre kell tenniük a főként a kereskedési ügyleteik következtében elszenvedett esetleges veszteségekkel szembeni védelem céljára, ily módon fedezve a kereskedett eszközök (azaz részvények, kötvények) értékében bekövetkező változásokkal kapcsolatos kockázatokat, a devizaárfolyam-kockázatot, a kamatkockázatot stb. 10. A Bizottság javaslatának célja az volt, hogy a 2016-os bázeli standardokkal összhangban egyes uniós sajátosságokat figyelembe véve átültesse az uniós jogba az FRTB-t. 9059/18 kn/kk 3

4 11. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2017 decemberében nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy az FRTB végrehajtása három éves késéssel fog megtörténni, valamint előirányozta a piaci kockázatokkal kapcsolatos tőkekövetelmények felülvizsgálatát. 12. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ezt követően, 2018 márciusában konzultációs dokumentumot tett közzé, amelyben részletesen felsorolta a piaci kockázatok azon összetevőit, amelyekre a felülvizsgálat ki fog terjedni. 13. Az elnökség kompromisszumos javaslatot terjesztett a Coreper elé az FRTB végrehajtására az első szakaszban az adatszolgáltatási követelménynek való megfelelésre vonatkozóan, és ezt a javaslatot a tagállamok általánosságban kedvezően fogadták. A tagállamok ugyanakkor hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az EU jelezze arra irányuló határozott elkötelezettségét, hogy amint a standardok véglegesítése megtörténik Bázelben, teljeskörűen és időben végre fogja hajtani az FRTB-t. Ezért a jogszabályok szövege erőteljesebb kötelezettségvállalásal egészült ki, amint ezt a Bizottságnak a mellékletben található nyilatkozata is tükrözi. B. A GLOBÁLISAN RENDSZERSZINTEN JELENTŐS INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ PONTSZÁM: AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI MECHANIZMUSBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMOKBAN, HATÁROKON ÁTNYÚLÓAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK A legnagyobb bankok és befektetési vállalkozások globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülnek, amennyiben meghatározott paraméterek alapján mint például: méret, más pénzügyi intézményekkel való összekapcsoltság, a csoport összetettsége vagy a határokon átnyúló tevékenységek úgy ítélhető, hogy csődjük jelentős kockázattal járna a nemzetközi pénzügyi piacok stabilitására nézve. A fenti paraméterek alapján kell kiszámítani az egyes intézményekre vonatkozó pontszámot ( a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám ), és minél magasabb ez a pontszám egy intézmény esetében, annál nagyobb összegű az a tőkepuffer, amellyel az intézménynek rendelkeznie kell. 9059/18 kn/kk 4

5 14. A csoportok határokon átnyúló tevékenységével kapcsolatos paraméter létjogosultságát az igazolja, hogy az ilyen típusú csoportok szanálása nehezebben koordinálható és hajtható végre, ezáltal pedig kockázatosabb is valamennyi érintett állam, illetve terület számára. A globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszámítás jelenlegi szabályai alapján egy csoport tevékenységét ugyanúgy kell figyelembe venni a határokon átnyúló tevékenységgel kapcsolatos pontszám számításakor akkor is, ha a bankunióban részt vevő tagállamokban végez határokon átnyúló tevékenységet és akkor is, ha bankunióban részt nem vevő tagállamokban vagy harmadik országokban végzi ezt, annak ellenére, hogy az első esetben a szóban forgó tevékenysége most már az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartozik. 15. Az elnökségi kompromisszumos szöveg javasolt megfogalmazása szerint a bankunión belül végzett határokon átnyúló tevékenységek elbírálása alapesetben ugyanolyan maradna minden globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vonatkozásában, úgy ahogy ezt a fenti keretes szöveg ismerteti, ám az illetékes hatóságok kiegészítő pontszámot is számítanának a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, a szabványos módszertan szerinti paraméterekkel, de levonva a bankunión belüli tevékenységeknek megfelelő pontszámot. Az ezen kiegészítő pontszám számításából eredő esetleges következmények korlátozása érdekében azonban az illetékes hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezne annak eldöntésére, hogy figyelembe vegye-e az így kapott másodlagos pontszámot. 16. A Coreperben folytatott megbeszélések alapján a szövegben több módosítás történt. Mind a preambulum, mind a rendelkező rész szövege módosult annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám kiegészítő módszerének bevezetését az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozása tette indokolttá. Az elnökség véleménye szerint ennek nem kellene precedenst teremtenie a bankunió kiteljesítésével kapcsolatos egyéb intézkedésekre vonatkozóan. Ezen túlmenően pedig a kiegészítő módszer úgy lett kialakítva, hogy alkalmazása ne járhasson azzal a következménnyel, hogy egy globálisan rendszerszinten jelentős intézmény a kiegészítő módszerrel számított pontszám alapján már nem minősül ilyennek. 9059/18 kn/kk 5

6 17. A fent ismertetettek minden tagállam számára elfogadható kompromisszumot kell, hogy jelentsenek. A javasolt megközelítés jól tükrözi az Egységes Szanálási Mechanizmus kialakításában elért előrelépést, ugyanakkor csak korlátozott mértékben érvényesíti ezeket a fejleményeket a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám számításában, figyelembe véve az e kérdéssel kapcsolatban sok tagállam által megfogalmazott fenntartásokat. C. A CRR/CRD HATÁLYA ALÓLI KIVÉTELEK 18. A CRD jelenlegi 2. cikkének (5) bekezdése alapján számos jogalany kifejezetten mentesül a CRD és a CRR hatálya alól egyaránt, és ennek következtében a szanálási keretrendszer hatálya alól is. E jogalanyok java részben hitelszövetkezetek és fejlesztési bankok. Mentesség hiányában hitelintézeteknek minősülnének, így a CRR/CRD alapján engedélyezés és felügyelet vonatkozna rájuk. 19. Három tagállam kérte, hogy nemzeti fejlesztési bankjaik felkerülhessenek a kivételek jegyzékére, amit a tagállamok nagy többsége támogatott. A jelenleg mentesülő egyéb hitelszövetkezetek helyzetével való összhang biztosítása érdekében széles körű támogatást kapott továbbá három tagállam hitelszövetkezeteinek a mentesítése. 20. Egy másik tagállam 14 (egy nemzeti és 13 regionális) fejlesztési bank számára kért mentességet. Ebben a tagállamban az egyik nemzeti fejlesztési bank már mentesül a CRR/CRD hatálya alól. Az elnökségi kompromisszumos szöveg mind a 14 fejlesztési bank mentességét tartalmazza. 9059/18 kn/kk 6

7 D. A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNY (MREL) ALÁRENDELÉS A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) 2015 novemberében a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó nemzetközi standardot fogadott el (TLAC-standard), amelynek célja megfelelő veszteségviselési kapacitást biztosítani a bankok fizetésképtelensége esetén. 21. A TLAC-standardot január 1-jével kell bevezetni. A Bizottság azt javasolta, hogy a TLAC-t kötelező tőke- és alárendeltkölcsön-minimumkövetelményként ültessék át a CRR-be. A meglévő MREL-keretet szintén össze kell hangolni a TLACval. Emellett a szanálási hatóságok számára mérlegelési jogkört kell biztosítani további MREL előírására a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és egyéb bankok tekintetében. Ezeket a további követelményeket az MREL teljesítésére felhasználható olyan instrumentumokkal kell teljesíteni, amelyek alárendeltek és nem alárendeltek egyaránt lehetnek. Az MREL rövidítés a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt jelenti, és azt a szükséges tőke-, illetve kötelezettségállományt határozza meg, amellyel az Unióban minden banknak rendelkeznie kell ahhoz, hogy a veszteségei fedezhetők legyenek, illetve szanálás esetén a feltőkésítése lehetséges legyen. Az MREL 2014-ben a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló (2014/59/EU) irányelv és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló (806/2014/EU) rendelet révén vált az uniós jog részévé. 22. Az MREL teljes összegét (mennyiségét) és a figyelembe vehető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok alárendelésének szintjét úgy kell meghatározni, hogy az a bankok megfelelő veszteségviselési és feltőkésítési kapacitásának biztosítása révén lehetővé tegye a hitelezői feltőkésítés eredményes alkalmazását. Alárendelt instrumentumok azok az instrumentumok, amelyeket a hitelező feltőkésítés alkalmazásából kizárható egyéb kötelezettségeket megelőzően vonnak be a hitelezői feltőkésítésbe. A potenciális veszteségek nagyobb kockázata miatt a bankok számára költségesebb az ilyen alárendelt eszközök kibocsátása. 9059/18 kn/kk 7

8 i. Az alárendelésre vonatkozó minimumkövetelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok esetében 23. A bolgár elnökség által a CRR-rendeletre vonatkozóan javasolt szöveggel kapcsolatban széleskörű egyetértés alakult ki. A szöveg a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kívánja a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények által teljesítendő, alárendelésre vonatkozó minimumkövetelmény megfogalmazását a TLAC-standard meghatározásával, a következők szerint: a kockázattal súlyozott eszközök 18%-a vagy a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mérték 6,75%-a, amely legfeljebb a kockázattal súlyozott eszközök 3,5%-ának megfelelő mértékben lefelé módosítható, amennyiben nem áll fenn a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul elv megsértése miatti jogi eljárás veszélye. Néhány tagállam azonban úgy ítélte meg, hogy a jogi szöveg további kiigazítást igényel annak egyértelművé tétele és az azzal kapcsolatos jogbiztonság garantálása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság úgy értékeli, hogy nem áll fenn a jogi eljárás veszélye, akkor engedélyeznie kell a követelmény lefelé irányuló módosítását. 24. A bolgár elnökség annak érdekében vezette be a legjelentősebb bankok fogalmát, hogy azokra a pénzügyi intézményekre vonatkozóan is sor kerüljön minimumkövetelmény előírására, amelyek nem globálisan rendszerszinten jelentős intézmények, de a pénzügyi stabilitás szempontjából fontosak. Így az alárendelésre vonatkozó minimumkövetelmény lenne alkalmazandó azokra az intézményekre is, amelyeknek a konszolidált mérlegfőösszege (a szanálandó csoport szintjén) meghaladja a 100 milliárd EUR-t. E követelmény szintje az Európai Bankhatóság (EBH) ajánlásain alapulna. 25. A szanálási hatóságok számára biztosítani kellene a lehetőséget arra, hogy a legjelentősebb bankokra vonatkozó feltételekhez hasonlóan szigorúbb feltételeket írjanak elő más, rendszerszintű kockázatot jelentő bankok számára is, az elsődleges jogszabályokban felvázolt feltételek alapján. 9059/18 kn/kk 8

9 26. A fentiek ellenére a Coreper keretében sok tagállam egyetértett azzal, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok tekintetében a kötelezettségek és a szavatolótőke teljes összegének legalább 8%- ában kerüljön megállapításra az alárendelésre vonatkozó minimumkövetelmény, a szanálási hatóságok pedig rendelkezzenek kellő mozgástérrel ahhoz, hogy ezt a követelményt adott esetben csökkentsék, szükség esetén viszont az alárendelésre vonatkozó magasabb követelményt írjanak elő. Más tagállamok azonban aggályaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a fenti megközelítés alkalmazása aránytalan alárendeltségi szinteket eredményezhet, valamint potenciálisan jelentős piaci hiányosságokhoz vezethet az alárendelt kötelezettségek esetében. Ugyanezek a tagállamok hangsúlyozták azt is, hogy pontosabban körül kellene írni egyrészről a maximális összegek, másrészről a feltételek tekintetében, hogy milyen mérlegelési jogkörrel rendelkezhetnek a szanálási hatóságok. 27. E megbeszéléseket követően az elnökség úgy ítéli meg, hogy a javasolt kompromisszumos szöveg megfelelő egyensúlyt képvisel az alárendelésre vonatkozó minimumkövetelmény és a szanálási hatóságoknak az ezen követelmény kiigazítására és bizonyos bankok esetében ennél nagyobb összegű alárendelt kötelezettségek előírására vonatkozó mérlegelési jogköre között. ii. Az alárendelésre vonatkozó követelmény mérlegelése azon bankok esetében, amelyek nem tartoznak a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok közé 28. Azon bankok tekintetében, amelyek nem tartoznak a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok közé, jelenleg nincs alárendelésre vonatkozó követelmény. 29. A bizottsági javaslattal összhangban, valamint a munkacsoportban és a Coreperben folytatott megbeszélések alapján az elnökség úgy ítéli meg, hogy biztosítani kellene a szanálási hatóságok számára az arra vonatkozó mérlegelési jogkört, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó alárendeltségi követelményt írjanak elő abban az esetben és a megfelelő mértékben ha az alárendelt kötelezettségek bizonyos szintje szükséges ahhoz, hogy a hitelezők ne kerüljenek kedvezőtlenebb helyzetbe szanálás esetén, mint amilyenben fizetésképtelenségi eljárás esetén lennének. Ez az úgynevezett a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul elv. Ez a követelmény azonban nem haladhatja meg a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok számára előírt maximális alárendeltségi követelményt. 9059/18 kn/kk 9

10 iii. Átmeneti időszak 30. Figyelembe véve az MREL-re vonatkozó szigorúbb előírásokat, az intézmények számára kellő időt kell biztosítani az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető kötelezettségeik tekintetében mutatkozó esetleges hiányosságok kiküszöbölésére, a szanálási hatóságok számára ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyéni határidőket írjanak elő. A Coreperben folytatott megbeszélések során sok tagállam hangsúlyozta, hogy egyértelmű határidőt kell megszabni az MREL-nek való megfelelésre, ahelyett, hogy az MREL bevezetésének kezdő időpontját írnánk elő. Más tagállamok azonban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy úgy kell elegendő időt biztosítani a követelmény teljesítésére, hogy ne kerüljön veszélybe a bankok pénzügyi stabilitása és a gazdaság finanszírozására vonatkozó képessége. Az eddigi megbeszélések alapján az elnökség úgy ítéli meg, hogy az alábbi Konklúzió pontban körvonalazott, javasolt kompromisszum észszerű és a gyakorlatban megvalósítható egyensúlyt képvisel. III. KONKLÚZIÓ 31. Az elnökség véleménye szerint a négy megoldatlan politikai kérdésre vonatkozóan javasolt, az alábbiak szerinti megoldások kiegyensúlyozott és elfogadható kompromisszumot kínálnak a bankszabályozási csomag tekintetében. 1. A KERESKEDÉSI KÖNYV TELJES FELÜLVIZSGÁLATÁNAK VÉGREHAJTÁSA Az FRTB bevezetésének első szakaszában az adatszolgáltatási kötelezettség kerülne bevezetésre, azzal, hogy a Bizottságnak a MELLÉKLET-ben foglalt nyilatkozatát rögzíteni kell a tanácsi ülés jegyzőkönyvében, amikor az általános megközelítés elfogadására sor kerül. 2. A globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám: AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI MECHANIZMUSBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMOKBAN, HATÁROKON ÁTNYÚLÓAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK Kiegészítő módszer bevezetése a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám számításánál, amely figyelembe venné az Egységes Szanálási Mechanizmus létrejöttét azáltal, hogy mérlegelési jogkört biztosítana az illetékes hatóságoknak a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pontszám kiigazítására. 9059/18 kn/kk 10

11 3. A CRR/CRD HATÁLYA ALÓLI MENTESSÉGEK Az egyik tagállam kérésének megfelelően a 20. pontban említett 14 fejlesztési bank mentességet kapna. 4. A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNY (MREL) ALÁRENDELÉS i. Az alárendelésre vonatkozó követelmények a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok esetében: A leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó alárendeltségi minimumkövetelmény a kötelezettségek és a szavatolótőke teljes összegének 8%-a (amennyiben ez magasabb, mint a TLAC; a legjelentősebb bankokra vonatkozó kötelező minimumok a jogszabályok szövegében meghatározva) mérlegelési jogkör a szanálási hatóságok számára, hogy ezt a követelményt legfeljebb a nem alárendelt instrumentumokra vonatkozó lehetséges TLACengedménnyel arányos mértékben csökkentsék, amennyiben nem áll fenn annak az érdemi veszélye, hogy sikeres peres eljárás indítható a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul elv megsértésére alapozva. A szanálási hatóság mérlegelheti a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó alárendeltségi minimumkövetelmény emelését a kötelezettségek és a szavatolótőke teljes összegének 8%-áig, illetve a prudenciális képletnek megfelelően (amelyik a kettő közül a magasabb) (a jogszabályok szövegében meghatározottak szerint) azon globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és legjelentősebb bankok legfeljebb 30%-ára vonatkozóan, amelyek tekintetében a szanálási hatóság határozza meg az MREL-t (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy ezt a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és legjelentősebb bankokra vonatkozó százalékos arányt az Egységes Szanálási Testület hatáskörén kívül növeljék); alternatív kritériumok széles köre alapján, amely kritériumok a következőkre vonatkoznak: a bank kockázatos jellege, a szanálhatóság meg nem szüntetett akadályai, illetve a szanálandó szervezet azon jellemzői, amelyek következtében korlátozottá válhat a szanálási stratégia megvalósíthatósága és megbízhatósága; fel kell sorolni azokat a tényezőket, amelyeket a szanálási hatóságnak figyelembe kell vennie a mérlegelés alapján megállapítandó alárendeltségi követelmény egyéni szintjének meghatározásához. 9059/18 kn/kk 11

12 ii. Az alárendelésre vonatkozó követelmény mérlegelése azon bankok esetében, amelyek nem tartoznak a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a legjelentősebb bankok közé: a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul elv szerinti értékelés alapján; a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul elv szerinti értékelés alapján szükséges szintig, de nem meghaladva a kötelezettségek és a szavatolótőke teljes összegének 8%-át, illetve a prudenciális képlet szerint számított összeget (amelyik a kettő közül a magasabb) (a jogszabályok szövegében meghatározottak szerint). iii. Átmeneti rendelkezések: az MREL-nek (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények: a kockázattal súlyozott eszközök 18%-a / a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mérték 6,75%-a; legjelentősebb bankok: a kockázattal súlyozott eszközök 13,5%-a / a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mérték 5%-a) való megfelelés határideje a TLAC-standard bevezetésére előírt határidő (2022); a mind a külső, mind a belső MREL-nek való megfelelés végső határideje: január 1.; a külső és belső MREL-nek való megfelelés köztes határideje: január 1.; a bankok eseti értékelése alapján lehetóség van a 2024-es határidő meghosszabbítására (a jogszabály szövegében meghatározott feltételek alapján); a belső MREL-nek való megfelelés köztes és végső határideje összehangolandó a külső MREL-nek való megfelelés köztes és végső határidejével. 32. Felkérjük a Tanácsot, hogy állapodjon meg a bankszabályozási csomagba tartozó jogszabályok kompromisszumos szövegeiről, amelyek a következő dokumentumokban találhatók: 9055/18 (tőkekövetelmény-rendelet), 9056/18 (tőkekövetelmény-irányelv), 9057/18 (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv) és 9058/18 (az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet). 9059/18 kn/kk 12

13 MELLÉKLET A Bizottság nyilatkozata a kereskedési könyv teljes felülvizsgálatának végrehajtásáról A Bizottság 2016 novemberében a kereskedési könyv teljes felülvizsgálatának az uniós jogba való átültetése részeként javaslatot nyújtott be a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a piaci kockázatokra vonatkozóan 2016 januárjában meghatározott új standard végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság tudomásul veszi, hogy a Tanács ezt adatszolgáltatási kötelezettség előírásával kívánja felváltani, ugyanakkor elkötelezett aziránt, hogy a későbbiekben a standardot teljeskörűen végrehajtsa. Amennyiben valamennyi társ-jogalkotó politikai megállapodása keretében erről megegyezés születik, a Bizottság az elfogadáskor továbbra is készen fog állni arra, hogy új jogalkotási javaslatot nyújtson be a piaci kockázatokra vonatkozó, nemzetközi szinten 2018 decemberében felülvizsgált és véglegesített új standardnak az EU-ban tőkekövetelményként, 2020 közepéig történő végrehajtására vonatkozóan. A jelenlegi helyzetben ez a kötelezettségvállalás nem foglalja magában azoknak a szabályoknak a meghatározását, amelyek az említett felülvizsgált és véglegesített standard Unióban való bevezetésére vonatkoznának. 9059/18 kn/kk 13