A KREATÍV EURÓPA PROGRAM KULTÚRAÁGA

Átírás

1 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK OKTATÁS ÉS KULTÚRA A KREATÍV EURÓPA PROGRAM KULTÚRAÁGA ÖSSZEFOGLALÓ Kivonat Ez a feljegyzés elemző, elméleti és szakpolitikai magyarázatot nyújt a Kreatív Európa program kultúraágára vonatkozó javaslathoz. Figyelembe veszi a programmal kapcsolatban valamennyi hivatalos forrásokból és az érintett felek kiterjedt körétől származó rendelkezésre álló kommentárt, beleértve az IMO kutatócsoportnak a terület kulcsszereplőivel folytatott konzultációjának és nyomon követő megbeszéléseinek közzétett eredményeit. A hangsúly a politika átfogó szerkezetének hitelességére és következetességére, valamint az elismert érintett területekkel kapcsolatos kulcsfontosságú pontokra kerül. IP/B/CULT/FWC/ /LOT4/C1/SC2 PE szeptember HU

2 Ez a dokumentum az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának felkérésére készült. SZERZŐK IMO Institute for International Relations: Colin Mercer, Nina Obuljen, Jaka Primorac, Aleksandra Uzelac. FELELŐS TISZTVISELŐ Ana Maria Nogueira B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Európai Parlament B-1047 Brüsszel poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTŐ ASSZISZTENS Lyna Pärt NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti: EN Fordítás: DE, FR INFORMAZIONI SULL'EDITORE A B. Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu Kézirat lezárva: szeptember Brüsszel, Európai Unió, A dokumentum a következő Internet címen érhető el: FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.

3 A Kreatív Európa program kultúraága A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CCP Kulturális kapcsolattartó pontok CCS Kreatív és kulturális ágazat DG Főigazgatóság EACEA Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség EU Európai Unió GDP Bruttó hazai termék IMO Institute for International Relations, Zágráb, Horvátország MFF Többéves pénzügyi keret MS Tagállam OMC Nyitott koordinációs módszer 3

4 B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák ÖSSZEFOGLALÓ Háttér E feljegyzés hátteréül az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) által javasolt új Kreatív Európa keretprogramnak melyet jelenleg a Tanács és a Parlament vizsgál az Európai Bizottság közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre és az Európa 2020 stratégiára vonatkozó javaslatának következő vitája összefüggésében a már meghatározott és a javasolt kultúraágakkal kapcsolatos jellegéről és hatásairól szóló szakértői kommentárra vonatkozó felkérése szolgál. A Parlament a tanácskozások, konzultációk és kutatások során már számos aggályt megfogalmazott, többek között előtérbe került a kultúra- és médiaág javasolt összeolvasztása, valamint a támogatott és a kereskedelmi kulturális szereplők vonatkozásában ebből származó szakpolitikai és finanszírozási egyensúllyal kapcsolatos kérdések. Szorosan köthetőek mindehhez a javasolt pénzügyi mechanizmus jellegére vonatkozó kérdések és ezekhez kapcsolódóan a támogatásról a befektetés-központúságra történő átállás, a kisebb kulturális szereplők egyenértékűségének és egyenlő megítélésének hiánya vagy inkább ezek megszűnése, továbbá a Kulturális kapcsolattartó pontokra (CCP) és a javasolt új Kreatív Európa tájékoztató irodák Media Deskjei, továbbá nem utolsósorban a nyitott koordinációs módszer (OMC) keretein belüli nemzetek közötti szakpolitikai együttműködésre gyakorolt hatások. A Parlament CULT Bizottsága ebben az összefüggésben megbízta az Institute for International Relations-t (IMO) azzal, hogy a Parlament tájékoztatása céljából kommentárt, elemzést és ajánlásokat készítsen a kultúraágra vonatkozó javaslat várható hatásairól, valamint a javaslat pozitívumairól, gyenge pontjairól és a benne rejlő lehetőségekről és buktatókról. Ez a dokumentum e megbízás nyomán született, és 1.0. szakaszában a javaslat kritikai szemléletű áttekintése található, a 2.0. szakasz a különböző érintett felekre vonatkozó javaslat hatásainak mélyebb elemzését, a 3.0. szakasz a programra vonatkozó megfigyeléseket foglalja magában, a 4.0. szakasz pedig a megfontolás tárgyát képező részekre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazza. A könnyebb olvashatóság érdekében ez az összefoglaló az áttekintő, az elemző, valamint az ajánlásokat tartalmazó részek rövidített és összegzett változatát foglalja magában. A javasolt Kreatív Európa program áttekintése A Kreatív Európa egy olyan egységes keretprogramra vonatkozó javaslat, amely a Bizottság kultúra területén folytatott fő tevékenységeinek eddig külön kezelt, de összefüggő kultúraés médiaágát mind a szakpolitikai, mind az erőforrásra vonatkozó hatáskörök tekintetében együtt kezeli és létrehoz egy ágazatközi szakpolitikai és támogatási szerkezetet, többek között egy, a jelenleg a háttér- és támogató dokumentáció, valamint a Tanács és a Parlament elé terjesztett rendelettervezet 2. cikkének meghatározásai szerinti teljes kreatív és kulturális ágazatra vonatkozó pénzügyi mechanizmust. A javaslatot az érintett felek egyrészt a cselekvések kívánatos ésszerűsítéseként és a Bizottság valamennyi kulturális tevékenységének az Európai Bizottság szavaival élve egyablakos kezeléseként, másrészt azonban zavart keltő és esetlegesen ijesztő lépésként fogadták, amely nem tartalmaz az alkalmazásra, kezelésre és költségvetésre vonatkozó részleteket, következésképpen a következményekkel kapcsolatban fenntartásokat és félelmeket idézhet elő elsősorban a kreatív és kulturális ágazat kisebb szereplői körében. Mindez különösen vonatkozik a javasolt pénzügyi mechanizmusra, valamint annak a 4

5 A Kreatív Európa program kultúraága támogatási stratégiát felváltó befektetési irányultságára. Aggályok merültek fel az erőforrás és a szakpolitika területén alkalmazott egyforma tisztelettel, egyenértékűséggel és egyenlő megítéléssel kapcsolatban is. E fenntartásokkal a feljegyzés első szakasza irányadó jelleggel, a 2.0. szakasza pedig részletesebben foglalkozik. A as időszakra vonatkozó javasolt költségvetés 37%-os, 1,8 milliárd euróra történő emelésével kapcsolatban, aminek a bejelentése jelentős figyelmet keltett az Unióban és a nemzetközi színtéren is, a feljegyzés az óvatosság és szerénység mellett foglal állást és az emelést az Európai Unió átfogó költségvetési javaslatának összefüggésébe helyezi. Ennek tükrében a javasolt Kreatív Európa program a tervezett összköltségvetés 0,002%át teszi ki. A hozzájárulást a kreatív és kulturális ágazat mértékére és jellegére vonatkozó közzétett mutatók szempontjából, valamint megelőzve a kohézióhoz és a regionális és digitális célkitűzésekhez való hozzájárulással kapcsolatos megfontolásokat a foglalkoztatáshoz és a GDP-hez, továbbá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó átfogó Európa 2020 stratégia szempontjából is értékeli. A programjavaslat elemzésében az alábbi, a javaslat megfelelő értékelése szempontjából elengedhetetlen kulcsfontosságú tényezőkre és kérdésekre hívjuk fel a figyelmet: a szélesebb szakpolitikai környezet, amelyben a javaslatot el kell helyezni; a javaslat átfogó szakpolitikai szerkezete és gyakorlati megvalósíthatósága; az érdekelt felek részvételének feltételei. Szélesebb szakpolitikai összefüggések A Kreatív Európa javaslat keretét alkotó szélesebb szakpolitikai összefüggéseket, egy egyre inkább tudás- és tartalomalapú globális és digitális gazdaság kontextusában a kultúra új, fokozottabban stratégiai szemléletű és általános pozícionálása jellemzi, ami a kreatív gazdaság, a kreatív ökoszisztéma stb. és ehhez hasonló kifejezések és koncepciók használatában is megnyilvánul. Szakpolitikai és operatív szempontból az Unió összefüggésében mindez sokkal közelebb helyezi a kultúrát és a kreativitást a kohézióval és befogadással, az innovációval, valamint a digitális és regionális kérdésekkel összefüggő, kapcsolódó jóval kiterjedtebb napirendi pontokhoz. Ezekben az összefüggésekben és ez alatt a cím alatt a fellépésre vonatkozó legfontosabb ajánlások többek között a következők: a három, már létező program javasolt egyesítésének elfogadása szigorú nyomon követés mellett; egyenértékűség, egyforma tisztelet és egyenlő megítélés biztosítása a kreatív és kulturális ágazat nonprofit és kereskedelmi szereplőinek; a as pénzügyi válságot követő időszak tükrében a kreatív és kulturális ágazat jellegére, mértékére és hatásaira vonatkozó, folyamatban lévő kutatások; a javasolt költségvetési emelés támogatása, és az emelés megfelelő, átfogó költségvetési és gazdasági kontextusba történő helyezése a Bizottságtól a javasolt három ágra és azok szerepére vonatkozó pontos előirányzatokról kért kiegészítő információk függvényében, különös tekintettel a Kreatív Európa tájékoztató irodákról és a nemzetek közötti kulturális együttműködésről szóló kezdeményezésekre. 5

6 B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák A javaslat szakpolitikai szerkezete és megvalósíthatósága A Parlamentnek el kell ismernie a valamennyi érdekelt közösség széles körű támogatását élvező keretprogram-javaslatot, amely az Európa 2020 stratégia céljai és célkitűzései, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés központi témájának összefüggésében egy olyan stratégiai és összekötő területre vonatkozik, mint a kultúra. A fentiekkel kapcsolatban, és üdvözölve az új, átalakított célkitűzéseket és prioritásokat, amelyek jobban illeszkednek a kulturális ágazat realitásaihoz és egyben egyszerűbbé teszik a már létező eszközöket, valamint elismerve a rendeletjavaslat dán elnökség alatt megvalósult javításait, a megfontolás tárgyát képező kérdésekre és intézkedésekre vonatkozó főbb ajánlások a következők: a kultúra gazdasági és belülről fakadó értékeinek figyelembevételével megfelelő hatásköri egyensúly biztosítása, valamint a rendelkezésre álló, mindezt lehetővé tevő új elméleti, elemző és szakpolitikai keretek elismerése; a pályázók finanszírozása és támogatása folyamatosságának és stabilitásának biztosítása, beleértve a kapcsolódó finanszírozást és a tagállamoknak (MS) az OMCben betöltött szerepét; a kultúra- és médiaág, valamint a CCP-k és a Media Deskek javasolt egyesítésével kapcsolatban felmerülő problémák azonnali kezelése a tervekkel és a költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos részletesebb információk segítségével; a javasolt pénzügyi mechanizmusra, és különösen annak az Európai Beruházási Alaphoz és a bankokhoz fűződő kapcsolatára vonatkozó további operatív és pénzügyi részletek és tervek, valamint a kulturális-kreatív ág transznacionális alkotóelemére vonatkozó tervek további részletes kidolgozása, beleértve a célkitűzéseket, a programirányítást és a költségvetést. Az érdekelt felek részvételének feltételei Gyakran hangsúlyozzák, hogy a kultúrában mindannyian érdekelt felek vagyunk, és ez sehol nem érzékelhető olyan egyértelműen, mint az Unió jelenlegi gazdasági és politikai helyzetében. Ennek összefüggésében a Kreatív Európára vonatkozó javaslatnak és annak Bizottságon belüli vezető hivatalának, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek (EACEA) külön figyelmet kell fordítania az érdekelt felek már folyamatban lévő részvételére a javaslat és a program megalkotásában a következő módokon: a javaslatok e feljegyzésben kiemelt kulcselemeire mint az érdekelt felek legsürgetőbb problémáira vonatkozó egyértelműbb magyarázatok, meghatározások és érvek szolgáltatása; az érdekelt felekkel (nem csak a kulturális szereplőkkel) a már folyamatban lévő nyomon követésre és értékelésre, valamint a jelentősebb mutatókra és teljesítménymutatókra irányuló széles körű konzultációs folyamatok elindítása; az OMC keretein belül a kreatív és kulturális ágazattal kapcsolatos összekapcsoló szakpolitikára és programokra vonatkozó mechanizmusok és folyamatok létrehozása vagy összevonása; 6

7 A Kreatív Európa program kultúraága a kreatív és kulturális ágazat folyamatos mennyiségi és minőségi feltérképezésének kezdeményezése uniós és tagállami szintű, kutatásban illetékes szereplőknél és ügynökségeknél; az illetékes nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, együttműködve mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatók finomítására irányuló munka folytatása. Záró észrevételek A Kreatív Európa javaslat átfogó célkitűzései összhangban vannak az Európa 2020 stratégia céljaival és célkitűzéseivel és lényegében választ adnak a globalizált és egyre inkább digitalizált kreatív gazdasági környezet kihívásaira. Itt azonban megjegyeznénk, hogy a Kreatív Európa szövegében pusztán egyszer említi meg az Európa 2020 stratégiát. Az Európa 2020 stratégia pedig magát a kultúra szót csak egyszer használja, míg a kreatív szót egyszer sem. Az ilyen és ehhez hasonló felső szintű keretdokumentumokban nem ez a módja az intelligens és fenntartható szinergiák létrehozásának vagy a szakpolitikai irányok összekapcsolásának és harmonizálásának. További információkra és kidolgozásra van szükség, különösen a két kulcsterületen, azaz (i) a különböző érintett felekre vonatkozó egyforma tiszteletre, egyenértékűségre és egyenlő megítélésre irányuló megközelítés filozófiája és (ii) a kulcsfontosságú intézkedési javaslatokra vonatkozó érvek, operatív részletek és költségvetési előirányzatok területén. Az Európai Parlamentnek szándékában állhat felhasználni az előterjesztett ajánlásokat a javaslat gyenge pontjainak vizsgálatához, illetve az ajánlásokat indikatív módon kezelve azok kijavításához. Szándékában állhat továbbá megragadni az alkalmat egy mélyrehatóbb vita kezdeményezésére a kreatív gazdaság/kreatív ökoszisztéma jellegéről és annak az Unióban és a tagállamokban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos vonzatairól, valamint arra, hogy az Unió egy jól elhatárolható, versenyképes pozíciót foglaljon el egy olyan globalizált és digitalizált világban, amely számos veszéllyel fenyegeti az európai identitást és az európai piacokat, ugyanakkor sok új lehetőséget is tartogat a számukra. 7