KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/4 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR ÁPRILIS...5 Összefoglalás...5 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...15 Erdők Magyarországon...15 TÁBLÁZATOK...23 FÜGGELÉK...65

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR ÁPRILIS Összefoglalás A bruttó hazai termék (GDP) alakulására vonatkozó legfrissebb és részletesebb feldolgozottságú adatok mind a vezető gazdasági hatalmak, mind a magyar gazdaság esetében a korábbiakkal megegyezően a recesszióból való kilábalást jelzik. A magyar gazdaság bruttó hazai terméke 2010 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva 0,9%-kal növekedett az előző negyedévhez képest. A recesszió végét jelezve a GDP második negyedéve mutat bővülést. Az előző év hasonló időszakának alacsony szintjéhez viszonyítva szerény mértékben, 0,1%-kal bővült a GDP. (Tavaly ilyenkor 6,7%-os csökkenés következett be.) A belföldi felhasználás már másfél éve csökken, az idei év I. negyedévében 2,4%-kal. A visszaesés az alacsony bázissal is összefüggésben egyre kisebb ütemű. A belföldi felhasználás GDP-hez viszonyított aránya tovább csökkent, 2010 I. negyedévében 92% volt az egy évvel ezelőtti 95%-kal szemben. A nettó export aránya nőtt, az importnál dinamikusabban bővülő exportnak köszönhetően. A termékek és szolgáltatások kivitele volumenben közel 14%-kal, behozatala 12%-kal emelkedett, folyó áras egyenlegük a nemzetgazdaság nettó exportja 478 milliárd forint volt, 203 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A belföldi felhasználás legnagyobb tételének, a háztartások végső fogyasztásának mérséklődése folytatódott, 4,2%-kal lett alacsonyabb 2009 I. negyedévéhez képest. A végső fogyasztás kisebbik részét adó közösségi fogyasztás az előző negyedévhez hasonlóan viszonylag jelentős, 4,4%-os növekedést ért el.

6 6 A KSH JELENTI 2010/4 1. ábra % 10 A GDP, a fogyasztás és a reálkeresetek alakulása (változás az előző év azonos negyedévéhez képest) % 10 A GDP és a bruttó állóeszközfelhalmozás alakulása (változás az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I. GDP Háztartások végső fogyasztása Reálkereset I I I I. GDP Bruttó állóeszköz-felhalmozás A bruttó állóeszköz-felhalmozás az idei év első negyedévében is csökkent, 4,4%-kal. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumenindexe 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva 6,4%-kal estek vissza a beruházások, folytatva a több mint két éve kezdődött csökkenést. A nagyobb beruházó nemzetgazdasági ágak közül egyedül a szállítás, raktározás befektetéseinek volumene emelkedett, 11,4%-kal (egy, a csővezetékes szállítás területén megvalósuló nagyberuházás következtében). A feldolgozóipar és az ingatlanügyletek beruházásai viszont csökkentek: előbbi 16%-kal, utóbbi 19%-kal. A kisebb beruházásokat eszközlő ágazatok többségében mérséklődés volt megfigyelhető, de az energiaipar beruházási teljesítménye jelentős erőművi beruházásoknak köszönhetően 48%-kal, az oktatásé 27%-kal, a közigazgatásé 26%-kal, a művészet és szabadidőé 19%-kal emelkedett. A termelési oldalról tekintve a tavaly nagy visszaesést elszenvedő árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 2010 I. negyedévében 3,2%-kal emelkedett. A bővülés az iparhoz köthető, amelynek teljesítménye az előző év hasonló időszakához képest 3,3%-kal emelkedett. Ezzel szemben a mezőgazdaság és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 növekedését. A mezőgazdasági ágazatokban az előző évi jelentős csökkenést követően kisebb mértékben, 4,7%-kal esett vissza a teljesítmény. Az építőipar hozzáadott értéke január márciushoz képest 8,7%-kal lett kisebb, ami 2008 I. negyedéve óta a legnagyobb visszaesés. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,7%-kal csökkent. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat továbbra is csökkenő tendenciát mutat, de az elmúlt öt negyedév óta a legkisebb, 3,8%-os csökkenést szenvedte el. Az élénkülő termelés és külkereskedelem pozitív hatással volt a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatra, amelynek teljesítménye másfél év után mutat először növekedést (2%). A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat 2009 január márciusához képest 0,8%-os emelkedést ért el. A közigazgatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás ágazatok teljesítményének szintje 1,6%-kal lett kisebb 2009 első negyedévéhez viszonyítva, folytatva az eddigi mérsékelten csökkenő tendenciát. Az ágazat idei első negyedévi hozzáadott értékének alakulását nagymértékben befolyásolta az államháztartás által finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése, amelyet részben ellensúlyozott a közmunkaprogramban foglalkoztatottak számának emelkedése. Az egyes ágazatokra vonatkozó áprilisi adatok a legtöbb vonatkozásban az első három havi irányzatok folytatódását jelzik. Az ipari bruttó termelés volumene az év minden eddigi hónapjában nőtt, ami a bázishatáson túl az exportértékesítés tavaly december óta tartó növekedésének köszönhető. Az áprilisi termelés 9,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, a külpiaci értékesítés 19,3%-os növekedésének köszönhetően, a belföldi értékesítés 1,5%-kal volt kevesebb a tavaly ilyenkorinál. A január áprilisi időszakban a termelés átlagosan 5,7%-kal emelkedett, a külpiaci értékesítés növekedése 14% körül alakult, a belföldi értékesítés 7,6%-kal elmaradt az alacsony bázistól. Az ipari termelés növekedése a termelői árak csökkenése mellett ment végbe. A négyhavi 1,7%-os mérséklődés a belföldi értékesítési árak 2,0%-os emelkedése és az exportértékesítés árainak a forint erősödésével összefüggő 5,3%-os csökkenése következtében alakult ki. Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar 7,3%-kal növelte kibocsátását az év első négy hónapjában, ezen belül áprilisban 10,7%-os volt a

8 8 A KSH JELENTI 2010/4 növekedés. Az energiaipar négyhavi kibocsátása 2,4%-kal csökkent, a kis súlyt képviselő bányászaté pedig 35,2%-kal. A feldolgozóiparon belül a gépiparban az év első négy hónapjában 13,7%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a járműgyártás termelése közel egynegyedével volt nagyobb az előző évinél (24,3%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása pedig 10,7%-kal. Mindkét alág termelésnövekedése az exportigény nagyarányú bővülésének köszönhető. A gépiparban az első négy hónapban átlagosan 15,4%-kal nőtt a külpiaci értékesítés volumene, a belföldi értékesítés ugyanakkor nem érte el az előző évi szintet (95,7%). A vegyipar termelése január áprilisban 4,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kisebb súlyú külpiaci értékesítés volumene az első négy hónapban közel egyötödével haladta meg az egy évvel korábbit, míg a belföldi értékesítés közel egytizedével elmaradt attól. A tavalyi évben legnagyobb mértékű termeléscsökkenést elszenvedő kohászat, fémfeldolgozás kibocsátása idén január februárban még tovább csökkent, márciustól azonban gyorsuló ütemben emelkedik, az első négy hónap átlagában 4,6%-kal nőtt. A kisebb alágak közül a fa-, papír- és nyomdaiparban 16,5%-os növekedés tapasztalható az elmúlt négy hónapban, ami mindkét értékesítési irány jelentős bővülésének köszönhető. A feldolgozóipar több mint egytizedét képviselő élelmiszeripar termelése 3,3%-kal elmaradt az előző év január április havi bázistól. Ugyancsak elmaradt a tavalyi év első négy havi átlagától a textil- és bőripar, valamint az egyéb feldolgozóipar teljesítménye. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés idén január áprilisban az alkalmazásban állók létszámának csökkenése mellett 14,5%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. Idén áprilisban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése nagymértékben, több mint 26%-kal nőtt, ami mindkét értékesítési irány élénkülésének, de különösen a külpiaci megrendelések közel 30%-os bővülésének köszönhető. Ennek ellenére az összes rendelésállomány április végén közel 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az évek óta csökkenő tendenciát mutató építőipar bruttó kibocsátása a tavaly áprilisi 7,1%-os visszaesés után idén áprilisban 15,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az év első négy hónapjában 12%-os csökkenés következett be. Az épületek építésének

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 volumene éves szinten 2007 óta csökken, idén január áprilisban 12,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az egyéb építmények építése ugyanakkor éves szinten ben nőtt, de tavaly november óta elmarad az előző év azonos hónapjától. Idén az első négy hónapban 11,8%-kal csökkent ebben az építményfőcsoportban a termelés volumene. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállománya 3,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó állomány 9,1%-kal nőtt, az egyéb építményekre vonatkozó 1%-kal csökkent. Az új szerződések I. negyedévi közel 32%-os növekedése után áprilisban 17,1%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezt az épületek építésére kötött új szerződések növekedése és az egyéb építményekre kötöttek jelentős csökkenése alakította. A kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése áprilisban is folytatódott, az előzetes adatok szerint mértéke a korábbiaknál is nagyobb volt (6,5%, illetve naptárhatástól megtisztítva 5,0%). Az év első négy hónapjában az eladások 4,8%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. A nagy tevékenységcsoportok közül a járműüzemanyag-kiskereskedelem forgalma 9,2%-kal csökkent, a többi iparcikké (nem élelmiszerterméké) együttesen 4,3%-kal, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemé 3,9%-kal. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem forgalma a év kezdetétől 31,8%-kal esett vissza 2009 hasonló időszakához képest január áprilisában 1 millió 666 ezer vendég 4,1 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 2,3, a vendégéjszakáké 3,4%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti alacsony bázist első négy hónapjában a szálláshelyek 4,1%-kal több külföldi, illetve 2,8%-kal több belföldivendég-éjszakát jelentettek. A belföldi forgalom relatív pozícióromlásának hátterében a bázishatás mellett a belföldi üdülési csekkek 2009-hez képest eltérő adózása is megjelenhet, a külföldi forgalom lehetőségeit pedig befolyásolta az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi légtérzár. A szállodák szobakihasználtsága 37% volt, 1 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi termékforgalom euróértéke az I. negyedévben az exportban 17%-kal, az importban 12%-kal növekedett. Az áprilisi, első becslés szerinti adatok alapján folytatódott a forgalom jelentős mértékű növekedése: az export euróban kifejezett értéke 21%-kal, az importé

10 10 A KSH JELENTI 2010/4 20%-kal haladta meg az előző évi alacsony bázisszintet. A külkereskedelmi mérleg 526 millió eurós aktívumot mutatott, 131 millió euróval többet, mint 2009 áprilisában. A január áprilisi időszak egészében az export értéke szintén euróban kifejezve 18%-kal, az importé 14%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A külkereskedelmi mérleg 2010 január áprilisában 1843 millió eurós többlettel zárt, közel kétszer annyival, mint egy évvel korábban első három hónapjában a termékexport forintban mért árszínvonalának 7,9%-os, valamint az importárak 8,7%-os csökkenése mellett a cserearány 0,9%-kal javult. A forint árfolyama a főbb devizákhoz képest január márciusban közel 10%-kal erősödött a tavalyihoz mérten, ezen belül az euróhoz képest 8,7%, a dollárhoz képest pedig 14% volt a felértékelődés mértéke. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján január májusban 736 milliárd forint volt, mintegy 170 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 729 milliárd forintos deficitje 231 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszer bevételei mintegy 3,3 billió forintot, kiadásai pedig 4,0 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételi oldalon másfél százalékkal, a kiadásin pedig 7,5%-kal nagyobb összegű pénzmozgás valósult meg. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 35 milliárd forintos deficit 53 milliárd forinttal kevesebb a január májusihoz képest, míg az elkülönített állami pénzalapok 27 milliárd forintos szufficitje 9 milliárddal több az egy évvel korábbihoz viszonyítva február áprilisban a munkaerőpiacon a korábbi időszakra jellemző tendenciák érvényesültek, bár a változás mértéke elmaradt a megelőző hónapok átlagától. A foglalkoztatottak száma a éves korosztályban 34 ezer fővel, 3 millió 702 ezer főre csökkent egy év alatt (az I. negyedévi visszaesés 48 ezer volt). A foglalkoztatási ráta 54,7%-ra mérséklődött. A munkanélküliek létszáma ugyanebben a korosztályban továbbra is közel félmillió (497 ezer) főt tett ki, ami ötödével haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,9%-ról 11,8%-ra emelkedett. A éves fiatalok

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 esetében a munkanélküliségi ráta 27,6%-ot tett ki, ami 2,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal, 11,1%-ra emelkedett első négy hónapjában a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 641 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 1,0%-os (25 ezres) csökkenést jelent. A tavalyi évre jellemző tendenciák január áprilisban mérsékeltebb ütemben tovább folytatódtak: a versenyszférában alkalmazottak száma visszaesett, miközben a költségvetésben dolgozóké a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése folytán emelkedett. A vállalkozások területén alkalmazottak száma 78 ezer fővel, 1 millió 785 ezerre mérséklődött, és ezen belül leginkább az ipar területén csökkent a termelés növekedése mellett a létszám (47 ezer fővel). A költségvetés területén alkalmazásban álló 757 ezer fő 41 ezerrel, 5,7%-kal haladta meg a január áprilisit. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival. a (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 29 ezerről 71 ezer főre növekedett, vagyis 2010 első négy hónapjában a közszférán belül minden tizenegyedik dolgozó közfoglalkoztatott volt.) január áprilisban a bruttó átlagkereset a számviteli nyilvántartások alapján forintot, a nettó átlagkereset forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 4,5%-kal, a nettó pedig 10,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 10,5%-kal, míg a költségvetés területén 11,9%-kal emelkedett. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek 15,2%-kal nőttek.) A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyi jövedelemadó szabályainak változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét a évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó ezer forintos) kifizetése befolyásolta január áprilisban a reálkereset a fogyasztóiár-index 5,9%-os növekedése mellett 4,7%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (Tavaly ilyenkor 2,3%-kal csökkent.) Idén a versenyszférát 4,3%-os, a a A költségvetési szakfeladatok január 1-jétől érvényes besorolási rendje miatt a költségvetés ágazati munkaügyi adatai a korábbi évek adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók.

12 12 A KSH JELENTI 2010/4 költségvetés területét pedig 5,7%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 8,8%-os) növekedés jellemezte. Májusban a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal emelkedtek az előző hónaphoz mérten, és 5,1%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A májusi árnövekedés több mint négyötödét az adóváltozások magyarázzák, a változatlan adótartalmú árindex 0,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Január májusban a fogyasztói árak 5,8%-kal haladták meg a múlt év első öt hónapjának átlagát, ezen belül a legkevésbé a ruházkodási cikkek ára nőtt (0,5%-kal), a leginkább pedig a szeszes italok, dohányáruké (11%- kal) és az egyéb cikkek, üzemanyagoké (12%-kal). Ez utóbbi csoporton belül nagymértékben, több mint negyedével drágultak a járműüzemanyagok. Január májusban az élelmiszerek ára ugyancsak mérsékelten, 1,7%-kal nőtt. Kissé élénkebb ütemben drágultak a tartós fogyasztási cikkek (2,8%-kal) és a háztartási energia (4,6%-kal). A szolgáltatások fogyasztói árai az átlaggal egyezően, 5,8%-kal emelkedtek.

13 ÖSSZEFOGLALÁS 13 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január április Megnevezés 2009 január március 2010 április 1. tábla január április Ipari indexek Termelés 82,3 104,5 109,7 105,7 Értékesítés belföldre 87,4 90,7 98,5 92,4 Értékesítés exportra 81,3 112,5 119,3 114,1 Létszám 88,5 91,4 96,7 92,7 Termelékenység 92,9 114,7 113,9 114,5 Építőipari termelés indexe 95,7 89,8 84,3 88,0 Mezőgazdasági értékesítés indexe 99,7 86,1 95,4 88,3 Kiskereskedelmi forgalom indexe 94,7 95,9 93,5 95,2 Behozatal értéke, millió euró értékindexe 75,3 112,1 120,4 114,1 Kivitel értéke, millió euró értékindexe 81,1 116,9 121,4 118,0 Árindexek Ipari termelői árak 104,9 97,7 99,9 98,3 Ipari belföldi értékesítési árak 101,3 100,9 105,2 102,0 Mezőgazdasági termelői árak 90,5 100,2 94,3 99,8 Behozatali forintárak 101,2 91,3.... Kiviteli forintárak 103,0 92,1.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 96,3 98,2 101,5 99,0 Munkanélküliségi ráta a, % 10,1 11,9.. 11,8 b Bruttó átlagkereset, ezer forint 199,8 207,0 202,6 205,9 nominális index 100,5 105,7 101,1 104,5 Nettó átlagkereset, ezer forint 124,1 135,0 132,4 134,4 nominális index 101,7 111,9 107,8 110,9 a A éves népességen belül. b február április. 2.) január május Megnevezés 2009 január április május január május Fogyasztóiár-indexek 104,2 105,9 105,1 105,8 Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

14

15 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK Erdők Magyarországon Egykor a Föld teljes felszínének 60%-át erdők borították, ez az arány napjainkig 30%-ra csökkent. A veszteséget természetes fogyás, tűzvész és emberi tevékenység egyaránt okozhatta. Az ENSZ és a többi jelentős nemzetközi szervezet célul tűzte ki többek között a meglévő erdők védelmét, újak telepítését, melyek természetes élőhelyet biztosítanak a világban található biológiai sokféleség számára, jelentős szerepük van az éltető oxigén előállításában, valamint építőanyagot és tűzifát biztosítanak az emberek számára. Az erdő kialakulása bizonyos ökológiai törvények hatására formálódik. A termőhely létfeltételeit olyan tényezők határozzák meg, mint a fény, a víz, a hőmérséklet és a talajok tápanyagtartalma. A Föld területének egyharmada éppen az éghajlati adottságok miatt alkalmatlan erdőművelésre. A trópusi esőerdők a világ legnagyobb egybefüggő fás területei, melyek a teljes fás vidék 35,4%-át teszik ki, míg a sarkvidéki erdők 26,7, a meleg éghajlati öviek 21,8, a mérsékelt égöviek 16,1%-át képviselik ban Magyarország területének egyötödét, 1,9 millió hektárt borított erdő, 130 ezer hektárral többet, mint az ezredfordulón. Az évről évre növekvő erdőterület ellenére az erdősültség 20,5%-os aránya jelentősen elmarad az Európai Unió egészére jellemző 36%-os átlagtól. Az unió erdeinek több mint fele 4 országban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban és Spanyolországban található, az erdősültség mértéke Finnországban a legmagasabb (77%), míg Máltán nem éri el az egy százalékot sem.

16 16 A KSH JELENTI 2010/4 2. ábra Erdővel borított területek aránya az Európai Unió tagállamaiban és néhány egyéb európai országban, 2008 Finnország Szlovénia Svédország Észtország Lettország Szlovákia Ausztria Spanyolország Olaszország Portugália EU-27 Luxemburg Bulgária Csehország Litvánia Svájc Németország Norvégia Görögország Lengyelország Románia Franciaország Magyarország Belgium Ciprus Ukrajna Dánia Hollandia Írország Nagy-Britannia Málta %

17 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 17 Az I. világháborút követően Magyarország Európa erdőben negyedik legszegényebb országává vált, melynek erdősültsége nem érte el a 12%-ot sem. A Kaán Károly-féle új erdészeti politika a megmaradt erdők fokozott védelmére, az ország erdőterületének minden lehetséges módon való növelésére irányult elsősorban az Alföld fásításával. Az közötti nagy gazdasági világválság visszavetette ezt a folyamatot, és csak a második világháborút követő nagyarányú erdőtelepítések eredményeként sikerült az ezredfordulóig az évi 12,5%-ról 19,2%-ra emelni az erdősültségi arányt. Az első erdőtörvény 1879-ben született meg és 1935-ig maradt érvényben, a legújabbat 2009-ben fogadták el. Az EU által a közötti időszakra nyújtott támogatások elosztása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében történik, ebből jelentős összeget fordítanak az erdőterületek gazdasági értékének növelésére, az erdők többfunkciós szerepének megőrzésére, a mezőgazdasági területek erdősítésére, új erdők telepítésére óta az erdőtelepítések és fásítások nyomán évente mintegy 14 ezer hektárral nőtt az erdőterület nagysága ebből 2 ezer hektár a pótlás, és átlagban 26 ezer hektáron végeztek erdőfelújítást. Az erdőterületek igen koncentráltan helyezkednek el az országban, kiterjedt erdős részek találhatók Észak-Magyarország, illetve a Dél-Dunántúl hegyes-dombos vidékein, míg az alföldi régiók kevésbé felelnek meg az erdők ökológiai igényeinek. A tulajdonviszonyok az elmúlt 50 év során jelentősen változtak után a magánkézben lévő erdők nagy részét államosították, tól megjelent a szövetkezeti tulajdon, majd a rendszerváltást követően ismét megnőtt a magántulajdonban lévő erdők aránya ban a mintegy 2 millió hektárnyi erdőgazdálkodási terület, amely a fákkal borított területeken kívül magában foglalja az egyéb erdészeti célú utakat, tisztásokat, csemetekerteket stb., több mint fele volt állami tulajdonban, a magánerdők aránya azonban az 1990-es évek elejétől kezdődően folyamatosan emelkedett, az akkori alig egy százalékról már meghaladta a 40%-ot is. A magántulajdon aránya Észak- Alföldön a legmagasabb (62%), míg a Közép-Dunántúlon az erdők héttizede még mindig állami tulajdonban van. Az erdők magántulajdonba kerülése ugyanakkor számos problémát vont maga után. Néhol be sem indult, vagy csak akadozva, a gazdálkodás, melynek oka egyebek mellett a szakértelem vagy a gépesítettség hiányában keresendő.

18 18 A KSH JELENTI 2010/4 2. tábla Erdőterület és tulajdonmegoszlás, 2008 ezer hektár Erdőterület az összes terület %-ában Összes erdőgazdálkodási célú terület ebből: ezer hektár állami magántulajdonú aránya, % Közép-Magyarország 168,6 24,4 179,2 60,3 37,7 Közép-Dunántúl 249,2 22,4 281,1 70,1 29,0 Nyugat-Dunántúl 291,9 25,8 313,1 56,9 42,1 Dél-Dunántúl 352,8 24,9 375,0 55,5 43,3 Észak-Magyarország 389,8 29,0 406,3 59,5 39,4 Észak-Alföld 218,2 12,3 228,8 35,6 62,0 Dél-Alföld 232,8 12,7 247,4 48,9 49,7 Összesen 1 903,4 20, ,8 55,6 42,9 Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság. A Kárpát-medence legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb részén terül el, 68%-a síkság, 15%-a alacsony dombság, 14%-a méter magas középhegység, és alig több mint 2%-a terül el a tengerszint feletti 400 méteres és afölötti magasságban. Erdeink faállomány-összetétele elég változatos, átlagosan 5 15 fajtából tevődik össze. Az erdőterület 57%-át őshonos, 43%-át meghonosodott (akác, vörös tölgy, fenyőfélék), illetve klónozott fafajok (nemesített nyár) foglalják el. A láperdők, ártéri erdők a lecsapolások, folyószabályozások miatt ma már csak kis területen fordulnak elő, jellemző fájuk az éger. Nagyobb folyóink mentén a fűz, nyár, a ligeterdő magasabb részein a szil, kőris és a kocsányos tölgy a legelterjedtebb. Bükkösök a Nyugat-Dunántúl és a Közép-hegységek 600 méternél magasabb részein alkotnak összefüggő erdőket. Erdeink egyharmadát tölgyesek, több mint ötödét (24%) akácosok alkotják, a különböző fenyőfélék a terület 12%-át foglalják el és 2008 között a nem őshonos fafajok közül az akác területe 17%-kal nőtt, az erdei, a fekete és az egyéb fenyőféléké 10%-kal csökkent. Ugyanakkor a honos fajok közül a tölgy és a bükk területe is csekély mértékben, 4,5, illetve 1,5%-kal nagyobb volt, mint 2000-ben.

19 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ábra A különböző fafajcsoportok által borított erdőterület, 2008 Akác Tölgy Cser Erdei fenyő Nemes nyár Bükk Egyéb lágy lombos Egyéb kemény lombos Gyertyán Hazai nyár Fekete fenyő Egyéb fenyő ezer hektár Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság. A magyar erdők egészségi állapotára leginkább az időjárási viszonyok (aszály, fagy, jég, szél) és egyes biotikus károsítók (gomba, rovarkárokozók) vannak befolyással, de nem elhanyagolható a vadállomány által okozott károk nagysága sem. Míg a vadállományból a szarvasok, őzek és vaddisznók száma 2000 óta 10 17, illetve 26%-kal nőtt, addig az erdőterület nagysága csupán 7%-kal. Legnagyobb veszélyt az újonnan telepített erdőkre jelentenek, az általuk okozott kár évente 3,5 7 ezer hektárnyi területet érint. A világ több pontján jelentős károkat okozó savas esők hazánkban egyelőre nem számottevőek, az erdőtüzek száma azonban olykor évi több százra tehető, melyek évente több ezer hektáron pusztítanak. Erdeink egészségi állapota jónak mondható, negatív tendencia nem figyelhető meg. Az ezredforduló óta némileg nőtt a tünetmentes területek aránya, ugyanakkor a gyengén, illetve közepesen károsodottaké csökkent, ami egyértelműen az állapot javulását tükrözi ban az összes károsodás alapján a fák 43,6%-a volt tünetmentes (egészséges), 38,0%-a gyengén, 11,9%-a közepesen, míg 3,5%-a erősen károsodott. Az elhalt fák aránya az elmúlt 8 év során 2,2 és 3% között alakult.

20 20 A KSH JELENTI 2010/4 4. ábra % Az erdők egészségi állapota az összes károsodás alapján Elhalt Erősen károsodott Közepesen károsodott Gyengén károsodott Tünetmentes Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság. A levélvesztés alapján a fák 50,8%-a tünetmentes, 33,4%-uk gyengén károsodott. Közülük az őshonos bükk, gyertyán, valamint a mediterrán eredetű, szárazságtűrő cserfafajták közel 90%-a tünetmentes vagy gyengén károsodott, ugyanez az arány az akácosok esetében épphogy eléri a 70%-ot. A levélelszíneződés (sárgulás) az aszályos időjárás, a gombabetegségek következménye. Mértéke 2008-ban nagyon csekély volt, a tünetmentes fák aránya közel 95% volt, míg az 1990-es évek elején a csapadékhiány következtében nem érte el a 60%-ot sem. Az erdők elsődleges rendeltetés szerint gazdasági, védelmi talaj-, vad-, víz-, település-, természetvédelmi és közjóléti célokat szolgálnak. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a magyarországi élőfakészlet, mivel az erdeinkben képződött folyónövedék évről évre meghaladta a tényleges fakitermelés mennyiségét. A 2000 óta eltelt időszakban az éves folyónövedék 11,7 millió m 3 -ről 13,1 millió m 3 -re növekedett így összességében 2008-ban közel 352 millió m 3 volt az élőfakészlet, miközben a fakitermelés mennyisége 7,0 7,3 millió m 3 között mozgott. Ennek következtében a fakitermelés aránya a folyónövedékhez viszonyítva a évi 62,2%-kal szemben 2008-ban 53,6% volt. A nettó fakitermelésből az iparifa 47,4, míg a tűzifa 52,6%-os arányt képvisel. Ez utóbbi évek óta 5 6%-át adja az ország energiatermelésének, a megújuló energiából mintegy kétödöddel részesedik.

21 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ábra Éves folyónövedék és fakitermelés millió m Éves folyónövedék Fakitermelés Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság óta a legnagyobb folyónövedék-gyarapodása a hazai nyárnak volt (53%), ezt követte az akácé (29%), ugyanakkor a fenyőfélék évi folyónövedéke 14%-kal elmaradt a 8 évvel korábbitól. Legnagyobb mennyiségben tölgy (30%) és akác (20%) került kitermelésre, a nemesnyár és a fenyők egyaránt 13, míg a bükk 10%-át adták a évi fakitermelésnek.

22

23 TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók. Jelmagyarázat: = a jelenség nem fordult elő.. = az adat nem ismeretes 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad x = a mutató nem értelmezhető + = előzetes adat R = revideált adat, = a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

24 24 A KSH JELENTI 2010/4 1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Ipari termelés* Építőipari termelés Időszak előző év előző év előző hó = 100,0 a b előző hó = azonos hó évkezdettől 100,0 a azonos hó évkezdettől b = 100,0 = 100, január 99,3 107,1 107,1 107,8 79,3 79,3 február 101,7 114,0 110,6 98,7 83,2 81,3 március 97,0 103,2 108,0 97,7 88,7 84,1 április 102,5 112,6 109,1 107,2 101,2 89,0 május 98,3 104,0 108,1 98,0 93,1 90,0 június 97,8 100,8 106,8 89,5 92,5 90,5 július 100,2 101,2 106,0 103,6 88,9 90,3 augusztus 99,6 95,0 104,7 102,7 95,5 91,0 szeptember 98,5 101,3 104,3 98,0 102,5 92,5 október 96,9 94,5 103,2 100,2 97,6 93,1 november 96,7 89,4 101,8 102,9 101,8 94,0 december 86,8 80,7 100,0 99,1 104,0 95, január 101,9 77,6 77,6 93,9 86,3 86,3 február 95,8 71,1 74,2 104,8 95,4 90,9 március 104,7 84,4 77,7 100,7 101,0 95,0 április 94,8 72,9 76,5 100,5 92,9 94,3 május 102,7 77,9 76,8 95,7 90,1 93,2 június 102,1 81,4 77,5 111,5 115,5 97,9 július 99,4 80,7 77,9 89,1 96,3 97,7 augusztus 99,2 80,4 78,2 98,9 92,9 97,0 szeptember 104,3 85,2 79,0 102,7 98,4 97,2 október 101,3 87,0 79,8 99,1 97,6 97,2 november 99,1 93,2 81,0 92,2 85,8 96,0 december 94,1 101,0 82,3 106,0 93,8 95, január 108,4 102,8 102,8 88,1 84,6 84,6 február 98,5 108,1 105,4 106,1 88,1 86,5 március 99,6 102,8 104,5 105,3 94,2 89,8 április 101,1 109,7 105,7 91,9 84,3 88,0 május június július augusztus szeptember október november december * Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

25 TÁBLÁZATOK 25 Időszak 1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index petajoule Energiafelhasználás a előző év azonos hó = 100,0 b előző hó = évkezdettől 100,0 Fogyasztóiár-index előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b január 122,5 106,1 106,1 101,0 107,1 107,1 február 112,0 106,7 106,3 101,1 106,9 107,0 március 108,0 108,0 106,9 100,6 106,7 106,9 április 83,5 105,0 106,5 100,3 106,6 106,8 május 70,0 100,0 105,5 101,1 107,0 106,9 június 73,0 100,0 104,8 100,1 106,7 106,8 július 75,0 98,7 104,0 100,1 106,7 106,8 augusztus 73,0 100,0 103,6 99,7 106,5 106,8 szeptember 79,0 100,0 103,2 100,0 105,7 106,7 október 98,5 97,0 102,5 100,2 105,1 106,5 november 113,0 92,6 101,3 99,8 104,2 106,3 december 118,8 90,8 100,1 99,7 103,5 106, január 117,0 95,5 95,5 100,6 103,1 103,1 február 103,0 92,0 93,8 101,0 103,0 103,1 március 95,0 88,0 92,0 100,5 102,9 103,0 április 70,0 83,8 90,4 100,8 103,4 103,1 május 60,0 85,7 89,7 101,5 103,8 103,2 június 65,0 89,0 89,6 100,1 103,7 103,3 július 68,0 90,7 89,8 101,3 105,1 103,6 augusztus 68,0 93,2 90,1 99,7 105,0 103,8 szeptember 70,0 88,6 89,9 99,9 104,9 103,9 október 93,0 94,4 90,4 100,0 104,7 104,0 november 108,0 95,6 91,0 100,3 105,2 104,1 december 123,0 103,5 92,3 100,0 105,6 104, január 115,0 98,3 98,3 101,4 106,4 106,4 február 105,0 101,9 100,0 100,3 105,7 106,1 március 97,0 102,1 100,6 100,7 105,9 106,0 április 71,0 101,4 100,8 100,5 105,7 105,9 május 100,9 105,1 105,8 június július augusztus szeptember október november december a Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

26 26 A KSH JELENTI 2010/4 Időszak 1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Növényi termékek Élő állatok és állati termékek Összesen előző év azonos hó = 100,0 Növényi termékek Élő állatok és állati termékek évkezdettől a Összesen január 149,9 117,2 135,2 149,9 117,2 135,2 február 147,5 117,6 134,2 149,5 117,7 135,2 március 152,0 119,9 138,1 151,3 118,8 136,8 április 141,9 120,1 132,6 149,4 119,6 136,2 május 138,3 121,7 131,5 146,4 119,8 134,8 június 120,5 122,9 121,6 134,7 120,2 128,2 július 109,1 117,6 112,8 121,8 119,6 120,8 augusztus 95,4 112,4 102,7 116,7 118,2 117,4 szeptember 78,2 109,3 91,4 106,7 117,2 111,2 október 67,8 107,4 83,8 93,7 116,1 103,2 november 60,9 104,1 78,0 87,5 114,8 99,1 december 62,4 101,7 77,7 85,6 113,6 97, január 61,7 96,5 72,1 61,7 96,5 72,1 február 63,2 96,7 72,9 61,7 96,5 71,9 március 65,3 94,8 73,5 62,1 95,5 71,7 április 73,2 98,0 80,4 63,4 95,9 72,7 május 71,5 95,7 78,5 65,5 96,0 74,4 június 82,9 96,1 87,2 67,2 96,2 76,0 július 79,1 97,0 85,4 70,7 96,4 79,1 augusztus 84,1 96,0 88,5 72,4 96,4 80,5 szeptember 83,7 96,1 88,6 72,4 96,4 80,8 október 92,4 93,7 92,9 80,2 96,1 86,1 november 96,3 92,9 94,8 86,0 95,7 89,8 december 101,6 94,0 98,4 87,3 95,4 90, január 104,9 97,7 102,0 104,9 97,7 102,0 február 102,0 97,2 100,3 104,4 97,3 101,6 március 94,6 98,1 95,9 101,8 97,7 100,2 április 94,0 94,7 94,3 101,2 97,4 99,8 május június július augusztus szeptember október november december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

27 TÁBLÁZATOK Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak előző hó = 100,0 Az ipar termelőiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 a előző hó = évkezdettől 100,0 Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől a január 102,9 104,0 104,0 105,0 111,0 111,0 február 100,7 104,8 104,4 100,5 110,6 110,8 március 100,1 105,5 104,8 100,8 110,7 110,8 április 99,8 106,3 105,2 101,0 111,7 111,0 május 98,9 104,7 105,0 100,3 111,7 111,1 június 99,5 104,3 104,9 100,7 112,1 111,3 július 99,2 103,3 104,7 101,2 113,3 111,6 augusztus 100,7 103,0 104,5 100,1 113,1 111,8 szeptember 101,3 104,4 104,5 100,3 112,9 111,9 október 103,5 107,6 104,8 101,2 113,2 112,0 november 100,1 106,9 105,0 98,7 110,8 111,9 december 99,2 105,6 105,0 98,4 108,2 111, január 103,0 105,7 105,7 100,9 104,0 104,0 február 103,2 108,4 107,1 102,4 106,1 105,0 március 100,7 109,1 107,7 99,3 104,6 104,9 április 98,1 107,2 107,6 99,1 102,5 104,3 május 98,0 106,2 107,3 99,7 101,8 103,8 június 99,9 106,6 107,2 100,9 102,1 103,5 július 98,5 106,0 107,0 98,7 99,6 102,9 augusztus 99,5 104,6 106,7 99,8 99,1 102,5 szeptember 100,1 103,4 106,4 100,0 98,8 102,1 október 100,0 100,0 105,7 99,5 97,3 101,6 november 100,5 100,3 105,2 100,5 99,1 101,4 december 100,1 101,3 104,9 100,0 100,7 101, január 100,8 99,4 99,4 101,8 101,6 101,6 február 100,9 97,2 98,3 100,8 100,0 100,8 március 99,8 96,5 97,7 100,5 101,2 100,9 április 101,6 99,9 98,3 103,0 105,2 102,0 május június július augusztus szeptember október november december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

28 28 A KSH JELENTI 2010/4 Időszak Alkalmazásban állók bruttó nominális keresete a előző év azonos hó = 100, Kereset évkezdettől b Alkalmazásban állók nettó nominális keresete a előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b Reálkereset évkezdettől b január 98,0 98,0 99,3 99,3 92,7 február 112,8 104,5 110,8 104,5 97,7 március 109,6 106,1 108,3 105,7 98,9 április 110,2 107,1 108,8 106,5 99,7 május 109,3 107,5 108,0 106,8 99,9 június 109,5 107,9 108,1 107,0 100,2 július 107,4 107,8 106,6 107,0 100,2 augusztus 106,8 107,7 106,2 106,9 100,1 szeptember 108,1 107,7 107,3 106,9 100,2 október 108,3 107,8 107,4 107,0 100,5 november 108,5 107,8 107,4 107,0 100,7 december 104,6 107,5 104,6 107,0 100, január 94,7 94,7 95,9 95,9 93,0 február 102,0 98,2 101,2 98,5 95,5 március 104,3 100,2 103,3 100,1 97,2 április 103,5 101,0 102,6 100,7 97,7 május 102,9 101,4 102,2 101,0 97,9 június 101,1 101,3 100,9 101,0 97,8 július 101,6 101,4 104,0 101,4 97,9 augusztus 100,6 101,3 103,2 101,6 97,9 szeptember 100,8 101,2 103,4 101,8 98,0 október 98,4 100,9 101,5 101,8 97,9 november 97,0 100,5 100,1 101,6 97,6 december 100,0 100,5 102,5 101,7 97, január 106,5 106,5 112,9 112,9 106,1 február 100,8 103,7 107,7 110,3 104,0 március 109,4 105,7 115,0 111,9 105,6 április 101,1 104,5 107,8 110,9 104,7 május június július augusztus szeptember október november december a A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

29 TÁBLÁZATOK 29 Időszak 1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Behozatal Kivitel Egyenleg tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április b május június július augusztus szeptember október november december a A tárgyhó végéig. b Első becslés.

30 30 A KSH JELENTI 2010/4 Időszak 1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Behozatali árindex a Kiviteli árindex a Volumenindex évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b behozatal kivitel január 100,1 100,1 99,2 99,2 116,7 118,4 február 103,1 101,6 101,9 100,6 116,2 117,9 március 103,4 102,2 103,0 101,4 112,6 112,9 április 103,0 102,4 102,9 101,7 114,9 115,6 május 101,4 102,2 100,4 101,5 112,9 112,9 június 100,6 101,9 99,2 101,1 111,9 111,3 július 98,0 101,4 96,0 100,4 111,2 110,3 augusztus 98,8 101,1 96,1 99,8 108,8 108,3 szeptember 99,8 100,9 97,1 99,5 108,3 107,8 október 106,0 101,4 103,3 99,9 106,7 106,1 november 106,4 101,9 103,0 100,2 104,8 104,7 december 104,0 102,1 102,4 100,4 103,3 103, január 105,9 105,9 104,7 104,7 72,0 71,0 február 106,7 106,3 107,0 105,8 71,7 72,9 március 109,8 107,5 109,0 106,9 75,2 78,1 április 106,7 107,3 106,7 106,9 74,0 77,7 május 104,1 106,6 105,0 106,5 74,2 78,6 június 102,6 106,0 104,9 106,2 75,5 79,8 július 103,6 105,7 105,8 106,2 76,1 81,1 augusztus 99,8 104,9 103,1 105,8 77,1 81,9 szeptember 98,2 104,2 102,1 105,4 78,4 83,0 október 92,2 102,9 96,2 104,5 79,6 84,1 november 91,6 101,9 95,4 103,6 81,4 85,9 december 93,7 101,2 96,7 103,0 83,0 87, január 92,7 92,7 94,9 94,9 108,5 117,3 február 91,6 92,1 91,7 93,3 112,5 116,9 március 89,6 91,3 89,7 92,1 112,7 115,9 április május június július augusztus szeptember október november december a Az árindexek a forintárszint változását jelzik. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

31 TÁBLÁZATOK 31 Időszak előző hó = 100,0 (szezonális és 1.8. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe a előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől c előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől c naptárhatástól b megtisztítva) naptárhatástól megtisztítva kiigazítás nélkül január 99,7 97,8 97,8 97,8 97,8 február 99,8 98,0 97,9 99,8 98,8 március 99,4 96,8 97,5 99,4 99,0 április 100,5 99,5 98,0 97,4 98,6 május 99,7 98,5 98,1 98,0 98,5 június 99,0 98,2 98,1 98,3 98,4 július 101,4 99,1 98,3 99,6 98,6 augusztus 99,8 98,5 98,3 97,6 98,5 szeptember 99,4 98,8 98,4 99,8 98,6 október 100,0 98,6 98,4 98,6 98,6 november 99,5 98,1 98,4 97,6 98,5 december 98,8 96,4 98,2 97,4 98, január 99,9 97,6 97,6 97,1 97,1 február 99,0 96,9 97,3 95,3 96,2 március 99,3 96,6 97,1 94,5 95,6 április 100,2 96,6 96,9 99,3 96,6 május 99,4 96,1 96,8 96,1 96,5 június 100,4 97,7 96,9 97,7 96,7 július 97,7 93,2 96,4 93,2 96,1 augusztus 99,4 92,7 95,9 92,7 95,7 szeptember 100,0 93,3 95,6 93,3 95,4 október 99,2 92,5 95,3 92,0 95,0 november 99,3 92,1 95,0 92,6 94,8 december 99,8 93,1 94,9 93,5 94, január 100,5 94,4 94,4 94,0 94,0 február 100,1 95,7 95,1 95,7 94,8 március 99,6 96,0 95,4 97,6 95,9 április 99,2 95,0 95,3 93,5 95,2 május június július augusztus szeptember október november december a Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. b A teljes idősor minden publikációval módosulhat. c A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

32 32 A KSH JELENTI 2010/ Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege (milliárd forint) Időszak Az államháztartás egyenlege a Ebből: a központi költségvetés egyenlege a tárgyhóban évkezdettől b tárgyhóban évkezdettől b január 33,8 33,8 10,5 10,5 február 215,9 182,1 250,5 261,0 március 325,9 508,1 286,9 547,9 április 14,3 522,4 3,7 551,6 május 97,5 424,9 76,2 475,4 június 297,1 722,0 307,6 783,0 július 140,7 581,3 105,6 677,4 augusztus 91,2 672,5 94,6 772,0 szeptember 58,4 731,0 52,3 824,3 október 11,7 742,6 3,7 828,0 november 233,1 975,7 145,6 973,6 december 65,1 910,6 103,7 869,9 december c.. 893, január 37,8 37,8 11,6 11,6 február 294,5 256,6 273,6 262,0 március 309,4 566,0 293,5 555,5 április 38,1 604,1 20,9 534,6 május 35,4 568,7 37,2 497,4 június 245,9 814,6 216,5 713,9 július 1,2 815,8 10,7 703,2 augusztus 97,7 913,5 54,9 758,0 szeptember 145, ,2 97,5 855,6 október 11, ,7 61,7 793,8 november 75, ,7 120,2 914,0 december 198,8 924,9 176,8 737,2 december c január 31,3 31,3 38,8 38,8 február 381,9 350,6 374,8 336,0 március 259,3 609,9 272,0 608,0 április 27,1 637,0 41,5 649,5 május 99,2 736,2 79,0 728,6 június július augusztus szeptember október november december december c a Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. b A tárgyhó végéig. c Helyi önkormányzatokkal együtt.

33 TÁBLÁZATOK 33 Időszak 2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása előző negyedév = 100,0 a Bruttó hazai termék (GDP) előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b Háztartások végső fogyasztása (makroadat) előző negyedév = 100,0 a előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b I. n.év 101,0 101,9 101,9 100,0 R 99,9 99,9 II. n.év 99,7 102,2 102,0 99,6 R 101,4 100,6 III. n.év 99,1 101,4 101,8 99,8 R 100,8 100,7 IV. n.év 97,9 97,5 100,6 96,7 R 95,6 99, I. n.év 97,1 93,3 93,3 97,9 R 93,8 93,8 II. n.év 98,6 92,5 92,9 99,0 R 94,0 93,9 III. n.év 99,4 92,9 92,9 97,7 91,2 93,0 IV. n.év 100,2 96,0 93,7 99,6 R 94,3 93, I. n.év 100,9 100,1 100,1 99,3 95,8 95,8 II. n.év III. n.év IV. n.év a Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

34 34 A KSH JELENTI 2010/4 Időszak 2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása előző negyedév = 100,0 a Beruházás előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b,c Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b I. n.év 98,8 95,2 95,2 100,2 100,2 II. n.év 98,7 97,9 96,7 90,4 95,5 III. n.év 99,3 97,7 97,1 95,8 95,1 IV. n.év 98,8 96,8 97,0 118,5 101, I. n.év 95,8 92,3 92,3 117,2 117,2 II. n.év 98,6 95,3 94,0 102,3 109,7 III. n.év 97,2 91,1 92,9 94,3 101,8 IV. n.év 98,3 89,0 91,4 96,3 99, I. n.év 100,5 93,6 93,6 86,1 86,1 II. n.év III. n.év IV. n.év a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól évi éves adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 1,9%-kal csökkent.

35 TÁBLÁZATOK 35 Időszak előző negyedév = 100,0 a 2.3. Ipari és építőipari termelés Ipari termelés* előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b előző negyedév = 100,0 a Építőipari termelés előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b,c I. n.év 101,2 108,0 108,0 104,6 84,1 84,1 II. n.év 99,1 105,6 106,8 100,0 95,2 90,5 III. n.év 97,4 99,3 104,3 96,5 95,6 92,5 IV. n.év 89,7 88,5 100,0 101,4 101,2 95, I. n.év 90,3 77,7 77,7 97,4 95,0 95,0 II. n.év 98,8 77,3 77,5 103,3 99,9 97,9 III. n.év 102,6 82,2 79,0 94,5 96,0 97,2 IV. n.év 101,3 93,2 82,3 97,2 92,5 95, I. n.év 102,6 104,5 104,5 94,3 89,8 89,8 II. n.év III. n.év IV. n.év * Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. Időszak 2.4. Külkereskedelmi termékforgalom előző negyedév = 100,0 a Behozatal volumene előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b előző negyedév = 100,0 a Kivitel volumene előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b I. n.év 105,7 113,0 113,0 105,3 113,4 113,4 II. n.év 100,0 111,6 112,5 99,5 110,0 111,8 III. n.év 94,8 103,2 109,3 95,7 101,2 108,2 IV. n.év 88,9 91,0 104,3 91,5 93,1 104, I. n.év 90,5 75,2 75,2 90,3 78,1 78,1 II. n.év 100,1 75,9 75,5 102,8 81,5 79,8 III. n.év 105,5 84,9 78,4 105,9 90,2 83,0 IV. n.év 102,0 98,7 83,0 104,2 103,9 87, I. n.év 104,5 112,7 112,7 102,2 115,9 115,9 II. n.év III. n.év IV. n.év a Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

36 36 A KSH JELENTI 2010/4 Időszak 2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség ezer fő Foglalkoztatottak száma a előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b ezer fő Munkanélküliség a előző év azonos negyedév = 100,0 rátája (%) I. n.év 3 817,4 98,5 98,5 332,4 105,2 8,0 II. n.év 3 837,7 98,1 98,3 319,0 107,5 7,7 III. n.év 3 890,8 99,3 98,6 327,1 106,7 7,8 IV. n.év 3 850,7 99,2 98,8 336,6 102,8 8, I. n.év 3 736,0 97,9 97,9 402,8 121,2 9,7 II. n.év 3 765,3 98,1 98,0 401,4 125,8 9,6 III. n.év 3 752,7 96,5 97,5 435,3 133,1 10,4 IV. n.év 3 751,1 97,4 97,5 441,7 131,2 10, I. n.év 3 688,0 98,7 98,7 497,8 123,6 11,9 II. n.év III. n.év IV. n.év a A munkaerő-felmérés adatai alapján, a éves népességen belül. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100, Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index Időszak Alkalmazásban állók nettó nominális keresete a előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b előző negyedév = 100,0 Fogyasztóiár-index előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől b I. n.év 105,7 105,7 102,3 106,9 106,9 II. n.év 108,3 107,0 101,8 106,8 106,8 III. n.év 106,7 106,9 100,3 106,3 106,7 IV. n.év 106,4 106,8 99,8 104,3 106, I. n.év 100,1 100,1 101,1 103,0 103,0 II. n.év 101,9 101,0 102,4 103,6 103,3 III. n.év 103,6 101,8 101,6 105,0 103,9 IV. n.év 101,4 101,7 99,7 105,2 104, I. n.év 111,9 111,9 101,9 106,0 106,0 II. n.év III. n.év IV. n.év a A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

37 TÁBLÁZATOK 37 Időszak 2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege a tárgynegyedévben évkezdettől b (millió euró) Tőkemérleg egyenlege a tárgynegyed- évben évkezdettől b I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő vállalatok adatai nélkül. b A tárgynegyedév végéig. Időszak Áruszállítás, árutonnakilométer alapján előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől a 2.8. Szállítás Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől a Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos negyedév = 100,0 évkezdettől a I. n.év 102,6 102,6 95,8 95,8 100,0 100,0 II. n.év 110,9 106,8 95,1 95,4 100,4 100,2 III. n.év 94,3 102,2 99,7 96,9 100,6 100,3 IV. n.év 91,1 99,3 95,8 96,7 96,2 99, I. n.év 90,2 90,2 94,5 94,5 94,7 94,7 II. n.év 87,1 88,6 97,4 96,0 92,6 93,7 III. n.év 93,8 90,4 90,8 94,1 94,6 94,0 IV. n.év 104,8 93,8 99,7 95,5 94,9 94, I. n.év 105,3 105,3 101,8 101,8 91,6 91,6 II. n.év III. n.év IV. n.év a A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.