Városi drogprevenciós stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Városi drogprevenciós stratégia"

Átírás

1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Városi drogprevenciós stratégia 1. A drogstratégia szükségessége A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékrendjét. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló, piaci alapokon nyugvó, fogyasztás centrikus attitűd. A szabadpiaci szemléletmód megjelenése eltérő típusú válaszreakciókat provokált. Azok, akik társadalmi és kapcsolati tőkéjüket gazdaságira tudták váltani, könnyen idomultak az új helyzethez, sikeres életpályán mozognak. Egy másik tipikus attitűd, a kivonulás, amely leginkább azokra jellemző, akik a legvidámabb barakk légkörét, eszmeiségét szocializálták. A harmadik válaszreakció a kényszerű alkalmazkodás, azon családoké, akik a kilencvenes évek eleje óta nem tudják utolérni magukat. Mindezen változások természetesen hatással voltak az állampolgárok mentálhigiénés helyzetére is. A társadalom új értékeit sokan nem tudják követni, anómiás tüneteket produkálnak. Az anómiás tünetek deviáns viselkedésbe csapnak át, amelyek alkoholizmust, kábítószer-fogyasztást eredményezhetnek, de megnőtt a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünetegyüttes előfordulása is. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új problémákat, feladatokat jelöltek ki különösen igaz ez az ifjúsággal foglalkozók számára. A megváltozott szükségletek, az átalakuló ifjúsági kultúra, az értékek átrendeződése komoly felelősséget rónak a társadalom felnőtt tagjaira. Felismerve a drogproblémából fakadó társadalmi és gazdasági veszélyeket az Ifjúsági és Sportminisztérium megalkotta a Nemzeti stratégiát a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében, melyet a Kormány július 4-én, az Országgyűlés december 5-én fogadott el. A drogprobléma elleni közdelem azonban nem vezethet eredményre a helyi közösség aktív támogatása és közreműködése nélkül, ezért szükség van a helyi szintű drogstratégia megalkotására is.

2 2. A drogstratégiai alapelvei 2.1 A stratégia célja Városi drogstratégiánk célja, hogy a jelen állapotának, igényeinek és lehetőségeinek tudatában az önkormányzat és a drogügyekben érintett helyi intézmények, szervezetek szándékait meghatározza egy-egy terület, ellátandó feladat funkcióinak és formáinak fenntartására, vagy - ha hiányzik megteremtésére. A stratégia a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósulása során a meglévő erősségeink megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a felnövekvő korosztályok számára az egészséges fejlődési lehetőségek biztosíthatók. Önkormányzatunknak, ha meg akar felelni a drogprobléma kihívásainak, szüksége van egy integráló (és a végrehajtást koordináló) drogstratégiára, amely garantálja, hogy az érintett szakemberek és a tágabb helyi közösség is bevonódjon a döntésekbe, illetve a feladatok végrehajtásába, hiszen a drogprobléma csökkentése csak széles helyi társadalmi összefogással valósulhat meg. 2.2 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum őszén Székesfehérváron megalakult a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely fő céljának a helyi drogstratégia és cselekvési program megalkotását tekinti. Emellett a KEF felvállalta a meglévő adatok összegyűjtését, rendszerezését, szükséges (hiányzó) kutatások indítását, a helyi szakmai partnerek (intézmények, szervezetek, közösségek) együttműködésének ösztönzését valamint egy városi droginformációs rendszer kialakítását. A szakmai munkát a KEF három ciklusban, több munkacsoportban végezte. Az első szakaszban hat munkacsoport (bűnmegelőzés, közoktatás, civil szervezetek, egészségügy, családsegítés-gyermekvédelem, gyógykezelést végző szervezetek) alakult a helyzetértékelésre és a meglévő statisztikai adatok számbavételére. A második szakaszban a négy albizottság (közösség, megelőzés, gyógykezelés, kínálatcsökkentés) dolgozott a stratégiai irányok kijelölésén, jövőkép és a hozzá rendelt célok, feladatok meghatározásán. Végezetül a harmadik szakaszban konkrét lépések, programok kerülnek kidolgozásra, elfogadásra és valamennyi intézmény és szakember minősíti majd azokat. Szükséges, hogy a KEF munkája a város széles nyilvánossága előtt is ismert legyen, mert így egyrészt a drogprobléma kezelésébe integrálhatók a lakossági vélemények, mobilizálhatók a helyi erőforrások, másrészt garantálható a szükséges társadalmi és szakmai kontroll is. 2.3 A kábítószer fogalma A kábítószer fogalmát és csoportosítását tekintve a szakirodalom nem egységes, ám abban mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot módosító anyagok, 2

3 szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. A pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban élvezeti cikként szervesültek, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni, hagyományosan ilyen drogok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekből kivont vagy szintetikus úton előállított gyógyszerek illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben kevéssé szervesült, számos országban tiltott, illegális anyagok. Az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat vagy ópiát helyettesítő depresszáns szerek (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulációs anyagok (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogének (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószerek (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) sorolhatók. A fentiek figyelembe vételével fontos annak meghatározása, hogy városi stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum mit ért a drog fogalma alatt. A kábítószer alatt az illegális szereket értjük, a drog fogalma pedig a legális és illegális pszichoaktív szereket együttesen tartalmazza értelmezésünk szerint. Székesfehérvár városi drogstratégiája és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nemcsak a kábítószerekkel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik. Ennek megfelelően a városi stratégia a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a nem orvosi célú gyógyszerfogyasztás, az energia italok fogyasztása, a mesterséges izomnövelő szerek valamint a tiltott kábítószerek használatából eredő problémák csökkentését tűzi ki célul. 2.4 A drogprobléma által érintett korosztály városunkban A tágan értelmezett drogprobléma az általános iskolás korosztályt, a középiskolásokat, a fiatal felnőtteket és az idősebbeket egyaránt érinti, eltérő szerhasználat és fogyasztási intenzitás mellett. Az óvodás és alsó tagozatos tanulók a városi drogproblémának csak elszenvedő alanyai (pl. szülő alkoholizáló életmódjából vagy az idősebb fiatalok szer hatása alatti agresszivitásából fakadóan). Az általános iskola felső tagozatában már megjelenik a dohányzás csakúgy, mint az alkoholfogyasztás és előfordul a szerves oldószerek fogyasztása is. A középiskolások körében a szerhasználati paletta tovább szélesedik az energia italokkal, a nem orvosi célú gyógyszerfogyasztással, egy-két jól körülhatárolható csoportban népszerűek az anabolikus szteroidok és megnő a tiltott szerek prevalenciája. Fiatal felnőtt korra rögzül a dohányzási szokás, tetőzik a tiltott szerek kipróbálási aránya. A város középkorú és idősebb népességében a drogok közül legnagyobb gondot már az alkohol, mint elterjedt probléma-megoldó technika alkalmazása okozza. Nehéz pontosan meghatározni az egyes korosztályokban a különböző drogok által érérintettek körét, pontos kutatási eredményeink csak a évfolyamos korosztály tekintetében vannak, valamit a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és a Szent György Kórház Addiktológiai Gondozó forgalmi adatai állnak rendelkezésünkre. A drogprobléma továbbgyűrűző hatása miatt azonban túlmutat az amúgy riasztóan nagy érintettségi körön s további sokféle, egymással összefüggő, komplex társadalmi problémákat is okoz. 3

4 Egy felelősségteljesen gondolkodó nagyváros nem teheti meg, hogy a városi drogproblémával való foglalkozást csak azokra szűkítse le, akik a városban laknak, hiszen régióközpontként sokan mások is a városhoz kötődnek mindennapjaikban (munka, tanulás, szórakozás, vásárlás, egészségügyi ellátás stb.) 2.5 A stratégia alapelvei A drogstratégia elengedhetetlen része a meglévő tapasztalatok, kutatási eredmények rendszerezését és a feladatok meghatározását segítő alapelvek meghatározása. a városi drogstratégia a tágan értelmezett drogproblémával foglalkozik, mely kiterjed a legális és illegális szerhasználtra is a drogstratégia a székesfehérvári lakosú valamint a városban tanuló, dolgozó és szórakozó emberekre és a helyi intézményekre vonatkozik a stratégiában alapvető fontosságú az együttműködés és partnerség a drogügyekben érintett és a drogproblémával foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között a stratégia reális, városunk teljesítőképességével összhangban lévő mértéket határoz meg a feladatok vállalásában kiemelt feladat a többcsatornás finanszírozás kialakítása a városi drogprobléma mérséklését célzó feladatokhoz rendelt forrásteremtésben a stratégia hatékonyságának alapfeltétele a folyamatos monitoring lehetőségének megteremtése (rendszeres véleménykérés, folyamatkövetés, kutatás, adatgyűjtés stb.) a városi drogstratégia és annak feladatai összhangban állnak a nemzeti drogstratégiával 3. A városi droghelyzet összefoglalása 3.1 A probléma számokban A városban még nem volt olyan empirikus kutatás, mely a teljes lakosságra nézve információkat nyújtana a legális és illegális szerhasználat tekintetében, az egyes szerek életprevalenciájáról illetve a lakosság drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeiről. A városban két olyan intézmény van, ahol kábítószerrel kapcsolatos problémával rendelkező klienseket látnak el, az alapítványi fenntartású Rév Szenvedélybetegsegítő Szolgálat és a Megyei Szent György Kórház által működtetett Addiktológiai Gondozó ban a kórház addiktológiai gondozójában 320 alkoholbeteget gondoztak, ez a szám 1998/99-ben már közel 600 fő volt. Az kezelt alkoholbetegek százaléka férfi, százalékuk alkoholfüggő vagy visszaeső. A klasszikus értelemben vett kábítószert vagy szerves oldószert fogyasztó betegek 4

5 létszáma jóval alacsonya, de a növekedés üteme jóval nagyobb arányú. Az ilyen betegek száma 1996-ig 10 alatt volt a gondozóban, 1999-ben már 30 beteget gondoztak, 2001 novemberéig pedig 51 drogbeteg került az addiktológiára. A gondozóba került kábítószer-betegek százaléka férfi. A kábítószer-betegek többsége többféle drogot is kipróbált. A betegek által preferált drogok között 1996-ig hallucinogének alig fordultak elő, tavaly már minden második beteg ilyen szert használt. A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnál 1997 áprilisa óta közel 400 alkohol, drog, gyógyszer, dohány vagy egyéb társfüggőséggel küzdő szenvedélybeteg jelentkezett. Ha az ellátott hozzátartozókat és a telefonos lelkisegélyt keresőket is hozzávesszük, az új kliensek aránya 1997-ben 142 fő, 1998-ban 232 fő, 1999/2000 években 168 fő volt, tavaly pedig 283 új klienst regisztráltak. Az adott évben rendszeresen visszatérő, terápián résztvevő kliensek száma között között ingadozott, azóta pedig meghaladja a négyszázat (2000-ben elérte az 560-at!). Jellemző, hogy az alkoholbetegek között az átlagnál jóval több a férfi és a 30 év feletti kliens, míg a drogosoknál szintén több a férfi, ugyanakkor életkor szerint szinte kizárólag 30 év alattiak találhatók köztük. A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően hiányoznak a kábítószer problémával kapcsolatos nyilvántartások, adatok, ugyanakkor jelzés értékű, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatnál a gondozott gyerekek családjaiban kb. 40 százalékban a szülő alkoholizáló életmódja a fő veszélyeztető tényező, s a többi intézmény is elsősorban az alkohol problémával találkozik, s kevésbé a drogfogyasztással. A 90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. Míg 1990-ben az országban összesen 34 ilyen esetben indult eljárás, addig tíz évvel később, 2000-ben már százszor annyi, A kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét elkövetők száma az utóbbi években Székesfehérváron is jelentősen megnőtt, 2001-ben már elérte a hatvanat, szemben a korábbi évek bűncselekményével. A 2000-ben lezajlott városi ifjúságkutatás adatai szerint a fehérvári középiskolások 23 százaléka rendszeresen dohányzik, további 18 százalékuk pedig alkalmanként gyújt rá. A tanulók 35 százaléka válaszolt úgy, hogy nem dohányzik, de már kipróbálta. Azok aránya, akik soha nem is próbálták, 24 százalék. Jól mérhető tendencia, hogy az életkor növekedésével hogyan emelkedik a rendszeresen és alkalmanként dohányzók aránya. A probléma már az általános iskolákban is megjelenik, az iskolák között van olyan, amelyik azt jelezte, hogy már negyedik (!) osztályban jelenlévő probléma a dohányzás, a felső tagozatban pedig fokozatosan tovább nő. A középiskola elején a 15 évesek között 9 százaléknyi a rendszeres dohányosok aránya, mire elérik a 16 éves kor ez az arány megduplázódik, a nagykorúság évére pedig megháromszorozódik, 25 százalékra nő. Az is jellemző, hogy a tendencia lépcsőzetesen, megtorpanva növekszik. Az első szakasz év, ekkor a dohányzók aránya intenzíven növekszik, s a 17 éveseknek már egyharmada rendszeres dohányos. A második szakasz az érettségi időszaka (18-19 év), ekkorra eldől, hogy kiből válik rendszeres dohányos, s ki marad meg az alkalmankénti rágyújtásnál. 5

6 A dohányos tanulók naponta átlagosan 8.3 szál cigarettát szívnak el. (A magukat rendszeres dohányzónak vallók 11-et, az alkalmanként dohányzók 3.3-at.) A fiúk és a bejárósok az átlagosnál többet szívnak, de erősebb dohányosokat találtunk a képzetlenebb szülők gyengébben tanuló gyermeki között is. Durva számítások szerint a gimnáziumok tanulói kb szál cigarettát szívnak el egy átlagos napon, a szakközépiskolások körében naponta szál cigaretta megy el, a szakiskolások pedig szálat szívnak el naponta. Ha mindent összeadunk a fehérvári 9-13 évfolyamos középiskolások naponta több mint szál cigit szívnak el. Ez heti átlagban több mint 500 ezer, s éves szinten pedig legalább 27 millió szál elfüstölését jelenti. A fehérvári tanulók körében a legelterjedtebb drog az alkohol. A középiskolások mindössze 17 százaléka nem ivott még soha alkoholt. A gimnazistáknál a rendszeres alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszeresség) 26, az absztinenseké 20 százalék, a szakmai középiskolásoknál a rendszeresen ivók 32, az absztinensek pedig 17 százalékban vannak jelen. A rendszeresen alkoholt fogyasztó tanulók többsége fiú, míg a lányok körében az alkalmankénti ivók vannak egy kicsit felülreprezentálva. Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy míg az középiskolák elsőseinek és másodikosainak csak 20 százaléka iszik rendszeresen, addig a harmadikosainak már 34, a végzősöknek pedig 39 százaléka rendszeres ivó. A tanári tapasztalatok szerint az iskolában közvetlenül általában nincs jelen a tanulói alkoholfogyasztás, ugyanakkor a tanulók esti illetve tipikusan hétvégi szórakozási programjaiknál már gyakran előfordul. Az utóbbi években a fiatalok körében fokozatosan terjed az energia ital divatja, a fehérvári középiskolás tanulók 70 százaléka próbálta ki eddig, 3 százalékuk rendszeres, 27 százalékuk alkalmi fogyasztónak vallja magát e tekintetben. A kábítószerek fogyasztását a középiskolás tanulók 74 százaléka elutasítja, még nem próbált ki és nem is akar kipróbálni semmilyen klasszikus értelemben használt kábítószert, további 10 százalékuk sem fogyasztott ugyan, de már gondolt rá, hogy kipróbálja. Megkérdezett tanulók 15 százaléka alkalmi, s 1 százaléka rendszeres drogfogyasztó - saját bevallása alapján. Azt, hogy a kábítószer fogyasztása mindössze a középiskolások 16 százalékát érintené, fenntartásokkal kell kezelnünk, valószínűsíthető, hogy a valós arány ennél sokkal magasabb, ugyanis a középiskolás tanulók több mint fele (59 százalék) ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, 28 százalékának a barátai körében is van drogos, s 22 százalékuk személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít. Az iskolákban dolgozó pedagógusok elől a tanulók kábítószer fogyasztása többnyire rejtve marad, ugyanakkor jól látható, hogy mind a fogyasztás, mind pedig a terjesztés tekintetében aktívabbá válik a droggal való kapcsolat az életkor emelkedésével. A tanulók körében a legnépszerűbb kábítószerek a hallucinogén anyagok (extasy, LSD, marihuána, hasis), ezek közül is kiemelkedik a marihuána. Az összes középiskolás 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott már a szerrel vagy ezt próbálná ki alkalomadtán. Ha összesítjük a tanulók kiadásait, megbecsülhetővé válik a korosztály egy éves összköltése. A Székesfehérváron tanuló középiskolás diákok - durva becsléssel - 6

7 éves szinten több mint 1.5 milliárd forintot költenek el egy évben. A legtöbb pénz (kb. 550 millió Ft.) ruhákra megy el, s ez az adat érezteti a divat diktáló hatását, de 200 millió forintnál többet költenek a tanulók egy évben élvezeti cikkek (alkohol, dohány, kábítószer, energia ital) vásárlására is. 3.2 Intézményi válaszok Az intézmények a különböző kábítószerrel kapcsolatos problémákat különböző időpontokban észlelték, általában a probléma megjelenési sorrendjében, de az is jellemző, hogy azok a szervezetek, akik a kilencvenes évek második felében alakultak többé-kevésbé egyszerre találkoztak a különböző szenvedélybetegségekkel. A legjellemzőbb problémák, kérdések, amelyekkel a kliensek felkeresik az intézményeket általában az intézmény profiljának megfelelő, a segítségért fordulók "jó ajtókon kopogtatnak". A családsegítő és gyermekvédelmi intézményeket a drogozás tüneteiről, a kezelés lehetőségeiről, a bentlakásos intézményekről szóló információs igénnyel keresik. A bűnüldözési szerveket a kábítószer jelenlétének érzésekor, elsődleges nyomozati cselekményeknél keresik. A gyógykezelést végző Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot és Addiktológiai Gondozót tipikusan a függőséggel kapcsolatos problémákkal, a háttérben megbúvó mentális problémákkal, konkrét egészségügyi problémákkal, kapcsolati problémák keresik a kliensek, de fordulnak hozzájuk konzultációs igénnyel külső szakemberek is. Természetesen vannak olyan esetek, amikor az adott intézményhez, szervezethez forduló kliensnek nem tudnak segíteni kompetencia vagy egyéb feltételek hiánya miatt. A családsegítőknél és a gyermekvédelmi munkatársaknál tipikusan ilyen, hogy az intézmény nem tud kezelést nyújtani, a szenvedélybeteg családtagjának az érintett betegségbelátásának hiányában nem tudnak megoldást javasolni, de az is előfordult, hogy nem találtak olyan szakellátó, amely a szipuzókat elvonó kezelésre befogadta volna. Az Addiktológiai Gondozónak is nehézséget okoz a rehabilitációs intézetekben való elhelyezés (kevés intézmény, nehézkes kapcsolattartás) és az is jellemző tapasztalat, hogy a kábítószer függő fiatalok nem szívesen vállalják az elvonó kezelést a zárt pszichiátriai osztályon, addiktológiai osztály pedig nincs. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat saját kompetenciáján belül nem tud mit tenni, amikor orvosi ellátásra, korházi ápolásra van szükség, illetve amikor ezt a segítséget az érintett nem hajlandó elfogadni. Az iskoláknak is az együttműködés megtagadása lehetetleníti el a támogatói munkáját, amikor a szülő nem partner. Az orvosok tapasztalata, hogy a drogproblémák az egészségügyi alapellátás keretében nem megoldhatóak, olyan team-munka lenne szükséges, amelyben részt vesz minden érintett szereplő (szülőktől a pedagógusokon keresztül a szakellátókig), ám ez csak akkor valósítható meg, amikor a beteg együtt kíván működni. A városban drogproblémával kapcsolatos szolgáltatásokat két nagy csoportba lehet sorolni, egyrészt gyógykezelési, másrészt megelőzési típusú szolgáltatásokba. Gyógykezelési és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtanak az Addiktológiai Gondozó, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat és bizonyos családsegítő és gyermekvédelmi intézmények. Tipikusan ilyen szolgáltatások az egyéni, csoportos és pár terápiák, segítő beszélgetések és az önismereti tréningek. A prevenciós oldalon 7

8 hat szervezetnek, intézménynek vannak programjai. Ezek tipikusan a tanácsadások, konzultációs lehetőségek, az iskolai előadások és képzések. Az addiktológiát leszámítva olyan szolgáltatásokat, programokat, amelyeket akár prevenciós, akár problémamegoldási/kezelési célzattal kifejezetten orvosi körök működtetnének a városban az iskola-, gyermek- és családorvosok nem ismernek. A városban elérhető drogprevenciós szolgáltatások jelentős része korosztályi jellegű, kifejezetten a fiatalok számára nyújtják. Ilyen a csellengő kamaszoknak nyújtott preventív célzatú szabadidős klub, a középiskolások önismereti csoportjai, a SZÉNA Tini-klubja, az Aranyeső Alapítvány programjai, a DADA program, a Rév kortárssegítő képzése illetve iskolai drogprevenciós foglalkozásai valamint az oktatási intézmények legtöbb programja. A családsegítő, gyermekvédelmi intézmények tapasztalatai szerint a prevenciós programok sajnos kevéssé sikeresek a városban, s ezt osztják a család- és gyermekorvosok is, kiegészítve azzal, hogy a prevenciós jellegű programok és szolgáltatások alacsony hatékonysággal működnek, a szakellátás részben megoldatlan, részben pedig túlzsúfolt. A kortárs segítők képzésében az utóbbi időben érdekes tendencia figyelhető meg. A képzésre jelentkező fiatalok komoly hányada olyan közegből, szociális környezetből kerül ki, és olyan élethelyzetben van, amely a drogprobléma szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek minősíthető. Ilyen esetben a képzés részben önsegítő, önismereti csoportként (is) működik tovább, ám ennek a jelenségnek a felismeréséhez és a képzési tematika menet közbeni módosításához jól felkészült terápiás tapasztalattal is rendelkező szakemberek szükségesek. A kiképzett kortárs segítők munkáját nehezíti, hogy a kompetencia határok nem minden képzés esetében kerülnek pontosan meghatározásra, gyakran hiányzik a rendszeres szupervízió, a munkájuk városi szintű koordinációjáról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A kábítószerek fogyasztásának csökkentése nem képzelhető el megfelelő humán erőforrások nélkül. Székesfehérváron a gyógykezelés tekintetében két szervezet rendelkezik megfelelő humán erőforrással (Szt. György Kórház Addiktológiai Gondozó; Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat). Az orvosok (gyerekorvosok, családorvosok) illetve a mellettük tevékenykedő egészségügyi dolgozók között olyan munkatárs, akinek elsődleges feladata a drogproblémával való foglalkozás, nincs. A kínálatcsökkentésben résztvevő szervezetek közül egyedül a rendőrségnek vannak olyan munkatársai, akik elsősorban a kábítószeres ügyekkel foglalkoznak, a személyi állomány ugyanakkor nagyon korlátozott. A családsegítő és gyermekvédelmi intézményekben jellemzően nincs olyan munkatárs, akinek a legfontosabb feladata a drogproblémához kötődne. A legtöbb iskolában a gyermekvédelmi felelős vagy kijelölt drogkoordinátor látja el a drogkoordinációs feladatokat. A civil szféra humán erőforrása a leggyengébb ezeken a területen. 4. Szükséges és hiányzó erőforrások A kábítószerügyben érintett városi intézményeknek, szervezeteknek munkájuk 8

9 hatékonyságának növelése érdekében szükségük van a külső segítségre, támogatásra. A munkában résztvevők az információáramlást alapfeltételnek tekintik. Ez jelenti egyfelől a területtel foglalkozó szakemberekről, szervezetekről, intézményekről, az igénybe vehető lehetőségekről (szolgáltatások, programok) szóló információk mozgását, másrészt a szervezetek szakmai munkáját segítő aktuális kutatási eredmények, szakirodalmi háttér-információk, módszertani és egyéb szakmai anyagok áramlásának és hozzáférésének biztosítását. Városi szinten az intézmények szolgáltatásai, programjai nem kapnak elég hangsúlyt sem az írott, sem pedig az elektronikus médiában. Szükséges, hogy a jövőben a segítő szervezetek a támogatandó csoportot célzottabban érjék el információs kiadványaikkal, s a helyi média bevonása sem kerülhető el, hiszen a lakosság egésze csak ezen keresztül érhető el. A szakmai felkészültség javítása és szinten tartása érdekében több intézmény jelezte, hogy szükség lenne különböző szakspecifikus továbbképzéseken való részvételre, illetve a szakember hiány megoldása csak új státuszok teremtésével képzelhető el (pl. a családsegítő és gyermekvédelmi területen, az iskolai drogkoordinátoroknál). A működés technikai feltételei is javításra szorulnak több helyen (pl. nincs a városban olyan intézmény, akinél minilaborban gyorsteszteket, azonnali szűrést lehetne végezni). Ezek természetesen a rendelkezésre álló anyagiaktól függő feltételek, ugyanakkor a városban a drogügyekkel (is) foglalkozó szervezetek alulfinanszírozottak, vagy pedig a pályázatok miatt kiszámíthatatlan a finanszírozásuk. Szükséges lenne tehát a forrásbővítéssel együtt a pénzügyi helyzet stabilizálása. A kábítószerek fogyasztásának csökkentése nem képzelhető el megfelelő technikai és humán erőforrások nélkül. Városunkban jelenleg nincs drogambulancia és hiányzik a kórházból addiktológiai osztály. Ezeken a jövőben reálisan nem lehet változtatni, ám némileg javíthat a helyzeten, hogy a kormányzati tervek szerint a közeljövőben minden megyében nyílhat drogambulancia, így a megyénkben is. Az orvosok (gyerekorvosok, családorvosok) illetve a mellettük tevékenykedő egészségügyi dolgozók között sincs olyan munkatárs, akinek elsődleges feladata a drogprobléma, ugyanakkor az általános családorvosi tapasztalat szerint szükség lenne rá a településen, legalább egy független védőnői státusz erejéig. A nemzeti drogstratégia a prevenciós munkában kulcsszerepet játszó oktatási intézményeknek drogkoordinátor megbízását javasolja, de mivel ehhez sem órakedvezmény, sem pótlék nem jár, az intézmények különböző módon oldják meg a feladatot. Az iskolai prevenciós munkában a pedagógusoknál az a legfontosabb, hogy felismerjék a problémát és megfelelő kommunikációs és információs rendszer működtetésével tudjanak közvetíteni a szakemberek és a tanulók között. Az iskolai drogkoordinátori feladatokat ellátó pedagógusok különböző tanfolyamok keretén belül (ISM képzés, gyermekvédelmi, mentálhigiénés, életvezetési ismeretek) szerezhetik meg e munkához szükséges új ismereteiket, melyet városi szinten is támogatni, ösztönözni kell. 9

10 Az általános szintű feladatok bővítésén túli prevenciós munkában jutna szerephez a szervezett korosztályi szabadidős programok bővítése, a helyi média aktívabb bevonása, a szülői, családi programok bővítése is, továbbá a szórakozóhelyeken történő prevenciós munka beindítása. A kínálat csökkentése területén fontos szempont a kábítószer mentes szórakozóhelyek ösztönzése, fokozottabb rendőri jelenlét az iskolák körül és a hatósági ellenőrzés szigorítása (pl. nem dohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzése, fiatalok, 18 éven aluliak dohánytermékkel, alkohollal való kiszolgálásának tilalma) a városban. A hatékony munka szempontjából két feltételt kell még megemlíteni, a helyi média partnerségét (felelősségét) illetve a monitoring rendszer kialakítását és az összehangolt folyamatos méréseket, vizsgálatokat (különösen az iskolákban). 5. Stratégiai irányok A drogproblémával való foglalkozás tekintetében a város legfontosabb erőssége a már működő programok, a meglévő humán erőforrás és intézményi háttér valamint az önkormányzat nyitottsága. A munka során nagyon fontos a nyitott partneri légkör, mely alapja a magas szintű korodinációnak is. Ez utóbbi az egyik gyengéje a városnak, a nem összehangolt tevékenységek (pályázatok, prevenciós programok), a hiányzó koordináció, melyet egy szélesen legitimált aktívan működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum erősséggé fordíthat át. A drogproblémával kapcsolatban komoly gyengesége a városnak a tartalmas szabadidő eltöltésének alternatívájához szükséges lehetőségek korlátozottsága, az iskolából kimaradók vagy már dolgozó fiatalok, felnőttek programokkal való elérhetetlensége. Pszichés jellegű gyengeségünk, hogy mind a lakosság egészében, mind pedig a humánszolgáltató szakemberek körében előfordul a tehetetlenség érzése és hiányoznak, vagy nem kapnak elég hangsúlyt az életmód váltást szimbolizáló pozitív minták. A drogprobléma társadalmi csökkentését nehezíti, hogy a város lakói igen nagy ellenszenvvel, elítélő módon tekintenek a kábítószer problémával küzdőkre, ugyanakkor az alkoholbetegek jelentős részének nincs betegségtudata, s a többség közönyös e probléma iránt. A jövőben tudatosítani kell a lakosokban, hogy a drogprobléma alapvetőn egészségügyi probléma, de egyben széles körű közügy is, mely hatékony csökkentéséhez fontos az egymásra figyelő közösségi szemléletmód elsajátítása. E gyenge pontok tehát azt sugallják, hogy az emberi erőforrások fejlesztése, az információ áramoltatása, a szemléletformálás komoly tényezője lehet az átalakulásnak. A jogi, törvényi szabályozás problémái valamint a terápia fogyatékosságai, a drogozás és bűnözés, a szociális problémák kapcsolata olyan városon kívüli adottsága a problémának, melyen nem tudunk változtatni, ám hatásaival mindenképpen számolni kell, s azon sem nagyon lehet majd változtatni, hogy az országos média problémaközelítése a szenzáció felől érkezik. (Városunktól független hatások között pozitív tényezők is vannak, pl. a VPOP nyomozati jogkört kap.) 10

11 Azzal is számolnunk kell, hogy a drogpiac növekszik, igen széles kínálati palettáról választhatnak a fogyasztók, s a város földrajzi elhelyezkedése (félúton a főváros és a Balaton között) is fokozott veszélyeztető tényező. Ugyanakkor a helyi média sokat tehet a problémamegoldás érdekében, elsősorban pozitív minták, életutak, sikerek bemutatásával, s kevésbé az idejét múlt "elrettentő" pedagógia átvételével. A kábítószer-probléma előtérbe kerülésével reális veszély lehet, hogy a szerteágazó drogprobléma rangsorolásakor arányeltolódás következik be, a kábítószer-probléma túlsúlyba kerülésével háttérbe szorulhat az alkohol, energia italok és más pótszerek fogyasztásának kérdése. A kampányszerűen végzett előadás jellegű drogellenes programok - különösen az ifjúsági korosztályban - telítődéshez és a probléma iránti érdektelenséghez vezethetnek, különösen akkor, ha a szakmai munkát végző személy nem hiteles az adott korosztály szemében. A város kábítószerügyi helyzete a fenti besorolások alapján nem egyértelműen jó, vagy rossz. Néhány tényező igen kedvező stratégiai pozícióban van, mint például a már működő programok léte, az iskolák növekvő szerepvállalása, meglévő intézményi és civil kapcsolatok vagy az önkormányzati szerepvállalás, mások esetében azonban komoly programszervezési munkára, irányváltásra van szükség, hogy hatékonyan működjön, illetve, hogy várhatóan összhangba kerüljenek a belső és a külső folyamatokkal (kínálatcsökkentő akciók, prevenciós programok, koordináció, tájékoztatás, információ áramlás, helyi média szerepe, szabadidő felhasználás újrastruktúrálása) Az is látható, hogy egyes esetekben a jelenleg is tapasztalható negatív tendenciák (pl. a lakosság szemléletmódja, értékrendi változás, forráshiány, jogi szabályozás, kínálati piac megléte, túlzott elvárások) tovább élése komoly hátrányokat fog okozni a városunk egész társadalma tekintetében. Vannak olyan helyzetek is, melyek jelenleg veszélyforrást jelentenek, de magukban hordozzák a fejlesztés lehetőségét, ilyen a drogprobléma percepciójával kapcsolatos arányok eltolódása, az időszaki kampányok, a kortárs-képzés, a generációs sajátosságok és a még alakítható tanulói attitűdök. 11

12 váltás-orinetált stratégiát támogató helyzetek: 1.összefogás 2.prevenciós programok 3.koordináció, információ 4.helyi média 5.szabadidő felhasználás 6. kinálatcsökkentő akciók LEHETŐSÉGEK offenzív stratégiát támogató helyzetek: 1.meglévő intézmények 2.meglévő szakemberek 3.drogambulancia lehetősége 4.iskolák szerepvállalása 5.már működő programok 6.önkormányzati szerepvállalás GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK defenzív stratégiát támogató helyzetek: 1.lakossági attitűdök 2.tradíció, értékrend 3.forráshiány 4.növekvő piac 5.túlzott elvárások 6.országos média VESZÉLYEK diverzifikált stratégiát támogató helyzetek: 1.arányok szem elől tévesztése 2.kortárs-képzés 3.generációs sajátosságok 4.jogszabályi háttér 5.országos stratégia 6.finanszírozás Mindezek után, figyelembe véve a statisztikai elemzések, az intézményi sajátosságok és a problémafeltáró csoportülések eredményeit, tapasztalatait, elégséges információval rendelkezik a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata ahhoz, hogy a helyi drogstratégia prioritásait és az alprogramokat, valamint az alprogramokhoz kapcsolódó intézkedéseket meghatározhassa, illetve hogy a cél eléréséhez szükséges feltételek pontosan definiálhatók legyenek. 6. A stratégia prioritásai és alprogramjai A stratégia prioritásainak meghatározása előtt állást kell foglalni, hogy a jelenleg elterjedt drogprobléma-visszaszorítási modellek közül Székesfehérvár melyiket kívánja követni a drogprobléma csökkentése érdekében. A szakirodalomban a jelenség értelmezésére és magyarázatára elterjedt modellek közül a nemzeti stratégia a multidiszciplináris-modellt fogadja el, mely a megfelelõ empirikus adatokon alapuló azon szociológiai megközelítés, mely a jelenségnek egyfelõl a társadalom érték- és normarendszere szempontjából elfoglalt helyét, másfelõl az egyének, családok, közösségek szocializációs szerepét veszi figyelembe. Felhasználja a modern kriminológia és pszichiátria, valamint más 12

13 tudományok eredményeit (pl. gyógyszertan, genetika, társadalom-statisztika, népegészségügy). Számol a probléma összetettségével és annak kezelésére hivatott szakmák sokszínűségével. A megközelítés tekintetbe veszi azt a tényt is, hogy a drogfogyasztás befolyásolására irányuló társadalmi cselekvés maga is hozzájárul a jelenség átalakulásához, kezelhetõbbé vagy éppen kezelhetetlenebbé válásához. Városunk is e modell szemléletét kívánja érvényesíteni a drogstratégia megvalósítása során. A drogprobléma csökkentését célzó programok általános célja a helyi közösség szociális, mentális, pszichés és egészségügyi állapotának javítása közösségi és egyéni programok, intézkedések biztosításával. Fő célok a legális és illegális szerek kipróbálási arányának csökkentése, illetve ha ez nem lehetséges, a növekedés megállítása, a gyógykezelésbe, terápiába bevont betegség tudattal rendelkezők számának növelése, ártalomcsökkentő programok támogatása, valamint a felnövekvő generációk drogoktól mentes életének elősegítése. Az adatok és a szakemberek tapasztalatai alapján kirajzolódó kép alapján a társadalmi beavatkozás súlypontjává kell tenni az átfogó, a helyi közösségekben működő megelőzést, különös tekintettel a családra és az iskolára; a kábítószerek iránti keresletet csökkentő intézményrendszer fejlesztését (különös tekintettel a kezelő- és rehabilitációs intézményekre); az egyéni és társadalmi kockázatok, valamint a kábítószerek hozzáférhetőségének, kínálatának csökkentését. (Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében) A városi drogstratégia prioritásai a nemzeti stratégia célrendszerével összhangban és az egyes prioritásokhoz kapcsolódó programok: 1. A drogprobléma társadalmiasítása A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a városi helyi társadalom növelje problémamegoldó készségét a drogprobléma visszaszorításában (közösség, együttműködés). 1.1.Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése és legitimációjának erősítése KEF működésének széleskörű legtimációja KEF arculat és információs csatornák kialakítása KEF iroda létrehozása és működtetése 1.2.Adatgyűjtés és hiányzó helyi kutatások szervezése Hiányzó lakossági vizsgálatok indítása Meglévő információk, adatok folyamatos gyűjtésének megszervezése 1.3. Nyilvános dokumentumtár létrehozása 1.4. Az internet és a helyi média adta lehetőségek kihasználása 1.5. Társadalmi szervezetek aktivizálása, a civil kontroll erősítése 2. Megelőzés Esélyt kell teremteni arra, hogy a felnövekvő generációk képessé válhassanak egy produktív és aktív életstílus kialakítására valamint a legális és illegális drogok 13

14 visszautasítására Folytatni és kiszámíthatóvá tenni az iskolai prevenciós programokat szülői fórumok és családi prevenciós programok iskolai drogkoordinátorokat tömörítő hálózat létrehozása alternatív prevenciós módszerek alkalmazása kurrikulumszerű és nem kurrikulumszerű progarmok 2.2.Szabadidős programok bővítése, újjászervezése rendszeres és változatos (délutáni és hétvégi) programkínálathoz a működési és szervezeti feltételrendszer biztosítása a javaslatok és közreműködők figyelembe vételével a szabadidő eltöltései lehetőségek kínálatában ösztönözni, támogatni az egészséget szolgáló, közösségfejlesztő programokat 2.3. Önálló drogprevenciós közalapítvány létrehozása, működtetése 2.4. Ösztönözni az óvodai, iskolai és munkahelyi egészségtervek készítését 2.5. Biztonságos szórakozóhelyek illetve a szórakozóhelyeken drogellenes sarok létrehozásának ösztönzése, információs kiadványok elhelyezése 2.6. Humán erőforrás fejlesztése segíteni kell az iskolai prevenciós munkában résztvevő tanárok munkájához szükséges kedvezményrendszert (pl. órakedvezmény), díjazást a városban élő humán szakos (orvos, szociális munkás, teológus, pedagógus, pszichológus stb.) főiskolás, egyetemista hallgatók aktív és szervezett bevonása a városi drogprevenciós munkába pedagógusok továbbképzésének összehangolása kortárs segítők képzésének összehangolása humán szakemberek általános szintű felkészítése 2.7. Honvédségi prevenció lehetőségeinek feltárása a laktanyában 3. Gyógykezelés Segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) a szenvedély leküzdésében Utógondozás elősegítése Védett munkahelyek ösztönzése Reintegráló programok 3.2. Intézményi hiányosságok pótlása Drogambulancia Ifjúsági (gyermek és fiatalkorúak) pszichiátria osztály Önálló addiktológiai osztály 3.3. Ártalomcsökkentő programok 3.4. Háziorvosok felkészítése, informálása 3.5. Telefonos szolgálat helyzetének stabilizálása 4. Kínálatcsökkentés Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét a városban, illetve a meglévő szabályok betartását szigorítani kell. 14

15 4.1. Szigorúbb hatósági ellenőrzés nem dohányzók védelméről szóló törvény 18 éves korlát (dohánytermék, alkohol) működési engedélyek felülvizsgálata több rendőrségi ellenőrzés 4.2. Drogmentes, biztonságos szórakozóhelyek elősegítése 4.3. Akcióhatékonyság növelése gyorsabb reagálás gyakoriság együttműködés 4.4. Gyógyszer hozzáférésének csökkentése szigorúbb recept-kezelés ellenőrzés A prioritásokhoz rendelt alporogramokból fakadó konkrét intézkedések kialakításakor célszerű figyelmbe venni, hogy a különböző területeken megfogalmazott feladatok között több olyan található, amely a létrehozás szempontjából összevonva - az egyes területek szakembereinek együttműködésével - könnyebben kezelhető. Ez azért is fontos, mert a megvalósításkor felmerülő pénzügyi, humán és technikai igények ilyen módon jelentősen csökkenthetők. 15

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Tartalmi beszámoló a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájáról - 2002 -

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Tartalmi beszámoló a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájáról - 2002 - Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Tartalmi beszámoló a Székesfehérvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájáról - 2002 - Székesfehérváron 2001 őszén alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Helyzetfeltárás

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Helyzetfeltárás Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Helyzetfeltárás A helyzetkép készítésére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából került sor. Projekt azonosító: ECHO 81/2001. ECHO Oktatáskutató

Részletesebben

Fejér megyei droghelyzetkép vezetői összefoglaló

Fejér megyei droghelyzetkép vezetői összefoglaló Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Echo Survey Sociological Research Institute H-8000 Székesfehérvár, Ady E. 19-21. Tel: +36 (22) 502-276, 504-201Fax: +36 (22) 379-622 E-mail: projekt@echosurvey.hu

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Székesfehérvári drogellenes stratégia operatív programja

Székesfehérvári drogellenes stratégia operatív programja Kábítószerügyi Egyeztető Fórum -Székesfehérvár- Székesfehérvári drogellenes stratégia operatív programja Készítette: Angyal Szabolcs Domokos Tamás Dr. Rappant György Neubauer Tamás Párkányi András Ruff

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Dévaványa Város Önkormányzata 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Dévaványa Város Önkormányzat Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv Bevezetés A kilencvenes évek történései nem csak az államok gazdasági-politikai

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Fejér megye droghelyzetképe

Fejér megye droghelyzetképe Fejér Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Fejér megye droghelyzetképe A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás, Kulcsár László, Ruff Tamás A helyzetkép készítésére Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Győr, Vasvári Pál u. 1/a. www.maltai.hu 2011. Február 25. Szakmai Nap Előzmények Bűnmegelőzési pályázat:kiíró

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Nyílt Lapok 2005/2 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata. Fejér megye drogellenes stratégiája

Nyílt Lapok 2005/2 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata. Fejér megye drogellenes stratégiája Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Fejér megye drogellenes stratégiája Copyright Echo Nonprofit Network, 2005 A Nyílt Lapok az Echo Innovációs Műhely közhasznú egyesület műhelytanulmány

Részletesebben

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 -

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - A kutatási beszámolót írta: Ruff Tamás A kutatás a Bicskei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködésével és támogatásával valósult

Részletesebben

Fejér megye droghelyzetképe

Fejér megye droghelyzetképe Fejér Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Fejér megye droghelyzetképe A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás, Kulcsár László, Ruff Tamás A helyzetkép készítésére Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. SZEPTEMBER 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. SZEPTEMBER 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. SZEPTEMBER 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 190-6/2010. MELLÉKLETEK: 0 DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális Drogstratégia végrehajtására

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

Drogellenes stratégia 2014 2020

Drogellenes stratégia 2014 2020 Tervezet Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Drogellenes stratégia 2014 2020 Készítette: Dr. Csorba József pszichiáter-addiktológus 1 Tartalomjegyzék I) Bevezetés I.1) Az Új Stratégia kidolgozásának

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7.

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Program címe: Beszéljünk róla! Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Forrás Lelki Segítők Egyesülete Program rövid leírása Célcsoport: 12-14 illetve,

Részletesebben

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ALBA DROGINFORMÁCIÓ RENDSZER

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ALBA DROGINFORMÁCIÓ RENDSZER Alba Droginformáció Rendszer - koncepció - A SZÉKESFEHÉRVÁRI ALBA DROGINFORMÁCIÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK SZAKMAI KONCEPCIÓJA Készítette: Domokos Tamás A koncepció készítésére 369/2003. (XI.20) KGY határozatban

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron

A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A drogprobléma kezelésnek vizsgálata az oktatási intézmények körében Székesfehérváron A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatási anyagok összeállításában közreműködött: Kulcsár László, Ruff Tamás,

Részletesebben

ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK

ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK Kábítószer használattal kapcsolatos kutatások Miskolc - 1999 ÖSSZEGZÉS ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK Az alábbiakban pontokba szedve megismételjük a kutatási beszámoló legfontosabbnak tartott megállapításait,

Részletesebben

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok és az NDI kapcsolata Az NDI feladata, hogy az országban található összes

Részletesebben

A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata. Nikitscher Péter kutatásvezető

A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata. Nikitscher Péter kutatásvezető A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata Nikitscher Péter kutatásvezető A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata 1. A kutatásról 2. Dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás: - veszélyeztetettség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve 1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. 05-9879/2007. Témafelelős: Barát László Lencséné Szalontai Mária

Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. 05-9879/2007. Témafelelős: Barát László Lencséné Szalontai Mária Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. 05-9879/2007. Témafelelős: Barát László Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Ijfúságvédelem az iskolán kívül: kiskorúak

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Pályázati melléklet. 1. A felhívás célja, fogalmak: A Nemzeti stratégia céljai:

Pályázati melléklet. 1. A felhívás célja, fogalmak: A Nemzeti stratégia céljai: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet az alap- és középfokú

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A problémás droghasználat megelőzése illetve a kábítószert kipróbálók számát illetően a növekedési ütem további mérséklése.

A problémás droghasználat megelőzése illetve a kábítószert kipróbálók számát illetően a növekedési ütem további mérséklése. .napirendi pont Senki sem lehet szabad, aki a szenvedélyek rabja. /Püthagorasz/ Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Javaslat a 2010-2014. évi Győr városi drogstratégiára Bevezetés Győrben először

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg

Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Ifjúságügyi projektje Zalaegerszeg Társadalmi Megújulás Operatív Program Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Ifjúságügyi komponens TÁMOP 5.2.5-B-10/2 Izsák Imre ÁMK ifjúsági

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke. 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke. 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/296-19/2008. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben