Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en)

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0360 (COD) 2016/0361 (COD) 2016/0362 (COD) 2016/0363 (COD) 2016/0364 (COD) 2016/0360B (COD) 14896/1/17 REV 1 EF 307 ECOFIN 1034 CODEC 1913 DRS 75 CCG 37 JELENTÉS Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség az Állandó Képviselők Bizottsága / a Tanács Bankszabályozási csomag (CRR/CRD/BRRD/SRMR/IFRS9/BCH): Jelentés az elért eredményekről I. BEVEZETÉS 1. A Tanács június 17-én következtetéseket fogadott el a bankunió kiteljesítésének ütemtervéről, melyben hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kockázatok csökkentésére, illetve megosztására irányuló intézkedésekkel a megfelelő sorrendben kell foglalkozni. 2. A 2016-os tanácsi ütemterv alapján a Bizottság november 23-án előterjesztett egy bankszabályozási jogszabályjavaslatokból álló csomagot ( a bankszabályozási csomag ), amely többek között a CRR, a CRD, a BRRD és az SRMR javaslatokból áll. 3. A pénzügyi szolgáltatási munkacsoport a szlovák, a máltai és az észt elnökség során 31 alkalommal ült össze, hogy megvizsgálja a bankszabályozási csomagot alkotó javaslatokat. A munkacsoporti megbeszélések két szálon futottak: az üléseken tárgyalások folytak egyrészt a prudenciális követelményekről (tőke, likviditás és a pénzügyi intézmények felügyelete), másrészt a bankok helyreállításáról és szanálásáról /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 1

2 4. Az észt elnökség úgy ítéli meg, hogy mindezek nyomán sikerült jelentős eredményeket elérni a bankszabályozási csomag ügyében. 5. A bankszabályozási csomag két eleméről gyorsított ütemben folytak a tárgyalások, amelyek sikeresen lezárultak politikai szinten: október 25-én a Tanács és az Európai Parlament politikai megállapodást ért el mind a BRRD-nek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló irányelvtervezet, mind az IFRS 9 standarddal és a nagykockázat-vállalásokkal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló rendelettervezet ügyében. E két jogi aktust várhatóan az év végéig kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 6. Ami a csomag négy további elemét érinti, az elnökség kompromisszumos javaslatokat készített elő a CRR, a CRD, a BRD és az SRMR javaslatokra vonatkozóan, amelyek a 14891/17, 14892/17, 14894/17 illetve 14895/17 dokumentumban találhatók. 7. Az elnökség úgy véli, hogy a jogszabálytervezetek e szövegváltozatai olyan kiegyensúlyozott csomagot alkotnak, amely ebben a szakaszban a lehető legjobb kompromisszumot jelenti. Ahogy az a jogszabálytervezetek szövegében is megjelenik, a kérdések széles köréről előzetes megállapodás született, és már csak a teljes csomagra vonatkozó kompromisszum hiányzik. 8. A tárgyalások folyamán egy sor fontos politikai kérdésre derült fény. Ezeket e jelentés II. szakasza tárgyalja részletesen, és az elnökség adott esetben javaslatot is tesz a probléma feloldására. 9. Az elnökség továbbá tisztában van azzal, hogy a kompromisszumos szövegen még szükség szerint több technikai módosítást kell eszközölni. Többek között az SRMR javaslat szövegét még módosítani kell, hogy az tükrözze az egységes szanálási mechanizmus sajátosságait, és ahol szükséges, biztosítva legyen a BRRD kerettel való következetesség. 10. Ennek az elért eredményekről szóló jelentésnek a tartalmáért kizárólag az észt elnökség felel, és nem tekinthető úgy, hogy köti a delegációkat. A jelentés célja a folytonosság biztosítása és a soron következő elnökség munkájának elősegítése /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 2

3 II. FŐ POLITIKAI KÉRDÉSEK A. MAKROPRUDENCIÁLIS KERET ÉS 2. PILLÉR 11. A jelenlegi CRD-ben a 2. pillér egy olyan rendelkezésekből álló keret, amely mérlegelési jogkört ad az illetékes hatóságoknak arra, hogy további tőkekövetelményeket állapítsanak meg és egyéb elővigyázatossági intézkedéseket hozzanak, amennyiben a hatóságok megítélése szerint egyes kockázatokat a CRRés CRD-alapú követelmények (részben vagy egészben) nem tükröznek megfelelően. A 2. pillér lehetővé teszi az illetékes hatóságoknak, hogy e hatásköröket akár mikroprudenciális, akár makroprudenciális célokra alkalmazzák. 12. A Bizottsági javaslat jelentős mértékben módosítja a jelenlegi 2. pillért. Az új keret értelmében az illetékes hatóságok csak mikroprudenciális célokból, kizárólag intézményenként írhatnának elő további tőkekövetelményeket. 13. Több tagállam is határozottan ellenzi ezt a megközelítést, mivel megítélésük szerint azt, hogy a makroprudenciális eszközök kikerülnek a 2. pillérből, nem ellensúlyozzák a prudenciális keret más részeinek olyan módosításai, amelyek lehetővé tennék, hogy e tagállamok hatóságai más megfelelő eszközökkel kezelni tudják a makroszintű kockázatokat. 14. Az elnökség e problémafelvetésekre reagálva több módosítást is javasolt a jelenlegi prudenciális felügyeleti keretre vonatkozóan, többek között olyanokat, amelyek biztosítják, hogy a makroprudenciális eszköztár rugalmas és átfogó maradjon. Az elnökség bizonyos eljárási követelményeket is egyszerűsített (ha és ahol erre szükség volt), ezzel ellensúlyozva azt, hogy a bizottsági javaslat többek meglátása szerint csökkentette a rugalmasságot. Mivel a makroprudenciális felügyelet célja az, hogy áthidalja a makrogazdasági politika és a pénzügyi intézmények mikroprudenciális szabályozása közötti szakadékot, rendkívül fontos, hogy kellően rugalmas (de nem kötelező) makroprudenciális eszköztár álljon rendelkezésre a rendszerszintű kockázatok túlzott felhalmozódásának megakadályozására /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 3

4 15. E területen két lezáratlan kérdés maradt: i. az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a leányvállalataik pufferjére vonatkozó felső határérték szintje; és ii. a GSIB- (globálisan rendszerszempontból jelentős bank), illetve az O-SII-puffer és az SRB (rendszerkockázati tőkepuffer) kumulatív alkalmazása, illetve a kumulált összegre vonatkozó felső határérték, ahelyett, hogy egyszerűen a kettő közül a magasabbat alkalmaznák. ami jelenleg megengedett. O-SII-pufferre vonatkozó felső határérték, többek között a leányvállalatok esetében 16. Az O-SII olyan intézményeket jelöl, amelyek ugyan a nemzetközi banki standardok értelmében nem minősülnek rendszerszinten jelentősnek, de egy adott tagállamban a belföldi bankpiac szempontjából annak tekinthetők. Ezekre az intézményekre további specifikus tőkekövetelmények vonatkoznak egy a rendszerszintű jelentőségnek megfelelő puffer formájában. A tagállami hatóságok azonban csak olyan mértékű puffert írhatnak elő, amely nem halad meg egy felső határértéket. 17. A tagállamok közül sokan azt szeretnék, ha magas felső értékhatárt állapíthatnának meg, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében nagyobb tőkepuffert lehessen előírni. Egyes más tagállamok azonban alacsonyabb felső értékhatárt szeretnének, hogy többek között a felügyeleti hatóságok ne tudjanak túl magas szintű tőkepuffert meghatározni. 18. Az elnökség mérlegelte a Tanácson belül eddig folytatott megbeszélések eredményét, és azt javasolja, hogy az O-SII-puffer felső határértéke egy 3% és 3,5% közötti tartományon belül kerüljön megállapításra azzal, hogy a felügyeleti hatóságoknak lehetősége legyen az értékhatárt meghaladó puffert megállapítani, ha azt a Bizottság jóváhagyja. Ez az érték nagyobb, mint a CRD-ben jelenleg szereplő 2%, célja pedig annak ellensúlyozása, hogy a makroprudenciális kockázatokat ezentúl nem lehet majd a 2. pillér keretében kezelni. 19. A leányvállalatokra vonatkozó O-SII-puffer felső határértéke azt határozza meg, hogy az illetékes/kijelölt hatóságoknak milyen mozgástere van arra, hogy magasabb szintű tőkekövetelményeket írjanak elő a belföldi piac szempontjából rendszerszinten jelentősnek minősülő leányvállalatokra. E felső határérték szintjének meghatározása is vitás kérdésnek bizonyult /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 4

5 20. Sok tagállam ugyanis nem támogatja a határérték bevezetését, vagy pedig azt szeretnék, hogy magas legyen a leányvállalatokra vonatkozó O-SII puffer felső határértéke, mivel megítélésük szerint fontos biztosítani a helyi leányvállalatokban a megfelelő tőkeszintet egyrészt a pénzügyi stabilitás, másrészt az egyes tagállamokon belül rendszerszinten jelentős intézmények számára egyenlő feltételek biztosítása érdekében. Egyes tagállamok azonban azt pártolják, hogy a leányvállalatokra vonatkozó O-SII puffer felső határértéke alacsony legyen, mivel attól félnek, hogy egy magasabb határérték a bankcsoportok leányvállalatainak vonatkozásában sokkal szigorúbb tőkekövetelményeket, és végső soron a tőke fragmentálódását eredményezné. 21. Mindazonáltal kezelni kell az olyan leányvállalatok jelentette kockázatokat, amelyek a belföldi piac szempontjából jelentősebbek, mint az anyabank a székhely szerinti piac szempontjából vagy mint a teljes bankcsoport. Ezért a hatóságoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a bankcsoportra vonatkozó puffernél magasabb pufferrátát írjanak elő a leányvállalatokra vonatkozóan. 22. Az elnökség azt javasolta, hogy a leányvállalatokra vonatkozó pufferráta felső határértéke a bankcsoportra vonatkozó szintnél 1%-kal vagy (legfeljebb) 1,5%-kal több legyen, de összességében ne haladja meg a 3%-ot, illetve 3,5%-ot. Figyelembe véve azonban a bankszabályozási csomag különböző területeit, valamint azt a tényt, hogy a csomag más részeire vonatkozóan sikerült széles körű előzetes megállapodást elérni, és már csak a végső megállapodás van hátra, az elnökség úgy véli, hogy a leányvállalatokra vonatkozó pufferráta határértékének a bankcsoportra vonatkozó értéknél legfeljebb 1%-kal magasabb szinten való megállapítása (összesen 3%-os felső határérték mellett) kiegyensúlyozott kompromisszumot jelentene. Az O-SII puffer és az SRB kumulatív alkalmazása és a kumulált összegre vonatkozó felső határérték 23. Szintén intenzív vita folyt arról a kérdésről, hogy lehet-e kumulatív módon alkalmazni a specifikus G-SII, illetve O-SII puffert és az SRB-t, és ha igen, vonatkozzon-e a két követelmény összegére felső határérték. 24. Sok tagállam támogatja a pufferek additivitását, felső határérték előírása nélkül. Mások viszont ugyan elfogadnák az additivitást, de az összegre vonatkozóan felső határértéket szeretnének annak megakadályozása érdekében, hogy összességében esetleg túlzottak legyenek a tőkekövetelmények /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 5

6 25. Az elnökség a két puffer összegére vonatkozóan 5%-os felső értékhatárt javasol, amelyet csak előzetes bizottsági engedély alapján lehetne túllépni. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre (O-SII) vonatkozó felső határ szintjétől függetlenül a pufferek összegére vonatkozó felső értékhatárt a javasolt szinten kellene tartani. B. A BÁZELI REFORMOK VÉGREHAJTÁSA 26. A bázeli reformok végrehajtása tekintetében a legfontosabb lezáratlan kérdés azoknak az átmeneti intézkedéseknek a kérdése, amelyekkel fokozatosan meg lehetne kezdeni az új likviditási standard (nettó stabil forrásellátottsági ráta NSFR) és az új piaci kockázatra vonatkozó standard (a kereskedési könyv teljes felülvizsgálata FRTB) egyes elemeinek alkalmazását. A kereskedési könyv teljes felülvizsgálata (FRTB) fokozatos bevezetés 27. Az FRTB kalibrálása amelyről nemzetközi szinten folytak megbeszélések a piaci kockázatra vonatkozó tőkekövetelmények jelentős emelkedését vonja maga után. Szükség lesz ezért egy fokozatos bevezető időszakra a zökkenőmentes átállás érdekében. Ugyanakkor a tagállamok eltérő nézeteket fogalmaztak meg a bevezető időszak jellemzőit, így annak időtartamát és az új követelmények bevezetésének eljárását illetően, valamint annak a kérdésnek a vonatkozásában is, hogy az új nemzetközi követelmények automatikusan bevezetésre kerüljenek-e. A tagállamok többsége azt részesítené előnyben, ha továbbra is követnénk a nemzetközi megállapodásokban szereplő ütemezést és követelményeket; még akkor is ha ezekről még folynak a megbeszélések. Más tagállamok jobbnak tartanák megvárni a nemzetközi tárgyalások eredményét és az alkalmazásra vonatkozó végleges döntés meghozatala előtt felmérni, hogy célszerű lenne-e figyelembe venni az európai sajátosságokat. 28. Az elnökség ezért négy éves végrehajtási időszakot javasol annak érdekében, hogy a bankok és a felügyeleti hatóságok alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez. A végrehajtási időszak lejártával a Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal be fogja vezetni a nemzetközileg elfogadott új modellezési követelményeket, amit két éves bevezetés követ, amelynek során végig a teljes tőkekövetelmények 65%-át kell teljesíteni, ennek lejártával pedig a követelmények automatikusan a 100%-os kalibrációra emelkednek /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 6

7 Nettó stabil forrásellátottsági ráta származtatott ügyletek esetén 29. A nemzetközi megállapodások lehetővé teszik azt, hogy a származtatott ügyletek által generált finanszírozási kockázatra vonatkozó stabil forrásellátottsági követelmények az 5% és 20% közötti sávban mozogjanak. A tagállamok jelenleg eltérően vélekednek arról, hogy milyen százalékban lenne megfelelő ezt meghatározni. Több tagállam konzervatívabb álláspontot képvisel és a 20% alkalmazását tartja megfelelőnek, míg mások mindössze 5%-ot szeretnének alkalmazni és azzal érvelnek, hogy ez is elegendő lenne a nemzetközi megállapodásokban foglaltak teljesítéséhez. 30. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások során nem sikerült megállapodásra jutni, továbbá arra, hogy az alacsonyabb, 5%-os követelmény nemzetközi szinten még kellőképpen konzervatívnak minősül, az elnökség úgy ítéli meg, hogy a származtatott ügyletek esetében az 5%-os követelmény felülvizsgálati rendelkezéssel kiegészítve arra az esetre, ha a standardot nemzetközi szinten felülvizsgálnák megfelelő lenne. Nettó stabil forrásellátottsági ráta repomegállapodások és fordított repomegállapodások esetében 31. A nemzetközileg elfogadott NSFR standard aszimmetrikus a rövid távú tranzakciókra vonatkozóan, ugyanis a bankoknak stabil forrásellátottsággal kell rendelkezniük a készpénzkölcsönzéshez (fordított repomegállapodások), de a standard nem veszi figyelembe a stabil forrásellátottság növekedését készpénz kölcsönvételénél (repomegállapodások). A tagállamok egy része ezt túlságosan konzervatívnak tartja. 32. A tagállamok egy része a nemzetközi standardokat átmeneti időszakkal szeretné alkalmazni, míg mások alacsonyabb stabil forrásellátottsági követelményt szeretnének bevezetni (a készpénzkölcsönzés, azaz a fordított repomegállapodások esetében is) annak érdekében, hogy csökkenjen az aszimmetria. Tekintettel arra, hogy a szakértői szintű tárgyalások során nem sikerült megállapodást elérni, valamint arra, hogy néhány tagállam olyan véleményt képvisel, amely eltér attól a szellemtől, amelyet nemzetközi viszonylatban konzervatívnak értékelnének, az elnökség úgy ítéli meg, hogy megfelelő kompromisszum lenne, ha hosszabb időszak alatt vezetnénk be a nemzetközi megállapodások alkalmazását /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 7

8 33. Összefoglalva tehát az elnökség azt javasolja, hogy az NSFR kerüljön bevezetésre a repomegállapodások és a fordított repomegállapodások esetében négy éves bevezetési időszakkal, ennek során végig állandó 5%-os és 10%-os értékkel, amely automatikusan 10%-ra, illetve 15%-ra emelkedne a bevezetési időszak végén (kivéve, ha a Bizottság ettől eltérő javaslatot tesz egy külön 1. szintű jogalkotási javaslatban). C. A TŐKÉRE ÉS A LIKVIDITÁSRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK A CRR-BEN 34. A CRR javaslat értelmében a felügyeleti hatóságok szigorú feltételek mellett mentességet adhatnak a tőkére és a likviditásra vonatkozó követelmények egyéni teljesítése alól bankcsoportokon belül határokon átnyúló jelleggel. 35. A tagállamok többsége azonban úgy ítéli meg, hogy ez a lehetőség károsan hat a pénzügyi stabilitásra, továbbá korainak is tartják azt, ameddig a bankcsődök következményeit továbbra is részben nemzeti szinten kell viselni a bankunió teljes kiépítéséig. Ugyanakkor a tagállamok egy része úgy gondolja, hogy a mentességek a páneurópai bankcsoportok esetében megkönnyítik a likviditások és a tőke határokon átnyúló kezelését, továbbá úgy ítéli meg, hogy a mentességek a kapcsolódó feltételeket figyelembe véve elfogadhatóak a bankunió megvalósulásának jelenlegi szintjén. 36. Tekintettel arra, hogy a mentességekkel szemben milyen komoly volt az ellenállás azóta, hogy a máltai elnökség alatt arról tárgyalások folytak, az elnökség azt javasolja, hogy a jogalkotási szövegből kerüljenek ki a határokon átnyúló mentességekre vonatkozó módosítások. D. HATÁLY: A CRR/CRD ALÓLI KIVÉTELEK 37. Két tagállam kérelmezte a nemzeti fejlesztési bankjainak a CRR/CRD alóli kivonását egy olyan hatályos rendelkezés alapján, amely más tagállamok több fejlesztési bankja esetében már elérhető. Egy másik tagállam ugyanezt a kivételt kívánta érvényesíteni tizenhat regionális fejlesztési bankja esetében /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 8

9 38. A delegációk túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy a CRR/CRD hatálya alóli kivételek jegyzéke bővíthető legyen a jegyzékben jelenleg nem szereplő hitelszövetkezetekkel és fejlesztési bankokkal. A két fent említett tagállam által a nemzeti fejlesztési bankjaik vonatkozásában benyújtott kérelmek is széles körű támogatást élveznek. A delegációk egy része ugyanakkor aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kikerüljön a hatály alól a harmadik tagállam tizenhat regionális fejlesztési bankja, mivel úgy ítélték meg, hogy ezzel a szóban forgó tagállam bankrendszerének viszonylag nagy szegmense kikerülne az egységes szabálykönyv hatálya alól. 39. Kompromisszumként az elnökség azt javasolja, hogy a fent említett két tagállam kapja meg a lehetőséget a nemzeti fejlesztési bankjaik CRR/CRD hatálya alóli kivonására, a harmadik tagállamban ugyanakkor csak a kisebb azaz a 30 milliárd euró alatti eszközállománnyal rendelkező regionális fejlesztési bankok kapják meg ugyanezt a lehetőséget. E. A SZAVATOLÓTŐKÉRE ÉS A LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNY (MREL) KALIBRÁLÁSA 40. A rendszerszempontból jelentős bankokra (G-SIBek) vonatkozó teljes veszteségviselő képességi (TLAC) standardot, amelyet a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) fogadott el, végre kell hajtani a jelenlegi MREL keretben. Az MREL keret néhány aspektusa más bankok vonatkozásában is felülvizsgálatra került a bankok szanálhatóságának általánosságban történő javítása érdekében. Az 1. pillér szerinti MREL-követelmény hatálya: 41. A TLAC standard harmonizált minimumszintet határoz meg a G-SIBek veszteségviselő és feltőkésítési képessége vonatkozásában, amelyet általában alárendelt instrumentumokkal kell teljesíteni. A Bizottság azt javasolta, hogy a TLAC 1. pillér szerinti MREL-követelményként kerüljön átültetésre /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 9

10 42. A tagállamok közül néhány szerint jobb lenne az 1. pillér szerinti MREL hatályát kiterjeszteni más, rendszerszempontból jelentős bankokra (az O-SIIokra és/vagy bizonyos küszöbérték fölött az Egységes Szanálási Testület alá tartozó bankokra). A tagállamok túlnyomó többsége inkább a TLAC hatályát venné át. 43. Az elnökség ennek megfelelően megtartotta a G-SIBekre alkalmazandó 1. pillér szerinti MREL-követelmény TLAC hatályát. A 2. pillér szerinti MREL-követelmény kalibrálása: A piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer megsértésének hatása a maximálisan felosztható összegre vonatkozó korlátozásokra 44. A 2. pillér szerinti MREL-követelményt összességében úgy kell kalibrálni, hogy az biztosítsa a veszteségviselő képesség megfelelő mértékét (ami megfelel a prudenciális tőkekövetelményeknek, beleértve a tőkére vonatkozó iránymutatást is) és lehetővé váljon a bankok olyan szintre történő feltőkésítése, amellyel a bank képes megfelelni a prudenciális engedélyezési követelményeknek és elegendő piaci bizalmat fenntartó tőkepufferrel fog rendelkezni a szanálási tervben foglaltaknak megfelelően. 45. Annak érdekében, hogy a szanálási hatóságok különböző szintű és arányos intézkedéseket alkalmazhassanak, ha beavatkozásra van szükség az MREL megsértése miatt, a Bizottság a 2. pillér szerinti MREL vonatkozásában ún. iránymutatás bevezetését javasolta azért, hogy a maximálisan felosztható összegre (MDA) vonatkozó korlátozások csak egy későbbi fázisban kerüljenek alkalmazásra, amikor a MREL megsértése már elér egy bizonyos mértéket (azaz alacsonyabb tőkeszinten). 46. A Bizottság által a 2. pillér szerinti MREL-re tett javaslat így magába foglalja az MREL-követelményt és az MREL-iránymutatást. Mind a követelmény, mind pedig az iránymutatás kötelező és azoknak mindenkor meg kell felelni /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 10

11 47. A Bizottság által javasolt 2. pillér szerinti MREL-követelmény célja, hogy biztosítsa i. a prudenciális tőkekövetelményekkel azonos mértékű veszteségviselést, és ii. azon feltőkésítési követelmények teljesülését, amelyek lehetővé teszik, hogy a bank a szanálást követően megfeleljen az engedélyezési követelményeknek. 48. A Bizottság által javasolt MREL-iránymutatás további veszteségviselést is biztosít, a prudenciális tőkére vonatkozó iránymutatás és a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer szintjéig. Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az MDA-k korlátozását az olyan esetekben, amikor a bankok még kényelmesen megfelelnek a prudenciális követelményeknek, a Bizottság azt javasolta, hogy az MDA-kra ne legyen korlátozás alkalmazandó, amennyiben a bank megszegi az MREL-iránymutatást (amely a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffert is magában foglalja). Ha azonban a MRELiránymutatást következetesen megszegik, a szanálási hatóság az iránymutatást MREL-követelménnyé alakíthatja (amely esetben alkalmazandók az MDA-kra vonatkozó korlátozások). 49. Az elmúlt évben hosszas megbeszélések folytak arról a kérdésről, hogy a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer az MREL-iránymutatás része maradjon-e vagy inkább kerüljön át az MREL-követelmények közé (ami az utóbbi esetben az MDA-k korábbi korlátozását eredményezné). 50. Számos tagállam azt preferálja, hogy az MREL-követelmények része legyen a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer. Ezenfelül e tagállamok úgy vélik, hogy amennyiben a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer az MREL-iránymutatás része marad, akkor az iránymutatást automatikusan MREL-követelménnyé kell alakítani, ha az iránymutatásokat három hónapnál hosszabb időn át megszegik. 51. Más tagállamok szerint a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffernek az iránymutatás részét kell képeznie. Ezenfelül e tagállamok azt is szeretnék, hogy az MRELiránymutatás követelménnyé való alakítása kizárólag valamely/a szanálási hatóság mérlegelési jogkörében hozott döntés alapján történhessen /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 11

12 52. Kompromisszumként, a tagállamok rendkívül eltérő nézetei közötti egyensúly megteremtése érdekében az elnökség azt javasolja, hogy a piaci bizalmat fenntartó tőkepuffer maradjon a 2. pillér szerinti iránymutatások keretében, és legyen kötelező a globálisan rendszerszinten jelentős bankok és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények esetében. Ha a 2. pillér szerinti iránymutatásokat következetesen megszegik, a szanálási hatóságoknak megfelelő időben határozniuk kell a 2. pillér szerinti említett iránymutatásnak a 2. pillér szerinti követelménnyé való alakításáról. A 2. pillér szerinti MREL-követelmény kalibrálása: Szankciók az MREL megszegése esetén 53. A Bizottság ezenfelül azt javasolta, hogy az MDA-t csak hathónapos türelmi időszakot követően lehessen korlátozni, amennyiben e korlátozások oka az, hogy a bank nem tudta a MREL szempontjából figyelembe vehető kötelezettségeket megújítani. 54. Több tagállam sem értett egyet e türelmi időszakkal, és a TLAC-ra vonatkozó nemzetközi standardokra hivatkozott, amelyek értelmében a veszteségviselési és feltőkésítési képességet úgy kell kezelni, mint egyfajta minimális tőkekövetelményt. Néhány tagállam törölné az automatizmusra való utalást, és az MDA korlátozását opcionális eszközzé tenné a MREL megszegése esetén. 55. Az elnökség kompromisszumként a bizottsági javaslat elfogadását javasolja, és hogy az MDA-korlátozásokat automatikusan alkalmazzák a hathónapos türelmi idő lejártát követően. A 2. pillér szerinti MREL-követelmény kalibrálása: Az MREL-követelmény összekapcsolása a minimum 8%-os hitelezői feltőkésítést előíró szabállyal 56. A tárgyalások során az egyik legfontosabb kérdésnek az bizonyult, hogy az MRELkövetelményt érdemes e összekapcsolni az összes kötelezettség és a szavatoló tőke minimum 8%-át kitevő hitelezői feltőkésítést előíró szabállyal, és ha igen, hogyan /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 12

13 57. Több tagállam azt támogatja, hogy az MREL az összes bank esetében érje el legalább az összes kötelezettség és a szavatoló tőke 8%-át. 58. Más tagállamok nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel, mivel szerintük a 8%-os hitelezői feltőkésítés megvalósítása tényleges szanálás esetén nem garantálná az Egységes Szanálási Alap hozzájárulását. E tagállamok úgy látják, hogy a 8%-os hitelezői feltőkésítés nem csak az MREL-lel valósítható meg, hanem más eszközökkel is (mivel a hitelezői feltőkésítésbe bevonható eszközök köre tágabb, mint az MREL). 59. Az elnökség ezért azt javasolja, hogy a szanálási hatóságoknak az MRELiránymutatás szintjének meghatározásakor mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük a 8%-os hitelezői feltőkésítési szabály figyelembevételére, amennyiben az összhangban van a szanálási tervekkel, és számításba kell venniük a hitelezői feltőkésítésbe bevonható, de az MREL céljára nem figyelembe vehető egyéb kötelezettségeket is. 60. Az elnökség szerint ez a kompromisszum megfelelő egyensúlyt teremt a különböző tagállamok véleménye között. Alárendelés 61. A Bizottság azt javasolta, hogy az 1. pillér szerinti MREL teljesítése alárendelt eszközökkel történjen. A szanálási hatóságok azonban mérlegelési jogkörükben előírhatják az alárendelést a 2. pillér szerinti MREL (-követelmény, illetve - iránymutatás) céljára, amennyiben ez annak biztosításához szükséges, hogy a hitelezők szanálás esetén ne részesüljenek rosszabb elbánásban, mint a fizetésképtelenségi eljárás esetén. 62. A fő kérdés az, hogy az alárendelés kötelező legyen-e az 1. pillér szerinti MREL-nél magasabb kalibrálási szinteken és a globálisan rendszerszinten jelentős bankokénál tágabb körben /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 13

14 63. Egyes tagállamok azt kérik, hogy az egész 2. pillér szerinti MREL-követelményt alárendelt eszközökkel kelljen teljesíteni, minden bank esetében. Azt is kérik, hogy a 8%-nak megfelelő MREL-követelményt alárendelt eszközökkel kelljen teljesíteni, minden bank esetében. 64. Más tagállamok a kötelező alárendelést kizárólag az 1. pillér szerinti MRELkövetelményre korlátoznák. Ezenfelül egyes tagállamok azt támogatnák, hogy a szanálási hatóságok ne írhassák elő az alárendelést az MREL-iránymutatás keretében. 65. Kompromisszumként az elnökség azt javasolja, hogy a kötelező alárendelés csak az 1. pillér szerinti (csak a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó) követelményre legyen alkalmazandó. A 2. pillér szerinti követelmény és iránymutatás tekintetében az alárendelésről a szanálási hatóságok mérlegelési jögkörükben dönthetnek, és (bizonyos küszöbértékek elérése esetén) meg kell vizsgálniuk, hogy szükséges-e az alárendelés. 66. Az átmeneti időszakokat illetően néhány tagállam úgy érvelt, hogy a jelenlegi BRRDn alapuló, 2016 óta alkalmazandó MREL-keretet kell alkalmazni különösebb átmeneti időszakok nélkül, kivételt képeznek ez alól egyes bankok. Más tagállamok kifejezetten előírnák a minimális átmeneti időszakot, és egyes bankok, pl. nagyrészt betétekből finanszírozott intézmények esetében elegendő hosszúságú átmeneti időszakot írnának elő. 67. Az elnökség szintén azt javasolja, hogy egyénileg kell megállapítani az MREL-nek való megfelelés határidejét, amely legfeljebb 2024 lehet, és (eseti alapon) meghosszabbítható /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 14

15 III. ÖSSZEGZÉS 68. Az észt elnökség felkéri a Tanácsot, hogy nyugtázza ezt a jelentést, hogy folytatódhasson a munka. 69. Felkérjük a bolgár elnökséget, hogy a bankunió megerősítését célzó munka átvétele és folytatása során építsen az elért eredményekre, és vigye tovább a évi ütemtervben elfogadott területeken a tárgyalásokat /1/17 REV 1 adt/ktr/ok/ok/adt/kb 15