MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SABLON BÁCS-KISKUN MEGYE. Minőségbiztosítók észrevételei, javaslatai

Átírás

1

2

3

4 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SABLON BÁCS-KISKUN MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM 2.0 ELSŐ MUNKAVÁLTOZATÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁHOZ Formai előírások Sors 1 Az ITP formailag megfelel-e a 2.0. útmutató formai követelményeinek? A főbb fejezetcímek elnevezései követik az útmutatóban foglaltakat. 2 Valamennyi kért információt tartalmazza? Minden fejezetet és mellékletet maradéktalanul feltöltöttek? A fejezetek főbb tartalmi elemeiben teljesítik az útmutató által elvártakat. Az excel melléklet munkalapjai hiánytalanul feltöltöttek. 3 Minden kért mellékletet megküldtek? Minden melléklet beérkezett, azonban a szöveges állomány csak pdf formátumban. Kérjük a doc vagy docx formátumú megküldést a könnyebb feldolgozhatóság érdekében. 1

5 4. A mellékletek formátuma megfelel a megküldött sablonnak? A mellékletek az előírtaknak megfelelnek. 5. Az excel mellékletek minden munkalapját feltöltötték? A mellékletek hiánytalanul kitöltöttek. A főbb fejezetek tartalmi megfelelősége 1. Bevezető fejezet - Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei Sors 1. Tartalmaz módszertani bevezetőt, amely kitér a tervezés körülményeire is? RÉSZBE N A megye pontosan behivatkozta a releváns jogszabályokat, azonban a tervezés körülményeinek ismertetésekor nem tér ki a TOP azon speciális céljaira, amelyek megvalósulását az ITP-ben foglaltak teljesülése szolgálná. 2. Hivatkozza-e került-e az ITP-t megalapozó dokumentumok (helyzetfeltáró munkarész, koncepció, program) közgyűlési jóváhagyását a módszertani bevezetőben? NEM Javasolt pótolni, hogy az egyes stratégiai tervdokumentumokat a Közgyűlés mely határozatával és mikor fogadta el. 2

6 3. Bemutatták az ITP készítés, illetve az azt megelőző megyei tervezési fázisok partnerségi folyamatát? RÉSZBE N Nem került részletes kifejtésre, hogy milyen partnerek/szakértők bevonásával készült az ITP, ennek pótlása a végleges dokumentum elkészítésekor szükséges. A rövid, fejlesztési munkacsoportok létrehozására utaló bekezdésen túl a végleges változat készítésekor pontosan szükséges megadni a folyamatban résztvevők körét, amelynek során kerülni szükséges az általános megfogalmazásokat (pl. szakértők, munkatársak, stb.). Pl. javasolt legalább említés szintjén felsorolni külső szakértőket, a tervezői munkában közreműködő eket és a járási és tematikus fejlesztési munkacsoportokban közreműködőket valamint azt, hogy munkájukkal hogyan vettek részt a tervezési folyamatban 2. Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Sors 1. Rögzítik és bemutatják-e a megye által meghatározott Területi Kiválasztási Kritériumokat? Markánsan elkülönítve RÉSZBE N A két különféle típusú szempontrendszer markánsan elkülönül egymástól, a választott kiválasztási kritériumok indoklása azonban csak érintőlegesen, egy-egy mondatban történik meg. 3

7 jelenítik-e meg a kötelező és a megye által meghatározott szempontokat? 2. A megye által választott/meghatároz ott Területi Kiválasztási Kritériumok mindegyike a TOP logikának megfelelő indoklással van alátámasztva? 3. A megye által meghatározott Területi Kiválasztási Kritériumok illeszkednek a nemzeti szintű (OFTK) célokhoz? Javasolt a területi szereplő által meghatározott területi kiválasztási szempontrendszer és az indoklás 1 táblázatba dolgozása. Elégséges csak a megye által kiválasztott szempontokat és azok indoklását 1 táblázatban szerepeltetni. Igen A megye által saját hatáskörben kiválasztott területi kritériumok mindegyike illeszkedik a TOP logikához. Az alkalmazott kritériumok között szerepel, hogy a projektek illeszkedjenek a megyei fejlesztési koncepcióban foglaltakhoz, annak stratégiai céljaihoz, hozzájárulnak a területi kiegyenlítődéshez, a munkahelyteremtéshez, vagy a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez. Ezen szempontok jól kiegészítik az IH által meghatározott és elvárt kritériumokat. Igen A megye által kiválasztott Területi Kiválasztási Kritériumok összhangban vannak az OFTK-ban meghatározott nemzeti szintű célokkal. Az OFTK-ban megfogalmazott Átfogó cél, a Térségi potenciálokra alapozott fenntartható térszerkezet elemei közé tartozik a Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés mely cél teljesen egyértelműen azonosítható Bács-Kiskun 4

8 4. A megye által meghatározott Területi Kiválasztási Kritériumok illeszkednek a megye közgyűlés által elfogadott koncepciójában és programjában jelölt célkitűzésekhez? Igen megye kritériumai között (pl.: Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez, vagy Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez ). Megfelelően alá van támasztva a megye által választott kiválasztási kritériumok illeszkedése a koncepcióban és programban jelölt stratégiai célok megvalósulásához, továbbá az illeszkedés szakmailag is levezethető. Példaként említhető, hogy a Programban foglalt célok, például a Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése cél alatti részcélok teljes mértékben egyeznek az ITP-ben megfogalmazott kritériumok között szereplő Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez. 3. AZ ITP stratégiájának, célrendszerének, integráltságának megfelelősége Sors 1. Bemutatják-e az ITP beavatkozási logikáját? Leírták-e azon elveket, amelyek az ITP alapját képezik, amelyek mentén az ITP igen Megfogalmazásra kerültek azon elvek és szükségletek, amelyekre az ITP keretében megvalósuló projektek során kívánnak megoldást találni. Az ITP-ben vázolt beavatkozási logika (szükségletek, célkitűzések, tervezett eredmények) összhangban van a 5

9 felépül? 2. A területi szereplő által megjelölt területi szempontok illeszkednek-e a nemzeti szintű (OFTK) célokhoz? igen megye koncepciójában és programjában foglaltakkal, ezt részletesen be is mutatja, ábrán szemléltetik is a dokumentumban. A Megyei Integrált Területi Program célként határozza meg a Gazdasági versenyképesség erősítését, illetve Kecskemét fejlesztési körzet növekedésének elősegítését, melyek kapcsolódnak az ITP-ben a,. a Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, vagy a Vállalkozásoknak és a lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása célokhoz. Igen, részletesen indokolja az ITP-ben megjelölt célkitűzések hozzájárulását az OFTK stratégiai és területi céljaihoz. Továbbá az illeszkedés szakmailag könnyen és egyértelműen levezethető. 3. A területi szereplő által megjelölt területi szempontok illeszkednek-e a TOP céljaihoz? részben Nem indokolja megfelelően, hogy a megye által megjelölt célkitűzések miképpen járulnak hozzá a TOP stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez; illetve nem tesz említést arról, hogy hozzájárulnak-e a TOP-ban a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek célirányos fejlesztéséhez. A kapcsolatot elnagyolt összefoglaló táblázat szemlélteti csak. 6

10 4. Az ITP-ben megfogalmazott fejlesztési elképzelések/irányok illeszkednek-e a megye programjának prioritásaihoz és a koncepciójában jelölt célkitűzésekhez? 5. Az ITP-ben jelölt célok belső kapcsolatrendszerét, integráltságát, különösen a területi integráltságot, bemutatják-e? 6. Bemutatják-e a megye és a területén található MJV(ok) fejlesztési elképzeléseinek összhangját? igen Részben nem Az ITP céljai egyértelműen megegyeznek, illetve levezethetők a megyei program célrendszeréből. Egyértelműen jelzésre került, hogy az ITP milyen megyei célokat valósít meg, vagy melyek végrehajtásához járul hozzá. Az ITP útmutatónak megfelelően szöveges magyarázatot és vizuális megjelenítést is ad ezzel kapcsolatban. A megye által meghatározott TKK szempontok között szerepel a Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához, amely preferálja a több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések megvalósítását. Az ITP dokumentum ugyanakkor nem mutatják be az ITP célok közötti kapcsolatrendszert, és azt sem, hogy az egyes célok mely más célok megvalósulásához járulnak közvetve, vagy közvetlenül hozzá. Lehetőség szerint kérjük ennek pótlását az ITP véglegesítése során. Az ITP jelen változatában nem ismerteti a kapcsolódást a megye területén található Kecskemét MJV ITP-jében megfogalmazott célokkal kapcsolatban. Az ITP-ben leírja, hogy a szomszédos 7

11 7. Az ITP-ben jelölt célok külső kapcsolatrendszerét bemutatják-e? Részben megyékkel és Kecskemét Megyei Jogú Várossal való kapcsolódást az egyeztetési változatok elfogadását követő időszakban lehet vizsgálni, mert minden megye és megyei jogú város most készíti a saját ITP-jét. Szükséges a pótlásra való felhívás. Ábra szemlélteti a Bács-Kiskun Megyei ITP célkitűzései és az országos illetve EU célok közötti kapcsolatrendszert. Nem lett bemutatva a kapcsolódás a szomszédos megyék programjaiban meghatározott célokhoz Nincsenek utalások más országos ágazati fejlesztésekhez való kapcsolódásokra, a határmenti kapcsolódó fejlesztésekre, fejlesztési lehetőségekre sem. Ezeket lehetőség szerint kérjük pótolni. 4. ITP forrásallokáció 1. prioritás Sor szá m 1. Rögzítik-e az 1. prioritáshoz kapcsolódó forrásallokációt? 2. Röviden bemutatják-e az eltérést az OP Minden vonatkozó intézkedéshez rögzítésre került forrás. A 4. fejezet elején az igényfelmérésen alapuló tapasztalatokkal indokolják a 8

12 Sor szá m arányos felosztáshoz képest? Indokolják-e az eltéréseket? 3. A forrásallokációval arányos-e a megye által tett indikátorvállalás? 4. Bemutatják-e a forrás felhasználási módokat? Kapcsolódik-e szöveges magyarázat, az egyes forrás felhasználási módokhoz? 5. A megyei koncepció és program szempontjából megfelelően indokolt-e a megye által javasolt forrásallokáció, a forrásarányok RÉSZBE N Igen forrásallokációban változtatásokat. eszközölt A prioritás mindhárom eredményességmérési keretbe tartozó indikátora hozza a forrásarányos célértéket, figyelemmel arra is, hogy az 1.3 intézkedés többletforrás-igénye indikátorvállalás oldalról is növekedést követel, a megnövekedett forrásigény arányában. A prioritásonkénti forrásallokáció kifejtését megelőzően két kiemelt földrajzi célterületet nevesítenek, amelyre külön kívánnak forrást allokálni. A forrás-felhasználási módok egymáshoz viszonyított arányai grafikusan is megjelenítésre kerültek arányok és nominális összeg szempontjából is, azonban a felhasználási módokra vonatkozó prioritás-specifikus indoklás elmaradt, ez a végleges változatban pótlandó. A megye a prioritáson belül a saját igényei szerint módosítja a prioritásokon belüli belső arányokat, melynek indokolása elfogadható. A prioritáson belül a turizmusfejlesztést és az elérhetőség javítását szolgáló források arányának növelése indokolt lehet a BKM 2020 Területfejlesztési Program 9

13 Sor szá m esetleges eltolódása? alapján. A végleges allokáció meghatározásánál azonban figyelembe kell venni, hogy a TOP legfontosabb célkitűzése a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság javítása, melynek egyik legközvetlenebb eszközét az üzleti infrastruktúra fejlesztése jelenti. 6. A meghatározott forrás felhasználási módok illeszkednek-e az OFTK és a TOP céljaihoz és szempontjaihoz? Igen 7. Az intézkedésenként meghatározott forrás Igen Az első prioritáson belül a megye két földrajzi célterületet nevesít: az egyik a Homokhátság, a másik a megye területén található Szabad Vállalkozási Zóna térsége A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Bács-Kiskun Megye ITP-jében szereplő intézkedésekben megjelölt földrajzi célterületek összhangban vannak az OFTK és a TOP stratégiai célkitűzéseivel és illeszkednek a TOP beavatkozásainál jelölt specifikus célterületekhez. Az ITP-ben vannak területi preferenciák, a megye fejlesztéseinek fókuszában 10

14 Sor szá m felhasználási módok szerepel a Homokhátság és a Szabad kiválasztásának Vállalkozási Zónák. Az ITP-ben indoklása illeszkedik-e megjelölt területi preferenciák indoklásra a megye kerültek a megye fejlesztési célkitűzéseihez? dokumentumaiban jelzett területi célkitűzések alapján. Az első prioritáshoz tartozó intézkedések esetén az ITP véglegesítése kapcsán javasoljuk pontosítani, hogy a jelzett forrásarány hogyan oszlik meg a két nevesített földrajzi célterület között További fontos szakmai szempontok, amelyek figyelembevétele javasolt a prioritás kialakítása során: TOP 1.1. A fejlesztés nem sol a (közvetlenül vagy közvetetten) támogatott vállalkozások sával. Az intézkedés vonatkozásában a megyei által ismert szakmai követelményrendszer időközben megváltozott és az intézkedésen belül 3 alintézkedés került kialakításra ( Ipari Park és iparterület fejlesztése, Inkubátorház fejlesztés, ill. az agrárlogisztikai fejlesztéseket célzó Helyi gazdaságfejlesztés ), amelyek önálló felhívásokban kerülnek meghirdetésre. Ennek keretében az ütemezés és a forrásallokáció felülvizsgálata szükséges. TOP 1.2 Az ITP két kiemelt célterületet határoz meg, amelyre a turisztikai keretből összesen 1,5 milliárd Ft kerül elkülönítésre. A célterületek, különösen a Szabad vállalkozói zóna Bács-Kiskun esetén a turisztikai forrásból történő kiemelt támogatás szükségessége azonban nem került indoklásra az anyagban. TOP 1.4 Indikátorok jelentős alulmaradása a TOP forrásarányos indikátorokhoz képest az alábbi indikátorok esetében: Az újonnan létrehozott 0-3 éves gyerekek elhelyezését biztosító férőhelyek sa; Az újonnan létrehozott 3-6 éves gyerekek elhelyezését biztosító férőhelyek sa; Indoklása kifejtésre került: A megye túlnyomó részén csökken a gyereks, így a bölcsődei, és óvodai fejlesztések zöme, korszerűsítés, jóval kevesebb az új férőhelys. 11

15 2. prioritás Sors 1. Rögzítik-e a 2. prioritáshoz kapcsolódó forrásallokációt? 2. Röviden bemutatják-e az eltérést az OP arányos felosztáshoz képest? Indokolják-e az eltéréseket? 3. A forrásallokációval arányos-e a megye által tett indikátorvállalás? NEM RELEVÁ NS NEM A vonatkozó intézkedéshez rögzítésre került forrás. A vonatkozó intézkedés az eredeti forrásallokációt veszi alapul, ami nem igényel külön indoklást. A prioritás eredményességmérési keretbe tartozó indikátora a forrásarányos vállaláshoz képest alulvállalást mutat. Bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza: 50%- os a vállalás szerepel. Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága: 38%-os a vállalás szerepel. Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelületek nagysága, valamint Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek nagysága: 82 és 81%-os vállalások szerepelnek. Az excelben 1-1 soros indoklás van (a települések városszerkezete nem tesz lehetővé magasabb vállalást). Az ITPben szövegesen is indokolni javasolt a forrásleosztás szerinti alacsony indikátorvállalásokat. 12

16 4. Bemutatják-e a forrás felhasználási módokat? Kapcsolódik-e szöveges magyarázat, az egyes forrás felhasználási módokhoz? 5. A megyei koncepció és program szempontjából megfelelően indokolt-e a megye által javasolt forrásallokáció, a forrásarányok esetleges eltolódása? 6. A meghatározott forrás felhasználási módok illeszkednek-e az OFTK és a TOP céljaihoz és szempontjaihoz? 7. Az intézkedésenként meghatározott forrás felhasználási módok kiválasztásának indoklása illeszkedik-e a megye célkitűzéseihez? NEM NEM MEGÍTÉL HETŐ NEM MEGÍTÉL HETŐ A prioritás keretében indokolni szükséges a forrás felhasználási mód választását. Hogyan szolgálja ez a megyei, területi célokat? Esetleg javasolt intézkedésen belül fejlesztési célként allokálni forrást az intézkedés keretében kiírásra kerül 3 tématerület mentén. Ezzel is elősegítve a területspecifikus igények kiszolgálását. A megye elfogadja az IH által második körben javasolt keretet,, mert annak nagysága összhangban van a megyei igényekkel. Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 2. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot.. Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 2. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot. 13

17 További fontos szakmai szempontok, amelyek figyelembevétele javasolt a prioritás kialakítása során: A 2. prioritás esetében a megye minden évben nagyjából hasonló nagyságú keretet kíván meghirdetni a 2.1 intézkedésre 2019-ig (2, ). Tekintettel arra, hogy a megyei által ismert szakmai követelmény időközben megváltozott és 3 alintézkedés került kialakításra (Barnamező, Zöld város, Csapadékvíz elvezetés), amelyek önálló felhívásokban kerülnek meghirdetésre, mind az évenkénti összegek, mind a meghirdetésre szánt összegek felülvizsgálata indokolt. A megye az első kötelezettségvállalásokat a 2.1 intézkedésben 2015-ben kívánja megtenni, ez azonban komplex fejlesztések (Barnamező, Zöld város) esetében egyáltalán nem reális, legfeljebb a Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények fejlesztése esetében lesz tartható. Amennyiben mindhárom témával el akar indulni a megye, magasabb összeget szükséges ra allokálni, továbbá a későbbi évek meghirdetéseinél is szükséges figyelembe venni, hogy barnamezős kármentesítési felhívásnak az időszak végére történő időzítése kockáztathatja a forrásfelhasználást. 3. prioritás Sors 1. Rögzítik-e a 3. prioritáshoz kapcsolódó forrásallokációt? 2. Röviden bemutatják-e az eltérést az OP arányos felosztáshoz képest? Indokolják-e az eltéréseket? 3. A forrásallokációval arányos-e a megye által tett indikátorvállalás? 4. Bemutatják-e a forrás felhasználási módokat? Kapcsolódik-e szöveges magyarázat, NEM Mindkét vonatkozó intézkedéshez rögzítésre került forrás. A 4. fejezet elején az igényfelmérésen alapuló tapasztalatokkal indokolják a forrásallokációban eszközölt változtatásokat. A prioritás mindkét eredményességmérési keretbe tartozó indikátora hozza a forrásarányos célértéket, figyelemmel az eredeti forráskerettől eltérő keretek által megkövetelt arányokra is. A rendelkezésre álló források teljes egészében a Minden megyén belüli jogosult sára pályázható sorra kerültek betervezésre. Javasolt a forrás felhasználási módok 14

18 az egyes forrás felhasználási módokhoz? 5. A megyei koncepció és program szempontjából megfelelően indokolt-e a megye által javasolt forrásallokáció, a forrásarányok esetleges eltolódása? 6. A meghatározott forrás felhasználási módok illeszkednek-e az OFTK és a TOP céljaihoz és szempontjaihoz? 7. Az intézkedésenként meghatározott forrás felhasználási módok kiválasztásának Igen Igen Igen újragondolása, mert a jelenlegi felhasználási mód mentén a források elaprózódása és nem túl hatékony felhasználása figyelhető meg. Valamint a megyei tervdokumentumokban megfogalmazott elérendő célok teljesülése is kérdéses. A megye elfogadja az IH által második körben javasolt keretet, ugyanakkor a prioritáson belül a saját igényei szerint módosítja az intézkedések közötti belső forrásallokációs arányokat, A települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasolják 1,982 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 3. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot. Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 3. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot. 15

19 indoklása illeszkedik-e a megye célkitűzéseihez? 4. prioritás Sors 1. Rögzítik-e a 4. prioritáshoz kapcsolódó forrásallokációt? 2. Röviden bemutatják-e az eltérést az OP arányos felosztáshoz képest? Indokolják-e az eltéréseket? 3. A forrásallokációval arányos-e a megye által tett indikátorvállalás? 4. Bemutatják-e a forrás felhasználási módokat? Kapcsolódik-e szöveges magyarázat, RÉSZBE N NEM Mindhárom vonatkozó intézkedéshez rögzítésre került forrás. A 4. fejezet elején az igényfelmérésen alapuló tapasztalatokkal indokolják a forrásallokációban eszközölt változtatásokat. A prioritás két eredményességmérési keretbe tartozó indikátora közül az egyik hozza a csökkentett forrásarányos célértéket, azonban a 4.1 intézkedés megnövelt keretével nem áll arányban a vállalt indikátor célérték növekménye. Azonban a rendelkezésre álló források teljes egészében a Minden megyén belüli jogosult sára pályázható sorra kerültek betervezésre. Javasolt a forrás felhasználási módok 16

20 az egyes forrás felhasználási módokhoz? újragondolása, mert a jelenlegi felhasználási mód mentén a források elaprózódása és nem túl hatékony felhasználása figyelhető meg. Valamint a megyei tervdokumentumokban megfogalmazott elérendő célok teljesülése is kérdéses. Továbbá a forrás felhasználási módok mentén van lehetősége a megyének területi vagy fejlesztési cél menti preferálást eszközölni, amellyel célzott fejlesztéseket, felzárkóztatást érthet el. 5. A megyei koncepció és program szempontjából megfelelően indokolt-e a megye által javasolt forrásallokáció, a forrásarányok esetleges eltolódása? Igen A megye saját igényei szerint módosítja a prioritásokon belüli belső arányokat. Az indoklásban szerepel, hogy az egészségügyi alapellátással és a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekre közel dupla akkora forrásigény jelentkezett, mint a központilag megadott forrásallokáció. A helyszíni felmérések az igényeket alátámasztották mert ezen közösségi szolgáltatások infrastruktúrája valóban kritikus állapotban van. Ugyanakkor ezen prioritáson belül leromlott városi területek rehabilitációjára a városok nem jelentkeztek. Akiknél ez probléma volt ott korábbi ROP-os pályázatból kezelték. Javaslatunk szerint így a 4.3. intézkedésről 1,234 Mrd Ft-ot és az 5.1. intézkedésről 1,5 Mrd Ft-ot javaslunk 17

21 átcsoportosítani az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére. 6. A meghatározott forrás felhasználási módok illeszkednek-e az OFTK és a TOP céljaihoz és szempontjaihoz? 7. Az intézkedésenként meghatározott forrás felhasználási módok kiválasztásának Részben nem releváns Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 4. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot, tekintettel arra hogy a közszolgáltatások fejlesztése minden településen prioritást élvez. A TOP és az OFTK fontos célkitűzése a helyi közszolgáltatások és infrastruktúrájuk fejlesztése, bővítése, beleértve a családbarát és akadálymentes hozzáférhetőségük biztosítását, a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához. A fenti fejlesztéseknél a hátrányos helyzetű térségekbe tartozó települések szociális és egészségügyi alapellátása, a szolgáltatás-minőségének javítása kiemelt célterület. Tekintettel arra, hogy a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló rendelet alapján a megye területén sos hátrányos helyzetű térség található, ezen térségek nevesítését javasoljuk a földrajzi célterületek között. Bács-Kiskun Megye ITP-jében a 4. prioritásnál nem jelöl kiemelt forrás felhasználási módot. 18

22 indoklása illeszkedik-e a megye célkitűzéseihez? További fontos szakmai szempontok, amelyek figyelembevétele javasolt a prioritás kialakítása során: 4.1.1: A forrásallokációt az egészségügyi alapellátás javára módosításra került, azonban a vállalt indikátor kis mértékben elmarad a vállalt forráskeret alapján sított indikátorértéktől. A TOP 4.3 és 5.2 intézkedés ütemezése esetében javasolt figyelembe venni az alábbiakat: Szegregátumok esetében a TOP 4.3-as intézkedés infrastrukturális beavatkozásait legalább 1 évvel meg kell előznie az 5.2-es intézkedés ESZA elemeinek, ezért javasolt a kötelezettségvállalás időpontját negyedévére, negyedévére ütemezni az 5.2-es intézkedés esetében. A 4.3-as intézkedésnél pedig attól függően, hogy a szerződéskötést követő projektfejlesztési szakasszal (lehet fél-egy év is) hogyan kalkulálunk, érdemes a kötelezettségvállalás időpontját legalább negyed évvel az 5.2-es intézkedéshez képest hátrébb tolni. A projektek időtávja a 4.3-as intézkedés esetében hónap, 5.2-es intézkedés esetében hónap. Veszélyeztetett területek esetében a TOP 4.3-as intézkedés infrastrukturális beavatkozásait legalább fél évvel meg kell előznie az 5.2-es intézkedés ESZA elemeinek, ezért javasolt a kötelezettségvállalás időpontját negyedévére, negyedévére ütemezni az 5.2-es intézkedés esetében. A 4.3-as intézkedésnél pedig attól függően, hogy a szerződéskötést követő projektfejlesztési szakasszal (lehet fél-egy év is) hogyan kalkulálunk, érdemes a kötelezettségvállalás időpontját legalább negyed évvel az 5.2-es intézkedéshez képest hátrébb tolni. A projektek időtávja a 4.3-as intézkedés esetében hónap, 5.2-es intézkedés esetében hónap. 5. prioritás Sors 1. Rögzítik-e az 5. prioritáshoz kapcsolódó forrásallokációt? 2. Röviden bemutatják-e az eltérést az OP arányos felosztáshoz képest? Minden vonatkozó intézkedéshez rögzítésre került forrás. A 4. fejezet elején az igényfelmérésen alapuló tapasztalatokkal indokolják a forrásallokációban eszközölt változtatásokat. 19

23 Indokolják-e az eltéréseket? 3. A forrásallokációval arányos-e a megye által tett indikátorvállalás? 4. Bemutatják-e a forrás felhasználási módokat? Kapcsolódik-e szöveges magyarázat, az egyes forrás felhasználási módokhoz? 5. A megyei koncepció és program szempontjából megfelelően indokolt-e a megye által javasolt forrásallokáció, a forrásarányok esetleges eltolódása? RÉSZBE N Igen A prioritás eredményességmérési keretbe tartozó indikátora hozza a csökkentett forrásigény által megkövetelt célértéket. A prioritásonkénti forrásallokáció kifejtését megelőzően két kiemelt földrajzi célterületet nevesítenek, amelyre külön kívánnak forrást allokálni. Ez jelen prioritás 5.1 intézkedésében releváns. A forrás-felhasználási módok egymáshoz viszonyított arányai grafikusan is megjelenítésre kerültek arányok és nominális összeg szempontjából is, azonban a felhasználási módokra vonatkozó prioritás-specifikus indoklás elmaradt, ez a végleges változatban pótlandó. A másik két intézkedésben minden jogosult sára pályázhatóvá kívánják tenni a kereteket. A megye saját igényei szerint módosítja a prioritásokon belüli belső arányokat. Az indoklásban szerepel, hogy kicsi az igény az 5.2. intézkedésre, mert ez alapvetően a városrehabilitációhoz kapcsolódik. Ennek megfelelően prioritáson belül 0,503 Mrd Ft átcsoportosítását kérik az 5.2. intézkedésről az 5.3.-ra, illetve további 0,349 Mrd Ft-ot az 5.1-ről az 5.3.-ra. A 20

24 foglalkoztatási együttműködésekre megmaradó források még így is bőven lefedik a potenciális igényeket, a helyi közösségi programokat illetően viszont magas a forrásigény. 6. A meghatározott forrás felhasználási módok illeszkednek-e az OFTK és a TOP céljaihoz és szempontjaihoz? Igen Az ötödik prioritáson belül a megye két földrajzi célterületet nevesít: az egyik a Homokhátság, a másik a megye területén található Szabad Vállalkozási Zóna térsége A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Bács-Kiskun Megye ITP-jében szereplő intézkedésekben megjelölt földrajzi célterületek összhangban vannak az OFTK és a TOP stratégiai célkitűzéseivel és illeszkednek a TOP beavatkozásainál jelölt specifikus célterületekhez. 7. Az intézkedésenként meghatározott forrás Igen Az ITP-ben vannak területi preferenciák, a megye fejlesztéseinek fókuszában 21

25 felhasználási módok szerepel a Homokhátság és a Szabad kiválasztásának Vállalkozási Zónák. Az ITP-ben indoklása illeszkedik-e megjelölt területi preferenciák indoklásra a megye kerültek a megye fejlesztési célkitűzéseihez? dokumentumaiban jelzett területi célkitűzések alapján. További fontos szakmai szempontok, amelyek figyelembevétele javasolt a prioritás kialakítása során: TOP 5.1 Bács-Kiskun ITP egyik célja a Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Javaslat: Az ITP végelegesítésekor a TOP 5.1 intézkedéshez kapcsolódóan kérjük, hogy legyen figyelemmel az alábbi kiemelt területekre. Az intézkedés közvetlen célja megyei és helyi, a lehető legszélesebb partnerségre építő, a munkaerőpiac keresleti oldalát támogató foglalkoztatási együttműködések (paktumok) és azok képzési és foglalkoztatási programjaik támogatása. Minden projektjavaslatnak kötelező tartalmaznia egy paktum (vagyis foglalkoztatási megállapodás létrehozatalára és működtetésére vonatkozó), valamint egy képzési és foglalkoztatási programrészt. Ennek megfelelően az érintett intézkedésekben önállóan nem nyújtható be pályázat csak foglalkoztatási megállapodás programrész, vagy csak képzési és/vagy foglalkoztatási programrész megvalósítására. Kiegészítő tevékenységek keretében lehetőség nyílik helyi termékmenedzsmenthez és befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek ellátására is. Az intézkedések vonatkozásában kötelező kitérni az adott területi szinten a gyermek napközbeni ellátási szolgáltatásainak (helyzetelemzésben, stratégiában, megvalósításra kerülő akciótervben külön fejezetben taglalva) helyzetére, azzal, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (1. prioritás) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására munkaerőpiaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) nyújthatóak a paktum keretein belül. A megyei gazdaság és foglalkoztatás-fejlesztési paktumok kialakításával és működtetésével szemben elvárt a megyében ún. ernyői feladatok ellátása, a megye területén működő paktumok közötti koordináció, kapcsolattartás, valamint paktum-feladatok ellátása a megye azon területein, ahol helyi paktumok nem jönnek létre. A projekt összköltségének legalább 75 százalékát közvetlen munkaerőpiaci fejlesztést eredményező és a célcsoporthoz köthető tevékenységre kell fordítani, azzal, hogy a célcsoport esetében az egy főre jutó valamennyi szolgáltatás (beleértve a képzési, bér- és járulék-támogatást, utazási költségtérítést, egyéb szolgáltatások, beruházások költségeit) összege nem haladhatja meg a forintot. A program célcsoportjába kizárólag hátrányos helyzetű álláskereső személyek vonhatóak be. Megyei projektjavaslat esetében kizárólag a megyei önkormányzat jelölhető meg főkedvezményezettként. 22

26 Az 5.1-es Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) intézkedésre rendelkezésre álló 5,247 Mrd Ft-ból 1,5 Mrd Ft-ot javasol átcsoportosítani az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére és 0,349 Mrd Ft-ot az 5.3. Helyi közösségi programok intézkedésre. Indoklásuk, hogy a foglalkoztatási együttműködésekre megmaradó források még így is bőven lefedik a potenciális igényeket. Az átcsoportosítások eredményeként az 5.1-es intézkedésen 3,396 Mrd Ft marad. Javaslat: Tervezett átcsoportosítás újragondolása szükséges, mivel alapok között (ESZA, ERFA) és tematikus célok közötti átcsoportosítás a TOP-ra vonatkozó korlátok betartása miatt egyelőre nem lehetséges. Bács-Kiskun megye két kiemelt fejlesztési célterületet javasol, melyek a megye programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. Az ITP 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Javaslat: A kiemelt fejlesztési célterületre allokált forrás mellett a megyei paktum sára tervezett keretet a kiemelt kedvezményezetti csoportok kategóriába, míg a helyi paktumokra tervezet keretet a minden megyén belüli jogosult sára pályázható kategóriába kérjük tervezni. A megyei és a helyi szint előzetes forrásallokációját az alábbiakban javasolt meghatározni: megyei szint a keretösszeg 30%-a, helyi szint keretösszeg 70%-a. Ütemezés: 2016-ra 1,196 Mrd Ft, 2017-re 1,1 Mrd Ft, 2019-re 1,1 Mrd Ft lett betervezve. Javaslat: Kérjük a kötelezettségvállalásokat átütemezni a közötti időszakra, úgy, hogy legalább a megyei paktum kerete 2015-re kerüljön betervezésre és a helyi paktumok kerete maximum 2-3 kötelezettségvállalási kőrben úgy kerüljön meghatározásra, hogy a 2018-as indikátor vállalások teljesíthetőek legyenek különös tekintettel a 3 éves projektmegvalósítási időszakra. A kötelezettségvállalási körökben természetesen több helyi paktum kerülhet támogatásra egy-egy kötelezettségvállalási kőrben. Fontos, hogy a megyei jogú város paktum ütemezése legyen összhangban a megyei paktum ütemezésével, így az ütemezés összeállításakor a megyei jogú várossal vegyék fel a kapcsolatot. 4. Az ITP indikátorvállalásai Sors 1. Rögzítésre került-e az OP összes indikátorához való vmilyen szintű hozzájárulás? RÉSZBE N Az összes OP indikátor célértékéhez jelzésre került valamilyen mértékű hozzájárulás, a forrásarányos vállalástól való eltérés mindenhol jelezve van az excel mellékletben. A szöveges állomány tartalmaz rövid szöveges összefoglalást az eltérések indoklásáról, illetve a területi részértékek becslésének módjáról. 23

27 5. Az ITP ütemezése Sors 1. Rögzítésre került-e minden intézkedés esetében a forrás felhasználási módok szerinti ütemezés? RÉSZBE N Egyelőre intézkedés szintű ütemezést tartalmaz az ITP, amely a munka jelenlegi fázisában reális. Az excel melléklet vonatkozó munkalapja intézkedés szinten feltöltésre került. A szöveges dokumentum emellett az ütemezés tervezésének főbb szempontjait foglalja össze. A táblázat alján javasolt évenkénti kötelezettségvállalási összesítő sor beszúrása, illetve soronként intézkedés szintű összesítés is, hogy láthatóvá váljon, hogy az adott intézkedésen még van-e mozgástér. További szöveges megállapítások, amely a dokumentum véglegesítéséhez szükséges: A Bács-Kiskun megye által készített 2.0 verziójú ITP dokumentum fejezetei többségükben megfelelnek a jelen munkafázisban elvárható készültségi szintnek. A megye által meghatározott Területi Kiválasztási Kritériumok mindegyike a TOP logikának megfelelő indoklással van alátámasztva, azok illeszkednek a nemzeti szintű (OFTK) célokhoz, illeszkednek a megye közgyűlés által elfogadott koncepciójában és programjában jelölt célkitűzésekhez. A dokumentumban bemutatják az ITP beavatkozási logikáját, azonban a TOP stratégiai célkitűzéseihez való illeszkedést a jelenleginél bővebben kellene indokolni.. Fontos erőssége a dokumentumnak a pontos jogszabályi hivatkozás, és a többségében forrásigény arányos indikátorvállalások. Szintén pozitívum, hogy a dokumentum a TOP összes output indikátorára megkísérel részvállalást tenni. Alapvető hiányossága ugyanakkor a dokumentumnak az egyes forrásfelhasználási módok tervezett alkalmazásának relatív kidolgozatlansága. További pozitívum, hogy az ITP elsősorban a gazdaságfejlesztési beavatkozásoknál jelöl területi preferenciát, a megye fejlesztéseinek fókuszában szerepel a Homokhátság és a Szabad Vállalkozási Zónák. Az ITP-ben megjelölt területi preferenciák indoklásra kerültek a megye fejlesztési dokumentumaiban jelzett területi célkitűzések alapján. 24

28 Hiányosság, hogy a tervezési sablon előírásai ellenére nem mutatják be az ITP célok közötti kapcsolatrendszert, és azt sem, hogy az egyes célok mely más célok megvalósulásához járulnak hozzá közvetve, vagy közvetlenül. A megyei ITP nem ismerteti a kapcsolódást a megye területén található Kecskemét MJV és a szomszéd megyék céljaival kapcsolatban, mert a szomszédos megyékkel és Kecskemét Megyei Jogú Várossal való kapcsolódást az egyeztetési változatok elfogadását követő időszakban lehet vizsgálni, mert minden megye és megyei jogú város most készíti a saját ITP-jét. E tekintetben is szükséges a hiánypótlás. Hiányzik továbbá egy jelenleginél részletesebb indoklás mind a forrásallokációs arányok meghatározásánál, mind a forrás-felhasználási módok kiválasztásánál, amely a program jóváhagyását elősegítené. A dokumentum továbbfejlesztésének iránya elsősorban a bevezető rész minden részletre kiterjedő továbbfejlesztése (tervezési környezet leírása, partnerségi folyamat bemutatása), a forrás-felhasználási módok átgondolása, valamint az ütemezés részletesebb, az egyes felhasználási módokra is kiterjedő kidolgozása lehet. A minőségbiztosítást az NGM és a TTF főosztálya közösen végezte Budapest, április 25