Átfogó értékelés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átírás

1 1. sz. melléklet Átfogó értékelés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdése értelmében, a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról. Az értékelés tartalmáról a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete rendelkezik. Ez alapján az átfogó értékelés tartalmi követelményei: a település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása, a felügyeleti szervek és a működést engedélyező hatóság ellenőrzéseinek alkalmával tett megállapítások bemutatása, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása, a bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények adatainak és okainak bemutatása, a települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés a szolgáltatások ellátásában a drogprevencióban. Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatásról, az ehhez kapcsolódó speciális szolgáltatásokról, a gyermekek napközbeni ellátásáról, a családok és gyermekek átmeneti elhelyezéséről, gondoskodik. E feladatainak ellátásához működteti: - a Gyermekjóléti Központot, - az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózatot. Az önkormányzat a 351/1999. (IX. 16.) Kgy. sz. határozatával megbízta a Szt. Cirill és Method Alapítványt 40 fős Gyermekek és Családok Átmeneti Otthonának működtetési feladatával. A Szt. Cirill és Method Alapítvány a feladat ellátásáról az ellátási szerződésben foglaltak szerint minden év május 31-éig átfogó értékelést készít, melyet a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság megtárgyal. Győr Megyei Jogú Város demográfiai mutatói Győr Megyei Jogú Város lakónépessége december 31-én fő. A megelőző évi adathoz viszonyítva a város lakosságszáma enyhe mértékben, 351 fővel nőtt. 1

2 A 0-18 éves korú lakosság kor szerinti megoszlása: Év 0-3 éves 3-7 éves 7-14 éves éves összesen Különbség Az önkormányzati, jegyzői hatáskörben biztosított pénzbeli, természetbeni ellátások Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (a továbbiakban: törvény) és a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ. rendelet (a továbbiakban: rendelet) értelmében a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyermekek számára évben: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, - gyermekétkeztetési támogatást, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, - kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, - óvodáztatási támogatást állapított meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évben esetben került megállapításra rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ily módon egy, illetve két alkalommal család gyermeke részesült támogatásban. A évi adatokhoz viszonyítva a támogatott családok száma 9%-al, a támogatási esetszám szintén 9%-al csökkent. A csökkenés oka valószínűsíthetően az, hogy több éve nem emelkedett a mindenkori öregségi nyugdíj minimum, ezzel együtt jogosultsági értékhatár. A támogatást legtöbb alkalommal a gyermek iskoláztatásához, ruházattal történő ellátásához, az egészségügyi ellátással kapcsolatban felmerült költségekhez kérték a törvényes képviselők. Elutasításra 202 kérelem került, a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó jövedelem miatt, illetve azért, mert a család kimerítette a rendelet nyújtotta lehetőséget. esetszám esetszám január 304 július 188 február 254 augusztus 252 március 274 szeptember 170 április 190 október 116 május 181 november 139 június 139 december 194 Felhasznált összeg ,- eft. 2

3 Gyermekétkeztetés A helyi rendelet alapján meghatározott feltételek fennállása esetén az önkormányzat a törvényben szabályozott normatív kedvezményeken túl, további gyermekétkeztetési kedvezményeket nyújthat. Az a gyermek, illetve a 18. életévét betöltött, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg: - az öregségi nyugdíjminimumot: 80%-os kedvezményben, - az öregségi nyugdíjminimum 130%-át: 50%-os kedvezményben részesülhet. A fenti kedvezmény mértékéig kiegészítést kaphatnak azok a gyermekek, akik a törvény alapján normatív kedvezményre jogosultak évben étkeztetési kedvezményben 28 gyermek részesült. A felhasznált összeg 820,- eft. A 28 gyermek közül 7 általános iskolás és 21 középiskolás. A évhez képest (63 gyermek) az előző évek nagymértékű, több mint 50%-os csökkenés figyelhető meg a gyermekétkeztetési kedvezményben részesülő gyermekek számában, melynek oka, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak normatív étkeztetési támogatásra jogosultak, melynek alapján az 1-8. osztályosok ingyenes étkeztetésben részesültek, illetve hogy a rendeleti szabályozásban meghatározott rászorultsági értékhatár több éve stagnál. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság évben család gyermeke felelt meg a jogosultsági feltételeknek és ez alapján a kedvezményekre való jogosultságuk megállapításra került. A támogatásra jogosult gyermekek száma az előző évihez képest lényeges eltérést nem mutat. A gyermek közül gyermek 18 év alatti, 171 támogatásra jogosult nagykorú. 214 család kérelme került elutasításra, szinte kivétel nélkül az egy főre jutó jövedelemhatár túllépése miatt. A jogszabálynak megfelelően augusztusban és novemberben természetbeni ellátásban részesültek a jogosultak összesen ,- eft értékben. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban senki nem részesült. Óvodáztatási támogatás Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három illetve a négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és aki a gyermeke harmadik életévéig legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, illetve szeptember 1-jétől, annak a gyermeknek, aki halmozottan hátrányos helyzetű, óvodáztatási támogatást kell megállapítani. 3

4 2013. évben 46 gyermek után folyósítottunk óvodáztatási támogatást pénzbeli ellátásként, összesen 720,- eft összegben évi adatokhoz viszonyítva az óvodáztatási támogatásban részesülők száma közel felére csökkent, ami a jogosultsági feltételek módosulásának következménye. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Központ a Családsegítő Szolgálat keretén belül, önálló szakmai egységként működik. Gyermekjóléti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében speciális szolgáltatásokat és programokat is nyújt. Az általános gyermekjóléti szolgáltatói feladatokat évben 22 fő családgondozó, 2 fő asszisztens végezte. Munkájukat heti 15 órában pszichológusok, 12 órában jogász és 20 órában fejlesztő pedagógusok segítették. A kapcsolattartási ügyeletet 2 fő látja el heti 10 órában. A szakmai létszám nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, emiatt az intézmény április 1. napjáig szóló határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik évben 789 család 1113 gyermekével kerültek kapcsolatba a Központ munkatársai. Egyre több az 1-2 gyermeket vállaló család, akik az előző években még nem tartoztak az ügyfélkörbe, de a gazdasági nehézségek indukálta bizonytalanság, valamint mentális és pszichés problémák miatt támogatásra szorulnak évben 452 gyermek 369 családja esetében a veszélyeztetettség vizsgálatát követően nem volt szükség alapellátásra sem. Az ügyfél által megfogalmazott probléma megoldására irányuló konkrét információnyújtás vagy tanácsadás történt, amellyel a jelzés általában rövid időn belül lezárható volt. Gyermekjóléti Központ évi gondozási tevékenysége: Gondozási típus Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Összesen Kor/nem gyermekek száma 0-2 éves éves éves éves összesen ebből lány családok száma

5 Az előző év adatait figyelembe véve megállapítható, hogy az alapellátás keretén belül gondozott gyermekek száma növekedett a év adataihoz képest. Az alapellátás 2012-ben 328 gyermek 220 családját, 2013-ban 345 gyermek 235 családját érintette. A védelembe vett gyermekek/családok (2012-ben 171/124 gyermek/család, 2013-ban 113/80 gyermek/család) száma csökkent, amit a tankötelezettség 16 évre való levitele valamint a védelembe vételi eljárásban való kötelezés és iskoláztatási támogatás megvonásának hatása befolyásolhatott. A komplexebb, több szakember együttműködését igénylő esetek számának növekedése, ahol a gyermek problémáin kívül az egyik, esetleg mindkét szülő mentális terheltségű, komoly többletfeladatot, komplexebb látásmódot igényelt a családgondozó kollégák részéről. Nagy számban nőtt a gondozott lányok száma. A védelembe vétel keretében 2012-ben az esetek 39%-ában, míg 2013-ban már 43%-ában lányok voltak az eljárás szereplői. Jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2013-ban: Egészségügyi Önkormányzat szolgáltató; 67 gyámhivatal, jegyző; 530 Személyes szolgáltatás nyújtó szolgálat; 38 Átmeneti gondozást biztosítók; 36 Állampolgár; 44 Közoktatási intézmények; 498 Pártfogó felügyelet; 24 Ügyészség, bíróság; 13 Rendőrség; 130 Az egészségügyi szolgáltatók jelzésébe beletartoznak a kórházak, házi, valamint gyermekorvosok, Máltai Szeretetszolgálat, védőnői jelzések (67 jelzés). A legtöbb jelzés az önkormányzatoktól, jegyzőktől, gyámhivataltól (530 jelzés) illetve közoktatási intézményektől (498 jelzés) érkezett. A rendőrség 130 esetben tett jelzést. A rendőrkapitányságokkal az információcsere folyamatos és kölcsönös. 5

6 Összességében elmondható, hogy az előző évhez képest a jelzőrendszer által küldött jelzések száma csökkent as évben újként keletkezett gondozási esetek megoszlása az eljárást kezdeményező tekintetében: A gyámhatóság által kezdeményezett; 22% Önkéntes (gyermek kezdeményezte); 0,70% Jelzőrendszer által kezdeményezett; 52,40% Szülővel közössen; 9,30% GYJ szolgálat által kezdeményezett; 6,70% Hatóság által kötelezett; 9,30% A Gyermekjóléti Központban évben kezelt probléma típus szerinti megoszlása: A leggyakoribb problémák a 2013-as évben szülők vagy család életvitele (143), magatartászavar, teljesítményzavar (133), anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő; 128). 6

7 A családok életére az anyagi nehézségek, mint a munkanélküliség, a magas kölcsöntartozás, rezsitartozás egyre gyakrabban negatív hatást gyakorol, egyre frusztráltabbakká, feszültebbé, ingerültebbé váltak/válnak, ami kihat gyermeknevelésükre is. A gyermekek veszélyeztetettségi okai közül legsúlyosabbak a bántalmazás, elhanyagolás, amely elsősorban lelki, illetve testi, valamint szexuális bántalmazás, illetve lelki elhanyagolás formájában jelentkezett a gondozottaknál. A felszínre került gyermekbántalmazások közül a leggyakoribb a lelki bántalmazás, melyek családon belül történtek (24). Fizikai bántalmazás 15 esetben történt, ebből egy esetben volt családon kívüli volt a bántalmazó. A szexuális bántalmazás 4 gyermeknél fordult elő, ebből az elkövető mind a négy esetben családon belüli egyéb rokon vagy hozzátartozó volt. A lelki elhanyagolások száma az előző évhez viszonyítva csökkent (120), ennek elsősorban vélhető oka a tankötelezettség 16 évre való levitele. Az elmúlt évben 80 gyermek esetében érkezett jelzés bűncselekmény/szabálysértés elkövetéséről. A bűncselekmény/szabálysértés elkövetése leginkább a fiatalkorú korosztályt érintette, az előző évhez viszonyítva (23 fő). Növekedett a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma (2013-ban 28 fő), 37 fiatalkorú esetében szabálysértés ügyében kapott jelzést a szolgálat, amely a múlt évi adatokhoz képest csökkenés (2012-ben 49 fő). Összességében is a szabálysértés és bűncselekmény tekintetében csökkenés figyelhető meg. Szabálysértést elkövető gyermekkorú és fiatalkorú 2012-ben 64 fő volt, 2013-ban 50 fő. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozói munka A családgondozás (ügyfélfogadás, családlátogatás) során végzett tevékenységek: - információnyújtás, hol található meg egy intézmény, hogy zajlik az adott vizsgálat vagy eljárás, hová kell fordulnia problémájával stb. (2013. évben alkalommal), - segítő beszélgetések és konkrét tanácsadás (2013. évben alkalommal), - közvetítés konfliktusok esetén (2013. évben 172 alkalommal), - szakmaközi megbeszélés, esetkonferencia a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében bevonható szakemberekkel (2013. évben 49 alkalommal). A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett családgondozói munkát a családgondozó szükség esetén, de legalább félévente a családtagokkal együtt szóban, majd írásban értékelte. Családgondozók az elmúlt évben családlátogatást tettek, ami ellátott gyermeket érintett. A nevelt (átmeneti, tartós) gyermek családjával történő szociális munka során a Központ családgondozói elősegítették a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családgondozó motiválta és támogatta a szülőket abban, hogy életkörülményeikben, nevelési módszereikben pozitív változásokon menjenek keresztül annak érdekében, hogy gyermeküket ismét családjukban gondozhassák. Az előző évhez képest az átmeneti nevelt gyermekek száma a éves korosztály tekintetébe növekedett, a többi esetben csökkent (2012-ben 62 gyermek, 2013-ban 67 fő). Nagyfokú változás a tartós nevelés esetében történt 2012-ben 3 fő volt, 2013-ban 17 fő. 7

8 Összesen 2013-ban 198 szakellátott gyermek szüleivel valósult meg a kapcsolattartás, ez 102 családot érintett. A gyermekjóléti szolgáltatás keretén belül nyújtott tanácsadások A gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai ellátást folyamatosan 538 alkalommal 21 gyermek vette igénybe. A gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai feladatokat két gyógypedagógus látta el, a Klubházban (9023 Győr, Szigethy Attila u. 109.) 20 órában, hétfő, szerda és csütörtöki napokon, előzetes egyeztetést követően. A fejlesztőpedagógus a 3-14 éves korú gyermekek pedagógiai és korrekciós fejlesztését végezte, vállalkozói szerződéssel. A fejlesztés a megelőzést, korrekciót és a tehetséggondozást is magában foglalja. A pedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján dolgoztak, figyelembe véve a Szakértői Bizottság által meghatározott fejlesztendő területeket. Amennyiben nem készült szakvélemény, a pedagógusok mérték fel a gyermek képességét és ez alapján határozzák meg a feladatokat. Pszichológiai tanácsadás igénybevétele 608 alkalommal történt, 125 fő esetében. A Gyermekjóléti Központ rendszeres és folyamatos pszichológiai megsegítést biztosított a hozzá forduló gyermekek és családjuk részére. Az intézményt felkeresők részére a szolgáltatás szerda kivételével naponta, előjegyzés alapján folyamatosan biztosított a Győr, Lajta u. 18. szám alatt. Jogi tanácsadásra 206 alkalommal került sor 115 gyermek vonatkozásában a jogi kérdések megválaszolásával, értelmezésével, beadványok elkészítésével a jogi konfliktusok kezelése érdekében. Speciális feladatok Utcai és lakótelepi szociális munka: A évben is nagy figyelmet fordított az utcai és lakótelepi szociális munka a csellengő, iskolától igazolatlanul távol maradó gyermekek felkutatására, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó programok megszervezésére, e célt szolgáló információk összegyűjtésére tavaszán és nyarán is történtek személyi változások, melyek után három fővel - két fő szociális munkással, és egy fő szociálpedagógussal - folytatódott a munka. A szakmai munka összefogására egy fő koordinátort jelölt ki az intézmény vezetője. A létszám bővülése hozzájárult az utcai és lakótelepi szociális munka szakmai tartalmának sokrétűbbé válásához, a programok számának növekedéséhez évben összesen 116 alkalommal végeztek a kollégák felkutató tevékenységet az utcán csellengő, kallódó, tankötelezettségüket nem teljesítő gyermekek felkutatása érdekében. A terepszemléken 48 kiskorúval kerültek kapcsolatba. Ezen munka hatékonysága érdekében új tagokat vontak be a jelzőrendszerbe (bevásárlóközpontok vezetőit, illetve az ott, és a vasútállomásnál ügyeletet tartó biztonsági szolgálatok dolgozóit tájékoztatták az utcai és lakótelepi szociális munka céljairól). Az utcai és lakótelepi szociális munkát bemutató, tájékoztató előadások (melyeken összesen 894-en vettek részt) mellett különböző programokat szerveztek és bonyolítottak le a kollégák, melyek között szerepelt többek között egy Játéktár létrehozása, és beindítása, Tini Klub, Panel Room működtetése, nyári napközis táborok lebonyolítása, kortárscsoportok utógondozása is. Az utcai és lakótelepi szociális munkások a programokon keresztül összesen 828 gyermeket 8

9 értek el és járultak hozzá szabadidejük hasznos eltöltéséhez. Kórházi szociális munka: A kórházi szociális munka a PAMOK két telephelyén került ellátásra. Az ellátási terület független Győr város területétől. Azokban az esetekben is sor kerül a jelzésre az egészségügyi intézménytől, ha a gyermek bejelentett lakóhelye nem Győr közigazgatási területén található. A gyermek tartózkodási helyének a kórházi tartózkodás ideje alatt Győrt kell tekinteni. A nem győri lakcímmel rendelkező gyermekek esetében az ideiglenes elhelyezés tekintetében van intézkedési kötelezettség, más esetekben a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé merül fel jelzési kötelezettség. A Magyar úti telephelyen a nőgyógyászatról, szülészetről, koraszülött és csecsemőosztályról, valamint a gyermeksebészeti osztályról, a Zrínyi úti telephelyen pedig a gyermekpszichiátriai részlegről érkeztek jelzések veszélyeztetésről, a kórházzal kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően évben 288 alkalommal 51 gyermek esetében került sor intézkedésre amelyből hat esetben örökbefogadás történt. Kapcsolattartási ügyelet: A Gyermekjóléti Központ a szolgáltatást szombatonként 9-13 óra között biztosítja kapcsolattartási ügyeletvezető és két családgondozó bevonásával hetenkénti váltásban. A kapcsolattartási ügyeletet 2013-ben 551 fő vette igénybe, 25 gyermek tekintetében. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Szakmai munkaként konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása. Azok a szülők vehették igénybe a szolgáltatást, akik mediátorok segítségével megállapodást kötöttek egymással. Egyetértettek a kapcsolatügyelet céljával, aláírták a kapcsolatügyeleti együttműködés kereteiről szóló egyezséget, hajlandóak voltak a fokozatosság, a kapcsolattartási szintek és lépcsőfokok betartására, és elfogadták a házirendet. A kapcsolatügyelet vezetője mediátori végzettséggel rendelkező szociális szakember. Az elmúlt év során 17 gyermek esetében tartott mediációt. Készenléti szolgálat: A készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő tanácsadás és tájékoztatás, telefonon történő segítségnyújtás a telefonszámon. A szolgálatot egy az ügyeleti időkön kívül elérhető, telefonszámon lehet hívni. A készenlétben dolgozó családgondozók heti váltásban látják el a feladatot. A telefonhívás alatt feltárt problémáról, valamint a hívás tartalmáról feljegyzést készítettek. A hívást fogadó családgondozó szükség esetén, valamint lehetőség szerint másnap reggel az ügyeletes irodába irányította a hívót, és erről tájékoztatta az ügyeletet ellátó területi irodát. Iskolai prevenciós program: Az alap és speciális feladatokon túl a gyermekvédelmi törvény meghatározza a gyermekjóléti szolgálatok számára feladatként, hogy segítse a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Ennek szellemében és a családgondozók tapasztalataira és képzettségére támaszkodva a Gyermekjóléti Központ tovább folytatta iskolai szociális munka programját. Időpont 9

10 egyeztetést követően különböző témákban tartottak előadást gyermekek, szülők, ill. pedagógusok részére. A 2013-as évben az előző évekhez hasonlóan kifejezetten nagy volt az igény az iskolák részéről. A korábbi évekből jó tapasztalataik voltak az órákkal kapcsolatban, ezért olyan iskolák is csatlakoztak, akik korábban nem jelezték szándékukat. 94 órán gyermekkel kerültek kapcsolatba a kollégák. Az alábbi témákat dolgozták fel a kollégák az intézményekben osztályfőnöki órák keretében: - Internet és a közösségi oldalak hatása a fiatalokra nézve - Fiatalkorúakat érintő szabálysértések és bűncselekmények - Erőszak megjelenése a családban és más közösségekben - Egészséges párkapcsolat és szexualitás - Híd Ifjúsági Információs Iroda bemutatkozása, pályázati lehetőségek programok ismertetése (külön óra keretében is). Az órák végén igény szerint bemutatkoztak a Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásai is. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként, a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell biztosítani. Győr Megyei Jogú Városban a gyermekek napközbeni ellátása bölcsődében, óvodában, valamint iskolai napközis foglalkozás keretei között valósul meg. A 0-3 éves korosztály napközbeni ellátása A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Városunkban az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat 13 bölcsődéjében 600 férőhely biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsődék közül a Báthory utcai bölcsődének határozott idejű július 30-áig szóló működési engedélye van a jogszabályban előírt tárgyi feltételek hiánya miatt. Gyermeklétszám alakulása: A gyermeklétszám alakulásában a tavalyi évhez képest 8%-os csökkenés volt tapasztalható. Az éves feltöltöttség 103,87% volt (nyolc bölcsődében meghaladta a 100%-ot, a többi öt bölcsődében a 90%-ot). Az éves átlagos kihasználtság 77,52% volt, a legmagasabb a Báthory utcai, a Jósika utcai, a Zöld utcai és a Türr I. utcai bölcsődékben volt (84-93%), a legalacsonyabb a Mónus I. utcai és Cuha utcai bölcsődékben volt (65-68%). 10

11 140,00% 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 130,98% 102,82% 119,99% 93,21% 119,85% 95,66% 111,81% 85,52% 107,32% 82,48% 103,87% 77,52% Feltöltöttség Kihasználtság 20,00% 0,00% I. féléves éves I. féléves éves I. félév éves A vidéki gyermekek száma tovább csökkent (2010-hez képest a felére). A korai fejlesztés lehetőségének megszűnése után a bölcsődékbe továbbra is lehetőség van sajátos nevelési igényű gyermekek gondozására. Ellátásuk két formában valósult meg. A Türr István utcai bölcsőde speciális csoportjában, amely 2013-ban is maximális kihasználtsággal működött, emellett teljes integrációban a Kiskúti úti, a Cuha utcai, a Kodály Zoltán utcai, a Zöld utcai, a Győrszentiváni bölcsődékben. Egy fő gyógypedagógus segítette a kisgyermeknevelők ez irányú munkáját, látogatásai során szakmai segítséget nyújtott, iránymutatást adott. Az SNI-s kisgyermekek a Szakértői Bizottság szakvéleményei alapján kerültek felvételre. A bölcsőde sok segítséget nyújtott egyrészt a gyermekek fejlődéséhez, másrészt a saját korosztályuk közösségébe történő befogadásához, integrációjukhoz. A Türr István utcai bölcsődéből speciális óvodai csoportokba, vagy normál óvodákba integrálva kerültek tovább a gyermekek. Az év folyamán problémát jelentett, hogy a Szakértői Bizottságoktól semmiféle jelzés, segítség nem érkezett az SNI-s gyermekek korai fejlesztésére vonatkozóan. Ellátásuk ennek ellenére zavartalan volt. A hátrányos helyzetű gyermekek száma magas, 111 fő volt. Gyermekek életkori megoszlása változott az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a 12-23, valamint a hónapos gyermekek száma, kissé növekedett a 36 hó feletti gyermekek száma. Egy gyermek 11 hónaposnál fiatalabb volt. Személyi feltételrendszer: A dolgozói létszám fluktuáció magasabb volt a tavalyi évinél. 7 dolgozó vette igénybe a nők 40 éves munkaviszonya alapján járó nyugdíjba vonulási lehetőséget, 14 dolgozó pedig egyéb ok miatt (költözködés, jobb anyagi lehetőségek, családi okok) távozott. A felmentési idő alatti 11

12 átmeneti létszámhiány az alacsonyabb gyermeklétszám miatt csak esetenként okozott szervezési nehézséget. A dolgozói átlagéletkor csökkent, a nyugdíjba menő kollégákat többnyire fiatalabb munkaerővel pótolták. Az elmúlt két évben a 13 bölcsőde élére 10 új vezető került, és jövőre további 2 vezető nyugdíjazása következik, ami nagy odafigyelést igényelt az intézmény vezetésétől. A bölcsődei ellátás személyi feltételei az év folyamán biztosítottak voltak. Több esetben dolgozói átcsoportosításra került sor a bölcsődék között átmeneti létszámhiány miatt a szükséges mértékben és a lehetőségek szerint. A táppénzes állományok száma az előző évekhez hasonlóan alakult, de a fizetés nélküli szabadságok (Gyes) száma nőtt, ami a bölcsődénkénti létszám biztosításánál szervezési nehézségeket jelentett (helyettesítés). Képzések: Képzések szempontjából a tavalyi év csendesnek bizonyult, átalakult a képzések rendszere. A korábban főleg regionálisan szervezett, költségtérítéses szakmai továbbképzéseket felváltották az NCSSZI ingyenes TÁMOP-os, rendszerszemléletű tanfolyamai ban összességében 16 fő vett részt különböző képzéseken, a továbbképzési kötelezettségét 3 fő teljesítette. Az intézményben az év folyamán terepgyakorlatot az alábbi iskolák tanulói folytattak: Szent Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola kisgyermeknevelő-gondozó nappali tagozatosai (31 fő), Krúdy Oktató Központ felnőttképzés kisgyermeknevelő-gondozó résztvevői (14 fő), Benedek Elek Pedagógiai Kar csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőszintű tanulói (5fő). Családtámogató szolgáltatások: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése döntött a családtámogató szolgáltatások októbertől való bevezetéséről. Azokban a bölcsődékben, ahol a tárgyi és személyi feltételek lehetővé tették, ott megteremtették a lehetőséget a gyermekfelügyelet és a játszóház működtetésére. Marcalváros, Révfalu és Adyváros területén élő gyermekek számára már biztosított a szolgáltatás. A év kiemelt feladata a szolgáltatások kiterjesztése a többi városrészre is. Tárgyi feltételrendszer: A bölcsődék tárgyi felszereltsége megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ezzel együtt is folyamatos az intézmény épületeinek, tárgyi eszközeinek karbantartása, felújítása ban a konyhák felszereltségének és a konyhatechnológiának jelentős mértékű javítása történt. Konyhai szellőző berendezések korszerűsítése, cseréje valósult meg, több bölcsődében a gáztervek elkészítésével együtt. Zöldség- és húselőkészítő helyiségek kerültek kialakításra az EESZI-MESZ szakembereinek közreműködésével. A Türr István utcai bölcsőde kazánja tönkrement, elavult fűtésrendszere többször meghibásodott, ezért kazáncserére került sor. A tavaszi esőzések során statikailag meggyengült bölcsődei erkély javítása is megkezdődött eft értékben, szakmailag gondosan megválogatott játékok vásárlása történt karácsonyra a kisgyermekek örömére. Az új szobai játékok sokfélesége bővebb lehetőséget adott a finommozgások, manipulációs tevékenységek gyakorlására, érdeklődés felkeltésére. Udvari játékeszközök karbantartása terén is jelentős előrelépés történt. A játékok felújítását és új játékok vásárlását követően a bölcsődék udvari játékai megfelelnek a szabványnak. 12

13 A család és a bölcsőde kapcsolata: A szülők számára lehetővé tették a tevékeny, különböző szinteken történő bekapcsolódást a bölcsőde életébe. Az értekezleteken kívül ünnepi rendezvényeken (farsang, gyermeknap) és alkotó műhelyeken (jelmezkészítés, karácsonyi díszek készítése) is részt vehettek gyermekeikkel együtt. Ételbemutatókat szerveztek több bölcsődében, hogy a szülők megismerjék a bölcsődében készített, sokszor számukra ismeretlen ételeket, ízvilágot. A családi nevelést tiszteletben tartva igyekeztek erősíteni értékeiket. A családlátogatások, beszoktatások rendben és folyamatosan zajlottak az év folyamán a gyermekfelvételek ütemében. Néhány esetben sajátos nevelési igényű kisgyermek elhelyezésével kapcsolatosan gyógypedagógussal konzultálva segítették a szülőket. Bölcsődei napirend, gyermekcsoportok, szakmai munka: Jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirendre törekedtek a kisgyermeknevelők az év során, amelyet a központ vezetői és a szaktanácsadó kolléganő alkalmanként ellenőriztek az intézményekben. A jól szervezett napirend biztonságot, állandóságot nyújtott a gyermekek számára, kiegyensúlyozott légkört teremtett. A bölcsődei gyermekcsoportok kialakítása, a gyermekek elhelyezése tekintetében pontosabbak voltak a bölcsődei központok létszámadatai, így gördülékenyebb volt a gyermekek bölcsődébe történő felvétele is. Homogén életkorú csoportok kialakítása volt a cél. A bölcsődei nevelés egyre erősebb hangsúlyt kap az ellátásban. Ennek szerves részeként a bölcsődék sokszínű játékos tevékenységet biztosítottak a gyermekeknek, akik teljesen önkéntesen vehették azt igénybe. Az év során, tervezetten, a szakmai programban foglaltak szerint történtek a játékos foglalkozások segítve az anyanyelvi nevelést, mozgáskultúra fejlődését, az ének-zenei fejlődést, alkotótevékenységeket stb. Az egyes bölcsődék a nevelési programjukban kiemeltek egy-egy fejlesztési területet, lehetőségük, területi adottságuk, illetve a kisgyermeknevelőik szakmai kompetenciája, felkészültsége alapján. Céljuk volt, hogy a gyermekeknek olyan tapasztalatokat, ismereteket nyújtsanak, amelyek biztosítják a testi és lelki fejlődésüket, kielégítik személyes kíváncsiságukat, fejlesztik képességeiket, a játékos tanulás eszközeit alkalmazva. Az ünnepkörökhöz is kötődő versek, mesék, mondókák, énekek erősítették a gyermekek mentális egészségét, pozitív érzelmeket keltettek, fejlesztették az anyanyelvi és zenei érzékek kialakítását, lehetővé tették hangszerek megismerését, kipróbálását. Ezzel kapcsolatosan többször szerveztek a bölcsődék babamuzsikát, bábelőadásokon vehettek részt a gyermekek. A mozgás, különösen a szabad levegőn tartózkodás, valamint a gyümölcsnapok elősegítették az egészségmegőrzést, a betegségek elleni védelmet. A vizuális tevékenységek (rajz, festés, gyurmázás, ragasztás stb.) az együttes, közös munkálkodás fontosságát, hasznosságát, kreativitás kiteljesítését biztosította. A környezeti nevelés a természet megismerését (állatvilág, növényvilág) vitte közelebb a gyermekekhez, ismeretüket gyarapítva, ezáltal a környezettudatos viselkedés, gondoskodás iránti igényüket fejlesztette. Gyermekek és családok átmeneti gondozása Győr Megyei Jogú Város e feladatát ellátási szerződés keretein belül a Szt. Cirill és Method Alapítvánnyal láttatja el, mely működteti a Gyermekek- és Családok Átmeneti Otthonát, 12, illetve 28 férőhellyel. 13

14 Gyermekek átmeneti ellátása Az intézmény a Gyermekek Átmeneti Otthonában 12 fő számára tud elhelyezést biztosítani. Az elmúlt év során összesen 29 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Ebből a létszámból 21 gyermek lépett ki a év folyamán az intézményből. A jellemző problémák, melyek szerint az ellátás indokolttá vált, a következők voltak (halmozott adat): - életvezetési problémák (1 gyermeknél), - szülő lakhatási problémái (18 gyermeknél), - családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (13 gyermeknél), - szülő távolléte (1 gyermeknél), - egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb. 10 gyermeknél). Az előző évekhez hasonlóan a felvételi kérelemben megjelölt probléma nem minden esetben a valós bekerülési indok, illetve a megjelölteken kívül a későbbiekben felszínre kerültek további problémák. Az elmúlt évben elsősorban a szülők lakhatási problémái, családi konfliktusok, szülő-gyermek között megromlott kapcsolat, illetve iskolai és magatartásproblémák jelentették a legfőbb felvételi indokokat ban intézményi közvetítéssel 4 fő került az ellátásba, 20 fő esetében a szülő kérte gyermeke felvételét. A Gyermekjóléti Központtal való előzetes kapcsolat szinte mindegyik gyermek esetében megfigyelhető. A legtöbben 0-3 hónapot töltöttek az intézményben (12 fő), 4-6 hónapos időtartamot 6 fő, 7-10 hónapot 1 fő, valamint hónapot 2 fő december 31-én 8 gyermek volt az intézmény lakója. A kilépés formája szerinti megoszlás jelentősen átalakult az előző évhez képest. Az említett időszakban az ellátott 29 gyermekből 21 fő lépett ki az intézményből. 14 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény, 2 gyermek más hozzátartozóhoz, 1 gyermek pedig gyermekvédelmi szakellátásba került, illetve 4 gyermek a Családok Átmeneti Otthonába került édesanyjával. Az ellátott gyermekek neme szerint 19 fő lány, illetve 10 fő fiú részesült intézményi ellátásban a évben. Összefoglalóan elmondható, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona részleg, és között 52%-os kihasználtsággal működött, ami 22%-os növekedés a korábbi évhez viszonyítva. Családok átmeneti ellátása Az intézmény a Családok Átmeneti Otthona részen 10 család, azaz 28 fő számára tud elhelyezést biztosítani. Az elmúlt évben (25 család; 42 gyermek) csökkent a szolgáltatást igénybevevők száma. Az összes családból év folyamán 17 család lépett ki az intézményből évben az ellátott családok közt nem kizárólag anyák és gyermekeik szerepeltek. Az előző évhez képest válsághelyzetben lévő várandós szülők is megjelentek az ellátásban. Magas arányú a szülők életvezetési problémái, az elégtelen lakhatási körülmények miatti beköltözés. A problémák továbbra is halmozódva jelentkeznek a családoknál. 14

15 A bekerülés okai a következők voltak (halmozott adat): - életvezetési problémák (13 gyermeknél), - szülő megromlott egészségügyi állapota (4 gyermeknél), - szülő nem megfelelő lakáskörülményei (krízishelyzet 13 gyermeknél, hajléktalanság 11 gyermeknél; elégtelen lakhatási körülmény 17 gyermeknél), - családi konfliktus, szülő-gyermek közötti megromlott kapcsolat (4 gyermeknél). A családok átmeneti otthona részen is jellemző, hogy a bekerülő családok a Gyermekjóléti Központ ajánlására jönnek, illetve tőlük szereznek tudomást az intézmény létezéséről. Emellett azonban magas azoknak a családoknak is a száma, akik a Családsegítő Központokkal tartanak kapcsolatot, és megjelennek egyéb segítő intézmények is (pl. hajléktalan ellátás, egészségügyi intézmények). A családok átmeneti otthonában ugyanakkor több családnál is tapasztalható, hogy a bekerülést megelőzően csak időszakosan, vagy egyáltalán nem tartottak kapcsolatot más segítő szervezetekkel. Az ellátott gyermekek neme szerint 21 fő lány, illetve 21 fő fiú részesült intézményi ellátásban a évben. Összefoglalóan elmondható, hogy a Családok Átmeneti Otthona részleg folyamatosan nagy kihasználtsággal működik. Az elmúlt évben nagyon sok egy, illetve két gyermekes édesanya kérte felvételét intézményünkbe, aminek következménye, hogy a lakószobák kihasználtsága maximális, azonban a férőhelyek éves kihasználtsága 89%. A jelzőszámok alapján a maximum 40 fős ellátotti létszámból, átlag fő tartózkodik intézményünkben. A Családok Átmeneti Otthona rész általában teljes kihasználtsággal működik, míg a Gyermekek Átmeneti Otthona rész kihasználtsága emelkedő tendenciát mutat. Továbbra is jellemző, hogy átlagosan 2-3 család kényszerül várólistára a Családok Átmeneti Otthona részre való bekerülésre számítva, mely adat a fűtési időszakban érezhetően nő. A felügyeleti szervek által gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása A gyermekjóléti feladatot ellátó intézményeknél felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés évben nem volt. 15

16 Az intézmények évi fenntartói ellenőrzésének főbb megállapításai: Gyermekjóléti Központ Az elmúlt évben az intézménynél a szakmai munka megújítása kapott hangsúlyos szerepet, amelyhez az intézmény vezetése támaszkodott a munkatársak szakmai tapasztalatára, illetve jól használta ki a személycserék nyújtotta frissítés, innováció lehetőségét. Több olyan program elindult, illetve intézkedésre, kapcsolat megújításra került sor, amelyet érdemes tovább vinni, kiteljesedése a következő évek munkája során várhatóan meghozza eredményét. A jelzőrendszer működtetéséhez szükség van további szakmaközi megbeszélésekre, a jelzőrendszer tagjai számára a pontos kompetencia határok meghatározására. Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat A szervezeti struktúra átszervezése megfelelő alapot teremtett az egységes szakmai munka és a szervezett adminisztrációs feladatellátás megteremtésére. A központvezetői szint kialakítása és ezzel együtt a korábbi bölcsődevezetői feladatok, szakmai vezetői feladatokká történő átkonvertálása komoly kihívást jelentett az intézmény életében, de egyben frissítőleg is hatott rá és elérte a szakmai munka egységesítését, színvonalának erősítését. A struktúraváltás csak akkor éri el a kívánt eredményeket, ha a vertikális és horizontális információátadás felgyorsul, személyesebbé és értelmezhetőbbé válik. Ehhez szükséges tovább erősíteni személyes kontaktust, a rendszeres egyeztetést és tájékoztatást. A megfelelő szintű feladatellátás fenntartásához elengedhetetlen a szakmai és adminisztrációs terület megfelelő szintű ellenőrzése. A jelenlegi ellenőrzések mellett szükség lenne éves ellenőrzési tervre, konkrét célterületek megjelölésével. Az ellenőrzésekben, a központvezetők mellett, az intézményvezetésnek szorosabban részt kell vállalni. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása A népjóléti ágazathoz tartozó intézmények esetében kiemelkedő feladat a hosszú évek alatt kialakított minőségi szakmai munka színvonalának megtartása. Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztési irányaként évben a családtámogató szolgáltatások (gyermekfelügyelet, játszóház) minél több család számára elérhető módon történő megszervezése, megerősítése került meghatározásra. Az Önkormányzat törekszik a Gyermekjóléti Központ létszámfeltételeinek a jogszabályban előírt mértékben történő biztosítására. Első lépcsőben 2 fő, speciális szolgáltatásokat érintő létszámfejlesztést valósít meg évben. A Gyermekjóléti Központ infrastukturális ellátottságát javítja, hogy a Győr, Szigethy A. út 109. szám alatt új telephely kialakítására kerül sor, ahol szeptembertől az Adyváros területén lakók ellátás valósul meg. 16

17 A 458/2003. (XII. 18.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Az országos ENYÜBS statisztika adatai alapján, a Győri Rendőrkapitányságon a bűncselekményt elkövető gyermekkorú és fiatalkorú száma, valamint az általuk, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekmények száma a évhez képest lopás, zaklatás, garázdaság, rongálás kivételével - csökkenő tendenciát mutat. A gyermek- és fiatalkorú elkövetők száma a Netzsaru adatai alapján a évhez képest 11,8%-kal, míg a sértettek száma mintegy 60%-kal esett vissza. Ugyancsak csökkenés mutatkozik a kiskorúak által (15,3%-kal kevesebb) és sérelmükre (29%-kal kevesebb) elkövetett bűncselekmények számában is. A gyermek- és fiatalkorú elkövetők tekintetében jelentős csökkenés figyelhető meg az egyes bűncselekmény fajták számának alakulásában is. Számos olyan bűncselekmény elkövetésére nem volt példa évben, amely 2012-ben megvalósult csalás, gépkocsi lopás, okirattal visszaélés, közokirat hamisítás, magánokirat hamisítás. Gyermekkorú elkövetők Gyermekkorú által elkövetett bűncselekmény nem vált ismertté. Gyermekkorú sértettek Gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények az előfordulás gyakorisága szerint a következő bűncselekmény kategóriákban valósultak meg: - a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények, - az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények. A gyermekkorúak sérelmére a bűncselekmények javarészt családon belül következtek be. A kiskorú veszélyeztetése elsősorban a megromlott házasság és az ebből adódó szülők közti állandósult feszültség, mindennapos veszekedés amelynél sok esetben tettlegesség is történik valamint az ittasság okán valósult meg. Ezen eseményeknek a gyermek szinte minden esetben szem- és fültanúja. A szülők/nevelőszülők gyakran ok nélkül szidalmazzák, fizikailag is bántalmazzák (fiú) gyermeküket. A könnyű testi sértés áldozatai, elszenvedői főleg a fiúk. A családon belül történő bántalmazás mellett kis számban az iskolai nézeteltérésekből adódik még testi sértés, valamint abból, hogy a bántalmazott gyerekek szemtelenek, amit néhány felnőtt nem tolerál. Fiatalkorú elkövetők Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma az előfordulás gyakorisága szerint a következő bűncselekmény kategóriákban a legmagasabb: - vagyon elleni bűncselekmények, - köznyugalom elleni bűncselekmények, - élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények. A fiatalkorúak jellemzően nem egyedül követik el a bűncselekményeket, gyakoriak a társtettesi vagy csoportos elkövetések. A bűnelkövetők nagyobb számban a fiúk közül kerülnek ki. 17

18 E korosztály által elkövetett jogsértések tárgyát leggyakrabban a vagyon elleni bűncselekmények képezik. Legnagyobb számban a bolti lopások jellemzőek, amelyek elsősorban ruhanemű, illatszer, kozmetikum eltulajdonításában nyilvánulnak meg. A lopások leggyakoribb oka a fiatalok közti vagyoni különbség, nehéz ugyanis elfogadniuk, hogy ruházatuk, rossz anyagi helyzetük miatt kigúnyolják őket. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a lopás tárgyát nem az alapvető élelmiszerek képezik, hanem jellemzően a kuriózumok. A fiatalok közvetlen környezetükben általában az iskolában is számos lopást elkövetnek (pénztárca, telefon, MP3 és MP4 lejátszó), amit ugyancsak az anyagi haszonszerzés motivál. Ezen cselekményeket nagy számban követik el szabálysértési értékre is. Fiúk esetében fontos megemlíteni a betöréses lopásokat is, amelyek javarészt tárolók és melléképületek feltörésében nyilvánulnak meg. Innen elsősorban szerszámokat, kisebb gépeket és kerékpárt visznek el a jogsértő fiatalok. A jogtalan eltulajdonításnál lényegesen kisebb számban ugyan, de nem elhanyagolható mennyiségben fordult elő garázdaság, testi sértés és rongálás. Legjellemzőbb a testi sértés és a rongálás, amelyekkel általában halmazatban a garázdaság is megvalósul. A bűncselekmények kiváltó oka leggyakrabban az alkoholos állapotban bulizó fiatalok közti konfliktus, egymás provokálása, amely verekedéssé (testi sértés), garázda magatartássá, rongálássá (buszmegállók, közlekedési táblák, hulladékgyűjtő edények, kerítések, autók) fajul, ami abszolút motiválatlan, pusztán a tudatmódosult állapot következménye. A testi sértések másik gyakori előidézője az iskolai viccelődés, hecc, nézeteltérés, egymás sértegetése. A kábítószer birtoklásával kapcsolatos bűncselekmények elkövetői is a fiúk közül kerülnek ki, rájuk a fogyasztói magatartás jellemző. A szereket elmondásuk szerint ismerősön keresztül szerzik be, elsősorban azért fogyasztják, mert nyugtató, feszültségoldó hatása van. Lányok tekintetében a lopás mellett jellemzően a becsületsértés, rágalmazás, zaklatás és a könnyű testi sértés figyelhető meg, amelyek - kevés kivétellel - az egymás közötti féltékenységnek tulajdonítható, melynek legtöbb esetben fiúkon való rivalizálás a tárgya. Fiatalkorú sértettek Fiatalkorúak sérelmére regisztrált bűncselekmények száma az előfordulás gyakorisága szerint a következő bűncselekmény kategóriákban a legmagasabb: - vagyon elleni bűncselekmények, - emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények, - élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények. A fiatalkorúak sérelmére legnagyobb számban elkövetett bűncselekmény a lopás (pénztárca, laptop, kerékpár, MP3 és MP4 lejátszó, mobiltelefon). Ezek hátterében, legtöbb esetben hanyagság, figyelmetlenség, körültekintés hiánya áll (őrizetlenül hagyja értékeit a szórakozóhelyen, nem zárja le a kerékpárját, mások számára könnyen hozzáférhető, látható helyen hagyja értékeit stb.). Az okirattal való visszaélést szinte minden esetben az iratok (általában a pénztárcában tárolva) eltűnése előzi meg és szinte kivétel nélkül kedvezményes utazás igénybe vételére próbálják felhasználni az elkövetők. A fiúk sérelmére elkövetett garázdaság és testi sértés esetében szinte ugyanazon okokat sorolhatjuk fel, mint az elkövetőknél, hisz ezen bűncselekmények kevés kivétellel a kortársak között zajlanak. 18

19 Ugyanez megfigyelhető a lányok tekintetében is a sérelmükre elkövetett zaklatás, becsületsértés, rágalmazás és könnyű testi sértés vonatkozásában. A zaklatást elenyésző számban családtagok által is megvalósítják általában válás alkalmával, a szülők közötti konfliktus velejárójaként. Bűnmegelőzési programok Központi prevenciós programok működtetése: Az alosztály állományából az év során 2 fő vett részt a D.A.D.A. program oktatásában, míg 1 fő az ELLEN-SZER program oktatásában. A kapitányság a város 4 oktatási intézményével kötött együttműködési megállapodást a központi prevenciós programok működtetésére. Az OVI-ZSARU program oktatásának koordinálását az alosztályon 1 fő végezte szeptemberében a bűnmegelőzési tanácsadó program keretében az alosztály munkatársa a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban kezdte meg tanácsadói munkáját. Saját kezdeményezésű prevenciós programok szervezése, lebonyolítása: A Győri Rendőrkapitányság évben is megrendezte drog-, baleset- és bűnmegelőzési táborát Győrújbaráton a BM üdülőben. A tábor megrendezéséről a város valamennyi oktatási intézménye tájékoztatást kapott, a részvétel lehetősége az iskolák 6-8. osztályos tanulói számára volt biztosított. A tábor célja és feladata, hogy a gyerekek önvédekező képességét fejlesztve segítse a diákokat a veszélyhelyzetek felismerésében, döntéseik következményeinek felmérésében, a pozitív és negatív befolyások megkülönböztetésében. Fokozott ellenőrzési terv alapján évben is rendszeresek voltak a közterületi és körözési ellenőrzések a fiatalok által kedvelt szórakozóhelyeken, közterületen. Az ellenőrzés célja változatlanul az eltűntként körözött személyek mielőbbi felkutatása, tanítási időben csellengő tanköteles korú gyermekek ellenőrzése, az áldozattá, elkövetővé válás megelőzése. Az év során 9 alkalommal került sor ellenőrzés végrehajtására. Az ellenőrzés alá vont gyermekek védelme érdekében gyermekvédelmi intézkedések megtételére került sor. Az ellenőrzések a korábbi években kialakult gyakorlat szerint a célkörözési csoporttal és a Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásaival együttműködésben kerültek végrehajtásra. Együttműködési megállapodások a gyermekvédelemben érintett hatóságokkal: A gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a családon belüli erőszak körébe tartozó jogsértések hatékonyabb kezelése érdekében a Rendőrkapitányság együttműködési megállapodást kötött a gyámhatósági feladatokat ellátó szervekkel és intézményekkel. A megállapodások megkötését követően kialakult személyes kapcsolatoknak köszönhetően az együttműködés a formalitáson túllépett, rendszeressé, gyakorlatiassá vált, a kölcsönös tájékoztatás napra kész. Az együttműködés évente kerül értékelésre. Az év során bekövetkezett szervezeti változások a megállapodások felülvizsgálatát, aktualizálását indokolják. A megállapodás alapján évben 3 alkalommal segítették helyszínbiztosítással a Járási Gyámhivatal munkatársainak feladatellátását, gyermek családból történő kiemelése, intézetben történő elhelyezése okán. 19

20 A Rendőrkapitányság képviselője részt vett évben a Győri Gyermekjóléti Központ települési tanácskozásán. Az év során felkérésre 71 alkalommal tartottunk előadást oktatási intézményekben, 11 rendezvényen vettünk részt bűnmegelőzési célú tájékoztató-propaganda tevékenységgel. A kábítószer-prevenció helyzete: évben is részt vett a Rendőrkapitányság képviselője a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, valamint két bizottsága, a Prevenciós és Kínálatcsökkentési Bizottság munkájában, segítették a programok megszervezését és lebonyolítását. Nyári prevenciós tábor megvalósítását, a kiadások csökkentését a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum támogatta. A bűnmegelőzési alosztály szakmai együttműködése folyamatos a RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálattal is. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szervezetek közötti együttműködés a drogprevencióban és az egészségmegőrzésben A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: KEF) tevékenységét a WHO Egészséges Városok Programiroda koordinálja, amelyben számos civil szervezettel működik együtt a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, illetve a drogmegelőzés és a drogproblémák kezelése érdekében. A KEF titkári teendőit 2013-ban új személy, a Süss fel nap Alapítvány elnöke töltötte be. A korábban titkári teendőket ellátó személyt biztosító Szent Cirill és Method Alapítvány továbbra is biztosítja a képviseletét a KEF-ben, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője révén. A szolgálat többek között az iskolai drogprevenciós tevékenységekben vesz részt, prevenciós előadásokat tartanak iskolákban diákoknak, pedagógusoknak, szülőknek, nyári táborokban foglalkozásokat biztosítanak, részt vesznek a szakmai kerekasztalban, egyéb szakmai feladatokat is felvállalnak. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat speciális célcsoportját képezik a fogvatartottak. Társadalmi reintegrációjuk céljából kiscsoportos foglalkozásokat tartottak a Büntetés-végrehajtó Intézet kábítószer-prevenciós részlegén elhelyezett, illetve kábítószer problémával érintett fogvatartottak számára. A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat alacsony küszöbű szolgáltatása évben a szenvedélybetegek és családtagjaik önsegítő csoportjának működtetése, Gamma GT néven. A hozzájuk fordulóknak a következő szolgáltatásokat nyújtották: életvezetési tanácsadás, egyéni esetkezelés, információnyújtás, telefonos ügyfélszolgálat, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése, álláskeresés. A Máltai Szeretetszolgálat SzínStér Pláza programjával vesz részt a prevenciós munkában, kortárssegítő csoport működtetésében és alacsony küszöbű ellátást is biztosítanak. A 2013-as év során folyamatosan igyekeztek közösségi élményeket, mentális segítséget nyújtani jellemzően a széteső családok gyermekeinek, kapcsolatteremtési nehézségekkel, önismereti zavarokkal küzdő, káros szenvedéllyel élő, többnyire alulmotivált fiatalok számára. Az értő figyelemnek, és a vonzó programoknak köszönhetően meg tudták szólítani a fiatalokat. A kínált értékkövető szabadidős alternatívákkal, az életvezetési konzultáció lehetősségével csökkentik a deviáns viselkedésű csoportokhoz való kapcsolódás esélyét, a szerhasználat gyakoriságát, hiszen a tevékenységeket úgy alakították ki, hogy a célcsoport kontrollált helyen és módon töltheti el velük a szabadidejét. Kritikus esetekben, az interszektorális együttműködésből adódóan, a segítségre szoruló fiatalokat több esetben is a megfelelő ellátó helyre tudták irányítani. Közvetett prevenciós technikákkal dolgoznak, tapasztalataik szerint a 20