Kedves Szülık! A beiratkozás április 8-9-én lesz, 8 órától 18 óráig.

Átírás

1 Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2132 Göd, Ifjúság u Pf. 23. / : (27) godinemeth@invitel.hu : OM: Kedves Szülık! Szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a Szülıknek, akiknek gyermeke szeptemberében kezdi meg az elsı osztályt iskolánkban. A beiratkozás április 8-9-én lesz, 8 órától 18 óráig. A beiratkozásról szóló pontos tájékoztatást késıbb kapjuk meg, amelyet iskolánk honlapján, hirdetıtábláján, az óvodában is elhelyezünk. Felhívjuk a Szülık figyelmét, hogy a beiratkozáshoz az alábbi dokumentumokat hozzák magukkal: 1. gyermek nevére kiállított személyi azonosító igazolványt (személyi igazolvány), 2. iskolaérettséget igazoló óvodai szakvéleményt, 3. ha van - szakértıi véleményt, 4. lakcímet igazoló hatósági bizonyítványt (lakcímkártya) A gyorsabb ügyintézés érdekében fénymásolatot kérünk, de lehetıséget biztosítunk a helyben másolásra is. 5. TAJ kártyát, 6. egyik szülı lakcímkártyáját. Tájékoztatást fogunk kapni, ha a gyermek nem rendelkezik személyi azonosító igazolvánnyal, mit fogadhatunk el helyette. Valószínőleg a születési anyakönyvi kivonatot fogjuk kérni. Minden tanulót a saját körzete szerinti iskolájába kell beíratni. A honlapunkon megtekinthetı a tavalyi körzethatár. Valószínőleg hasonló lesz az idei is.

2 Három lehetıséget szeretnék felsorolni a kedves Szülıknek a beiratkozásnál: 1. A tanuló a mi körzetünkbe tartozik, iskolánkat választotta: beiratkozik nálunk. Megjelöli, hogy elsı, másod- és harmadsorban melyik tanító párt szeretné választani. Az osztályokba való sorolás nem a beiratkozásra való érkezés sorrendjében történik. (Szülık kérése, fiúk-lányok aránya, szakértıi véleménnyel rendelkezık száma, matematika-magyar, nyelvi csoportba jelentkezık ) Elnézést kérünk elıre is a kedves Szülıktıl, de sajnos nem minden esetben tudjuk a szülık kérését teljesíteni. (Pl. túljelentkezés esetén) 2. A tanuló a mi körzetünkbe tartozik, de másik iskolát szeretne választani: beiratkozik nálunk, de jelzi, hogy másik iskolát szeretne választani. A másik iskolában is jelzi a szándékát. 3. A tanuló nem a mi körzetünkbe tartozik: beiratkozik a saját körzetébe, majd eljön hozzánk és jelzi a szándékát. Kérjük tıle is a beiratkozáshoz szükséges iratokat. Megjelöli, hogy elsı, másod- és harmadsorban melyik tanító párt szeretné választani. Iskolánk, ha a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, akkor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. (5)-(7) pontja és a házirendben foglaltak szerint jár el. (A levél végén megtalálhatják a rendeletnek ezt a részét is.) Értesítjük a tanuló szüleit a sorsolásról, döntésrıl. A Nevelek-dőlıben, Oázis lakóparkban lakó tanulók elıször a körzetükhöz tartozó iskolába iratkozzanak be, majd utána szintén április8-9-én jöjjenek be iskolánkba. A házirendet március 31-ig kell módosítani a fenti rendelet alapján. Nyelvoktatás: Angol és német nyelvet sajátíthatnak el a gyerekek alsó tagozaton. Egy elsı osztályban csak angolt tanulhatnak. Itt az osztálytanító tanítja a nyelvre ıket, így alkalmuk nyílik más órákon is a nyelv gyakorlására, használatára.

3 A másik három osztályban angol vagy német nyelvet választhatnak az elsı osztályosok, ahol nyelvi tanárok heti két órában csoportbontásban oktatják a gyerekeket. Azok a tanulók, akik nem szeretnének idegen nyelvet tanulni elsı osztályban heti 1-1 óra matematika és magyar órán vesznek részt, míg osztálytársuk angol vagy német órán van. A beiratkozásnál a szülık döntik el, hogy a nyelvi vagy a matematika-magyar órákat szeretnék választani. Az új köznevelési törvény, a 2013/14-es tanévtıl kezdıdıen az egész napos nevelést teszi kötelezıvé. A szülık iskolánkban a délután 16 óráig tartó foglalkozásokat választották az egész napos iskolával szemben. A leendı elsıs tanulóink, mint az alsó tagozatos osztályok eddig is, 2 tanító nénivel 16 óráig tanítási órákon, foglalkozásokon vesznek majd részt. Mivel a délutáni órákon gyakorolnak ezért nagyon ritka a házi feladat is, könyveiket nem kell hazavinni. Ekkor vehetnek részt a mővészeti és sportfoglalkozásokon is. Ezt a jelenlegi iskolaotthonos oktatáshoz hasonlóan szervezzük meg. Délután 16 órától 17 óráig szintén foglalkozásokat fogunk szervezni a kicsiknek, de ezen nem kötelezı részt venni, mivel általában kor szokott a szülık többsége a munkából hazaérni. Következı iskolába hívogató foglalkozásunk március 22-én, pénteken lesz óráig. Várjuk szeretettel a bennünket választó, új elsıs beiratkozókat! Göd, február 25. Köszönettel: Nyizsnyik Judit igazgatóhelyettes Bajkó Ildikó igazgató

4 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 10. A tankötelezettség megállapítása 21. (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzıit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltı gyermek óvodai nevelésben való további részvételérıl, c) szakértıi bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelmően nem dönthetı el a gyermek fejlıdésének nyomon követésérıl szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülı nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértıi bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülı is kezdeményezhet szakértıi bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértıi bizottság vizsgálatát kezdeményezheti, ha a) a szülı nem ért egyet a (2) bekezdés a) pontja szerint kiállított óvodai igazolással vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértıi bizottság korábban nem hozott döntést, b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételérıl dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülı kéri, és e kérdésben a szakértıi bizottság korábban nem hozott döntést. 11. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú mővészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése 22. (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejérıl, az errıl való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejérıl a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás elsı határnapját megelızıen legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépı gyermeket a szülı március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett idıpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsı évfolyamára. (3) Az adott évben tanköteles korba lépı sajátos nevelési igényő gyermeket a szülı a szakértıi bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerıs határozatában megjelölt idıpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola elsı évfolyamára történı beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

5 (5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít a szervezés formájától és elnevezésétıl függetlenül a jelentkezı minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. 23. (1) Az alapfokú mővészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás idıpontját a beiratkozás elsı határnapját megelızıen legalább harminc nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (2) Az alapfokú mővészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkezı képességeit az iskola adott mővészeti ágnak megfelelı végzettségő és szakképzettségő pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezık képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezıt. Ha a tanuló az alapfokú mővészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelmérıl a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú mővészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. (3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételrıl, átvételrıl tanulói jogviszonyt létesítı, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülıt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az elızı iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidı-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. (4) A kötelezı felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértıi vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. (5) Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. (6) A tanuló átvételére a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a tanítási év során bármikor lehetıség van. Az átvételi kérelemhez a 22. (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni. (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót beleértve a magántanulót is az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. (1) (3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevı iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszőnését követıen megszőnik. (9) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történı részvételérıl.

6 (10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának idıpontját az iskola igazgatója állapítja meg. 12. A kötelezı felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok 24. (1) A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatal minden év november utolsó napjáig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzıjének nyilvántartásában szereplı, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı halmozottan hátrányos helyzető, általános iskolába járó gyermekek létszámát intézményi és tagintézményi bontásban. A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén mőködı általános iskolákat a kijelölt körzetekrıl. (2) Ha a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely mőködik, a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes általános iskolába járó gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes halmozottan hátrányos helyzető tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzető tanulók körzeti aránya). Ha a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely mőködik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni. (3) Nem jelölhetı ki kötelezı felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férıhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férıhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani. (4) A nemzetiséghez tartozó jelentkezıt ha a felvételi követelményeknek megfelel a nemzetiség nyelvén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel vagy át kell venni. A fenntartó szakiskolát és középiskolát is kijelölhet kötelezı felvételt biztosító iskolának. (5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles elıször a halmozottan hátrányos helyzető tanulók kérelmét teljesíteni a (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetıségrıl szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló idıszak elsı napja elıtt nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók közül elınyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál elınyben kell részesíteni azokat a jelentkezıket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. (6) Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján

7 dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehetı a sajátos nevelési igényő tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. (7) Különleges helyzetnek minısül, ha a tanuló a) szülıje, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élı, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülıjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétıl, ennek hiányában tartózkodási helyétıl egy kilométeren belül található. 25. A 24. (2) (4) bekezdésében foglaltakat a településen lévı valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található. 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A FEJLİDÉS JELLEMZİI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlıdı gyermek érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt

8 használ; különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelezı óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése. 4. A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülı gyermekekkel