EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2013/0402(COD) MÓDOSÍTÁS: Véleménytervezet Lara Comi (PE v01-00) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről (COM(2013)0813 C7-0431/ /0402(COD)) AM\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 AM_Com_LegOpinion PE v /130 AM\ doc

3 16 Dennis de Jong Elutasításra irányuló javaslat A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának elutasítását. 17 Franz Obermayr 1 preambulumbekezdés (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az AM\ doc 3/130 PE v01-00

4 formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdonjogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsmenteszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából. ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás ( üzleti titok ) kiaknázása. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdonjogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsmenteszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból. Or. de A törölt szövegrészek nem szükségesek a szöveg megértéséhez. 18 Pascal Durand 1 preambulumbekezdés PE v /130 AM\ doc

5 (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdonjogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsmenteszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. AM\ doc 5/130 PE v01-00

6 az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából. A preambulumbekezdésekben a jogszabályi rendelkezés tömör indokait kell megadni. Ezért, jogi összefüggésben nincs szükség ilyen leíró szövegre, különösen, mivel csonka képet ad az innováció folyamatáról. Az üzleti titkok a vállalkozások mindennapi valóságának részei, de nem szükségszerűen kapcsolódnak az innovációhoz. Nem minden üzleti titok birtokában lévő vállalkozás alkotó. Úgy tenni, mintha nem így lenne, tévképzeteket gerjeszt az innováció bonyolult folyamatát illetően. 19 Pascal Durand 1 preambulumbekezdés (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a formális szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az (1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz a szervezet számára PE v /130 AM\ doc

7 ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdonjogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsmenteszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából. értékes, az azzal foglalkozó személyek körében általánosan nem ismert, vagy nehezen elérhető olyan információhoz való hozzáférés védelme, amelynek a felfedéséből vagy felhasználásából más személyek gazdasági előnyre tehetnek szert. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatásfejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából. A formális kifejezés azt a benyomást kelti, hogy az üzleti titok valamiféle szellemi tulajdonhoz fűződő jog, pedig nem az. Az üzleti titkokat és szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat nem lenne szabad egyenrangúan kezelni, mivel ugyancsak eltérő jellegűek és nem ugyanazt a célt szolgálják. A szabadalmi rendszer olyan társadalmi szerződésnek felel meg, amelyben az innováció szabadalmi leírása révén történő felfedéséért cserébe kizárólagos jogokat biztosítanak. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az üzleti titkokkal összefüggésben mit jelent a széles körben ismert. AM\ doc 7/130 PE v01-00

8 20 Dennis de Jong 1 a preambulumbekezdés (új) (1a) Az üzleti titoknak minősíthető információ a társadalom egésze számára is lehet közvetlen fontosságú például az egészségügy, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság terén, és a közintézmények hozzáférését az ilyen jellegű információhoz nem akadályozhatja pusztán az a tény, hogy az üzleti titoknak minősül. Hasonlóképpen, külön rendelkezni kell a visszaéléséket bejelentők védelméről, amely témában az új uniós jogszabály továbbra is alapvető fontosságú. 21 Franz Obermayr 2 preambulumbekezdés (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. Az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötletek piacra jutását. A belső piacon, PE v /130 AM\ doc

9 új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. Or. de A preambulumbekezdés a rövidítések ellenére megőrzi lényegét, ugyanakkor egyértelműbbé és érthetőbbé válik. 22 Alessandra Moretti, Sergio Gaetano Cofferati 2 preambulumbekezdés (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon AM\ doc 9/130 PE v01-00

10 átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. A tudás és az információ terjesztése alapvető fontosságúnak tekintendő a dinamikus, kedvező és egyenlő üzleti fejlesztési lehetőségekhez, különösképpen a kis- és középvállalkozások esetében. Or. it 23 Pascal Durand 2 preambulumbekezdés (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az (2) A nyílt innováció segíti az új PE v /130 AM\ doc

11 új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. Fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet, ahol a foglalkoztatási mobilitás biztosított, fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak szerepük van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Ez a szerep azonban nem válhat az innováció kárára. A nyílt innováció nem csak a vállalkozások közötti, a kizárólagos jogok kezelésére vonatkozó szerződéses megállapodásokra épül. Az üzleti titkoknak lehet szerepük, de ez nem szükségszerűen központi szerep a nyílt innováció folyamatában. Éppen ellenkezőleg, a túlzott védelem hátráltathatja a nyílt innovációt. AM\ doc 11/130 PE v01-00

12 24 Dennis de Jong 2 preambulumbekezdés (2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. (2) Az innovációt leginkább a nyílt környezet segíti elő. Ebben a vonatkozásban jó példa a nyílt forráskódú szoftver szerepe a további, célzottabb szoftver alkalmazások kifejlesztésében. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén azonban az üzleti titkoknak lehet szerepük a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében, ha a nyílt környezet nem fenntartható. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív knowhow védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. PE v /130 AM\ doc

13 25 Franz Obermayr 3 preambulumbekezdés (3) Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titokkal való visszaélésre irányuló az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett tisztességtelen módszereknek, mint például a lopásnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. A legutóbbi fejlemények, mint például a globalizáció, a tevékenységek fokozott kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett módszerekből fakadó kockázatokhoz. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titok jogosultja innovatív erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovatív tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. Ennek következtében az innováció és a kreativitás nem kap kellő ösztönzést, csökkennek a beruházások, ami hatással van a belső piac zökkenőmentes működésére és rontja a növekedésösztönző képességét. (3) Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titokkal való visszaélésre irányuló az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett tisztességtelen módszereknek, mint például a lopásnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. A legutóbbi fejlemények, mint például a globalizáció, a tevékenységek fokozott kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak e kockázatokhoz. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titok jogosultja innovatív erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok egész Unióra kiterjedő védelmét szolgáló hatékony jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovatív tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. Or. de AM\ doc 13/130 PE v01-00

14 A törölt szövegrészek nem szükségesek az értelmi összefüggések értelmezéséhez. 26 Pascal Durand 3 preambulumbekezdés (3) Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titokkal való visszaélésre irányuló az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett tisztességtelen módszereknek, mint például a lopásnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. A legutóbbi fejlemények, mint például a globalizáció, a tevékenységek fokozott kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett módszerekből fakadó kockázatokhoz. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titok jogosultja innovatív erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovatív tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. Ennek következtében az innováció és a kreativitás nem kap kellő ösztönzést, csökkennek a beruházások, ami hatással van a belső piac zökkenőmentes működésére és rontja a növekedésösztönző képességét. (3) Az vállalkozások ki vannak téve az üzleti titokkal való visszaélésre irányuló az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett tisztességtelen módszereknek, mint például a lopásnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titkot jogszerűen ellenőrzése alatt tartó személy erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a vállalkozások biztonsága csökken a határon túli partnereikkel folytatott együttműködés során, ami aláaknázhatja a belső piacot. PE v /130 AM\ doc

15 A preambulumbekezdések célja a rendelkező rész fő rendelkezéseinek tömören megfogalmazott indokainak kifejtése, és nincs szükség a hosszas eszmefuttatásokra olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá (innovációs politika és mi az, amit az ösztönöz, és mi az, amit nem). 27 Pascal Durand 4 preambulumbekezdés (4) A probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt hozott intézkedések vezettek a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) megkötéséhez. A megállapodás többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK 5 tanácsi határozat által elfogadott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező. 5 A Tanács december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján ( ) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., , 1. o.). (4) A szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK 5 tanácsi határozat által elfogadott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező. 5 A Tanács december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján ( ) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., , 1. o.). AM\ doc 15/130 PE v01-00

16 Nagyon kevés ország támogatta az üzleti titkokról szóló GATT tárgyalásokat. A tárgyalásokon részt vevő országok nem értettek egyet ebben a kérdésben. Ezért van az, hogy a TRIPSmegállapodás homályos maradt és nem említi az üzleti titok kifejezést, hanem a nyilvánosságra nem hozott adatok kifejezést használja, hogy a tagállamok mozgástere megmaradjon. 28 Pascal Durand 5 preambulumbekezdés (5) A TRIPS-megállapodás ellenére az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelme tekintetében számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között. Így például nem mindegyik tagállam határozta meg az üzleti titok és/vagy annak jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének fogalmát, ennek következtében az üzleti titok védelme nem áll rendelkezésre mindenhol és nem egységes a tagállamokban. Másrészről nem egységesek az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetén igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök sem, mivel a jogsértő magatartással való felhagyásra utasító végzések nem mindig és nem minden tagállamban elérhetők azon harmadik felekkel szemben, akik nem versenytársai az üzleti titok jogosultjának. Különbségek vannak a tagállamok között azon harmadik felek vonatkozásában is, akik jóhiszeműen jutottak az üzleti titok birtokába, később azonban a felhasználás során tudomást szereztek arról, hogy az üzleti titokhoz azt követően jutottak hozzá, hogy azt korábban egy másik fél (5) Az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelme tekintetében számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között. Így például nem mindegyik tagállam határozta meg az üzleti titok és/vagy annak jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének fogalmát, ennek következtében az üzleti titok védelme nem áll rendelkezésre mindenhol és nem egységes a tagállamokban. Másrészről nem egységesek az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetén igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök sem, mivel a jogsértő magatartással való felhagyásra utasító végzések nem mindig és nem minden tagállamban elérhetők azon harmadik felekkel szemben, akik nem versenytársai az üzleti titok jogosultjának. Különbségek vannak a tagállamok között azon harmadik felek vonatkozásában is, akik jóhiszeműen jutottak az üzleti titok birtokába, később azonban a felhasználás során tudomást szereztek arról, hogy az üzleti titokhoz azt követően jutottak hozzá, hogy azt korábban egy másik fél jogosulatlanul szerezte meg. PE v /130 AM\ doc

17 jogosulatlanul szerezte meg. A TRIPS-megállapodás szándékosan tágan határozta meg a nyilvánosságra nem hozott adatok fogalmát és nem említi az üzleti titkot. 29 Pascal Durand 7 preambulumbekezdés (7) A tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei miatt az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban, ami egyrészt a belső piac tagoltságát eredményezi ezen a területen, másrészt emiatt gyengül a szabályok visszatartó ereje. A belső piac annyiban érintett, amennyire a szóban forgó különbségek lerontják a vállalkozások határokon átnyúló, az üzleti titokként védett információ felhasználásától függő innovációs tevékenységének többek között a partnerekkel folytatott kutatási és gyártási együttműködés, a más tagállamokba történő kiszervezés vagy más tagállamban végrehajtott beruházás ösztönzőit. A határokon átnyúló hálózatos kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs tevékenységek ideértve a kapcsolódó gyártási folyamatot, majd ezt követően a tagállamok közötti kereskedelmet is kevésbé vonzóvá és nehezebben megvalósíthatóvá válnak, ami szintén uniós szintű hatékonysági problémákat eredményez az innováció területén. Emellett a relatíve gyengébb védelmet biztosító tagállamokban magasabb lesz az (7) A tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei miatt az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban, ami egyrészt a belső piac tagoltságát eredményezi ezen a területen, másrészt emiatt gyengül a szabályok visszatartó ereje. A belső piac annyiban érintett, amennyire a szóban forgó különbségek lerontják a vállalkozások határokon átnyúló, az üzleti titokként védett információ felhasználásától függő innovációs tevékenységének többek között a partnerekkel folytatott kutatási és gyártási együttműködés, a más tagállamokba történő kiszervezés vagy más tagállamban végrehajtott beruházás ösztönzőit. A szabályozások különbségei továbbá megkönnyítik az olyan termékek harmadik országokból az Unióba történő behozatalát a gyengébb védelmet biztosító belépési pontoknál, amelyek kialakítása, gyártása vagy forgalmazása bizonyítottan ellopott vagy más módon jogosulatlanul megszerzett üzleti titokra épül. Összességében ezek a különbségek sértik a belső piac megfelelő működését. AM\ doc 17/130 PE v01-00

18 üzleti kockázat, mivel ezekben a tagállamokban az üzleti titkok könnyebben ellophatók vagy más jogszerűtlen módon könnyebben megszerezhetők. Ennek eredményeként a növekedésösztönző innovációra fordított tőke allokációja nem hatékony a belső piacon, mivel az egyes tagállamok által biztosított jogi védelem hiányosságait az üzleti titok védelmére fordított magasabb kiadásokkal kell kompenzálni. A jelenlegi helyzet kedvez a tisztességtelen versenyt folytató szereplőknek, akik az üzleti titok jogosulatlan megszerzését követően az üzleti titok felhasználásával előállított termékkel eláraszthatják a belső piacot. A szabályozások különbségei továbbá megkönnyítik az olyan termékek harmadik országokból az Unióba történő behozatalát a gyengébb védelmet biztosító belépési pontoknál, amelyek kialakítása, gyártása vagy forgalmazása ellopott vagy más módon jogosulatlanul megszerzett üzleti titokra épül. Összességében ezek a különbségek sértik a belső piac megfelelő működését. Ez a preambulumbekezdés az üzleti titkok összefüggésében a belső piac töredezettségének problémájával foglalkozik. A preambulumbekezdések célja a rendelkező rész fő rendelkezéseinek tömören megfogalmazott indokainak kifejtése, és nem az, hogy az innovációs politikát és azt vitassa, amit az ösztönöz, és amit nem. Ezért lerövidíthető és lényegre törőbbé tehető. 30 Marlene Mizzi 7 a preambulumbekezdés (új) PE v /130 AM\ doc

19 (7a) Ezen irányelv céljának annak kell lennie, hogy előmozdítsa az innovatív vállalkozásokat, biztosítsa a tisztességes és becsületes versenyt és biztonságos környezetet hozzon létre az innováció és a kutatás számára, miközben óvja az újságírók, visszaéléseket bejelentők, dolgozók és kutatók jogait anélkül, hogy korlátozná a vállalati elszámoltathatóságot és a vállalati adatok átláthatóságát. 31 Pascal Durand 8 preambulumbekezdés (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat és a nyilvánosságra nem hozott know-how-t, feltéve, hogy jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, a bizalmas információnak van kereskedelmi értéke és jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk AM\ doc 19/130 PE v01-00

20 alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető. rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek és a versenytársak számára általában ismert vagy hozzáférhető. Alapvető fontosságú, hogy az irányelv képes legyen megkülönböztetni azt, ami üzleti titoknak minősíthető, és azt, ami nem. Az irányelv tárgya nem lehet olyan információ, aminek a felfedését az uniós vagy a nemzeti jogszabályok előírják. 32 Lara Comi, Andreas Schwab 8 preambulumbekezdés (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az PE v /130 AM\ doc

21 rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető. alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető. Or. it 33 Kaja Kallas, Dita Charanzová, Robert Rochefort 8 preambulumbekezdés (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető. (8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-howt, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető. Helyénvaló uniós szinten meghatározni azokat a helyzeteket, amelyekben az üzleti titok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerű, illetve jogosulatlan, valamint AM\ doc 21/130 PE v01-00

22 korlátozni a jogorvoslati eljárások alkalmazásának időszakát ahhoz, hogy az irányelv megfeleljen céljának, az üzleti titkok következetes védelmének az Unióban. Szükség van a jogszerű és a jogosulatlan meghatározásának valamint az elévülési idő egységes szabályozására ahhoz, hogy e javaslat elérje célját. 34 Pascal Durand a Verts/ALE képviselőcsoport nevében Glenis Willmott, Catherine Stihler 9 a preambulumbekezdés (új) (9a) Ezen irányelv alkalmazásában és összhangban az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatáról szóló 536/2014/EU rendelettel, általánosságban a klinikai vizsgálati jelentésekben szereplő adatok nem minősülhetnek kereskedelmileg bizalmas adatoknak az után, hogy a forgalomba hozatali engedélyt kiadták, a forgalomba hozatali engedély kiadására irányuló eljárást lezárták vagy a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet visszavonták. Emellett a klinikai vizsgálat fő jellemzőit, a klinikai vizsgálat engedélyezéséhez készített értékelő jelentés I. részére vonatkozó következtetést és a klinikai vizsgálat engedélyezésére vonatkozó határozatot, a klinikai vizsgálat lényeges módosítását, továbbá a klinikai vizsgálat eredményeit, valamint az ideiglenes leállítás és az idő előtti befejezés indokait általában nem kell PE v /130 AM\ doc

23 bizalmas információként kezelni. A klinikai vizsgálati jelentés a klinikai vizsgálat, és nem a gyógyszer kifejlesztésének a jegyzőkönyve. Ezt az információt ezért általában nem szabad kereskedelmileg bizalmasnak tekinti. Ez összhangban áll az EU klinikai vizsgálatokról szóló rendeleteinek átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseivel. 35 Philippe Juvin 10 a preambulumbekezdés (új) (10a) Bizalmas üzleti információk vagy know-how jogszerű megszerzése nem igazolhatja az ezt követően megvalósuló, tisztességtelen versenymagatartásnak minősülő, az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétes felhasználást vagy felfedést. Az adatok különösen a műszaki visszafejtéssel keletkező adatok jogszerű felhasználása jelentette egészséges verseny előmozdítása szempontjából alapvető fontosságú, hogy szankcionálják az adatoknak az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétes felhasználását. Or. fr A jogszerű megszerzés, felhasználás vagy felfedés nem feltétlenül kapcsolódnak össze, és a gyakorlatban jogosulatlan újrafelhasználás vagy újrafelfedés követheti ezeket. A műszaki visszafejtés útján jogszerűen megszerzett adatok tisztességtelen felhasználása a hamisítás és a márkautánzás növekedéséhez vezet a belső piacon. AM\ doc 23/130 PE v01-00

24 36 Kaja Kallas, Dita Charanzová, Robert Rochefort 10 a preambulumbekezdés (új) (10a) Az üzleti titok megszerzése vagy felfedése valamely állami szerv által, függetlenül attól, hogy azt a törvény elrendeli vagy megengedi, nem tekinthető törvénytelen felhasználásnak vagy felfedésnek. Az ilyen megszerzésnek vagy felfedésnek azonban egyértelműen az érintett állami szerv megbízatásának körébe kell tartoznia; e megbízatás túllépését jogosulatlan cselekedetnek kell tekinteni. Egyértelművé kell tenni, hogy az üzleti titok megszerzése vagy felfedése nem jogosulatlan, ha a törvény írja elő az állami szerv információkérését. 37 Cristian-Silviu Bușoi 10 a preambulumbekezdés (új) (10a) Számos termék forgalomba hozatala, különösen közbeszerzési eljárások során, egyre inkább szükségessé teszi bizalmas adatok közlését a szabályozó vagy a közigazgatási hatóságokkal, aminek a visszakeresése komoly erőfeszítéssel jár. Az ilyen adatok egészének vagy valamely részének hatóságok általi felfedése, és az azokhoz való hozzáférés harmadik felek számára PE v /130 AM\ doc

25 nem vezethet az ilyen adatok tisztességtelen piaci felhasználásához. Az üzleti titkok jogszerű megszerzése, felhasználása vagy felfedése nem szükségszerűen jár együtt, a gyakorlatban a jogszerű megszerzést követheti jogosulatlan felhasználás vagy felfedés. Ha az információs szabadságjogok ésszerűtlenül érvényesülnek az üzleti titkok védelme felett, a vállalkozások nem szívesen bízzák majd bizalmas információjukat kormányzati intézményekre, és növekszik majd a visszaélésszerű információigénylések száma. 38 Pascal Durand 11 preambulumbekezdés (11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani anélkül, hogy más célkitűzés vagy a közérdek sérelmet szenvedne. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják azt, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyosságát, illetve annak következményét. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük adott esetben a fogyasztók érdekeit. (11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani anélkül, hogy más célkitűzés vagy a közérdek, mint például a fogyasztóvédelem, az egészség és a környezet védelme, sérelmet szenvedne. Ez magában foglalja az arányosságot azon intézkedések tekintetében, amelyek közvetve vagy közvetlenül korlátozhatják a tudás megosztását és felhasználását, valamint a munkaerő mobilitását. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják azt, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyosságát, illetve annak következményét. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes AM\ doc 25/130 PE v01-00