Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Tartalmi beszámoló a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájáról

Átírás

1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Tartalmi beszámoló a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájáról

2 Székesfehérváron 2001 őszén alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a város polgármesterének felkérésére. Az alakuló ülésen döntés született arról, hogy a KEF évi legfontosabb feladata a helyi drogellenes stratégia és a megvalósítását elősegítő operatív (cselekvési) program megalkotása lesz. Részben e munka részeként, részben ezek mellett a KEF felvállalta a meglévő adatok összegyűjtését, rendszerezését, szükséges (hiányzó) kutatások indítását, a helyi szakmai partnerek (intézmények, szervezetek, közösségek) együttműködésének ösztönzését valamint egy városi droginformációs rendszer kialakítását. Ezeken túlmenően a évben a KEF megalkotta saját arculatát, meghatározta a további működéshez szükséges feltételeket is. 1. Drogügyi helyzetkép készítése A drogügyi helyzetkép készítésekor hat munkacsoport (bűnmegelőzés, közoktatás, civil szervezetek, egészségügy, családsegítés-gyermekvédelem, gyógykezelést végző szervezetek) alakult a helyzetértékelésre és a meglévő statisztikai adatok számbavételére. A helyzetfeltárás során több mint ötven fehérvári intézmény, szervezet működött közre a hat munkacsoportban. Munkacsoport neve Munkacsoport tagjai Vizsgált intézmények, szervezetek száma 1. Családsegítés, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti gyermekvédelem Szolgálat Kríziskezelő Központ Egyesített Szociális Intézmények Nevelési Tanácsadó 2. Bűnmegelőzés Székesfehérvári Rendőrkapitányság Székesfehérvár Városi Polgárőrség Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala Pártfogói csoport Vám- és Pénzügyőrség Fejér Megyei Nyomozó 3. Terápia, Rehabilitáció Hivatala Fejér Megyei Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó Alba Caritas Hungarica Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat ÁNTSZ Városi Intézete. Egészségügy családorvosok gyermekorvosok iskolaorvosok 5. Közoktatás 18 általános iskola 1 általános iskola és gimnázium 16 középiskola 2 középiskolai kollégium 6. Civil szervezetek SZÉNA Egyesület SZETA Alapítvány Aranyeső Alapítvány Menedék Önsegítő Csoport A munkacsoportokban a kábítószer alatt az illegális szereket értettük, a drog fogalma pedig a legális és illegális pszichoaktív szereket együttesen tartalmazta. Mivel a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nemcsak a kábítószerrel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik, a helyzetkép készítése erre is kiterjedt. A helyzetkép elsődlegesen a korábbi empirikus kutatások (ifjúságkutatások) tapasztalataira illetve az intézményi forgalmi adatokra alapozott, de valamennyi érintett intézmény nyilatkozott a szolgáltatásaikról, klienskörükről, 2

3 erőforrásaikról is. A beszámoló külön fejezetben szól a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kávé-, energia ital és gyógyszerfogyasztás valamint az illegális szerek fogyasztásáról, kitér arra, hogy melyik intézmény, szervezet mikor találkozott a problémával, hogyan reagált rá, számba veszi a humán és technikai erőforrások jellemzőit, a drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat, a hiányzó feltételeket és az intézmények közötti együttműködést. 2. Módszertani cd készítése Az elkészült helyzetképet több módszertani háttéranyaggal együtt cd-re írtuk és eljuttattuk a KEF tagoknak munkaanyagként. A cd a helyzetképen kívül tartalmazta a nemzeti stratégiát a kábítószer-probléma visszaszorítására, a drogproblémára vonatkozó pontos jogszabályi hátteret, a legális és illegális drogokról szóló módszertani összeállítást Pohár, Csésze, Hamuzó címmel ( HELPI kiadványa), a drogokkal kapcsolatos fontosabb szakkifejezések magyarázatát, egy drog-szleg szótárt, linkgyűjteményt, címlistát valamint ajánlott irodalomjegyzéket. 3. Drogellenes stratégia alkotása A következő fázisban már szűkebb körben dolgozott a KEF, a stratégia alkotása a nemzeti stratégiával összhangban négy albizottságban folyt (közösség-társadalmasítás, megelőzés, gyógykezelés, kínálatcsökkentés). E négy team dolgozott a stratégiai irányok kijelölésén, a jövőkép és a hozzá rendelt célok, feladatok meghatározásán. A stratégia alkotása a módszertani cd anyagának előzetes ismeretére épült. A stratégiai tervezés és jövőkép megalkotás egyik legfontosabb fázis az egyes területek (gyógykezelés, kínálatcsökkentés, nyilvánosság-közösség, megelőzés) SWOT analízise volt, mely során az adott területre vonatkozó városi erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek kerültek rögzítésre. A stratégiai munka eredményekét meghatározhatóvá váltak a jövőre vonatkozó stratégiai iránya (offenzív, defenzív, váltás-orientált, diverzifikált). A város kábítószerügyi helyzete a fenti besorolások alapján nem egyértelműen jó, vagy rossz. Néhány tényező igen kedvező stratégiai pozícióban van, mint például a már működő programok léte, az iskolák növekvő szerepvállalása, meglévő intézményi és civil kapcsolatok vagy az önkormányzati szerepvállalás, mások esetében azonban komoly programszervezési munkára, irányváltásra van szükség, hogy hatékonyan működjön, illetve, hogy várhatóan összhangba kerüljenek a belső és a külső folyamatokkal (kínálatcsökkentő akciók, prevenciós programok, koordináció, tájékoztatás, információ áramlás, helyi média szerepe, szabadidő felhasználás újrastruktúrálása) Az is látható, hogy egyes esetekben a jelenleg is tapasztalható negatív tendenciák (pl. a lakosság szemléletmódja, értékrendi változás, forráshiány, jogi szabályozás, kínálati piac megléte, túlzott elvárások) tovább élése komoly hátrányokat fog okozni a városunk egész társadalma tekintetében. Vannak olyan helyzetek is, melyek jelenleg veszélyforrást jelentenek, de magukban hordozzák a fejlesztés lehetőségét, ilyen a drogprobléma percepciójával kapcsolatos arányok eltolódása, az időszaki kampányok, a kortárs-képzés, a generációs sajátosságok és a még alakítható tanulói attitűdök. Az elkészült stratégiát megtárgyalta a városi közgyűlés és több biztosság is egyeztetett róla. Az elfogadott stratégiát december 6-án városi konferencián mutatta be a KEF.. Részvétel drogellenes rendezvényeken A városi KEF két városi drogellenes rendezvényt szervezett 2002-ben, az egyiket nyáron a másikat pedig télen. Az előbbi elsősorban a fiataloknak szólt, utóbbi inkább a szakembereknek. A december 6-i konferenciát köszöntette Warvasovszky Tihamér 3

4 polgármester, megnyitó előadást tartott Topolánszky Ákos GYISM helyettes államtitkár. Ezután A pedagógus helye és kompetenciája a segítésben címmel Kály-Kullai Károly a Sziget Droginformációs Alapítvány vezetője tertott előadást, majd ismertette a KEF a városi kábítószer-ellenes stratégiát. Délután öt szekcióban folyt a munka (a drogprobléma orvosi szemmel; a rendőrség és a drog; kortárssegítés - segítés dilemmái; filmklub; szülői fórum) 5. Hiányzó kutatások pótlása A városi drogprevenció lakossági megítéléséről és a pedagógusok attitűdjeiről nem volt semmilyen korábbi információnk ezért célzott kutatások kezdeményezett a KEF a városban augusztusában lakossági kutatást végzett az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet és az ENIGMA 2001 Társadalomkutató Kft. A kutatóintézet kérdezőbiztosai 750 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári felnőtt lakossal készítettek interjút, személyesen, standard kérdőívek segítségével. A minta nem, kor és városrészek szerint pontosan reprezentálja Székesfehérvár város teljes felnőtt lakosságát. A kutatás a drogfogyasztással kapcsolatos lakossági véleményeket, problémapercepciót, drogosokkal kapcsolatos attitűdöket mért. A drogprobléma kezelésnek vizsgálatára az oktatási intézmények körében fordulóján került sor. A kutatás a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával, az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködésében valósul meg. A kutatás során kiemelt szempontként a gyakorló pedagógusok körében vizsgálódtunk, elsősorban arra a kérdésre koncentrálva, hogy mit tudnak a tanárok a drogokról, a drogos fiatalok felismeréséről, képesek-e kezelni a felmerülő problémát. A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja a városban működő húsz középfokú oktatási intézmény pedagógusaira fókuszáló önkitöltős kérdőíves vizsgálat (survey) volt. Az iskolai kérdőíves vizsgálat kiegészült a városban dolgozó egyéb humánszolgáltató szakemberek (iskolai szabadidő szervező, ifjúságvédelmi felelős, orvos, védőnő, szociális és ifjúsági segítők) körében végzett vizsgálattal is. S a kutatás során dokumentumelemzés alá vontuk az iskolák pedagógiai programját, azt kutatva, hogy az ifjúságvédelem és a drogkérdés kezelése hogyan jelenik meg a fehérvári közfokú oktatási intézmények pedagógiai programjaiban. 6. Operatív program alkotása A konkrét cselekvési program kidolgozása 2003 elejére húzódott át. A cselekvési programot kidolgozó stáb tagjai a Polgármesteri Hivatal, az Echo Survey Kht., a megyei kórház, a Rév Szenvedélybeteg-segítő, a városi kapitányság, az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda munkatársai valamint pedagógusok és védőnők bevonásával készült el. Az operatív program célja, hogy a stratégia céljait megvalósítsa a gyakorlatban az alábbi stratégiai alapelvek mentén: a városi drogstratégia a tágan értelmezett drogproblémával foglalkozik, mely kiterjed a legális és illegális szerhasználtra is a drogstratégia a székesfehérvári lakosú valamint a városban tanuló, dolgozó és szórakozó emberekre és a helyi intézményekre vonatkozik a stratégiában alapvető fontosságú az együttműködés és partnerség a drogügyekben érintett és a drogproblémával foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között a stratégia reális, városunk teljesítőképességével összhangban lévő mértéket határoz

5 meg a feladatok vállalásában kiemelt feladat a többcsatornás finanszírozás kialakítása a városi drogprobléma mérséklését célzó feladatokhoz rendelt forrásteremtésben a stratégia hatékonyságának alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.) a városi drogstratégia és annak feladatai összhangban állnak a nemzeti drogstratégiával 7. KEF iroda kialakítása és KEF arculat készítése A KEF iroda a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáját információgyűjtéssel és annak továbbításával segíti. Egyrészt a KEF tagjai számára juttatja el a működéshez szükséges információkat, másrészt az iskolák, humánszolgáltató intézmények, és együttműködő, illetve érdeklődő szervezeteket tájékoztatja a felmerülő kérdésekben. Az irodát nyomtatóval, számítógéppel, szélessávú Internet kapcsolattal láttuk el. Az iroda folyamatos működéséhez a jövőben szükség lesz egy részmunkaidős koordinációs munkatársra. A KEF iroda a Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában kapott helyet, így az ott meglévő adatbázisok és intézményi kapcsolatok még hatékonyabban segíthetik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáját. A városi KEF arculatát profi grafikussal dolgoztattuk ki, s beüzemeltük a internetes oldat, ahol szakmai anyagokat helyzetünk el évi feladatok A városi KEF működése szempontjából hasznos tapasztalatszerzési lehetőséget jelent, ha bizonyos időközönként részt vesz más települések kábítószerügyi egyeztető fórumaival közös tanácskozáson. Ezen kívül a most megalakuló Fejér megyei KEF-fel külön együttműködési megállapodás keretén belül kell szoros munkakapcsolatot kialakítani A decemberében tartott városi drogellenes konferenciát 2003-ban is meg kell szervezni. A KEF irodában kaphat helyet a városi drogprevenciós média- és dokumentumtár mely a média, a döntéshozók és a szakemberek számára gyűjti és rendszerezi a városban elérhető drogprevenciós papíralapú, audiovizuális és elektronikus kiadványokat. A drogprobléma társadalmasítását segítheti elő egy olyan papíralapú városi kiadvány elkészítése, mely elsősorban a tanulóknak és szülőknek szól, s tartalmaz információkat a drogokról, a probléma kezelésének módjairól, illetve a segítő helyekről. A kiadvány tervezett példányszáma db. A városban dolgozó humánszolgáltató szakembereknek (orvosoknak, pedagógusoknak, szociális munkásoknak, védőnőknek stb.) és intézményeknek CD formájában készül kiadvány a városi droghelyzetről, a probléma kezeléséről, a segítő/támogatói/szolgáltatói háttér részletes bemutatásával. A lakosok széles tömegéhez a helyi médián keresztül kell eljutni. Ennek érdekében a Fejér Megyei Hírlapban és Fehérvári Polgárban állandó drogügyi rovatot kell létrehozni, valamint a Fehérvár TV-ben rendszeressé kell tenni a téma megjelenését filmek és arra épülő esetmegbeszélésekkel (pl. Beszéljünk róla.) A drogellenes munka alapfeltétele, hogy a szakemberek pontosan ismerjék a probléma alakulásának tendenciát. Jelenleg az érintet intézmények eltérő struktúrában gyűjtik a kliensforgalmi adataikat. Ezt szem előtt tartva a kötelező adatszolgáltatási 5

6 struktúrákat (EBÜSZ, KSH, OEP stb.) részben egységesíteni, és az adatszolgáltatást a város felé rendszeresíteni kell ADR (Alba Droginformációs Rendszer) néven. Pályázati rendszer keretében ösztönözni kell, hogy a készüljenek el az óvodai és iskolai egészségtervek, ami alapját képezhetik az iskolai drogprevenciós munkának is. Az egészség tervek készítéséhez szakértői anyagot illetve szaktanácsadói segítséget nyújt a KEF az intézményeknek. A városi drogprevenciós munka elősegítésére létre kell hozni egy elkülönített alapot, melynek a felhasználása pályázati úton történik. A pályázatoknál előnyben kell részesíteni a komplex programokat. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a helyi vállalkozások hogyan tudnak hozzájárulni a városi drogprevenciós munka költségeihez és a társadalmi károk enyhítéséhez. (pl. helyi adóról szóló rendelet módosításával, iparűzési adó drogprevenciós célra való felajánlásának lehetőségével). A kortárs segítők képzésének támogatása a Gyermek Ifjúsági és Sportminisztérium által pályázati úton finanszírozott, ezen a területen az információ áramoltatásához szóróanyagokra van szükség, valamint nagy segítség az önerő város általi megfinanszírozása. Biztosítani kell továbbá a kiképzett fiatalokkal való folyamatos kapcsolattartás és szupervízió lehetőségét. Jelenleg a működő alacsonyküszöbű intézmények törvényileg még nincsenek szabályozva és nem szerepelnek a Szociális Törvényben (ez folyamatban van, remélhetőleg 200.januártól megoldódik), ugyanakkor a helyi kábítószer probléma visszaszorítása érdekében kiemelten fontos szerepet kell kapnia ezen intézmények megerősítésének. Amíg az állami finanszírozás nem rendeződik, rászorulnak ezek a civil alacsonyküszöbű intézmények a város anyagi támogatására. Az iskolai elsősegély ládák tartalmát és a pedagógusok által gyermekeknek adott gyógyszereket szigorúbban kell ellenőrizni. Ennek érdekében tanulmányt kell készíteni arról, hogy a tanulók hol, mikor és milyen körülmények között milyen gyógyszerekhez juthatnak hozzá. A gyógyszerészek, gyógyszertárban dolgozók részére oktatásokat kell tartani, fel kell hívni a figyelmet a vényhamisításra, valamint a receptekkel elkövetett bűncselekményekre. Célszerű lenne jelző rendszert kell kialakítani, hogy a gyanús esetekről a rendőrség azonnal tudomást szerezzen. 6