Hajdúszovát község teljes közigazgatási terültére készülő új településrendezési terv örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmánya

Átírás

1 község teljes közigazgatási terültére készülő új településrendezési terv örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmánya 2017

2 Tartalom 1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya, célja, feladata és főbb részei Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya és célja Az örökségvédelmi hatástanulmány feladata és főbb részei Az örökségvédelmi hatástanulmányt készítette Régészeti értékvizsgálat, lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok Az értékvizsgálat során alkalmazott módszerek A hatástanulmányhoz kapcsolódó tudományos kutatások eredményei Általános földrajzi, geomorfológiai leírás Térképészeti, adattári, szakirodalmi, levéltári adatgyűjtés Általános történeti leírás, a vizsgált terület régészeti kutatása Terepbejárási napló (a terepi kutatások összefoglalása) A vizsgált területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke: A régészeti kutatások összefoglalása Műemlékek, műemléki védettség Változtatási szándék leírása, a tervezett beavatkozás hatáselemzése, a hatást csökkentő megoldások számbavétele Állapotfelmérés A változtatási szándék és örökségvédelmi hatáselemzése Örökségvédelmi ajánlások a hatáscsökkentésre Javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések összegzése: Összefoglalás Nyilatkozat IRODALOM TÉRKÉP MELLÉKLET... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya, célja, feladata és főbb részei 1.1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya és célja A hatástanulmány Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. (5000, Szolnok, Karczag L. út 11. I./11.) felkérésére május-június havában készült. Elkészítését a megváltozott jogszabályok miatti új településrendezési terv szükségessége indokolja, melynek részét képzi az örökségvédelmi hatástanulmány. község teljes közigazgatási terültére vonatkozó régészeti hatástanulmány célja, az eddig rendelkezésünkre álló szakirodalmi és adattári adatok révén a település közigazgatási határában eddig ismert régészeti lelőhelyek felgyűjtése, lokalizálása és esetleges veszélyeztetettségük (beruházási tevékenység, bolygatás) örökségvédelmi szempontú kockázatának értékelése, valamint hatáscsökkentő ajánlások megfogalmazása. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 85/A (2) alapján az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket Az örökségvédelmi hatástanulmány feladata és főbb részei A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 68., valamint a Korm. rendelet 12. és 13. melléklete szerint az örökségvédelmi hatástanulmány feladata és főbb részei a következők: 1. Vizsgálat: szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában: a) történeti leírás és a változással érintett területen aa) régészeti örökség felmérése esetén terepbejárás, ab) műemléki értékek felmérése, települési értékleltár felvétele szemrevételezéssel, b) természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet, 3

4 c) településkép és utcaképek, d) településszerkezet és területhasználat, e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, f) védettségek: régészeti és műemléki egyedi és területi, világörökségi, g) az örökségi értékek elemzése, h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. 2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése: a) településhálózati és tájhasználati változás, b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, c) infrastrukturális változás, d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása, e) műemléki értékek felmérése esetén a középtávon tervezett, a települési értékleltárban szerepeltetett létesítmények megjelenését érintő beavatkozások megnevezése és rövid ismertetése. 3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: a) történeti településszerkezetet érintő következmények, b) természeti, táji hatások, c) a településkép feltárulásának változásai, d) régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, e) történeti térbeli rendszerek alakulása, 4

5 f) műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, h) településkarakter változásának hatásai, i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei, l) a műemléki értékek tekintetében SWOT-analízis (kockázatelemzés). 4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló 5. Nyilatkozat: az örökségvédelmi hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. 6. A műemléki értékek tekintetében települési értékleltár tartalmazza: a) az építészeti örökség országos védelemre (védett műemléki érték) méltó létesítményeinek azonosító adatait (megnevezés, cím, helyrajzi szám, jellemző fénykép), b) a közterület felé eső homlokzatok, nézetek megőrzendő, az építészeti kialakítás karaktere szempontjából jelentős értékeit, c) a létesítmények további szemrevételezéssel megállapítható értékeit. 7. Az értékvédelmi terv tartalmazza: a) az értékek meghatározását és tudományosan megalapozott rangsorolását, b) az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeinek megőrzését elősegítő szempontokat és konkrét követelményeket, 5

6 c) helyi szabályozási elemekre, övezeti előírásokra, helyi értékvédelmi rendeletre vonatkozó javaslatot, d) az érték védelmét szolgáló egyedi vagy sajátos szabályokat, e) az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeit érintő fejlesztési, rendezési és hasznosítási típusú feladatok meghatározását, f) az értékvédelemre irányuló tevékenységek prioritásainak meghatározását, ütemezését, felelőseinek megnevezését Az örökségvédelmi hatástanulmányt készítette: a debreceni Déri Múzeum Régészeti Tára. 2. Régészeti értékvizsgálat, lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok 2.1. Az értékvizsgálat során alkalmazott módszerek Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése során adattári, szakirodalmi, térképészeti, levéltári adatgyűjtést végeztünk. 3. A hatástanulmányhoz kapcsolódó tudományos kutatások eredményei 3.1. Általános földrajzi, geomorfológiai leírás A hatástanulmány által vizsgált terület község közigazgatási területe. Tájbeosztás szerint az Alföld nagytájához tartozik, azon belül pedig a Tiszántúl Hajdúság kistájára esik. A település határa a Hajdúhát déli peremén található, melynek déli része átmenetet képez a bihari Berettyó-vidék felé. A település határának jellemző talajtípusa mészlepedékes csernozjom (1. kép), így annak talajadottságai ideálisnak mondhatók az emberi közösségek számára. A vizsgált terület legfontosabb vízfolyása a Kösely, illetve annak egykori medre az Ürmös-ér (ma Ürmös-éri-csatorna). Az ér mindkét oldalán magaspartokkal határolt. Az eddig regisztrált lelőhelyek alapján megállapítható, hogy a meanderező folyó ármentes partjain, dombhátakon a történelem több 6

7 időszakában intenzív megtelepedés nyomait mutatják. Ezek a területek a termelő gazdálkodást elsőként meghonosító neolit kultúrák időszakától kezdve napjainkig növénytermesztésre és állattenyésztésre egyaránt jól hasznosíthatók voltak. A víz közelsége kedvezett a halászatnak, valamint a vízhez kötődő egyéb tevékenységeknek is. A vízzel övezett területek ugyanakkor bizonyos fokú védelmet nyújtottak az ellenséges támadásokkal szemben Térképészeti, adattári, szakirodalmi, levéltári adatgyűjtés A történeti térképek kutatásának, áttekintésének szükségességét az indokolja, hogy ezeknek a térképeknek egy része a nagy táj- és domborzat átalakító, folyószabályozási munkák előtti állapotról tanúskodnak. A történeti térképek a vizsgált terület egykori az ember által nem, vagy csak kevéssé átformált környezetéről, természeti viszonyairól mutathatnak pontosabb, reálisabb képet (pl. a vízzel elöntött területek és szárazulatok elhelyezkedése, megoszlása). A korabeli felméréseken jelölt, de ma már nem létező épületek, építmények, tanyák felszíni nyomai is azonosíthatóvá válnak. A történeti térképek földrajzi helynév anyagának és térképi elemeinek vizsgálatával esetleg olyan adatokat találhatunk, amelyek közvetve utalhatnak régészeti lelőhelyekre (falu, vár, sánc, árok, stb.). Hogy a történeti térképek adatai a mai állapotokkal összevethetők legyenek, a korabeli térképeken szereplő és a jelenleg is a terepen található közös illesztési pontok segítségével a felméréseket megfelelően pozícionáltuk, georeferáltuk. Ezáltal a korabeli térképeket alkalmassá tettük arra, hogy a ma használatos rendszerben is értékelhetők legyenek. Az így elkészített térképre rávetítettük a vizsgált területet. Az örökségvédelmi hatástanulmány során megvizsgáltuk az I. (II. József idején felvett) katonai felmérést (2. térkép); a II. (I. Ferenc uralkodása felvett) katonai felmérést (3. térkép); valamint a III. (Ferenc József idején elkészített) katonai felmérést (4. térkép). Az I. katonai felmérés térképlapján már jelzik a régészeti lelőhelyként nyilvántartott halmokat (2. térkép). A II. katonai felmérés térképlapján jól látszanak az egykori vízzel borított területek és itt is nevesítve jelölik a halmokat (3. térkép). A III. katonai felmérés térképe már a mai, rendezett területi viszonyokat és részletesebb térképi ábrázolásmódot mutat. A halmokon kívül régészeti szempontból értékelhető jelenség azonban nem látható (4. térkép). A katonai felmérések térképlapjain régészeti szempontból kiemelkedően jól értékelhető jelenséget (domb, sánc, vár, stb.) a már nyilvántartott lelőhelyeken kívül nem észleltünk. 7

8 Azonban az egyéb, emberi megtelepedésre alkalmas körülményeket figyelembe véve elkülönítettünk régészeti érdekű területeket, amelyeken számítani kell újabb lelőhelyek előkerülésére. (5. térkép) 3.3. Általános történeti leírás, a vizsgált terület régészeti kutatása Itt a község határában folytatott régészeti munkákat tekintjük át 1907-től egészen napjainkig. Közhelynek hangzik és bár újkőkori lelőhelyeket jelenleg még nem ismerünk közigazgatási határából, mindenképpen általánosan igaz, hogy a település határa a középső neolitikumtól (kb. Kr.e től) egészen napjainkig folyamatosan lakott: nemcsak települések nyomait, de az egykor itt élt közösségek temetkezőhelyeit is megtalálhatjuk. Talán a legközelebbi neolit lelőhely a Hajdúszoboszló határában a 4-es főút elkerülő szakaszán, az Árkos-halom mellett került elő, ahol a neolit településen belül két zsugorított csontvázas temetkezés is napvilágra került. Az első leletek a község határából (egy útépítés kapcsán) 1907-ben kerültek be a debreceni múzeumba. határában, a Kösely egykori kanyarulatait követő magasparton számos kurgán (a népnyelv tévesen kunhalmoknak nevezi) ismert, melyek ex lege védett természeti és régészeti értékeink. A hajdúsági halomkataszterben 8 kurgánt találunk 1, melyek közül mindössze egyetlen volt feltárva (M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981, 109). Az alföldi kurgánok az intenzív mezőgazdasági művelés és a földterületek használók tudatlansága, néha szándékos rombolások miatt folyamatosan pusztulnak. Erre jó példa a számú térképlapon jelzett a Kis-Zsip- és a Zsip-halom. Sajnos, időközben mindkét halmot elhordták; utóbb, a sertéstelephez vezető út építése során a Zsip-halmot. A kurgánok építői, a késő rézkor időszakában a Kárpátoktól keletre lévő terület hatalmas füves sztyeppéiről származtak. Ez a népcsoport a Tiszántúl nagy részét elfoglalta. Sírhalmaik, a kurgánok, igen nagy számban figyelhetők elsősorban meg megyénk déli részén. Mivel faszerkezetes sírkamrába, vagy egyszerű gödörsírba helyezett előkelő halottaikat magas földhalmok alá, gyakran vörös okker melléklettel, prémekkel, színes takarókkal betakarva temették el ezért Okkersíros vagy Gödörsíros kurgánok népének (tőlünk keletre Jamnajakultúrának) nevezik őket. A Bábistó (vagy Bába Istók ) -laponyag a szováti-szoboszlói műút 7. km-énél, annak északii szélén, a Kösely és az Ürmös-ér között volt. A laponyag szintén elpusztult ben a 1 A Bábistó-laponyag nem biztos, hogy kurgán volt. 8

9 Szovátra vezető út építése során népvándorláskori sírok kerültek elő (ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 22), ennek hírére került sor itt ásatásra. Amikor megyénk első régésze, Zoltai Lajos a helyszínre érkezett a laponyag már csak féllaponyag volt; itt egy tűzhely mellett egy fületlen, kézzel készült népvándorláskori fazék került elő (ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 15). Ugyanakkor a Hegyeshatár-halom feltárására is sor került, ahol a kurgán feltöltésében egy ezüst gyűrűvel eltemetett Árpád-kori temetkezés került napvilágra. A kurgán alaptemetkezése rézkor végi lehetett, ahogy Zoltai akkor megfigyelte 3,8 m mélységben: pernyés földben szétszórt emberi csontokat találtunk. (ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 15) ben egy újabb útépítés, a szováti-derecskei műút építése során újabb lelőhely került napvilágra, ezúttal római császárkori (szarmata) edények és vastárgyak kerültek e múzeumba (ECSEDI-SŐREGI 1930, 28). A település eddig előkerült legfontosabb és legértékesebb leletegyüttesét 1941-ben Kiss Ernő állatorvos közreműködésével Losonci Lossonczy István megyei főispán adományozta a Déri Múzeum gyűjteményének. A késő bronzkori bronzkincs, amely 18 tárgyból áll, és amelyet a falu keleti szélén (egykori faluszél), a közlegelőkből kimért házhelyek melletti közterületen faültetés alkalmával talált G. Nagy Lajos. Az ún. bronz depólelet 8 db tokosbaltát, 3 lándzsahegyet (egyik töredékes), 3 sarlót, 1 bronz pálcát, 2 db bronz lemeztöredéket és egy ép kétfüles, kettős fordított T-alakú attache-os bográcsot tartalmazott (SŐREGI 1942, 52-53, 14.kép). A kincset a késő bronzkor végére, az ún. Hajdúböszörményi-kincshorizontra keltezhetjük és feltehető, hogy a Gáva-kultúra egyik közössége, vagy bronzkovácsa rejthette a földbe a Kr.e század folyamán ben a Keleti-főcsatorna közelében lévő Kovács-tanya mellett csatornaásás közben szarmata edénytöredékek kerültek elő, amelyek alapján a római császárkorra keltezhető temetőt feltételezett Mesterházy Károly (MESTERHÁZY 1966, 39). A Kishegyesi-halom mellől az 1965-ben (?) a középső rézkorra keltezhető Bodrogkeresztúrkultúra edénytöredékei kerültek be a Déri Múzeumba 2. A falu középkori történetét részletesen Módy György dolgozta fel 10 éve megjelent monografikus munkájában, melyben minden ismert forrás áttekintésére és részletes elemzésére is sort kerített (MÓDY 2000, 5-55), itt csak a legfontosabb történeti fordulópontok ismertetésére szorítkozunk. A település első írásos említése az évi pápai tizedjegyzékben történt, ahol Szabolcs vármegye részeként és Fodor Mihály birtokaként említik 1513-ban a debreceni plébánosé volt a falu 18 portája ben a török feldúlta, 1613-ban 2 Déri Múzeum Régészeti Tár, inv.nr.:

10 Báthory Gábor a falu adó- és dézsmajövedelmét Lónyay Farkasnak adományozta. A XVIII. században Komáromi Csipkés-család és Debrecen a birtokosai. A falu neve 1898-óta. Debrecen város birtokait 1920-ban engedte át a falunak (BENDÁK-CSOBÁN 1940, 9; HBMK 1998, 668) és 1984 között több ízben folytak ásatások a hajdúszováti református templom körüli erődfal kutatása érdekében. Megállapításra került, hogy a téglából rakott erődfal a XVII. század derekán épült, de két alkalommal átalakították (M.NEPPER-SZ.MÁTHÉ 1986, 47, kép). A Pályi-zug lelőhelyen 2006-ban Szolnoki László régész folytatott megelőző feltárást a hígtrágyatároló-medencék területén. A feltárás során Árpád-kori, valamint késő vaskori települési objektumok (elsősorban tároló, ill. hulladékgödrök és egy kopolyakút) kibontására került sor (SZOLNOKI 2007). A Déri Múzeum Régészeti Tárának munkatársai legutóbb 2014-ben, a Varga-kert (KÖH:73337) nevű lelőhelyen és a leendő szennyvíztelep területén a település önkormányzatával kötött szerződés alapján a szennyvízvezeték építése előtt végeztek régészeti feltárást. Varga-kert lelőhelyen összesen 15, a római császárkorra keltezhető objektumot tártak fel, míg szennyvíztelep terültén nem kerültek elő régészeti jelenségek Terepbejárási napló (a terepi kutatások összefoglalása) Jelen előzetes kockázatelemző hatástanulmány készítése során nem került sor terepbejárásokra, kizárólag adattári és szakirodalmi adatok felhasználásával és elemzésével készült, melynek eredményét az alábbi táblázatok tartalmaznak lelőhelyenként elkülönítve A vizsgált területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke: Elsőként a település terültén ismert (KÖH, adattár, szakirodalom) lelőhelyek jegyzékét adjuk meg (Lásd: térkép). 10

11 Lelőhely azonosító (KÖH): 1. (25321) Lelőhely neve (esetleges variációk): Kösely csatorna tól É-ra, a debreceni műúttól kb. 250 m-re, Ny-ra, a Kösely csatorna mentén Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 92,5 Helyrajzi számok: 0134/1, 0135 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Középkor vagy népvándorláskor (?) temető A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Bolygatott, részben elpusztult, részben feltárt Nem védett Methó Kálmán műszaki tanácsos április 18-án jelentette a múzeumnak, hogy Szováton, a Kösely-csatorna ásásakor sírokra bukkantak. Az ő bejelentése nyomán április között Zoltai Lajos és Sőregi János 4 sírt tárt fel a csatornamederben és a Ny-i partján. A sírok a kerámiatöredékek alapján a középkorra keltezhetőek Zoltai Lajos és Sőregi János ásatása. DM Régészeti Adattár DM Régészeti Adattár ZOLTAI 1924, 11 11

12 Lelőhely azonosító (KÖH): 2. (30553) Lelőhely neve (esetleges variációk): Új telep K-i részén, a belterület utolsó utcasora Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 1010, 1084, 1112, 1118, 1135/2, 1135/3, 1135/4, 907, 908, 909, 910/1, 911, 912, 915, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 930, 931, 932, 933, 934, 935, 936, 937, 938, 939, 940, 941, 942, 943, 944, 945, 946, 947, 948, 949, 950, 956, 957, 958, 959, 960, 961/1, 961/2, 962, 963, 964, 965, 966, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 992, 993, 994, 996, 997 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Raktár lelet Késő bronzkor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Részben elfedett, bolygatott. Veszélyeztetettség: elfedés. Nem védett! február 24-én Kiss Ernő szováti állatorvos 2 köpűs baltát és 1 lándzsahegyet szolgáltatott be a debreceni múzeumba. A leletet októberében G. Nagy Lajos, a község K-i szélén, a közlegelőből kimért házhelyek melletti közterületen eperfacsemete ültetéshez ásott gödörben 60 cm mélyen találta. A bronzüstben talált baltákat, lándzsahegyeket és bronz sarlókat Losonczy István alispán szállította Debrecenbe. SŐREGI 1942, DM Régészeti Adattár

13 Lelőhely azonosító (KÖH): 3. (30626) Lelőhely neve (esetleges variációk): Balla-halom tól ÉK-re, a Kösely jobb partján, a Hajdúszoboszló- határvonalon (jórészt közigazgatási területén), telek-dűlő határrészben Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 97 m Helyrajzi számok: 0137/9, 0137/8, 091/2, 091/25 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981, Aranyos A. helyszíni szemléje 13

14 Lelőhely azonosító (KÖH): 4. (30627) Lelőhely neve (esetleges variációk): Szőrös-halom Szováttól K-re, a sárándi út és a Kösely (Tekeres) között elterülő Gúlyabegy határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 98 m Helyrajzi számok: 0163/21, 0163/20, 0163/19, 0163/18 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Zsip-halom (9.lh.) Ex lege védett! központjától ÉK-re 3,2 km-re, a községhatártól pedig 200 m-re Ny-ra áll (ez sajtóhiba, valójában 800 m-re) a Szőröshalom. M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981.,

15 Lelőhely azonosító (KÖH): 5. (30628) Lelőhely neve (esetleges variációk): Hegyeshatár-halom Szováttól ÉNy-ra, a Hajdúszoboszló- műút É-i oldalán, a Kösely bal partján, Pap-telek dűlő határában. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 96 m Helyrajzi számok: 0124/17 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) Temető Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltárt. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! A Kösely egyik könyökénél fekvő Hegyeshatár-halmot tárták fel. 380 cm mélyen pernyés földben szétszórt emberi csontokat, a felső talajban pedig 50 cm mélyen Árpád-kori temetkezést találtak a halom lejtőjén Zoltai Lajos ásatása ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 15. M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

16 Lelőhely azonosító (KÖH): 6. (30629) Pap-telek dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Pap-telek dűlő tól ÉNy-ra, a Hajdúszoboszló- műút É-i oldalán, a Kösely bal partján, Pap-telek dűlő határrészben Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0124/17 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Temető Népvándorláskor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés. Nem védett! tavaszán a szováti műút építése során népvándorláskori sírok kerültek elő.ezek Jakucs Sándor ajándékaként kerültek a múzeumba. Zoltai Lajos a búzával bevetett temető mellett a temető és az országút közé eső keskeny földszalagon végezhetett ásatást. E területen nem talált semmit, se az országút É-i árkából 6 db vörhenyes cserépdarab került elő Zoltai Lajos ásatása ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 22 16

17 Lelőhely azonosító (KÖH): 7. (30630) Lelőhely neve (esetleges variációk): Bistó-, Bábistó (v. Bába Istók) laponyag tól ÉNy-ra 1,9 km-re, a Hajdúszoboszló- műút É-i oldalán, a 7. és 8. km között, az Ürmös-éricsatorna és a Kösely kanyarulata között, Temetőszives határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0130/3, 0130/2, 0130/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Telepnyom Népvándorláskor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Részben vagy egészen elpusztult (?); részben feltárt. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. A talajt mára szinte teljesen szétszántották. Ex lege védett! Zoltai Lajos áprilisában a féllaponyagon egy tűzhely mellett népvándorláskori edényt, kerámia- és állati csonttöredékeket tárt fel Zoltai Lajos ásatása. ZOLTAI-LÖFKOVITS 1910, 15 M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

18 Lelőhely azonosító (KÖH): 8. (30631) Lelőhely neve (esetleges variációk): Nagy-Hegyes-halom tól ÉNy-ra, a Hajdúszoboszló- műút É-i oldalán, a két település határától kb. 600 m-re, Pap-telekdűlő határában. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 98 m Helyrajzi számok: 0124/13, 0124/14 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! község központjától 3,8 km-re, Ny-ÉNy-i irányban, a Hajdúszoboszló- műút É-i oldalán, a határtól 700 méterre. M. NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

19 Lelőhely azonosító (KÖH): 9. (32388) Pályi-zug Lelőhely neve (esetleges variációk): Zsip-halom Szováttól Ny-ra, az Ürmös-ér meanderének magaspartján a Pályi-zugban. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 95,2 m Helyrajzi számok: 098/5, 097, 094/26 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Kurgán (temetkezés) Késő rézkor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott, részben vagy egészen elpusztult (?). Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, építkezés. Pályi-zug (18.lh.) Ex lege védett! Pufferzónában érintett. A kurgánt keresztezi a sertésólakhoz vezető út. Valószínűleg az útépítés során a kurgán feltöltését (köpenyét) elhordták. Kérdés: az alaptemetkezés bolygatatlan e Aranyos A., Bálint M., Szilágyi K. A., Ringer I. helyszíni szemléje Dani J. terepbejárása. 19

20 Lelőhely azonosító (KÖH): 10. (30632) Bás-halom dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Bás-halom tól D-re, a -Földes műút K-i oldalán, a Kösely-hajdúszováti átmetszés bal partján, a Bás-halom dűlőben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 97,5 m Helyrajzi számok: 012/11, 012/12 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, építkezés. Ex lege védett! központjától 1,6 km-re D-re, a közlegeglő területén, az Ürmös-értől 600 m- re É-ra. M.NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

21 Lelőhely azonosító (KÖH): 11. (30633) Lelőhely neve (esetleges variációk): Kis-Zsip halom tól Ny-ra, a Hajdúszoboszló- határvonalon, a nádudvari útfél határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 92 m Helyrajzi számok: 087/15, 0146, 0145/5, 0145/6, 0145/7 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom Őskor (késő rézkor) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! KÖH Adattára 2013 Aranyos A. helyszíni szemléje [LLTK/2079/2013] 21

22 Lelőhely azonosító (KÖH): 12. (32413) Lelőhely neve (esetleges variációk): Ürmös-éri-csatorna 1. Az Ürmös-éri-csatorna D-i partján, egykori vízfolyás magaspartján található. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0202, 0227 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: gyér Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Bálint M. helyszíni szemléje. KÖH Adattára 22

23 Lelőhely azonosító (KÖH): 13. (32414) Lelőhely neve (esetleges variációk): Ürmös-éri-csatorna 2. Az Ürmös-éri-csatorna É partján, egykori vízfolyás magaspartján található. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0200/7 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: gyér Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Bálint M. helyszíni szemléje. KÖH Adattára 23

24 Lelőhely azonosító (KÖH): 14. (32415) Bás-halom-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Bás-halom-dűlő A szováti Kösely átvágás K-i partján, az egykori érmeder D-i partján található. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0187/17, 07 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: gyér Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Bálint M. helyszíni szemléje. KÖH Adattára 24

25 Lelőhely azonosító (KÖH): 15. (36574) Lelőhely neve (esetleges variációk): Ady Endre u. 4. vagy Református templom A település centrumában (belterület). Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 94 m Helyrajzi számok: 1193, 1191, 1192, 1194/1, 1194/2, 1163/2, 1162/2 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Templom Késő középkor Templom Török kor Temető (templom Késő középkor körüli) Temető (templom Török kor intenzív A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Részben elpusztult, részben elfedett. Veszélyeztetettség: bolygatás, építkezés. Műemlék + természetvédelmi terület. OMVH-törzsszám: A középkori templom helyére építkeztek a már református szovátiak ban. A templom köré ekkor négyszögletes bástyákkal (1745), fordított kulcslyuk alakú lőrésekkel és támpillérekkel ellátott fal épült ( ), melyet árok vett körül ban új klasszicista stílusú templomot építettek a torony K-i oldalához falkutatás (erőd) Módy Gy. ásatása 1997 ásatás GELLÉR 1986 MÓDY 2000, 55-67, képek MÓDY et al. 2000, M.NEPPER-SZ.MÁTHÉ 1986, 47 ANGYAL 2008,

26 Lelőhely azonosító (KÖH): 16. (34379) Lelőhely neve (esetleges variációk): Cenzus-föld A szováti Kösely átvágás K-i partján, az egykori érmeder D-i partján található. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0184/3 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Temető Római császárkor (szarmata) gyér A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. nem védett Czajlik Z. légifotózása ELTE Régészettudományi Intézet terepbejárása. KÖH Adattára 26

27 Lelőhely azonosító (KÖH): 17. (58654) Lelőhely neve (esetleges variációk): Szőrös-halom II. Szováttól ÉK-re, a pércsi út mentén. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 99,5 m Helyrajzi számok: 0152/13, 0152/14, 0152/15, 0152/2 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Kurgán (temetkezés) Késő rézkor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! (régészeti és természetvédelmi védettség) A halom a HNP nyilvántartásában Szőröshalom néven szerepel. M.NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

28 Lelőhely azonosító (KÖH): 18. (48047) Pályi-zug, Bocskoros Lelőhely neve (esetleges variációk): Pályi-zug Szováttól Ny-ra, az Ürmös-ér meanderének belső oldalán a Pályi-zugban. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: m Helyrajzi számok: 0102/1, 0102/10, 0102/11, 0102/2, 0102/4, 0102/5, 0102/7, 0102/9, 0103, 0108, 086, 091/1, 094/21, 094/22, 094/23, 094/24, 094/25, 094/26, 097, 098/2, 098/3, 098/5 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (neolitikum) Település Település Késő vaskor Árpád-kor Település Késő-középkor/Kora újkor Közepesen intenzív. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Részben feltárt. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, építkezés. Zsip-halom (9.lh.) Nem védett! Érintett. Lásd: képek A hígtrágyatároló medencék K-i oldalán lévő 3 hektáros szántóföld területén több korszak apróra tört edénytöredékei kerültek elő Aranyos A., Bálint M., Szilágyi K. A., Ringer I. helyszíni szemléje Szolnoki L. megelőző feltárása a hígtrágyatároló medencék területe alatt Szolnoki L. megelőző feltárása a hígtrágya-vezeték nyomvonalán Dani J. terepbejárása. SZOLNOKI 2007,

29 Lelőhely azonosító (KÖH): 19. (62720) Bozóki-dűlő I. Lelőhely neve (esetleges variációk): Bás-halom D-i határában, a Kösely meanderében, Bozóki-dűlő határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 016/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Telepnyom (felszíni) Szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Ex lege védett! Kolozsi B. és Balogh Cs., a HBMMIg. munkatársai Juhász István tulajdonos jelenlétében közepes látási viszonyok között (őszi búza) sok kerámiatöredéket gyűjtött Kolozsi B. helyszíni szemléje 2008 Szolnoki L. feltárása [KÖH 600/2805/2010] M.NEPPER-SŐREGI-ZOLTAI 1981,

30 Lelőhely azonosító (KÖH): 20. (62722) Bozóki-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Bozóki-dűlő II. D-i határában, a Kösely meanderében, Bozóki-dűlő határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 016/1, 017, 034/7, 034/8, 034/9 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Telepnyom (felszíni) Szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett. Kolozsi B. és Balogh Cs., a HBMMIg. munkatársai Juhász István tulajdonos jelenlétében közepes látási viszonyok között (őszi búza), közepesen intenzív lelőhelyet azonosított Kolozsi B. helyszíni szemléje 2008 Szolnoki L. feltárása [KÖH 600/2805/2010] 30

31 Lelőhely azonosító (KÖH): 21. (63774) Bozóki-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Bozóki-dűlő III. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 016/1, 017, 031/2, 028/17, 031/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Római császárkor (szarmata) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Kolozsi B. szakfelügyelete Aranyos A. helyszíni szemléje 31

32 Lelőhely azonosító (KÖH): 22. (69681) Nagy-Mező-dűlő Lelőhely neve (esetleges variációk): Nagy-Mező-dűlő D-i határában, a földesi műút mindkét oldalán, a Kösely (Ürmös-éricsatorna) magaspartján, a Nagy-Mező-dűlő határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 92,5 m Helyrajzi számok: 026/18, 026/19, 026/21, 026/22, 014/1, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 014/6, 017, 018/1, 014/9, 014/8, 014/7 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) Település Római császárkor (szarmata) Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Aranyos A. - Szolnoki L. helyszíni szemle Aranyos A. helyszíni szemléje 32

33 Lelőhely azonosító (KÖH): 23. (70469) Lelőhely neve (esetleges variációk): Berettyóújfalui ÁG, Takarmányszárító I. DNy-i határában, az Ürmöséri-csatorna magaspartján. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 92,5 m Helyrajzi számok: 0175/1, 0173/5, 0224/2, 0207/4, 0214/3, 0214/4, 0223/1, 0223/2, 0223/3, 0173/2, 0173/27, 0173/3, 0174, 0175/5, 0175/4, 0175/3, 0175/6, 0175/7, 0175/2, 0175/8, 0214/1, 0208, 0223/4, 0222, 0173/4 Földes: 0175/1; 0173/5 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 33

34 Lelőhely azonosító (KÖH): 24. (70471) Lelőhely neve (esetleges variációk): Berettyóújfalui ÁG, Takarmányszárító II. DNy-i határában, az Ürmöséri-csatorna magaspartján. A lelőhely K-i oldalán található a Tsz telep. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0214/4, 0217, 0218, 0318/1, 0219/67, 0214/1, 0219/68, 0219/49, 0219/50, 0219/51, 0219/52, 0219/53, 0219/54, 0219/55, 0219/56, 0219/57, 0219/58, 0219/59, 0219/60, 0219/61, 0219/62, 0219/63, 0219/64, 0219/65, 0219/66, 0216/2, 0214/2 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 34

35 Lelőhely azonosító (KÖH): 25. (71239) Lelőhely neve (esetleges variációk): Nádudvari útfél DNy-i határában, a Kösely magaspartján, a Nádudvari útfél határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 92,5 m Helyrajzi számok: 091/1, 0117/3, 0116, 086, 0120 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió. Hajúdszovát 26 Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 35

36 Lelőhely azonosító (KÖH): 26. (71241) Lelőhely neve (esetleges variációk): Nádudvari útfél, Lenin TSz DNy-i határában, a Kösely magaspartján, a Nádudvari útfél határrészben. A lh. ÉK-i és DNy-i részét a TSz telep fedi. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): z: 93 m Helyrajzi számok: 0117/3, 0117/2, 0117/4, 0116, 0118, 086, 0124/17, 0121/4, 0115/1, 0115/3, 0114, 0117/5, 0117/6, 0115/2, 0123, 0119, 0117/7, 0113 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Hajúdszovát 25 Nem védett. Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 36

37 Lelőhely azonosító (KÖH): 27. (73333) Lelőhely neve (esetleges variációk): Közlegelő nyugati oldalán, a Kösely (Ürmös-éri csatorna) kanyarulatai által határolt markáns háton, a Köz-legelő határrészben elhelyezkedő lelőhely. Az észak-nyugati és dél-keleti részen egykori Tsz. telepek állnak. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 1948/3, 1859/13, 1859/12, 024, 025, 023/3, 0104/1, 023/5, 0105, 0106/3, 0106/9, 0106/8, 0106/2, 0106/7, 0106/6, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0106/4 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település szarmata Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 37

38 Lelőhely azonosító (KÖH): 28. (73335) Lelőhely neve (esetleges variációk): Lenin Tsz. Tehenészete dél-nyugati oldalán, a Kösely (Ürmös-éri-csatorna) és lefűzött meanderei által határolt háton, a Nagy-mező-dűlő határrészben helyezkedik el. A lelőhely északi részén egykori Tsz. telep áll. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 018/5, 018/6, 018/7, 019, 020, 022, 017, 012/1, 024, 021, 023/5, 023/6, 023/7, 023/10, 013, 014/2 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település szarmata Közepesen intenzív. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 38

39 Lelőhely azonosító (KÖH): 29. (73337) Lelőhely neve (esetleges variációk): Varga-kert dél-nyugati oldalán, a Kösely (Ürmös-éri csatorna) és lefűzött meanderei által határon háton helyezkedik el. A lelőhelyen a Veres-telep épületei állnak. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 446/9, 409, 408, 226, 373, 374, 195, 289, 288, 284, 287, 351, 350, 290, 293, 292, 291, 348, 347, 349, 294, 283/1, 285, 286, 283/2, 266, 267, 268, 269, 281/1, 281/2, 43/3, 222, 221, 225, 227, 224, 223, 194, 308/3, 354, 251, 252, 253, 259, 260, 261, 262, 264, 265, 272, 273, 274, 275, 276, 277, 278, 199, 200, 201, 219, 228, 220, 346, 295, 231, 024, 021, 023/5, 023/6, 023/7, 214, 213, 216, 215, 217, 218, 203, 202, 197, 212, 211, 210, 209, 207, 208, 205, 204, 206, 244, 246, 254, 255, 256, 263, 270, 271, 249, 250, 247, 248, 245, 243, 196, 198, 258, 257, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 358, 359, 446/4, 446/6, 411/2, 411/1, 410, 235, 236, 237, 238, 240, 241, 242, 230, 232, 234, 233, 339, 338, 345, 340, 341, 342, 343, 344, 361, 362, 363, 364, 365, 360, 337, 308/1, 310, 353/2, 366, 367, 368, 370, 371, 372, 332, 311, 334, 308/2, 335, 336, 446/7, 446/8, 413, 412, 357, 356, 355 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Részben feltárt, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett. 39

40 2010 Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle Laczi O. szakfelügyelete 40

41 Lelőhely azonosító (KÖH): 30. (73339) Lelőhely neve (esetleges variációk): Kossuth-telep dél-keleti oldalán, a Kösely (Tekeres) és lefűzött meanderei által határolt háton elhelyezkedő lelőhely. Észak-keleti részén egykori csatornaőrház, délin pedig Tsz. telep áll. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0179, 0166/1, 0165/1, 06/4, 05/8, 07, 05/4, 05/5, 06/8, 05/7, 06/6, 06/5, 06/9, 06/2, 06/3, 0166/2, 05/2, 0165/2 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor (?) Település szarmata Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle. 41

42 Lelőhely azonosító (KÖH): 31. (73341) Lelőhely neve (esetleges variációk): Lenin Tsz kertészete dél-keleti oldalán, a Kösely (Tekeres) és lefűzött meanderei által határolt háton helyezkedik el. A lelőhely középső részén egykori kertészet áll. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 2069, 2068, 2067, 0178/7, 0176, 0179, 0178/6, 0178/3, 0177/1, 0178/2, 2034, 2101, 2002/1, 2002/2, 2003, 2001, 2000, 2073, 2072, 2071, 2070, 2066, 2077, 2076, 2075, 2074, 2125, 2124, 0175/5 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település szarmata Közepesen intenzív. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. Bálint M. helyszíni szemle Mesterházy G. geofizikai mérése 42

43 Lelőhely azonosító (KÖH): 32. (78193) Lelőhely neve (esetleges variációk): Morgó nyugat dél-keleti oldalán, Kösely (Ürmös-éri csatorna) és lefűzött meanderei által határolt háton helyezkedik el. A lelőhely egy része átnyúlik a derecskei határrészbe. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0163/9, 0163/8, 0163/7, 0193/4, 0193/2, 0193/3, 0192, 0190/34, 0190/2, 0190/39 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település újkőkor-középső neolitikum Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Bocsi Zs. terepbejárása 43

44 Lelőhely azonosító (KÖH): 33. (84443) Lelőhely neve (esetleges variációk): Gerenda-hát 1. nyugati határában, a Kösely kanyarulatában, a magaspartján, Gerendahát határrészben helyezkedik el. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0104/6, 0104/7, 0104/11, 0104/10, 0104/9, 0104/8, 0104/5, 0104/4, 0108 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 44

45 Lelőhely azonosító (KÖH): 34. (84445) Lelőhely neve (esetleges variációk): Gerenda-hát 2. nyugati határában, a Kösely kanyarulatában, a magaspartján, Gerendahát határrészben helyezkedik el. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0104/6, 0104/7, 0104/11, 0104/10, 0104/9, 0104/8, 0104/5, 0104/4, 0108 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 45

46 Lelőhely azonosító (KÖH): 35. (85007) Lelőhely neve (esetleges variációk): Hajdúszoboszlói útfél nyugati határában, a Temető- Sziget-dűlőben, a Hajdúszoboszlóra vezető műút és az István király utcától övezett, É-D tengelyű homokháton elhelyezkedő lelőhely. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 1737, 1738, 1739, 1740, 1741, 1742, 1780/1, 1780/3, 1715/1, 1715/2, 0123, 0132/3, 0132/4, 0132/5, 0132/6 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 46

47 Lelőhely azonosító (KÖH): 36. (85581) Lelőhely neve (esetleges variációk): Kis-Zsip-halom-dűlő nyugati határában, a Kösely meanderei által határolt területen húzódó alacsony hát, a Nádudvari-útfél határrészben. A lelőhelyen belvíz elvezető csatorna és a hajdúszoboszlói határvonal halad át. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0147/1, 0147/2, 087/15, 0146, 0145/5, 0145/6, 0145/7 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés, csatorna kotrás. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 47

48 Lelőhely azonosító (KÖH): 37. (85763) Lelőhely neve (esetleges variációk): Cenzus-föld É dél-keleti határában, a Derecskére vezető műút északi oldalán, a Kösely-hajdúszováti átmetszés keleti partján, a Cenzus-föld dűlőben elhelyezkedő lelőhely. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0167/11, 0167/7, 0167/8, 0167/9, 0167/10 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Őskor Település Árpád-kor Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 48

49 Lelőhely azonosító (KÖH): 38. (85769) Lelőhely neve (esetleges variációk): Kotcegi-kert dél-keleti oldalán, a Kotcegi- és Mogyorós-dűlők határán húzódó, ÉK-DNy-i irányú földháton, annak déli és keleti, vízparti oldalán elhelyezkedő lelőhely. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 2528, 2429, 2430, 795/6, 04/12, 04/14, 04/13, 04/11, 486, 2527, 03, 2467, 2548, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2447, 2448, 2449, 2450, 2468, 2486, 2487, 2488, 2444, 2506, 2547, 2546, 2545, 2544, 2543, 2542, 2469, 2470, 2474, 2473, 2471, 2472, 2489, 2490, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2445, 2446, 2530, 2529, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443, 2491, 2493, 2494, 2492, 2495, 2526, 2525, 2524, 2523, 2520, 2519, 2516, 2515, 2514, 2513, 2512, 2511, 2510, 2509, 2508, 2507, 2496, 2497, 2498, 2499, 2521, 2522, 2431, 2423, 2428, 2503, 2502, 2501, 2505, 2504, 2500 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 49

50 Lelőhely azonosító (KÖH): 39. (86929) Lelőhely neve (esetleges variációk): Bozóki-dűlő IV. dél-nyugati oldalán, a Kösely meanderében, a Bozóki-határrészben, keletnyugat irányban elnyúló alacsony dombháton, a Földes felé haladó mindkét oldalán elhelyezkedő lelőhely. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 017, 016/1, 034/9, 034/10 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település szarmata A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 50

51 Lelőhely azonosító (KÖH): 40. (86931) Lelőhely neve (esetleges variációk): Bás-Halom-dűlő, István utca Bás-Halom-dűlő határrészben, a Földesre vivő műút és a rá merőleges István utca minkét oldalára kiterjed. Észak-dél irányban elnyúló, alacsony dombháton helyezkedik el. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 017, 284, 283/2, 327, 328, 329, 321, 319, 316, 317, 314, 315, 318, 326, 322, 323, 433, 020, 012/1, 283/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település őskor Település népvándorláskor Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, bolygatott. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 51

52 Lelőhely azonosító (KÖH): 41. (87539) Lelőhely neve (esetleges variációk): Nagy-Mező-dűlő Nyugat délnyugati határában, az Ürmös-éri-csatorna (egykori élővízfolyás) magapartján, Nagy-Mező-dűlő határrészben. A lelőhely keleti szélén földút halad. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 026/5, 026/3, 026/4 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Árpád-kor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan, részben elfedett. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 52

53 Lelőhely azonosító (KÖH): 42. (87541) Lelőhely neve (esetleges variációk): Nagy-Mező-dűlő Észak délnyugati határában, az Ürmös-éri-csatorna (egykori élővízfolyás) magapartján, Nagy-Mező-dűlő határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 096/5, 096/4, 096/6 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település őskor Település Árpád-kor Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 53

54 Lelőhely azonosító (KÖH): 43. (91423) Lelőhely neve (esetleges variációk): Telek-dűlő, Cserépégető északi határában, a Kösely partján, az egykori cserépégető keleti oldalán húzódó alacsony háton, a Telek-dűlő határrészben helyezkedik el. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0143/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település Árpád-kor Gyér. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 54

55 Lelőhely azonosító (KÖH): 44. (91425) Lelőhely neve (esetleges variációk): Telek-dűlő Közép északi határában, a Kösely magaspartján, a Telek-dűlő határrészben. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 0143/1 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Település őskor Település szarmata Közepesen intenzív. A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, elfedés, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 55

56 Lelőhely azonosító (KÖH): 45. (91427) Lelőhely neve (esetleges variációk): Telek-dűlő, Kettős-halom Kelet északi határában, a Kösely magaspartján, Telek-dűlő határrészben álló Kettős-halom keleti tagja. Térképlap száma: x (É-D): y (K-Ny): Helyrajzi számok: 091/9, 091/11, 0137/4, 0137/5, 091/10, 091/12 Azonosított régészeti korszakok és jellegük: Halom késő rézkor A lelőhely állapota az utolsó adatgyűjtéskor: Feltáratlan. Veszélyeztetettség: talajművelés, erózió, építkezés. Nem védett Aranyos A. helyszíni szemléje. 56