Egy új módszer a levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározására. Kassai Miklós
|
|
- János Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egy új módszer a levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározására Kassai Miklós Kassai Miklós okl. gépészmérnök, MSc. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék ( kas.miklos@gmail.com) 1
2 1. Bevezető Magyarország energiafelhasználásának közel 4%-át a lakosság, illetve a lakosság által használt épületek (lakóépületek) energiafelhasználása adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló, és ha figyelembe vesszük az iparban és a közlekedésben lévő hasonló rendeltetésű épületeket is (pl. irodák), ez az érték megközelíti az 5%-ot [1]. Ezen belül meghatározó hányadot jelent a klimatizálás energiafelhasználása. A kutatómunkában, melyet a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén dolgoztunk ki Dr. Kajtár László egyetemi docens vezetésével, első szakaszában a szakirodalom feldolgozása mellett áttanulmányoztuk, hogy milyen hazai és nemzetközi rendeletek állnak jelenleg rendelkezésre a klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. Hazánkban 27-ben jelentek meg a MSZ EN és a MSZ EN 1524 honosított rendeletek, melyek a légkondicionáló és szellőztető rendszerek ellenőrzéséhez adnak útmutatást, ezek elsősorban a beüzemelésre, és a már meglévő rendszerek üzemi paramétereinek a vizsgálatához nyújtanak segédleteket. Magyarországon 28-ban jelent meg a 264/28. (XI. 6.) Kormányrendelet, mely a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról ad útmutatást, de a rendelet nem jelent egy, a teljes légkondicionáló rendszerre vonatkozó energetikai tanúsítást. Erik Reichert a doktori disszertációjában a Stuttgarti Egyetemen, Németországban kidolgozott egy módszert, melynek segítségével a levegőkezelő központok nettó energiafelhasználása számítható ki. A módszer a klímaközpontban lejátszódó levegő főbb állapotváltozási folyamatainak (nedvesítés, hűtés) megfelelően 4 db zónára osztja a Mollier-féle h-x diagramot, és az eljárással a vizsgált tér földrajzi fekvésének megfelelő statisztikai, meteorológiai adatbázis segítségével számolható ki a vizsgált klímaközpont energiafelhasználása. Ugyancsak Németországban, Bert Oschatz professzor úr vezetésével a Zittau/Görlitz Főiskolán dolgoztak ki egy módszert, amely a légtechnikai és a klímatechnikai rendszerek energiafelhasználásának a meghatározására ad útmutatást. A módszer alkalmazásakor adott klímaközpont típusok energiafelhasználásának a meghatározása során táblázatokban rögzített fajlagos energiafelhasználási értékeket ([Wh/m 3 h] dimenzióban) kell felhasználni, majd így havi bontásban van lehetőség a fűtési és a hűtési energiafelhasználását az adott klímaközpont esetében számítani. Claude-Alain Roulet kutatása során kidolgozott egy módszert a helyiségek fűtési és hűtési éves energiafelhasználásának a meghatározására, lakó- és nem lakóépületek esetén. A módszer a szellőzés éves energiaigényének a meghatározására is közöl méretező eljárást. A számítás elvégezhető havi bontásban is, ekkor a külső levegő hőmérsékletét az egyes hónapokra jellemző meteorológiai előfordulások várható értékével lehet figyelembe venni és számítani. A különböző országokban a kutatók által kidolgozott méretezési eljárásokat szabványokban is rögzítették: a VDI 267 (Blatt 21) Erik Reichert munkája alapján, a DIN V /3/5/1 Bert Oschatz professzor úr által vezetett kutatómunka alapján, a pren ISO 1379 szabványtervezet Claude-Alain Roulet munkája szerint készült. Utóbbit az Európai Unió tagállamai közül Bulgária, Franciaország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia is átvett, egyetértve és elfogadva a tervezetben közölt módszereket, eljárásokat, mely hazánkban 28-ban lett honosítva és hatályba 2
3 léptetve MSZ EN ISO 1379:28 néven. A klímaközpontok energiafelhasználása két módon határozható meg. Az üzemelő levegőkezelő központok esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 22/91/EK direktíva és a vonatkozó hazai 7/26. (V. 24.) TNM rendelet alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határoznunk az épület várható éves energiafelhasználását. A kutatási téma aktualitását is mutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szakirodalmi méretező módszerek és adatok csupán a klímaközpontok energiafelhasználásának hozzávetőleges becslését teszik lehetővé. Nincsenek pontos, egyértelmű módszerek, a jelenlegi megoldások főbb célja elsősorban a minősítés, és nem veszik figyelembe a vizsgált klímaközpont beépítési körülményeit, tekintettel a kiszolgált tér igényére, annak hőmérlegére, hő- és nedvességterhelésére. A kutatómunkánkban a klímaközpontok valós energiafelhasználásának a meghatározására törekedtünk, melyhez az épületenergetikai kutatásokban már alkalmazott valószínűségelméleti módszert alkalmaztuk, mert ez az eljárás veszi figyelembe kellő pontossággal a külső légállapot változását az év során, mely változás határozza meg a legfőképpen épületeink és a bennük üzemelő épületgépészeti berendezések éves energiafogyasztását. A gyakorlatban előforduló jellegzetes felépítésű levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározásához új fizikai és matematikai modelleket dolgoztunk ki, melyhez a külső levegő hőmérséklet és entalpia tartamdiagramjait használtuk fel. A kutatómunkát a BME Kutatóegyetem Pályázata is támogatta. 2. A levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározása az új módszer alapján Tekintettel arra, hogy a levegőkezelő központok felépítése, és a bennük lejátszódó levegő állapotváltozási folyamat igen összetett, szükséges a folyamatot pontosan leíró fizikai és matematikai modellek kidolgozása. Kutatómunkánkban ennek a feladatnak a megoldását tűztük ki célul, amelyhez a klimatológiai kutatások során kidolgozott külső levegő hőmérséklet és entalpia tartamdiagramjait használtuk fel. A szakirodalomban megtalálható külső légállapot tartamdiagramjai [2] alapján végzett energetikai vizsgálatok amiatt kedvezőek a klímaközpontok energiafelhasználásának meghatározása szempontjából, mert kidolgozták őket havi, éves, fűtési és hűtési időszakra is vonatkoztatva, így megállapítható az olyan rendszerek energiafogyasztása is, melyek az üzemeltetésük módjából adódóan az évnek csak bizonyos szakaszában üzemelnek. A nappali és éjszakai (félnapi) bontás is megfigyelhető a tartamdiagramokon, így tovább pontosítható a csak nappali üzem esetén a 7-19 óra közötti, éjszakai üzem esetén a 19-7 óra közötti, míg folyamatos üzemnél a -24 órás időintervallumok. Különböző időszakokra vonatkozó tartamdiagramokat szemléltet az 1. és a 2. ábra, melyeken megfigyelhető a nappali (7-19 óra közötti) és az éjszakai (19-7 óra közötti) időszakra történő bontás. Ezeket a diagramokat tartamdiagramoknak [3], hőmérséklet esetében hőfok-gyakorisági görbének, entalpia esetében, pedig hőtartalom-gyakorisági görbének [4] is nevezi a szakirodalom. 3
4 óra között óra között 9 8 τ, óra Eloszlás, F, % a, b, t o, C 1. ábra A külső levegő hőmérsékletének tartamdiagramja októbertől márciusig terjedő időszakban (Budapest évek átlaga) [2] i o, kcal/kg óra között óra között 8 τ, óra i, kj/kg o a, b, 9 1 Eloszlás, F, % 2. ábra A külső levegő entalpiájának tartamdiagramja áprilistól szeptemberig terjedő időszakban (Budapest évek átlaga) [2] 4
5 A görbék egyes pontjaihoz rendelt számok az alapul vett időszak azon időtartamát jelölik, amelyben a külső levegő állapotát jellemző érték az adottnál kisebb, tehát a tartamdiagramok tetszőlegesen kiválasztott pontja megmutatja, hogy hány órán át, valamint a szóban forgó időtartam hány százalékában volt a kiválasztott értéknél alacsonyabb a külső levegő hőmérséklete, illetve entalpiája [2]. Kutatómunkánk elméleti alapjait a szakirodalom feldolgozása során szerzett információk is képezték, mi szerint az említett tartamdiagramok által meghatározott területek a légkezelés energiaigényével is arányosak [5, 6, 7]. Tanulmányozva azonban a témához kötődő hazai és nemzetközi kutatásokat és kutatási eredményeket azt tapasztaltuk, hogy csak olyan levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározására vonatkozó vizsgálatok állnak rendelkezésre, amelyek csak egy-egy levegőkezelő elemet tartalmaznak. Ennek megfelelően a 3. ábra vonalkázott területe a szellőző levegő felmelegítésének energiaigényével arányos területet mutatja [2] óra között τ, óra óra között Eloszlás, F, % t, C o 3. ábra A kalorifer fűtőenergia-igényével arányos terület [2] A fűtési és hűtési energiafelhasználás meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a külső levegő állapota (hőmérséklet, nedvességtartalom és entalpia) a napi periódusidőnek megfelelően, évszakonként módosulva változik [8, 9, 1, 11, 12, 13, 14]. A klímaközpontok energiafelhasználása a fűtés, a hűtés, a ventilátor és a szivattyú energiafelhasználásából tevődik össze [15, 16, 17]. Számításukat nagyon megnehezíti, hogy a levegőkezelő központok az év során elsősorban a változó külső időjárás, légállapot jellemzők miatt folyamatosan változó teljesítménnyel üzemelnek. 5
6 3 A kidolgozott módszer bemutatása A levegőkezelő központok általában befúvó és elszívó központokból állnak [18, 19, 2, 21]. Általános esetben, az épületeket friss levegővel ellátó, leggyakrabban üzemelő klímaközpontok elemei: Befúvó központ: - szűrő 1, - hővisszanyerő, - előfűtő, - visszakeverés, - adiabatikus nedvesítő, - utófűtő, - hűtő, - befúvó ventilátor, - szűrő 2, - gőzbeporlasztó. Elszívó központ: - ventilátor, - szűrő 3, - visszakeverés, - hővisszanyerő. A felsorolásban szereplő levegőkezelő elemekből építhető fel egy adott feladat esetében a levegőkezelő központ. A kutatómunkánk során a gyakorlatban üzemelő jellegzetes felépítésű levegőkezelő központok energiefalhasználásának a meghatározására a módszert kidolgoztuk. A kidolgozott méretező eljárást a könyv fejezetének terjedelmi korláta miatt egy frisslevegős klímaközpont esetében mutatjuk be. A klímaközpont felépítésére vonatkozó kapcsolási rajz a 4. ábrán látható. Az ábrán szereplő jelölések az alábbiak: EF : Előfűtő, AN : Adiabatikus nedvesítő kamra, H: Hűtőkalorifer, UF : Utófűtő, V: Ventilátor, S: Szűrő, EZS: Esővédő zsalu. 6
7 EZS 2 V 2 S 3 T B EZS 1 S 1 EF AN H UF V 1 S 2 KM EF N H UF SZ 4. ábra A frisslevegős klímaközpont kapcsolási vázlata Az energetikai számításoknál figyelembe kell venni a levegőkezelő elemek sorrendjét és a klímaközpontban lejátszódó levegő állapotváltozási folyamatokat. A klímaközpontok üzemeltetése során lejátszódó folyamatokat Mollier-féle h-x diagramban lehet szemléltetni a legjobban [22, 23, 24, 25]. Bizonyos paraméterek adottak, ilyen, pl. a külső levegő hőmérséklete és relatív nedvességtartalma a méretezési állapotban (t KM ; ϕ KM ), a klímaközpont által előállított, és a helyiségbe jutatott szellőző levegő, valamint a helyiségből távozó levegő paraméterei (t sz, ϕ sz ; t T, ϕ T ). A számítások elvégzéséhez tudnunk kell még a szellőző levegő térfogatáramát, a levegőkezelő központ egyes elemein áthaladó levegő sűrűségét, melyet a számítás egyszerűsítése érdekében gyakran a felfűtést vagy hűtést jellemző közepes hőmérsékletekhez (a kalorifer előtti és utáni levegő hőmérsékletek számtani középértékéhez) tartozó sűrűségértékeket szokás figyelembe venni (pl. 1,2 kg/m 3 ), akárcsak a méretezés során. A fizikai és matematikai modellek kidolgozása során a távozó légállapotot azonosnak vettük a belső légállapottal (t B, ϕ B ). Az energetikai elemzést nem befolyásolja a belső légállapot tényleges helyzete a szellőző és a távozó légállapotok között. A fűtési üzemet tekintve az adiabatikus nedvesítő kamrából kilépő levegő relatív nedvességtartalma a legtöbb klímaközpont esetén 95 %, bár ennek az értéke a porlasztás intenzitásától függ. Az energetikai számításhoz szükséges további adatok ismeretére már rendelkezésre áll a Mollier-féle h-x diagram. Adott légállapotokra vonatkozó folyamatábrát szemléltet az 5. ábra. Az ábrán látható méretezési állapotban az előfűtés folyamata ( KM EF szakasz), az adiabatikus nedvesítés folyamata ( EF N szakasz), majd az utófűtés folyamata ( N UF szakasz), végül a helyiség hő- és nedvességterheléséből adódó, az állapotváltozás irányjelzőjének megfelelő helyiség átöblítése ( UF T szakasz). 7
8 3 25 EF 1,16 1,18 UF=SZ Léghőmérséklet ( C) ,2 1,22 1,24 1,26 1,28 1,3 1,32 1,34 1,36 1, KM -1 N T=B h EF h x h UF h/ x ( kj/kg ) Mollier féle h-x diagram össznyomás 1 mbar nedvesség x (g/kg) Parciális vízgőznyomás p (mbar) ábra A levegő állapotváltozási folyamatok Mollier-féle h-x diagramban A fűtési és a hűtési energiafelhasználást a külső levegő hőmérsékletének és entalpiájának tartamdiagramjai alapján az alábbiak szerint határoztuk meg. A frisslevegős klímaközpont fűtési energiafelhasználásának a vizsgálatánál a külső levegő változása során az előfűtés az adiabatikus nedvesítés által meghatározott állandó entalpia vonalig történik, ennek következtében a külső levegő entalpia tartamdiagramját kell alkalmazni a fűtési energiafelhasználás meghatározásához. A szellőző levegő ilyen módú nedvesítését az adiabatikus nedvesítőkamra végzi, melyben a finom szemcsékké porlasztott vizet (pl. fúvókákkal) a légáramba juttatjuk, ahol az elpárologva gőz fázisba kerül. A fázisátalakuláshoz szükséges energiát a víz a levegőtől veszi fel, emiatt a levegő hőmérséklete érezhetően csökken [26]. A tartamdiagramon (6. ábra) is jól láthatók a fent említett légállapot paraméterek, 8
9 ennek megfelelően szerkeszthető ki a tartamdiagramon az egyes elemek (előfűtő, utófűtő) energiafelhasználásával arányos területek. A bemutatott ábrán azzal a közelítéssel éltem, hogy a szellőző és a távozó légállapotot is állandó állapotnak feltételeztem. Természetesen a szellőző légállapot változását is figyelembe lehet venni a fűtési idényben. A vizsgálataim során a fűtési és hűtési energiafelhasználás meghatározásakor a méretezési állapotoknak megfelelő szellőző és távozó légállapotokat, valamint a méretezési állapotnak megfelelő állapotváltozási irányjelzőket állandó értéknek vettem. Folyamatos üzemű (-24 óra) levegőkezelő központ esetében a teljes időszakra vonatkozó tartamdiagramot kell használni, míg nappal vagy éjszaka (7-19 óra vagy 19-7 óra között) üzemelő levegőkezelő esetében értelemszerűen a fél napra vonatkozó tartamdiagramot. τ tot h EF óra között = h N h UF = h SZ 1 τ, óra F K (h) EF UF Eloszlás, F, % -2 h 8 KM h, kj/kg 6. ábra Az elő- és utófűtő energiafelhasználásával arányos területek a tartamdiagramon A 6. ábra a klímaközpont nappali (7-19 óra közötti) energiafelhasználásának a meghatározásához szükséges tartamdiagramot szemlélteti. A tartamdiagram abszcisszáján a méretezési állapothoz tartozó értékek is láthatóak. Az ábrán szereplő jelölések: F K (h) [-] a külső levegő hőtartalom-gyakorisági görbéje, h KM [kj/kg] a külső levegő entalpiája méretezési állapotban télen, h EF [kj/kg] a levegő entalpiája az előfűtő után, mely azonos az adiabatikus nedvesítő kamrából kilépő levegő entalpiájával ( h N ), h UF [kj/kg] a levegő entalpiája az utófűtő után, mely egyben a szellőző levegő entalpiája ( h SZ ) a téli fűtési esetet tekintve. 9
10 Ennek megfelelően határoztuk meg a frisslevegős klímaközpont esetén az egyes levegőkezelő elemek energiafelhasználásának a meghatározására vonatkozó matematikai és fizikai egyenleteket. Az előfűtő energiafelhasználása: ahol: Q EF ρ [kg/m 3 ] hef ( h) = ρ V& F dh [kj/év] (15) EF K hkm a levegő sűrűsége, V & EF [m 3 /h] az előfűtőn átáramló levegő térfogatárama. Az utófűtő energiafelhasználása: ahol: Q UF huf ( h) = ρ V& F dh [kj/év] (16) UF hef K V & UF [m 3 /h] az utófűtőn átáramló levegő térfogatárama (frisslevegős klímaközpont esetén megegyezik az előfűtőn átáramló levegő térfogatáramával ( V & EF )). Az integrál értékek az entalpia tartamdiagram esetén értelemszerűen [ kj h / kg] dimenzióban adódnak. A számítás során kapott eredmény így az energiafelhasználás mértékegységét, [kj]-t eredményez. Attól függően, hogy havi vagy éves energiafelhasználást vizsgálunk az energiafelhasználást havi vagy éves időszakra vonatkoztatva kell értelmezni. Ennek megfelelően havi tartamdiagram használata esetén (adott hónap energiefelhasználásának vizsgálatakor a hozzá tartozó havi tartamdiagram felhasználásával) a kapott eredmény [kj/hó] dimenziójú, éves energiafelhasználás vizsgálatakor, pedig a kapott eredmény mértékegysége [kj/év]. A hűtési üzemet vizsgálva az eljárás menete hasonló (7. ábra). Általános esetben a klimatizálás során 1 db hűtőkalorifer hűti le a klímaközpontba beérkező levegőt [27, 28]. A külső méretezési légállapot ( t KM, ϕ KM, h KM ) nyáron a vonatkozó előírások szerint ismert. A hűtőkalolifer felületének a közepes hőmérséklete ( t FK ) a hűtővíz 7/12 C hőfoklépcsője esetén a kalorifer bordázata függvényében pontosan számolható, mely közel C hőmérsékletű. 1
11 3 25 1,16 1,18 KM Léghőmérséklet ( C) ,2 1,22 1,24 1,26 1,28 1,3 1,32 1,34 1,36 1, SZ FK h H h/ x ( kj/kg ) Mollier féle h-x diagram össznyomás 1 mbar nedvesség x (g/kg) Parciális vízgőznyomás p (mbar) ábra A hűtés folyamata Mollier-féle h-x diagramban Az említett adatok ismeretében a hűtőkalorifer energiafelhasználásával arányos terület a tartamdiagramon szerkeszthető (8. ábra). Az éves hűtési energiafelhasználás meghatározásakor - tekintettel arra, hogy a hűtési folyamat során a hűtőkalorifer felületén nedvesség kiválás történik (a kalorifert körülvevő levegő nedvességtartalma a hőcserélő felületén kondenzálódik) - az áprilistól szeptemberig terjedő külső levegő entalpiájának tartamdiagramját kell alkalmazni. 11
12 τ tot h SZ h KM 1 τ, óra F K (h) H óra között Eloszlás, F, % h, kj/kg 1 Az hűtőkalorifer energiafelhasználása: ahol: hkm 8. ábra A hűtés energiafelhasználásával arányos terület az entalpia tartamdiagramon [ F ( h) ] QH = ρ V& H 1 K dh [kj/év] (17) hsz V & H [m 3 /h] a hűtőkaloriferen átáramló levegő térfogatárama, h [kj/kg] a szellőző levegő entalpiája. SZ A hűtési energiafelhasználás ismeretében a kompresszorok elektromos energiafelhasználása számítható: Q W H = H [kj/év] illetve [kwh/év] (18) SEER ahol: SEER [-] a folyadékhűtő szezonális hűtési teljesítménytényezője [26,29]. A folyadékhűtő kompresszorának teljesítménytényezője a hűtési időszak során változik, mely változást szezonális átlagértékkel vehetjük. 12
13 4. Az eredmények A kutatómunkánk során összehasonlító energetikai elemzést végeztünk az általam kidolgozott új, valószínűségelméleti módszerrel történő energiafelhasználási módszer és a jelenleg rendelkezésre álló fontosabb nemzetközi gyakorlatban alkalmazott méretező eljárások között. Az elemzés során 3 különböző jellegzetes klímaközpont nettó fűtési és hűtési energiafelhasználásának az elemzését végeztük el. A számítások során a nappali energiafelhasználást vizsgáltunk, és a klímaközpontok által szállított szellőző levegő térfogatárama 3 m 3 /h volt. Az energetikai értékelés során a Bert Oschatz szerinti módszer kivételével (tekintettel arra, hogy csak németországi meteorológiai adatokkal készült az eljárás) Budapestre vonatkozó meteorológiai értékekkel számoltam. Az egyes levegőkezelő központ elemeit az 1. táblázat szemlélteti. A táblázatban szereplő jelölések az alábbiak: HV H : Hőátvitelre alkamas hővisszanyerő, HV HN : Hő- és nedvességátvitelre alkamas hővisszanyerő, EF: Előfűtő, H: Hűtőkalorifer, AN: Adiabatikus nedvesítő kamra, G: Gőzbeporlasztó, UF: Utófűtő. Lev.kez.kp. HV H HV HN EF H AN G UF 1. X X X X X 2. X X X X X 3. X X X X 1. táblázat Az egyes levegőkezelő központok felépítése A nettó fűtési és hűtési hőenergia-felhasználás meghatározása során kapott eredményeket a 2. és 3. táblázat mutatja. Q F [kwh/év] Valósz. elm. Erik Reichert Bert Oschatz Claude-Alain Roulet táblázat A nettó fűtési energiafelhasználás Q H [kwh/év] Valósz. elm. Erik Reichert Bert Oschatz Claude-Alain Roulet táblázat A nettó hűtési energiafelhasználás 13
14 A táblázatokból is látható, hogy az egyes méretező eljárás által számított energiafelhasználás eltérő eredményt mutat, de minden vizsgált esetben a külföldi módszerek közül valamelyik eredmény az általunk kidolgozott módszerrel azonos. Az adiabatikus nedvesítő alkalmazása esetén adódott nagyobb energiafelhasználás, ami a mi módszerünk szerint. Véleményünk szerint a külföldi módszerek nem veszik figyelembe az adiabatikus nedvesítés miatti nagyobb előfűtő energiafelhasználását. Az eredmények különbőzőségének az oka még, hogy a jelenleg aktuális előírások az energiafelhasználást csupán az adott hónapra jellemző egyetlen meteolológiai átlagértékkel, átlag hőmérséklettel, átlag entalpiával jellemzik, szemben a valószínűségszámítási alapokon kidolgozott módszerrel, mely amellett, hogy egy hatékony méretező eljárás, jóval pontosabb értékeket eredményez. A kutatómunkánk során 3 db épületegyüttes energetikai jellemzőinek a meghatározását végeztük el a jelenleg érvényben lévő épületenergetikai méretező eljárás (7/26. (V. 24.) TNM rendelet) alapján, valamint az általunk kidolgozott valószínűségelméleti módszerrel. Az épületekben összesen 3 db levegőkezelő központ üzemel, melyek energiafelhasználását határoztuk meg, és az így kapott eredményeket összevetettük a tényleges fogyasztási értékekkel. Így lehetőségünk volt az új kidolgozott elméleti módszer ellenőrzésére. A vizsgálatoknál alapul vett levegőkezelő központok nagy száma alapján (3 db) kijelenthető, hogy a valószínűségelméleti módszer eredményének a pontossága nagy biztonsággal ellenőrizhető volt, a legnagyobb eltérés a mért és a számított értékek között nem haladta meg a 11,7 %-ot. 5. Konklúzió A kidolgozott új valószínűségelméleti módszer alkalmas még különböző felépítésű klímaközpontok energetikai elemzésére, összehasonlítására, és az energiamegtakarítás vizsgálatára is. Az összehasonlító elemzésnél vizsgált klímaközpontok közül a 3. egy frisslevegős levegőkezelő központ. Ennek az energiafelhasználását összevetve az 1. jelű frisslevegős klímaközpont energiafelhasználásával, η = 6% hatásfokú hőviszanyerővel végezve a számítást, éves szinten az 1-es levegőkezelő központtal fűtési esetben kwh (9. ábra), hűtési esetben 1 1 kwh (1. ábra) energia takarítható meg, mely közel 6% fűtési, és 19% hűtési energiamegtakarítást jelent a frisslevegős, hővisszanyerő nélküli esettel szemben. Hasonló módon a 2-es jelű klímaközponttal 1 77 kwh fűtési (19%) és kwh hűtési energia (26%) takarítható meg éves szinten a frisslevegős levegőkezelő központ fogyasztásával szemben (9. és 1. ábrák). Ismerve az hővisszanyerő beruházási költségét és a jelenlegi energia árakat, a megtérülési idő is számítható. 14
15 25 [kwh/év] LK: Fűtési energiamegtakarítás 2. LK: Fűtési energiamegtakarítás 9. ábra A fűtési energiamegtakarítás mértéke [kwh/év] LK: Hűtési energiamegtakarítás 2. LK: Hűtési energiamegtakarítás 1. ábra A hűtési energiamegtakarítás mértéke A bemutatott példa jól szemlélteti, hogy a kidolgozott, új módszer alapján lehetőség adódik a tervezés fázisában is összehasonlító energetikai elemzést végezni az épületgépész tervezőmérnök által kidolgozott különböző koncepciók esetében. Így értékelni lehet a beruházás költségét, az egyes energiamegtakarítási módszereket és azok által megtakarított energia mennyiségét. Az így kapott eredmények ma már nemcsak a tervezőmérnök számára fontosak, tekintettel az energiatudatos tervezésre és az épület energetikai tanúsítványának készítésére. A beruházó számára is elengedhetetlenül fontos adatok, hiszen az üzemeltetés költsége az, ami a legtöbb esetben meghatározza a bérleti költséget pl. egy irodaház esetében. 15
16 Jelölésjegyzék F K (h) [-] a külső levegő hőtartalom-gyakorisági görbéje, h EF [kj/kg] a levegő entalpiája az előfűtő után, mely azonos az adiabatikus nedvesítő kamrából kilépő levegő entalpiájával ( h N ), h UF [kj/kg] a levegő entalpiája az utófűtő után, mely egyben a szellőző levegő entalpiája ( h SZ ) a téli fűtési esetet tekintve, h KM [kj/kg] a külső levegő entalpiája méretezési állapotban télen, h [kj/kg] a szellőző levegő entalpiája, SZ V & EF [m 3 /h] az előfűtőn átáramló levegő térfogatárama, V & UF [m 3 /h] az utófűtőn átáramló levegő térfogatárama (frisslevegős klímaközpont esetén megegyezik az előfűtőn átáramló levegő térfogatáramával ( V & EF )), V & H [m 3 /h] a hűtőkaloriferen átáramló levegő térfogatárama, ρ [kg/m 3 ] a levegő sűrűsége, SEER [-] a folyadékhűtő szezonális hűtési teljesítménytényezője. Felhasznált irodalom [1] Bánhidi László: Korszerű gyakorlati épületgépészet, Verlag Dashöfer Kiadó, Budapest, 7. rész 2.2. fejezet, 1. o. (21). [2] Kiss Róbert: Légtechnikai adatok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN , 197./ o. (198). [3] Büki Gergely: Energetika, Műegyetem Kiadó, ISBN X, 5-51.o. (19[7.) [4] Homonnay Györgyné, Zöld András: Budapest hűtési hőfokhídjai, Épületgépészet XII. évf. 6.sz., o., (1963). [5] S. Ginestet, D. Marchio, O. Morisot: Evaluation of faults impacts on energy consumption and indoor air quality on an air handling unit, Energy and Buildings, ISSN , p (28). [6] Kajtár László, Kassai Miklós: Levegőkezelő központ energiafelhasználásának elemzése valószínűségelméleti módszerrel. Magyar Épületgépészet, HU ISSN , 27/4. szám, 3-7 o. (27) [7] Peter G. Shild: Air to air recovery in ventilation systems, Air Infiltration and Ventilation Centre, Ventilation Information Paper, n 6, p (24). [8] Kajtár László.: Klímatechnikai rendszerek energetikai, gazdasági elemzése valószínűségelméleti alapon, 17. Fűtés- és légtechnikai konferencia CD kiadvány. (25). [9] Kajtár László: Klímatechnika komfort energetika. Műszaki Kiadványok Fűtés-, hűtés- és klímatechnika XI. évf. 28/ p. Info-Prod Kiadó és Kereskedő Kft. Budapest, ISSN: , ISSN: (28). 16
17 [1] Kajtár László - Szabó János: Üvegfelület hatása az épület energiaigényére. Bp. 21. Magyar Installateur 21/május oldal. [11] Jens Pfafferott, Sebastian Herkel, Matthias Wambsganß: Design, monitoring and evaluation of a low energy office building with passive cooling by night ventilation, Energy and Buildings, ISSN , p (24). [12] Melanie T. Fauchoux, Carey J. Simonson, David A. Torvi: The Effect of Energy Recovery on Perceived Air Quality, Energy Consumption, and the Economics of fan Office Building, ASHRAE Transactions, Volume 112, Part 2, ISSN 1-255, pp. 44. (27). [13] Malcolm O., Nurul L., Ventilation modelling data guide, AIVC Guide 5, ISBN , p (22). [14] Kajtár László, Kassai Miklós.: Analysis of air treatment equipment using the probability theory. 14 th Building Services, Mechanical and Building Industry Days, Debrecen, ISBN , pp (28) [15] David V. Chadderton: Air conditioning, A practical introduction, ISBN , p. 1. (1993). [16] Arthur A. Bell: HVAC Equations, Data, and Rules of Thumb, ISBN , p (28). [17] P. Jaboyedoff, C.-A. Roulet, V. Dorer, A. Weber, A. Pfeiffer: Energy in airhandling units - results of the AIRLESS - European Project, Energy and Buildings, pp (24). [18] Recknagel, H.; Sprenger; Schramek, E.-R.: Taschenbuch für Heizung und Klimatechnik. 74. Auflage, München: R. Oldenbourg Verlag, ISBN , S /1498. (29). [19] Bunse F.: Investitions- und Betriebskosten vom Klimaanlagen mit Wärmerückgewinnung, Ort, Verlag, Jahr: Karlsruhe, Müller, S.7., (1977). [2] Robert C. Rosaler: HVAC Maintenance and Operations Handbook, ISBN , p (1997). [21] Mildred G.: ASHRAE Greenguide the design construction and operation of sustainable buildings, ISBN , ISBN , p. 15. (26). [22] W.P. Jones: Air Conditioning Engineering, ISBN , p (21). [23] W.P. Jones: Air Conditioning Applications and Design, ISBN , p (1997). [24] Heinz Eickenhorst: Einführung in die Klimatechnik, Erläuterungen zum h-x Diagramm, ISBN , p.1. (1998). [25] Fred H., Roger G.: Building Services Handbook Incorporating current building & Construction regulations, ISBN 13: , p (29). [26] Jakab Zoltán: Kompresszoros hűtés I., Magyar Mediprint Szakkiadó Kft., ISBN , 177.o. [27] Peter S. Curtiss, Newton Breth: HVAC instant answers, ISBN , p (22). [28] S.N. Sapali: Refrigeration and Air Conditioning, ISBN , p (29). [29] Carson Dunlop: Air conditioning & Heat Pumps, IL , p.126. (23). 17
Levegõkezelõ központok energiafelhasználásának elemzése hazai és külföldi eljárások alapján
Levegõkezelõ központok energiafelhasználásának elemzése hazai és külföldi eljárások alapján Dr. Kajtár László PhD 1 Kassai Miklós 2 Abstract According to Directive 2002/91/EC on the energy performance
RészletesebbenLevegõkezelõ központ energiafelhasználásának elemzése valószínûség-elméleti módszerrel
központ energiafelhasználásának elemzése valószínûség-elméleti módszerrel Dr. Kajtár László 1 Kassai Miklós 2 (BME Épületgépészeti Tanszék) In accordance with standard 22/91/ EK, regulation 7/26 (V. 24.)
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenAz épületek monitoringjával elérhető energiamegtakarítás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu Az épületek monitoringjával
RészletesebbenA felelős üzemeltetés és monitoring hatásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés
RészletesebbenK özponti klím atechnikai rendszerek
K L Í M A T I Z Á L Á S Klímaberendezés feladata: a szellőztetés mellett a helyiség hőmérséklet és páratartalom bizonyos határok között tartása az egész év folyamán. Klímatizálás célja: a klímatizált térben
RészletesebbenPasszívház szellőzési rendszerének energetikai jellemzése
Energetika II. (BMEGEENAEE2) házi feladat Passzívház szellőzési rendszerének energetikai jellemzése Készítette: Bevezetés A házi dolgozatom témaválasztása a asszív házakra esett, ezen belül is a szellőzési
RészletesebbenÉpületenergetika EU direktívák, hazai előírások
Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai
RészletesebbenEnergy use reduction opportunities of HVAC systems Épületgépészeti rendszerek energiafelhasználásának csökkentési lehetőségei
Energy use reduction opportunities of HVAC systems Épületgépészeti rendszerek energiafelhasználásának csökkentési lehetőségei DR. MAGYAR ZOLTÁN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki
RészletesebbenÉpületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK
Épületenergetika Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai direktíva 91/2002/EK
RészletesebbenHőenergiát (elsősorban napenergiát) közvetlenül hasznosító szorpcióskompressziós ÉMOP-1.3.1-12-2012-0050 PUBLIKÁCIÓ
Hőenergiát (elsősorban napenergiát) közvetlenül hasznosító szorpcióskompressziós hűtőgép kifejlesztése ÉMOP-1.3.1-12-2012-0050 PUBLIKÁCIÓ 1 Hőtechnikai számítások elvégzése A projekt célja olyan hűtőberendezés
RészletesebbenÉpületgépészeti rendszerek benchmarking -ja
Épületgépészeti rendszerek benchmarking -ja Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013. november 22. Épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata folyamatos monitoring és adatgyűjtés
RészletesebbenMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Szakma Kiváló Tanulója Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakma Kiváló Tanulója Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: Épületgépészeti rendszerismeret; Hűtőtechnikai
Részletesebben1. Az épület bemutatása S. REHO
Egy iroda épület energiatermelő lehetőségeinek vizsgálata, a hőfokgyakorisági görbe felhasználásával Examination of an office building's energy-producing opportunities using the temperature frequency curve
RészletesebbenEnergetikai oktatás a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. Dr. Kalmár Ferenc, tanszékvezető, f. tanár Dr. Lakatos Ákos, tanszékvezető-helyettes e.
Energetikai oktatás a Debreceni Egyetem Műszaki Karán Dr. Kalmár Ferenc, tanszékvezető, f. tanár Dr. Lakatos Ákos, tanszékvezető-helyettes e. docens 1 Bevezetés Az Európai Unióban a teljes energia felhasználás
RészletesebbenKözel nullenergiás lakóépület-felújítások
Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem Federation of European Heating, Ventilation and Air-conditioning Associations Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
RészletesebbenKözbenső hőcserélővel ellátott hőszivattyú teljesítménytényezőjének kivizsgálása
Közbenső hőcserélővel ellátott hőszivattyú teljesítménytényezőjének kivizsgálása Boros Dorottya Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Szabadka, Szerbia dorottya93@gmail.com Összefoglaló: A dolgozatunkban bemutatunk
RészletesebbenAz új épületenergetikai és klímavédelmi
Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva
RészletesebbenENERGIA MŰHELY 5. rendezvény. Körkép a légkondicionáló és szellőző berendezésekről
Magyar Energetikai Társaság ENERGIA MŰHELY 5. rendezvény 2012. június 5. Körkép a légkondicionáló és szellőző berendezésekről Magyar Zoltán 1 TARTALOM 1. KOMFORT ÉPÜLETENERGETIKA 2. A JELENLEGI NEMZETKÖZI
RészletesebbenNemzeti Épületenergetikai Stratégia
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék 2013.11.06. Középület állomány típusépületei Középületek elemzése Állami és önkormányzati
RészletesebbenHogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu
Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer energia felhasználás
RészletesebbenAz épületenergetika hatása az energiatakarékosságra
Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenKomfortos fürdőzés egész évben
Komfortos fürdőzés egész évben A szabályzott belső légállapot egy fontos tényező különösen a medenceterekben, ahol a magas relatív páratartalom és a kondenzáció előfordulása csökkentheti a felhasználók
RészletesebbenÉpületenergetika. Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK
Épületenergetika Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületrész vagy lakás tanúsítása 7/2006 TNM rendelet: Nincs egyértelmű előírás Minden szövegkörnyezetben:
RészletesebbenBevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai
Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok
RészletesebbenEnergiahatékonyság. EN 13779, egy új szabvány a szellőztető rendszerek tervezéséhez: 03 I 2008
Hannes Lütz Product Manager CentraLine c/o Honeywell GmbH 03 I 2008 Az EN 13779 szellőztető és légkondícionáló rendszerekre vonatkozó EU szabvány az egyik első az Épületenergetikai Direktívával (EPBD)
RészletesebbenVII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei Fanger féle komfort diagramok Fanger hőegyensúlyi egyenletek, PMV-PPD értékek figyelembe vételével dolgozta ki az ún. komfort diagramokat, melyek közvetlenül
RészletesebbenKörnyezetmérnöki ismeretek 5. Előadás
Környezetmérnöki ismeretek 5. Előadás Épített környezet védelme, energetika, állagvédelem Irodalom: MSZ-04-140-2:1991 Épületenergetika kézikönyv, Bausoft, 2009 (http://www.eepites.hu/segedletek/muszaki-segedletek/epuletenergetika)
RészletesebbenTÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP Június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2014. Június 27. A munkacsoport tagjai: az éves hőveszteségek-hőterhelések elemzése
Részletesebbenáprilis Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére
Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére 218 április v1.64 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 2 Összesített adatok bemutatása... 4 Energiafogyasztások vizsgálata... 4 Energiafogyasztásokhoz
RészletesebbenTakács Tibor épületgépész
Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenHasználati meleg víz termelés
Használati meleg víz termelés Alap ismeretek és alapelvek Méretezési szempontok 1. Optimum meghatározása (gazdasági szempont). Tároló tartály térfogatásnak meghatározása 0 v >0 3. Fűtő felület Méretezés
RészletesebbenTanúsítás, azonosítás, felújítás Épületgépészet
Tanúsítás, azonosítás, felújítás Épületgépészet Dr. Magyar Zoltán PTE PMMK Épületgépészeti p Tanszék zmagyar@invitel.hu 2008. április 4. Tartalom Bevezetés Belső környezet Épületgépészet - tanúsítás Épületgépészet
RészletesebbenTANTÁRGYI KÖVETELMÉNY Élelmiszeripari gépészmérnök szak, gépész szakirány, III. évf. I. félév. 2004/2005. tanév
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY Élelmiszeripari gépészmérnök szak, gépész szakirány, III. évf. I. félév 2004/2005. tanév 1. TANTÁRGY CÍME: ALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN A TANTÁRGY KÓDJA: NEGT A113 KREDIT 4. 2+0 ELŐADÁS
RészletesebbenKlímaközpontok energiafelhasználásának elemzése valószínőségelméleti alapon
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Klímaközpontok energiafelhasználásának elemzése valószínőségelméleti alapon Doktori
Részletesebben1. feladat Összesen 21 pont
1. feladat Összesen 21 pont A) Egészítse ki az alábbi, B feladatrészben látható rajzra vonatkozó mondatokat! Az ábrán egy működésű szivattyú látható. Az betűk a szivattyú nyomócsonkjait, a betűk pedig
RészletesebbenEnergetikai szakreferensi jelentés ESZ-HU-2017RAVAK RAVAK Hungary Kft. Energetikai szakreferensi jelentés Budapest, március 21.
Energetikai szakreferensi jelentés Energetikai szakreferensi jelentés Budapest, 2018. március 21. Tartalom Tartalom... 2 1. Energetikai összefoglaló... 3 2. Általános leírás... 5 3. Hőmérséklet adatok...
RészletesebbenEnergiatakarékos szellőzési rendszerek
Energiatakarékos szellőzési rendszerek Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Alacsony energia fogyasztású épületek Low Energy Buildings Építészet? Épületszerkezetek?
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 100 Felhasználói elégedettség Komfort és levegőminőség E M B E R Felhasználói well-being Felhasználói
RészletesebbenAz igazság pillanata!
Korszakváltás az Energiahatékonyságban. Épületenergetikai forradalom előtt állunk! Az igazság pillanata! 2016. október 27. Siemens Zrt. Irodaház Budapest Versits Tamás okl. épületgépész mérnök, szakmérnök,
Részletesebbenversenyképes választás
Vvégtelenül V versenyképes választás V Légcsatornába építhetõ szellõzõ rendszer Vento - Légcsatornába építhetõ szellõzõ rendszer végtelenül versenyképes választás A Vento légcsatornába építhetõ légkezelõ-
RészletesebbenMérnöki alapok 8. előadás
Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenAz új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete
Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.
RészletesebbenA TERMÉSZETES HŰTÉS. Gépek vesznek körül bennünket. egyre bonyolultabbak, egyre több energiát emésztenek
Gépek vesznek körül bennünket. Egyre több van belőlük, egyre bonyolultabbak, egyre több energiát emésztenek fel. Már el is felejtettük, hogy az emberek már akkor is tudtak hűvös környezetet teremteni maguk
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
RészletesebbenMilyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft
Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező
RészletesebbenKlíma és légtechnika szakmai nap
Klíma és légtechnika szakmai nap Hővisszanyerők műszaki paraméterei és jelentésük Tóth István Zehnder Group Magyarországi Képviselet 12/8/2015 Zehnder és Paul hővisszanyerők lakásba, családi házba 2 08.12.2015
RészletesebbenKözel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt)
Közel nulla energiafelhasználású épületek felújításának számítási módszerei (RePublic_ZEB projekt) Pollack Expo 2016 2016. február 25. dr. Magyar Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenNagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017 Nagy léptékű épületek energetikája Tapasztalatok nagy projektek klimatikai szimulációiból
Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017 Nagy léptékű épületek energetikája Tapasztalatok nagy projektek klimatikai szimulációiból Komfort Épületfizika Épületgépészet Tervezési döntéstámogatás Energetika
RészletesebbenLUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május
LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló 017 Budapest, 018. május ESZ-HU-017LUK BEVEZETÉS A 1/015. (V. 6.) Korm. Rendelet (az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról) 7/A.
RészletesebbenÚj technikák, technológiák az épületgépészetben Korszerű épületek az automatika oldaláról, EN
Új technikák, technológiák az épületgépészetben Korszerű épületek az automatika oldaláról, EN 15232. Kapcsolat Zoltán Kántor Email: zoltan.kantor@siemens.com Phone: 30-9966500 vagy (1)-471-1369 Oldal2
RészletesebbenA szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.
MESZ, Energetikai alapismeretek Feladatok Árvai Zita KGFNUK részére A szükségesnek ítélt, de hiányzó adatokat keresse ki könyvekben, segédletekben, rendeletekben, vagy vegye fel legjobb tudása szerint.
RészletesebbenTóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk
Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:
RészletesebbenÉpületgépészeti rendszerek felülvizsgálata folyamatos monitoring és adatgyűjtés mellett (iserv projekt)
Épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata folyamatos monitoring és adatgyűjtés mellett (iserv projekt) Dr. Magyar Zoltán Németh Gábor Hégli Mihály Az Intelligens Energia Európa (IEE) keretprogramja által
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS DOMINIUM-COR ZRT.
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS 2 0 1 8 DOMINIUM-COR ZRT. Készítés dátuma: 2019. május Készítette: www.vertpulse.eu NÉV VÉGZETTSÉG JOGOSULTSÁGI SZÁM Ackermann Iván okleveles gépészmérnök EA-01-86/2016 Tirpák
RészletesebbenSzarvasi Mozzarella Kft. Éves energetikai összefoglaló jelentés
Szarvasi Mozzarella Kft. 2018 Éves energetikai összefoglaló jelentés 5556 Örménykút, VI. KK. 119. Megrendelő: Szarvasi Mozzarella Kft. 5556 Örménykút, VI. KK. 119. Jelentést végző szervezet: Schäfer Épületgépészet
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenIV. Számpéldák. 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor
A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga IV. Számpéldák 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor 2017. 2.1 Mérés, elszámolás,
RészletesebbenSpóroljunk együtt! Az energiahatékonyság forrásai vállalkozásoknál Az épületautomatika hatása épületek energiahatékonyságára, EN15232
Spóroljunk együtt! Az energiahatékonyság forrásai vállalkozásoknál Az épületautomatika hatása épületek energiahatékonyságára, EN15232 Restricted Siemens AG 2013. All rights reserved. Answers for infrastructure
Részletesebben54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD: Számok bűvöletében
Medgyasszay Péter PhD: Számok bűvöletében Az egyre magasabb gázárak miatt mind többen érdeklődnek az energiahatékony építési technológiák iránt. Különös érdeklődés övezi a passzív ház technológiát, amelynek
RészletesebbenA 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és a 176/2008-as kormányrendeletek problémái, korszerűsítési lehetőségei
A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és a 176/2008-as kormányrendeletek problémái, korszerűsítési lehetőségei Tartalom Fogalmi pontosítások Egyszerűsítések, ellentmondások tisztázása Eddig nem kezelt kérdésekre
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenA.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és
RészletesebbenAZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL
Sümeghy Péter AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL H-1172. Bp. Almásháza u. 121. Tel/Fax.: (1) 256-15-16 www.energotrade.hu energotrade@energotrade.hu Bevezetés A primer energiafelhasználás
RészletesebbenSzarvasi Mozzarella Kft. Éves energetikai összefoglaló jelentés
Szarvasi Mozzarella Kft. 2017 Éves energetikai összefoglaló jelentés 5556 Örménykút, VI. KK. 119. Megrendelő: Szarvasi Mozzarella Kft. 5556 Örménykút, VI. KK. 119. Jelentést végző szervezet: Schäfer Épületgépészet
RészletesebbenKomfort hűtések egyes műszaki, tervezési kérdései I. Klímaberendezések, folyadékhűtők hűtéstechnikai jellemzői
Komfort hűtések egyes műszaki, tervezési kérdései I. Klímaberendezések, folyadékhűtők hűtéstechnikai jellemzői I/1.Hűtőkörfolyamanatok klímaberendezésekben Alapfogalmak Hűtőközegek T-s diagrammja Fizikai
RészletesebbenÉpületek energiahatékony. This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.
Épületek energiahatékony szellőztetése A szellőzés feladatai -Megfelelő mennyiségű frisslevegő biztosítása -Nedvesség eltávolítása -Szennyezőanyag koncentráció csökkentése -Szagok eltávolítása -.. - Mennyi
RészletesebbenClarion Hungary Elektronikai Kft. Energiafelhasználási riport 2018
Clarion Hungary Elektronikai Kft. Energiafelhasználási riport 2018 Page: 1/7 Tartalom Előszó... 3 A vállalat energia felhasználásának alakulása 2018-ban... 4 Energetikai hatású beruházások 2018-ban...
RészletesebbenA tételhez segédeszköz nem használható.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései tartalmazzák: Általános épületgépészeti rendszerismereteit Légcsatornák, légtechnikai- és klímaberendezések felépítésének,
RészletesebbenNapenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók
Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nevelős Gábor okleveles gépészmérnök Naplopó Kft. Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Zöldül
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenUszoda energiatakarékos páramentesítése Hőszivattyúval vagy hőszivattyú nélkül?
Uszoda energiatakarékos páramentesítése Hőszivattyúval vagy hőszivattyú nélkül? 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék 1 2. Bevezetés, uszodai páramentesítés áttekintése, komfortparaméterek 2 3. Energia
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: Inno-Comp Kft. év A jelentést készítette: Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-1-83/216
RészletesebbenKörnyezetbarát fűtési rendszer működési feltételei a szigorodó szabályozás tükrében
Környezetbarát fűtési rendszer működési feltételei a szigorodó szabályozás tükrében Dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Fűts okosan! környezetbarát
RészletesebbenÉpületek hatékony energiaellátása
Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ
RészletesebbenMagyarország kereskedelmi áruházai
Kaszkád hőtéstechnikai rendszer és hıszivattyús főtési-hőtési rendszer együttmőködése Magyarország kereskedelmi áruházai A B C D E F G H I J össz db m2 átlag össz m2 Diszkont áruházak 190 83 153 65 1500
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenHidraulikai kapcsolások Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
Hidraulikai kapcsolások Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Fogyasztói teljesítmény szabályozása A hőleadás teljesítménye függ az átáramló térfogatáram nagyságától,
RészletesebbenFotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése
Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI TIPPEK KONFERENCIA Energiatudatos építészet/felújítás egy konkrét, megvalósult példán keresztül BME MET 2013. 04. 27.
Energiatudatos építészet/felújítás egy konkrét, megvalósult példán keresztül BME MET 2013. 04. 27. Előadó: Medgyasszay Péter PhD egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék TARTALOM 1. Alapvetés 1.1 Környezeti
RészletesebbenÉpületgépészeti rendszerek villamosenergia-felhasználásának mérése, értékelése és összehasonlítása (iserv projekt)
ek villamosenergia-felhasználásának mérése, értékelése és összehasonlítása (iserv projekt) Dr. Magyar Zoltán 1 Dr. Ian Knight 2 Abstract According to the EC s Joint Research Centre (2009), Heating, Ventilation
RészletesebbenAz épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!
Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?
RészletesebbenEnergetikai Tanúsítvány
Energetikai Tanúsítvány ETDV13153 Épület (önálló Társasházi lakás rendeltetési egység): Címe: 1137 Budapest, Katona József utca 35. 3/3. Helyrajzi szám: 25204/4/A/18 É47.514597 GPS: K19.049437 Megbízó:
RészletesebbenSzakmérnöki továbbképzés. Épületgépészeti szabályozástechnika. Dr. Magyar Zoltán
Szakmérnöki továbbképzés Épületgépészeti szabályozástechnika Dr. Magyar Zoltán Tartalom 1. Épületgépészeti rendszerek üzemeltetése Beüzemelés, commissioning tevékenység Épületek belsı légállapotának kritériumai
RészletesebbenA Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti é ti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.
RészletesebbenKOMFORT- ÉS ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK, ÜVEGFELÜLETEK HATÁSA, HŐFORRÁSOK, ENERGIAHATÉKONY MEGOLDÁSOK
1 KOMFORT- ÉS ENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK, ÜVEGFELÜLETEK HATÁSA, HŐFORRÁSOK, ENERGIAHATÉKONY MEGOLDÁSOK Dr. habil. Kajtár László tanszékvezető BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék MMK
RészletesebbenÉpületek hűtéstechnikája Komfort hűtések egyes műszaki, tervezési kérdései II.
Épületek hűtéstechnikája Komfort hűtések egyes műszaki, tervezési kérdései II. Klímaberendezések, hőleadók kiválasztása, méretezése, a hatásfok, a komfort szempontok alapján, hűtési és fűtési feladatra
RészletesebbenGravitációs vagy mesterséges? Laképületek szellőzésének energetikai kérdései. Baumann Mihály adjunktus PTE MIK Épületgépészeti Tanszék
Gravitációs vagy mesterséges? Laképületek szellőzésének energetikai kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE MIK Épületgépészeti Tanszék A légtömörség szerepe Az épületállomány túlnyomó része természetes
Részletesebben1. feladat Összesen 25 pont
1. feladat Összesen 25 pont Centrifugál szivattyúval folyadékot szállítunk az 1 jelű, légköri nyomású tartályból a 2 jelű, ugyancsak légköri nyomású tartályba. A folyadék sűrűsége 1000 kg/m 3. A nehézségi
RészletesebbenLEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ
LEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ LEVEGŐ VÍZ HŐSZIVATTYÚ Működése és felépítésük Környezet védelem Energetikai jellemzők Minősítés EU-ban Újdonság: Therma-V Mono R32 Kiválasztás elvek Alkalmazás Működés Felépítés
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
Részletesebben