Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről

Átírás

1 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PE HU 1

2 A dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg. SZERZŐ Laurence BRUNET, Konstantina DAVAKI, Julie MCCANDLESS, Elisa NARMINIO LSE vállalat Tower 3, Houghton Street London WC2A 2AE, Egyesült Királyság FELELŐS TISZTVISELŐ Vesna NAGLIČ C Tematikus Főosztály: Állampolgári jogok és alkotmányos ügyek Európai Parlament Brüsszel vesna.naglic@europarl.europa.eu NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítás: A SZERKESZTŐRŐL A Tematikus Főosztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-citizens@europarl.europa.eu Európai Parlament, a kézirat lezárva: november Európai Unió, 2012 A dokumentum az interneten a következő címen érhető el: FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT A dokumentumban kifejtett vélemények kizárólag a szerző álláspontját tükrözik, amely nem feltétlenül azonos az Európai Parlament hivatalos álláspontjával. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni. 2

3 Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Előzmények A béranyaság gyakorlata A béranyaság egyre elterjedtebb reprodukciós gyakorlat. A populáris kultúrában és a hírszolgálatoknál manapság rendszeresek a béranyaságról szóló történetek, míg a béranyasági szolgáltatást nyújtó szervezetek száma egyértelműen növekszik, csakúgy, mint a béranyasággal kapcsolatos bírósági eseteké Európaszerte. A béranyaság fontos például a béranyától születő gyerek jog szerinti szüleire, állampolgárságára és nemzetiségére, valamint a béranyasági szerződések végrehajthatóságára vonatkozó jogi kérdéseket vet fel. További szakpolitikai és szabályozási aggályok is felmerülnek a következőkkel kapcsolatban: költségviselés; autonómia; gyermekjólét; nem, szexuális irányultság és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség; reproduktív egészség és globalizáció. Jogi válaszok A béranyasággal kapcsolatban nincs egyértelmű jogi válasz, és a különböző tagállamoknak egymással ellentétes jogi rendszereik vannak: kezdve az olyan államoktól, amelyek kifejezetten tiltják a béranyaságot, azokon keresztül, amelyek biztosítanak valamilyen szintű jogi könnyítést, egészen azokig, amelyek nem rendelkeznek a béranyaságra vonatkozó konkrét szabályokkal. A reproduktív terület egyre inkább transznacionálissá váló összefüggéseinek megfelelően a különböző nemzeti kontextusokban megjelenő béranyaságon túlmenően a jelenség most már nemzetek közötti összefüggésben is létezik, működésbe hozva ezáltal több jogrendszert is. A béranyaságra vonatkozó legutóbbi ítélkezési gyakorlat egyik kulcsfontosságú elemét ugyanis a határokon átnyúló béranyasági szabályozással kapcsolatos nehézségek képezik, például amikor nem egyértelmű, hogy a gyermeknek kik a jog szerinti szülei és/vagy nem rendelkezik a szüleiével azonos állampolgársággal. Ez az ítélkezési gyakorlat emlékeztet minket arra is, hogy ha a béranyaságot valamely ország tiltja vagy nem szabályozza, az nem jelenti azt, hogy az adott országban élők nem élnek a béranyaság lehetőségével. Épp ellenkezőleg, az igazságszolgáltatásnak egyre gyakrabban kell szembenéznie a hasonló tilalmak és/vagy joghézagok következményeivel és amennyiben lehetséges meg kell próbálnia az általános polgári jog vagy családjog alapelveinek különleges rendelkezéseit értelmezni és alkalmazni annak érdekében, hogy az érintett felek számára kielégítő megoldást kínáljon. Még azokban a tagállamokban is, amelyek a béranyaságot jogilag bizonyos mértékben lehetővé teszik, vannak eltérések a különböző nemzeti jogi álláspontok között, és hiányoznak a határokon átnyúló szabályozásra vonatkozó konkrét rendelkezések, azaz hasonlóan nehéz esetek ott is fennállnak. Az eddigi kutatások A fenti nehézségek elterjedése a határokon átnyúló béranyaságra vonatkozó szabályozásra irányította a közelmúltban a figyelmet. A béranyasági megegyezés keretében a gyermek személyi jogállapotának elismerésével és a jog szerinti 3

4 C Tematikus Főosztály: Állampolgári jogok és alkotmányos ügyek szülőséggel kapcsolatos jogi nehézségek megoldására több tanulmány nemzetközi magánjogi intézkedéseket javasol. Bár e kutatás számos, a béranyaságra vonatkozó kulcsfontosságú jogi problémát felvetett, a nemzetközi magánjogi megközelítés egy, a kívántnál szűkebb körű vizsgálatot eredményezett ezen a vitatott területen. Ugyanakkor e javaslatokat azon, már meglévő intézkedések alapján állították össze, amelyek a nemzetközi örökbefogadásra vonatkoznak, amely pedig a béranyasághoz kapcsolódóaktól eltérő demográfiai, politikai és társadalmi kérdéseket vet fel. A meglévő kutatások továbbfejlesztése Éppen ezért bár e nemzetközi magánjogi kutatás értékes hozzájárulással szolgál a jövőre nézve ha a határokon átnyúló béranyaságra vonatkozó szabályozásnak csak a következményeivel foglalkozunk, ezzel nem feltétlenül fedjük fel a valódi okát annak, hogy miért utaznak az emberek más országba a béranyaság igénybevétele céljából. Nem létezik olyan kutatás, amely a jog szerepét vizsgálná a béranyaság mint reprodukciós gyakorlat kezelésében, legalábbis a transznacionális jogi intézkedések összefüggésében. Éppen ezért ez a tanulmány a béranyasággal kapcsolatos, már létező nemzetközi magánjogi és nemzeti kutatást fejleszti tovább, megvizsgálva a béranyaságra adott lehetséges európai uniós jogi válaszoknak a kapcsolódó viták megoldásán túli szélesebb körű szerepét. Bár ez erőpróbát jelentő feladatnak tűnhet, előfordult már, hogy az európai uniós jogi intézkedéseket felhasználták gyors társadalmi változások előidézésére, és ez a tanulmány e törekvésösztönző jogi célkitűzések és gyakorlati jogi megoldások összefüggésében készül. A tanulmány célkitűzései E tanulmány célja olyan kutatás biztosítása, amely hasznos annak felmérésében, hogy az Európai Uniónak egységes szabályokat kellene-e elfogadnia e vitatott területen. A szakterületre vonatkozó első jelentősebb európai uniós tanulmányként kutatásunk célja: 1. több irányadó empirikus esettanulmány biztosítása, amelyekből következtetések vonhatók le az európai béranyasággal kapcsolatos gyakorlatokról és álláspontokról; 2. áttekintés nyújtása a béranyaság által felvetett fontos szakpolitikai kérdéskörben; 3. a különböző tagállamok jelenlegi, béranyaságra vonatkozó jogi megközelítéseinek jegyzékbe vétele; 4. az Európa-szerte és néhány más kiválasztott országban létező, a béranyaságra vonatkozó különböző jogi keretek összehasonlító elemzésének biztosítása; 5. a jelenlegi jogi megközelítésekből fakadó problémák és nehézségek elemzése; 6. összehasonlító elemzés biztosítása arra vonatkozóan, hogy a bíróságok Európa-szerte és néhány más kiválasztott országban, valamint a nemzetközi bíróságokon hogyan oldják meg ezeket a problémákat és nehézségeket; 7. annak vizsgálata, hogy az Unió hatásköre potenciálisan kiterjeszthető-e e területre, illetve hogy milyen szerepet kell játszaniuk az uniós jogi intézkedéseknek és az egységes szabályoknak; 4

5 Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről 8. annak átgondolása, hogy milyen további kutatások szükségesek bármely uniós jogi intézkedés kidolgozása előtt. A tanulmány felépítése A tanulmány három részre oszlik, amelyek elemzését a végleges jelentésnek a záró diszkussziót és az ajánlásokat tartalmazó részébe építik be. 1. rész: Empirikus és szakpolitikai háttér Felhasználjuk a meglévő kutatásokat, ugyanakkor a csapat eredeti adatokat is gyűjt az azonosított termékenységi klinikák és béranyai szervezetek körében végzett felmérések révén, valamint négy referenciaországban készített utólagos interjúk segítségével. Emellett megvizsgálunk minden rendelkezésre álló szakmai iránymutatást is. 2. rész: (i) Jogi keretek és (ii) ítélkezési gyakorlat (i) Osztályoztuk az Európa-szerte létező, a béranyaságra vonatkozó jogi megközelítéseket, és azonosítottuk azokat a tagállamokat, amelyekben létezik a béranyaságot jogilag kifejezetten lehetővé tevő jogszabályi keret, jogszabálytervezet és/vagy a határokon átnyúló béranyaság szabályozására vonatkozó hivatalos iránymutatás. Részletes adatokat gyűjtünk európai uniós és számos azon kívüli országról, amelyek kézenfekvő összehasonlítási alapul szolgálhatnak. A különböző jogi megközelítések hatékonyságát az ítélkezési gyakorlat alapján jegyzékbe vett kulcsfontosságú jogi kérdések (lásd az alábbiakban) fényében alapos elemzésnek vetjük alá. (ii) Azonosítottuk a tárgyat érintő ítélkezési gyakorlatokat az EU egész területéről, és a kulcsfontosságú jogi kérdések alapján vázlatosan csoportosítottuk ezeket. Azonosítottunk továbbá néhány hasznos, az Európai Unión kívüli országokból és a nemzetközi bíróságoktól származó összehasonlító ítélkezési gyakorlatot. A fő kérdések jegyzéke segítségével a kutatócsoport a nyelvi képességeknek megfelelően részletesen elemzi ezeket az eseteket. 3. rész: Lehetséges hatáskörbe utalás és az EU szerepe Ez a vizsgálat négy fő kérdés köré szerveződik: - Miért kell az EU-nak szabályoznia a béranyaság területét? - Honnan kaphatna felhatalmazást erre az EU? - Mit szabályozna az EU ezen a területen? - Hogyan szabályozna az EU ezen a területen? Projektmenedzsment és végleges jelentés Az egyes kulcsterületeket kutatási szakértelmének megfelelően a csoport egy-egy tagja vezeti. Adatgyűjtést és előzetes elemzést végeznek azért, hogy 2013 januárjában összeállíthassák az időközi jelentést a tanulmányról. A márciusi végleges jelentés előkészítését megelőzően további részletes vizsgálatokra többek között az Európai Unió e területre vonatkozó lehetséges szerepének alaposabb megfontolására kerül még sor. 5